Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

1859. OKTÓBER 30. PÉNTEK ftsf #f£6* k^Cirlap HA KAP AZ EMBER... Ha a lakoma \ó, megdicsé­rik a főszakácsot. De ki­nek jut eszébe a fogyasztók közül, hogy az ínyenc fala­tok elkészítése tűzrakással, hagyma- meg krumplipuco- lással, vízmelegítéssel és száz más apró munka elvég­zésével jár? A láthatatla­nul maradt kukták és kony­haszemélyzet seregét csak rit­kán említik. Pedig nélkülük nincs dicsérni való a lakoma során. Hegyi Dániel elvtárs, a fi- lisi Szénbánya Vállalat kül­színi alapszervezetének párt­titkára mondotta el ezt a ha­sonlatot. Valami igaza van is, mert amikor a bányamunká­ról kerül szó, akaratlanul a bőrsapkás, gumicsizmás vá­jár alakját vetíti elénk kép­zeletünk. Pedig ahhoz, hogy a kivájt szén a felszínre ke­rüljön, csákány, lapát, csille, sín, a vágatokat tartó fákhoz ácskapocs, aztán villany­áram, a fejtéshez sűrített le­vegő, szellőzés és még sok­sok egyéb feltétel és eszköz C7Íílr5PP'PS Lakatosok, villanyszere­lők, kőművesek, kovácsok, meg egy sor másfajta szak­munkás készíti elő és teremti meg a bánya zavartalan ter­melését, az emberek bizton­ságát. — Nem érezzük magunkat mostohagyereknek — mo­solygott Hegyi elvtárs. — A bányászoknak kijáró megbe­csülést bérben, hűségpénzben és minden másban mi, kül­színiek is megkapjuk. Ha pe­dig kap az ember, azt meg kell szolgálnia ... A vezetőségválasztó taggyű­lést említette aztán, ahol a beszámoló és a vita alaposan mérlegelte, hogy megtettek-e mindent — főleg a kommu­nisták — a napi 100 vagonos teljesítményért és a kong­resszusi felajánlásban vállalt bányafa, villamosenergia és termelési költség megtakarí­tásáért. — Az áramtakarékosságban mentünk előre, mert egy szá­zalékot vállaltunk és három és fél százaléknál tartunk. A termelési költség csökkenté­sénél is úgy mutatkozik, hogy nincs baj, mert 0,8 száza­lékot gondoltunk és szeptem­ber 30-ig a kétszerese van meg. De a bányafa megtaka­rítással bizony baj van. Egy fél százalékkal lemaradtunk. A taggyűlésen elmondották az elvtársak, hogy a fatelep nem törődik a bányafa mére­tével. Nem osztályoz, válogat és szab gazdaságosan. Úgy küldi le a bányába, ahogyan jön. Aztán a fegyelmezetlen­ség, a későn jövők és korán távozók kérdését vetették fel. A taggyűlés utasította a pártvezetőséget: vizsgálja meg a íegyelemlazulás okait és kérje az üzem- és művezetők intézkedését. A pártvezetőség nem této­vázott. Megbeszélésre hívta Koller Ferenc üzemvezetőt, Götz Mártont, a villanyszere­lők művezetőjét, Szalai Nán­dort, a fatelep vezetőségétől, Paál Sándort a szállítástól, Mariok Lajost az anyag- és áruforgalmi osztály vezetőjét, s Mojzer Károlyt, a szakszer­vezeti titkárt. A beszélgetés­ről ezt mondta el Hegyi Dá­niel párttitkár: — Ha a pártvezetőség csak úgy „általában'’ beszél a fe­gyelmezetlenségről, nem ho­zott volna eredményt. így hát tényeket soroltunk fel. Pél­dául azt, hogy Glatz Gyula urasági csillés részegen jött be dolgozni és bort is hozott magával. Vagy Kiinger Ist­ván kovács munka közben ívott, aztán Kovács István, Araszhegyi Nándor és Mát- rahegyi János lakatosok húsz percet, fél órát késtek, Fehér Kati meg Maros József né nap­közben jártak fürödni, Kutas Gyula SZTK-s és dr. Gábeli Gusztáv anyagnyilvántartó, Wippelhauser Ferenc és Nád­udvari Ottó nemcsak késnek, hanem sokakkal együtt már fél kettőkor abbahagyják a mun­kát. És még egy sor ilyen esetet mondtunk el a veze­tőknek. A fegyelmezetlenség okáról sem hallgattunk. Ar­Gémeskút őízvezetékkel ról, hogy a szemethúnyás, a „kényelmesebb hallgatni'’ ál­láspont végül rendetlenségre, pazarlásra, nemtörődömségre vezet. Mint a bányafánál is. A vezetők rendet teremtet­tek. Közben azonban a kommunisták azt a feladatot kapták, hogy beszélgessenek a notórius későkkel. — Itt olyan szakmunkások dolgoznak, hogy ha kell, még repülőgépet is meg tudunk csinálni. Ezért is jobban vi­gyázunk rájuk és többet tö­rődünk velük. Mert például olyan kovács, mint Kiinger Pista, kevés van széles e ha­zában. Megkapta a büntetést, de külön is, ami járt tőlem — mesélte Hegyi elvtárs. — Hiszen négy gyerekről, fele­ségről, anyósról kell gon­doskodnia. A felelősségérze­tére apelláltam ... Nem olyan ember, aki íogadkozik. Azóta azonban nem láttuk ittasan. Az igazságos szigorúságot tisztelik az emberek. S ha abból még hasznuk is van, akkor a tiszteletnél több tá­mad bennük. Cselekedni aka­rás — ezt Hátkai Ede elvtárs mondta, a bánya párt-végre­hajtóbizottságának tagja. — — Nekem az a tisztem, hogy járom a tárókat, hogy az isza­polás rendben menjen. így sok emberrel találkozom. Ezért bátran mondhatom: az itteni kommunistáknak mind-' addig szavuk és becsületük lesz, amíg a dolgozók érdeké­ben szigorúan ragaszkodnak az igazsághoz. A Pilisi Szénbánya Válla­lat ezernégyszáz dolgozója számít rájuk ebben. — dk — Istállót és garázst építenek Menüén a Lenin Tsz-ben. Ott látható ez a gémeskút, előtte víztartály vezetékkel. A gémeskút vizét szivattyúval nyomják fel a tartályba, onnét csöveken keresztül jut az építkezéshez , (Csekő felv.) A SZOBI HATARALLOMASON Előzzük meg az avar- és erdőtüzeket! Az Országos Tűzrendészen Parancsnokság felhívása A rendkívüli száraz, szeles időjárás következtében az avar- és erdőtüzek egyre gya­koribbá váltak. Ennek tud­ható be, hogy egy nap alatt több avar-, illetve erdőtűz keletkezett. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy mind a kirándulók, mind a dolgozók a többszöri figyelmeztetés és felhívás ellenére sem tartják be az erdők tűzrendészeté­vel kapcsolatos követelmé­nyeket. Tiltó rendelkezések ellenére gazt égetnek, vagy kellő körültekintés és óvin­tézkedés megtétele nélkül kukoricaszárat gyújtanak meg. A további tűzesetek megelőzésére az Országos Új típusú sebességváltó és motor a Csepel Autógyárban Tűzrendészen Parancsnokság felhívással fordul a lakosság­hoz, hogy a száraz avar és falevél égetésénél tartsák be a száz méteres tűztávolságot az erdőtől, szeles időben tüzet ne gyújtsanak és gondoskod­janak arról, hogy az avar, illetve a száraz gaz. falevél a tűz közvetlen közelében szétszórtan ne legyen. Felhívja továbbá a kirán­dulók figyelmét arra, hogy tüzet csak a kijelölt helyen gyújthatnak, azonban szeles Időben a kijelölt helyen sem szabad tüzet gyújtani. Továb­bá égő gyufát, cigarettát gon­datlanul ne dobjanak el. A fenti szabályok betartására az erdészeti dolgozók is fokozot­tabb gondot fordítsanak. Az ezzel kapcsolatos megelőző tűzrendészeti szabályok be­tartását a tűzrendészeti ha­tóságok ellenőrizni fogják és a szabálysértőkkel szemben — amennyiben a cselekmény sú­lyosabb beszámítás alá nem esik — az eljárást megindít­ják. — Halló, az R—6-os beérke­zett, a 25-ös mehet. Halló, igen vettem, a 148-ast az 52-re ... A másik telefon is felcsör- ren, s a szobi határállomás ügyeletes forgalmistája máris adja az újabb jelentést: befu­tott az Orient-expressz. Kattog a távírógép, egymás­nak adják a kilincset a vonat­kísérők. Kint a pályaudvaron is se­rény munka folyik. A műsza­kiak már megszállták a har­madik vágányra állt expressz szerelvényét, s egy tehervonat éppen most indul ki az állo­másról ... — így megy ez nálunk — magyarázza Somogyvári Lajos főnökhelyettes, amíg csende­sebb zugot keresve a főnöki irodába jutunk. — írni szeretnék az állomás­ról. — Semmi akadálya — mond­ja Péter Árpád állomásfőnök, s máris kezdődik az ismerke­dés. Elmondják, hogy Záhony után a legnagyobb forgalmat a szobi határállomás bonyolítja le. Naponta a szokásos forgal­mon kívül a romló árut soron- •kívül kell továbbítaniok. — Napi 2500—3000 tengelyt kell átengednünk — mondja Péter Árpád — s ez körülbelül 1600 vasúti kocsit jelent. — Persze, meg kell jegyez­ni — veszi át a szót Somogy­vári Lajos* hogy a (háromezer tengely nemcsak egyszerűen átgurul Szobon, hanem vala­mennyi kocsit, a külföldről jö­vőket csakúgy, mint a hazai szerelvényeket, gondosan át kell vizsgálni. Igen, amikor az állomásra befut egy szerelvény, legelő­ször is a műszakiak veszik „kezelésbe”. Kicserélik a moz­donyt. megvizsgálják, nincs-e a kocsikon valamilyen műsza­ki hiba. Közben a vámőrök is hozzákezdenek áz ellenőrzés­hez. A teheráruszerelvénye- ket, attól függően, hogy milyen áru érkezik, a különböző bi­zottságok vizsgálják át. A nö­vényvédelmi szolgáját például azt ellenőrzi, nem fertőzött-e a szállításra váró termék. A mi­nőségi vizsgálat azt nézi meg, nem romlott-e a gyümölcs vagy a zöldségféleség. Ha ál­latszállítmány fut be, az állat­egészségügyi szolgálaté a szó. Ugyanígy megvizsgálják a ta­karmányféleségeket és az ipari termékeket is. A szobi vasútállomás dolgo­zói, karöltve a vámügyi szer­vek dolgozóival és szoros együttműködésben a csehszlo­vák vasutasokkal, minimálisra csökkentették a vonatok átfu­tási idejét. Az 1959-es első fél­év jó eredményeiért ott van az állomás homlokzatán az élüzem kitüntetés. Ezt a szintet azóta is tartják. — Hogyan tudtuk ezt elérni? — ismétli a kérdést Somogy­vári Lajos. — Elsősorban a kongresszusi munkaversennyel. A felajánlás egyik legfonto­sabb pontja a kocsitartózkodás csökkentése. Eddig ezt a vál­lalásunkat 108 százalékra sike­rült .teljesíteni. Az eredmény-statisztika va­lamennyi számadata arról ta­núskodik, hogy a szobi (határ­állomás dolgozói nyáron is de­rekasan helytállt. Sikeresen bonyolították le a nyári zöld­forgalmat és a most folyó őszi csúcsforgalomból is kiveszik a részüket. Koppány Attila fő­tiszt, akárcsak a nyáron, most is példamutatóan dolgozik for­galmi brigádjával. Zalatnai Ernő a kereskedelmi hivatal munkáját gyorsította meg, a Vas-brigád pedig a különböző, szolgálati ágakban végez dere- kas munkát. A kocsijavítók kö­zött a Zombori-brigád nyújt kiemelkedő teljesítményt. t. A jó eredményeket mi sem bizonyítja jobban, mint az anyagi elismerés. Legutóbb a vasútállomás dol­gozói 4000 forint jutalmat kap­tak a Budapesti MÁV Igazga­tóságtól. Most a szobi vasuta- . sok az őszi csúcsforgalom si­keres lebonyolításán dolgoznak és még tovább akarják csök­kenteni az átfutó vonatok ál­lásidejét. — s. p. — Petöfi-est az újjáalakított szadai kultúrotthonban Bensőséges irodalmi ünne­pély színhelye volt szerdán délután az újjáalakított sza- oai kultúrotthon. Székely Bertalan kis falujának lelkes kultúrgárdája megkezdte azt az előadássorozatot, amely­nek célja, hogy a község lakói közelebbről megismerked­jenek a szadai utcák név­adóival és így az utca­nevek eleven tartalmat kapjanak. A nagy érdeklődéssel várt so­rozat Petőfi Sándor nevé­vel kezdődött, amely a község egyik szép utcáját ékesíti. A kultúrotthon a községi tanács­háza egyik szárnyában jutott tágas előadóteremhez, amelyet a szadai fiatalok társadalmi munkával nemrég hoztak rendbe. A hat órakor kezdő­dött ünnepély közönsége zsú­folásig megtöltötte a termet, ott voltak csaknem teljes számban az általános iskola növendékei is, a vendégek so­raiban pedig helyet foglal­tak a Mífvelődésügyi Minisz­térium, valamint a járási pártbizottság és a járási ta­nács képviselői. A műsort az iskolai ének­kar néhány kedves dala ve­zette be, majd Kövess József, a községi tanács titkára üdvözölte a vendégeket, méltatta a kultúrotthon újjáalakítá­sának jelentőségét. Tóth Rezső, a szadai kul- túrgárda fáradhatatlan veze­tője tartott ezután előadást a népművelés feladatairól, a 5 falusi könyvtárak hivatásá- $ ról és a falusi értelmiség kö- $ telességeiről, majd if j. Pet- Jrák János szadai gazda adta Jelő Petőfihez című, igen ha­jtásos alkalmi költeményét. J Utána Csepiga Papp Károly ! iskolaigazgató vezényletével ! az általános iskola énekkara í régi, már Petőfi korában is J ismert népdalokkal szerepelt J a műsoron. j Ladányi István tanár Illyés !Gyula: Petőfi-prológját mond­ata el. majd Hidvég'i Nándor, ! a gödöllői Juhász Gyula > Könyvtár vezetője tartotta ! meg előadását Petőfiről. ! Gondosan kiválogatott : idézetekkel bőven illuszt- : rált előadásában hailga- : fosáéra elé vetítette a for- : radalom és a szabadság- : harc láng lelkű költőjé­nek alakját, : beszélt küzdelmes életéről és : arról a mélységes szeretetről, |amely Petőfit elszakíthatatla- |nul az elnyomottakhoz, a ki- | zsákmányoltakhoz kapcsolta, A feszült figyelemmel és nagy tetszéssel fogadott elő­adás közben Ladányi István és Tóth Rezső adott elő mély átérzéssel néhánv Petőfi- költeményt. keres egy révész? — érdeklő­dik az utas. — A beosztástól függ — mondja Veiicskó. — Én pél­dául, mini vezető, 1340 fo­rintot, 8 százalék vezetői pót­lékot, meg minden forduló után SO fillért kapok. A mat­rózok fizetése 1050 forint, meg a fordulópénz. Aztán meg a ruha és a lábbeli. Ez nagyon fontos, mert eszi a víz a ruhát. Időközben újabb utasok érkeznek. Gyalogosok és ke­rékpárosok. Veiicskó az órá­ját nézi. Még hét perc van hátra az indulásig. Valaki kétségbe vonja az óra pontos­ságát, de Veiicskó letrom- folja, mondván, hogy az ő öreg Doxája még sohasem té­vedett, pedig még kezdő ha­jós korában vette Bécsben. Aztán mégis csak cihelődnek. Elrakják a millinget, lebal­lagnak a parthoz. A két köz­legény a kompra, Veiicskó pedig a komp mellé láncolt motorcsónakba a kormányke- rék mellé lép. mivel az a szabály, hogy a révkapitány­nak a kormamyk-r^k me1 tett i a helye. Ari Kálmán PIHEN A KOMP ról a másikra. Makád, Sziget­becse, Ráckeve, Lacháza, Pe­reg és Délegyháza népe szok­ta igénybe venni a kompot. Megtörténik, hogy egy-egy mozgalmasabb napon négy­ötszáz forint fölé emelkedik a bevétel, ami már igen je­lentős összegnek számít, mert olcsó a viteldíj: egy személy után egy forintot, üres sze­kér vagy ló és tehén után há­rom forintot kell fizetni. A kompra három ember van beosztva: egy vezető és két matróz, a szolgálat pedig egy­huzamban 24 óra. A révészek tevékenységé­hez — a komp kezelése mel­lett — még egy társadalmi munka is járul, ami akkor adódik elő, ha valamelyik környékbeli gazdának a lova, tehene vagy disznaja a vízbe téved és meg akar fulladni. Kern ritka errefelé az ilyen eset és ilyenkor, ha észreve­szik, azonnal csónakba ugra­nak és sietnek a veszélyben levő állat kimentésére. — No és a fizetés? Mennyit t pedig mint révkapitány, s így volt elég ideje a viz, meg a halak természetét kitapasz­talni. , A halak járására vonat­kozó felvilágosítás Lödinek, az utasnak szól, aki — mint afféle járatlan ember — időnként kérdéseket intéz Velicskóhoz, egyrészt időtöl­tésből, másrészt pedig azért, hogy a vízi dolgokkal is gya­rapítsa tájékozottságát. Most például következő kérdése a víz fekete színének okára vo­natkozik, Veiicskó meg kész­séggel magyarázza, hogy ez akkor van így, amikor tiszta a víz, akkor tűnik fekete színűnek. Aztán meg arról beszél, hogy igy őszidőben nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint egyébkor, ami attól van, hogy a parasztok ilyenkor végzik a betakarítást és hol egy fuvar csutkát, hol pedig egy szekér répát és más effé­lét szállítanak át egyik pori­méterenként 1,5 liter üzem­anyaggal fogyaszt kevesebbet. Sorozatgyártását a jövő évben kezdik meg. p\XXVNX\W\X\\X\X'.V\.X\Vv\VvXV.NV\\V\X\.V,VV\V \ A hely, ahol a komp pihen, \ a lórévi Duna-part. Azért pi- \ hen, mert még csak három l óra múlt, s az indulás ideje \ négy óra. Révészek is van- \ nak vele, szám szerint hár- \ man: Veiicskó Péter, Pau- \ lusz Ferenc és Hraniszláv l Péter. Kint ülnek a révház \ előtt a füvön, s hogy ne ! unatkozzanak, hálójavítással l töltik az időt. Nézőjük is van, Dodi Lászlónak hívják és az I előbb érkezett ide, hogy át- : menjen a túlsó oldalon levő '■.fűrésztelepre. Egy fatuskón : ül, s onnan figyeli, hogyan ! reperálják a hálót, amelyet ‘.csak a laikusok neveznek há- i lónak mert milling annak a • becsületes neve, csónakázás : közben a révészek azzal szok- ; tűk meríteni a halat — ha ; van. De most nemigen van, ; mert alacsony a Duna, oszt’ \ilyenkor elbújnak a halak. | Ezen utóbbi megállapítást ; Veiicskó, a révltapitány véle­ményezi, amihez meg is van minden joga, mivelhogy erő­sen haladja a félszázat és ebből az időből harmincöt esztendőt a vizen töltött, elő­ször mint dunai hajós, később A Csepel Autógyár kísérleti üzemében nemrégiben készült el az új 40 mkg-os szinkron- kivitelű sebességváltó és a 414 C-típusú motor minta- ^ példánya. Az új sebességváltó £ alkalmazása főképpen a vá- ^ rosi közlekedésben lesz kivá- ^ lóan alkalmas. Ennél a sebes- ^ ségváltónál a kapcsolási idő ^ lerövidül, a dupla kuplungo- ^ zás és a gázfröccs-adás ugyan- ^ is elmarad, ezáltal a fogas- £ kerekek élettartama megnő- £ vekszik és a káros zörejek is ^ megszűnnek. A sebességváltó- ^ nál a tervezők az úgynevezett £ zárószinkront alkalmazták, ^ ami azt jelenti, hogy a kap- ^ csolni kívánt fogaskerekek | fordulatszámainaik teljes ki- ^ egyenlítődése előtt nem jöhet ^ létre kapcsolódás. Az első és ^ a hátra meneti sebesség kivé- ^ telével valamennyi sebesség- £ fokozat szinkronkapcsolású. ^ A 414 C-jelű motor több | hasznos tulajdonsággal rendel- ^ kezik. Száz lóerős. 25 lóerővel ^ nagyobb teljesítményű, mint a ^ régiek, ugyanakkor 100 kilo- £---------------f — AZ IDÉN öt utcaba J vezették be a vizet Buda- ^ örsön. A lakosság ennek ^ elősegítése érdekében 150 f ezer forint értékű társadat- ( mi munkát végzett. £ , Kínai fenyő a futóhomokon \ í Kerekegyháza határában, a \ kiskunsági futóhomokan há- < rom évvel ezelőtt kezdte meg \ működését az Erdészeti Ku- í tató Intézet hoanoki'ásítási ki-) sárleti telepe, ahol csaknem - ezer hektáron 40 hazai és J külföldi fenyőfajtát telepítet- í tek. A kísérleteknek az a; célja, hogy megállapítsák, me- ; lyek azok a fajták, amelyek j alkalmazkodnak a homokos J talajhoz, tehát felhasználhatók; az alföldi fásításnál. Az eddi-1 gi megfigyelések szerint a vi- í dék talaj- és éghajlati viszo- \ | nyaihoz leginkább a kínai ^ [fenyő alkalmazkodik. Ez aí ' gyorsan növő és igénytelen \ fenyőfajta a jövőben nagy sze-j rephez jut az alföldi fásítás- | nál. i-------------------- í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom