Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-23 / 249. szám

I '"“kSCirlap 1959. OKTOBER 23. PÉNTEK Elindul a gyors fejlődés útján szobi járás is a A megyei tanácsüléseken, a végrehajtó bizottság előtt, de még a nép: ellenőrök megyei értekezletén is sok szó esett mostanában „a megye árvács- • kájá”-ról, a szobi járásról. So­kan álltak ki mellette, mi­után elmondották, hogy ez a járás országos viszonylatban is eléggé elmaradott. Bőkezű csak a természet volt hozzá, amely rengeteg szépséget zsú­folt össze benne. A baj ott kez­dődik, hogy ezek a természeti adottságok szinte parlagon hevernek, pedig — Adyval szólva — „minden más táján a világ­nak” — különösen a szépsé­gekkel szűkmarkúan felruhá­zott tájakon — sokat adnának értük. A járásnak — Pest megye legészakibb járásának — Nóg- rádverőcétől kezdve egészen Szobig, a járási székhelyig a Duna a határa. Innen kezdve az Ipoly, azaz a magyar— csehszlovák országhatár, egé­szen a kilencszáz esztendős Bemecebaráti községig. Nagy- Budapest északi határától Szob légvonalban közel harminc ki­lométer távolságra van, de vo­naton 64 kilométernyire, Szob- tól Bemecebaráti légvonalban közel harminc kilométernyire, vasúton pedig...? Vasútja nincs a járás felső, tehát na­gyobbik részének. Ezért az Ipoly partján, a Duna-parti út folytatásaként haladó ország­úton elég sűrűn közlekednek a rendszeres autóbuszjáratok. Ez az út felejthetetlen él­ménnyel ajándékozza meg azo­kat, akik végigjárják és van érzékük a természet szépségei iránt. Ilyenkor késő ősszel is, amikor bíborpalástját ölti fel a vidék. De ha megáll a változa­tos útvonal egyik-másik közsé­gében és érdeklődik a helyi problémák iránt, már garma­dával jelentkezik a panasz. Zebegény legsúlyosabb prob­lémája az ivóvíz. Hogy milyen súlyos, azt az itt következő kis jelenet híven ér­zékelteti: A Kálvária-hegy mögött elég meredeken emelkedik a kis Deák Ferenc utca. Jobbról- balról vagy tíz lakóházzal. Ezekben körülbelül húsz csa­lád lakik. Gyári munkás, tsz- tag, nyugdíjas vasutas. Az ut­ca felében takaros szivattyús kút. Mellette idősebb férfi áll: Mundi Károly nyugdíjas MÁV-lakatos. — Ő a „vízfelelős” — mu­tatja be Krepsz István, a köz­ségi tanács elnöke. A többift már Mundi Ká­roly mondja el. A Deák Fe­renc utca lakóit ez a kemény sziklába vájt, tizenkilenc mé­ter mély kút látná el ivóvíz­zel, ha bírná. De igen szűkén adja a vizet. Ha két-három vödörrel kiszivattyúznak belő­le, már kimerül és órákig tart, amíg ismét összegyűl a fene­kén valamennyi. Mundi Károly arra kapott megbízást és fel­hatalmazást a községi tanács­tól, hogy teljhatalommal ügyeljen, a víz igazságos el­osztására. A tanácselnök hátramutat a Kálvária felé. — Ott van, a Kálvária mel­lett, az 1958-ban épített ötven köbméteres víztároló medence- A szivattyúk a község forrásá­ból töltik fél. Ez a forrás na­ponta 1200 hektoliter vizet ad, tehát bőségesen elegendő len­ne az alig 1300 lélekszámú község teljes ivóvízszükségle­tének biztosítására. De csak lenne. i Röviden a története. A MÁV Pest megyével kötött megálla. podása alapján megépítette a vízmüvet azzal, hogy ha elkészül, a köz­ség kezelésébe adja. A mű el­készült, a vasút azonban nem adta át, sőt legújabban azt követeli, hogy a község szerel­tessen fel vízórákat a négy közkútra, amely vizét ebből a tárolóból kapja, mert ha a megye a vízműépítéssel kap­csolatban fölmerült mintegy százezer forintnyi többlet­kiadását nem fizeti meg, kény­telen lesz megfizettetni a köz­ség lakossága által elfogyasz­tott víz árát. A vita folyik és bár a megye közölte a MÁV- val, hogy azonnyomban fizet, mihelyt bemutatják a többlet- kiadásokat igazoló számlákat, a dologban „semmi sem akar történni”. Zebegény legsúlyosabb prob­lémáján könnyű segíteni. Nincs másra szükség, mint a felsőbb szervek egyetlen eré­lyes rendelkezésére, hogy a MÁV adja át a víztárolót a községnek. Aztán vitázhat nyugodtan tovább a többlet- kiadásokról. A járás panaszainak a já­rási székhely, Szob a gócpont­ja. Itt mindent megtud az ér­deklődő. Szakolczay Pállal, a községi tanács elnökével és Réthy Lászlóval, az igen szép, új nyolctantermes általános is­kola igazgatójával beszélge­tünk. Távirati stílusban fog­juk össze a tőlük kapott infor­mációkat: A szobi járásban még nincs középiskola, a legközelebbi gimnázium Vácott vagy Esz­tergomban található. A járásban nincs orvosi szakrendelő intézet, nincs szülőotthon. A váci kórház befogadóképessége túl kicsi, a szobiak már nehezen kapnak helyet benne. A főváros vi­szont messze van. Nincs kultúrotthon a járási székhelyen. Nincsenek szakosí­tott üzletek a járásban. — Átmenetileg van néhány felesleges iskolapadunk — mondja Réthy igazgató —, szerettük volna darabáruként elküldeni Kemencére, ahol padhiány van. Szobon azon­ban fe nem veszi fel a vasút, itt vége a vonalnak. Kemen­cére a vasút igénybevételével csak úgy juttathatnánk el a padokat, ha előbb elvinnénk mondjuk Zebegénybe, ott már fölvennék darabáruként, s vasúton visszaszállítanák Szob­ra, innen pedig a vasút teher­autón továbbítaná Kemencére. A „szabály az szabály” — mondja a vasút. Még egy vasúti furcsaság: Szobnak van egy alsó meg­állóhelye is, de ennél csak a Szobról induló vonatok állnak meg, az érkezők nem. Pedig a szobi utasok túlnyomó több­sége itt szállna le, mert köze­lebb éri innen otthonát. A MÁV hivatalos indokolása: az érkező vonatok azért nem áll­hatnak meg, mert nincs meg­felelő leszállóhely. Nagyjából ez a helyzet Szo­bon és a járásban. Volt tehát dolguk azoknak, akik az ál­lamigazgatási szervek utasítá­sára most számbavették a leg­sürgősebb tennivalókat. Mert „Pest megye árvács­kája” remélhetőleg már nem sokáig viseli ezt a címet. A kormányzati és a megyei szer­vek elhatározott szándéka, hcigy a járást a lehető legsür­gősebben kiemelik jelenlegi helyzetéből. Magyar László Új boltok nyílnak, korszerűsítik a régieket Tápiószelén Tápiószele ebben az eszten­dőben több új boltot kapott és sikert aratott a községben a kereskedelem új módszere: az önkiszolgálás, önkiválasztás. A tapasztalatokat felhasznál­va, mivel az igényeket a je­lenlegi bolthálózat még min­dig nem elégíti ki tökélete­sen, a Tápiószelei Földműves­szövetkezet jövő évi tervében is jelentős összegeket áldoz a bolthálózat fejlesztésére. Sok panasz hangzott el amiatt, hogy a nagy forgalmú vasútállomás környékén egyet­len olyan hely sem volt, ahol a vonatra várók, illetve érkezők szomjukat enyhít­hették volna. A jövő évben a földmű­vesszövetkezet vendéglőt nyit itt az állomás mel­letti egyik épületben, amelynek forgalmát az is biztosítja, hogy szomszédsá­gában ván a MÉK átvevőhe­lye. A söntésen kívül tervez­nek egy 30—40 személyes ter­met is, ahol a jobban ráérők ' leülhetnek, s ételt is fogyaszt­hatnak. Az építkezés mint­egy háromszáz—háromszáz- ötvenezer forintba kerül, ami­hez a földművesszövetkezet hitelt igényel. Fejlődik a szakbolt-hálózat is. A vasbolthoz raktárépüle­te^ emelnek, mert a forgalom annyira megnövekedett, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött már nem lehet biztosí­tani annak zavartalan lebo­nyolítását. Modernebbé ala­kítják át a ruházati boltot is, a régi berendezés kikerül on­nét, mert nem textilboltba va-, ló, azelőtt sem erre a célra szolgált. Neonvilágítást szerelnek az üzletbe, s megnyílik az önkiválasztó rendszerű ci­pőbolt is. Ezenkívül három bolthoz épí­tenek raktárhelyiséget. A ter­A kozmosz fel derítői Az ember régi álmának megvalósítása, hogy túljusson a Föld légkörén és elérjen más égitesteket, nem lehetséges a kozmikus térségben uralkodó feltételek részletes ismerete f nélkül. Ennek tisztázására szolgálnak az ember négylábú segítői, a kutyák. Geofizikai rakétákban és mesterséges hol­dakban lövik ki őket és így megkapják azokat a szükséges adatokat a kozmikus térségből, amelyek feltétlen szüksége­sek az élőlények űrrepülésének tanulmányozásához. Mielőtt az állatokat a nagy magasságba kilőnék, meghatározott szak­program szerint edzik őket. A laboratóriumi feltételek közölj, az „űrutasok” hozzászoknak a zajhoz, a vibrációhoz stb. A rendszeres gyakorlás elősegíti, hogy az állatok nyugodtan elviseljék a kozmikus repülés összes nehézségeit. A tavasszal, amikor Cegléd termelőszövetkezeti város lett, megszaporodott a városi tanács apparátusának gondja is. Ne­hezítette a helyzetet az, hogy nem volt még „járt út”, s ez együtt jár bizonyos tétovázás­sal, nem egyszer tévedésekkel is. Az eddigi munka tapasz­talatairól beszélgettünk Hege­dűs József elvtárssal, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak titkárával, mint a szak- apparátus irányítóinak egyiké­vel. — Hányféle területe van az apparátus és a termelőszövet­kezetek kapcsolatának? — tet­tük fel az első kérdést. —■ Nehéz lenne erre rövi­den válaszolni — hangzik a felelet —, hiszen a kapcsolat igen sokoldalú, s napról napra mélyebb lesz. A probléma könnyebb megértése kedvéért úgy gondolom, helyes gyakran előforduló kérdésből kiindul­ni. Sok segítséget ad például a tánács apparátusa a ter­melőszövetkezeteknek a lakás­kérdésben. Sűrűn előfordul, hogy olyan lakik a termelő- szövetkezet területén, aki nem tagja a tsz-nek. Érthető, hogy Aktivaértekezlet a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnál íany csepp maya: egész napon át kellemes, üde, friss illat Szerezzen örömet, ajándékozzon kölnivizei A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat párttagjai és a meg­hívott pórtonkívüliek részvéte­lével aktívaértekezleten tár­gyalta meg a III. negyedév eredményeit és a IV. negyed­év terveit. Kovács Károly igazgató be­számolt a III. negyedév terv­teljesítéséről: * a forgalmi tervet 107,2 szá­zalékra, a saját készítésű árukét 117 százalékra tel­jesítették. Nyolc százalékkal emelkedett az előfizetéses étkeztetés, 16 százalékkal a cukrászáru — 20 százalékkal a presszó —. 20 százalékkal az ételforgalom, s 30 százalékkal a borforgalom. Ugyanakkor örvendetesen visz- szaesett az égetett szeszek for­galma. Mindezeknek a számszerű eredményeknek köszönhető, hogy a vállalat nyereségtervét 37 százalékkal túlszárnyal­ta, s ezzel fennállása óta I* a legjobb eredményét érte eL Ezeknek az eredményeknek elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállalatnál job­ban vigyáznak a társadalmi tulajdonra. A dolgozók sokszo­rosan túlteljesítették kongresz- szusi vállalásaikat, megszilár­dult a munkafegyelem, s a kollektív munka megérlelte gyümölcsét. A vita során indítványozták, hogy • rendezzen a vállalat Ceg­léden és a nagyobb közsé­gekben: Vecsésen, Mono- ron, Gyomron, Nagykőrö­sön vevőankétot és ennek során piackutatást. Javaslatok hangzottak el a szakmai utánpótlás és a szak­oktatás átszervezésére. A nagyaktívaértekezletet az őszinte véleménynyilvánítás jellemezte. Fazekas Mátyás a tsz saját tagjait szeretné területén látni, mindenféle szempontból ez a helyes. Nos, ilyenkor a mi gondunk, hogy megfelelő cserelakást keres­sünk az illetőnek. A mezőgazdasági osztály ter­mészetesen sokat segít. De mi a helyzet a többi osztállyal? — Egyetlen olyan osztá­lyunk sincs, amelynek így vagy úgy, de ne jelentkeznék munkájában S tsz-ekkel kap­csolatos kérdések serege. Pél­dául: a termelőszövetkezetek fejlődése együtt jár a nagyobb- mérvű gépesítéssel. A gépesítés pedig felveti az utak-hidak távlati fej­lesztésének kérdését, hi­szen a nehezebb, nagyobb, több gépnek jobb ut, híd kell. Az ipari-közlekedési osztály­nak tehát már most úgy kell terveit összeállítania, hogy ezeknek az igényeknek azok mindenben megfeleljenek. Nem egyszer előfordul, mint például a Hunyadi Termelő- szövetkezet esetében, hogy a tsz-ek hozzánk fordulnak jogi tanácsokért, segítségért. Ez nemcsak a gondok megismeré­sét jelenti, hanem azt is, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerzünk: milyen jogszabályok a/ok, amelyeket „kinőttünk”, hol kell javítani, változtatni, mi az, amit a fejlődés megkíván. — Az ilyen gyakorlati segít­ségen túl van-e elvi, tájékoz­tatási segítség? — Van. Elsősorban a me­zőgazdasági osztály az, amely ilyen irányban segít, de a tanács vezető beosztású dol­gozói is rendszeresen foglal­koznak egy-egy termelőszö­vetkezettel, így magam is a Hunyadi Termelőszövetkezet­tel. Eljárok minden közgyű­lésükre, vezetőségi ülésre, s nemegyszer minden indok nélkül is meglátogatom őket, hiszen minden ilyen találko­zás sok hasznos tapasztalatot eredményez. Ezen kívül a tanácstagi híradóban nagy helyet szentelünk a mezőgazdaság, a termelő­szövetkezeti élet kérdései­nek, s tanácstagjaink munkájában is mind na­gyobb szerepet kapnak ezek a problémák. A törvényes kereteken belül tanácstagjaink és a tanács­apparátus is a lehető leg­nagyobb segítséget adja meg a tsz-tagok egyéni problémái­nak megoldásához, s igen sok ilyen eset van pénzügyi, adó­fizetési vonatkozásban. De az elvi segítségnek — sok más formáján kívül — van olyan területe is, mint például a népművelési, általában a kultúrmunka. A napokban tárgyalt éppen a város nép­művelési tanácsa, s ott hatá­rozatot hozott, hogy a nép­művelési munkások elláto­gatnak a termelőszövetkeze­tekbe, segítik az ilyen irá­nyú tervek elkészítését, s az első időkben ott vannak azok végrehajtásánál is. .— Van-e olyan osztály, amelynek ne lenne valami­lyen kapcsolata a termelőszö­vetkezetekkel? — Nem. Ilyen nincsen. Az első időkben nálunk is, má­sutt is itt-ott lehetett hallani olyan véleményt, hogy a me­zőgazdaság fejlődése az egész apparátus munkájával kevés kapcsolatban van. Nos, erre csak egy példát. Kereskedel­mi 'osztályunknak egész munkája új irányba fordul. Egyrészt biztosítani — új üzletek nyitásával, egyéb intézke­désekkel — a termelő- szövetkezetek tagjainak zavartalan iparcikk-ellá­tását, másrészt biztosítani, hogy a várost a termelőszövetkeze­tek megfelelően ellássák ter­ményekkel, elsősorban zöld­félékkel, gyümölccsel. ■— Melyek az eddig eltelt idő legfontosabb tanulságai? — Röviden talán úgy lehet­ne összefoglalni, hogy az ap­parátusnak nagyobb felada­tokkal kell megbirkóznia, s ez alaposabb, szélesebb lá­tókörű tervezést kíván, több rugalmasságot, s még na­gyobb helyismeretet, az élet által felvetett problémák hiánytalan számontartását. Az apparátusnak egyetlen olyan ágazata sincsen, amely ne állna a mindennapi gyakorla­ti munkában is, de elvileg is kapcsolatban a termelőszö­vetkezetekkel, a termelőszö­vetkezeti élet problémáival. S azt hiszem, hogy mindkét „fél” közös gondja, de közös érdeke is, hogy ez a kapcso­lat a jövőben még jobban elmélyüljön, még tartalma­sabbá, gyümölcsözőbbé vál­jon— fejezte be nyilatkoza­tát Hegedűs elvtárs. — m — Fazekas Mátyás Mindannyiunk közös érdeke a jó kapcsolat Beszélgetés Hegedűs Józseffel, Cegléd termelőszövetkezeti város tanácstitkárával, a termelőszövetkezetek és a tanácsapparátus együttműködéséről vek nagy részéhez az anyagi í fedezet biztosítva van, így! nem lesz akadálya annak,! hogy jövő év közepére az em- ! lített üzletek a vásárlók ren- ! demezésére álljanak. Ezerkilencszáz éves f rómaikori freskó A dorogi iparvidék táj mű- ^ zeumát naponta^ újabb érté-^ kés régészeti leletekkel gaz- í y dagítják a Tokodon felfede- ^ zett római-kori települést fel- ^ táró ásatások. Nemrégiben I. 2 y századból származó, fényűzően^ díszített római épület marad- ^ ványait, többek között néhányí y freskótöredéket talaltak. A ^ nagy óvatossággal végzett ^ ásatás újabban több száz'^ ilyen töredéket hozott felszín-1 re, amelyekből valószínűleg^ össze lehet állítani az eredeti ^ I falképet. Az 1900 éves freskó-1 naik ma is élénk és szép a á i y színe. Díszítése és technikai ^ megoldása hasonlít a híres ^ aquincumi helytartói palota ^ freskóihoz. á-------------------- \

Next

/
Oldalképek
Tartalom