Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
fist HLCYtl IcJCirloO 1959. OKTOBER 1. CSÜTÖRTÖK Bőséges árukészlet. nagyobb választék ruházati cikkekből Felkészültek a télre a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Felkerestük a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatot, a Belkereskedelmi Minisztérium ötszörös kiváló vállalatát, hogy megtudjuk, hogyan készültek fel a téli idényre, milyen áruellátásra számíthat a megye lakossága a negyedik negyedévben. Kalmár István, aki a vállalat megalakulása óta látja el az igazgatói teendőket., szívesen válaszolt kérdéseinkre. — Vállalatunk 68 ruházati szakboltjával és négy vásározó részlegével mindent megtesz, hogy kifogástalanul elláthassuk a .negye lakosságát ruházati cikkekkel. Higgyék el, nem is olyan könnyű feladat ez. Az ország egyetlen megyei szakvállalataként úgyszólván a saját kárunkon okulva szereztük meg a kellő tapasztalatokat. Elmondotta Kalmár igazgató azt is, hogy a vállalat valamennyi dolgozójának jó munkája, segítőkészsége révén jutottak el idáig és nem véletlen az sem, hogy a vállalatnál alig van fluktuáció. Annak az eredménye ez, hogy megbecsülik itt a dolgozókat. — A megye lakossága megszerette boltjainkat, bizalommal fordul az üzletek dolgozóihoz és ez a bizalom az, amit eddigi munkánk legértékesebb eredményeként könyvelhetünk el — folytatta Kalmár István igazgató. — Fejlődött-e a bolthálózat és alkalmazzák-e a vállalatnál a kereskedelem új módszereit? — tettük fel a kérdést. — Az ellenforradalmi időszakot követő abnormális kereskedelmi konjunktúrát egészséges, egyre fokozódó vásárlóerő váltotta fel. A mai igényes vásárlók megkövetelik — s ismerjük el joggal —, hogy ugyanolyan áruval lássuk el, mint a főváros, vagy más nagyvárosok dolgozóit, s az áruellátáson felül elsőrendű követelmény ma már a kultúrált kiszolgálás is. — E tekintetben sincs szégyellni valónk. Tavaly szeptemberben Vácott a mi vállalatunk hozta létre az ország első önkiválasztó méteráru boltját, az idén áprilisban pedig, a felszabadulás évfordulójának tiszteletére Cegléden megnyitottuk az ország ugyancsak első önkiszolgáló cipőboltját. Egyébként ma már hat ilyen új — önkiválasztó és önkiszolgáló — kereskedelmi módszerű boltunk üzemel és még ebben az évben további négy ilyen üzletet nyitunk. Három városban — Cegléden, Vácott és Nagykőrösön — bevezettük a félkész öltönyök árusítását. Vevőink második próbára előkészített öltönyök között válogathatnak, s a ;kiválasztás és a próba után 72 órán belül át is vehetik azt. — Boltjaink téli felkészülése ig kielégíti vásárlóink igényeit — vette át a szót Nagy József, az áruforgalmi osztály vezetője. — Lényegesen nagyobb árubőséget és választokot biztosítunk vásárlóinknak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Megmutatkozik ez már a beszerzett áruk mennyiségében is, hiszen tízmillió forinttal nagyobb készlettel kezdünk, mint a tavalyi negyedik negyedévben. Hiánytalanul ki tudjuk elégíteni vásárlóink igényeit férfi, női és gyermek télikabátokból, műbőrkabátból és meleg alsóneműből. Kifogástalan, minden igényt kielégítő készlettel rendelkezünk méterárukból is, a típusszövettől kezdve a legkeresettebb külföldi szövetekig. % Nem lesz hiánycikk a télen a ). Jr .... / , 't tréningruha sem és bőséges a 'UulatiL miseit mulaimg. jSÄATT kSS ^ gyapjú kötöttáruban továbbra Régi hagyományokat elevenített fel a napokban a szi- í is lesznek nehézségek, de e getszentmiklósi KISZ-szervezet. Már két hónappal ezelőtt ff tekintetben is javulás várható. készültek a kiszesek — sok-sok szervezeten kívüli fiatalt is ff Búcsúzóul még csak any- bevonva — a szüreti mulatságra. A lelkes -munka meghozta ^ nyit — mondotta Nagy József gyümölcsét: színpompás, tarka, műsorral örvendeztették meg ff —, hogy mi a magunk részéről a község lakosságát. Ez az ünnepség még közelebb hozta ff mindent megteszünk a várható egymáshoz a