Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

1939. OKTÓBER 4. VASÄRNAP '"cJCirlap 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN <■■■■■>■' •••!*■ *■■■■■■■■■•■■■■>* SSSSSiSSj»5!5!5Ä!5SS!S5 !!S55S5S?SS?!bíőí??íISIIIS!íIIő5í5;»Sí;5SSSí!kSS|§íí5|hí«íi*^(*i Beszélgetés a kongresszusi irányelvekről a csővári Virágzó Termelőszövetkezetben Valaha báró Prónay Gábor és testvére, Dezső birtokol­ta a csővári határt. A ta­vasszal összefogtak a falu parasztjai, és Virágzó néven termelőszövetkezetet alakí­tottak. A fiatal szövetkezet­ben élénk, pezsgő élet fo­lyik. Ezekben a napokban kü­lönösen sokan foglalkoz­nak a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei­vel. — Nem tartunk külön ér­tekezleteket, de minden adan­dó alkalommal, vezetőségi ülésen, brigádmegbeszélésen, szót ejtünk róla — mondta Papp János, a községi tanács elnöke. — Mit tesz a tsz a mező- gazdasági termelés fejlesztése érdekében? — Első dolgunk, ami az irányelvekben is benne van, hogy hozzájáruljunk a hazai élelmiszerfogyasztás növekvő szükségleteinek kielégítéséhez, biztosítsuk az ipar jobb ellá­tását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal és hogy hoz­zájáruljunk az export növelé­séhez. Ezért jó talajerőben levő föld­be időben akarjuk elvet­ni a magof. — Mennyi trágyát használ­tak fel? — Tagjaink mintegy 700 va­gon trágyát adtak díjtalanul a szövetkezetnek. Ebből csak­nem 350 vagonnal már ki- hordtunk a földekre. A szán­tásnál a gépállomás is se­gít, de mi magunk is szán­tunk, míg a vetést saját ve­tőgépeinkkel végezzük el. Már a földben van 110 hold Papp János, a csővári ta­nács elnöke. őszi árpánk és takarmányke­verékünk, de október 20-ig a tervezett 420 holdon mind földbe tesszük az őszi kalá­szosokat. Hozzáteszem, hogy holdanként 200 mázsa trá­gyát használunk fel a műtrá­gyán kívül. Úgy véljük, így hozzá tudunk járulni a ke­nyérgabona hozamának eme­léséhez. — A faluban sok cukorré­pát termeltek az egyéni gaz­dák. Mennyit vet a tsz? — Az egyéniek 33 holdon termeltek cukorrépát, s hol­danként 120 mázsás termést értek el. A tsz jövőre egytagban 45 holdon vet mélyszántott, jól megtrágyázott földbe és a számítások szerint legalább 180 mázsát kell holdanként termelnünk. Ez elérhető, reális elképzelés. — Jó állattenyésztő község hírében áll Csővár. Mi a ter­vük az állattenyésztés fokozá­sára? Tizenkét pár ló szántja egybe a nadrágszíj-parcellákat Csőváron, a Virágzó Tsz-ben. A vetésre készítik elő a jól megtrágyázott földet ' 'V­Imró János és Gyekis János szöszösbükkönyt veinek a közös földjébe T/z vefőgép dolgozik a püspökhatvani Zöld Mező Tsz-ben — Jelenleg 484 szarvasmar­ha és 650 sertés található a községben. Elhatároztuk, hogy már a következő év végére 650-re növeljük a szarvas- marhák és 900-ra a sertések számát. Természetesen a ho­zamokat is emeljük. A meg­levő 240 darab juhot leg­alább íélezerre egészítjük ki. — Sok takarmány kell az állatok számára. Hogyan akarják ezt biztosítani? — Jövőre csak hibridkuko­ricát vetünk. Az idén az egyé­niek 23 mázsa csöves termést takarítanak be, mi a legkö­zelebbi ősszel legalább 30 má­zsát akarunk holdanként le­szedni. A takarmánygabona te­rületét is növeljük; az idén 15 holdon termeltek csak őszi árpát, mi 90 holdat vetünk be. Ezek persze, amiket felsorol­tunk, csak egy részét jelen­tik elképzelésünknek. A tízéves püspökhatvani Szikra Tsz mellett a tavasz- szal Zöld Mező néven új szö­vetkezet alakult. A íiatal tsz tagjai a vetőmagot és a takar­mányt már összeadták. A gép­állomás végzi a vetőszántás zömét, de besegítenek ebbe a tsz tagjai is. A vetést viszont teljes egészében a szövetkezet Az oldalt összeállította: i C’sekö Ágoston Aki szereti a földet, az nem vár a vetéssel Rell Mihály bácsival és fe­leségével éppen akkor talál­koztunk, amikor szárat hor­dani indultak a határba. A Bandi, Mihály bácsi jól gon­dozott lova türelmetlenül vá­rakozott, míg beszélgettünk. Ott volt Fazekas István, a községi tanács elnöke is. Ar­ról folyt a szó, hogyan le­hetne meggyorsítani az őszi betakarítási munkákat a falu határában. — Nem rendelkezés kell ide — mondta Rell bácsi —, ha­nem akarat. Aki szereli a földet, az nem vár a betakarítással, de különösen nem a ga­bonafélék vetésével. — Vetett már valamit, Rell bácsi? — Hétfőn kezdem a vetést. Hétholdas földecskémen fede- ségemmel együtt dolgozga­tunk. Most hazahordom a bő­ven termett kukoricát, tököt és a levágott, csomóba kötött szárat. — A trágyát hová viszi? — Időben végeznek a vetéssel Radon tagjai végzik saját fogataikkal és vetőgépeikkel. Ezekben a napokban tíz vetőgép dolgozik; őszi árpát és rozsot vetnek. Kedvezően nyilatkoznak a fiatal Zöld Mező Tsz iparko­dásáról a Szikra tagjai. A Zöld Mező Tsz tagjai a betakarítás­ra fektetik most a legnagyobb gondot, vágják a szárat, trá­gyázzák a földeket, szántanak, vetnek, hogy mielőbb a földbe kerülhessen a mag. A napokban vezetőségi ülést tartott Rádon a tavasszal alakult Uj Élet Termelőszö­vetkezet. Varga Pál, a szö­vetkezet elnöke elmondta, hogy a tsz már megvásárol­ta a tagoktól azokat a lo­vakat, amelyekre szüksége van a közösnek. Az állato­kat a község volt húsz férő­helyes bikaistállójában he­lyezik el ideiglenesen. Az épületet a tagok hozzák rend­be. Egy hónapon belül az istálló mellé íéltetővel, vert fallal ideiglenes szállást épí­tenek a többi lónak, amely a tsz 1700 holdas területéhez szükséges. Ezzel a munkával legkésőbb november elejére végeznek. A vezetőség felhívta a fi­gyelmet a betakarítás meg­gyorsítására. A közös mun­kát ugyanis akadályozza az, hogy a belépettek nem mind­egyike törte még le kukori­cáját, de még többen nem vágták le a szárat. A szövet­kezet fogattal segíti a beta­karítás meggyorsítását. Elhatározták, hogy az el­következő években több mil­lió forintos költséggel tanya- központot építenek. A köz­ségben ugyanis egyetlen olyan istálló sincs, amely a szövetkezet céljaira megfelel­ne. A vetéssel a fiatal szö­vetkezet határidőre végez. VÁLASZOK KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉSEKRE Mennyi adót kell fizetni a háztáji gazdaság után? J A tsz-tag háztáji gazdasága án jövedelemadói, földadót, valamint háza után házadót köteles fizetni. Ha a tag ház­táji gazdaságának területe az alapszabályban előírt nagysá­got nem haladja meg, Illetve nincs kétévesnél idősebb lova, íaz egy kát. holdra kivetett adó összege — művelési ágra való tekintet nélkül — 90—110 fo­rintnál nem lehet több. Ha a háztáji gazdaságban 400 négy­szögölet elérő vagy ezt megha­ladó szőlőterület van, az egy kát. holdra eső adótétel két­szeres összegét kell kivetni. A tsz-tag háztáji gazdasága kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után négy kiló búzát vetnek ki föld­adó címén, amit búzában vagy pénzben lehet kiegyenlíteni. A tagok egyéni tulajdonuk­ban levő lakóházuk után ház­adót tartoznak fizetni. Az adó mértéke attól függ, hány szo­bás az épület, mi az építési anyaga, illetve, hogy az épüle­tet a tulajdonos lakja-e, vagy bérbeadás útján hasznosítja. Ki kaphat rokkantsági nyugdíjat ? Aki 1960. december 31-ig megrokkanása időpontjában tsz-tag. tíz beszámítható nyug­díj év alapján rokkantsági nyugdíjra jogosult. Rokkant­nak az a tsz-tag tekinthető, aki munkaképességét kéthar­mad részben (67 százalék) el­vesztette. Nem lehet rokkant­sági nyugdíjat megállapítani annak a tsz-tagnak, aki az öregségi korhatárt betöltötte (férfi 65, nő 60 évet), vala­mint annak, aki rokkantságát szándékosan önmaga idézte elő. Kik részesülhetnek baleset­biztosításban ? A rendelkezés értelmében baleset esetére biztosításra kö­telezett a tsz minden tagja, to­vábbá a tag családtagja is ak­kor. ha saját személyében ő is tagja a szövetkezetnek, vala­mint a nyugdíjasok és a szo­ciális vagy kulturális alap terhére ellátásban részesülők, feltéve, ha ők is szövetkezeti tagok. Ki kaphat csecsemökelengyét ? A tsz-tagok újszülött gyer­mekeik részére az államtól 400 forint értékű ingyenes csecse- mőkelengye-juttatásban része­sülnek. Ingyenes csecsemőke­lengyét az az anya kap, aki a terhességével kapcsolatban előírt háromszori vizsgálaton részt vett, illetve orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy a vizsgálaton koraszülés miatt nem vehetett háromszor részt. Az ingyenes csecsemőkelen­gyére szóló utalványt a tagsá­gi könyv felmutatása alapján a terhes nőnek lakóhelye sze­rint illetékes tanács végrehajtó bizottsága, a terhesség kilen­cedik hónapjában adja ki. Rell Mihály cs felesége mutatunk a trágyával púpo­sán megrakott szekérre. — A földemre. Minden évben 50—60 sze­kérrel hordok ki rá. Enél- kül nem terem a föld. — Egy-két ember azt mondja a községben, hogy nem trágyázzák a földét és nem vetnek, mert úgyis szö­vetkezet lesz itt jövőre — mondjuk neki, >— Buta emberek azok — vág szavunkba rögtön Rell bácsi. — Vetni mindenképpen kell, akár lesz tsz, akár nem. ■— Nem félünk mi a tsz-től — teszi hozzá Rell néni. — A szövetkezetben is kell vetni, aratni. Az ott termett búza is a miénk lesz; — Nálunk még nincs szö­vetkezet — veszi át a szót Rell Mihály. — De beszélge­tünk róla egyre többet. Ha rákerül a sor, tudni fogom, mit vár tőlem a kormány* Mert sokan dicsérik a Kádár­kormányt, hogy ilyen jó, meg olyan jó, meg azt mondják, hogy Kádár János minden szavának hisznek. De nemcsak szóban kell vele egyetérteni, hanem csele­kedni is. Hallottam a rádióban, a párt mit vár az ország lakosságá­tól, köztük a parasztoktól is* Tőlünk azt kéri, személy sze­rint tőlem is, hogy növeljem a terméshozamot, több árut vigyek piacra. Igaza van a kormánynak, a pártnak. Ezért trágyázom, szántom és vetem be időben a földemet, hogy megtegyem, ami rajtam mú­lik. A fápiósapiak kövesútja Amint leesik az őszi eső, vendégmarasztaló sárrá válik a tápiósápi agyag. Olyannyira, hogy egyes útszakaszokon ke­resztül sem lehet vágni, em­bernek csizmája, kocsinak ke­reke benneragád, kihúzni is alig lehet belőle. Ilyen az országúttal össze­kötő útszakasz. Pedig éppen itt bonyolódik le a legnagyobb forgalom, erre van a Petőfi és a Rákóczi tsz, meg az álla­mi gazdaság földje. Közös akarattal még a hegy is elmozdítható — vélték a tanácsülésben a tagok. Ment a kérvény a megyei tanácshoz, azon keresztül a minisztérium­ba s megszületett az ered­mény: megépítik a kövesutat! Ha elkészül, majd két kilo­méter hosszú lesz. Az igaz, jó pénzbe kerül, hárommillió fo­rintba. Hatalmas összeg ez még az állam számára is. Ép­pen ezért a községi tanács úgy határozott, egymilliót ebből magukra vállalnak. Már eddig négyszázezer forint folyt be a pénztárba és rövidesen meg­lesz a többi is. Szoryns munka a palpagycrki Új klet Tsz-ben A tavasszal alakult fiatal tsz tagjai Szlifka József el­nök irányításával hozzákezd­tek a közös munkához. A ta­gok 107 szarvasmarhát vit­tek magukkal a közösbe. A szövetkezet 100 tagja 780 hold földön gazdálkodik. Elvetettek hat hold őszi KÉSZPÉNZBEN FIZETIK A RÉSZESEDÉST Az albertirsai Dimitrov Tsz 16 forintot fizet tagjainak elő­legként a ledolgozott munka­egységekre. Az év végi része­sedés ennek az előlegnek csaknem a dup’.ája lesz. Érde­kes, hogy a szövetkezetben a tagok részesedését teljes egé­szében készpénzzel fizetik ki. A szövetkezet megtermelte árukból (gabona. burgonya stb.) a tagok készpénzért, a hivatalos felvásárlási áron vá­sárolhatnak családjuk szük­ségletére. Nem osztanak takarmány- gabonát sem munkaegységre. A tagok mindegyike egysége­sen egy-egy hold kukoricaföl­det kapott háztáji földként. Ezen a területen holdanként 40 mázsa csöveskukoricát ta­karítottak be. Az idén próbálta meg elő­ször a szövetkezet a baromfi- tenyésztést. A napokban adtak el 2800 rántani való csirkét, s darabonként átlagosan öt fo­rint volt a tiszta haszon. Ezekben a napokban az ideig­lenes baromfiszállást téliesí- tik (a karám oldalát zsúp- és nádkévékkel rakják körül) és 4000 naposcsibét nevelnek fel még a télen. A gazdag kukoricatermés jelentős problémát okozott a szövetkezetben. Ezért két da­rab. egyenként 25 vagon be­fogadóképességű vasvázas ku- koricagórét épít fel a szövet­kezet építőbrigádja. A górékat október közepére adják át rendeltetésüknek* árpát, húsz hold rozsot és tizenkét iga szántja jelenleg is a földet. A vetéshez szük­séges magot a tagok beadták a közösbe, amiért az állam­tól minőségi cserevetőmagot kaptak. Megnehezíti munká­jukat, hogy rendkívül kis parcellákra oszlik még ma is a határ. A nyolcszáz négyszögöltől két-háromhol- das darabokig felparcellá­zott földeket csak akkor tud­ják teljes egészében össze­szántani, ha a betakarítással minden tag végez. Ennek el­lenére a szövetkezet elnöke és tagjai biztosak abban, hogy november elsejére elvetik a 160 hold őszi búzát, a 40 hold rozsot és a tíz hold őszi árpát. A szövetkezet elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik majd. Huszonöt darab I. osz­tályú hízómarhát néhány na­pon belül átad az állatfor­galmi vállalatnak. Nagy problémát okoz az állatok el­helyezése. Igaz, most kaptak két vagon téglát egy ötven- férőhelyes romos szarvas­marha-istálló helyreállításá­hoz. Ez azonban még mindig kevés, férőhely-gondjaikat csak segítséggel tudják meg­oldani*

Next

/
Oldalképek
Tartalom