Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-21 / 247. szám
FEST MEGY k-tCirlap 1959. OKTÓBER 21. SZERDA Kinek az érdeke ? (A beszélgetés érdekes és rendkívül tanulságos. A Váci Kötött- árugyár KlSZ-kultúrfelelősének. Stadler Ervinnek szavaiban szinte vibrál a kísérletezés minden izgalma, öröme, gondja. És kibontakozik mondataiból — nem is utolsósorban _ a rátermett, tettrekész művelőd ési munkás számtalan jó ötlete. A beszélgetést még akkor is papírra kellene hát vetni, ha abból csak egyetlen üzem fiataljainak kulturális életéről alkothatnánk képet. De tízszeresen újságba kívánkozik a vita, mert ami a Kötöttárugyár kiszistáinak gondja, gondja valószínűleg más üzemek fiataljainak is.) Egy falusi útförőcsapat életéből kirakatcéljaink nem voltak és nem is lesznek. De egyáltalán: helyes lenne-e, ha mondjuk egy fiatal táncost vagy szín-, játszót alkalmazna a gyár, ugyanakkor pedig nem venne fel egy jelentkező özvegyasz- szonyt, három gyermek eltartásának gondjával a vállán — csak azért, mert a negyvenéves anya nem szerepelhet a művészeti együttesben? Az ilyen „'kádermunka'’ feltétlenül arra vezetne, hogy az új dolgozó elsősorban nem munkahelyén, hanem az énekkarban igyekeznék helytállni, mondván: őt ezért alkalrpaz- ták. Elég panaszt hallunk a sportolók felvétele, munkáltatása során az ilyen helytelen kiválasztásra. Nem lenne jó, ha e rossz szellem visszaszorítása helyett kulturális berkekben is izmosítanák a profizmust. A másik, nem kevésbé érdekes elvi kérdés: vajon kinek az érdeke a kulturális munka? Nálunk a dolgozók a legkülönfélébb módon képezik magukat. Egyik pótolja a szükséges alapműveltségét: általános, iskolába jár; a másik (mint jő- j vőre Stadler Ervin) egyetemre < iratkozik; a harmadik házi-j könyvtárát gyarapítja; a ne- j gyedik színházba jár — és ez i mind-mind pénzbe kerül, az is- j kola is, a könyv is —: az ötö-! dik pedig a színjátszó együt-j tes tagja. í A tanulónak, a színjátszónak j egyformán elsődleges célja: ön-; maga művelése, saját kulturá-j lis igényeinek kielégítése. így; vagy úgy, de a cél ez. ; Ugyanakkor igaz az, hogy a j tanulás, a művelődés társa- j dalmi érdek is. És ez nem cső-! dálatos dolog. A szocialista j rendszer egyik sajátossága,: hogy a társadalmi érdek, az j esetek nagy többségében köz-j vétlenül és közvetve kivétel j nélkül, egyezik az egyén érde-j keivel. Éppen azért az üzem,! a szakszervezet (tehát az állam í és. a társadalom a kötöttáru-! .gyár esetében) minden eszköz-í zel (anyagiakkal is) támogatja \ dolgozóinak önképzését, tanu-j lását, kulturális munkában; való részvételüket. (Gondoljuk j csak el: mennyibe került a mű- j vészeti csoportok használta! kultúrterem építése, milyen! összeget felemészt fenntartása,: világítása, takarítása, fűtése!): Más azonban így támogatni j a színjátszókat, táncosokat és j más dolog, hogy a kulturális ] munkában való részvétel „dí-: jaként” magasabb fizetéssel i járó beosztásba helyezzék i egyik vagy másik dolgozót az- i zal, hogy ez „üzemi érdek”. ' Amit viszont megtehetnek az üzem vezetői: ha lehet, helyezzék egyműszakos beosztásba azt a néhány kulturális munkást, színjátszót vagy táncost ... A személyzeti vezető a munkásfelvétel során ne csak a személyi adatok, a munkával kapcsolatos részletek után érdeklődjék, hanem azt is tudakolja meg, hogy milyen tanulási, művelődési törekvések fűtik az újonnan felvett embert ... Az is helyes, ha az üzem vezetői, a pártszervezet vagy az üzemi bizottság tagjai időnként megdicsérik, sőt megjutalmazzák a kiváló kulturális aktívákat. Egy-egy könyv, színházjegy, üdülői beutaló bizonnyal további lelkes munkára ösztönzi őket — nem a jutalom értéke, de megbecsülést kifejező mivolta miatt. És amit még megtehetnének üzemeink vezetői: vizsgálják meg, hogy a kulturális célokra fordítható összeg arányosáé az üzem dolgozóinak igényeivel, a már meglevő és az eztán alakuló művészeti csoportok szükségleteivel telik-e belőle az ismeretekre vágyó emberek kielégítésére. Ha nem, az új költségvetési évben billentsék helyére a mérleget. Végül a harmadik elvi kérdés: az üzemen belül fejlesz- szük-e a kulturális életet, a meglevő embereket nyerjük-e meg a müvelődés- i ügynek; vagy pedig „imsaságról és a felszabadulásról gyűjtött anyagon kívül: a községünk kialakulásáról, egykori településéről szóló mondák, szájhagyományok; feljegyzések az 1848-as szabadságharc helyi eseményeiről; valamint fényképek a falu legrégibb házairól, utcáiról, műemlékeiről, nevezetesebb épületeiről, legújabb létesítményeiről, Az anyagot feldolgozzuk tablók és naplók formájában is. A tabló csapatotthonunk falára kerül, a naplót pedig megküldjük a ■ szomszéd községek úttörőinek és testvércsapatainknak. ★ A jövő évi táborozási költ- > ségekért alaposan meg akarunk dolgozni. A helyi Magvető Tsz pillangósokkal bevetett földje mellé 2000 pulykából álló kísérleti telepet akar létesíteni. Ezt — a tervek szeriért — mi gondoznánk. Az érte kapott munkaegységekből bőven jut majd felszerelési tárgyakra és táborozásra egyaránt. * Csapatotthonunkat berendezzük. A földművesszövetlce- zettől kapott raktárhelyiséget saját magunk vakoltuk, meszeltük. s festettük. Mi csináltuk a küszöböt és az iive- ést is. Igaz, nem mestermü, mi munkánk, s nagyon megbecsüljük. Most az iskola padlásán levő öreg padokból asztalokat, padokat, polcokat fabrikálunk, s általános gyűjtést kezdtünk a faluban rossz szerszámok után Egymás után gyűlnek a nyeletlen kalapácsok, csorba harapófogók, görbe szögek, drótok, deszkavégek. Folytathatják tehát az ezermesterek a barkácsolást és a kerékpáros őrsök a szerelési gyakorlataikat. Kálmán Attila csapatvezető Ifjúsági zeneművész-telep Zebegényben Hollywoodnak már több mint két évtizede nincs olyan világhírű gyermékszinésze, mint annak ideiéni Shirley Temple volt. Most nemrégen hír érkezett az Egyesült Államokból egy új Shirley Temple bemutatkozásáról. Neve Susan Gordon, s jelenleg Danny Kay és Louis Armstrong társaságában játszik Az öt penny című zenés Ilimben. A Moszíilm Stúdióban befejezéshez közelednek Az eztistjakoda- lom című új film felvételei. A forgatókönyvet Antonöv írta, rendezője Zarhi és a film főszerepét a nálunk is jól ismert Medvegye- va alakítja. A7. Ál.REVIZOR címmel Amerikában újra megfilmesítették Gogol Revizorát. A kritika szerint a film több mint „szabad megfogalmazása’’ Gogol halhatatlan komédiájának. Jugoszláviában rövidesen befejezik A kapitány holtteste című filmet, amelynek cselekménye Rigómezőn játszódik és a jugoszláv felszabadító harcok egyik epizódját örökíti meg. A filmet színes, cinemascope változatban készítik el. Borisz Andrejev, az Ismert szovjet filmszínész nyilatkozott terveiről és új szerepeiről. Elmondotta, szívesen játszana el Dovzsenko A lángoló Idők regénye című ; forgatókönyvéből készülő film i egyik szerepét. Ezenkívül nagyon ! várja Gogol Tarasz Bulyba című I regényének megfilmesítését. I A BERGAMOI FILMFESZTIVÁL ; három aranydiját René Clair fran- j cia rendező, Cesare zavattini ! olasz forgatókönyvíró és Giovanni ; Ponti, a velencei Biennale kor- ■ mánybiztosa nyerte el. Csehszlovák Köztársaság helyettes kultuszminisztere, aki budapesti látogatása alkalmával végighallgatta a zenekar egyik hangversenyét, aranyérmet * ajándékozott a muzsikáló diákoknak. Nem kevésbé jelentős, vagy talán még többet mond az a levél, amelyet nemrég N." Ana- szovtól, a világhírű szovjet karmestertől kapott az I. István gimnázium zenekara. A kiváló szovjet muzsikus szintén végighallgatta a zenekar egyik hangversenyét és Moszkvából küldött levelében mondott köszönetét azért a művészi élményért, amelyben része volt. — Diákjaim (néhány volt diákom is köztük van, akik jelenleg már a Zeneakadémia növendékei, de zenekarunkkal | továbbra is fenntartják kap- ; csolatukat) — mondja a tanár- j karmester — talán mégis arra i a legbüszkébbek, amivel leg- I utóbb a művelődésügyi miniszter kifejezte elismerését: Zebegényben szép ildülö- j hoz juttatta a zenékart, és ; ezzel alapot biztosított í szép tervünk megvalósításához. A terv valóban igen szép és minden szempontból méltó arra, hogy felfigyeljenek rá az illetékesek. Az I. István gimnázium muzsikáló diákjai, valamint a Teleky Blanka Köz- gazdasági Technikum diáklányai — akik a diákokhoz hasonló lelkesedéssel vesznek részt a zenekarral együtt működő énekkarban — elhatározták, hogy Zebegényben ifjúsági művésztelepet létesítenek. A zebegényi hangverseny volt az első lépés a szép elgondolás megvalósítása felé. De már előtte is igen érdekes dolgok történtek. Az elmúlt hetekben a diákok társadalmi munkával rendbehozták: az üdülő céljaira kapott épületet, valósággal újjáépítették az épület erősen megrongálódott tetejét, átvakolták a belső falakat, kifestettek több szobát. Ebben a munkában hasznosították már azt a szaktudásukat, amit a gimnázium két éve folyó politechnikai oktatásán szereztek. Az ifjúsági művésztelep célját szolgálná a tervezett szabadtéri színpad is. A lelkes diákmuzsikusok elgondolásait melegen fölkarolja a megye, valamint Zebegény község. A község vezetői, amiben lehet, segítséget nyújtanak a diákoknak, és nagy örömmel üdvözölték a szabadtéri színpad tervét. Erről Németh Ferenc, a zebegényi iskola igazgatója, a Hazafias Népfront helyi szervezetének vezetője ezeket mondotta: — A községi tanács felismerte a kezdeményezés jelentőségét, és a helyi társadalmi szervezetekkel együtt elhatározta, hogy segítséget nyújt a diákoknak, társadalmi munka megszervezésével. Igen fontos kulturális és idegenforgalmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy megvalósuljon az ifjúsági művésztelep és felépüljön a szabadtéri színpad, amelyen a diákzenekar — amint azt Záborszky karnagy közölte — a nyári idény alatt minden vasárnap klasszikus értékű zeneszámaikból összeállított hangversenyt rendezne. Arról is szó van, hogy a diákmuzsikusok a visegrádi szabadtéri színpadon is hangversenyeznének. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szintén foglalkozik már az üggyel. Az IBUSZ-tól azt kérte, hogy a jövő nyáron indítson minden héten olyan különvonatot Zebegénybe. amely a diákzenekar hangversenyei iránt érdeklődő pesti közönséget vinné ki és Zebegényben megvárva a hangverseny végét, este kilenc óra tájban indulna vissza. Ha útközben sehol sem állna meg, a különvonat az utat egy óra alatt megtenné. Az IBUSZ vezetőségében értesülésünk szerint erre meg is van a hajlandóság. A diákzenekar üdülőháza különben már most is fontos kultúrmissziót teljesít. Falai között megkezdte működéséi az első zebegényi zeneiskola, amelynek már 15 növendéke van. A zebegényi gyerekeket a gimnáziumi zenekar szaktanárképzős tagjai tanítják a zenei szaktárgyakra. Magyar László ; Nemrégen érdekes zenei ese- í'mény zajlott le a Dunakanyar j egyik legfestőibb üdülőhelyén, j Zebegényben. A budapesti I. j István gimnázium zene- és j énekkara ismételte meg a ze- j begényi kultúrteremben azt a j színvonalas műsorát, amellyel röviddel azelőtt a budapesti Zeneakadémián rendezett 5 hangversenyén aratott nagy 4f sikert. ^ Záborszky Józseffel beszél- j getünk, a gimnázium zeneta- nárával, a diákok zenekarának í fiatal, lelkes karnagyával. Egy- í szerű szavakkal, minden di- í csekvő hangsúly nélkül mond- J ja el, hogy ez a diákzenekar ^ milyen eredményeket ért el a í legutóbbi évek alatt. y £ A mült évben kétszer kaf pott hivatalos dicséretet a 4 művelődési minisztertől, a Az első és legfontosabb, amit már a kezdet kezdetén megtudunk: nem volt itt, a kötöttárugyárban régebben semmiféle szervezett KISZ kulturális munka. Ma sincs minden, ami lehetne, de valami mégis van, valami már bontakozik. A kezdet a legnehezebb. Nemcsak azért, mert a tánccsoport piagvát, a klubestet, a könyvtár törzsolvasó-gárdáját, a színjátszó együttest nem könnyű megszervezni, nehéz a gyakran három műszakban dolgozó, más-más érdeklődési körű embereket összefogni, hanem azért nehéz a kezdet, mert a legjobb szándékú kísérletező is olykor-olykor „mellényül”, téved, rossz helyen keresgél. Ami a gyakorlati munkát illeti, csak dicsérni lehet az eredményeket (és a kultúrfele- lőst, aki az eredményeket aktívái segítségével kivereked- te). Léteznek, dolgoznak a művészeti csoportok, megrendezték az első klubestet, megszervezték a kötöttáru- gyár és' a hajógyár színjátszóinak kooperációját és a próbák javában folynak már. De éppen a próbáknál jelentkezett az első akadály: a próbák bizony sokszor más szervek rendezvényeivel ütköznek. Kit illet az elsőbbség? A szakmai tanfolyamot? A szakszervezetet? A pártszervezetet? ... De ez csak apróság. Ha a terem használatának időpontjait az érdekeltek havonta egyeztetnék, afféle műsornaptárt készítenének, nem lenne torlódás. A leglényegesebb: hogyan lehetne növelni az aktív művelődési'hiűh kősók'számát? Hogyan lehetne Színjátszót, táncost, dalost toborozni? Stadler elvtárs e tekintetben kissé türelmetlen, úgy véli hát, hogy kívülről. Kifejti héjából elképzelését: — Ha új embert vesznek fel, a személyzeti vezető kérdezze meg a jelentkezőtől: milyen művészi csoportban szerepelt előző munkahelyén, és ha sze• repelt, irányítsa a kultúrfele- lőshöz, hogy itt is folytassa és csak itt folytassa munkáját. De legjobb lenne, ha már eleve olyan embert keresne a jelentkezők közül, aki dalos, táncos vagy színjátszó, természetesen elsősorban a szakmai rátermettség figyelembe vételével. Lám, a Dunakeszi Vagongyárban a felszabadulás előtt aszerint vették fel az embereket, . hogy jó hangjuk van-e?! Híres is volt az énekkar messze földön. Vagy: — Ha már kultúrmunkást vesznek fel az „utcáról”, azaz szakképzetlen munkást alkalmaznak, mondjuk ezerforintos állásba, nézzék meg, akad-e az üzemen belül olyan kultúr- munkás, akinek még csak 900 forint a (fizetése. Ha igen, akkor azt tegyék az ezerforintos helyre, és az, akit az „utcáról” alkalmaztak, kapjon kilencszá- zat. Mert aki az üzem érdekében feláldozza minden szabad idejét, megérdemli ezt a kedvezményt. Két kívánság — három elvi kérdés! Az egyik: helyes-e a munkára jelentkezőket aszerint válogatni, hogy kultúmiun- kás-e vagy sem, azaz követni a Dunakeszi Vagongyár tőkéseinek példáját, e gyakorlatot úgy módosítva, hogy azért a szakmai rátermettséget is figyelembe veszik? A kérdésre a felelet egyértelműen: nem! Vajon miért folytattak a vagongyár tőkései ilyen káder- politikát annak idején? Egyrészt valószínűleg brillírozni akartak kórusukkal, másrészt így szinte összeházasították a dalkart az egyházzal, ez a kórus csak összetételében (részben), de nem tartalmában volt munkáskórus. Nekünk ilyen A napokban házi négytusa- bajnokságot rendezett a dá- nyi 454. sz. Petőfi Sándor fiú úttörőcsapat. A csapat 93 pajtásából nyolcvanheten indul- I tak. Az első öt helyezett 1518 i pontot ért el (Sebestyén Mi- í hály 324, Kovács István 302, \ Túrák József 301, Dóczi Ist- \ ván 298 és Soós Mihály 293 í pontot szerzett). Ugyanez a ícsapat nemrég megnyerte a í gödöllői járás hagyományos tőszi négytwsa-bajnokságát. • : * j \ Vasárnap egy hete három ! fiú- és egy leányőrs közel 30 \ kilométeres kerékpártúrára in- < dúlt. A túra vezetésében hat j KISZ-ifivezető is segített a jcsapatvezetőknek. Utunk végicélja Tóalmás volt. Itt a helyi l csapat saját készítésű • üte- l ményekkel és málnaszörppel '/ fogadta kifáradt pajtásainkat. \Megmutatták készülő csapat- \ otthonukat és gyönyörű, új is- l kólájukat is. Délután a híres l tóalmást kastély és park meg- l tekintése volt programunk- l ban, A dányi úttörők közül l sokan itt, a gyermeküdülő kis l taván csónakáztak életükben l először. * l A közhasznú munkákból is l derekasan kivették részüket a l dányi úttörők. A hulladék- l gyűjtésen kívül részt vettünk ja fásítási munkákban, a jár- í dák salakozásáben, a burgo- nyabogár gyűjtésében. I * j A felszabadulási harcok ese- £ menyeit, s az azóta eltelt £ időszak létesítményeit külö- í nős gonddal „nyomozzuk”, 4, men távolabbi céljaink vaudnak ezekkel. 1901 tavaszára, 4/ az úttörőszervezetek megalakulásának 15. évfordulójára, 4) fel akarjuk kutatni és dolgozni községünk egész történnetek. Ebben a történetben 4 szerepelnek a Tcinácsköztárp» ^ 55 \ Két város — két hír í ? 4 NEW YORK ^ Yves Montand, a nálunk isj í jól ismert kiváló francia éne- ^ 'f kés, akiről már megírtuk,^ £ hogy New Yorkban vendég-^ ^szerepel — olyan sikert arat £ az USA fővárosában, hogy ^ ^ több héttel meghosszabbítja ^ ^ vendégszereplését és egy lé- ^ ^nyegesen nagyobb színházban^ ^ lép fel ezentúl. New York-i ^ vendégszereplése után Wash- j ^ ingtonban, Hollywoodban és ^ | San Franciscóban lép fel, ^ ^ majd Kanadába, Japánba. ^ í Angliába, Nyugat-Németor-^ ^ szagba, Dániába, Svédország- ^ ^ ba, Mexikóba és Dél-Ameri-^ ^ kába látogat. Ugyanekkor ^ 4, hazánkban is járt fe- 4, lesége, Simone Signo- £ ^ rét számos fellépésre ka- ^ ^poít meghívást az Egyesült^ ^Államokban. Egyelőre arról j ^ van szó, hogy az amerikai j ^ televízióban Dulcinea szerepét 'j ^.látszaná el a Don Quijote te-\ j leví/iós színdarab változató-^ ^ban. ^ PÁRIZS y J ^ Az élet néha meglepő ta- J ^ lálkozásokat produkál. Párizs-£ ^ ban a Bourdelfe-díjat (ame-j ^ lyet a harminc éve meghalt / í kiváló szobrász emlékére ala-; 4, pítottak) egy Brigitte Meier- \ 4, Denninghof nevű német mű-; 4, vésznő és egy Habcr nevű í 4y izraeli állampolgárságú mű- J ^vész nyerte. A kettő együtt; í mindenesetre eredeti. FILMHÍREK ; portáljunk”-e a gyarba / kulturális aktívákat? A kötöttárugyári választék:; mintegy ezer ember. ‘Nem két-1 séges, ez az ezer ezerféle dolog í iránt érdeklődik. Találni közü-: lük kiváló színjátszót, nagy-; szerű hangú énekest, ügyes: táncost. ^ De ehez türelem kell... ; Tehetségkutatás... Sok-sok meggyőző szó ... ; Ügyes szervezés... És még egyszer türelem... ! ! Ez az alap. És ez a cél: aj gyár meglevő dolgozóit meg- j mozgatni. A könnyebb út — az import j — nem mindig a célravezető j út is. Igaz, ehhez kevés egyetlen: ember. De segítőkészségben: nem lehet hiány a kötöttáru- í gyárban, másutt sem. \ Az iskolázott munkás, a mű- j veit ember jobban dolgozik (ez j általános tapasztalat), a szín- : játszó vagy a táncos — ha fel- í lép a deszkára — az egész üze- : met elszórakoztatja. És bár kü- i lönleges kedvezményeket nem \ adihat a vállalatvezetőság (nej is adjon!), de a helyes törek-l véseket segítenie kell, mert •—! megfordítva ismételjük az: imént mondottakat — a dolgo-: zók művelődése nemcsak: egyéni érdek, közérdek is. i Garami László Nyugat-Németországban az 1938— 59 filmévadban a Szállnak a dar- vak volt a legnépszerűbb külföldi film. A sajtó szerint a film békét hirdető mondanivalója minden nézőhöz közel áll. Angliában egyre csökkent a mozik látogatottsága, s ezért a Rank filmtársaság 494 mozi közül eddig már közel 100-at bezárt és most a mozik számának újabb csökkentését tervezi. Ház a hegyek között
