Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

rsSSSSSSSSrSSJ/-SSSJrSfSSSSSSSSSS/SSS//SSSSSS/fSSSSSSSSSS/S**fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA*

rSSSSSfifSSSSSfSSSSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSfSSSSS/VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSJ'SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS

Á keleti szovjet köztársaságok asszonyai egy fotókiállítás tükrében

■V] emrégen nyílt a Kultúr- i-i kapcsolatok Intézetében Sándor Zsuzsa fényképkiállítása. „Úti jegyzetek a Szovjetunióról” címmel. A kiállítás egyik legszebb darabja a berlini . ,,A szocializmus győz”

kiállításom áranyérmet nyesi. Üzbég tanítónőt ábrázol, aki hosszú, fekete hajfonatával, nemzetiségi viseletben oktatja a kis; orosz gyereket. A korai szeptember fénybe vonja a gyengéd alakot, akinek finom keze megpihen a figyelmesen olvasó fiúcska könyvén. A tyübiíyejkás, ívelt szemöldökű fej szeretettel hajlik a tanuló felé — sugárzik az értelem és a szeretet az egész tartásából.

Nagyon érdekeltek a keleti szovjet köztársaságok — mondja Sándor Zsuzsa — 10 ezer kilométert utaztam egy hónap alatt. Ez a Szovjetunióban nem tűnik olyan végtelennek, mint nálunk, mert ott megszokottabb a repülés. Különben alig tudnák áthidalni hazájuk szinte beláthatatlah távolságait. Moszkvától Alma-Atáig például egy csinos, fiatal mérnöknővel utaztam, aki a kisbabáját vitte haza megmutatni szüleinek. A baba remekül viselkedett az. úton. Általában minden távolsági repülőgépen az első ülés előtt van egy kis függőágy, abban utaznak a csecsemők. Nem is emlékszem, hogy apró útitárs nélkül szálltam volna gépre. Ott természetesnek tűnik, hogy a kisebb vagy nagyobb gyerekek együtt repülnek a szülőkkel. Általában, a technika nyújtotta kényelmet magától értetődően veszi birtokába a szovjet ember. Vannak távoli üzbég falvak, ahonnan jó utat kell szamárháton megtenni, míg a legközelebbi városba beér az ember. A kedves az, hogy a szamarat bekötik az ismerősök, rokonok istállójába, s taxin folytatják a szamárháton érkezettek az utat a városban, ha sietős az útjuk.

B

’ zek az emberek még J harminc esztendeje valóban nomád pásztorok voltak — mondja a fiatal, fényképésznő — ma már letelepedtek, szép kőházakban laknak, rendezett falvakban. Csak nyárra jönnek fel a hegyekbe, mert a könnyen felszedhető bőrsátort egyszerűen felteszik a tevékre, s azon

követik a nyájat, ha lelegelte a füvet. Ha viszont jó opera- előadás van a közeli városban, akár 2500 méter magasról is lemennek érte. Nagyon szeretik és értik a muzsikát. . A jurtában, amely formájára még a régi, két új van: a sok könyv és a vakító tisztaság.,

— Ma már jólét és bőség van a kazah szűzföldeken — mutat egy jellemző fotóra a kiállító művész. Tengernyi gabonát ábrázol a kép, s a szem még . ömlik, porzik, ahogy a kombájn önti. — Ma már Kazahsztán több gabonát termel, mint a háború előtt az egész Szovjetunió. Ezért az eredményért meg kellett keményen küzdeni. Volt, hogy a kegyetlen hóviharban elpusztultak az emberek. Emléküket híven őrzik a hősök áldozata nyomán épült szovhozok boldog lakói. Minden házban távvezetékes központi fűtés van, hűtőgép, perzsaszőnyeg nélkül alig van lakás. Mindenütt okos szemű kisgyerekek, elégedett asszonyok. Kitűnő bolthálózat, óvodák, iskolák, minden van a szűzföldeken — amelyek ma már az ország éléstárának nevezhetők. Aratáskor messziről is eljönnek segítő kezek — egy moszkvai diáklányt le is fényképeztem, aki büszkén vett részt a számára szokatlan munkában. Orvosnak készül, s talán éppen ezen a vidéken fog dolgozni.

\ kazahsztáni földekről nem is búza, nem is az újjáalakult vidék a legjellemzőbb kép, hanem az a fiatal édesanya, aki karján pufók, komoly kisbabáját tartja, s a baba magyaráz valamit, apró kezét is igénybe véve a fontos közléshez. Mert ezeken a földeken a gyerekeknek készül minden szép és új, akik már olyan gazdagságban nőnek fel, amilyenre nagyszüleik soha sem mertek volna gondolni. A technika, a művészet, a tudomány mind az ő boldogságukat szolgálja — ha béke lesz. Mert ahhoz a természetet, társadalmat átalakító munkához, amit most végeznek a szovjet emberek, semmi más nem kell, csak az ő megfeszített erejük — és béke. — így foglalja össze tapasztalatait Sándor Zsuzsa.

E. Zs.

Konyán tarthatunk d sokáig vágott virágot?

így ősz táján egyre ritkább, egyre drágább — tehát egyre kedvesebb a virág a lakásban. A nyárnak ezek az utolsó kedves kis üzenetei megérdemlik, hogy különös gonddol óvjuk őket, hogy minél tovább szolgáljanak örömünkre.

Mindenekelőtt szögezzük le: soha se legyen zsúfolt a virágvázánk. Nemcsak azért, mert a növény nem kap levegőt, hanem mert a szépérzékünk is azt követeli, hogy érvényesüljön minden szál a maga szépségében, ne nyomják el egymást a virágok. Soha se tegyük összekötözve a csokrot a vázába. Bontsuk ki, ha hazaértünk, még a cikláment, az ibolyát is. Mossuk le a szárát, ha van rajta olyan levél, amely beleérne a vízbe, attól fosszuk meg. Ha nem friss vágású a növény, éles késsel — sohasem ollóval — vágjunk le egy cseppet a szárából, lehetőleg ré- zsútosan. Ezt a rézsútos metszést naponta megismételjük. Ha nagyon fonnyadt a virág, helyezzük néhány órára úgy á vízbe a csokrot, hogy az egész szár az edényben feküdjön. Ehhez mosdótál nagyon alkalmas!

A vizet naponta cseréljük, s

a vázát kiöblítjük. Se erős huzatban, se tűző napsütésben ne tartsuk a vágott virágot. Szokás néhány csipet cukrot vagy konyhasót tenni a vízbe, ez valóban meghosszabbítja a növény életét. Ennek magyarázata az, hogy a növényben víznél sűrűbb, nagyobb fajsúlyú anyag van, s ez kiegyenlítődésre törekszik. Ha a víz a benne oldott anyagoktól sűrűbb, akkor a növény nem adja le a saját levét.

Nagyon mutatós télen a vágott őszi lomb is a szobában, de ha nem vasaljuk ki, akkor hamar elfonnyad, lepereg. Ahogy hazaértünk vele, vasaljuk át langyos vassal levelenként. így egész télen is megmarad. Egy-egy tarkabogyós ág, színes levél vagy festetten szalmavirágcsokor szebb, mint bármilyen mű- vagy papírvirág. Ne tegyünk soha porfogó, hazug művirágot a szobánkba! A természet bármilyen egyszerű kis ága is szebb, mint vásári utánzata! Egy szép szegfű, két-három mutatós őszirózsa, szépen ívelő tarka bogyós ág művészien bájos — a művirág pedig lekonyul, elvénül a valódinál is hamarabb.

Kötött lánykasapka

Két horgolt korongiból és egy

kötött ebükből áll. A kötött csík a következő: 20 szemmel kezdjük és a következőképpen kötjük: 1. sor: 1 fordított, 1 átemelt, 1 fordított, i átemelt, i fordított, 1 átemelt, 4 sima, 1 átvett, 1 fordított,

1 átemelt, 1 fordított, 1 átemelt,

1 fordított szem. 2. sor: az átemelt szem fölé átemelte!, a fordított szem fölé fordítottat kö-^ tüpk, 3. sor: i fordított, 1 át- fordított, i átemelt, egy szem szaporítás, 4 sima, .t átemelt, egy szaporítás, 1 fordított,

1 átemelt, l fordított, l átemelt,

1 fordított. 4. sor: a 2. sor ismétlése. 5. sor: az átemelt szem fölé átemelt, a fordított szem fölé fordított, a sima fölé sima szemet kötünk. A 4 sima szem előtti és utáni szemet minden páratlan sorban két szemmé szaporítjuk. Minden páros sorban a minta szerint kötünk, s a hozzáadott szemet úgy kötjük le, hogy egy átemelt, egy sima szem következzék. A sapka közepén négy sima szemből «álló csík fut. A fejtető és halánték határától €—9 centit a szemek szaporítása nélkül kötünk, a fej nagysága szerint. Aztán fogyasztunk úgy, hogy minden páratlan sorban a 4 sima szem előtti és utáni két szemet egybe kötjük. Ezt addig folytatjuk, nág a kötőtűn az eredeti üö szem nem marad. Ekkor befejezzük. 1 Két korongot horgolunk, hosszú pálcikákból, s a kötött esik végére varrjuk. A korongokat és a középen futó csíkot kibéleljük, s műanyag vagy drót szálat fűzünk bele, hogy tartósan álljon a fejen. A korongot kis bojttal díszíthetjük.

A SERDÜL# K#RIÍ GYERMEK A CSALÁDBAN

Serdülő korú gyermekeikre gyakran panaszkodnak a szülők. „Olyanok — mondják —, mintha kicserélték volna őket. Kicsi korukban nem volt velük semmi baj, de egy idő óta tűrhetetlenek, nem lehet velük bírni.”

A serdülés biológiai folyamat. A szervezeten belüli és a szervezeten mutatkozó külső változások szellemi átalakuláshoz vezetnek. A változás alkalmanként nagyobb energiát követel, ezért a serdülők fáradékonyak, több alvásra, pihenésre van szükségük. A bennük végbemenő átlakulás türelmetlenné teszi őket. Nem találja önmagát, még kevésbé találja helyét a családban, közösségben. Nem játékos gyermek többé, de nem kiforrott felnőtt még, sem külsejében, sem jellemében. Hol kicsattanóan jókedvű, s ilyenkor elég egy tekintet vagy egy mozdulat áhhoz, hogy kirobbanjon belőle a nevetés. A legtöbb felnőtt ilyenkor megsértődik, mert azt hiszi, hogy rajta nevetnek, pedig ez a nevetési inger tőle függetlenül is fellépett volna, ő legfeljebb csak kiváltotta. Máskor fáradt és szomorú a serdülőkorú gyermek, életét céltalannak látja, s ilyenkor egy kis sikertelenség is elég ahhoz, hogy magát szerencsétlennek érezze, s néhány percre életúnt legyen.

A serdülő önmagát keresi akkor is, mikor környezete előtt más-más formában mutatkozik. Szokásokat „vesz fel”, olyanókat, melyek eddig nem voltak fellelhetők nála. Más hanglejtéssel beszél mint eddig, kipróbálja arcizmainak mozgásait, fintorokat vág. Járását megváltoztatja. Szögletes mozgását túlzott gesztikulálással igyekszik palástolni. Különösen a fiúk nem tudják, mit kezdjenek ebben a korban kezükkel. Ha eddig nem törődött külsejével, most hiú lesz. A lányok felfedezik magukban a nőt, tetszeni vágynak, a fiúk férfiaknak érzik magukat,

Á\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\V^^^

'ejfaény-fr/híá

A BUTASÁGRÓL

A tudatlanság mércéjét művészi hasonlaton keresztül tálaljuk mai rejtvényünkben. A művészi tolmácsoló Heine, a legnagyobb német lírikus.

ÉÜ

ü

’

z

3

\ß

■

*

4»

7

8

10

«

a

VÍZSZINTES: 1. Heine megállapításának első sora. 5. Képkeret. 9. Névelő. 10. Jófajta innivaló. 11. Kutyaharapások. 14. Német sziget. 15. Nagy _ angolul

(

BIG). 16. Vas megyei község. 18. Szerszámtartó. 19. Építőipari munkát végez. 2:1. Fiúnév. 22. Fér.i- hezad, régebbi értelemben. 24. Kereskedelmi rövidítés. 26. Kimegy a fejéből. 27. Egy bizonyos mennyiségű ételízesítő. SO. Ez évben kezdtp meg tanulmányait. Sl.

Délidő. 92. A magánalkalmazottak biztosítója volt. 34. Kiváló minőségű bársony. 37. Az eleje illatos? 38. N. Ü. ö. 40. Helyeslés. 41. össze-vissza tol. 43. Ipari növény. 44. Golyva. 46. Három hansszerre írt zenemű. 47. Sporteszköz. 48. A hideg évszak vége. 49. Női fűző. 50. Életével tette a szegény ember. 53. Szőlőtő. 54. Kerek. szám. 55. Lendület, lelkesedés. 56. Német kikötőváros. 57. Egészségügyi intézmény.

FÜGGŐLEGES: 1. Község Győr- S aprón megyében. 2. Katonai szolgálat. 3. Francia fizikus (NIEL). 4. Ybl Ervin. 5. Nyelvtani műveletet végez. 6. Ellenének. 7. Festék. 8. A, S. 9. Fa. 10. Heine megállapításának második sora. 12. A japán császár címe. 13. Elővigyázatos. 17. Meg nem engedett. 19. Földkerekség. 20. Házacska. 21. Idegen női név, kétszer egymásután. 22. Mélységes bánat. 25. Ez a szerepe is lehet a bornak. 26. Vidéken. 28. Még inkább. 29. Itt , van a nyakunkon, bár még elég meleg van. 33. Nevetős innivaló. 34. Vilmosba. 35. Kivezet a labirintusból. 36. USA állam. 39. Megvalósításra váró elgondolás. 42. .... -tsin. kínai tartomány és város. 45. Gyakorlat, ügyesség. .46. Nagy szellemű és tehetségű ember görög jelzője. 48. Visszament? 49. Ez a mári tejesasszony. 51. Mezőgazdasági gép. 52. Éktelen napszak. 55. Egyforma mássalhangzók.

Beküldendő Heine mondásénak megfejtése 1959. november ll-ig. A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki.

Az 1959. október 17-i számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A pokolból még van visszatérés, az emberi megvetésből sohasem.”

Könyvet nyertek: Újvári József- né, Ráckeve, Fecske u. 3. _ Pollim Rezsőné. Budapest, XI., Kosztolányi tér 5. II. 5.

_Dobos Istv

án. Tápiósüly, Vasút u. 26. — Benke Klára. Vác, Vöröskereszt u. 7. — Halman Béláné, Pilis. Vásár u. 3CJ. — Márki Imre, Cegléd, Árpád u. 9. _ örsi János, Gödöllő, Ganz Árammérőgyár. — Balázs Jőzsefné, Nagykőrös, X., Tlosvay u. 6. — Károly Jánosné, Szlgefúífalu. Béke u. 2. _ Molnár Jenő, Vác, Rózsa u. 25.

A könyveket Dostán küldjük el.

hódítani akarnak. Feltűnőbb ruhadarabokat választanak maguknak, hogy ezzel is felhívják magukra a figyelmet. Szórakozni vágynak olyan módon, hogy ezáltal felnőttnek tűnjenek. Viselkedésükkel mindenütt a központban kívánnak lenni, mindenki figyelmét magukra akarják vonni, s éppen ebben rejlik gyerekességük. Néha előfordul ennek ellenkezője is, mikor átmenetileg kisebbségi érzések támadnak fel benne.

Ebben a korban minden gyermek igyekszik 'külső ember szemével nézni magát. Igyekszik valakihez hasonlítani. Vagy egy filmszínészért vagy egy sportemberért rajong, utánozni akarja annak külső jellemvonásait. Regényekben él, szeretné, ha vele is hasonló események történnének. Nagy tettek végrehajtására érez magában erőt, az apró cselekedeteidet pedig lebecsüli. Solcat foglalkozik önmagával. Kisebb testvérei felett uralkodni akar, nagyobb testvérei egyéni életébe kíván beleszólni. Ügy viselkedik, mintha sok tapasztalata lenne, mindenről véleményt nyilvánít, mindent bírál. Lelkesedik, tervez, de semmit sem végez. Nagy elhatározásai vannak — holnaptól, amikor új életet kezd. Szeret mindent elölről kezdeni. Kapkod. A tett helyett rendszerint új elhatározásra jut.

A család maga is ápolja *

gyerekben a serdülőkorban kialakult kettősséget: „...nem vagy már gyerek” —*■ mondják, ha felnőttnek való feladattal akarják megbízni,

........te még ahhoz kicsi vagy”

— mondják, ha a serdülő felnőttnek való elfoglaltságot talált magának. A serdülő belső vívódásainak következményé az ís, hogy nem találja meg a megfelelő hangot a család tagjaival szemben. .Az intelmekre vállrándítással felel vagy felcsattanó hanggal válaszol. Minden t^takozásban személyes szabadságának, egyéni életéinek korlátáit érzi. Ha mindent, tiltanak neki, a;k- kor titkolódzr.i kezd. í Ebben a korban van legin- \ kább szüksége a gyermeknek a ff megfelelő barátra, a megértő ff szülőkre. Igyekezzenek a szü- ff lök beilleszkedni gyermekük ff lelkivilágába, próbáljanak részt $ venni apró gondjaikban. Ha ff szülőknek vannak emlékeik a ^ maguk serdülőkori problémá- jükről, meséljék el azokat. Ha ff a serdülő látja, hogy a felnőt- j tek megértik, bizalommal van ff hozzájuk. Észrevétlenül kell ff megfelelő irányba terelni az ff érdeklődésüket, bármilyen ko- ff molytalannak látszanak is, ko- ^ molyán kell venni őket. így si- ff kerül lassan átsegíteni őket a ff felnőtt korba. Keressünk szá- ff mukra megfelelő elfoglaltsá- f, got, adjunk számukra megbi- ^ zatást, amiből úgy érzi, hogy f, csak ő képes végrehajtani. | Igyekezzünk lekötni minden ^ idejét, de úgy, hogy előzőleg ff a terveket vele beszéljük meg, ^ s látszólag az ő kívánságai ér- ff vényesüljenek. Ha elképzelései ff túlzottak, türelemmel magya- ff rázzuk meg annak esetleges j helytefen kihatásait. Adjunk í neki szabadságot, de sáros ha- ff táridővel, s ha a szülők meg- ff értőek, beszámol az eltöltött ff időről. Ha úgy látja, nem kor- f, látozzák túlzott mértékben, nem ff igyekszik a hámból minden- ^ áron kiszabadulni, s akkor ff nem kell félnünk, hogy meg- ff gondolatlanul cselekszik. Ezek ff a módszerek azonban csak ak- ^ kor válnak be, ha nem akkor ff kezdjük bevezetni, amikor a f, gyermek már elérte a serdülés ff időszakát. Azokban a csaiá- ^ dókban, ahol már kezdettől ff fogva ésszerűen nevelték a ff gyermekeket, megfelelő felvi- ff lágosítást nyújtottak minden ^ területen, a gyermeket is köny- ff nyebben segítik át a serdülés f, válságos időszakán.

4 M L.

i