Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

1959. OKTÓBER 8. CSÜTÖRTÖK ^fíirlap A kongresszusi irányelvek ismertetése megyénkben Munkatársunk érdeklődésére Marosi Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság agltációs és propa­ganda osztályának vezetője a kongresszusi tézisek megyeszerte történd ismertetéséről a követ­kezőket mondotta: A párt VII. kongresszusára kibocsátott irányelvek ala­pos és elmélyült tanulmá­nyozását úgy kívánjuk előse­gíteni, hogy először gyűlése­ken ismertetjük a téziseknek azokat a pontjait, amelyek a résztvevőket legjobban érdek­lik, amelyek mindennapi munkájukban, életükben őket legközelebbről érintik. Az üzemekben folyó kong­resszusi verseny azt mutatja, hogy a ..nagy tanácskozás” elé várakozással tekintenek a dolgozók. Most pedig a má­sodik ötéves terv feladatai­nak ismeretében még na­gyobb szükség van . az oko­san vezetett versenyre a ma­gasabb termelékenységért, az alacsonyabb önköltségért, a minőségileg kiváló termé­kekért, a második ötéves terv zavartalan megindításának megalapozásáért. Az üze­mekből már eddig beérkezett kérdések azt mutatják, hogy a munkások és a műsza­kiak az ötéves terv irány­elveit úgy tekintik, mint szilárd alapot a gyorsabb fejlődés, a szocializmus építésének megvalósításá­hoz. Az ipari termelés 65—70 szá­zalékos növelésében megyénk is kiveszi az őt megillető részt. A Váci Cementgyár, a Duna mellé tervezett erőmű, a Bugyi községben létesülő híradástechnikai üzem fej­lesztése az, amit már isme­rünk és amihez már hozzá- kezdtünk. Ezek az alkotások 1965-ben már természetes tartozékává válnak életünk­nek. Megyénk falvaiban most van a nagy erjedés ideje. Termelőszövetkezeti közsé­geink parasztsága más szem­mel vizsgálja a kongresszusi irányelveket, mint azok a dol­gozó parasztok, akik még nem határozták el magukat a közös életre, a közös munká­ra. Azok a dolgozó parasztok, akik már szövetkeztek a közös munkára, együtt vetik el a jövő kenyeré­nek magvát, könnyebben, kevesebb gonddal. Az irányelvek szerint: „A következő években megte­remtjük a politikai és gazda­sági feltételeit annak, hogy a dolgozó parasztsággal egyet­értésben befejezzük a falu szocialista átalakítását és egyidejűleg növeljük a me­zőgazdasági termelést." Az elmúlt esztendők során min­denki előtt bebizonyosodott a párt szavainak és tetteinek azonossága. A mezőgazdaság szocialista átszervezése az ér­dekeltekkel egyetértésben, azok javára történik. A szocializmus alapjainak lerakása egyet jelent a kis- parcellák eltűnésével, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésével, a munká­sok és a dolgozó parasztság szilárd és senki által meg nem bontható szövetségével. Az irányelvek ismerteté­sében, magyarázásában részt vesz a KISZ is. A fiatalok ezreinek élete csak most kezd kibontakozni. Az a véleményünk, hogy az if­júságnak különösen — ha szabad így kifejezni — izgal­mas az irányelvek tanulmá­nyozása. Hiszen mindaz, ami az ötéves tervben megvalósul, a nagy távlatok, a kommuniz­mus közelebb hozásának zálo­gai, amelyeket — koruknál fogva — ők élveznek hosz- szabb ideig. Az asszonyokkal a nőtanács, a lakosság külön­böző rétegeivel a népfront helyi szervei beszélgetnek a tézisekről. A kongresszusi dokumentu­mok hangja őszinte, higgadt és kiegyensúlyozott, a gya­korlati életen alapszik, arra épül. Minden mondata azt fejezi ki: amit kérünk, azért kérjük, hogy többszörösen visszaadjuk az embernek, a dolgozónak, aki létrehozza az élet javait. Segítenek a patronálok a túrái Galgamenti Isz-ben A túrái Galgamenti Tsz-t a budapesti Habselyem Kötött­árugyár patronálja. A Váci úti üzem vezetői és dolgozói gyak­ran felkeresik a túrái szövet­kezetét. megjelennek összejö­veteleiken. értekezleteiken, és minden lehető módon támogat­ják a tízéves évfordulóját nemrég ünnepelt tsz-t. Leg­utóbb például a gyár nődolgo­zói divatbemutatót tartottak legújabb termékeikből a tsz- ben és kultúrcsoportjuk né­hány tagja is szerepelt. A patronáló gyár igazgatója kérte a tsz tagjait, látogassa­nak el Budapestibe, a gyárba és nézzék meg, hogyan dolgoznak ők. Nagy örömet keltett a pat­ronáló üzemnek az a javasla­ta is, hogy a szövetkezet tagjai közül az arra érdemeseket küldjék a gyár balatonkenesei üdülőjébe. A Dunán is van a gyárnak csónakhóza, s ha szükséges, azt is a szövetkezet rendelkezésére tudják bocsáta­ni. Réti Lajosné, a gyár igaz- í gatója és Sclhmiedt Gézáné, a gyár pártszervezetének titkára vállalták, hogy októberben és novemberben segítenek a ter­melőszövetkezetnek a politikai felvilágosító munkában, vala­mint egyéb, a zárszámadást előkészítő feladatok megoldá­sában. Egysoros kukorieabetakaritó-gép, függesztett négyzetbevető, speciális apróraageséplő, nagyteljesítményű kombájn Új géptípusokból segítik a párt mezógazdaságfejlesstési programját a Mezőgépfejlesztési Intézet mérnökei rőmagot eddig az e célra át­alakított gabonacséplőkkel verték ki, s így nem tudták elérni, a különösen export- szállításokhoz megkívánt magtisztasá.got. Az új gép minden korábbi típusnál na­gyobb tisztaságú magot ad. Elkészült az intézetben új típusú, igen nagy tel­jesítményű kombájn ter­ve. A szabadalomra bejelentett új gép sokkal jobb munka­feltételeket teremt a kom­bájnok számára. Univerzális takarmánypé- pesítő, új rendszerű szecska­vágó és még sok egyéb gép tervei szolgálják majd a párt irányelveinek gyakorlati meg­valósítását. Az intézetben csupán eb­ben a hónapban 40 külön­böző gép tervezésével és vizsgálatával foglalkoznak. A nagyüzemi szőlészetek kialakulását is új gépek­kel segítik az intézet mérnö­kei. Újfajta bogyózó-, zúzó­gépek, hidraulikus sajtók) tervei készültek el. Foglalkoz­nak az alanyfeldolgozó és osztályozó megszerkesztésé­vel, és rövidesen elkészül az úgynevezett nyelves oltást végző gép is. A tokaji gazda­ságok kérésére sajátos aszú­darálót szerkesztettek: Aranylemezzel jég mentesített üveglapok A repülőgépek ablakait a legnagyobb magasságokban is jégmentesen tartja egy rend­kívül vékony aranylemez,- amelyet tízmilliomod hüvelyk­ujjnyi vastagságban két ré­teg üveg közé helyeznek élj Az üvegre rávitt, teljesen át­látszó aranyfólia elektromo­san fűthető és autók szél-- védőinél is igen jó szolgála-i ÖRVENDETES GOND A minap a sári Kossuth Tsz elnöke, Szabó János elvtárs az­zal a kéréssel fordult hozzánk, hogy ' segítsünk egyik nagy problémájuk megoldásában. Amiben támogatásunkat kér­te, bosszantó, de mégis örven­detes dolog. A szövetkezet az idén 80 holdon termelt 'kuko­ricát. Tizenkét vagon termésre számítottak, ezzel szemben húsz vagon csöveskukoricájuk termett. A gond az, hogy nem tudják hová elraktározni a kukoricát. Segítséget kértek, hogy sür­gessük meg a MEZÖSZÖV- nél a beígért vasvázas kukori- cagórét. Ne csak ígérjék, ha­nem szállítsák is le. Az ere­deti tervek szerint ugyanis ok­tóber első napjaiban állnia kellett volna a górénak, amely 12 vagon kukoricát fogadott volna be. A szövetkezet újból megsürgette a vállalatot, de azt a választ kapta, hogy csak november kö.zepetáján tudják a górét leszállítani. A kukoricára szüksége van a tsz-nek, mert jelentősen fej­lesztették az idén állatállomá­nyukat. A községben már nem találnak padlásteret vagy gó­rét, amit bérbe vehetnének. Tizenkét vagon kukoricájultat kénytelenek az udvaron priz- mázni, ami nem a legjobb megoldás. Tudják a szövetke­zet tagjai, hogy másutt is jó termés volt, másutt is várják a vasvázas kukoricagórét. Re­mélik azonban, hogy a MEZÖ- SZÖV dolgozói valamiképp se­gítségükre sietnek. (csá) NINCSEN APUKÁNK, ELKÖLTÖZÖTT... A három gyerek közül az egyik az osztályfőnöki órán felállt, s ezzel a meghökkentő kijelentéssel kezdte tanítójá­hoz intézett szavait: — Tanító bácsi, nekünk nincsen apukánk, elköltözött. A három P.-gyereket so­kan ismerik Cegléden. Jó tanulók, rendes magaviseletű gyerekek. Anyjuk tisztán já­ratja őket, foglalkozik velük, s ez meglátszik tanulmányi előmenetelükön, viselkedésü­kön is. A három gyereket otthagy­ta az apjuk. Majdnem évti­zednyi házasélet után össze­állt egy fiatal lánnyal, s ma már csak annyi fűzi a család­hoz, hogy rendszeresen elkül­di a gyermektartási díjat. Pedig lett volna más meg­oldás. Megoldás, ha a férj munkahelyén nem úgy gon­dolkoznak: jó munkás, a munkáját becsülettel elvégzi, a magánéletéhez semmi kö­zünk. Pedig a férfi magatar­tása nem egy dologban ütkö­zött a munkafegyelemmel is. Munkahelyén reggelig tartó dóridókat rendezett, nyilván­való volt megengedhetetlen kapcsolata egyik beosztottjá­hoz, s így tovább. De a válla­lat helyi telepvezetője mind­ezzel nem törődött, s amikor az asszony többször is felke­reste, mindössze annyit tett, hogy a lányt elbocsátotta. De más minden maradt úgy, mint addig. P. jó munkaerő. A mun. kában nem ismer tréfát, be­csülettel elvégez mindent, ami a feladata. S éppen ez lett volna az alap, a kiindulás ah­hoz, hogy a magánéletében rossz úton járó embert a jó útra visszavezessék. Hiszen szerette a családját, a felesé­gét is. De megismerkedett az­zal a fiatal lánnyal, aki nem szégyellette kijelenteni töb­bek jelenlétében P.-nének: — Úgyis elveszem az urad, megmutatom, hogy én vagyok az erősebb ... Az asszony persze harcolt. Vissza akarta szerezni a fér­fit, három gyerekének apját. Ment a telepvezetőhöz, aki ahelyett, hogy beszélt volna P.-vel, mert akkor még lehe­tett volna. ahelyett, hogy se­gített volna a nehéz helyzet­be került család életének ren­dezésében, Pilátus módjára mosta a kezét: ő eltávolította a lányt, a többi nem az ő dolga. Persze: tényleg túl van ez a hivatali kötelességen. De a régi értelemben vett hivatali kötelességen van csak túl. Szocialista értelemben nagyon is innen. Valamelyik nap _ mesé_ li az anya — hazajönnek az iskolából a gyerekek, s az egyik eléje áll, megkérdi: — Anyuci, igaz, hogy apu­kának nője van? — Ki mondott neked ilyet, kisfiam? — A gyerekek. Csúfolnak. Hogy nekünk nincs apukánk. Hogy az a nőjének vesz min­dent, azért nincs nekünk ... A gyerek szavait az anya sírása szakította félbe. Hiszen mit is magyarázzon ennek a hétéves gyereknek, mit is mondhatna neki? — Én nem akarok válni — mondja az asszony. — Hiszen három gyerekkel mit is tehet­nék mást? De kínos, nagyon kínos az életünk. Hiszen a gyerekek jönnek az iskolából: ezt mondták nekik a többiek, azzal csúfolják őket... kis­városban semmi sem marad titokban. S ilyen körülmények között hogyan neveljem a gyerekeket? Hiszen olyan dol­gokat kérdeznek, amiről még fogalmuknak sem szabadna lenniök. írt a vállalat megyei köz­pontjának. Kéri, hogy ha mást nem tesznek, legalább helyez­zék el a városból a férfit, ne a gyerekek szeme előtt foly­tassa ezt az életmódot. Mert a lány, akivel együtt él, most is rendszeresen bejár a férfi munkahelyére. S ha véletle­nül ott vannak a gyerekek, azokat minden indok nélkül elkergeti, sőt előfordult az is, hogy megpofozta őket Lefolyt a szesz, s Novak Károlyné, a szeszfőzde vezetője és Béki Ferenc, a földmüvesszövetkezet dolgozója lebontják a főzőüst tetejét Béki Ferenc és Szuhányi Mihály a fokolót ellenőrzik „Kóstolja meg. milyen pálinkája lett” — kínálja a gaz­dának a friss főzetű szilvóriumot Novák Károlyné (Szöveg: Miliők. Kép: GáboH A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelvei nagy érdeklődést váltottak ki a‘ mezőgazdasági gépészek kö­rében. Az intézetben dolgo­zó technikusok, mérnökök előtt az ötéves tervre vonat­kozó javaslatok széles határú távlatokat nyitottak meg. Most az a feladat, hogy mindenki elgondolkodjék és vessen számot azzal, amivel a megadott fejlesztési irány­elvek megvalósítását meg­alapozhatja — mondották az intézetben. A Mezőgépfejlesz­tési Intézet munkatársai most készítik ezt a számvetést. Az irányelvek szerint a takar­mánynövények közül elsősor­ban az egységnyi területről legtöbb termést adó kukorica és silókukorica termesztését kell növelni. Ezért az inté­zet munkatársai máris ren­delkezésre bocsátják olyan kukoricabetakarító kombájn tervrajzait, a kísérleti példá­nyok tudományos vizsgálatá-, nak azokat az eredményeit, j amelyek bizonyítják, hogy ; az általuk tervezett KB—1 j jelzésű egysoros kukorica- < betakarító gép világvi- ; szonylatban is a legelső ; helyen áll. * így nyilatkoztak a gépről több ! külföldi állam szakemberei is. : Az új könnyű és könnyen J kezelhető gép levágja a kuko- ; ricát, letöri a csövet, a levá- ; gott szárat felszecskázza és \ vagy a mögötte haladó pót- $ kocsiba üríti, vagy pedig; szétteríti a tarlón. Legfőbb; előnye a gépnek, hogy a tö- ; rés után tisztán hagyja ma- ; ga után a tarlót, tehát lénye- ' gében megoldja az utóbbi ; évek egyik legsúlyosabb prob- ; lémáját, azt, hogy a lábon ál- j ló kukoricaszár miatt nem j lehet a szántást-vetést meg- í kezdeni. Hasznosítható a gép ; a silókukorica betakarítására / is. j Ugyancsak a kukorica- ; termesztést segíti az in- ; tézetben tervezett, úgy- ; nevezett függesztett négy- ; zetbevető gép. A Zetor és U—28-as trak- : torokhoz kapcsolható vetőgép í a hibridüzemekben osztályo- { zott magvak pontos vetésére í is alkalmas lesz. j Apromagtermesztésünk ré- ' gi problémáját oldja meg \ az intézetben tervezett spe- J ciális aprómagcséplőgép. Ap­— ' | Kerestem a férfit. Nem volt 5 ott. Később tudtam meg, hogy J letagadtatta magát. Ügy lát- $ szik, érezte: kellemetlen lenne £ a beszélgetés... Kit ítélhetünk el? P .t.e j munkahelyi vezetőit, vagy \ a lányt, aki három gyerektől J elvette az apát? Én a lányt ítélem el elsőnek. Férfit sze- J rezni, ilyen mindenáron mó- ^ dón férjet fogni tisztességte- ^ len, s a becsületes emberek f szemében megvetendő. El kell í ítélni P.-t is. Hiszen nem lehet ^ ..Katót a táncba vinni”, ha az ^ nem akar menni. S hibás a ^ vállalat is, hogy amikor még ^ megvolt a lehetősége a vissza- ^ térésnek, a családi élet rende- á zésének, nem éltek ezzel a | lehetőséggel, hanem lélekte- ^ lenül, nem törődöm módra ^ hagyták a család felbomlását. ^ A hibások megvannak. A ^ P.-gyerekek sorsa ettől persze ^ még nem lesz könnyebb. Az ^ anyjuk azért minden bizony- \ nyal becsülettel felneveli őket. ^ Az ő sorsukon, életükön már ^ nem sokat segít ez az írás. De ^ segít — talán — azokon, akik ^ még most tennék az első lé- J pést P. útján, akik család, kö- £ telesség és a kalandok izgal- ^ mássága között tétováznak, s ^ akiknek idejében kell, hogy ^ érkezzék a figyelmeztető szó, ^ mert akkor a becsületes úton ^ maradnak. S ez megkövetel ^ annyit, hogy az ember többet ^ tegyen, mint amennyit ,„hiva- ^ tali munkaköre előír”. í á Mészáros Otto a V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Készül a szilvóríum Július végén kezdte a pálinkafőzési szezont az Üllői Földmüvesszövetkezet szeszfőzdéje. Az azóta eltelt idő alatt több mint ezer hektoliter-foknak megfelelő mennyiségű vöm Unkát főztek. Noha a szeszfőzdének nem nagy a liapacitásot mégis szívesen hozzák ide a község- és a környékbeli gaz* dák cefréjüket, mert — amint mondják — nagyon tiszta és zamatos pálinkát főznek itt. Amikor ott jártunk, Szuhánui Mihály vasadi gazda főzette a szilvóriumot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom