Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-23 / 249. szám
I '"“kSCirlap 1959. OKTOBER 23. PÉNTEK Elindul a gyors fejlődés útján szobi járás is a A megyei tanácsüléseken, a végrehajtó bizottság előtt, de még a nép: ellenőrök megyei értekezletén is sok szó esett mostanában „a megye árvács- • kájá”-ról, a szobi járásról. Sokan álltak ki mellette, miután elmondották, hogy ez a járás országos viszonylatban is eléggé elmaradott. Bőkezű csak a természet volt hozzá, amely rengeteg szépséget zsúfolt össze benne. A baj ott kezdődik, hogy ezek a természeti adottságok szinte parlagon hevernek, pedig — Adyval szólva — „minden más táján a világnak” — különösen a szépségekkel szűkmarkúan felruházott tájakon — sokat adnának értük. A járásnak — Pest megye legészakibb járásának — Nóg- rádverőcétől kezdve egészen Szobig, a járási székhelyig a Duna a határa. Innen kezdve az Ipoly, azaz a magyar— csehszlovák országhatár, egészen a kilencszáz esztendős Bemecebaráti községig. Nagy- Budapest északi határától Szob légvonalban közel harminc kilométer távolságra van, de vonaton 64 kilométernyire, Szob- tól Bemecebaráti légvonalban közel harminc kilométernyire, vasúton pedig...? Vasútja nincs a járás felső, tehát nagyobbik részének. Ezért az Ipoly partján, a Duna-parti út folytatásaként haladó országúton elég sűrűn közlekednek a rendszeres autóbuszjáratok. Ez az út felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg azokat, akik végigjárják és van érzékük a természet szépségei iránt. Ilyenkor késő ősszel is, amikor bíborpalástját ölti fel a vidék. De ha megáll a változatos útvonal egyik-másik községében és érdeklődik a helyi problémák iránt, már garmadával jelentkezik a panasz. Zebegény legsúlyosabb problémája az ivóvíz. Hogy milyen súlyos, azt az itt következő kis jelenet híven érzékelteti: A Kálvária-hegy mögött elég meredeken emelkedik a kis Deák Ferenc utca. Jobbról- balról vagy tíz lakóházzal. Ezekben körülbelül húsz család lakik. Gyári munkás, tsz- tag, nyugdíjas vasutas. Az utca felében takaros szivattyús kút. Mellette idősebb férfi áll: Mundi Károly nyugdíjas MÁV-lakatos. — Ő a „vízfelelős” — mutatja be Krepsz István, a községi tanács elnöke. A többift már Mundi Károly mondja el. A Deák Ferenc utca lakóit ez a kemény sziklába vájt, tizenkilenc méter mély kút látná el ivóvízzel, ha bírná. De igen szűkén adja a vizet. Ha két-három vödörrel kiszivattyúznak belőle, már kimerül és órákig tart, amíg ismét összegyűl a fenekén valamennyi. Mundi Károly arra kapott megbízást és felhatalmazást a községi tanácstól, hogy teljhatalommal ügyeljen, a víz igazságos elosztására. A tanácselnök hátramutat a Kálvária felé. — Ott van, a Kálvária mellett, az 1958-ban épített ötven köbméteres víztároló medence- A szivattyúk a község forrásából töltik fél. Ez a forrás naponta 1200 hektoliter vizet ad, tehát bőségesen elegendő lenne az alig 1300 lélekszámú község teljes ivóvízszükségletének biztosítására. De csak lenne. i Röviden a története. A MÁV Pest megyével kötött megálla. podása alapján megépítette a vízmüvet azzal, hogy ha elkészül, a község kezelésébe adja. A mű elkészült, a vasút azonban nem adta át, sőt legújabban azt követeli, hogy a község szereltessen fel vízórákat a négy közkútra, amely vizét ebből a tárolóból kapja, mert ha a megye a vízműépítéssel kapcsolatban fölmerült mintegy százezer forintnyi többletkiadását nem fizeti meg, kénytelen lesz megfizettetni a község lakossága által elfogyasztott víz árát. A vita folyik és bár a megye közölte a MÁV- val, hogy azonnyomban fizet, mihelyt bemutatják a többlet- kiadásokat igazoló számlákat, a dologban „semmi sem akar történni”. Zebegény legsúlyosabb problémáján könnyű segíteni. Nincs másra szükség, mint a felsőbb szervek egyetlen erélyes rendelkezésére, hogy a MÁV adja át a víztárolót a községnek. Aztán vitázhat nyugodtan tovább a többlet- kiadásokról. A járás panaszainak a járási székhely, Szob a gócpontja. Itt mindent megtud az érdeklődő. Szakolczay Pállal, a községi tanács elnökével és Réthy Lászlóval, az igen szép, új nyolctantermes általános iskola igazgatójával beszélgetünk. Távirati stílusban fogjuk össze a tőlük kapott információkat: A szobi járásban még nincs középiskola, a legközelebbi gimnázium Vácott vagy Esztergomban található. A járásban nincs orvosi szakrendelő intézet, nincs szülőotthon. A váci kórház befogadóképessége túl kicsi, a szobiak már nehezen kapnak helyet benne. A főváros viszont messze van. Nincs kultúrotthon a járási székhelyen. Nincsenek szakosított üzletek a járásban. — Átmenetileg van néhány felesleges iskolapadunk — mondja Réthy igazgató —, szerettük volna darabáruként elküldeni Kemencére, ahol padhiány van. Szobon azonban fe nem veszi fel a vasút, itt vége a vonalnak. Kemencére a vasút igénybevételével csak úgy juttathatnánk el a padokat, ha előbb elvinnénk mondjuk Zebegénybe, ott már fölvennék darabáruként, s vasúton visszaszállítanák Szobra, innen pedig a vasút teherautón továbbítaná Kemencére. A „szabály az szabály” — mondja a vasút. Még egy vasúti furcsaság: Szobnak van egy alsó megállóhelye is, de ennél csak a Szobról induló vonatok állnak meg, az érkezők nem. Pedig a szobi utasok túlnyomó többsége itt szállna le, mert közelebb éri innen otthonát. A MÁV hivatalos indokolása: az érkező vonatok azért nem állhatnak meg, mert nincs megfelelő leszállóhely. Nagyjából ez a helyzet Szobon és a járásban. Volt tehát dolguk azoknak, akik az államigazgatási szervek utasítására most számbavették a legsürgősebb tennivalókat. Mert „Pest megye árvácskája” remélhetőleg már nem sokáig viseli ezt a címet. A kormányzati és a megyei szervek elhatározott szándéka, hcigy a járást a lehető legsürgősebben kiemelik jelenlegi helyzetéből. Magyar László Új boltok nyílnak, korszerűsítik a régieket Tápiószelén Tápiószele ebben az esztendőben több új boltot kapott és sikert aratott a községben a kereskedelem új módszere: az önkiszolgálás, önkiválasztás. A tapasztalatokat felhasználva, mivel az igényeket a jelenlegi bolthálózat még mindig nem elégíti ki tökéletesen, a Tápiószelei Földművesszövetkezet jövő évi tervében is jelentős összegeket áldoz a bolthálózat fejlesztésére. Sok panasz hangzott el amiatt, hogy a nagy forgalmú vasútállomás környékén egyetlen olyan hely sem volt, ahol a vonatra várók, illetve érkezők szomjukat enyhíthették volna. A jövő évben a földművesszövetkezet vendéglőt nyit itt az állomás melletti egyik épületben, amelynek forgalmát az is biztosítja, hogy szomszédságában ván a MÉK átvevőhelye. A söntésen kívül terveznek egy 30—40 személyes termet is, ahol a jobban ráérők ' leülhetnek, s ételt is fogyaszthatnak. Az építkezés mintegy háromszáz—háromszáz- ötvenezer forintba kerül, amihez a földművesszövetkezet hitelt igényel. Fejlődik a szakbolt-hálózat is. A vasbolthoz raktárépülete^ emelnek, mert a forgalom annyira megnövekedett, hogy a jelenlegi körülmények között már nem lehet biztosítani annak zavartalan lebonyolítását. Modernebbé alakítják át a ruházati boltot is, a régi berendezés kikerül onnét, mert nem textilboltba va-, ló, azelőtt sem erre a célra szolgált. Neonvilágítást szerelnek az üzletbe, s megnyílik az önkiválasztó rendszerű cipőbolt is. Ezenkívül három bolthoz építenek raktárhelyiséget. A terA kozmosz fel derítői Az ember régi álmának megvalósítása, hogy túljusson a Föld légkörén és elérjen más égitesteket, nem lehetséges a kozmikus térségben uralkodó feltételek részletes ismerete f nélkül. Ennek tisztázására szolgálnak az ember négylábú segítői, a kutyák. Geofizikai rakétákban és mesterséges holdakban lövik ki őket és így megkapják azokat a szükséges adatokat a kozmikus térségből, amelyek feltétlen szükségesek az élőlények űrrepülésének tanulmányozásához. Mielőtt az állatokat a nagy magasságba kilőnék, meghatározott szakprogram szerint edzik őket. A laboratóriumi feltételek közölj, az „űrutasok” hozzászoknak a zajhoz, a vibrációhoz stb. A rendszeres gyakorlás elősegíti, hogy az állatok nyugodtan elviseljék a kozmikus repülés összes nehézségeit. A tavasszal, amikor Cegléd termelőszövetkezeti város lett, megszaporodott a városi tanács apparátusának gondja is. Nehezítette a helyzetet az, hogy nem volt még „járt út”, s ez együtt jár bizonyos tétovázással, nem egyszer tévedésekkel is. Az eddigi munka tapasztalatairól beszélgettünk Hegedűs József elvtárssal, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárával, mint a szak- apparátus irányítóinak egyikével. — Hányféle területe van az apparátus és a termelőszövetkezetek kapcsolatának? — tettük fel az első kérdést. —■ Nehéz lenne erre röviden válaszolni — hangzik a felelet —, hiszen a kapcsolat igen sokoldalú, s napról napra mélyebb lesz. A probléma könnyebb megértése kedvéért úgy gondolom, helyes gyakran előforduló kérdésből kiindulni. Sok segítséget ad például a tánács apparátusa a termelőszövetkezeteknek a lakáskérdésben. Sűrűn előfordul, hogy olyan lakik a termelő- szövetkezet területén, aki nem tagja a tsz-nek. Érthető, hogy Aktivaértekezlet a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnál íany csepp maya: egész napon át kellemes, üde, friss illat Szerezzen örömet, ajándékozzon kölnivizei A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat párttagjai és a meghívott pórtonkívüliek részvételével aktívaértekezleten tárgyalta meg a III. negyedév eredményeit és a IV. negyedév terveit. Kovács Károly igazgató beszámolt a III. negyedév tervteljesítéséről: * a forgalmi tervet 107,2 százalékra, a saját készítésű árukét 117 százalékra teljesítették. Nyolc százalékkal emelkedett az előfizetéses étkeztetés, 16 százalékkal a cukrászáru — 20 százalékkal a presszó —. 20 százalékkal az ételforgalom, s 30 százalékkal a borforgalom. Ugyanakkor örvendetesen visz- szaesett az égetett szeszek forgalma. Mindezeknek a számszerű eredményeknek köszönhető, hogy a vállalat nyereségtervét 37 százalékkal túlszárnyalta, s ezzel fennállása óta I* a legjobb eredményét érte eL Ezeknek az eredményeknek elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállalatnál jobban vigyáznak a társadalmi tulajdonra. A dolgozók sokszorosan túlteljesítették kongresz- szusi vállalásaikat, megszilárdult a munkafegyelem, s a kollektív munka megérlelte gyümölcsét. A vita során indítványozták, hogy • rendezzen a vállalat Cegléden és a nagyobb községekben: Vecsésen, Mono- ron, Gyomron, Nagykőrösön vevőankétot és ennek során piackutatást. Javaslatok hangzottak el a szakmai utánpótlás és a szakoktatás átszervezésére. A nagyaktívaértekezletet az őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. Fazekas Mátyás a tsz saját tagjait szeretné területén látni, mindenféle szempontból ez a helyes. Nos, ilyenkor a mi gondunk, hogy megfelelő cserelakást keressünk az illetőnek. A mezőgazdasági osztály természetesen sokat segít. De mi a helyzet a többi osztállyal? — Egyetlen olyan osztályunk sincs, amelynek így vagy úgy, de ne jelentkeznék munkájában S tsz-ekkel kapcsolatos kérdések serege. Például: a termelőszövetkezetek fejlődése együtt jár a nagyobb- mérvű gépesítéssel. A gépesítés pedig felveti az utak-hidak távlati fejlesztésének kérdését, hiszen a nehezebb, nagyobb, több gépnek jobb ut, híd kell. Az ipari-közlekedési osztálynak tehát már most úgy kell terveit összeállítania, hogy ezeknek az igényeknek azok mindenben megfeleljenek. Nem egyszer előfordul, mint például a Hunyadi Termelő- szövetkezet esetében, hogy a tsz-ek hozzánk fordulnak jogi tanácsokért, segítségért. Ez nemcsak a gondok megismerését jelenti, hanem azt is, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerzünk: milyen jogszabályok a/ok, amelyeket „kinőttünk”, hol kell javítani, változtatni, mi az, amit a fejlődés megkíván. — Az ilyen gyakorlati segítségen túl van-e elvi, tájékoztatási segítség? — Van. Elsősorban a mezőgazdasági osztály az, amely ilyen irányban segít, de a tanács vezető beosztású dolgozói is rendszeresen foglalkoznak egy-egy termelőszövetkezettel, így magam is a Hunyadi Termelőszövetkezettel. Eljárok minden közgyűlésükre, vezetőségi ülésre, s nemegyszer minden indok nélkül is meglátogatom őket, hiszen minden ilyen találkozás sok hasznos tapasztalatot eredményez. Ezen kívül a tanácstagi híradóban nagy helyet szentelünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti élet kérdéseinek, s tanácstagjaink munkájában is mind nagyobb szerepet kapnak ezek a problémák. A törvényes kereteken belül tanácstagjaink és a tanácsapparátus is a lehető legnagyobb segítséget adja meg a tsz-tagok egyéni problémáinak megoldásához, s igen sok ilyen eset van pénzügyi, adófizetési vonatkozásban. De az elvi segítségnek — sok más formáján kívül — van olyan területe is, mint például a népművelési, általában a kultúrmunka. A napokban tárgyalt éppen a város népművelési tanácsa, s ott határozatot hozott, hogy a népművelési munkások ellátogatnak a termelőszövetkezetekbe, segítik az ilyen irányú tervek elkészítését, s az első időkben ott vannak azok végrehajtásánál is. .— Van-e olyan osztály, amelynek ne lenne valamilyen kapcsolata a termelőszövetkezetekkel? — Nem. Ilyen nincsen. Az első időkben nálunk is, másutt is itt-ott lehetett hallani olyan véleményt, hogy a mezőgazdaság fejlődése az egész apparátus munkájával kevés kapcsolatban van. Nos, erre csak egy példát. Kereskedelmi 'osztályunknak egész munkája új irányba fordul. Egyrészt biztosítani — új üzletek nyitásával, egyéb intézkedésekkel — a termelő- szövetkezetek tagjainak zavartalan iparcikk-ellátását, másrészt biztosítani, hogy a várost a termelőszövetkezetek megfelelően ellássák terményekkel, elsősorban zöldfélékkel, gyümölccsel. ■— Melyek az eddig eltelt idő legfontosabb tanulságai? — Röviden talán úgy lehetne összefoglalni, hogy az apparátusnak nagyobb feladatokkal kell megbirkóznia, s ez alaposabb, szélesebb látókörű tervezést kíván, több rugalmasságot, s még nagyobb helyismeretet, az élet által felvetett problémák hiánytalan számontartását. Az apparátusnak egyetlen olyan ágazata sincsen, amely ne állna a mindennapi gyakorlati munkában is, de elvileg is kapcsolatban a termelőszövetkezetekkel, a termelőszövetkezeti élet problémáival. S azt hiszem, hogy mindkét „fél” közös gondja, de közös érdeke is, hogy ez a kapcsolat a jövőben még jobban elmélyüljön, még tartalmasabbá, gyümölcsözőbbé váljon— fejezte be nyilatkozatát Hegedűs elvtárs. — m — Fazekas Mátyás Mindannyiunk közös érdeke a jó kapcsolat Beszélgetés Hegedűs Józseffel, Cegléd termelőszövetkezeti város tanácstitkárával, a termelőszövetkezetek és a tanácsapparátus együttműködéséről vek nagy részéhez az anyagi í fedezet biztosítva van, így! nem lesz akadálya annak,! hogy jövő év közepére az em- ! lített üzletek a vásárlók ren- ! demezésére álljanak. Ezerkilencszáz éves f rómaikori freskó A dorogi iparvidék táj mű- ^ zeumát naponta^ újabb érté-^ kés régészeti leletekkel gaz- í y dagítják a Tokodon felfede- ^ zett római-kori települést fel- ^ táró ásatások. Nemrégiben I. 2 y századból származó, fényűzően^ díszített római épület marad- ^ ványait, többek között néhányí y freskótöredéket talaltak. A ^ nagy óvatossággal végzett ^ ásatás újabban több száz'^ ilyen töredéket hozott felszín-1 re, amelyekből valószínűleg^ össze lehet állítani az eredeti ^ I falképet. Az 1900 éves freskó-1 naik ma is élénk és szép a á i y színe. Díszítése és technikai ^ megoldása hasonlít a híres ^ aquincumi helytartói palota ^ freskóihoz. á-------------------- \
