Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

frif rMlrhw 1959. OKTÓBER 31. SZOMBAT A közös munka Mi tette elismertté a Csepel teherautót? Néhány éve még elég gyakran hallottuk a gépko­csivezetőktől a lebecsülő vé­leményt a Csepel teherautók­ról: . — Ez is kocsi? Noha ennek akkor sem volt semmi alapja, ma már mind ritkábban találkozunk ilyen véleménnyel. Annál gyakrabban halljuk, hogy még versengenek is, ki ül­jön egy-egy új autóra. Sőt, amikor megérlelődött a terv, hogy a jövőben főleg külön­leges gépkocsikat gyárt a Csepel Autógyár, többektől | hallottuk: — Helyes ez az elhatározás, de a hfegyományos kocsitípust is gyártani kell, mert jó és megéri az országnak. Hogyan értünk el idáig? Mit tettek ennek érdekében a Csepel Autógyár műszaki és fizikai dolgozói? Akik látták a gyár fennál­lásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett kiál­lítást, részben választ kaptak a kérdésre. Mégsem árt egy­két jellemző részletét elmon­dani annak a szívós munká­nak, amellyel a gyár dolgo­zói nemcsak az országban, de — nyugodtan elmondhatjuk — az egész világon hírnevet szereztek a magyar teher­autóknak. Mindenekelőtt arról kell szólni, ami meghozta a döntő fordulatot a gyár életében. Arról, hogy a pártszervezet jó gazdájává vált a termelő munkának, jó segí­tőjévé a gazdasági vezetés­nek, elismert irányítójává a műszaki és fizikai dolgozók munkájának. A közelmúltban megtar­tott kommunista aktívaérte­kezleten Novák Béla elvtárs és még jó néhányan el- mondották: célravezető mód­szernek tartják, hogy bár közvetlenül nem avatkozik bele a termelésbe a párt- szervezet, javaslataival, se­gítségével, ellenőrzésével nagymértékben felszabadította és helyes irányba terelte a műszakiak alkotó tevékeny­ségét. Ezt a gyakorlatban úgy oldották meg, hogy a pártbi­zottság mellett létrehozták a műszakiak tanácsát, amely eddig is sok hasznos javasla­tot adott és oldott meg az egész kollektíva bevonásával és a jövőben még inkább bekapcsolódik a termelés fej­lesztésének nagy munkájába. Vitákat rendeztek közös gondjaik-bajaik orvoslásáról. Ezeknek egyike sem volt üres szócséplés, amit elsősorban az elért eredmények bizonyíta­nak. j A gyárban már az elleréor-; radalmat követő napokban j megkezdődött a termelőmunka, i Bár 1957 első negyedében még : 40 százalékkal alacsonyabbj tervet teljesítettek, mint 1956 első negyedében, tavaly tovább növekedett a termelés és az idei harmadik . negyedévben j már nyolc százalékkal nagyobb: volt a tervteljesítés, mint az : 1956-os év hasonló időszaké-1 ban. Az ellenforradalmat kő-: vető három év a’att háromszor : nyerték el az élüzem címet. j A termelés növelése közben: szakadatlanul javították a mi-: nőséget. Ezt a céltudatos műszaki fejlesztés tette lehetővé. Megvalósították: a precíziós öntést, a hideg meg-: munkálást, a fémszórást és még jó néhány o'yan módszert, amellyel lehetővé vált. hogy egyre jobb tehergépkocsik hagyják el a gyárat. Egyedül a hajtóműgyárban, , amelyről Handl Géza. az üzem főmér­nöke számolt be. már száz al­katrészt gyártanak precíziós öntéssel, forgácsolás nélkül.' A finomkovácsolással már annyi­ra jutottak, hogy a jövő évi sorozatgyártás zavartalanságát készítik elő. A korrózió elleni védekezés érdekében a gyár műszaki és fizikai dolgozói ki­dolgozták az alkatrészek bar- nításának technológiáját. Az exportra készülő kocsik alkat­részeit már így védik a rozs- dásodás ellen, jövőre pedig már összes alkatrészeket ez­zel 'járással védik meg a ki xorrózlótói. Elhatároz­ták, hogy felülvizsgálják az öt­évesnél idősebb technológiai eljárásokat és a lehetőségek­nek megfelelően fejlesztik azo­kat. A többi gyárrészben is ha­sonlóan cse’ekszenek. A vállalat újítói is jelentős mértékben elősegítették a Cse­pel teherautók minőségének javítását. Amíg 1957-ben 856 újítást vezettek be kétmillió 230 ezer forintos utókalkulált értékben, az idei első félévben bevezetett 494 újítás összérté­ke meghaladja az 1957. évit; több mint két és félmillió fo­rint. Nem ritka az olyan újí­tás. mint Őri Imréé, aki — az egyik alapszervezet párttitkára — 300 ezer foi'int értékű újítást adott be. Jelentős mértékben hozzájá­rult a minőség javításához, hogy egyre egyenletesebbé tet­ték a termelést. Megszűntek a hóvági hajrák. Az átadóüzem például 1958-ban és 1959-ben mindennap teljesítette tervét. Az egyenletes munka is előse­gítette, hogy szinte teljesen megszűntek a külföldi rekla­mációk. Azt jelenti-e mindez, hogy ma már elégedettek az elért eredményekkel? Nem így van. Már most, az év hátralevő ré­szének nagy munkája közben ízlelgetik, latolgatják a jövő évi még nagyobb feladatokat. Jövőre tíz százalékkal maga­sabb tervet kell teljesíteniük és nem is akárhogyan. A ter­melésnövekedés csaknem há­romnegyed részét a termelé­kenység emelése révén kell elérniük, miiközben 3,5 száza­lékkal kell csökkenteniük az önköltségét. Nem lesz könnyű feladat. Tudják ezt a gyár dolgozói valamennyien. De azt is tud­ják, mit kell tenniök a na­gyobb célok elérése érdeké­ben. így foglalják össze a teendőket: — További műszaki fejlesz­tés és a jól bevált módszerek még szélesebb körben való el­terjesztése. Ki-ki máris igyekszik fel­hívni a figyelmet a még ki nem használt lehetőségekre. Elmondják például, igaz ugyan, hogy megszűntek a hóvégi hajráik, ele még min­dig sóik túlórát használnak fel; Az idei harmadik negyedév­ben például több tízezerrel többet, mint 1956 hasonló idő- szakában. Igaz, hogy azóta a | feladatok is nagyobbak, még­sem tartják indokoltnak ezt a nagymértékű emelkedési. Onódi Béla elvtárs szerint bár fejlődött a precíziós ön­tés, a további fejlődést aka­dályozza, ‘hegy indukciós acél- olvésztőjük mindössze hárem kiló anyag megolvasztására képes. Amint mondja: — Érdemes volna beszerez­ni egy 50 kilogrammos ol­vasztót, amellyel 20 perc a'.alt lehetne megolvasztom egy- egy adagot. így sakkal több alkatrészt készít hatnánk ezzel a fejlett módszerrel. Kiszámította, hogy körül­belül egymillió forintba ke­rülne a berendezés, de meg­éri. mert egy év alatt több milliós hasznot hozna. Nem beszélve arról, hogy azt a 20 tonna drága acé forgácsot, amely évente jelenleg a MÉH- hez kerül, újból beolvaszthat­nák. Ugyanígy hasznosíthat­nák az elkopott szerszámokat is. Sok ilyen és ehhez hasonló hasznos javaslat született és születik ezután is. Ezeket csokorba fogják, beépítik a műszaki fejlesztési tervekbe és ahogy mód nyílik rá, meg is valósítják. Az ilyen közös munka eredményezte a Csepel teherautók hírnevét és a közös munka, a céltudatos műszaki fejlesztés gyümölcse lesz a további fejlődés is. F. I. Az első zongoralecke 1200 vagon édesség \ . Az édességipar készül az | évvégi ünnepekre. A gyárak í már augusztus óta folyamata- í ?an gyártják a szaloncukrot '/ és egyéb édességet, amelyek- ? bői bőségesebb lesz a válasz- í ték, mint tavaly. Négyféle ^ szaloncukrot hoznak forgalom- ^ ba, mégpedig krám-szalcmcuk- ^ rőt, olcsó, úgynevezett kon- ^ zum-szaIcnnukrot, csokoládé- ^ ba mártott szaloncukrot és ^ eessiert-szalcncukrot. Mind-1 ezekből több mint 300 vagon* kerül az üzeletekhe. Bősége- \ sen lesz üreges csokoládé, fe- ^ nvőfadísznek használható cu- ^ korfüggelék és mintegy Pá­rom vagon habkarikát gyár­tanak. Különböző csokoládék és desszertek ízléses díszdo­bozban kerülnek az üzletekbe és ismét árulják a parafinnal bevont porcelánfigurákat. Gon­doskodnak 1 a szaloncukor jó elosztásáról is. Mikulásra kü­lön tíz vagon előrecsomagolt vegyes édességet árusítanak majd. Ebben a negyedévben összesen 1200 vagon árut gyárt az édességipar. Anyjuknak meg bambuszrosttal kötözték el a Mb át, hogy minél kisebb legyen, mert úgy többet fizetett értük a kérő. A népi Kína gyermekeinek napról napra szebb, gazdagabb az élete. Képünkön: az e’ső zongoralecke a siani ifjúsági palotában Bőséges termést adtak a rost- és olajosnövények Visegrádi látogatás A szobi járás pedagógusai október 29-én testületileg láto­gattak el Visegrádra, hogy megismerkedjenek a város, s benne a feltárás alatt levő történelmi nevezetességű vár '’szépségével. Képünkön: Cseke László, a leányiskola igazgatója a vár történelmi és művészi nevezetességeit ismerteti a vendégek előtt a bebő vár díszudvarában (Foto: András) Országszerte befejezték a rost- és olajosnövények be­takarítását/ a termés nagy részét máris elszállították a feldolgozó üzemek raktáraiba. A megyékből érkezett jelen­tések alapján a Földművelés- ügyi Minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságán most összegezték az eredményeket. Elmondották, hegy az idei ter­més általában jó volt, sőt egyes növónyféléknél minden eddigi átlagot meghaladott. Különösen szembetűnő a fejlődés a rostién, a ros(ken­der, valamint a kendermag termesztésében. Jellemző, hogy a rostkender vetésterülete az 1958. évi 28 700 holdról 48 540 holdra, a rostlen vetésterülete pedig ugyan­ezen idő alatt 6600 hold­ról 11 700 holdra növeke­dett. Hasonlóan nagy jelentőségű a hozamemelkedés, amely hol­danként! átlagban országosan csaknem két mázsa mindkét növénynél. Kedvezően hat a rostnövé­nyek termesztésére, hogy a rostlen betakarítását a leg­utóbbi években teljesen gépe­sítették. a rostkender betaka­rításához szükséges gépeket, gépi berendezéseket pedig a közeli hetekben várják. A kendervetőmag nagy részét a felszabadulás előtti években rendszeresen külföld­ről hoztuk be, jelenleg — a megnövekedett belső szükség­let teljes _ ellátásán felül — évente 50—100 vagon kender­vetőmagot exportálunk. Az olajosnövényeknél fő­ként a nagyhozamú, kiváló minőséget adó nemesített fajták széleskörű elterjesz­tésével érték el az idei jó termést. A krasznodári 1006-os kitűnő szovjet napraforgófajtát pél­dául az idén már több mint 5000 holdon termesztették. Ez nyilvánvalóan hozzájárul ah­hoz, hogy az idei országos át­lag minden eddiginél jobb: egy-másfél mázsával haladta meg a felszabadulás előtti leg­jobb évek át’agait. Az országosan körülbelül 600 000 holdon termesztett olajlen az idén másfél-két mázsával adott nagyobb termést holdanként! átlag­ban a megelőző éveknél. A nagy termés minőségileg is kifogástalan. Különösen jó! be­váltak a nagyüzemi termesz­tésiben a hazai nemesítek elő­állította szerepig és szegedi faj­ták. Jó közepes termést adott az 1500 holdon magnak ter­mesztett repce és a csaknem 4000 holdról betakarított rici­nus is. „...Itt új élet ság rangos címét. Két trak­tor, vető- és aratógép segíti a fiatalok munkáját, de szük­ség lenne a nagyobb arányú gépesítésre. Négy 14—17 éves fiú áll­dogál a rádió körül. Vidám zenét keresgélnek, mert elég­gé lehangoltak. — Marhaság volt az egész — mondja az egyik s bele­túr dús, szőke hajába. — Milyen jó lehet az a film — toldja meg a másik a szót. — Mit jajgattok?! Még ad­hatják a jövő héten is, s meg­nézzük valahol — igyekszik enyhíteni a nyomasztó lég­kört a harmadik, de rajta is látszik, hogy egész leikével a többi fiúval van, akik az egyik fővárosi moziban a Na.yy Caruso című filmben gyönyörködnek. , Büntetésből maradtak itthon, mert önkényesen mestoldották a vasárnapi kimenőt. A lecke hatásos, s eredményesebb, mint a kiadós sz'dás. mert ki­maradni egy színház- vagv mo-' ^előadásból. a ra^vo^ó őszi délutánon az egésznanos kirán­dulás helyett otthon róni a haldokló kert útjait, vagy a szobában sakkozni, bizony szívfájdító dolog. Ezért nem is gyakran fordulnak elő1 ilyen „kilengések”. Mindenki a sa­ját kárán tanul legjobban. Kétszázas létszámú az inté­zet. a gyerekek kilencven szá- za’ékát a bíróság utalja be rö- videbb-lhosszabb időre. A többi prevencióból, szociális körül­mények miatt kerül ide. .— Ami eddig volt, elmúlt. Itt új élet kezdődik. — ezzel fogadja Fecsó Géza igazgató az új jövevényt. S ezt szószerint kell érteni. Senki sem törődik a gyerek múltjával, hogy mit -követett el, miért volt szükség az inté­zeti nevelésre, csak a jövő a fontos. A belépés pillanatától szoros közösség tagja, a legjobb ellá­tásban. gondozásban van ré­sze. tanulnia kell, s megszokja a rendes életet a munka örö­mét. A csavargás, kalandkere­sés. a rossz társaság bűnözésre csábítása mind a múlté, szinte esvik napról a másikra válik más emberré. — Nincs rossz gyermek, csak elhanyagolt, elnevelt vagy egy­általán nem nevelt gyerek — ez a tapaszta’at. Legtöbbször a szülők hibásak abban, ha a gyerek nem akar tanulni, meg­botlik és bűnözővé válik. A „züllött” gyerek könnyen és szívesen tér jó útra, még nagy­apa korában is meglátogatja volt intézetét és hálás minde­nért. amiben itt része volt — mondja az igazgató. Kétszáz személyes intézet, de 20—25 hely mindig ren­delkezésre áll az esetleges új növendékek számára. Tíz pedagógus gondoskodik arról, hogy mindegyik gyerek elvé­gezze a nyolc általános isko­lát, addig nem hagyhatja el az intézet falait. Sok az el­maradt, s ezért vannak 17— 18 évesek is. De gyakori eset, hogy a fiú, aki valami „ko­molyabb” cselekményért há­romévi beutalással kerül ide. esy év múlva, mint a legpél- dásabb tanuló, kitűnő maga­viseletű jut vissza a szülői házba. Az egyévi további fel­ügyelet azonban nem marad el. Az e’múlt évben több kitűnő tanuló gimnazista lett. Egy fiú. aki lóápoló volt. ma többszörös díjnyertes zsoké. Az életbeoszt is: három nap iskolai oktatás, három mezőgazdasági munka. Az egyes munkafázisokat lá­zas igyekezet jellemzi, per­sze, az anyagiak is hajtóerő­ként szerepelnek, mert ezek a fiúk éppen olyan ösztön­díjat kapnak, mint az ipari tanulók. Aki pedig az ipar­ban látja jövőjét, ott van az ács-, asztalos- és vasipari műhely, mód van az előta­nulmányokra. Még kőműves­brigádja is van az intézetnek, minden munkát el tudnak végezni a növendékek. Kívánságok? Tervek? Az igazgató ezekkel is szolgál­hat. Szeretnék fokozni a ser­téshizlalást. de illetékes szer­vek nem ismerik el a mező­gazdasági intézet állandó jel­legét, s nem adnak növendék- sertést. Jó .lenne, ha valame­lyik gépgyár patronálná a gé­pesítést, így növelhetnék a termelékenységet. Egy épü­letet a helyi tanács lakó házzá minősített. Szeretnék visszakapni, mert zsúfoltak a hálótermek. Strand épí­ti e kedvenc tervük, remél­hetően a jövő nyáron megva­lósul. Olyan szép, nemes és szük­séges az intézet munkája, hogy — úgy véljük — valóban megérdemli a még hatható­sabb támogatást. S. E. / j Az aszódiak azt mondják: l szárazságban, térdig érő por, lesőben pedig nyakig érő sár j a vasúttól az, intézethez ve- jzető út. Igazuk van. Elkelne | itt a kövezés — gondolja az i ember, amíg elérkezik a ka- \ púhoz, amelyen túl először 1 az ipari fiúnevelő, majd tá- \ volabb a mezőgazdasági ne- i velőintézet épületei sora- i koznak. : Szépen gondozott gyümöl- , esős, pé'dás rendben tartott : nagy gazdaság tartozik a me- ; zőgazdasági részhez. Tíz ’szakoktató irányítása mellett ■maguk la fiúk végeznek min- j den munkát Vetnek, aratnak, \ az állatokkal foglalkoznak s j így, gyakorlatban is megta- ; nulják a gyümölcstermesz- 1 tés, a növényápolás, a ker- 1 tészet, a mezőgazdaság sok- 1 ágú tudományát. Hat ló, 30 Stehen. 60 sertés, 40 juh a ! jelenlegi állomány, a -gabona- ! termés évről évre mind mi- í nőségben, mind mennyiség- íben jobb. Remélik, hogy iö- ' vőre elnyerik a mintagazda­Magyar tudós külföldi előadásai 2 Csaknem (háromhetes külföl- # di tartózkodása után Budapest- ^ re érkezett Freund Mihály ^ akadémikus, aki részt vett a ^ lipcsei, Kari Marx Egyetem^ fennálló-'ának 550. évfordulója^ alkalmából rendezett ünnepsé-^ geken. A kiváló tudós a jubi- ^ leummal kapcsolatban magtar- í tóit nemzetközi kémiai keníe- | reneián, mint felkért előadó, a í petrolkémia helyzetéről és táv- í latairól tartott előadást. Ezen- > kívül Stuttgartban,.a Délnémet^ Ásványolajgazdasági Szövet- ^ ség kongresszusán — ugyan- ^ csak a rendezőség felkérésére ^ — a motor-kenőolajok forrás- í pont-viszonyairól adott elő. í --------------------­- í

Next

/
Oldalképek
Tartalom