Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

1939. OKTÓBER I. CSÜTÖRTÖK ""i&Cirlap 3 ŐSZBEN - A TAVASZRÓL A volt Hevesi.féle kastély mögött, az urasági inas laká­sából lett tsz-iroda előtt áll útra készen Mészáros István, a tápiósápi Petőfi Tsz agro- nómusa. öltözete szürke nad­rág, barna kabát, fejébe hú­zott szürke sapka. Vállán ke­resztülvetve sárga szíjon va­dásztáska lóg. Elfér benne a füzet, a ceruza, a munkaegy­ségkönyv, a früstökre-ebédre való szalonna és kenyér, vagy amit a mendei házban az asszony csomagol a piros sze­gélyű asztalkendőbe. Mert este, úgy kilenc-tíz óra tájt keveredik haza, egyórai bi­ciklizés utón. A bicikli kormányát mar­kolja most is, menetkészen, ki a tanyára, ahol a szántást megkezdték. Búcsúszavak he­lyett azt mondja Sziráki Mi­hály elnöknek, aki most ér az iroda ajtajába. — Itt volt a Nemzeti Bank­tól Rostás elvtárs. Tisztáztuk a számlánkat. A holnapi köz­gyűlésen már elmondhatjuk, hogy az ötvennyolcas év 160 ezer forint adósságán túl va­gyunk. Csak nyolcezer van még törleszteni való. Délután­ra visszajövök. Estére a ta­nácshoz hívattak veled együtt. Átlép a vázon, megnyomja a pedált és kikarikázik a kapun a poros útra. — Születtem, vagyok és egyszer én is meghalok — tér ki kérdésem elől, amikor megállítom és vallatni kez­dem az életéről. — Ennél töjab senki ember fiával nem tör­ténik. Az orra mellett futó két barázda egészen elmélyült. Talán ettől lesz a mosolya inkább keserű, mint vidám. — Nem vagyok már gyerek, innen-onnan ötven éves le­szek. Aztán, m;ntha emlékeiből pattanna elő, a Vas megyei nyolcholdas „pógár” fia, aki 23 esztendős korában elvégzi Szarvason a Tessedik Sámuel gazdasági Iskolát. Az arany- kalászosgazda-oklevélhez azon­ban kevés az apai nyolc hold, mert hatodmagával csak le- pedőnyi jutna neki. így lesz Pesten villanyszerelő. — Szerettem azt a szak­mát is, de a föld, az mégis más... Nem jól mondom! Nem a föld, hanem ami az elvetett magból lesz, az ál­latok, amelyek mégis élőlé­nyek. Ez mindennél jobban érdekel... — Tíz esztendővel ezelőtt a párt akaratából iskolára mentem újra. Először gépál­lomási agronómus voltam Ör­kényben. Utána Tiszaszent- imrén — a feleségem pátriá­jában — dolgoztam először tsz-ben. De a gyerekek miatt idejöttem, hogy iskolázni tud­janak ... Mosolyog. A fiára gondol, aki nem szereti úgy a földet, Vagonkerakókat cementáru rakományok és sóderberakáshoz felve­szünk. Kereseti lehetőség 1600—2300 forintig. Mun­kásszállást és naponta egy­szeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés helye: ÉM. 6. sz. Épületanyagfuvarozó. Vác, Miklós-major. mint ő. A gépipari techniku­mot végzi, a lánya meg a gimnáziumot. — Majd egy éve, hogy itt lakom Tápiósápon ... Nehéz dolgom volt és van is... A Petőfire azt mondták, ami­kor idejöttem: gyenge szövet­kezet. Most a fejlődők közé tartozik. ... A föld — ugye — ugyanaz? Mégis... Van 38 tehenünk. A fejési átlag 11 li­ter volt, most majd 15 ... Van 12 hízómarhánk, 23 anyako­cánk, 167 süldő, szopósmalac. Mondom: ez van az 54 tagnak, meg 390 hold szántó, néhány hold szőlő és a 140 hold legelő, rét... Mindez dombon, völgy­ben, a patak mellett. Elhallgat, kivesz egy ciga­rettát, sodorgatja az ujja kö­zött és elfelejti meggyújtani. — Meg kell teremteni a gazdálkodás egyensúlyát! — jelenti ki. — Állattal kell fog­lalkozni. A dombokat nem szereti a traktor. Oda gyü­mölcs kívánkozik. Ahol a szél járása erős, erdővel kell lefékezni. Vagy szilvafával, mert az nem hullik olyan könnyen. Alma, dió, sárga­barack, mandula... Legalább negyven holdon. Aztán száz­holdas kertészet. A konzerv­gyár szívesen átvesz min­dent ... Úgy tervezni, hogy a véletlenen is kifogjunk... — Három tanyát szeretnénk kialakítani, bekötőúttaL, ipar- vasúttal. Kétezer holdra. Ennyi lesz a Petőfi Tsz, ha... Nagyoszlár lenne az egyik, Antal-tanya a másik, s a Csonkás dűlő. Itt csak növendékállatot tartanánk... Ide gépesített istállót ten­nénk, hogy a növendékálla­toknál a tőgy a fejőgéphez alakuljon ... Istállókat, óla­kat építenénk... Csirkét, kacsát, libát és pulykát kell tenyészteni, nevelni..; Nagy pénzt hoz az is ... Dehát!... — sóhajt és megint keserű a mosolya. — Ezt forgatom most a fe­jemben — folytatja aztán. — Kétezer holdra becsüljük a megnagyobbodó szövetkeze­tét... Körülbelül 160—180 tagja lesz... Máris sokan tekingetnek felénk. De ha minden részletét elmondanám a tervünknek, talán el se hinnék... Pedig megvan hoz­zá minden: gép, föld, állat, közeli piac. öt-hat év alatt meg lehet csinálni... De az emberek nehezen ültek fel a biciklire is... A meggyújtatkn cigaret. tát olyan soványra morzsol- gatja, hogy újabbat kell elővennie. Rágyújt. — Ez a legnehezebb! — folytatja az első szippantás után. — Az emberek nem ér­tik még, hogy a gép olcsóbb mint az ő erejük ... Most öt­vennégyen vagyunk a tsz-ben. Nincs széthúzás, csak sok vi­tatkozás. Néhányan úgy áll­nak hozzá mindenhez, ahogy az öregapjuktól tahulták... A nyáron is például, amikor a szöszösbükkönyt kézzel akarták levágni, kiszámítot­tam, hogy egy hold 450 fo­rintba kerül, géppel meg harmadába sem ... Többször kifakadok, mint türelmesen magyarázok. Igaz, én egye­temet végeztem, ők még nem. Csak a gyakorlatot tudják, ha az régi is... Pedig tudva- tudom, hogy a kifakadás rossz, nagyon rossz... Utána két nap is eltelik, amíg oda­megyek __ Restellem, de... M eg kell tanulnom nem ma­gas lóra pattanni, ha első szóra nem úgy tesznek, ahogy elgondoltam... Az eszemmel tudom, hogy így nem jó, de a hirtelen mérget legyűrni?!... Meg kell magamat embereim. Akkor a terv nem elképzelés lesz, hanem... Utó végre én is parasztember vagyok... Nem fejezi be a mondatot. Kezet nyújt és elkarikázik. Déry Károly A Nagykőrösi Ládagyárban újabban nagy mennyiségű hazai, másra nem alkalmas faanyagot dolgoznak fel. Ezzel! jelentős devizarmegtakarítást érnek el. Képünk a hazai rönkfa feldolgozásának egyik mozzanatát ábrázolja (Foto: Gábor) A kartali uborka ügyében Ma megindul a távgépíró-forgalom Chilével és a képtávíró-forgalom Kanadával A posta nemzetközi kapcso­latai, különösen a műszaki forgalomban szinte hónapról hónapra bővülnek. A telefon­összeköttetéseken kívül pél­dául a posta géptávíró háló­zata Európában — Olaszor­szág és Spanyolország kivé­telével — minden