Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

1959. OKTOBER 1t. VASÁRNAP PEST ME Gl' yCirlap AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Befejezték az őszi árpa és a takarmánykeverékek vetését az aszódi járás új szövetkezetei Gontloskotliéik « kii&iisbe vitt állatok takaviaáni/ái'ól is A tavasszal az aszódi járás 15 községe közül kilenc hatá­rába tették ki a táblát: „Ter­melőszövetkezeti község’1. A járás főállattenyésztőjétől, dr. Hetényi Istvántól érdeklőd­tünk, hogyan kezdték a közös tevékenységet a tavasszal ala­kult fiatal szövetkezetek. — Járásunkban 23 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet mű­ködik, ezek közül nyolc szep­tember második felében kezdte meg a közös tevékenységet. Az első lépéseket kissé bá­tortalanul, bizonytalanul tették meg, de a tények tanúsága szerint már nem akadályozza semmi előre­haladásukat «*- mondotta Hetényi elvtárs. — A közös állatállományt és felszerelési tárgyakat bevit- ték-e már a tago-k a. szövetke­zetbe? — érdeklődtünk. — A háztáji szükségletet meghaladó állatokat és felsze­relési tárgyakat minden új szövetkezet átvette tagjaitól. A bevitt állatokat és tárgya­kat, kisebb-nagyobb viták után, de közmegelégedésre, mindkét fél számára megfelelő. áron vették át. Jelenleg a vételár kifizetése folyik. — El tudták helyezni a be­vitt állatokat? — Ez nagy gondot okozott, mert járásunkban találhatók a megye legjobb állattenyésztő községei, mint Ácsa. Püspök­hatvan, Galgaayörk és Váekis- űjfalu. A közös istállók építésének üteme elmaradt a fejlő­dés követelményeitől, de a tsz-tügok és vezetők leleményessége segített ezen a bajon. abraktakarmány és folyik a si­lózás. — A közösbe került állatok mind kifogástalan állapotban vannak és a tsz-ek tagjai ígé­rik, hogy a szarvasmarhate­nyésztést és hizlalást tovább fokozzák. Biztosak vagyunk benne, hogy sokkal több tenyészállatot és hízottmarhát tudunk az államnak adni, mint bár­mikor azelőtt. Ezek a községek továbbra is törzsállattenyésztő, illetve törzskönyveztető községek ma­radnak, a változás csupán annyi, hogy a tenyésztői mun­ka a nagyüzemi gazdálkodás kedvezőbb körülményei között folyik. — Az őszi betakarítási és ve­tési munkákban milyen ered­ményeket értek el az új tsz-ek? — A betakarítással párhu­zamosan megkezdték a közös szövetkezeti táblák kialakítá­sát. A gépállomás traktorai mellett a szövetkezeti tagok is szántanak, vetnek. Vetőmag­ban nincs hiány, a munkakédv megvan. Ennek tulajdonítható, hogy az őszi kezdésre alakult tsz-ek befejezték az őszi árpa és az őszi takarmánykeverékek vetését, s jelenleg a rozs és az őszi búza vetése folyik. Véleményem szerint október végére minden tsz befejezi az őszi kalászosok vetését. A járás valamennyi községé­ben már évekkel ezelőtt beve­zették a szarvasmarhák mes­terséges megtermékenyítését, s a bikákat elvitték a faluból. Az üresen maradt bikaistálló­kat mindenütt a szövetkezet közös állatállományának elhe­lyezésére használtuk fel, per­sze előbb kissé rendbehozták azokat a tagok. — Minden közösbe vitt állat számára van férőhely? — Az állatállomány nagyobb része közös istállókban van máris. A megmaradó részt — ami azonban szintén tekinté­lyes szám — a tsz-tagok na­gyobb istállóiban helyeztük el; nyolc-tizenöt szarvasmarhát tettünk egy-egy helyre. Ez szükségmegoldás, mert több gondot okoz a takarmányozás és a gondozás, de a tagok eze­ket a nehézségeket le fogják győzni. Egyébként a közös is­tállók építése a felsorolt köz­ségekben megkezdődött és csu­pán addig veszik igénybe a ta­gok nagyobb istállóit, amíg az új, szép istállókat az építő vál­lalatok át nem adják a szövet­kezeteknek. — Gondoskodtak a bevitt ál­latok számára elegendő takar­mányról? — A legfontosabb felada­taink közé tartozott. Alighogy befejeztük a lo­vak. tehenek, az igás- és hízóökrök elhelyezését, nyomban hozzákezdtünk a ; szükséges szálastakarmány ! és alomszalma összegyűjté­séhez. 1 Különösen ... kitűnt.: ebben a munkában, a püspökhatvani Zöldmező Tsz, ahol már együtt van az újig elegendő szálas- és KILENC SZÁL ROZS Kilenc szál rozs. Ennyit ol­vasok meg Juhász András taksonyi tanácselnök szobája falán. De nem egyenként, ha­nem két csomóban. És mind­egyik csomó madzaggal át­kötve, a madzag meg egy szegre akasztva, hogy aki be­lép, rögtön lássa, micsoda szép, hosszú és teltszemű rozsszálak azok. Keskeny pa­pírból készült biléta is van rajtuk, az adja tudtára a kí­váncsiskodónak, hogy az egyik csomó az Előre, a má­sik pedig a Lenin termelő- szövetkezet idei terméséből való. A két tsz elnöke a földből tövestől tépte ki két héttel az aratás előtt, s behozta ide, a tanácselnöknek, hogy nézze meg, mekkorára nőtt az idei kenyérgabona. No, hisz való­ban nincs szégyenkeznivaló­juk miatta, s hogy eredmé­nyüknek a tanácselnök is szív­ből örült, azt leginkább ab­ból látni, hogy azonnal fog­ta magát és jól látható he­lyen felszegezte őket a fal­ra, külön az egyiket, külön a másikat. Gyönyörködve nézem a két csomóba kötött és két méter hosszúra nőtt kilenc szál ro­zsot, s miközben idekerülé- sük körülményeinek történe­tét jegyezgetem, Juhász And­rás csendesen megszólal: — De jövőre mór csak egy csomóba kötve akasztom ki a rozsszálakat! — Kern értem, mire gondol. Észreveszi ezt ő is, ezért ma­Yálaszok közérdekű kérdésekre Jár-e családi pótlék a tsz-tagoknak ? Őszi munkák Versegen £ 1953 október 1-től a tsz-ek ^kórházi ápolásra jogosult tag- j jainak, családtagjainak kór- f házba szállításáért és vissza­szállításáért fizetni nem kell. A mentőautóval történő szál­lítás minden költségét az ál­lam viseli. ,AJANDEK" EGY UJ TSZ-NEK Verse« termelőszövetkezeti községben az Úttörő Tsz földjén az ősziek vetése mellett már megkezdték a mély­szántást is. A szántásra kerülő területet alaposan meg­trágyázzák A tsz udvarán több gödörsilót töltöttek meg értékes takarmánnyal $ Törteién a földművesszö- vetkezet elhatározta, hogy a községben elsőnek megalakuló í'tszMek „ajándékot” ad. öt •/vetőgépet (12—14 sorosak), !j rögtörő boronát, háromtagú hengereket, két magas és egy Vháti permetezőgépet adnak át £ a tsz-nek. $í A faluban ma még nincs £ tsz, a parasztok hét lermelő- £ szövetkezeti csoportban kós- ^tolgatják már évek óta a szö- £ vetkezeti életet. A Törteiről \ ÉRDEMES ELOLVASNI $ $ A Mezogazdasagi Könyv­ei kiadó most jelentette meg Steinczinger László Az Úttörő ^ Termelőszövetkezet és a közös ?■ gazdálkodás szervezése című ^hasznos, 180 oldalas könyvét. ^ Ezt a kis könyvet haszonnal ^forgathatják az újonnan ala- f kult termelőszövetkezetek tag- jai, vezetői. Választ ad arra, f; hogyan kell megszervezni a }’ szövetkezetben a vezetést, í Gyakorlati tapasztalatok alap- £ ján mutatja be, milyen is íj egy jól szervezett, jól gazdál- !j kodó szövetkezet. Ezenkívül f: megismerteti a könyv az ol- í vasokat az üzemszervezési : kutatások legújabb eredmé- \ nyelvel. íj Megrendelhető: SZÖV­•; KÖNYV, Budapest, Petőfi u. í 5 vagy Mezőgazdasági Könyv- • kiadó, Budapest, Báthori u. 10. Az oldalt összeállították: Ari Kálmán, Csekö Ágoston és Mihók Sándor érkezett hírek szerint csak- hainar gazdája akad a föld­művesszövetkezet felkínálta hasznos gépeknek. | Szövetkezeti anyagbeszerzők! ' í Mindennemű anyag beszer- 1 zésénél és felesleges, elfek- J vő, inkurrens készleteik | értékesítésénél forduljanak íj bizalommal az | „Inkurrentia" értékesítő Ksz Vállalathoz, | Budapest, VI., Népköztár- t saság útja 54—56. * Telefon: 127—645, 113—652.1 í A vállalat raktárról azon- I nal szállít, megvásárol, j}j megbízásra átvesz ée meg­bízásból értékesít [j elektromosipari cikkeket, híradástechnikai anyago­kat, I hengerelt és húzott árukat, | színesfémeket, j csavarárukat, szegeket, f szegecseket |, textíliákat és szigetelő- anyagokat, víz- gőz- és épületszerelésd anyagokat, vegyi- és műanyagokat, szerszámokat. Készleteink megtekinthe­tők és megvásárolhatók üz­letünkben Budapest, VI., Népköztár­saság útja 54—56. Telefon: 127—645 és 118—652. Központi raktárunkban: Bp.. XI.. Krtispér u. 3. Telefon: 458—313 gyarázatképpen még hazzáte- szi: — Merthogy szeptember elején egyesült a két termelőszövetkezet. Sőt, a tavasszal alakult har­madik, a Kossuth Tsz is csat­lakozott hozzájuk, s így most már egy termelőszövetkezet­ben van az egész falu. — És mi a neve az egyesí­tett tsz-nek? — Egyesült Erő — mondja az elnök. — Annak keresztel­te el a tagság. A területe majdnem 1200 hold, taglét­száma pedig 200 fő. Elnök­nek Klim Györgyöt, az Elő­re Tsz volt elnökét választot­ták meg, mert az a szövetke­zet működött a legeredménye­sebben és azért is, hogy a faluban Klim György a leg- járatosatob a nagyüzemi gaz­daság vezetésében. Az új be­lépőkből alakult Kossuth el­nökét, Sziics Jánost meg el­nökhelyettesnek választották. Szűcs fiatal, tettrekész és ki­tűnő gazda, bíznak benne az emberek, főleg az új belé­pők, akiket az első közös munka megkezdésekor szinte magávalragadott. A többit már kint a falu­ban tudom meg, ahol látszó­lag semmi jele nincs annak, hogy Taksony életében ezek­ben a napokban valami új, valami nagy dolog kezdődött. Erről csak akkor értesülök, ha egy-egy cukorrépáját ha­zafelé fuvarozó, vágy a levá­gott kukorica szárát szekere- ző gazdát megállítok, akik­nek szinte kivétel nélkül az az első szavuk, hogy „nem na­gyon érünk rá most disku- rálni, mert szorít a munka, takarítjuk lefelé a termést a földről, hogy szánthassuk vet­hessük a közöst.” S valóban: bármerre te­kintek, mindenütt szorgos, elfoglalt embereket látok, íme, az óra éppen delet mu­tat, s Klim György tsz-elnök- nek se híre, se hamva. Azt mondják, még korán reggel útrakelt, de azt bajos volna megmondani, hogy a határ melyik részén tartózkodik és az is lehetséges, hogy majd csak késő este kerül elő, mert igen nagy feladatot jelent számára az első közös munka zavartalanságának biztosítása. Fábián Zoltán főagronómus- sal — a falu Zoli bácsijával — is csak a véletlen hoz össze az állami gazdaság üzemi ebédlőjében, ahová Dongó­motorral ellátott biciklijén ebédelni érkezett. Fábián Zol­tán egyébként régi ismerő­söm. ez év nyaráig az Üjszil- vási Állami Gazdaság mező­gazdásza volt, onnét jött ide Taksonyba, hogy szakértelmét és a nagyüzemi gazdálkodás­ban szerzett több mint 22 éves tapasztalatát az Egyesült Erő Tsz szolgálatába állítsa. A leves és a főzelék kana- lazása közben a napokban megkezdődött nagy munkáról beszél. — Az egyesült tsz-ben a be­hozott állatok felértékelése, átvétele és elhelyezése, vala­mint a munkaszervezetek ki­alakítása, a brigádvezetők megválasztása megtörtént — kezdi. — A továbbiak során az új vezetőség első teendője az volt, hogy együttes határ­járással megállapítsa, hová, mit vetünk, hogy az őszi munkát zavarta­lanul elkezdhessük. Eszerint az idei őszön 545 holdon kell a talajelőkészítést és a vetést elvégezni. A betakarítást így elsősorban az őszi vetésre ki­jelölt területre összpontositot- tuk, s ennek a területnek már a hetven százaléka üres, sőt, eddig 180 hold földet felszán­tottunk és 85 holdat bevetet­tünk. Az emberek — amint egyéni termésüket betakarítják —, nyomban jönnek és a kö­zös őszi munkákban segítenek. Azt tervezzük, hogy ezen a héten — a rendelkezésünkre álló négy traktorral és a foga- tos erővel — naponta 15 hold szántását-vetését végezzük el, de a jövő hétre — a betakarí­tásból felszabadult erők be­vonásával — ezt a mennyisé­get napi harminc hold elmun- kálására növeljük, s így — ha valami közbe nem jön —, az őszi vetést október 31-ig be­fejezzük. Taksony termelőszövetkezeti községben tehát' megkezdődött az őszi munka. Új és régi tsz- tagok vállvetve dolgoznak, s minden remény megvan arra, hogy munkájuk nyomán közös gazdaságuk az említett kilenc szál rozshoz hasonlóan hama­rosan erőteljes szárba szök­ken. ______________ M ár novemberben megkezdik a naposcsibék keltetését A Körösök vidékén ismét fellendülőben van a baromfi- tenyésztés. Az idén kétszer annyi naposcsibét keltettek a termelőszövetkezetek számára, mint tavaly, s az érdeklődés a jövő évre még csak fokozódik. A békéscsabai baromfikeltető állomás a tervezettnél jóval előbb, február helyett már novemberben öt, egyenként tízezres géppel, megkezdi a keltetést, s december elején már naposcsibéket ad át a termelőszövetkezeteknek. ! MOST RENDELJEN gyümölcsöse telepítéséihez, pótlásához a legközelebbi ÁLLAMI GAZDASÁG FAISKOLÁJÁBÓL GYÜMÖLCSFA­OLTVÁNYOKAT akna, körte, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, diófák I. o. minőségben, nagy fajtaválasztékban. CEGLÉD-CSEMŐI ÁG. Cegléd (törpefák, birs, oltott eperfa, díszfa, díszcserje is, csak Cegléden). TÖRÖKBÁLINTI ÁG. Törökbálint Kérjen díjmentes képes árjegyzéket! Szállítás utánvéttel, a megrendelések beérkezéséinek sorrendjében. y \ Ke!l-e fizetniük a tsz-tagoknak a betegszállításért ? A tsz tagja családi pótlékra jogosult, ha legalább három ^ olyan 10 évesnél fiatalabb ^gyermeke van, akiket saját g háztartásában tart el és az j előző naptári évben legalább 2120 munkaegységet teljesített. Jí A családi pótlék összege ^ 1959. április 1-től: 3 tíz éven ^ aluli gyermek után összesen 210 forint, ez az összeg min­den további tíz éven aluli gyermek után 70—70 forinttal növekszik: A tsz egyedülálló nőtagja már egy tíz éven aluli gyermeke után is kap­hat családi pótlékot, ha az előző naptári évben legalább 80 munkaegységet teljesített.

Next

/
Oldalképek
Tartalom