Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
v; 1959. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK *%WCirlaP Köszöntjük a testvéri Kínai Népköztársaságot j október (Folytatás az 1. oldalról) teljesedett a győzelem. Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Világtörténelmi jelentőségű volt ez az esemény, örömmel töltötte el a haladó embereket a földkerekség minden részén. Dr. Münnich Ferenc ezután arról beszélt, hogy az imperialisták Kínában elszenvedett vereségük óta szinte szüntelenül a provokációk özönét, dühödt támadásokat zúdítanak a felszabadult Kínai Népköztársaságra. Ezek közé tartozik a két legutóbbi, az úgynevezett tibeti kérdés, amelynek felvetésével egy maroknyi reakciós csoport lázadását igyekeznek „nemzeti forradalommá” felnagyítani, hogy beavatkozhassanak a Kínai Népköztársasághoz hű tibeti nép belső ügyeibe. Ugyanakkor a kínai—indiai határnak a Himalája hegység szinte járhatatlan területén fennálló rendezetlenségét akarják felhasználni arra, hogy éket verjenek a két legnagyobb ázsiai állam, Kína és India közé. A Kínai Népköztársaság kormánya, igazsága tudatában meggyőző érvele egész sorával verte vissza ezeket a rágalmakat, amelyek nyilvánvaló célja, hogy a jelenlegi enyliültebb nemzetközi légkört a hidegháború eszközeivel és módszereivel mérgezzék. Mindezekhez járul még az imperialisták egy részének, elsősorban az Egyesült Államok kormányának tarthatatlan állásfoglalása, hogy a 680 milliós Kínai Népköztársaságot ne vegyék fel az ENSZ-be. A jelenlegi ENSZ-közgyűlést figyelve, örömmel láthatjuk, hogy a világ haladását fékező amerikai köröknek egyre nehezebben sikerül akaratukat ..szavazógá- pezetükre” erőszakolni. A párt- és kormányküldöttségünk néhány hónappal ezelőtt ellátogatott a Kínai Nép- köztársaságba. Saját szemünkMao Ce-tung: ÚSZÁS Ittam ma a Csángsá vizét, s ettem ma Vucsáng jóízű halát, s hosszú Jangcén úszom át most, s tágult szemem dél síkságára lát. Csak fújjon a szél, csapkodjon a hullám, gyönyörűbb ez, mint sétálni az álmos kertekben, mily üde, simogató. Konfucse mondá — így a vizen — egykor: eltűnik a múlt, s nem tér soha vissza — akár e folyó. II. - ' • Meghajlik a szélben a büszke vitorla, de hallgat a Huj meg a Sö magas orma. és nagyszerű terv szül létre csodát. Északról az új híd dél fele szárnyal, út ível a mély szakadékokon át. Bástyával igázzuk a Hszinek a medrét, elzárjuk a felmercdö Vu fellegeit: simatükrű tavat kerekít ez a gát. Hegy szelleme, hogyha tán ma is élsz még, bámulsz bizonyára, hogy új a világ. Hegedűs Géza fordítása kel győződhettünk meg e baráti ország gyors fejlődéséről. A történelmileg rövid tíz esztendő alatt végrehajtották a földreformot. Államosították a tőkés tulajdont. Az 1953 tavaszáig megvalósított földreform 300 millió paraszt között 47 millió hektár földet osztott ki. A Kínai Kommunista Párt, a lenini szövetkezeti terv alapján felhasználva a szovjet tapasztalatokat, kidolgozta és megvalósította a kollektivizálás fokozatos, több szakaszos programját. Az alacsonyabb típusú szövetkezetek után 1958-ban a több mint 760 ezer szövetkezet, 26 500 népi kommunává alakult át. Ezek az ország parasztgazdaságainak 99 százalékát, egyesítik. A szocialista forradalom falusi győzelme hallatlan méretekben megnövelte a mezőgazdasági termelést és jelentősen megjavította a paraszttömegek életkörülményeit. Dr. Münnich Ferenc ezután a kínai népnek az ipari termelés emelésében, az élet- körülmények megjavításában, a művelődésben elért sikereiről szólt. Majd méltatta a történelmi sikerék nagy nemzetközi jelentőségét: — Öröm és büszkeség tölt el bennünket, hogy egy csaknem 700 milliós nemzet barátságát vallhatjuk magunkénak. Országaink mind jobban erősödő kapcsolatai az egyenjogúságon, az önzetlen és testvéri barátságon alapulnak. E, viszonylag rövid idő alatt is szinte nincs az. életnek egyetlen olyan területe sem, amelyen a kínai—magyar kapcsolatok fejlődése ne mutatna fel szép eredményeket. A miniszterelnök itt kiemelte a párt és kormányküldöttségek kölcsönös látogatását, a májusban aláírt barátsági és együttműködési szerződést, valamint az örvendetesen fejlődő gazdasági kapcsolatokat Kínával. Végezetül az évforduló napján további hatalmas eredményeket, sok sikert, és a jó munkához jó egészséget kívánt a Kínai Népköztársaság vezetőinek és minden egyes dolgozójának. Dr. Münnich Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után Hao De-cin, a Kínai Népköz- társaság budapesti rendkívüli meghatalmazott nagykövete szólalt fel. Beszédében a kínai népnek az elmúlt tíz évben elért eredményeiről szólt. A párt vezetésével a kínai nép 1949 óta következetesen megvalósította a szocialista forradalom » és a szocialista építés egyidejű fejlesztésének általános irányvonalát. A nagykövet ezután a népi kommunákról szólt. A népi kommunákat az jellemzi, hogy ésszerűbben tudják elosztani a munkaerőt. Jobban fel tudják használni a természeti kincseket a mezőgazdaság fejlesztésére, elősegítik a mezőgazdasági munka gépesítését, villamosítását. Ez módot nyújt arra, hogy az elkövetkezendő három évben nagymértékben megemeljük a második ötéves terv eredeti célkitűzéseit. Lehetőséget adnak a sikerek arra, hogy nagy vonalakban az eredetileg tervezett 15 év helyett már tíz év alatt utolérjük Angliát, a főbb .ipari termékek termelésében. Népünknek az elmúlt tíz évben elért hatalmas eredményei — hageztaita Hao Dexia —: elválaszthatatlanok a Szovjetunió, Magyarország és a többi testvéri szocialista ország önzetlen segítségétől, támogatásától. Engedjék meg, hogy ezen az ünnepi gyűlésen tolmácsoljam a kínai nép szívből jövő köszönetét a testvéri magyar népnek. Hao De-cin nagykövet a két nép barátságának, a szocialista tábor egységének éltetésével fejezte be beszédét. Wang Csung-lun, többszörös újító, az ansani acélkombinát ifjúsági szerszámgyárának igazgatóhelyettese (jobbról) augusztusban 15 értékes technikai újítást dolgozott ki kV*«**«**» • ; Az idei forró nyár gazdag ananásztermést hozott. Képünkön: szüretelik az ananászt a nanningi kísérleti gazdaságban Évről évre nő a gyermekotthonok és ifjúsági paloták száma Kínában. Képünkön: játékszoba a sangháji Ifjúsági Palotában A nemzetközi versenyeken mind több sportágban viszik el az első díjat a kínai fiatalok. Képünkön: Cseng Feng- jung magasugrónő, sportmester (balról) edzője utasításait hallgatja thu/stg» Kúui tiépttztirsiúf It. éfltnkléjttlktlmU HARCOLÓ KÍNA $ A támadás hetedik napján a $ hadosztály súlyos harcot vi- § vott. A hetedik és nyolcadik § napon megállás nélkül verte | vissza az erejét ötszörösen jä felülmúló ellenség támadd- § sát. S Jégeső verte őket egész ^ nap. A bőrig ázott katonák az ^ ösvényen haladtak előre, de | o lovak számára rövidesen ^ járhatatlanokká váltak az ös- vények. A hegyi tüzérség S egyenesen a vízzel elöntött rizsföldeken hajtott végig. | A kilencedik napon az j egyik ezredet elvágták a mé- ! sik kettőtől. Nem volt más [ hátra, felkészült a védelem- j re az erdőben. A másik két ezred azonban i kitépte magát az ellenség j gyűrűjéből és megszállta azo- : kát a magaslatokat, amelyek-1 ről simán be lehetett látni az ; utat, melyen a felszabadító \ hadsereg fő erőinek csapásai ] elöl visszahúzódó Kuomin- tang-hadsereg legjelentősebb \ csapatainak minden valószínűség szerint haladniok kel- j lett. í A 135. hadosztály kato-1 nái hallatlan erővel küzdőt- \ tek. Ez alatt a nyolc nap alatt \ mindössze egyszer aludtak \ nyolc órát egyfolytában és ! naponta egyszer ettek vala- : mit. Estére megsemmisült j mind a két Kuomintang-ve- ; zérkar a testőrcsapatokkal j együtt. Ugyanaznap foglyul : ejtették mindkét hadsereg > parancsnokát és 4000 kato- ^ nát és tisztet, több mint 50 § nehézágyút és aknavetőt | mintegy 200 gépfegyvert, je- ^ lentös mennyiségű gyalogsa- >5 gi töltényt, tüzérségi tövedé- ^ két, élelmiszert, lovat és ősz- ^ vért zsákmányoltak. ^ A Jangcén átkelve a hadosztály tovább indult dél felé és őszre el is érte Dél-Hunant. Október 1-én — rövid pihenés után — azt a parancsot kapta a hadosztály, hogy szállja meg a Henjant és a tőle nyugatra fekvő Baocsint összekötő utat, hogy ezáltal elvágja Bai Csun- szi visszavonuló csapatainak útját. Ezen a napon kezdődött el az a hadművelet, amelyről Lín Bao röviden megemlékezett, s amelyben a 135. hadosztály játszotta a főszerepet. A hadosztály már a hadművelet első napjaiban áttörte a f rontot és szakadatlan meneteléssel, egy pillanatnyi megállás nélkül tett meg százötven lit az ellenség hátországában. Az út folyamán foglyul ejtettek egy hatalmas gépesített egységet és megszállták a henjan—baocsini hidat. A hadosztály szárnyaival szemben mind Henjanban, mind Baocsinban jelentős Kuomintang-erők álltak: két hadseregcsoport. De a 135. hadosztály behatolt a Kou- mintang-csapatok közötti résbe és éjjel-nappal, megállás nélkül folytatta útját. Csak rádió útján tarthattak összeköttetést a hadsereg vezérkarával. Ekkor már általános támadásba lendült a 4. hadsereg minden egysége. A hadosztály azt a parancsot kapta, hogy még mélyebben hatoljon be az ellenség háta mögé. lat, az úgynevezett „Népkaput’’ ostromolta — rövid pihenés jutott katonáinak. Utána dél felé indultak. Ez nehéz és hosszú hadjárat volt. Hopei, Jenán és Csanszi tartományokon keresztül egészen Dél-Hu- nanig. Nagyobb ütközetek nem voltak útközben. Az ellenség kitért — néha ugyan belemart a seregbe, egyébként nem látták —, de az út mégis rettenetesen nehéz volt. Rekkenő hőségben, hirtelen záporoktól, jégesőktől verve mentek az emberek útta- lan utakon, végeláthatatlan hegyláncokon át. Nem volt hol aludni vagy pihenni. Alig volt mit enniök. A katonák nagy része — az emberek többsége mandzsu és észak-kínai — súlyosan szenvedett a hirtelen éghajlatváltozás miatt. Száz és száz lovat és embert sodort az áradat a szakadékokba. Sokan fúltak meg akkor is, amikor egy hirtelen megáradt hegyi folyón kellett átkelniök a rettenetes zivatarban. Tucatjával pusztultak el a napszúrástól az emberek. Mindnyájan kékültek-zöldül- tek a rosszulléttől, csontvázzá fogytak az éhségtől és betegségektől. Dúlt közöttük a malária és a vérhas — de a betegek egyetlen lépéssel sem akartak lemaradni, együtt vonszolták magukat az egészségesekkel. Bakancsaik az első hetekben tönkrementek a sziklák mászása közben. Szalmából fontak maguknak szandálolmt és spárgával kötözték lábaikhoz. A menetelés folyamán vagy harmincezer ilyen szandált használtaik el. Még két teljes napot sem tölthettem a 135. hadosztálynál — felét annak az időnek, melyet szándékoztam. ... Míg az udvaron a lovakat és öszvéreket nyergeitek, a hadosztály parancsnoka röviden befejezte az elbeszélést, melyről azt ígérte, hogy kivételesen hosszú lesz és részletes. 0 maga — egy csanszi-i sze- gényparaszt fia — 1930-ban, tizennyolc éves korában lépett be a hadseregbe úgy, hogy mindössze egyetlen elemije volt. Akkor lépett be a hadseregbe, mikor Mao Ce-tung és Csu Te elvtársak a Csingansa- ni hegyeket elhagyva, az ő falujukon vonultak át csapataikul. Közkatona, tisztiszolga, politikai biztos, katonai akadémiai hallgató és harctéri parancsnok volt eddig. A kilenc tartományon áthaladó nagy hadjárat idején tanult az akadémián és ugyanakkor Mao Ce-tung testőrgárdájában is szolgált. ...1945-ben Tin Sin elvtárs brigádparancsnok lett, mely rövidesen azzá a hadosztállyá alakult át, melyet ma is vezet. Csapatai elejétől végig részt vettek a mandzsúriai hadjáratban, a csuncsaui védekező harcoktól kezdve a Koumin- tang-csapatok Mandzsúriából való végleges kikergetéséig — 1945-től 1949 nyaráig. A véres tiencsini ostrom után — melynek folyamán hadosztálya a fő védelmi vonaRészlet Konsztantyin Szimonov fenti címmel 1949-ben megjelent riportkönyvéből.
