Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-23 / 249. szám
nsr MEGY &lirlap 1959. OKTÓBER 23. PÉNTEK Harminckilenc közül tíz... hetnék) most már a KISZ és a szaktanár együttes vezetésével? Az iskolából kikerülő fiatalokat megfogni, a megszokott rendszeres tanítást-neve- lést tovább folytatni — felbecsülhetetlenül fontos, nagyszerű feladat! A harmadik lehetőség: A községben valaha jó képességű egyházi jellegű énekkar működött. Vezetője Magyar Sándor volt. Feltételezhetően a dalosok nagy részét nem a vallásos meggyőződés vitte a kórusba, hanem az éneklési vágy. Vajon lehetetlenséget tételezek fel akkor, ha azt kérdem: nem lehetne-e a régi énekkari tagság egy részét, egy sereg iskolából kikerült fiatallal össze- J hozni és megalakítani belő- '4 lük — esetleg a volt kar- '4 nagy vezetésével a község vi-'j lági dalkarát? % Az új, nagyszerű művelő- \ dési ház tervei elkészültek, á Az építkezést — bízunk ben-j ne — a tavasszal megkezdik. \ Még két esztendő, és 1961 \ augusztus húszadikán meg- nyitja kapuit a megye tán í legszebb kultúrotthona. í Ez a dolognak csak egyik í része. | A másik: az új művelődé- í si házban olyan élet folyjon, '4 ami méltó a környezethez, az d épülethez, a belé fektetett d munkához, a község lakói- í nak áldozatkészségéhez. És ehhez kevés a kultúr-1 otthonigazgató, kevés a tizen- % hat pedagógus — harmincki- j lene talán elegendő. Gondoljuk csak meg: í J Minden osztályfőnök d isztendönként végiglátogatja | minden tanítványát, a szülő- ^ két legalább egyszer. Az ilyen meghitt beszélgetések $ alkalmat adnak egy egész fa- d lura szóló „tehetségkutatásra”. d Melyik felnőtt mit tanulna, $ hogyan szórakozna legszíve- d sebben. És aki mindenre d néniét mond? Ott kell elő- d venni a rábeszélőkészséget, d az érvek tucatjait, ott szer-d vezni is kell, és nemcsak ada-f tot gyűjteni. ' kWwvvwvwvxwwvwwwxWVTVWVWCVWWW ŐSZ AZ ERDŐN \ . I Dahasi iskolcmozaik — fekete kockáikból ^ y i GYAKORLATI OKTATÁS í Az. egyik iskola udvarán gyakorlati oktatásban vesz J frászt két fiú. Famunka folyik. Tűzifát készítenek a gye-d d rekek a hivatalsegéddel együtt. A hetedik osztály többi d d tanulója a földrajzot tanulja Varga Gyula tanár vezeté- * d sével. | A tanár azt mondja félórával az eset után: | — Kivételes dolog... A hivatalsegédnek nagyon Sok d í volt a dolga. í V y 4 A hivatalsegéd: ^ í ' — Nem bírtam a vastagabb darabokkal::: d Az egyik tanárnő, aiki belép a tanáriba beszélgető-^ í sünk közben és nem tudja, hogy mi már tudjuk: a föld-^ (4 rajzóráról „szabadságolták“ a fiúkat: í d — Lyukas órájuk volt.:; j Egyébként a hivatalsegédnek mégsem lehet olyan ^ £ iszonyúan sok munkája, mert jó ideje a tanári szobában^ d bóbiskol. % d És hogy milyen rossz vért szül az ilyesmi, csak egy d d párbeszédet idézünk a két fiú és egy tanárnő között. | \ A tanárnő: Ezt már szeretem látni! Eljöhetnétek d í hozzám is fát vágni! 2 f. y A fiúk: Nagyon szívesen! De csak óra alatt! ^ Tudjisten. az ilyesfajta gyakorlati oktatásnak nem^ '4 vagyunk hívei! „IRODALOM“ I \ ; Ugyanebben az iskolá- megkérdeztünk néhány diá- £ ; ban az egyik fiú — jól kot: van-e az iskolában « 4 megtermett gyerek, szinte ifjúsági könyvtár? ; már legény — azt mondja: — Nincs. ; — Kedvenc tantárgyam Ettől persze még lehet, 4 í az irodalom. legalábbis kellene hogy le- 4 gyen. Ócsa községben (nem 2 * *' . járási székhely!) az iskola d í *er *zeP" bejárati kapuján hirdet- í i S i™1 <V*f° cnény díszeleg, amely közli: i l - És" másí könyveket, nlik°r. £r“ ^ __’ J orakat. De ha van könyv- 2 í szépirodalmat? . - . 4 ; tar es nem tudnak róla, £ \ nem* pontosan olyan hétrossz, ^ 5 Erről jutott eszünkbe, mintha nem lenne. í I - I LOMTAR VAGY IRODA? I , . | Előre visszautasítjuk a vádat: nem célunk a peda- 4 \ gógusi tekintélyt rombolni. Mégis, előre tudjuk, hallunk d ; néhány ilyen hangot, mert megírjuk: az említett dabasi d ! iskola igazgatói irodája olyan, mint egy elhanyagolt d ! lomtár. ' * V j Igaz, a szoba kicsiny, az is igaz. hogy kis helyend d nehezebb rendet tartani. No de amit itt láttunk, hát... d % Mindent belep a por. az ablakokat istentudja, mikor d d mosták, rendetlenség, széthányt könyvek, dróttekercsek. $ '4 olyan szag, hogy a látogató inkább kifutna, mint be- $ £ lépne ... í És még egy mondatot a tekintélyről: az ilyen szoba | i — és nem a bírálat maga — rombolja a pedagógus í ' tekintélyét! * JKint UÄ lelkiisiueret gában, A gyerek csalódik szüleiben, de nem hisz teljességgel a tanárjának sem. S az eredmény? Nem egy esetben — éppen tanácstalansága következtében, s mert azt hiszi, hogy a felnőttek becsapták — cinikussá vagy legalábbis közömbössé válik. Az egyedüli kivezető út: az egységes nevelési álláspont kialakítása. A pedagógus azonban egyedül kevés ahhoz, hogy minden szülővel megbeszélje és megértesse e kérdés fontosságát. A most megválasztott szülői munkaközösségek osztályelnökeinek feladata, hogy segítsék a pedagógusokat ebben a nagy és felelősségteljes munkában. A pedagógusokkal együtt vagy akár külön, látogassák meg a családokat, nyújtsanak segítséget a szocialista nevelési feladatok megoldásában csakúgy, mint az elmaradott szülők nevelésében. A MÁSIK FELADAT : a szülői munkaközösségek segítsenek abban, hogy az iskola és a család közötti viszony bensőségesebbé, melegebbé váljék. Mire gondolunk? Az elmúlt esztendők tapasztalatai szerint az első és a második osztályos diákok szülei azok, akik rendszeresen megjelennek a szülői értekezleteken, de más alkalmakkor is érdeklődnek gyermekük magaviseleté, tanulmányi eredménye iránt. A harmadik esztendőben már kezdenek elmaradozni a szülők, s mire gyermekük a hatodik, hetedik osztályt járja, csak elvétve vagy egyáltalán nem törődnek gyermekük iskolai munkájával. Meg kell magyarázni ezeknek a szülőknek, hogy távolmaradásukkal, közömbösségükkel elsősorban gyermeküknek ártanak. Az a gyerek, aki nem érzi maga mögött édesanyja, édesapja figyelő, ellenőrző tekintetét, visszaesik munkájában, elhanyagolja iskolai feladatait. Ezek a szülők legtöbbször már csak akkor veszik észre mulasztásukat, amikor félévben vagy év végén gyermekük megbukik. Az újjáválasztott szülői munkaközösségek feladata, hogy mint élő lelkiismeret, kísérjék végig a rájuk bízott osztályok egész évi munkáját, s amikor a pedagógus valamelyik gyerek tanulmányi eredményében, magatartásában hanyatlást tapasztal, azonnal keressék fel a családot s még időben óva intsék a szülőket. Az elmúlt években történtek ugyan hasonló kísérletek, de csupán kampányszerűen; a nevelőmunkának ez a formája nem volt folyamatos. MINDÖSSZE másfél hónap telt el az új tanítási év megkezdése óta. Az újjáválasztott szülői munkaközösségek azonban e rövid idő alatt is bebizonyították már, hogy helyes volt feladatkörük kiszélesítése. íme, néhány kiragadott példa ennek bizonyítására. Imre Rózsa, a budaörsi általános fiúiskola egyik első osztályának pedagógusa mondta: Már az első napokban felfigyelt arra, hogy az egyik kisfiú állandóan rendetlenül, füzetek, könyvek nélkül jár az iskolába. Észrevételét néhány nap múlva közölte Füleki Henriknével, az osztály szülői munkaközösségének tagjával. A következő este együtt látogatták meg a kisfiú családját. A gyerek szülei rendezetlen körülmények között éltek, s nemcsak, hogy a kis iskolással, de másik két gyermekükkel sem törődtek. A szülői munkaközösségi tag és a tanítónő közbenjárására azóta mindhárom gyereket intézetben helyezték el. Csernák Gabriella kistár- csai tanítónő örömmel újságolta, hogy a szülői munkaközösség rendezésében iskolájukban már megindult a szülők iskolája. Eddig két előadást tartottak: Első osztályos az én gyerekem és Hogyan neveljünk igazmondó gyereket? címmel. A budaörsi általános leányiskolában is jól dolgozik az osztályok szülői munkaközössége. Vargha Andrásné és Tuza Sándorné szülői munkaközösségi tagok például felfigyeltek arra. hogy az egyik kislány állandóan fáradtan, nemegyszer éhesen megy az iskolába. Saját gyermekeik elmondásából jutottak arra a megállapításra, hogy a kislány otthonában nem lehet rendben minden. Ezért felkeresték Rab Lászlóné tanítónőt, s vele tanácskozták meg a további tennivalókat. Mint családlátogatásuk során kiderült, a kislány apja elvált ember, s minden jóakarata ellenére sem győzi a négy gyerek ellátását. Azóta rendszeresen segítenek neki a gyermekek nevelésében. ÉS SOROLHATNÁNK még hosszan a dicséretet érdemlő példákat. Természetesen az út, amelyen idáig eljutottak, nem volt zavartalan. Számos akadály keresztezi még ma is a szülői munkaközösségek tevékenységét. Sok helyütt például féltékenyek a szülök a munkaközösségi tagokra. Ebből a féltékenységből ered aztán az a pletyka például, hogy a munkaközösség tagjainak gyermekével kivételeznek a pedagógusok. Vajon igaz-e a pletyka? A budaörsi általános fiúiskola igazgatóhelyettese példával cáfolja. Boty- tyái^ Istvánná az iskola szülői munkaközösségének vezetője. Ennek ellenére Tibor fia, aki igen jó eszű, de túlságosan eleven gyerek, nemegyszer intőt visz haza magaviseletből, amikor rászolgál. S ez így igaz. A pedagógus a gyerek ellensége lenne, ha szemet húnyna hibái fölött. De saját maga ellensége is, mert hiszen a felettes szervek ellenőrzésekor fény derülne a dologra. A másik hiba: a szülői munkaközösségeket leginkább nem, dolgozó édesanyák alkotják. Édesapákkal szinte alig találkozunk. Ez. amíg a munkaközösségek feladatköre nem haladt túl a gazdasági és szervezési kérdéseken, talán helyes is volt. Most azonban megnőttek a követelmények. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az édesapák is belekapcsolódjanak ebbe a jelentős munkálja. Nemegyszer többet segíthetnek — elsősorban szélesebb látókörük, nagyobb élettapasztalatuk következtében —, mint azok az édesanyák, akik nem látnak túl az otthon gondjainál. Az út, amelyen újjáválasztott és nagyobb hatáskörrel felruházott szülői munka- közösségeink elindultak, járható út. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy munkásságuk jelentős eredményekre vezet. A feladat * most az, hogy pedagógusaink helyesen irányítsák további munkájukat. Prukner Pál * .. \ SZÜLŐI munkaközösség... d Az idősebbeknek — akiknek £ gyermekei több, mint egy évtizeddel ezelőtt fejezték be '4 iskolai tanulmányaikat — kedveset mond e két szó. Mások d valamiféle gazdasági és szer- d vezö munkaközösséget keres- nek az elnevezés mögött. Igaz, 4 az volt az elmúlt tanítási év ívégéig. Feladata: o&ztálydí- 4 szítés, karbantartás, iskolai í rendezvények szervezése, jegyeladás és így tovább, í Ma, pontosabban szeptember eleje óta a szülői munka- í közösség több ennél, segítője d az iskolai nevelőmunkának, d Akadhat, aki azt hiszi, hogy d nincs szükség a szülői mun- dkaközösségek feladatkörének d ilyenirányú kiszélesítésére. dMert: í Ag iskolában a pedagógusok nevelik' a gyermekeket, í Segíti őket az úttörő-, illetve ía KISZ-szervezet. d Mi szükség van akkor a d szülői munkaközösségre? \ HOSSZAN sorolhatnánk az d okokat. Az egyik, s talán a d legfontosabb: az egységes ne- $velési álláspont kialakítása az d iskola és a szülői ház között. d Pedagógusaink a diákok ma- d terialista világnézetének ki- d alakítására törekednek, d Ugyanakkor a szülők jelentős d része ma még idealista világ- d nézeti alapokon áll. Példában «kifejezve: a gyerek az isko- d Iában a materialista világné- d zet alapján ismerkedik a vi- ? lág keletkezésével. Odaha- dza ugyanezt isten teremtő ere- íjével magyarázzák. Most kidnek higgyen a diák? A tanárijának, akiről tudja, hogy í nagytudású, egyetemet vég- dzett ember, vagy szüleinek, d akiket tisztel és becsül, hi- dszen nekik köszönheti éledtét. d A kétféle világnézeti neve- d lég tehát adott tény. Jó do- d log ez? Nem. A kettősség, d előbb vagy utóbb, jelentős tö- d rést idéz elő a diák leíkiviláOlyan a ten, mint egy álom: Művelődési ház, minden széppel és jóval, ami csak elképzelhető — hat és félmilliós értékben. Négymilliót ad a tanács a községfejlesztési alapból, két és félmilliót pedig részben társadalmi munkában, részben a házi építkezés megtakarításaiból hozná* be. Hat és félmilliós terv, olyan községben, mint Öcsa!... Móricz Imréné arcáról, szeméből minden gondfelhö eltisztul, ahogy erről beszél. Pedig van gondja éppen elegendő. A jelenlegi rozzant kultúrhá- zat igazgatni, a község sokrétű művelődési ügyeit intézni: nem egy embernek való feladat. Igaz, nem áll egyedül. A színjátszókat a férje oktatja; hat pedagógus kollégája a dolgozók iskolájában tanítja a felnőtteket; Magyar Mária o járási táncstúdió látogatója — ö az iskolai és a jövendő felnőtt tánckar tanára; édesapja, Magyar Sándor már felajánlkozott: szívesen oktatná a felnőtteket — akár ismeretterjesztő előadások során, akár más tanfolyamon — biológiaimezőgazdasági ismeretekre; és vannak még vagy heten, pedagógusok, akik nemcsak részt vállalnak, de részt is kémek a népművelési munkából. Igaz, a gimnázium tanári karát nem számítva, harminckilenc pedagógus tanít az ácsai általános iskolában. A harminckilenc közül hat bejáró (ők eleve kiesnek ebből a munkából, hiszen óra után sietnek haza), két gyakorlóéves és tizenhatan népművelők. Az egyenleg: tizenöt nevelő csak az iskolán belüli munkát tartja feladatának, a falu felnőttéinek élete, művelődése, tanítása kiesik látószögéből. Ezért mondja Móricz Imréné. amikor érdeklődöm nála: elég segítséget kap-e kollégáitól: — Bizony, kaphatnák többet is, szükségem is lenne többre! És elsősorban nem a tanító- jellegű munkáknál, mert erre akad jelentkező (nem a peda- gusok hibája, hogy tavaly nem érdeklődtek a dolgozó parasztok a közismereti tanfolyam v iránt), inkább a szervezésben'( támogathatnák a kultúrotthon- d igazgatót a nevelők. így vélekedik egyébkénig Hargitai elvtárs is, az iskola igazgató. « És nem közönségszervezésre 4 gondolt a két pedagógus. Az d ócsaiakat már nem kell hívni-£ csalogatni a kultúrotthonba, d ha a Petőfi Színpad szereplé-£ sét hirdetik a plakátok. Jön a $ közönség magától, sőt, azért £ ostromolják Móricznét, hogy legjobb jegyeket biztosítsa. Ha g csupa első sor, ha csupa 14 fo-4 rintos jegy lenne a kezében, 4 mind megvásárolnák egy szá- $ Hű- , i Másról van itt szó. Például: Az imént azt írtam, hogy ^ •nem a pedagógusok a hibásak, f mert e közismereti tanfolyam ^ hallgatói (a kevés, aki jelent- g kezeit is) elmaradoztak már a 4 harmadik előadásról. Most azt d Írom: hibásak ők is. A szülők hallgatnak gyer-$ mekeik nevelőire, hisznek ne- d kik, bíznak bennük. Ök, a pe-£ dagógusok megmagyarázhat- £ iák volna: miért fontos a ta- £ nulás, milyen kézzelfogható £ haszon származik abból, ha a 4 felnőtt, a szülő visszatelepszik '4 hetenként kétszer néhány őrá- d ra az iskolapadba. Csak egy « d sbk közül: segítheti gyermekét % a tanulásban, vagy legalábbis $ nem „kínaiul” van számára £ az, amit fia vagy leánya tanul. £ Vagy: az iskolában egy sereg ^ szakkörben ismerkednek a d gyerekek a kézimunkával, bio- í lógiával, fizikával... Azután, f tizennégy esztendős korukra el- ^ hagyják az iskolát, megszakad d barátságuk mindazzal — ha f nem tanulnak tovább —, ami £ iránt önként érdeklődtek. A kultúrotthonigazgató em-f lítette: fellendülőben van a £ KISZ-élet. Hát miért nem lehet foly-% tatni ezeket a szakköri foglal-% kozásokat (esetleg magasabb d fokon, megváltozott tartalom- d mai — a kézimunka-szak- 4 kör például mint rádiós vagy í mint technikus kör működ- í Azt hiszem, ilyen segítség-4 re gondol, vágyik — többek \ között — Móricz Imréné. Azt'j hiszem, ilyesfajta szervezést '4 említ az iskolaigazgató. Kezdetnek legalábbis ele- '4 gendő lenne ez a munka. ^ Később pedig, ha a faluban % is, az iskolában is megértek d az előfeltételek (két-három d hónap után), ki lehet adni a d jelszót: minden pedagógus —d kivéve a gyakorlóéveseket — ^ áldozzon heti két órát a '4 név művelése érdekében! í 4 Ez legalább olyan fontos, f mint az új művelődési ház. d Megér ez is hat és félmii-$ liót, ha nem többet. í í Garami László * Jubileum \ 4 Az elmúlt napokban ját- \ szották századszor megyénk- J ben a Petőfi Színpad művé- ! szei Gerencsér Miklós József ; Attila-díjas író Kerekeskút ',t című, paraszti tárgyú drá- ! máját. A századik előadás ; alkalmából bensőséges ünnepséget rendezett a színház ! vezetősége az író és a színé- ! szék tiszteletére a Rátkai \ Márton Színészklubban. A ju- ! bilumi ünnepségen megjelen- (tek a megye vezetői, román í és magyar újságírók is. í A baráti vacsora után érde- ! kés beszélgetés alakult ki az \ író és a színészek, illetve a «megye vezetői között, amely- ! nek során értékelték a Petőfi [Színpad eddigi munkáját és ■ vázolták az elkövetkező hó- ' napok terveit is.
