Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-21 / 247. szám
1959. OKTOBER 21. SZERDA ''XfCirhW 5 A. megye éleiének központi kérdéseiről tanácskoztak, a járási pártértekezletek V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\VÄ\VA\\\V»VA\\\\\\\\\V&\TOÄ\\\\\\\\VX\\\\\\\V\\\\\\\^^^^ A szocialista mezőgazdaság eszköz arra, hogy a főid a maximális termékmennyiséget adja Horváth András elvtárs felszólalása a gödöllői járási pártértekezleten A gödöllői járás pártértekezletén a megyei pártbizottság első titkára, Horváth András elvtárs hozzászólásában a következőket mondotta: — A gödöllői járásról nem lehet azt állítani, hogy ipari járás, de mezőgazdaságinak se mondható. A Ganz Árammérő, a Gödöllői Gépgyár és a Kist arc sai Fésű sfon égy ár termékeiből exportálunk. Tehát ezek fontos üzemek a népgazdaság szempontjából. A Gödöllői Agiráregyetem a mezőgazdasági szakemberképzés fellegvára, ez pedig megköveteli a kommunistáktól, hogy nagy gondossággal foglalkozzanak ezzel az intézménnyel. Különösen fontos, hogy az innen kikerülő diplomás agrárszakemberek ne csak akármilyen mezőgazdasági képzést kapjanak, hanem alapos marxista—leninista ismeretekkel rendelkező vezetők, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság irányítói, továbbfejlesztői legyenek. A járás, termelőszövetkezeteiben elért eredmények bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Az elmúlt évben — még nem állnak rendelkezésünkre az 1959. évi összehasonlító adatok — rozsból az egyéniek ötmázsás átlagot, a tsz-ek 7,39, zabból az egyéniek 5,6 mázsát arattak holdanként, míg a tsz-ek 8,7 mázsás átlagot értek el. Ebben az évben a termelőszövetkezetek még jobb eredményt mutathatnak fel, azaz munkájuk ismét csak a nagyüzem fölényét bizonyítja — idézte Horváth elvtárs a beszámolóból, majd így folytatta: A gödöllői járásban a három termelőszövetkezeti község: Zsámbok, Isaszeg és Valkó dolgozó parasztjainak életében már megtörtént a döntő változás. A járás többi községében is erjedőben van a változtatás lehetősége. Az egyénileg dolgozó parasztokkal tovább kell foglalkozni és türelmesen, szüntelenül magyarázni kell, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése nem a kommunisták kitalálása, hanem gazdasági törvény, közgazdasági szükségszerűség. Ezt követeli a fejlődés tólük is, a dolgozó parasztoktól is, akiknek életük megváltoztatásához minden segítséget megad a párt és a kormány; Ezt egyébként tapasztalatból is ismerik már. Termelőszövetkezeteinknek olyan gazdálkodást kell folytatniok, hogy az egy katasztrális holdra eső jövedelem minél magasabb legyen. Olyan termelési kultúrákat, valamint állattenyésztési és más, jövedelmező forrásokat kell biztosítani, amelyek az egy holdra eső bruttó termelési értéket 6—8 ezer forintra, illetve ennél is magasabb értékre emelik. Ezért is helyeselhető dr. László Domokos elvtársnak, a zsárnboki Petőfi Tsz elnökének az itt ismertetett terve, amely figyelembe veszi a táj adottságait, a munka- és a gépi erőt, a közeli budapesti értékesítési lehetőségeket, és máris az első évben keresi azt a lehetőséget, hogy a tagság minél magasabb jövedelme biztosítva legyen. Az átgondolt és az adottságokat minden tekintetben jói kiaknázó terv tehát az egyik tényező. A másik probléma, amelyet az eddigi tapasztalatok alapján figyelembe kell venni, a termelőszövetkezeti tagok munkakedve, munkakészsége, hogy szívesen dolgozzanak és csak • a közös munkában lássák boldogulásuk alapját, lehetőségét. Ehhez az szükséges, hogy a föld gazdag hozama ösztönzően hasson a termelőszövetkezeti tagra, hogy mindenki arra törekedjék: minél több termést adjon a föld. Ha a jövedelmet a hozam emelkedésének arányában állapítják meg, akkor a kapálásban nemcsak a tsz-tag, hanem annak egész családja részt vesz. Mert mindenki szereti. ha munkájának értelmét látja. Az értelem itt pénzben, jövedelemben fejeződik ki. Ahhoz tehát, hogy termelőszövetkezeteink megerősödését, fejlődését biztosítsuk, nemcsak az egységnyi terület és a rajta végzendő munka mennyisége szabja meg a tsz-tag jövedelmét, hanem annak minősége is, amely a terméshozamban mindenkor lemérhető. — dk — Előre az élüzem cím elnyeréséért! — ez a jelszó a Budakalászi Textilmútekben A szentendrei járási pártértekezlet résztvevői táviratot küldtek a Budakalászi Textilművek dolgozóinak, amelynek szövege a következő: „A szentendrei járási pártértekezlet örömmel és elismeréssel vette tudomásul a Budakalászi Textilművek dolgozóinak munkasikereit, amelyeket a kongresszusi versenyben elért. Munkájukhoz további sikert kívánunk.” A Budakalászi Textilművek vezetősége a távirat megérkezése után úgynevezett tájékoztatót adott ki az üzem dolgozói számára, amelyben közlik a dolgozókkal a járási pártértekezlet táviratának szövegét, valamint a kongresszusi versenyben elért eredményeket. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a vállalat történetében példa nélküli eredményt értek el. A párt- kongresszus tiszteletére tett, egész évre vonatkozó, 4 008 000 forint többlettermelési felajánlásukat már a harmadik negyedév végén 702 ezer forinttal túlteljesítették. A gyár vezetősége a tájékoztatóban ismerteti azt is, hogy az élüzem-feltételek közül mit, hogyan teljesítettek eddig. A tájékoztató végül felhívja minden dolgozó — beosztott és vezető — figyelmét, hogy az eddigi eredmények alapul szolgálnak az élüzem cím elnyeréséhez, a még meglevő hibákat azonban meg kell szüntetni. Példamutató a vállalat vezetőségének kezdeményezése, mert a pártértekezlet távirata rövid úton jutott el a gyár minden dolgozójához. Az eredmények, valamint az élüzem cím feltételeinek ismertetése bizonyára a kitűzött jelszó — „Előre az élüzem cím elnyeréséért” — elérésére sarkallja a textilművek minden dolgozóját. Helyes önkritika Nem egy részvevőtől hallottam a szobi járási pártértekezlet szünetében: — Ilyen magas színvonalú Icüldöttértekezlet még nem, volt járásunkban. Legtöbben a beszámolót dicsérték. — Alapos — mondta az egyik pedagógus. — Bátor, szókimondó — vélekedett szomszédom, az egyik hivatali pártszervezet titkára. _ Előre mutat—summázta r öviden egy vasutas küldött. Valamennyien igazat szóltak. A beszámolóinak azonban — véleményem • szerint — legfőbb érdeme a párt politikájának félreérthetetlen megfogalmazása, . kinyilvánítása volt. S hogy a szobi járásban ilyen beszámoló hangzott el, az nemcsak annak köszönhető, hogy elkészítésében majdnem másfélszáz kommunista vett részt, hanem inkább annak, hogy a járási pártbizottság ez alkalommal senki érzékenységére, a hibát elkövető személyek hangulatára nem volt tekintettel. Fontos helyet kapott a beszámolóban a pártfegyelem kérdése is. — A mi pártunk önkéntes harci szövetség, amelybe mindenki önként, saját elhatározásából lép be, s így aláveti magát a párt fegyelmének. Következésképpen a párttag vállalja a szervezeti szabályzat és a párthatározatok végrehajtását. Ennek ellenére gyakran találkozunk olyan párttagokkal, akik megsértik a párt fegyelmét, nem hajtják végre a párt határozatait — hangzott el a beszámolóban. Ezután adatok, számok következtek, sajnálatos példákkal bizonyítva, hogy az el- műit esztendőkben hányszor és miért került sor súlyos pártbüntetések kiszabására. A beszámolóból kiderült, hogy párthatározatok végre nem hajtásáért 15 esetben alkalmaztak legsúlyosabb pártbüm- tetást. Hasonló elszomorító, hogy iintrika miatt hat dolgozót kellett megfosztani párttagságától. Nem folytatóéi. Az elmondottak maradandó tanulságul szolgálhatnak a résztvevők számára. S hogy nem hiába hangzott el a beszámoló, azt a fogadtatás hangulata, a felszólalások komolysága is bizonyította. Igaz, nem hallottam meakulpázó felszólalásokat, a megbírált pártszervezetek és kommunisták nem igyekeztek „megmagyarázni a bizonyítványt”, hogy az intrika, a balos túlzások rosszul értelmezett pártféltésből történtek. Az igazi önkritikát — ebben sok résztvevő egyetértett velem — az jelentette, hogy az értekezlet a jövőről, a legközvetlenebb jövőről tanácskozott. A mezőgazdaság átszervezéséről, az ötéves terv jó előkészítésével kapcsolatban hozott párthatározatról. ArMeg kell erősíteni a termelőszövetkezetek és a gépállomások pártszervezeteit A ceglédi járás kommunistái csatlakoztak a városi pártértekezlet felhívásához A vasárnapi pártértekezleten a legnagyobb figyelmet a mezőgazdaság helyzetére, a termelőszövetkezetek fejlesztésére és munkájára fordították a ceglédi járás kommunistái. Kóczián Antal elvtárs, a járási pártbizottság titkára beszámolójában vázolta az ellenforradalom óta megtett utat. Az ellenforradalom alatt a 27 termelőszövetkezetből 9, a 31 tszcs-bcl 29 feloszlott. Az együttmaradt szövetkezetekben is zűrzavar uralkodott. Több helytelen intézkedés született, mint a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz-ben. ahol a termény 80 százalékát fel akarták osztani és kátholdas háztáji gazdaságok létrehozásáról tárgyaltak. A kivezető utat a párt agrártézisei mutatták meg. 1558 tavaszán a 3004-es minisztertanácsi határozat új lendületet adott a tsz- ek fejlődésének. A járás termelőszövetkezetei egyre inkább árutermelőkké váltak. temek többségében erre nem fordítanak kellő gondot. Egyes szövetkezetekben túl sok a háztáji állat, mint az abonyi Lenin Tsz-ben, a kőröstetét- leni Kossuth Tsz-ben is, ahol ez nemegyszer a közös munka rovására megy, mint ahogy az a csemői Fenyvesi Tsz-ben meg is mutatkozott. A pártértekezlet rámutatott arra, hogy a termelőszövetkezeteknek a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztés növelésére. El kell érni, hogy három év múlva a jövedelem 50 százalékát az állati termékek adják. A szövetkezetek bruttó jövedelmét 30—32 százalékkal kell növelni. A cél elerése érdekében meg kell erősíteni a szövetkezetek és a gépállomások pártszervezeteit, nagyobb felelősséget kell vállalniok és fokozniok kell a pártellenőrzést. Király László elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára válaszában elmondotta, hogy a fiatalokról elsősorban a termelőszövetkezeteknek kell gondcskodniok és meg kell találni a módját, hogy a fiatal tsz-tagok megszeressék a közöst, a falut és ne vágyódjanak el onnan. A pártértekezleten beszéltek arról is, hogy a termelőszövetkezetekben a jövedelemelosztásnál be kell vezetni az egyéni érdekeltséget. A ceglédi járás pártértekezlete lelkesedéssel fogadta Szűcs János küldött javaslatát, hogy csatlakozzanak a ceglédi városi pártértekezlet felhívásához. Elhatározták, hogy a munkaerők és a gépek jobb kihasználásával november 1-ig a járás területén befejezik a vetőszántásit és a vetést és november 15-ig minden terményt betakarítanak, > december 1-ig pedig elvégzik a mélyszántást. Bokor Vera A KÖZÖS MUNKA GYÜMÖLCSE Míg 1957-ben 12 milJió, 1953- ban mar 15 millió 854 ezer forint értékű árut adtak az országnak. Az idén 22 millió forint értékű árura lehet számítani a ceglédi járás 22 termelőszövetkezetéből, amelyekben összesein 3864 család dolgozik. Jelenleg . 35 046 hold leld van a termelőszövetkezetek, illetve termelőszövetkezeti csoportok .tulajdonában. Jászkarajcnő, Kőröstetét- len, Cegiédbercel pedig szövetkezeti község lett. Mindenütt emelkedtek a terméseredmények, növekedett a beruházási összeg. Míg az 1957—1958-as gazdasági évben 9 millió 222 ezer forintot, az 1953—1959-es gazdasági évben már 25 millió forintot fordítottak beruházásra a tsz-ek. Különösen kitűnt ebben az abonyi József Attila Tsz, a jászkarajenői Lenin Tsz és az albertirsai Dimitrov Tsz. Növekedett az állatállomány is. Az ellenforradalom előtt a tsz-eknek 1249, 1956 októbere után rövid idővel pedig 1116 szarvasmarhája volt. Jelenleg 1805 jószágot tartanak nyilván. Egyes szövetkezetekben, mint például a nyársapáti József Attila Tsz-ben vagy az abonyi Lenin Tsz-ben szépen fejlődik a baromfiállomány, de a járás teimelőszövetJkezeról, hogy mit kell tenniök, hogyan kell dolgozniok például a szobi kőbánya, a Nagymarosi Gépgyár, a Nagybörzsönyi Állami Gazdaság, a letkési Bástya és más tsz kommunistáinak, az ipolytölgyesi falusi alapszervezet tagjainak stb., stb. így vált sokatmondó ígéretté a pártbizottság elfogadott határozatának zárópontja, amely a párt határozatainak maradéktalan végrehajtását írja elő a járás összes alapszervezeteinek, minden kommunistájának. És még valamit! A járás űj, illetve újból megválasztott párt- és állami vezetői a választást megelőző, viszonylag rövid idő alatt határozott vezetésükkel, példamutató munkájukkal érvényt szereztek a párt határozatainak. Ez a párttagoktól és párton- kívüli dolgozóktól támogatott politikai szilárdság biztosítékot jelent arra, hogy a járás alapszervezetei az ország s benne a szobi járás előtt álló nagy feladatokat kommunista becsülettel végrehajtják. A. E, — Sokat segített nekünk a megyei pártbizottság ipari osztálya — mondotta Gáti Ferenc elvtárs, a Diósdi Csapágygyár Igazgatója. — Sok nehézséget kellett legyűrnünk, amit el sem képzelhettünk volna á felsőbb szervek támogatása, a saját pártszervezetünkkel való szoros kapcsolat nélkül. Nálunk a pártellenőrzés nemcsak a vezetők beszámoltatásából áll. A pártszervezet sok hasznos javaslatot tett egy-egy osztály, csoport munkájának megjavítására. Fontos intézkedéseink a gyár- és a pártvezetők együttes véleménye, vitája alapján születtek. És a gyár növekszik, gyarapszik. Svájcnak, Svédországnak szállít. Hazai és külföldi piacokat elégít ki. A kongresszusi vállalásokat messze túlszárnyaltuk. Elégedett, a gyár együttesében — munkásokban, műszakiakban, párttagokban és pár- tonkívüliekben — bízó ember hozzászólása volt ez. Olyan emberé, aki már nagy csatát vívott meg a Diósdi Csapágygyár dolgozóival együtt és meggyőződhetett erejükről. Ilyen bizakodó hangulat jellemezte a budai, a gödöllői, a ráckevei, szobi és valamennyi eddig megtartott járási pártértekezlet beszámolóját, hozzászólásait. „Napjainkban minden egyes üzemben biztosítják a tervteljesítést, kivéve a Keményfémipari Vállalatot” — hallhattuk a budai járási beszámolóból. Elemezték, hogy a Diósdi Csapágygyár napjainkban még egyszer annyit termel, mint 1955-ben. A Prés- és Ková- csoltárugyárban 143, a Pest megyei Gépjavítóban 150 százalékkal emelkedett a termelés. Dicsérték a járás bányászait, akiknek munkáját csak rövid időre tudta megszakítani, megzavarni az ellenforradalom. Részletesen foglalkoztak a Mechanikai Művek munkájával, ahol az eddigi nagy helyet elfoglaló elektro- kondenzátor helyett miniatűr kondenzátor kísérleti gyártását kezdték meg. A ráckevei járási pártértekezleten sok szó esett a Csepel Autógyár termeléséről, ahol megkezdték az új, speciális gépkocsik gyártását. A hajtóműgyárban bevezették a precíziós melegsajtolást. Gonda, Vodelák és Dr even ka elvtárs javaslata alapján a nitrofestés helyett bevezették a szintetikus festést, ami a kocsifestés költségeit felére csökkenti. Racskó elvtárs kutatómunkája alapján a hathengeres dieselmotor 95 lóerős teljesítményét 114 lóerőre növelték. Minden pártértekezleten elmondották a küldöttek: — Az új termelési módszerek keresése; bevezetésének javasolása arra mutat, hogy a munkások szakmaipolitikai felkészültségüknél fogva egyre jobb mesterei az alkotó munkának. A tervteljesítés, az újítás, a munkaverseny ösztönzője pedig az anyagi érdekeltség. A ráckevei járásban mondották: — Míg az átlagos munkáskereset 1955-ben 1337 forint volt, addig 1959-ben 1603 forint. Tehát míg az árak túlnyomórészt azonos szinten maradtak, a dolgozók bére mintegy 20 százalékkal nőtt. A KistarCsai Fésűsfonógyárban a termelékenység 21 százalékos emlekedése mellett az átlagkereset 29 százalékkal növekedett. Az életszínvonalról elmondottak azt bizonyították, hogy a termelékenység emelkedéséből származott többletjövedelem visz- szakerül a dolgozókhoz, sőt néhány üzemben, mint a Fésűsfonógyárban, a keresetek túlhaladják a termelékenység növekedésének ütemét. A kongresszusi munkaversenyről szólva a szobi járásban például elmondották, hogy a kőbánya 1 624 450 forintos felajánlását már az első félévben 115,6 százalékra teljesítette. A budai járásban 47 766 800 forint felajánlást tettek és ebből már 35 252 490 forintot teljesítettek. A verseny eddigi szakaszában sok brigád alakult, s mind az egyének, mind a brigádok nagyszerű munkát végeztek. Mind a munkások lelkesedése a kongresszusi versenyben, mind a termelékenység emelkedésében, az önköltség csökkentésében nagy szerepe van a kommunisták felelősségérzetének, lelkiismeretes munkájának, példamutatásának. jobb munkára ösztönzésének. Alig van olyan üzem, gyár, ahol a kommunisták ne hallatnák szavukat, ne lennének kezdeményezője, élenjárók. Jó a kapcsolatuk a műszaki értelmiséggel és vállvetve dolgoznak együtt a további sikerek eléréséért. Együtt: a munkások, az értelmiségiek. Együtt: a párttagok és pártonkívüliek. Sági Agnes
