Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

1959. OKTOBER 31. SZOMBAT ^gJCirlap 3 Tanácskozik a KIOSZ országos választmánya Pénteken a KIOSZ Sorház utcai székházában megkezdő­dött a kisiparosok vezetőinek kétnapos értekezlete. A KIOSZ országos választmánya megvi­tatja a kisiparosokat érintő időszerű politikai és gazdasági kérdéseket. A vezetőség beszá­molóját Gervai Béla elnök is­mertette. A tanácskozáson részt vett Kisházi Ödön mun­kaügyi miniszter. Eredményesen segítik a megye felvásárló | vállalatai a termelőszövetkezeteket ÚTÉPÍTŐK Útépítők szállták meg az Esztergom leié vezető műutat i Szentendre határában. Az eddig csak öt méternyi széles, kor- ; szerűtlen útszakaszt kilenc méterre szélesítik, két oldalán \ járdát építenek, s új asz falburkolattal borítják majd. Az \ útépítést a Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat dolgosói vég- \ zik, s elég jó ütemben haladnak a munkálatokkal. Egyelőre \ a Szentendre és Leányfalu közötti szakaszt korszerűsítik. I Felvételeink az útépítkezésről készültek.- »MM Nyolcvanegy vagon minőségi vetőmagot kaplak a tsz-ek Hatvan tsz közvetlenül szállítja termékeit a kereskedelemnek A gyufacímke-ayííjtés és a gyufahiány Egy spanyol gyáros növelni akarta gyufaforgalmát és ezért a gyárban készült gyufaskatu­lyákra bikaviadal jeleneteket ábrázoló gyufacímkéket ra­gasztott.-A sorozatnak oly nagy sike­re volt, hogy a címkegyüjtők rögtön felvásárolták a készle­teket úgy, hogy az ország egyes területein nem lehetett gyufát kapni. Az elmúlt negyedév so­rán megyénk termelőszövet­kezetei tovább erősödtek. Az új tsz-ek indulásához, általá­ban a termelőszövetkezetek megszilárdításához jelentős segítséget adtak a megye fel­vásárlással foglalkozó válla­latai is. Megállapítható, hogy terme­lőszövetkezeteink növényter­melése a belterjesség irányá­ban fejlődött. Az elmúlt évben a pil­langós vetésterületi arány 16,5 százalék volt, aa idén az őszi vetésekkel együtt előreláthatóan elérjük a IS százalékot. Termelőszövetkezeteink zab és kukorica vetésterületük 100 százalékát, árpaterületük nyolcvan százalékát minőségi vetőmaggal vetették be. Még mindig kevés azonban a tsz- ek állatállománya, ezért a hiányzó szervestrágyát — el­sősorban a szőlő- és gyü­Üzletház építését tervezi Csemőn a földművesszövetkezet Háromszáiezer forint már együtt van az építkezésre Az áru zöme földieper, al­ma és szőlő volt. A földművesszövetkezet ál­tal felvásárolt áruk gyorsan, törődés nélkül kerülnek a fo­gyasztóhoz. A KÖZÉRT-tel szerződést kötött a földműves­szövetkezet és az idén mintegy 120—130 súlyvagonnyi zöldárut, főleg gyümölcsöt szállítanak a főváros üzleteibe teherautókon és vasúti vagonokban. A fel­vásárolt alma egy részét nem tudja tárolni a földművesszö­vetkezet, nincs rá megfelelő helye. pedig ez hasznos lenne mind a termelők, mind a fo­gyasztók számára. Majd ha felépül az üzletház, megoldó­dik ez a probléma is — mond­ják a szövetkezet vezetői és az igazgatóság tagjai. Az üzletiház építése évek óta ott él a csemői lakosok és a földművesszövetkezet gondola­tában. Csaknem 300 ezer forintot tettek félre máris az épít­kezés költségeire. Mint már említettük, a föld­művesszövetkezet tagjai társa­dalmi munkát is végeznek majd, hogy mielőbb felépülhes­sen az üzletház. möicstermelő tsz-eknél — műtrágyával pótolták. Az idén egy kh. szövetkezeti te­rületre 72 kilogramm műtrá­gya jutott, az elmúlt év 53 kilogrammjával szemben. A megye tsz-einelc állatte­nyésztése az elmúlt évhez viszonyítva biztató fejlődést mutat. Jelentősen javult az állomány mennyisége, a te­nyésztési munka színvonala és a takarmánya'ap biztosí­tása is. A fejlődés ellenére sem kielégítő azonban a hely­zet, mert a tsz-ekben a szá­mosállat-szám alacsonyabb a megyei átlagnál. Olyan je­lenségek is tapasztalhatók, hogy a tsz-ek egy része nem szívesen foglalkozik üsző­neveléssel és a tehénutánpót­lást vásárlás útján akarják megoldani. A sertésállomány is fej­lődik, a tsz-ek kezdenek áttérni a belterjesség irá­nyának és a piaci köve­telményeknek jobban megfelelő fehér hússertés tenyésztésére. A tsz-ek marhahizlalási szükségleteire az Állatforgal­mi Vállalat a tervezett 1500 darabon kívül a következő évi lejáratra 300 darab mar­hát szállított le, s október 1- ig 4817 süldőt adott hizlalá- si célokra. Hiba, hogy egyes termelőszövetkezetek nem akarnak a jól jövedelmező sertéshizlalással foglalkozni. Különösen sokat érő segít­séget adtak a termelőszövet­kezeteknek a földművesszö- vetkezetek. Ez év január 1- én még mindössze 12 tsz volt tagja a MÉK-nek, de szep­tember 30-ig ez a szám hat­vanra emelkedett. Ez a hat­van termelőszövetkezet köz­vetlenül szállítja* a megter­melt zöldséget és gyümölcsöt — a MÉK diszpozíciójára _— a 'fővárosi kereskedelmi: Vál­lalatoknak. A földművesszövetkezetek érdeme nagyrészt, hogy egyre több a tsz-ckben az áruforgalomhoz értő szakember. A MÉK és a földműves­szövetkezetek patronálási munkájának eredményeként ma már sok olyan termelő- szövetkezet van a megyében, amely mind az export, mind a belföldi áruszállítások meg­szervezésében kiváló munkát végez. Különösen az inárcsi-—"g Készül a sétányszerű járda Szentendrétől Leányfaluig az úttest mindkét oldalán Munkában az úthenger, egyengeti az aszfaltozásra I kerülő úttestet (Foto: András) .XXXVx'^VXVNXXXNXVX'CAXXXVXXVXNVXVX\XXVXXXXXX'C«ÍXXX\NXXXVXXVXXVxN\XXXXXXVXXXXXNXVXXXXV\XXV Magyarországon először két változatban, szinkronizálva és feliratozva is bemutatják az Emberi sorsot Sokan kérték, hogy egy-egy filmet szinkronizálva és felira­tozva is mutassanak be. A ké­résnek Magyarországon először most tesznek eleget. A szovjet filmgyártás alkotását, az Em­beri sors című újdonság kó­piáinak egy részét feliratozva, másik részét pedig szinkroni­zálva tűzik műsorra. Budapes­ten november 5-től az Uránia és a Május 1. moziban a felira­tok tolmácsolják a szereplők beszédét, a többi moziban pe­dig kitűnő magyar színészek. Lenin autója A moszkvai Lihacsov gép­kocsigyárban kijavítják azt a személygépkocsit, ' amellyel Vlagyimir Iljics Lenin járt. A gyárban az eredeti megrongá­lódott alkatrészeknek pontosan megfelelő újakat állítanak elő. Üllő is voltam, kalapács is... Az Vj Ssó-t is terjesztettem, a vöröshadsereg lapját. A sze­génysoron fogyott belőle úgy 120—130 példány. Ezért jöt­tek. Az egyik férfi, a maga­sabb, vállas, pipával Illés Bé­la volt... Kezet adott és kér­dezte, hogy élek, mit csiná­lok. A pártban magyarázták el, hogy Illés Béla főszer­kesztő, író és őrnagy a vörös­hadseregben ... Akkor tnár éreztem valamit abból, hogy a munkája után számontart- ják az embert... Az emberség és a szolida­ritás leckéjéről így emlé­kezik: — 1948 novemberében az ifjúsági szervezet titkára vol­tam már. Ment a csatározás a gazdafiúkkal, akiket a volt leventeoktató okosított. Egyik este megtudtam, hogy meg akarnak verni... Akkora ön­bizalom volt bennem, mint 18 éves korában mindenkiben. De csak kifelé. Mert befelé bizony szorongtam ... Hogy lesz, mint less, nem tudtam, de mégsem szóltam senki­nek ... A faluvégén laktam, világítás nem volt. Tekinget­tem hátrafelé, s észrevettem, hogy követnek. Azt hittem a aazdalegények vezérei. Meg­álltam, vártam. A csoport is azt tette. Vagy háromszor így csináltam. Azok is. Megmér­gesedtem. visszafordultam. Hát Babrányi Pista. Czé- meister Jani, meg Kökönyei Lajos voltak, az EPOSZ tag­jai. Ök is megneszelték, hogy bántani akarnak ... La jossal gyakran emlegetjük az esetet, ő katonatiszt, a többiek meg otthon dolgoznak a tss-ben ... A barátságot ma is tartjuk. Átélni, meglátni, megfon­tolni és a harcban mindig oda ütni, ahol a csapás a győzelmet biztosítja. Erre ta­nítja az apja, a volt vöröska­tona és Józsi bátyja, a volt béres, ma rendőrtiszt. Érleli a MADISZ-ban a munka, amelyhez Szaller Józsi bácsi, a kommunista titkár a ta­nácsadó. — Egyik vasárnap délelőtt Józsi bácsi, meg Vieland Ádám bácsi eljöttek hoz­zánk. Velem akartak beszél­ni... Ünneplőben voltak mind a ketten ... Lekezeltek a családdal, aztán leültettek. Beszélgettünk erről-arról, fő­leg a MINSZ-ről, mert akkor már tagja voltam az enyingi járási bizottságnak. Meg Sió­fokon is voltam háromhetes iskolán. Végül a kezembe ad­ták a belépési nyilatkozatot és azt mondták: ök ajánla­nak a taggyűlésen ... Vieland bátyám most a lajoskomáromi párttitkár. Ha otthon találko­zunk, mindig kikérdez, hogy megy a sorom, miként élek. Azt mondja: bajt ne csinál­jak, mert akkor őt hozom szégyenbe... — mosolyog. — Pedig ennek viár tíz eszten­deje .,. Azóta megszakítás nélkül dolgozik az ifjúsági mozga­lomban. — Üllő is voltam, kala­pács is — halk a hangja most. — Engem a párt is, a hadsereg is nevelt, s én pró­bálom tovább adni, hol jól, hol rosszul, amit kaptam és kapok. Tehetségem szerint. Felélénkül, barna szeme csillogni kezd. Két esztendeje titkára a budai járási KlSZ-bizottság- nak. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy megfelel-e az ifjúsági vezető általa elkép­zelt figurájának. Gondolkodva elemzi, mint­ha önmagával vetne számot, hogy a hatvanhét budai járá­si alapszervezet mintegy 1600- as taglétszáma mit is jelent erőben? Mit sugároz ki ez a szervezet, a felnövő ifjú kommunisták serege? Aztán megállapítja, hogy nem is- m er még mindenkit' név sze­rint. csak úgy körülbelül né­hány száz lányt és fiút. Ezer­nek az arcát emlékezetében hordja. De a néhány százzal már kezet szorított, tud az örömeikről, a vívódásaikról. Szereti őket hallgatni, figyelni és néha óvatosan tanácsot ad­ni. Nem hosszan magyarázni. Szívből beszélni, röviden. Azt szeretik a fiatalok. — Nincs a földön két egé­szen egyforma ember, eset vagy szervezet. Tapasztalat­ból tudom... Eseteket, eseményeket mond el. Nem úgy, mint aki hiva­tott igazságtevő. Csak beszél­get, vagy inkább hangosan gondolkodik, s úgy beszél a más ügyéről, mintha leg- sajátabb övé lenne. Talán ezért fordult hozzá E. Zsófi is. Hogy udvarol neki egy fiú, már el is gyű­rűzte, de nem tudja: tényleg szereti-e. Milyen tanács se­gíthet tisztázni a húszéves lány érzelmi zűrzavarát, akit megérintett egy érzelem, amelyről maga sem tudja, milyen mély? — Azt mondtam Zsófi­nak: kérdezd azt a fiút, hogy milyen jövőt szán magának és neked ... Egyezik-e az ízlésed az övével, öltözkö­désben, lakásberendezésben, irodalom ban ■.. Faggasd és amit. mond, vesd össze az­zal, amit te képzelsz, akarsz a jövőtől... Két hónap múlva megértette: nem az igazi. Most egyetemre akar menni... Az ifjúsági munká­ban talán az a legfontosabb, hogy a fiatalok azt érezzék: ha van is támasz mögöttük, szervezetük minden dolgá­ban ők maguk döntenek. Ezt mentanulni talán egy élet is kevés. Déry Károly HUSZQíikilene éves, nős, csa- ; ládos és mégis olyan, mint egy \fiú, éppen túl a kamaszko- ; ron. Aztán ha tovább figye- \ lem, akkor egy kicsit tanító- ■ bácsis, aki már évtizedek I óta tudja, hogy a nebulók szí- i ve derűs és bizalommal teli. • Soha nem fagyos, kimért és ! f unkciója tudatától eltelt. ! Nem érzi magát „nagynak” fé­lje nem ütközik a csillagokba. 1 Szóval Szávai Ferenc, a bu- 1 dai járás KISZ-titkára olyan | ember, aki szereti az életet, i a többi vele egyivású ha- ! landót, vidám is, komoly is. I — Nincs az enyémnél izgal- \ masabb munka a világon! j Vagy legalábbis nekem ez ad j a legtöbbet ' — visszafojtott «öröm és szenvedély fűti át Ja. hangját. í Emlékezetében életének min- | den mozzanata emberi arc- i hoz és cselekedethez kötő- | dik. I — Negyvenötben, amikor | Szaller Józsi bácsi, a lajos- l komáromi pártlitkár elkill- 5 dött Szabad Nép előfizetőket $ szervezni... Suttyó gyerek \ voltam, napszámba jártam a J gazdákhoz. Azok nem fizet- ^ tek elő a Szabad Népre, csak ^ egy-egy példányt vettek, leg­inkább vasárnap és morog- tak... | $ Emlékezetes nap még ^ abból az időből. ^ — Édesanyám egyik dél­előtt bekiáltott értem a ház- $ ha. Kimegyek. Két ember $ volt az udvaron, egv autó a * ház előtt. Engem kerestek. Csemő községet a megye határain túl is jól ismerik. Főleg az itt termett borok alapozták meg a kpzség hírét, nevét. Községnek mondjuk, pedig tanyavilág. Igaz, az utóbbi években egyre tervszerűbben és eredmé­nyesebben folyik C’semőn a „községesítés”, a falu központjának kialakítása. A nyáron kezdtek hozzá pél­dául központi helyen az új tanácsháza felépítéséhez. A leendő, központi helyen fekvő, tánácsháza körül parcellázzák a földek egy részét és itt- ren­dezett utcák épülnek majd ki rövid időn belüli A csemőiek kérték a köz­ség és a helyi földművesszö­vetkezet vezetőségét, hogy a falu rendezésével egyidejűleg újabb és jobban felszerelt szövetkezeti boltokat is épít­senek. Eemclik, a lakosság és a szövetkezet kívánságának megfelelően engedélyezik majd, hogy az első mo­dem csciuoi üzletház a tanácsháza szomszédságá­ban, mindenki számára könnyen elérhető helyen épül fel. Az építkezés költségeinek egy részét a földművesszövetkezet saját erejéből fedezi és tag­jai — főleg az anyagok szál­lításánál és a földmunkánál — társadalmi munkában vesz­nek részt. Figyelemre méltó szám­adatokat közölt Kollár elvtárs, a szövetkezet el­nöke a cseniői lakosok vásárlóerejének állandó növekedéséről. A kiskereskedelem (vegyes­boltok) évi forgalma néhány évvel ezelőtt még csak 5—ö millió forint volt, az idei terv több mint nyolcmillió és ezt — az eddigi adatok szerint — túlteljesítik. Jelenleg egy italboltja van a községnek, amely félmillió forint körüli forgalmat bo­nyolít le. Ez az egy italbolt kevés. Messze esik ugyanis Csemő Ceglédtől és más köz­ségektől. Igaz, alig akad ház Csemőn, ahol ne lenne bor, nincs viszont hely, ahol es­ténként vagy hétvégeken a fiatalok és idősek fehér asz­tal mellett, zene hangjaira szórakozhatnának. táncolhat­nának. A megvalósítandó üz­letházban modern, a község igényeinek megfelelő szórako­zóhelyet is létesítenek majd. Gondolnak a szövetkezet ve­zetői a felvásárlóhely Öővíté sére, esetleg áthelyezésére központibb fekvésű helyre é egyidejűleg új felszerelések vá­sárlására is. Az idén — pedi: a vártnál gyengébb a Éorgalon — a csemőiek több mint nyolcmillió fo­rint értékű árut adtak át a szövetkezeti felvásárlónak. Március 21, a kakucsi Lenin és az abonyi József Attila tsz kezeli, csomagolja és szállít­ja áruját kifogástalan minő­ségben és módon. A felvásár­lás ez évi sikeres lebonyolítá­sa megnövelte tsz-eink zöld­ség- és gyümölcstermelési kedvét. A MÉK-nél a nyár folyamán külön csoportot ■ szerveztek, amely jogi ta­nácsadással. szállítóeszközzel és trágyával segítette a zöldség- és gyümölcstermelő tsz-eket. A baromfifeldolgozó vál­lalatok jelenleg 44 tsz-szel állnak szerződéses vi­szonyban. A kapcsolat kifogástalan. A MÉK és a baromfifeldolgozó vállalat szakemberei szakmai segítséget adtak a megye tsz-einek és bátorították azo­kat a baromfitenyésztésre. A termelőszövetkezetek az idén mintegy 300 ezer darab na­posbaromfit kaptak a barom­fifeldolgozó vállalatoktól és a MÉK-től. Meg kell azonban mondani, hogy a tsz-ek első­sorban baromfihús előállí­tására törekednek és nem a törzsállomány kialakítására. Jóformán a tököli Vörös CsU- lag, a veresegyházi Törek­vés és a nyársapáti József Attila az, amely baromfite­nyésztéssel foglalkozik.. A megye 138 tsz-e szállí­tott rendszeresen tejet az el­múlt negyedévben a Tejipari Vállalatnak. Nagyüzemi fel­árat 43 tsz kapott, 220 ezer forint értékben. A tsz-ek megsegítése érdekében a vállalat egy darab 500 lite­res tartályt, egy hűtőt, vala­mint tejmérőket, tejszűrcket és centrifugákat adott át a tsz-eknek. Az állami pincegazdasá­gok dolgozói, a közeliikben levő tsz-eket rendszeres szakmai tanácsadásban részesítik. Ezen túlmenően más irány­ban is támogatják őket. Pél­dául az inárcsi Március 21 Tsz-nek 400 mázsa trágyát, a csemői Uj Élet Tsz-nek 100 hektoliter űrtartalmú kádat adtak kölcsön. A szüret za­vartalan lebonyolítása érde­kében a tsz-ek szőlőjét, illet­ve mustját a vállalat pincé­szetei a helyszínen vették át. (csekő)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom