Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-27 / 252. szám
1959. OKTOBER 27. KEDD ^gJCirlap Csak szemtől-szembe A rágalom az olyan, mint a rossz szén: nincs tüze, csak füstje. A füst Dedig befog mindent, A Budakalászi Textilművek igazgatója, Karvaly Nándor, a szakszervezeti bizottság elnöke és több más vezető, Tanács László elvtárssal, a gondnokság vezetőjével beszélgetnek: — Rossz a portán a fegyelem. Nem ellenőrzik előírásszerűéin a be- és kimenőket. Előfordult, hogy este igazoltatás nélkül idegeneket engedtek be. Csupán azért, mert azok azt mondták, hogy felsőbb szervektől jöttek. Kíséret nélkül, kedvükre járhatták a gyárat. S hogy ott voltak, csak két nap múlva tudták meg a gyár vezetői. Máskor a két órakor végző dolgozók közül számosán négy órakor távoztak, anélkül, hogy bárki megkérdezte volna ennek okát. Egyszóval a portán nem vigyáznak eléggé a gyár vagyonára, épségére. Tanács elvtársat már máskor is fi- gyemeztették: ellenőrizzen jobban. Most ismételten „megmosták” a fejét. Megévdemelte-e? ö maga mondja, hogy igein. Egy szóval sem mentegetőd- zött, hiszen tudja ő: tényleg mulasztást követett el:., A felelósségrevonás szigorú, de emberséges volt. Nem csináltak nagy „tüzet” az egészből, mégis megérthette Tanács elvtárs, hogy így nem mehet tovább ... Azt mondják a gyár dolgozói: 1 — Karvaly Nándor elvtársi naponta legalább egyszer vé-í gigjárja az üzemet. Mindent ; észrevesz — és ha nem tét-1 szik neki valami, szól érte. | — Bizony szól — mondja i Horányi József, a szövődé; vezetője. Múltkor például az; egyik hengerből sok szál volt ; kiszakadva. Azért is veszeke- \ dett: miért nem kötözzük át, \ miért nem húzzuk ki a sza- kadt szálakat? Igaza volt. •— Igazságtalanul soha nem i ’ iszekszik; Szigorú ember, í nem húny szemet a hibák előtt — mondják többen is, i köztük Horányi József, aki huszonhárom éve dolgozik a gyárban. Mert ebben a gyárban rend van. Az udvar szépen felseperve, az irodák, az üzemek; tiszták, a termelés egyenletes; S a rend, a fegyelem; olykor megkívánja a felelős- i ségrevonást, néha a szidást is. i — Persze nem kellene olyan : érdesnek lennie — vélik töb- ; ben. — Lehetne közvetlenebb a j dolgozókhoz. — Adhatná lejjebb a hang- j jávaL j Adhatná. Nem kellene elve- j szíteni soha a türelmét. Ezt í elismeri Karvaly Nándor is. I Azt már megígérte: változtat: rajta. A dolgozók pedig hisz- i nek neki, mert rendes, igaz- \ ságos embernek tartják. — Szokott ö jutalmazni is • — fűzik a munkások a véle- \ menyükhöz. — Sok „kiváló j dolgozónk” van áz üzemben, j Azután az is igaz, nincs olyan, j ami rajta múlik, hogy el ne \ intézze. Nem régen például \ egy beteges kislány panaszko- \ dott: gyenge ahhoz a munká- : hoz, amihez beosztották. Segí- j tett rajta. í — Van egy idősebb mun- j késünk — toldják mások — j tíz gyereke van. Ebből még I otthon él öt. Az egyik fia nyo- I morék. Sehol nem vették fel j az iskola után. A gyári szak- j szervezet próbálkozott több i intézménynél is. Nem megy. i Most itt a gyárban keresnek i neki helyet... ... Az üzemet járom. Érdek- j lődöm. Milyen itt az élet a ; gyárban? Néhányan csodál- i koznak: j — Milyen lenne? Hát jó.; Sok öreg. régen itt dolgozó i munkásunk sem cserélne he- j lyet! — Még akkor sem, ha Kar- ; valy elvtárs olykor kiabál? ; Még akkor sem, ha nagyon szigorúan vezet? Ha nem tűri I a legkisebb fegyelmezetlenséget sem? — Még akkor sem. Vagy tán éppen ezért. Aki szereti a gyárat, az tudja: Karvaly Nándor nem tehet másként. Mit érne, ha játszaná a „jófiút”, hajhászná a „népszerűséget” és a termelés állna, nem lenne nyereségrészesedés?! Igazuk van ezeknek a dolgozóknak. És abban is, hogy még ma is haragszanak arra, aki meg akarta zavarni ezt a munka* Mert volt olyan, aki akarta és nem azon múlott, hogy nem sikerült. Valódi és vélt sérelmei sugallották neki a rossz utat. Egyszer ugyanis megbírálták. Azért, mert osztályozta a kommunistákat: ez rendes elvtárs, 'ez pedig „csak” párttag. Amikor szemére vetették — megsértődött. Méghogy ő elvtelen! Méghogy bizalmatlan! Hogy nem kommunistához méltóan viselkedik! Hogyan mondhatnak rá ilyet?! Attól a perctől kezdve semmi nem tetszett neki a gyárban. Bár egyik vezető beosztásban dolgozott, azzal töltötte idejét, hogy kereste azokat, akik megsértődtek, akiknek nem tetszett valami. Karvaly Nándor tényleges hibáit felnagyította, megtódotla. Azt mondotta: igazságtalanul kiabál, önérzetükben sértegeti a dolgozókat. Próbálkozott a pártszervezetnél is: — Mondanék valamit, ha nem adnátok vissza az igazgatónak. Egy darabig úgy látszott, beválik a módszere. Szerencsére azonban a pártvezetőség pártszerű en dolgozott: szemébe mondta Karvaly elvtársnak, amit hallott. Ekkor derült ki először, hogy az illető rágal•mazott. Arról azonban még akkor sem tudtak, hogy ez tervszerűen, készakarva, kiszámítva történik. Jelentések sokasága ment a felsőbb szervekhez, a minisztériumhoz, amelyek ott gyűltek, halmozódtak, anélkül, hogy szembesítették volna egymással a bejelentőt a bejelentettel. Karvaly (Nándor gyanútlanul dolgozott, miközben egymásután költötték róla a hamis, rosszízű beadványokat. Mígnem a minisztérium megsokallta és a megyei pártbizottság is tudomást szerzett róla. A megyei pártbizottság pártszerű munkastílusának köszönhető, hogy végére járt az égés?: intrikának. ' Szemtől-szembe! Ez a pártbizottság régi, de jól bevált jelszava. Ha ezt a munkastílust követik, nem hibázhatnak. Tudják ezt már sok-sok tapasztalatukból. Szemtől-szembe! Ezt az elvet követték ebben a gyárban is. A felsőbb szervektől több vezető elvtársat felkértek: vegyen részt azon a rendkívüli párttaggyűlésen, amelyet ennek tisztázására hívtak egybe. Ezen a taggyűlésen fény derült az igazságra.. Egymás után szólaltak fel a dolgozók és mondották el Karvaly elvtárs hibáit: — Ne kiabáljon. Mindenki ért a csendes szóból is. — Kerüljön közelebb a dolgozókhoz. — Dicsérjen az eddiginél többet. igazságos, szigorú bírálatot mondottak fölötte. De a rágalmazó mégis rosszul érezhette magát. Mert alig akadt olyan felszólaló, aki a hibákhoz hozzá ne tette volna: — Karvaly elvtárs igazságos, senkit nem szid jogtalanul — ismételték. — Minden újat támogat. Ö segített például az irelőgép ve- tülékesévelő automata, szőnyegtűző stb. megoldásában — mondotta Borzák István. Rekettye Károly, Ágoston Mihály, Homyák Anna, Sebestyén János és mások is dicsérték: milyen jó szakember, mennyire a gyár érdekeit viseli szívén. Rajta múlott, hogy hulladék feldolgozásával félmillió forint hasznot hoztak a gyárnak. Hogy... és sok-sok nevéhez fűződő eredményt emlegettek. A rágalmazóról pedig lehullott az álarc. Már azóta nem is dolgozik a gyárban. Megérezte ő is, hogy nem maradhat. A taggyűlés pontot tett az ügy végére. Karvaly Nándor és a többiek már megnyugodtak, őket a munka érdekli. Ha az megy, nincs baj. Az pedig megy. Együttesen érték el, hogy a harmadik negyedévben 2.5 százalékkal teljesítették túl az előirányzott tervet. A pártkongresszusra tett egész évi 4 008 000 forint többlettermelési felajánlásukat már 702 000 forinttal túlteljesítették . ; | Hegy mégis megírtuk ezt az esetet? Csak azért, hogy mindenki lássa: a rossz szénnek szétoszlott a füstje, mielőtt bármit befogott volna. Csak meg kellett a szétoszlatásához találni az egyetlen pártszerű, célravezető módot. Sági Ágnes „Mindent megér...“ HARMINC ÉVVEL ezelőtt, 1929. október 27-én Vácott a Horthy-fasizmus pribékjei kioltották a kommunista if júmunkások vezetőjének, Lőwy Sándornak életét. Lőwy Sándor 15 éves korában lett tagja a Kommunista Ifjúmunkás Szövetségnek. Sokat olvasott és tanult. Rövid életének néhány éve alati a kommunista ifjúmunkások egyik legképzettebb vezetőjévé vált, aki ragyogó szónoki képességgel és nagyszerű szervezőtehetséggel rendelkezett. Ezek az adottságok tették őt alkalmassá arra, hogy a f iatal sütőmunkás rövidesen a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkára legyen. A dolgozó ifjúság jobb sorsáért végzett lelkes és önfeláldozó munkájának a Horthy-rendőrség vetett véget 1927-ben. 62 elvtársával együtt letartóztatták. A rendőrség kegyetlen kínzásait hősiesen vállalta. A vádlottak padján bátran vágta az osztálybíróság szemébe: „Minden erőmmel arra törekedtem, hogy a párt nagy és erős legyen, hogy a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség megerősödjék.” LÖWY SÁNDORT és kommunista társait a hírhedt váci fegyházba zárták, ahol egy percre sem szüntették be a harcot. Különböző fondorlatos módon tartották egymással és a külvilággal a kapcsolatot. Es amikor a zsarnoksággal, az embertelen megaláztatásokkal szemben már más eszköz nem vezetett eredményre, a kommunista foglyok az éhségsztrájk fegyveréhez nyúltak. Ez 1929 októberében történt. A kommunisták az ország összes börtöneiben éhségsztrájkba kezdtek, hogy így kényszerítsék ki követeléseik teljesítését. Az emberi akaraterőnek, a harcos elszántságnak nagy erőpróbája volt az éhségsztrájk. A horthysta pribékek dühöngtek. „Le kell törni a bebörtönzött kommunisták szervezett harcát, mielőtt még a belső és külső szolidaritás meg nem erősödik.” De a fasiszta hóhérok hiába vetették magukat a kommunistákra. Az éhségsztrájk győzött. Sajnos, a súlyos küzdelemnek mártírjai is voltak. Vácott Lőwy Sándor, a magyar ifjúmunkások boldog jövőjéért harcoló fiatal kommunista esett áldozatul a vérengző ellenforradalmi rendszer bestialitásának. MAI IFJÚSÁGUNK — és így Pest megye ifjúsága — csak a történelemkönyvekből, vagy apái és nagyapái elbeszéléseiből szerezhet tudomást arról, hogy milyen súlyos helyzete volt a munkás-, paraszt- és értelmiségi fiataloknak a Horthy-korszakban. Lőwy Sándor erre a mai, szabad ifjúságra gondolt, amikor ezt írta: „Mindent megér, hogy egy szép napon szabadok leszünk.” Harminc. évvel ezelőtt Lőwy Sándor és kommunista társai élethalálharcot vívtak a váci fegyház komor falai között. Ma, amikor Lőwy Sándorra emlékezünk és meghajtjuk előtte a kegyelet zászlaját, a magyar ifjúság, a magyar nép már a szocializmus felépítésén fáradozik. De a mártírok emléke legyen örök figyelmeztetés számukra, hogy milyen volt a múlt és mit köszönhetünk a felszabadulásnak. , Vigh Károly A nagykátai Március 15 Tsz hároméves fejlődése néhány szám tükrében ülétsavrcsórv nótt te kaltísamsok ifrmvshttsuma, A régi, áttekinthetetlen gyártási mód elavulttá célt ' HÁROM ÉV NEM NAGY IDŐ a világmindenségben, ám ; ezalatt mégis sok minden '■f történhet egy termclőszövet- f kezeiben. Az ellenforradalom ■jután újjászervezett nagyká- jj tai Március 15 Tsz három tv f alatt elért fejlődése, gyarapodása biztató változásról ad pépet Úgy is mondhatnánk, pogy az itt tapasztalt fejlő- pés általában jellemző me- ^ gyénk termelőszövetkezeteire. ^ A minap állattenyésztési tapasztalatcsere-értekezletet tartottak a nagykátai járás ter- ^ melőszövetkezeteinek vezetői 4 és szakemberei a nagykátai í Március 15 Tsz-ben. Ezen ? most senki nem csodálkozott, hiszen ez a járás egyik ^ legjobb állattenyésztő szövet- pezete. Három évvel ezelőtt ^ még csak tervezgette a tsz, ^ hogy növeli állatállományát. ^ Máté József, aki akkortájt perült a tsz élére, elsősorban pkarta, mint hitte, hogy há- pom év alatt megvalósulhat- pak szép elképzeléseik. Akad- pak a megjelentek között, £ akik kételkedtek a tsz elért ^eredményeiben. Miután azon- pun megnéztek néhány tény- ^ számot, már a módszerek Sután érdeklődtek, a tapaszta- patokat jegyezték fel. 2 A VÁLTOZÁST legjobban ^ néhány jellemző számadattal ^ lehet érzékeltetni. Vegyük felsőnek az árutermelést, ami ^ fő feladata minden szövetke- petnek. 1956-ban 120 000 fo^ rint értékű árut adtak az el- pátatlan lakosság részére, az ^ idén pedig 3 millió forint ^ értéknél is többet. Ez a szám ^ nagyon sokat mond. és tükrö- í zi a tsz gazdálkodási szintvonalának ugrásszerű fejlő- 4dését is. t Több áru ment a piacra, na- gyobb részesedést osztottak pia tagoknak és jelentősebb ^ összegeket tudtak beruházni pzerholdas közös gazdaságuk- ^ ba. Három évvel ezelőtt 20 t forint körüli összeget osztot- pak egy-egy munkaegységi-e. t tavaly már 42 forintot, az á idén 50 forintnál többet. Csaknem 10 forinttal nagyobb lesz egy munkaegység értéke az elmúlt évinél, pedig az idén modern, 50 férőhelyes ezarvasmarha-istállót. silókat, jégvermet, juhhodályt, sertésííaztatót és baromfitelepet építettek, hogy csak a nagyobb értékű beruházásokat említsük. Felmerül a kérdés, hogy miből? NEM VALAMI KITŰNŐ földek vannak Nagykáta környékén. A gabonafélék termésátlaga 1956-ban a tsz-ben is, a helyben szokásos volt, holdanként 7—8 mázsa. Az egyéni gazdák általában ma is ennyit takarítanak be. A szövetkezet azonban, a helyes vetésforgó kialakítása, a korszerű agrotechnika és gépesítés, a minőségi vetőmag alkalmazása révén az idén holdanként 16—19 mázsás termést takarított be. Ez nem volt véletlen, nem írható csupán a kedvező időjárás javára, hiszen tavaly alig valamivel volt csak kevesebb a termés. Még figyelemreméltóbb a tsz-ben a kukorica terméshozamának növekedése. Amíg 1956-ban egy holdról csak kilenc mázsa csöves tengerit törtek le, tavaly is, az idén is 40—41 mázsát. A kukorica és a takarmánynövények hozamának növekedése valósággal kényszerítette a szövetkezetei, hogy még több gondot fordítson állatállományára. A szövetkezetben jelenleg 208 darab szarvasmarhát gondoznak. Ebből 55 fejőstehén, 79 hízó. a többi borjú és növendék. Érdekesen alakult a Március 15 Tsz tejtermelése az utóbbi években. Hozzá kell tennünk, hogy a tejtermelés bevétele jóformán fedezte minden hónapban a teljesített •munkaegységekre fizetett készpénzétől egeket. És hogy ez mindig nagyobb és nagyobb lehetett, abban nagy részük van a képzett tehenészeknek. 1956-bah egy tehén évi tejtermelése a tsz-ben mindössze 600 liter volt. (Szégyenkezve említik ma a tsz tagjai és vezetői ezt az „eredményt") Igaz, különösebben ma sem dicsekedhetnek teheneikkel, de hatalmas eredmény, hogy három év alatt csaknem ugyanaz az állomány, 600 helyett 3000 liternél több tejet ad évente. Sőt, van öt olyan tehenük is, amelyek évi tejhozama meghaladja az ötezer litert. Büszkeségük — ami egybén a járás büszkesége is — az a tehenük, amely egymaga 7200 liter tejet ad egy év alatt. Figyelemre méltó, hogy lényegesen csökkent a tej előállítási költsége. ÉVENTE 100—110 szarvas- marhát hizlalnak a szövetkezetben. Az idén már leadtak 40 darabot az állatforgalmi vállalatnak, ennek a felét exportra vették át. Az elkövetkező években még több szarvasmarhát hizlalnak. Eléggé elhanyagolták az elmúlt években a tsz- ben a sertéstenyésztést. Most 20 kitűnő anyát tartanak és mintegy 200 sertést hizlalnak szerződésesen. A nyáron baromfinevelőt építettek, jelenleg „csak” 2600 baromfit nevelnek, de jövőre ennek a dupláját. Az a szándékuk, hogy törzstenyészetet alakíthassanak ki i tsz-ben. 48 tehenük áll m? törzskönyvi ellenőrzés alatt, de szeretnék, ha néhány éver belül ‘ juhaik, sertéseik szarvasmarháik és baromfiail jó része törzskönyvezett lehetne, ami anyagilag is hasznára válna a szövetkezetnek. Száraznak tűnő számadatokat hasoniítgattunk össze. Ug' véljük azonban, azok is megértették, akiknek nem kényé rük kiigazodni a statisztika adatok között. Kommentálr sem szükséges különösebben a közölt számadatokat, azok magukért beszélnek. Három év alatt tette meg a fejlődésnek ezt az útját Nagykátán a Március 15 Tsz, a megyében és az országban pedig sok száz és ezer termelőszövetkezet. Az indulás, a kezdet volt nehéz, ám ezeken, mint a példa is bizonyítja, mindenkor diadalmaskodik az új módon élő, teremtő. alkotó ember. Csekő Ágoston Terme!ékenyebb gépek és módszerek a Ganz Árammérőgyárban 480 darab termék percenként ezen a zajtalan szovjet félautomata gyorssajtolón (Hatvanöt nyomás lábbal per- (cenként az öreg sajtológépen \ (Gábor Viku>r felv.) Az árammérőket új módszerrel, szalagon szerelik a Ganzban