kiszeseket és a KlSéZ-en kívüli fiatalokat $ az negyedik negyedévi nagy for- községben még jobban megerősödött a KISZ tekintélye. Azt galom zavartalan lebonyolítá- ünnepség bevételéből televíziós készüléket vásároltak. Í sáért Jól felszerelt boltjaink á dolgozói udvarias és szakszerű \ kiszolgálással várják a kedves ’í vásárlókat. % ».XXWXSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVSXWvX, 'XXXV.XXXXXX^XX'^.XV^.XWXXXXXXXXX'; Mégis meglesz a mozi Ócsán Kétmillió forintos költséggel korszerű, szélesvásznú filmszínház épül Akaratlanul kívánkozik az ember tolla hegyére: az ócsai mozi ócska. S hogy mennyire ócska, azt mór hosz- szú esztendők óta minden illetékes helyen elpanaszolták az ócsaiak. Valamikor évtizedekkel ezelőtt egy magánvállalkozó egy, már akkor is régi ház közfalait kiüttette, így alakította ki a nézőteret, abba belezsúfolt annyi széket, amennyi csak belefért, aztán szerzett valami öreg vetítőgépet és pergetni kezdte a másutt már sokszor lejátszott, minduntalan szakadozó, recsegő hangon beszélő filmeket. Őszintén szólva nem volt ez a mozi új korában sem másra jó, csak arra, hogy hasznot hajtson a mozisnak. No. azért ilyen moziból az sem lett milliomos, habár a jövedelme szép summát tett ki. Még ennél a szép summánál is jóval többet kellett azonban belefektetnie a Pest megyei Moziüzemi Vállalatnak, amikor ezt a mozit az államosítás után kezelésbe vette. Azóta is nagy pénzt költött már rá. Toldozta-fol- tozta az épületét, kicserélte vásznát, vetítőjét, csakhogy Ócsa ne maradjon mozi nélkül. Ócsa pedig még igy is elégedetlenkedett a mozival és teljes joggal. Jobbak lettek ugyan az előadások, a filmek is, de a község lakossága szaporodott, szűk lett már az ósdi mozi, 190 férőhelyes nézőterével. Meg aztán növekedett a lakosság igényessége is. Rendes mozit kért az ócsai nép. A Moziüzemi Vállalat nem utasította vissza, de nem is teljesítette a követelést, egyszerűen nem volt beruházási kerete, új mozit tehát nem építtethetett. Márpedig az ócsai mozi teljesen korszerűtlen épületére min| Írjunk levelet a levelezőhéten Nagyszerűen szerepeltek! B. Gere József kocsis. Halász Mária cigánylány, Pincés Dezső kisbíró az ünnepi menetben Belföldi viszonylatban hasonló közeledést hoz létre a levelezés különböző vidékek egymással írásban érintkező lakói között. A leveleken át például a városi megismerheti a falu örömeit, gondjait, szokásait, kifejezésmódját és viszont a falusi a városiét. Ez az írásbeli érintkezés, az országon belül és a határokon kialakuló barátságok így járulhatnak hozzá a népek barátságához. Ezért támadt nálunk is nagy visszhangja a levelezőhét bevezetésének és tavaly a posta levélforgalma bel- és külföldi viszonylatban egyaránt megnövekedett ezen a héten. Ez idén ismét nagy forgalomra számít a posta. Az idei levélforgalmat egyébként kétségtelenül növeli még a levelezési hét alkalmából megjelenő nagyon tetszetős 60 filléres bélyeg is. den további fillér, amit a felújítási keretből még ráköltött volna, csak kidobott pénz lenne. Már tatarozni sem érdemes, és ami a legnagyobb baj, a nézőteret a kis telken meg sem lehetne nagyobbí- tani. Tehát se épület, se telek nem megfelelő, még ha a régi házat lebontanák, erre a helyre akkor sem építhetnénk új mozit. Enélkül pedig Ócsa moziproblémája megoldhatatlan. Két esztendeje és azóta évről évre van már új mozik építésére is pénze a Moziüzemi Vállalatnak. Persze, távolról sem elég arra, hogy egyszerre valamennyi elavult mozi helyére újat emeljen. Az első esztendőben, 1957-ben minden esetre belefogott a legsürgősebb moziépítkezésekbe. Csupa teljesen hasznavehetetlen, még az ócsainál is rosszabb állapotban levő mozi helyén kezdett építkezésbe. Dunaha- rasztin például, ahol 1956- ban a földrengés használhatatlanná tette a mozit, meg Üllőn, Alsógödön, meg Vá- mosmikolán kezdték meg és azóta be is fejezték az új mozik építését. Ugyanakkor az idei évre tervbe vették az ócsai új mozit is, egyetlen kikötést támasztott csak a vállalat: adjon a község tanácsa mozi céljára megfelelő telket. Ócsa tanácsának szívügye a mozi, hiszen a lakosság minden jogos igényét teljesíteni igyekszik. Nyomban, amint a vállalat kívánságáról értesült, kijelölte a szerinte megfelelő telket a vasútállomással szemben. Tetszett a telek a vállalatnak is, elfogadta és megindult a telekkönyvi eljárás, hogy az ingatlan hivatalosan a Moziüzemi Vállalat tulajdona legyen. Ez még 1958. júliusában történt. Egész Ócsa örült, mindenki azt hitte, most már rövidesen megindul az építkezés és hamarosan meglesz a régen sürgetett, várvavárt mozi. Azóta eltelt több mint egy esztendő, de a mozi még ma sem áll, sőt építkezésébe sem kezdtek még bele. Az ócsaiak türelmetlenül találgatják, miféle akadályok merülhettek fel és sokan ma sem értik, nem is tudják, mi történt a mozi körül. Némelyek úgy vélik, hogy majd csak évek múlva, mások, hogy sohasem lesz új mozi Ócsán. Kétségtelen, anélkül, hogy bárki felelős lenne érte, súlyos bonyodalmak merültek fel. A Moziüzemi Vállalat, amint a telket a nevére írták, még tavaly nyáron azonnal megrendelte a LAKÓ- TERV-nél az új mozi tervvázlatát. Hamarabb nem rendelhette meg; levegőbe, telek nélkül nem lehet építési tervet kidolgozni. A LAKÓTERV a múlt ősszel szállította a tervvázlatot, egy-két héttel azután összeült a bíráló bizottság, de nem döntött azonnal a terv felett, s a helyszínen kívánta tanulmányozni a kérdést. Beletellett megint vagy két hét, mire a bizottság kiszállt Ócsára, szemrevételezte a telket és megállapította, hogy alkalmatlan mozi céljára. Kezdődhetett megint minden elölről. Uj telket kellett keresni. Talált is a tanács nagyon jó helyen, központi fekvésű, jókora beépítetlen területet, majdnem szemben a régi mozival. A baj csak annyi, hogy ez a terület öt tulajdonos kezén van és tulajdonképpen egymással összefüggő udvara, kertje öt háznak. Újabb kiszálláson a bíráló bizottság elfogadhatónak minősítette ezt a területet, mire a községi tanács megindította a kisajátítási eljárást. Az öt telekből mindenesetre mindegyik tulajdonosnak házhelynek elegendő területet kellett meghagyni. A tulajdonosok, noha az új mozit ők is kívánják, megfellebbezték a tanács kisajátító határozatát, nem fogadták el a felajánlott csereingatlant. Fellebbezésüket alig pár hete elutasították, most aztán az új telek telekkönyvi átírása után újabb tervvázlatot rendelt a LAKÓTERV-nél a Moziüzemi Vállalat. A tervezővállalat megígérte, rövidesen elkészíti az új vázlatot, de közölte, az egész tervdokumentációt most már csupán 1960 első negyedében szállíthatja. Ha ezt a határidőt betartják, amire minden remény megvan, akkor a jövő év második negyedében megkezdődhet az építkezés és 1960 folyamán be is fejeződhet. Akármennyi ideig is húzódott, mégiscsak meglesz tehát az új mozi Ócsán. És, hogy milyen lesz az új mozi, erre a kérdésre szintén felelhetünk. Két vetítőgépes és teljesen korszerű normál- és szélesfilm vetítésére egyaránt alkalmas lesz. Mintegy 400 férőhelyesre tervezik és a vállalat reméli, hogy kétmillió forintnál nem kerül többe az építkezés. Sz. E. Ezerszemes kukoricacsövek Heves megye termelőszövetkezeteiben az idén először vetettek nagyobb mennyiségben martonvásári 5-ös hibridkukoricát. Az új vetőmag a megfelelő talajelőkészítés és növényápolás után beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A halmajugrai Béke Tsz-ben az MV 5-ös vetőmag olyan termést adott, amilyenre még nem volt példa ezen a környéken. A csövek átlag 30 centiméter hosszúak és ezer szemet tartalmaznak. A holdanként! átlag 50 mázsa. Csaknem valamennyien a rendezők és szereplők közül Csikósok (Foto: Tóthné) \ A nemzetközi levelezőhetet ! az idén másodszor rendezik ! meg Magyarországon október j 5 és 11 között. Az Egyetemes J Posta Unió, amelyben a föld- í kerekség csaknem minden í országa képviselve van, né- (hány esztendeje határozta el J a levelezőhét megrendezését fés ehhez a mozgalomhoz egy- J más után csatlakoztak tagállamai. A posta uniót a moz- Jgalom megindításánál kifejj ezetten az a cél vezette, hogy | a levelezés propagálásá- í val is elősegítse a népek közeledését. \ Az írott szó által is közelebb £ kerülnek egymáshoz az embe- Jrek, megismerik egymás gon- í dolkodásmódját, szokásait. A ^ levelezésen keresztül kialakuló barátság pedig nemcsak £ két embert hoz közelebb egy- '>f máshoz, hanem a két népet ^ is. amelyhez a két levélíró ',f tartozik. é mozdony hosszút, véko- í fi nyat füttyentett s szu- ^ szogva meglódult. Ketten vol- « tunk a kocsiban: egy kidolgo- f zott kezű, fáradt arcú idős J asszony, meg én. Talán az 0 előttünk álló hosszú út tette, $ talán más, beszélgetni kezd- ^ tünk. Először tisztáztuk, ki ho- ^ va utazik és miért. A néni ^ hirtelen felsóhajtott: jó magá- 4 nak, lányom! Szép mestersége J van, meg látom, szereti is ... J Mert maga az lehetett, ami J akart. De én... — legyintett. $ Érdekelt a dolog, faggatni ^ kezdtem. Kiderült, hogy szü- £ lésznő szeretett válna lenni. ^ Gólyanéni. Szerény, munkás £ élet, sok fáradtsággal, felelős- | seggel és sok örömmel: ez volt 1 minden vágya, de ez is elér- J hetetlen maradt. Pedig már J hétéves korában ott szaporáz- J ta a lépéseket a községi bába £ oldalán s boldog volt, ha a % táskáját vihette egy darabon. á Volt úgy, hogy ketten járkál- | tak fel-alá az udvaron: a leen- í dő apa, meg ő. Aztán, ha meg- í lett a baba s a szülésznő fáradt-mosolygós arca megjelent a pitvarajtóban, olyan büszke volt, mintha az ő érdeme lett volna az egész... Nemhogy a bábaképzőt, de még az elemi iskolát sem végezhette el. Hatan voltak testvérék s nyolcéves korukban már libapásztorkodással, tehénőrzéssel keresték a szűkös kenyérrevalót. A tanító ugyan mondogatta, hogy jófejű gyerek, érdemes lenne taníttatni, dehát ki hallgatott akkor a tanítóra? És miből? Nem is jutott tovább tanulmányaiban a negyedik osztályos olvasókönyvnél. De azt aztán betéve tudta! Magával hordta a legelőre, éjjel meg a párnája alá tette. Az első földrajzleckét ma is elmondja: „A Kőröstől a Szamos torkolatáig előbb egyhangú, majd dombos-lan- kcis vidék terül el...” Tizenhárom éves korában már markot szedett. Volt a csapatban egy legény, Geréb Jóskának hívták. Húsz éves sem volt, de úgy vágta a rendet, hogy muszáj volt néha odanézni. Már az is boldogság volt. Hát még amikor Jóska vizet kért! Úgy szaladt a kannafedővel, hogy egy csepp sem csurrant el az úton. Jóska ilyenkor ránevetett — csak úgy villogott a fehér fogsora — és azt mondta: ,,e’ jól esett, kisjány! Ha nagy leszel, meg- szógálom!” Négy évig arattak együtt, minden nyáron. Négy év múlva megkérte egy özvegyember s hozzáadták. Hiába sírt, fenyegetőzött, hogy elemészti magát, így kellett lenni. „Jó partit csinálsz, te bolond!” — korholta az apja. „Vasutasné lessel, állami ember felesége” — így az anyja. Mit tudták ők, hogy éjszakánként párnába fojtott zokogással temeti álmait. A férje jó ember volt, csak nagyon „güzülős”. Csontot, rongyot, rozsdás szeget — mindent felszedett az utcán, amit talált. Egész gyűjteménye volt lisztes zacskókból. Evek során szinte betemette kacatjaival a konyhát, meg a kamarát. Hogy egyet is kidobhatott volna belőlük — isten őrizz! Talán még el is zavarta volna a háztól. Nem is volt náluk igazi nagy- takarítás, csak azután, hogy az ura meghalt. Ennek pedig négy esztendeje. Végelgyengülés vitte a sírba, mert nagyon öreg volt: harminc esztendővel volt idősebb szegény ... Jóska meg? Az esküvő után otthagyta a falut. Elszegődött messzire, valahová az Alföldre. Ott is halt meg, negyvennégyben: a csendőrök verték agyon. Azt sem tudja pontosan, hol van eltemetve. Csak egyet tud: az ő szívében egy koporsóban nyugszik a „gólyanéni” az első, tiszta szerelem álmaival. Nyíri Éva Ami vissza nem tér
