Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

1959. OKTÓBER 7. SZERDA MBGX ^tirtóP 5 Köszöntjük a testvéri Német Demokratikus Köztársaságot 1 IA tavalyinál 35 % -!al több bútor készül ......"tniiimimmiiimmmilllll!lllllllll!imillllll!lllllllilllllllllllllll' ■ lH!IIHIU!HIIIllin}!IIIIlHI!IIIII[|ll!IIIHItHllllim»»>nMiiiii"m"....» K uba: A NEPE (Az Erich Weinert Együttesnek) A népé az erdő s a vad s a hal a tóban, amit bújtat a föld és amit érlel. Mélyben a piros érc, fehér here a tájon s amit a könyvelő folyószámláira vezet: a népé. A népé a tágas határ. A messzi tenger. _ S a népé a kezem, értelmem sJ fegyverem. A népé a hatalom, mely veri a mennyet s a nehézkedési Parkban a kastély, kormos völgyben a gyár. A könyvek tudománya s az olvasztók gyomrában heverő kincs. A német tartományok és a Német Köztársaság a népé. A népé a tágas határ. A messzi tenger. — S a népé a kezem, értelmem s fegyverem. A nappal sikere a népé s boldogsága a csöndes éjnek. A tél öröme és a május, mely szirmokat ha\Taz. Az élet verítéke és a hevülő nap s nyári tündöklése a napnak. A béke boldogsága és a béke szép ideje: a népé. A népé a tágas határ. A messzi tenger. — S a népé a kezem, értelmem s fegyverem. Kalász Márton fordítása A Heinrich Rauról elnevezett nehézgépgyárban (Wildau) A berlin—oberschöneweidei híradástechnikai gyárban korszerű, automatikus teievízió-képcsőüzemet hoztak létre Megkezdik az új formájú. több változatban elrendezhető bútorok gyártását ! A warnemündei kikötőben a világ minden országából találni hajót Ezt az üvegtehenet a drezdai higiéniai múzeumban állí­tották először ki. A lakberendezési tárgyak j nagyobb választéka áll a ' la- ■ i kosság rendelkezésére, és a i vásárlók a bútorokhoz is sok- : kai könnyebben hozzájuthat- j nak, mint az elűző években. A i behozatal növelésén túl ebben i része van annak is, hogy bú- I torgyáraink az idén nagymér­; tékben növelték a termelést. > , ! Viszonylag kevés beruha­í zás igénybevételével. túl- ! nyomórészt a kétműszakos ! termelés megszervezésével, ; az elmúlt nyolc hónapban ; 35 százalékkal több bútort ; adtak, mint tavaly ugyan- ; ebben az időszakban. 5 , 5 Ez az iparág már ebben az ev- í ben 25 százalékkal meghalad- Í ta a, hároméves terv utolsó \ évére meghatározott termelési £ színvonalat. 't, Bútorgyáraink most felké- \ szülnek a korszerűbb, az új Sj lakások méreteihez alkalmaz- £ kodé berendezések készítésére. Ezeknek mintapéldányait a lá- 'j togatók százezrei tekintették 5 meg a Budapesti Ipari Vásár $ könnyűipari pavilonjában. £ A közönség véleményét 'tf figyelembe véve, az ipar és J a kereskedelem a napok­■/ ban döntötte el, hogy a be­mutatott bútorok közül melyeket gyártják a jövő évben. Kevés kivételtől eltekintve» csaknem valamennyi kiállított bútort megrendelték. Ezeket nem teljes garnitúraként, ha­nem pénztárcájukhoz mérten, darabonként vásárolhatják majd meg és mindenki Ízlése szerint állíthatja össze lakásá­nak berendezését. Háromféle típusban készülnek a tetszés szerint elrendezhető edény-, fehérneműs- és bárszekrények és az ezek mellé állítható két- és háromajtós szekrények. Ugyancsak háromféle heverek négyféle kárpitozott szék és fotel, továbbá ágyneműtartó láda, virágállvány stb. talál­ható az új formájú bútorok között. Több üzem az eddigi gyártmányain kívül készíti majd az új típusú bútoro­kat, a legnagyobb részt azonban két újpesti gyá­runk vállalja. Az Újpesti Bútorgyár teljesen átáll erre a munkára, az Új­pesti Asztalosárugyár a Har­mónia-sorozat helyett ugyan­csak a modernebb formájú bú­torokat gyártja. A felajánlott 80 millióból eddig 50 millió forint értékű mezőgazdasági gép készült terven felül y, í Április eleje óta mind sike- í resebben bontakozik ki a ^ kongresszusi verseny a mező- ^ gépipari üzemekben. Elsősor- ^ ban a termelőszövetkezetek ^ felszereléseinek gyarapítására ^ erre az évre 80 millió forint ^ értékű gépet ajánlottak íel í terven felül, s ebből szeptem- } bar végéig kereken 50 millió ^ forintot teljesítettek. A méző- ^ gépipar mind a tavaszi és nyá- ^ ri, mind az őszi munkákhoz J kellő időben szállította a igépe- ^ két. Határidő előtt készültek el ^ a magyar mezőgazdaságnak £ szánt aratócséplőgépek, na- f gyobb mennyiségű silókom­i -------------------------­b ájnt, malom- és élelmiszer- ipari berendezést, ekét, vető­gépet gyártottak terven felüL A mezőgépipar már a há­roméves terv utolsó esztende­jére, 1960-ra készül. Jövő évi tervük mintegy 42 százalékkal* lesz magasabb az ideinél és ennek sikeres teljesítéséhez meg akarják teremteni a fel­tételeket. Felülvizsgálták a gyárak műszaki adottságait és sorozatos tárgyalásokat foly­tatnak a társüzemekkel, hogy munkájukat összehangolva na­gyobb feladatoknak is ejgget tudjanak tenni. Megfejtették az egykori tovasbetyárok titkos jeleit A sárréti betyárok hajdani életéről Nagy Lajos zsadányi néprajzgyüjtő csaknem kétszáz oldalas tanulmányt írt. Meg­örökítette a híres zsadányi betyárok, köztük Fábián Pista történeteit is. A közelmúltban, 93 éves korában halt meg az utolsó „betyár" a faluban, akinek még élő felesége sok érdekességet mondott el a krónikásnak. A kutató megfejtette és leírta a betyárok titkos jeleit is. Ebből kiderül, hogy a magyar Alföld szegénylegényei mes­terei voltak a titkos jelek közlésének és a nyomolvasásnak. A lovasbetyárok a fákba, a lehántott kéreg alá vésték jelei­ket, s így adtak hírt egymásnak. A termelőszövetkezetek eredményei fényképes tablókon í Október 15-én a járási ^ székhelyeken fényképes tabló- ^ kát helyeznek el. Ezeken a ^járás, illetőleg a megye leg- ^ jobb eredményt elért tsz-einek ^ munkáját mutatják be. A | fényképes tablókat most ké- ^ szí tik a megyei tanács mező- ^ gazdasági osztályának irányír ^ fásával. Mintegy 340 darab ^ képet helyeznek el a tabló- | kon, amelyeket később bemu- ^ tatnak ? megye többi, első­á sorban nem szocialista közsé­gében is. A fényképes tablókon kívül a járások és községek nép­front-bizottságai helyileg js készítenek községük termelő- szövetkezeteinek életét és munkálkodását bemutató fény­képkiállításokat. A falusi bol­tok kirakatait, a kultúrháza- kat és egyéb erre a célra megfelelő helyeket használják fel a termelőszövetkezetek eredményeinek bemutatására. Az újjáépülő Drezda rém és áz operett is. A drez­dai opera ismét várja közön­ségét. Az újjáépítő munka gyors ütemben haladt előre. A vá­ros 1956-ban ünnepelte fenn­állásának 750. évfordulóját. Nálunk úgy szokás» hogy a születésnapját ünneplő aján­dékot kap. A városom sem volt kivétel. 1956. június 4- én nyitotta meg a képtár kapuit a keleti szárnyon. A látogató ismét gyönyörködhet a műkincsekben, amelyeket a szovjet katonák mentettek meg a barbár pusztítástól és adtak vissza nekünk. Sőt, 1958. november 28-án újabb műkincseket adott vissza ne­künk a Szovjetunió: gyémán­tokat, brilliánsokat, régi aranyműves és porcelánmun­kákat. Tehát mégsem helytelen do­log Gerhard Hauptmann sza­vait idézni. Tíz évvel ezelőtt Drezda a pusztulás városa volt. A mai város pedig vi­rágzó iparral, tudománnyal és művészettel rendelkezik, i Olyan város, ahol az emberek i bizalommal tekintenek a jő- ! vőbe. A jövő pedig olyan vilá- I gos, mint azok a fényszórók, i amelyek éjnek idején a Zvin-i gert világítják meg. mintegy.: büszkén mutatva: Nézd, ez: az új, a szép, a szocialista: Drezda! H. H. í „Átéltem Drezda pusztu­lását, az angol és amerikai bombázók Szodoma és Go- morráját. Hogy „átéltem”, még ma is csodának tűnik. Az életből kivezető kapu fe­lé haladok és irigylem testvé­reimet, akiknek megadatott, hogy ne lássák e borzalmakat.; Sírok...” Gerhard Hauptmannak, a német irodalom nagyjának szavaira kell gondolnom ezen a szép nyári estén, amikor lassan elhalkul a Zwingerben Mozart Egy kis éji zene cí­mű művének utolsó akkordja is. Gondolatban nagyot ug­rottam, hiszen Drezda már nagyjából teljesen felépült. A képtár várja látogatóit, ahol naponta ezrek és ezrek is­merhetik meg régi és új mes­terek alkotásait. Az ilyen el­mefuttatás azonban mégsem helytelen. Hiszen köztársasá­gunk megalapításának tizedik évfordulója alkalmával még­sem helytelen fontolóra venni, milyen is volt a város az­előtt, hogyan néz ki ma. Az Opera színpadán mutat­ták be a világnak R. Strauss Salome, Elektra, Rózsalovag című operáit. De ez az épület is áldozatul esett a bombatá­madásnak. A nagyszínház azonban már 1948-ban meg­nyitotta kapuit Beethoven Fi- delio című operájával. Ké­sőbb nyílt meg a kamarate­NyugaUrn még megmosolyog-': ták ezt a fiatal köztársaságot. Időközben azonban a rra kény­szerültek, hogy de facto el­ismerjék. az NDK-t és. meg­hívják a genfi külügyminisz­teri konferenciává. A New York Times című amerikai újság májusban a következő megállapítást tette: „A hely­zet Németországban az elmúlt tíz év alatt drasztikus válto­záson ment át... Most már két német állami létezik — nyugaton a Szövetségi Köz­társaság, keleten a Német De­mokratikus Köztársaság". S amit a genfi külügy­miniszteri konferencia is be­bizonyított, azt a gyakorlat is megerősíti. A ■nyugatnémet klerikális-militarista állam Európa békéjének legfőbb za­varója. Ha az európai népek tartós békében akarnak élni, akkor meg kell fékezni a né­met militarizmust. Ez pedig a nyugatnémet munkásosztály történelmi feladata. De ez függ az NDK gazdasági, po­litikai és katonai erősségétől is. Az NDK békés program­mal felel a háborús prog­ramra. Azt a feladatot tűzte ki, hogy békés versenyre lép Nyugat-Németországgal és 1961-ig eléri és túlszárnyalja Nyugat-Németországot a köz­szükségleti cikkek egy főre eső fogyasztása terén. A munkások nagy lelkesedéssel dolgoznak, hogy elérjék e nagy célt, s ez a tény máris nagy hatást gyakorolt a nyu­gatnémet lakosságra. II. K. H. I Tízéves az NDK I 10 évi harc a békéért és biztonságért T íz évvel ezelőtt több ezer német fiú és lány me­netelt Berlinben az Unter den Lindenen. A fiatalok Né­metország szocialista ifjúsági szervezetének, az NDJ-nek a kék ingét viselték. 1949. ok­tóber 7-e előestéje volt. A fia­talok zászlókat és fáklyákat vittek. Lelkesen üdvözölték a történelem első demokratikus német államának, a Német Demokratikus Köztársaság ki­kiáltását. És a fiatalok es­küje, hogy az NDK-t erős békehatalommá teszik, 10 év alatt a dolgozók millióinak fogadalmává vált. És ma megállapíthatjuk, hogy az NDK az elmúlt 10 év alatt valóban a béke fenntartá­sáért, a szocialista életfor­máért és a német újraegyesí­tésért harcolt; a dolgozók be­váltották ígéretüket. A fiatal köztársaság történelme csupa fontos tetteket és győzelmeket tartalmaz a militarizmus el­len folytatott harcban. A Német Demokratikus Köztársaságot borús, vészter­hes időben alapították meg. 1949-ben a nyugati hatalmak kiélezték a hidegháborút. Minden támogatást megadjak a német militaristáknak, mo­nopolistáknak és fasisztáknak és aláaknáztak minden egy­ségre való törekvést. Művü­ket szeptember 1-én a Szö­vetségi Köztársaság megalapí­tásával koronázták. Ilyen ne­héz és veszélyes helyzetben, egy hónappal később kiáltot­ták ki a Német Demokratikus Köztársaságot. Akkoriban

Next

/
Oldalképek
Tartalom