országra kiterjed. Ugyanakkor egyre több tengeren túli állammal — az idén eddig már nyolccal — létesült kapcsolat. Október 1-én megindul a telex-forgalom Chilével is. A háromperces levelezés dí­ja 36.93 arany frank. min­den további perc díja pedig 12.25 e arany frank. Gyarapodik a posta nem­zetközi képtávíró hálózata is. Jelenleg 18 európai országgal, valamint Kínával és az Egye­sült Államokkal van kapcso­lata a posta képtávíró szolgá­latának. Október 1-én újabb tengeren túli országgal, Kana­dával veszi fel a posta a képtávíró-forgalmat. HÉTSZÁZ ÉVES GYÜMÖLCSÖSKERT a kö­tele­iét, amely fényt derít zépkori gyümölcsösök pítésére. Eszerint aránylag sűrűn, egymástól csupán 2,5 méterre, de már négyzetesen ültették el hétszáz évvel ez­előtt is a gyümölcsfákat. Érdekes körülmények kö­zött honosodott meg Kartalon az uborkatermelés. Még 1956- ban történt, a kötelező szerző­déskötések időszakában, hogy a községben előírták néhány hold uborka termelését. Senki nem akarta vállalni, míg vé­gűi néhány gazdára „rásóz­ták". A néhány hold azóta 159 holdra növekedett. Mondani sem kell, hogy mindennemű erőszak alkalmazása nélkül. Megkedvelték a kartali dol­gozó parasztok az uborka ter­melését. Hogy miért? Egysze­rű erre a válasz. Az idén több mint kétmillió forintot pénzeltek a 130 hold első- és 20 hold másodvetésű uborká­ból. Holdanként 15 000— 18 000 forint jövedelmet adott ez az „elátkozott" növény. Öt-hatszorosát annak, mintha búzát vagy akár kukoricát ter­meltek volna. Az elmondottak után fur­csán hangzik, ha elmondjuk, hogy az uborka kiesett a kartaliak „kegyéből". Legalább is arra lehet követ­keztetni abból, hogy jövőre mindössze 35 hold uborka ter­melését tervezik. Kartal ez év tavaszán ter­melőszövetkezeti község lett és a dolgozó parasztok a közös tevékenységet most ősszel kezdik meg. Az uborka vetés­tervének csökkenése kapcso­latban van e szövetkezeti moz­galom fejlődésével, noha ez a fejlődés semmiképpen sem in­dokolja ezt. Kerestük-kutattuk a köz­ségben, mire vezethető visz- sza és miből táplálkozik az az elgondolás, hogy, miután termelőszövetkezeti község lett Kartal, csökkenteni kell a helyi viszonyok között leg­nagyobb jövedelmet adó nö­vény termelését. A község vezetőinek és jó- néhány dolgozó parasztnak a válaszából az tűnik ki — no­ha néhányan közülük látják, jövedelmük rovására megy, ha csökkentik az uborka ve­tésterületét —, nem bíznak abban, hogy az új helyzetben, a szövetkezeti gazdálkodás körülményei között meg tud­nak birkózni 130—150 hold uborká termelésével. Nem ke­vesebb a munkaerő, a föld is ugyanolyan marad, mint az idén vagy tavaly volt. Minden feltétel adva van tehát ahhoz, hogy ha nem is növelik, de hasonló szinten tartsák az uborka termelé­sét, mint az idén. Miért nem bíznak hát a kartaliak a ma­guk erejében? Amíg egyénileg gazdál­kodtak, egy-egy dolgozó pa­raszt, akár családja munka­erejére, akár idegen munka­erőre támaszkodott, tisztában volt azzal, milyen nagyságú területen tudja termelni ezt a — főleg szedés idején — munkaigényes növényt. A számításnál azt is figyelem­be vették, hogy nem számít a nyolc óra, hajnalban kel­nek s dolgoznak addig, amed­dig látnak. Most, miután ter-_ melőszövetkezetbé léptei?,' so-“ kán úgy gondolják, keveseb­bet dolgoznak, rövidül a mun­kaidő, tehát nem lesz ele­gendő erejük megbirkózni a feladattal, különösen a sze­dés idején. A különböző elképzelések a szövetkezeti gazdálkodásról a „lehet, hogy így lesz, lehet, hogy úgy lesz” találgatások — azt bizonyítják, hogy a köz­ség vezetőségének, pártszer­vezetének többet kell ten­nie a dolgozó parasztok tá­jékoztatása, felvilágosítása ér­dekében. A dolgozó parasztok, akik még nem éltek termelőszö­vetkezetben, nehezen tudják elképzelni, hogy ott hogyan lesz. Az előbbiekből következik: Mindenekelőtt azt kell meg­magyarázni, hogy olyan lesz az életük a termelőszövetke­zetben, amilyenné a vezető­ség és a tagság teszi. Ehhez hozzátartozik az is — főleg az első időszakban —, hogy ha arra szükség van, hát haj­nalban is fel kell kelnie. De azon is múlik boldogulásuk; hogyan választják meg gaz­dálkodásuk irányát. Az ubor­katermelés csökkentése a lehető legrosszabb lépés amit megtehetnek, hiszen a legjobban jövedelmező nö­vény termeléséről mondaná­nak le. A holdanként 15—18 ezer forint értéket adó nö­vényt felcserélni olyannal, ami csak 2000—3000 forintot hoz, rossz „üzlet”. Különö­sen az, ha ennek az „üzlet­nek” a megkötését semmi nem indokolja. Az uborka vetésterületé­nek egynegyedére való csök­kentése egymagában 1 mil­lió 500 ezer forinftSt venne ki a kartaliak zsebéből. Ha ez bekövetkezne — amit nem hiszünk —, sokan bizonyára a szövetkezeti mozgalom számlájára írnák ezt. Pedig senki nem tehet többet en­nek elkerülése érdekében, mint éppen a kartaliak. Senki mást nem okolhatnának érte, mint saját magukat, mivel könnyelműen lemondtak róla. Mihók Sándor A MÁV BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGA felvess férfi műn ka erüket kocsirendezőnek, vonatfékezőnek, váltókezelőnek, motorszerelőnek, mozdony- és kocsilakatosnak. Kereseti lehetőség: beosztástól függően. JUTTATÁSOK: Beosztás szerint egyenruha, munkaruha, a dolgozónak és családtagjainak díjmentes, illetőleg kedvezményes utazási és szállítási igazolvány. Jelentkezés: MÁV. Budapesti Igazgatóság. Budapest, VIII., Kerepesi út 3. Személyzeti és munkaügyi osztály I. em. 118. A Magyar Nemzeti Mú­zeum régészei a fennmaradt oklevelekben szereplő ada­tok alapján XIII. századbeli kápolna romjait találták meg a Dunakanyarban levő He- lemba szigetén. A kápolns közelében feltárták az esz­tergomi érsekek évszázadok­kal ezelőtti nyaralójának alapjait, s megtalálták az ér­seki gyümölcsöskert nyo­mait is. Ez az első hiteles le­1957 elején, az el­lenforradalom iitó- rezgései közepette a gyár előtt találkoz­tam Jóska barátom­mal. Régen láttuk egymást. Nagyon megörültünk mind a ketten. — Szervusz pajtás, hová sietsz annyira? — kérdeztem tőle. — Csak ide a szomszéd sörözőbe — intett a fejével a sarok felé. — Me­gyek védeni a mun­káshatalmat. Furcsán nézhettem rá, mert megfogta a karomat és nevetve magyarázni kezdett. — Amikor te a gyárban párttitkár voltál, én pedig nép­nevelő, igen igyekez­tünk megnyerni a párto nkívülieket. Ahogy te elmondtad, : hogy és mint emel- í kedett az életszín­vonal, hogy erősíteni kell a párt tömeg­kapcsolatát és hogy mi, a munkásosztály vagyunk a vezetőerő — ezt én mind szé­pen felírtam magam­nak. Másnap aztán, amikor a kapott szempontok szerint én is elmondtam a csoportomnalc, hogy emelkedett az élet- színvonal, erősíteni kell a párt tömegkap­csolatát — csali néz­tek rám és senki sem al<art hozzászólni. — Jó, ez elmúlt — vetettem közbe —. de mi az, hogy a mun­káshatalom védelme? — Éppen arra alMrtam rátérni. Nem mondom most senkinek, hogy erő­síteni akarom a tö­megkapcsolatokat. Csak éppen ha bri­gádgyűlés van, vagy szabad pártnap, eset­leg termelési érte­kezlet, akkor se szó­lamokat mondunk, hanem számba vesz- szük, hogy kit, hol szorít a cipő. Néha egy-egy brigádtagot megmosdatunk ki­csit, de abból sincs harag. Aztán az or­szág helyzetét, vagy a világ dolgát is meghányjuk-vetjük értekezleten is, meg amikor úgy kéthe­tenként a brigád be­ül ide a sarokra egy­két pohár sörre. Oda is velük megyek. A fehér asztal körül barátságos a hangu­lat. És mi mindenen vitatkozunk ott is?! Senki sem fél. hogy ellenségnek nézik, ha éppen valami olyas­mit mond, ami nem egészen helyes. Meg valahogy kinyílt az emberek szíve. Sok­szor eszembe jut, hogy abban az idő­ben egyik-másikra görbén néztem én is. Pedig igazán rendes emberek. Nem mond­ják, hogy most csu­dajó, hogy remek és efféléket. A mi faj­tánktól ilyesmit ne is várjál. De abból, ahogy megszorítják az ember kezét bú­csúzásnál, vagy aho­gyan figyelnek a vi­tatkozásoknál, abból sok mindent ki lehet olvasni. Hát így vé­dem én itt is a mun- káshatalmal! — fe­jezte be hirtelen. — Na, szervusz, sietek, várnak a fiúk. S lapátnyi tenyeré­ben rázogatta a ke­zemet, majd elvihar- zott a söröző felé. Lovász Vince EGY POHÁR SÖR MELLETT IS A part és a kormány \ ajándéka Kínának \ $ A Kínai Népköztársaság J fennállásának 10. évfordulója ^ alkalmából a párt és kormány ^ korszerűen berendezett rönt-á genautóbuszt ajándékozott Ki- ff nának. Az autóbuszról és a ^ kocsi berendezéséről bőrköté- ^ seg díszes albumot is összeáll!-é tottak. | Az ajándék röntgenautóbusz í kedden elkészült a Medicor ? Röntgen Művekben. Oldalán felirat hirdeti: „A Magyar $ Szocialista Munkáspárt Köz- $ ponti Bizottsága és a magyar $ forradalmi munkás-paraszt ^ kormány ajándéka Kína Kom-% munista Pártja Központi Bi-í zottságának és a Kínai Nép- > köztársaság kormányának, af Kínai Népköztársaság kikiáltá- $ sónak 10. évfordulója alkalmá-í bál.” Az autóbuszt október elején^ indítják útnak Kínába. á--------------------------------------- . ! KGST-munkabizottsági jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában jj Moszkvában, szeptember \ 26-án aláírták a KGST 8 Vegyipari Állandó Bizottságá- ? nak színezék- és közbenső ^ termékek munkabizottsága ^ által 1965-ig kidolgozott tér- ^ melési, koordinálási és kői- ^ csönös szállítási tervekre vo- natkozó ajánlásainak jegyző- ^ könyvét. Az értekezleten — ^ amely szeptember 15—26-ig tartott — négy tagú magyar £ delegáció vett részt. i. ________________í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom