Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

4 1953. OKTÓBER £Ö. PÉNTEK etnt Jffe’Cl zMirlap NEM VESZNEK a A TÁRSADALOM SZÁMÁRA Látogatás a Váci Siketnéma Intézetben dás következménye. Egy kis százalékban fejlődési rendel­lenesség csak, s ezek rend­szerint generációkon át örük- j lödnek. — Az előbb mondta igaz- ; gató úr, hogy a növendékek | itt szakmát is tanulnak. í Hol és mit? — A lányokat varrásra, | szövésre tanítjuk, a fiúk j Sopronban az asztalos, laka- | tos szakmát tanulhatják ki. Jelenleg van négy nyomdász tanulónk is. Az üzemekben végtelenül szeretik őket, mert jól neveltek, szorgalma­sak, figyelmüket munkájuk­ra összpontosítják. — Milyen a kapcsolat a szülők és á gyerekek között? — Általában igen jó. Jön- netk-mennek a levelek, kap­ják a csomagodat. Hozzánk Pest, Nógrád, Győr és Fejér megye tartozik. Minden hó­nap első vasárnapja a látoga­tásé, ilyenkor nagy az izga­j lom, a gyerekek alig várják, hogy haladásukat bemutassák szüleiknek. A szünidőkét mindvégig otthon töltik. Közben lassan végigsétá­lunk az ódon épületen, a tá­gas udvarokon. A lényok-fíúk hálótermei ragyogóan tiszták, világosak, hatalmas cserép- kályhák fűtik azokat. Az ágyakon magukszőtte viiágos- kék-fehérkockás vágj- bordó­rózsaszín térítők, a nagy- I lányoknál diszpárnák, függö­nyök teszik lakályossá. Még a vidám, tarka szőnyegeket is ők készítik szőnyegszövő« é- pen. A kicsiknél az ágyakon ott trónolnak a babák, mac­kók. A közös játszó-tanulószobák most a fiúknál, lányoknál egyaránt üresek; a tanítás be­fejeztével ebédig kint futká- roznak a gyerekek a kellemes őszi napsütésben. Mi ;s oda megyünk közéjük. Az úton kis óvodások cso­portjával találkozunk. Tiszták, jól öltözöttek, mosolygósak. Beszéd helyett a szemük ra­gyog, de a köszöntést, a „pá”-t, nagy élvezettel háromszor is elismétlik. Kis kezükkel még sokáig integetnek utánunk. A nagylányok most jönnek kifelé az épület­ből. Egy perc alatt körülvesz­nek és — beszélnek. Sajnos, kevéssé értem őket. Csinosak, frissek, úgy látszik, szeretik a divatot, mint kinti társaik, a kék iskolásköpenyt az elma­radhatatlan piros gumiöv dí­szíti. A Váci Siketnéma Intézet kapuján léptem be ezen a ra­gyogó őszi délelőttön, hogy megtudjam, miképp folyik itt az élet. Hatalmas, félköríves bol­tozatok, méter vastagságú fa­lak, mindenütt ragyogó rend és tisztaság. Az igazgatói irodában dr. Angyal Gyula és felesége, aki szintén gyógypedagógus, ra­jongással beszélnek az inté­zetről és munkájukról. Egy­más után kerülnek elő a ré­gi írások, rézkarcok, amelyek tanúsága szerint a nemzet köztudatában méltatlanul el­hanyagolt Gömör megyei táb­labíró, Cházár András szólí­totta fel az akkori Magyar Kuríron keresztül az országot, adakozzanak a siketnémák javára. Megrázó levélben ír­ta le a hatást, amit a bécsi intézet tett rá, „hol látta, hogy a siketnémák is embe­rek, agyuk kész a mindenek- felett való értelem befogadá­sára'’. A felhívásnak nagy visszhangja támadt, jelentős összeget gyűjtöttek Össze. Négy fiatal, aki hivatást ér­zett erre a pályára, Bécsbe ment egy évre tanulni. 1802 őszén megnyílt az intézet, amely hazánkban az első, a világ 1500 hasonló intéz­ménye között az előkelő 12. helyet foglalja el. Az intézet azóta is itt, a volt püspöki rezidenciában székel, a felszabadulás óta dr. Angyal Gyula igazgatásá­val. — Most már nagy vonalak­ban ismerjük a múltat, de térjünk rá napjainkra. Hány növendéke van az intézetnek? — 157 évvel ezelőtt 30 növendékkel indultunk, ma háromszázan vagyunk. Ide tartozik még természetesen az 52 nevelő és a negyven tagú technikai személyzet. — Milyen korban kerülnek ide a gyerekek és meddig maradnak itt? — Négyéves kortól 18-ig, míg szakmát nem adunk a kézükbe. Az óvodáskori be­adás nem kötelező, de amint a gyermek eléri a tanköteles kort, valamelyik intézetbe kell beadni. Itt kétéves, úgy­nevezett előkészítőn megy át, ahol a legelemibb szavakra tanítjuk speciális módszerekkel, majd elvégzik a nyolc álta­lánost. — Ez az iskola ugyanolyan végzettséget ad, mint a ren­des általános iskola? — A bizonyítvány egyenér­tékű, de a gyerekek tudása természetesen nem, az egész­séges társaikkal szemben. Szókincsük jóval kevesebb, olvasás útján azonban minden fogalmat tökéletesen megérte­nek. Az előkészítőben körül­belül 70 szó felett rendelkez­nek, ehhez évenként mintegy 200 fogalmat tanulnak. Mire vége a tanulásnak, már 1500-as szókincsük van. Ter­mészetesen itt is sokat szá­mít az egyéni adottság. Re­ménytelen eset azonban nincs. — Miből ered a siketség s mi az összefüggése a néma­sággal? — Elsődleges a siketség. Aki nem hall, az nem tanul­hat meg beszélni, nem fejlő­dik megfelelően értelmileg, mert a beszéd nem ösztönzi fantáziáját. Hozzáértéssel, szeretettel, s főleg nagy tü­relemmel a teljes halláskép­telent is megtaníthatjuk be­szélni vibráció, légnyomás, hideg-meleg érzékelés útján. A siketnémák igen jól elsa­játítják a beszéd izommozgá­sát, csak hangjuk a jellegze­tes „fahang”, mert akuszti­kailag nem tudják önmagu­kat ellenőrizni. Ezért beszél a legtöbb feltűnően hango­san. A siketség a múltban in­kább a fertőző betegségek — sarlach, középfülgyulladás — ma 60—70 százalékban az agyhártya- és agyvelőgyulla­Tóth Jutka Győrből jött, most 13 éves. Nagy pirulással válaszol a kérdésekre, látha­tólag szégyellj magát, ha a szájmozgást nem érti meg azonnalira. — A kislánynak semmi hal­lásérzete nincs, de mire ki­megy innen, megtanul beszél­ni — mondja dr. Angyaláé. Kiskorában bátrabb volt. A serdülőkorban általában egy kissé visszahúzódnak. Asbóth László Vll-es cecei parasztim. Magas, értelmes gyerek, aki itteni fogalmak szerint folyékonyain mondja el, mit tanult az órán s mi lesz belőle, ha felnő. Szép, pirospozsgás arcú a kis tízéves Dragon Imre. Vele szinte beszélgetni lehet, tisz­tán, értelmesén válaszol. Veszprém varaányból hozták a szülei, akik mindketten siket­némák. s annak, idején itt ne­velkedtek. Ragaszkodtak hoz­zá, boigy két gyermekük is itt éljen, míg ők otthon a tsz tagjai, szorgalmukkal példa­képei a többieknek. — A gyerekek igen rende­sek, jól tápláltak, öltözöttek. Ennek költségéit ki viseli? — A teljes ellátást, nevelte­tést áz állam. A szülők ehhez fizetésük arányában csak je­lentéktelen összeggel járulnak hozzá. Egyedül a ruházat az ő gondjuk, na, meg a csomag­küldés, amely ugyan nem sza­bály, de minél kisebb a gye­rek, annál nagyobb örömet okoz neki. A tantermek igen érdekesek. A padok fél- köraiákban vannak elhelyez­ve, elektromos hallókészülék­kel felszerelve, amely a tanár által mikrofonba mondott sza­vakat kellőképpen átalakítva, vibráció formájában juttatja el hozzájuk. így tanulják meg a ’táblára rajzolt kép és a kimondott saó közötti össze­függést. Egy osztályban egy­szerre 10—12 gyerek tanul, mivel itt kizárólag egyéni foglalkozásra van szűk: cg. Végezetül még azt kérde­zem meg az igazgatótól, tar- íós-e az eredmény, ha kike­rülnek innen a gyermekek, tovább jutnak-e a beszédtanu­lásban vagy éppen visszafej­lődnek? — Mindkét eset lehetséges. A tapasztalat azt mutatja, ha halló, beszélő környezetbe ke­rülnek, to-váb'b fejlődnek, újabb szavukat sajátítanak el, ha azonban siketnémák vagy jelbeszéddel érintkezők közé kerülnék, az erősebb megáll egy ponton, de a gyengébb adottságú vissza is fejlődik. I Komáromi Magda Az új kereskedelmi formák népszerűségéről a kongresszusi munkaverseny eredményeiről — nyilatkozik a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat igazgatója Rövidesen egy éve lesz, hogy Pest megyében megjelen­tek a szocialista kereskedelem új, fejlettebb tonnájának első hírnökei: a gyorskiszolgáló és önkiválasztó szaküzletek. Egy év tapasztalatairól, eredmé­nyeiről kértünk felvilágosítást Horváth Andrásáétól, a Nyu­gat-Pest megyei Népbolt Vál­lalat igazgatójától. — Vállalatunk az elmúlt év decemberében kezdte hevítet­ni az új kereskedelmi formá­kat — mondotta Horváth elv­társnő. — Meg kell monda­nom, hogy — mint minden új­donságnál —. itt is meg kellett küzdenünk a kezdeti idegenke­déssel. Ezt az idegenkedést az üzletek szép külseje, emelkedő for­galma és növekvő népsze­rűsége idővel szétoszlatta. — Az első két átalakítást Leányfalun és Budaörsön vé­geztük. Két élelmiszerboltból csináltunk gyorskiszolgáló üz­letet. Az „első fecskéket” az­után több követte Szentend­rén: az önkiszolgáló illatszer­bolt — amely egyedülálló az országban —az önkiválasztó KERAVILL, egy gyorskiszol­gáló élelmiszerbolt és a város egyik legszebb üzlete, a 15-ös Népbolt helyén nemrégiben megnyílt fővárosi nívójú, hűtő­géppel és Mirelite-bérendezés- sel felszerelt önkiszolgáló élel­miszerbolt. — A szentendrei tapasztala­tok arra késztettek bennünket, hogy újabb üzleteket korszerű­sítsünk. így Budakalászon az 5-ös, Pilisvörösvárott a 92-es boltot. Mindkét üzlet nagyon szép, ízléses és elnyerte a la­kosság tetszését. Az átalakított üzletek forgal­máról Saltzer Ernő üzemgaz­dász a következőket mondotta: — Előre kell bocsátanom, hogy » vállalatunkhoz tartozó 158 boltegység háromne­gyedévi forgalma jelentő­sen emelkedett ebben az évűjén: a múlt év első há­rom negyedévéhez viszo­nyítva 11,2 százalékkal ma­gasabb. Különösen szembetűnő a leg­régebbi gyorskiszolgáló bol­tunk, a budaörsi 103-as Nép­bolt forgalmának növekedése. Míg a bolt a régi eladási rend­szerben 1958 másődik negyed­évében 1 025 000 forintot for­galmazott. addig ez év máso­dik negyedében 1 186 800 fo­rintra emelkedett a forgalom. Még a sok tekintetben hátrá­nyosabb helyzetben levő leányfalui gyorskiszolgáló 8-as Népboltban is 6.2 százalékkal emelkedett a forgalom a má­sodik negyedévben. Mindezek igazolják, hogy azoknak volt igazuk, akik bátran támogatják az újat, még ba szokatlan is egy ideig. A továbbiakban Horváth elvtársnő elmondotta, hogy a forgalom általános emelkedé­sében jelentős szerepe van a kereskedelmi dolgozók kong­resszusi munkaversenyének. Á 158 bolt közül 118-ban folyik páros verseny, vagyis minde­nütt, ahol ehhez az adottsá­gok megvannak. A két járás 10 ellenőri körzetre oszlik s az egyes körzetek is versenyben állftak egymással. Ennek a versenyformának az a nagy előnye, hogy a forgalom növekedése mel­lett negyedévenként min­dig a legsürgősebb felada­tokat tűzi napirendre. Ennek köszönhető, hogy jó eredmények születtek a költ­ségmegtakarításban, és a sza­badságnapok tervszerű kiadá­sában. A vállalat központjának dol­gozói főként a költségmegta­karításban járnak élen: az egész évre vállalt 200 000 fo­rint helyett ez ideig 370 000 fo­rintot takarítottak meg. Csu­pán az igazgatási költségeket 74 000 forinttal csökkentették! — A kongresszusi munka­verseny eddigi sikerei, dolgo­zóink szorgalma és jó munká­ja arra enged következtetni, hogy negyedik negyedévi ter­vünket — amely hét százalék­kal magasabb a tavalyinál — három százalékkal túlteljesít­jük — mondotta befejezésül Horváth Andiásné. Ny. É. Egyetemi fiatalok segítsége a termelőszövetkezeteknek A gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói, amint azt nemrégen már megírtuk, ^ hat­BIRKAFOG AT Bandi és fia, Mackó, a nagymaros—zebegényl ország­úton teljesítenek szolgálatot. Fuvaroznak. Kiskocsijukon akár négy mázsa hasznos terhet is elhúznak | A tárgyalóteremből í Aki nem akar megjavulni ; Inni, virtuskodni, békés em- ; berekbe belekötni, a falu ré- ; mének lenni — akad, akinek ez > jelenti a célt az életében. Ki- j veszőben levő fajta ez, de itt- í ott még létezik belőle egy-egy. í s meg tudja keseríteni egy ! egész íalu életét. Mint Kocsis ! Simon Törteién. ! Kocsis fiatalember. Mindösz- j sze huszonkilenc esztendős, de í már tekintélyes múltja van. í Igaz, hogy ezt a múltat nem '{ szívesen vallaná senki magáé- ; nak, mert börtön- meg pénz- ; büntetés sorakozik ott, de Ko- \ csisnak mindez kevés volt afh- \ hoz. hogy észhez térjen, ren- í des életet kezdjen, í A falu úgy ismerte, mint ál- ^ landó kötözködöt. Féltek tőle, ^ mert soha nem lehetett tudni, í kibe s miért köt bele. £ Mert ók nélkül kötött bele J két, egy-egy pohár sörre be- 2 szaladó emberbe is a törteli £ kocsmában. Emiatt került a bí- ^ róság elé. £ — Ismeri Nyíri Jánost — í kérdi a bíró. £ — Nem. í — És Zakar Jánost? í — Azt sem! ^ — Hát akkor miért kötött ^ beléjük a kocsmában, s miért ^ kezdeményezett verekedést? ^ — Én kérem ittas voltam! ^ — Mire emlékszik vissza? ^ A legény olyan, mint a szo- '/ pósbárány. Szavát is alig hal­lani. Prakszisa van már, nem érdemes ugrálni a bíróság előtt, itt már jó fiúnak kell lenni, hátha akkor kevesebbel ússza meg a dolgot. Most is olyan halkan válaszol, hogy alig érteni az álbűnbánaltól csepegő szavakat: — Ha én két deci bort elfo­gyasztok, akkor nem tudok visszaemlékezni, mit is csiná­lok ... —- Ön ki volt tiltva minden nyilvános helyről a községben. •Igaz? — Igen. — Mit keresett mégis a ■kocsmában? — Nem emlékszem, hogy kerültem oda. Akkor már ittas voltam. — Nem ez az első eset, hogy megszegte az előírásokat. Igaz? — Igaz. Már megbüntettek egyszer négyszáz forintra, mert kocsmáztam.... — Kifizette a büntetést? — Nem. Állandó munkahelye nem volt. Ha valahová be is állt, egy hónáp múlva szedte a sá­torfáját, s továbbment. Nem fűlött a foga a munkához, a kocsmázáshoz. botránycsinálás- hoz annál inkább. Nemrég ítélték el garázdaság miatt hat­hónapi börtönre, amit próba­időre felfüggesztettek. S ahe­lyett, hogy meghúzta volna magát, örülve a felfüggesztett büntetésnek, tovább hetvenke- dett, s íme: itt az „eredmény”.1 Szinte hetenként előfordult, hogy éjszaka elment béké­sen alvó emberek házához, s ocsmány szavakkal gya- lázta őket — minden ok nélkül. Tíz-tizenöt házat fel­zavart éjszakai okvetetlenke- désével. Nem fogott rajta a szülői könyörgés, nem fogott rajta semmi. Az sem, hogy a társadalom szép szóval, büntetéssel nemegyszer figyel­meztette: nem lesz jó így! Hasonszőrű társai nem­egyszer heccelték. Fizettek neki, s élvezték a cirkuszt, amit Kocsis csapott. Elő­fordult, hogy a kocsma előtt leszedte magáról az inget, meggyujtotta, s. ott táncolt körülötte... A becsületes emberek meg- botránkoztak rajta. Apja a szégyentől nem mert a többi ember szemébe nézni. Testvé­rei — akik valamennyien be­csületes, dolgozó emberek — szégyellnek a faluba haza­menni látogatóba. A falubeli emberek átmen­tek az utca túlsó oldalára, ha Kocsis jött velük szemközt. De ez a kivetettség sem té­rítette észre. — Ha nem bírja az italt, akkor miért iszik? Miért is? Mit is lehetne er­re válaszolni. Hiszen mond-; hatja-e egy vádlott, hogy \ azért, mert felelőtlen ember: vagyok? Azért, mert nem gondolok mára, holnapra, • semmire, csak arra, hogy itt; ez a liter, le vele a torko-; mon? Hiszen mondhatja-e ezt? — Hát kérem... én nem tehetek róla — dadogja. De akkor ki tehet? Huszon­kilenc éves ember mellé daj­ka kellene? Őrző, aki nem engedi a pohár közelébe? Hi­szen a jó példáért nem kel­lene messzire mennie. Ott van a családja. Találna ott követendőt. De Kocsis nem akar más lenni. Nem akar becsületes ember lenni. Neki a falu réme tetszik. Meg a mérhetetlen, korlátlan italo­zás. A bíróság. s valamennyi jelenlevő lelkiismerete nyu­godt. Kocsis Simon buká­sában csak egyetlen ember ludas, csak egyetlen ember a felelős: Kocsis Simon maga. A bíróság ítélete szigorú. Korábban még megúszta hat hónappal, most már egy év és két hónapot kapott. Két évre eltiltották egyes jogai­nak gyakorlásától is. S ugyanakkor le kell ülnie a korábbi, felfüggesztett hat hónapot is. Majdnem két esztendő bör­tön! Megéri-e. Tocsis Simon? Mészáros Ottó hatos segítséget nyújtanak az újonnan alakult termelőszö­vetkezeteknek és munkájuk­ban hasznosítják.azt az értékes tudást, amit szaktanáraik se­gítségével sajátította!* el. Most, mint értesültünk, hasonló moz­galom indult a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói körében. Az egyetemi pártszervezet: vezető- séie. hivatalosan közölte a Pest megyei Tanács illetékes osztá­lyával, hogy a pénzügyi fakultás ne­gyedéves hallgatói közül tizenhatan ajánlották fel segítségüket a főváros kö­zelében működő termelő- szövetkezeteknek. A tanulmányi idő alatt minden hónapban két- három napol hajlandók eltölteni azokban a termelőszövetkezetekben, ame­lyek az adminisztratív munká­ban nehézségekkel küzdenek Szívesen és minden ellenszol­gáltatás nélkül elkészítik a költségvetést, a zárszámadást és elvégzik a könyvelési munkákat is. t Ezek a negyedéves hallgatói? \ már perfekt könyvelők és így \ szakszerűen megoldhatják * ezeket a feladatokat. ! Ugyancsak a közgazdasági ! egyetem technológiai tanszéké- ! nek tanárai és hallgatói azt ! ajánlották fel a megyei ter- j melőszövetkezeteknek, hogy \ társadalmi munkában elvég- } zik a területükön szükséges \ talajvizsgálatokat. \ ^ Nyolc Pest megyei termelö- t szövetkezet termel kísérletképpen olasi búzát í £ Pest megyében nyolc tér- £ melőszövetkezet — a páty J Petőfi, a zsámboki Üj Élet, í f dánszentmiklósi Micsurin, as } abonyi Lenin, a péceli Zöld- ^ mező, a ceglédi Dózsa Nép« £és Kossuth, valamint a nagy­kőrösi Dózsa — kísérletkép­pen olasz búzát termel. Mine. <a nyolc termelőszövetkezel ^ 20—20 kataszteri holdat ve- í tett el. y ^ Négyfajta olasz búza —- a ^ Sampestore, a Fortunata, í produttore és az Autonómig í— kerül kísérletezésre, 1 ---------­\ H avonta 200 hektoliter í 90 fokos szeszt ad népgazda­ságunknak a Mezőgazdasági Szeszipari Vállalat tárnoki £ üzeme. Jelenleg kilenc dol­2 gozója van, Engel József te- \ lepvezető irányítja a szesz- £ főzést. Az üzem berendezése í mo6t már teljesen korszerű,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom