Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-08 / 236. szám

•MT MECV^ 1C irt Op 1959. OKTÓBER 8. CSÜTÖRTÖK ÖRKÉNY KÉT TORNYA Korszerű strand épül a műemlélt-kastély ősparkjában Szép formájú torony maga­sodik Örkény fölé. Bronz buzogánya messze ellátszik és magára vonja a figyelmet. Van is oka rá. Nem is egy. Arról nevezetes, hogy a má­sodik világháború utolsó sza­kaszában, amikor a szovjet hadsereg már rohamlépések­ben közeledett Budapest felé, a német alakulatok még tar­tották Örkényt, 'a torony si­sakja alatt mefigyelő állást rendeztek be, onnan figyelték a vörösseregek hadmozdula­tait. Biztonságban érezhették némileg magukat, hiszen a templom körül sűrű lombú, magas fák állanak. Számíthat­tak arra is, hogy a szovjet katonák tiszteletben tartják a templomot, jobban, mint Hitler bandái. Köröskörül ja­vában dúlt a harc, szóltak az ágyúk, hulltak a bombák és a templom valóban sértet­len maradt. A harcoló szovjet alakulatok parancsnokságának azonban feltűnt, hogy a német tüzérség nagyon pontosan dolgozik. Végül is gyanút keltett a to­rony és csakhamar felfedez­ték a benne elrejtett megfi­gyelő állást. A szovjet tüzér­ség azután egyetlen jól irány­zott ágyúlövéssel kilőtte a toronyban rejtőző fasiszta megfigyelőket. A templom a húszas évek vége felé épült a helyi szük­ségleteket lényegesen megha­ladó méretekben, mert Páló- czy-Horváth István, messzi határ dúsgazdag földesura, több száz református csalá­dot akart ide telepíteni az or­szág más részeiből. Az új templom épületszerkezetében rövidesen súlyos elváltozások jelentkeztek. A szakértők megállapították, hogy sürgő­sen ki kell cserélni a hibásan összeállított tetőszerkezetet. A munkát egy magánvállalkozó­ra bízták, aki feladatát pél­dátlan lelkiismeretlenséggel oldotta meg. Az új tetőszer­kezetbe régi, korhadásnak indult, nagyméretű gerendá­kat építtetett be. Munkásai tiltakoztak a csalás ellen, de a'vállalkozó cinikusan leintet­te őket. — Arra legyen gond5uk, hogy elvégezzék a munkáju­kat és megkapják a bérüket. A többi az én dolgom — mondotta nekik. A munkások azonban ész­revételeiket írásba foglalva, közölték a község akkori ve­A volt Pálóczy-Horváth kastélyban rendezték be a kultúrotthon nagytermét valamennyit. Némelyik ge­renda már szét is pattant. Az egész templom életveszélyes, mert a hajó széles mennye­zetének terhét is a tetőszer- kezet viseli. Minden pillanat­ban tartani lehet attól, hogy leszakad. A templom rendbe­hozása — teljesen új tetőszer- kezet kell hozzá — 280 ezer forintba kerülne. Az Örkényi református egyházközség már kapott rá 180 ezret és bízik benne, hogy hamarosan sike­rül összegyűjtenie a még hiányzó százezer forintot is és akkor sürgősen jóváteszik a „lelkiismeretes” vállalkozó bűnét. Az Örkényi templom tehát mai állapotában a ka­pitalista korszak vállalkozói erkölcsének egyik beszédes szimbóluma. Örkényben egyébként van még egy nevezetes torony. A műemlék-kastély hatalmas parkjában áll. A háboi-ú előtt szélkerék volt rajta, amely egy nagy teljesítményű szi­vattyút hajtott . Ez juttatta el a közeli kutak vizét a földesúr kertgazdaságának ön­töző csatornáiba. A háború azonban lesodorta a torony tetejéről a szélkereket, azóta így, csonkán áll a park száza­dos fái között. Rövidesen azonban ismét fontos szerep­hez jut. A község tanácsa el­határozta, hogy a vadregé­nyes parkban megépíti a megye egyik legszebb strandfürdőjét, mégpedig a Római parton le­vő SZOT-üdülő mintájára. A terveket meg is vásárolták hozzá és a községfejlesztési alap költségvetésében egymil­lió-hatszázezer forintot bizto­sítottak megvalósításához. Ez az összeg elég sem lenne, de a lakosság nagy értékű tár­sadalmi munkát, fuvart, föld­munkát ajánlott fel hozzá. A strand egy 25X12 méter nagy­ságú betonmedencét kap, amely versenyuszoda céljaira is alkalmas lesz. A toronyba visszaszerelik a szivattyút, az biztosítja a medence vízel­látását. Alsó részeiben ven­déglőt és vetkőzőhelyiséget rendeznek be, de épülnek a közelben különálló kabinso­rok is. A medenceépítés föld­munkáit hamarosan megkez­dik, hogy kora tavasszal elvé­gezhessék a betonozást és a nyáron már átadhassák ren­deltetésének a strandfürdőt. Örkény más vonatkozásban is erőteljesen fejlődik. A hajdani Fischer-telepen az el­múlt években legalább két­száz új családi ház épült és egyre-mási’a épülnek az újabb lakóházak most is. Köztük Marosi Elemér iskolaigazgató négyszobás háza. Kilencven­ezer forint pedagógus lakás- építési kölcsönt kapott hozzá annak az akciónak a kereté­ben, amelyet a kormány szervezett, hogy elősegítse a „bejáró” pedagógusok letele­pedését munkahelyükön. Szépen kitatarozták a kas­télyt is, rendbehozták hom­lokzatát, amelynek oszlopsora mögött a kultúrotthon tá­gas nagytermét rendezték be. Magyar László Országos mentőorvosi értekezlet Pénteken országos mentő- orvosi értekezletet tartanak az Országos Mentőszolgálat Mar­kó utcai székhazában. Az ér­tekezleten a sürgős orvosi se­gítségre szoruló szív-, agy-, vese- és epekő-bán talmakról hangzanak el előadások, ame­lyeket vita követ: Friesachi dénárokat szántott ki a traktor A debreceni Déri Múzeum újabb leletekkel gazdagodott: a külföldi kereskedők révén régente nálunk is meghono­sodott úgynevezett friesachi dénárok kerültek a múzeum­ba, amelyeket a Debrecen melletti guti erdőben trak­tor szántott ki a földből. Az erdő egykor kereskedők át­vonulási helye volt. A tervezés lassúsága akadályozza a községfejlesztési tervek végrehajtását Harminckét nagyobb létesítmény — Hatmillió forint községfejlesztésre a dabasi járásban Az elmúlt hetekben lapunk hasábjain több esetben is fog­lalkoztunk a községfejlesztés problémáival, mert a megye igen sok községében elmara­dás észlelhető a községfejlesz­tési tervek teljesítésében. Munkatársunk felkereste Far­kas elvtársat, a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettesét, hogy a járási viszonylatban érdeklőd­jék a problémákról. — A járásban is elmarad­tak a községfejlesztési tervek teljesítésével? — tettük fel az első kérdést. — A járás ugyan általában teljesíti községfejlesztési cél­kitűzéseit, de azért az ered­ményekkel korántsem vagyunk elégedettek. Jelenleg Kétszáztíz egyetemi hallgató kap társadalmi ösztöndíjat az állami gazdaságától Az idén először vegyészekkel is megállapodást kötöttek Az állami gazdaságok már az elmúlt évben 80 egyetemi hallgatóval és főiskolással kötöttek megállapodást. A gazdaságok társadalmi ösz­töndíjjal segítik az egyetemi és főiskolai fiatalok zavar­talan tanulását, a hallgatók pedig vállalták, hogy tanulmányaik befejezése után legalább két-három évet az illető gazdaság­ban töltenek. A nyári gyakorlatok idején a fiatalok nagy kedvvel vettek részt a számukra ösztöndíjat folyósító gazdaságok munká­jának megszervezésében. Az idén az állami gazdaságok jelentős mértékben megemel­ték az erre a célra fordított összeget és 130-eal növelték a társadalmi ösztöndíjas főis­kolások számát. Az állami gazdaságok gép­parkja évről évre újabb gép­típusokkal gyarapszik, ezért az új ösztöndíjak közül ötvenet jövendő gépész- mérnököknek adtak ki. Ebben az esztendőben kötöt­tek először megállapodást a gazdaságok jövendő vegyész- mérnökökkel. A növényvé­delemnél, a talajjavításnál és számos más területen ugyan­is egyre parancsolóbban je­lentkezik az igény, hogy a gazdaságokban vegyészmér­nökök is dolgozzanak. A szerződést kötött fiatalok mellé patronálónak egy-egy országos hírű mezőgazdasági szakembert jelöltek ki, aki rendszeresen segít a gond­jaira bízott vegyészhall- gatónak, hogy tanulmá­nyai befejezéséig megfe­lelő agronómiái tudást szerezzen. Az állami gazdaságok je­lenleg 210 egyetemi és főisko­lai hallgatónak folyósítanak társadalmi ösztöndíjat. Csaknem 50000 hektoliter bor közös tárolásának feltételeit teremtik meg a szőlőtermelő szakcsoportok A szakcsoportokba tömörült szőlőtermelő gazdák körében a bőséges termés és az elő»' nyöseöb értékesítési feltételek miatt rendkívül élénk érdek­lődés tapasztalható a közös bortárolás lehetőségei iránt. A Szövetkezetek Országos Szövetsége mezőgazdasági fő­osztályának tájékoztatása sze­rint a földművesszövetkezetek segítenek a közös tárolás tech­nikai-anyagi feltételeinek meg­teremtésében. Arra töreked­nek, hogy a közös tárolást faj­tánként szüret, közös feldol­gozás előzze meg, tehát vala­mennyi szakcsoport értéke­sebb, szakszei'űen kezelt, egy­öntetű minőségű, fajtaazonos bort kínálhasson majd meg­vételre. A szakcsoportok máris mint­egy 50 000 hektoliter bor kö­zös tárolására társultak. A legnagyobb érdeklődés Bács megyében tapasztalható. A megye szakcsoportjai mintegy 23 600 hektoliter bor közös tá­rolásának feltételeit teremtet­ték, illetve teremtik meg. A Borsod megyei Olaszliszka községben működő szőlőter­melő szakcsoport 1200 hekto­liter bor közös tárolását hatá­rozta el. A hordókat részben a tagok adják, részben vásá­rolják. Csehszlovákia egészségügyi helyzete Csehszlovákiában minden 613 lakosra jut egy orvos és tavaly az orvosok és fogorvo­sok mintegy 15,8 millió bete­get vizsgáltak meg, illetve ke­zeltek. Csehszlovákiában 230 kórház van, 99 500 ággyal. Ezekben 2,25 millió beteg át­lag 14 napig tartózkodott. Minden orvosi költséget az állam visel, tehát valamennyi polgár ingyenesen részesült orvosi kezelésben és kórházi ápolásban^ a járás községeiben több mint egy és negyedmillió forint fekszik felhaszná­latlanul, holott ezekre a munkákra az egyes építő vállalatoknál a kapacitást biztosítottuk. Sajnos, hiányzik á tervdoku­mentáció, s így hiába van meg a pénzünk, s hiába van a vál­lalatoknak kapacitása, az épít­kezések nem indulhatnak meig. — Mondana példát arra, milyen beruházások elkezdé­sét akadályozza a tervek hiá­nya? — Nem tudjuk elkezdeni például a dabasi villanyháló­zat bővítésének munkálatait, holott a fél millió forint, amennyibe a munka kerül, rendelkezésünkre áll, de a ter­vek itt is hiányoznak. Ebben az esztendőben a járás terüle­tén 32 nagyobb létesítmény építését teiveztük, s ebből 27 építése meg is kezdődött, te­hát különösebben — e téren — nem panaszkodhatunk. A 27 megkezdett építkezésből nyolc már teljesen be is feje­ződött. így a bugyi orvosi lakás, a tatárszentgyörgyi autó- buszmegálló, a gyóni strand, a hernádi és a táborfalvi kultúrház. vala­mint a dabasi és sári han­gos híradó. — Közel vannak a befeje­zéshez — folytatta Farkas elv­társ — következő létesítmé­nyeink: az újlengyeli tanács­háza építése, Kakucson a sportöltöző, Sárin autóbusz- megálló építése. Alsónémedin mintegy két és fél kilométer­nyi betonjárda, s több mint fél millió forintot költünk Kakucson a villanyhálózat bő­vítésére. Ha nem jön közbe különösebb, akkor remélhető­leg ezeket a létesítményeket ebben az esztendőben be is fejezzük. — Van-e elmaradás a köz­ségfejlesztési bevételek be­fizetésénél? — E tekintetben járásunk jól áll. Az évi térimek mintegy kétharmadát teljesítettük, s a negyedik negyedévben a fenn­maradó rész is befolyik. Hat­millió forint az évi községfej­lesztési tervünk, s eddig ebből négymillió forint folyt be. Az összeg felhasználásánál sokat segített az. hogy a községi ta­nácsok megfelelő szakembere­ket kerestek, s az összes köz­ségfejlesztési munkának mint­egy harminc százalékát házi kezelésben végzik el — fejezte be nyilatkozatát Farkas elv­társ. Már 1961-ben a kukorica vetésterület csaknem 100%-án hibridmagot vethetnek a termelők Kovács István, a Marton- vásári Mezőgazdasági Kutató Intézet kukorieanemesítési csoportjának vezetője, az MSZMP gazdasági irányelvei­ről a következőket mondotta: — Kukoricanemesítőink kö­rében nagy örömet keltett a gazdasági irányelvekben meg­határozott ama feladat, hogy tovább kell növelni a kuko­rica vetésterületét és általá­nossá kell tenni a hibrid­kukorica-vetőmag használatát. i Ez utóbbi feladatok megvaló- I sítását segítik a kukorica- í nemesítés eddigi eredményei. I Az ország különböző kuko- í ricatermő tájaira kiváló ter- : mőképességű hibridekkel ren- ; delkezünik. Államilag elismert ! hibridjeink közül a Marton- ; vásári 5-öst ebben az évben j már mintegy 700 000 holdon ; vetették, s terméstöbblete í hozzávetőleg másfél millió • mázsa kukorica. Ugyanakkor ! folyamatosan szaporítjuk a i Martonvásári 1-es, 39-es és ! 40-es hibrideket, s ezek a faj- \ ták fokozatosan megjelennek ! a köztermesztésben. Az orszá- í gos vetőmagszaporítási prog- ! ram szerint 1960-ban kuko- ! rica-vetésterületünk mintegy ! kétharmadán, 1961-ben pedig ! a vetésterület csaknem száz ! százalékán már hibridmagot f vethetnek a termelők. Egyik í főtörekvésünk az, hogy a ! hibrideket címerezés nélkül is \ elő tudjuk állítani. Kukorica- ! exDort-lehetőségeink további ! szélesítése érdekében igen ko- ! rai érésű hibrideket nemesi-* | tünk. ami különösen a tőlünk ; északra fekvő baráti országok ! számára bír nagy jelentőség- ! gél — fejezte be nyilatkozatát < Kovács István. Az Örkényi sírand víztornya lett a régi szélkerék hadi­rokkant tornyából (Gábor Viktor felv.) zetőségével, de bejelentésük­nek semmi visszhangja sem volt. Úgy látszik, a falu jegy­zője és bírája egyhúron pen- dült a kapzsi vállalkozóval. Elsüllyesztették a munkások bejelentését. Most aztán annál durváb­ban jelentkeznek a vállalko­zói élelmesség megdöbbentő következményei. A tetőszerke­zet avult gerendáit lisztté őrölte a szú. a rájuk neheze­dő hatalmas teher alatt sok helyen úgy. roei-i--Holta''. hogy sürgősen alá kellett dúcolni í A pilisi lankák között meg- % húzódó Zsámbék község újab- i ban eggyel több nevezetesség- f gél dicsekedhet. A középkorbó % fennmaradt európai hírű temp- f loma, a gyermeknevelő inté- % zet és a tsz-elnökképző iskola ^ mellett egy gyors ütemben fej lődő ipari üzeme is van: a fj, gombgyár. Persze, az igazság- ^ hoz az is hozzátartozik, hogy ^ ez az üzem már húsz évvei ^ ezelőtt is dolgozott, csakhál ^ akkor gyárnak még a legjobl £ indulattal sem nevezhették. ^ Már az idősebb munkások ^ sem emlékeznek rá pontosan f hogy a fagombgyártásra be- í rendezkedett ..manifaktura’ $ tulajdonképpen mikor is épült Amint Kasza Miklós bácsi, c jelenlegi párttitkár elmon- dotta. annak idején egy Jeli- % nek nevezetű vállalkozó alapi $ tóttá, s nehány helybeli mun i kás fogott kezdetleges eszkö zökkel a fagombkészítéshez 's 1949-ben, az államosítás után A zsámbéki gombgyárban- AHOL NEMCSAK GOMB KÉSZÜL mindössze hat munkása ma­radt a kis üzemnek, 1950-ben 21 főre emelkedett a létszám, most pedig 220 dolgozója van a három műszakban üzemelő kis gyártelepnek. Amikor ott jártunk, Nagy Lajos igazgató éppen arról tár­gyalt a vállalat illetékes vezető embereivel, hogyan tudnának még 30 dolgozót felvenni. Ugyanis sok a megrendelés, s a meglevő munkásállománnyal képtelenek határidőre leszállí­tani az árut. Vajon hogyan sikerült a kézierőre berendezett parányi üzemet ilyen komoly válla­lattá fejleszteni? — ez érde­kelt bennünket leginkább, amíg az üzem főkönyvelője a jelenlegi körülményekről tájé­koztatott. A statisztikai ada­tokból kiderült, hogy a válla­lat dolgozói az elmúlt évek során sok nehézséget küzdöt­tek le, mert bizony a fejlődés nem volt egyenes vonalú. Mi­után a gyár a Budai Járási Tanács hatáskörébe került, a gombgyártás mellett rátértek a műanyag-feldolgozásra, ek­kor kapta az üzem a Zsám­béki Gomb és Műanyagfeldol­gozó Vállalat elnevezést. Azóta egyre jobban megy a munka, s jelenleg a gombo­kon kívül játékokat, mű­anyagból készült műszaki áru­kat és más közszükségleti cik­keket készítenek. Amíg az ötvenes évek ele­jén itt csak gombokat gyár­tottak, 1958 augusztusában 93 féle újtípusú műanyagcikk gyártását vezették be. Jellem­ző, hogy ma már a vállalat zömmel a fejlettebb technikát igénylő, hőre lágyuló műanya­gokkal dolgozik. A nagyará­nyú létszámemelkedést a mű­anyagfeldolgozás tette lehe­tővé. Az állami ruhagyárakon kívül komoly rendeléseket kap a vállalat a különböző nagy- ^ üzemektől. A Magyar Optikai % Műveknek például polisztirol £ műszaki alkatrészeket gyárta- £ nak itt, a Kábelgyár távveze- í tékekhez szükséges szigetelő ? anyagot kap. Ugyancsak a Í zsámbéki műanyagüzemben > készül a különböző átmérőjű ^ PVC-csövek 60 százaléka. Nem- % régen szállítottak 74 ezer da-^ rab műanyagból készült gyér- % mekjátékot a Szovjetunióba, $ Norvégiába és Dániába. A iml- fj lalat budakeszi részlege osztá- % lyonfelüli PVC-retikülöket ké- $ szít. j \ Hogy az utóbbi két évben \ mennyit fejlődött a kis üzem. % azt jól érzékelteti a termelési í érték alakulása. 1950-ben az \ évi termelési érték 218 ezer forint volt, az idén csak a £ harmadik negyedévben egy- J millió 920 ezer forint. Amint 0 a gyár vezetői is elmondották, Q az 1958-ban megtervezett idei % tervelőirányzatot a dolgozók £ jó munkájának eredménye- 'j ként már augusztus 20-ra tel- ^ jesitették. % (súlyán) í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom