Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

PEST MEGY i'JCirlcw 1959. OKTÓBER 20. KEDD A Dunakanyar művészeti otthona Hazank természeti szépsé­gekben egyik leggazdagabb táján, a Dunakanyarban áll a Képzőművészeti Alap nagy­marosi alkotóháza. Festő ecset­jére kívánkozó érdekes he­gyek, a mindig más színben csillogó Duna és a szemközt elterülő történelmi emlékek­ben gazdag Visegrád adják meg Nagymaros különleges varázsát. Maga a faltt is — zegzugos utcáival, apró házai­val, furcsa formájú hatalmas fáival — ihletöje a művészek­nek. Idén, július 20-án nyílt meg az újjáépített nagymarosi al­kotóház. Most már lehetőség van arra, hogy az év minden szakában a csodálatos kör­nyéken dolgozzanak, pihenje­nek képzőművészeink és mi­nél több művészi alkotás szü­lethessek. Az átépítés ered­ményeként ez lesz a nagyma­rosi alkotóház első téli idé­nye. Az ízlésesen berendezett ebédlőben hatalmas kandalló várja a munkából hazatérő­ket és a IS szobában is fris­sen ropog majd a tűz, az új cserépkályhákban. Harminchat személynek — művészeknek és családtagjaiknak — nyújt­hat átmeneti otthont az al­kotóház. A családias hangula­tot a kedves gondnok és munkatársai teremtik meg. MAR. MOST... múlt esztendőben nem egy olyan esettel találkoztunk, amikor a kiváló tanulmányi eredményt elért munkás­vagy parasztfiatalt a szülők nem engedték tovább tanul­ni, mondván: az apád is gyári munkás volt, te is az legyél! Vagy: kire marad a föld, “ha egyetemre mész? Nincs iga­zuk ezeknek az édesanyák­nak és édesapáknak. A kiváló képességű mun­kás- és parasztgyerek to­vábbtanulása döntő fon­tosságú. Kik legyenek az ország életének irányítói, vezetői az elkövetkező év­tizedekben, ha nem ők! Természetesen a munkás- és parasztfiatalokkal való foglalkozás nem jelentheti azt, hogy arra érdemtelene­ket is jelöljenek tovább­tanulásra. Ez — az egyes he­lyeken még megtalálható — helytelen módszer számos hiba forrásává válhat: lejá­ratja a pedagógus tekinté­lyét, helytelen elképzelése­ket táplál ezekben a fiata­lokban; és ugyanakkor téves nézetekre adhat okot a szü­lők körében is. A továbbtanulás mércéje — minden fiatalnál — el­sősorban a tudás, a tehet­ség, a rátermettség. Van még valami, ami a be­iskolázás előkészítésével ösz- szefügg. Ez pedig a társa­dalmi tanulmányi ösztöndíj. Az elmúlt esztendőben igen sokhelyütt nem éltek ezzel a lehetőséggel, vagy nem megfelelő módon értelmezték. A pedagógusok feladata len- ne, hogy kiválasszák a tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjra érdemes diákokat, és azokat javasolják az ílleté- .kes szerveknek. Ha a felmé­rő munkát már most meg­kezdik, jelentős eredményt érhetnek el. — P — Tatarozzák a szentendrei görög­keleti püspöki székesegyházat Megkezdték Szentendrén a görögkeleti püspöki székes- egyház tatarozását. A temp­lom, amely 1690-ben épült, s jelenlegi alakját 1764-ben nyerte, Pest megye becses műemléke. Újjáépítésére mint­egy félmillió forintot köl- A munkálatokat a ! lövő évben fejezik be. mérnökre és tanítóra, bá­nyamérnökre és gyógyszerész­re, erdőmérnökre és tanárra, közgazdászra. Bővíteni kell a diákok ér­deklődési körét! Gyakran be­széltünk már erről, de a ta­pasztalatok szerint még min­dig nem eleget. (Talán azért, mert a mi felvilágosító mun­kánknál erőteljesebbnek, ha­tásosabbnak bizonyult a szü­lök rábeszélése: „kislányom, orvos légy, mert akkor autód lesz és házad'“, vagy „fiam, ma a gyengeáramú elektro­mérnöké a jövő’1 és így to­vább.) 'Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a szülők ne szóljanak bele .gyermekük pályaválasz­tásába, de azt már nem tartjuk helyesnek, hogy a szülők csupán a választott mesterség anya­gi oldalával érvelnek, saj­nos nem egyszer ered­ménnyel. Nem egy olyan diákkal be­széltem, aki csak a szülői kényszer hatására jelentke­zett az orvosi egyetemre, pe­dig eredetileg éppen agrár­mérnök szeretett volna lenni. Talán furcsán hangzik, de így igaz: nem csupán a diá­kokat kell meggyőzni, de a szülőket is. A lehetőséig adott: a végzős növendékek csa­ládjának látogatásakor be­szélni kell a szülőkkel gyermekük pályaválasz­tásáról. Azokban az iskolákban, ahol ezt megtették, jelentős ered­ményekről számolhatnak be a pedagógusok. Van aztán az előkészítő munkának még egy másik, igen fontos oldala: a rnunkás- és parasztfiatalok előkészíté­se a továbbtanulásra. Az el­Az iskolák nevelőtestületé­nek évenként visszatérő fel­adata a beiskolázás tervsze­rű előkészítése. Legutóbb, a megye kommunista pedagó­gusainak értekezletén is töb­ben beszéltek fontosságáról. Lehet, hogy többen arra gondolnak: ugyan miért szük­séges már most, a tanév kez­detén, felhívni erre a figyel­met? Választ a kérdésre azok a pedagógusok adtak, akik a tavalyi esztendő tapasztala­tait idézték. A ceglédi gim­náziumból például harminc tanuló jelentkezett orvosi egyetemre az elmúlt tanév végén! Mi lenne akkor, ha az or­szág valamennyi gimná­ziumából harminc diák szeretné az orvosi pályát választani élethivatásául? Ez azonban csak a dolog egyik oldala. A másik: nem megfelelő számban jelentkez­tek a gimnáziumot végzett diákok a felsőfokú tanító­képzőbe, illetve az agrár- egyetemre. Ugyanakkor a je­lentkezők között igen sok gyenge képzettségű diák akadt. Egyetlen példa is igen szemléltetően bizonyítja ezt. Az egyik, felsőfokú tanító­képzőbe jelentkezett diák két és fél oldalas dolgozatában negyvennégy helyesírási hi­bát vétett! A feladat tehát adott. Már most el kell kezdeni a tovább tanulni szándé­kozó diákok tervszerű előkészítését. Elsősorban szélesíteni kell a diákok látókörét. Beléjük kell plántálni, hogy ebben az országban nemcsak jó orvosokra és gyengeára­mú-elektromérnökökre lesz szükség az elkövetkező esz­tendők során, hanem agrár­í.......................................................................... BORSANYI JÁNOS Az éj Az éj magános, néma asszony, kit szeretője elhagyott. Ajkán, e vértelen-kék ajkon sudár szellők a sóhajok. Árnytestén selymes tüllre váltan a hold ezüstje átragyog, hajának mély-sötét lombjában gyémánt hajtűk a csillagok. S míg megértő szellő-ujja végigcirógat államon, arcom hűvös ölébe fúrva elsírom neki bánatom. munkát végzett, méltó a fordí­tás a kétezer évvel ezelőtt élt nagy költőhöz. A könyv érté­két jelentősen növelik Görög Júlia szép megoldású, a költe­mény hangulatához remekül alkalmazkodó illusztrációi. — m — vázolja azt a folyamatot is, amelyet az ország független­ségének kikiáltása indított el, s amely ma is nagy ütemben folyik. Ennek a harcnak kö­zéppontjában az indonéz kommunisták állnak — az Indonéz Kommunista Párt az ázsiai kapitalista államok között tudvalévőén a legerő­sebb —, s nem véletlen, hogy a könyv lapjain is — bárho­vá menjen az újságíró —■ felbukkan a kommunisták alakja. De ez az ábrázolás nem egysíkú, nem elnagyolt. Kende megmutatja, hogy hi­bák kísérik ugyan ezt a har­cot, de a fejlődés, a tovább­haladás útja is világos és biz­tató. A könyv, amely a Gondolat Könyvkiadó gondozásában jelent meg, nemcsak riportkö- tet-szerzőt avat, hanem egy- személyben tehetséges, jó sze­mű fotoriportert is. Fényké­pezőgépe hűséges társként kí­sérte végig a szerzőt Szumát- rán, Jáván, Bálin, a többi szigeten; s a kötetben mint­egy kétszázötven kép tanúsít­ja, hogy — akárcsak tolla —■ fényképezőgépének lencséje is célba talál. A könyv minden bizonnyal keresett cikké válik, hiszen általa nemcsak távoli or­szággal ismerkedik meg az olvasó, hanem baráti nép­pel, baráti országgal is, amely lerázvd a holland gyar­mattartók igáját, a maga út­ján kezdett járni. ­— m —* Kende István: Gyöngyfüzér isten nyakán gítségére a költeménynek ere­deti kínaiból magyar prózára való áttételében — derekas újságíró szemszögéből vizs­gálja azokat a harcokat, ame­lyek az átalakuló, napról nap­ra előbbre lépő Indonéziában a mindennapi gondokat jelen­tik. Kende igényes újságíró. Nemcsak állít, hanem bizo­nyít is, s ez a módszer jel­lemzi könyvét akkor is, ha Indonézia vezető politikusai­val beszélget, s akkor is, ha istenhátamögötti falvakba látogat el, s olyan indonéz parasztokkal beszélget, akik évtizede nem láttak fehér embert. Stílusa, eseményleíráso. vér­beli riportert jelez. Izgal­mas, érdekfeszítő utazás ez, amelyben — az élethű, szinte tapintható leírás segítségével — szinte maga az olvasó is részt vesz. Váratlanul toppan be a riporter s vele az olvasó a kis falusi iskolába, a mun­kások lakásaiba, a gyárakba, az ültetvényekre. Hűen érzé­kelteti a könyv írója a gyar­mati rendszer hatását, kö­vetkezményeit, s hitelesen áb­/ ndonézia Rejtelmes vilá­ga nem annyira rejtel­mes a magyar olvasó előtt, hiszen az elmúlt esztendőkben igen sokszor találkozott a napi- és hetilapok hasábjain olyan eseményekkel, melyek az egész világ érdeklődését Indonéziára fordították. Elég itt megemlíteni a holland vál­lalatok állami ellenőrzés alá vételét, amely a gyarmattartó hatalmak felhördülését vál­totta ki. Sokat hallottunk, de keveset tudtitnk erről a fia­tal, független államról, s Ken­de könyve szerencsésen pótol­ja ezt a hiányt. Kende István a Népszabad­ság kiküldött munkatársaként töltött hosszabb időt a há­romezer sziget országában, s könyve riportkönyv, de azt is hozzá kell tennünk, hogy a javából. Tárgyilagos szemű, fényt, árnyékot meglátó új­ságíróként járta be a szerző Indonézia különböző vidé­keit, s tárgyilagosságának ér­tékéből nem von le semmit, hogy a pártos, forradalmár Csü Jüan: SZÁMŰZETÉS nagyságát, elgondolásainak ésszerűségét csak a költő ha­lála után fedezték fel az ak­kori Kína legjobbjai. Hosszú évszázadokon keresztül Csü Jüan költészete, az abban fog­lalt program maradt irányadó az egységes kínai állam meg­teremtéséért folyó harcban. E szempontból tehát Csü Jüan költészete politikai költészet, mégis, a Száműzetés epikáját sűrűn szakítják meg csodálatos szerkesztésű, lírai szakaszok, amelyekben a költő sokrétűen ábrázolja egy jobb holnapért harcoló ember belső vívódását. A Száműzetés-ben jelentős szerephez jutnak sárkányok, hatalmas madarak, sámánok; a költő nem szab határt szár­nyaló képzeletének, s ha a föl­dön nem érheti meg terveinek megvalósulását, akkor az égbe röppen, hogy az istenektől kérjen támogatást. De az iste­nek sem segítenek neki, s Csü Jüan kora gondolkodását je­lentősen megelőzve, kimondja, hogy a földi lét megváltoztatá­sa csakis a földön vívott harc­cal lehetséges, tehát itt, a föl­dön kell összefogni a nagyha­talmú gonoszok ellen. A fordító Nagy László — akinek Tőkei Ferenc volt se­A kínai költészet egyik leg- nagyobbját — ha nem legnagyobbját — tiszteli Csü Jüanban a kínai nép, s világ­irodalomszerető közönsége. Csü Jüan az első költő, akire a kínai történelem név szerint is visszaemlékezik, pedig több, mint kétezer esztendő választ- i ja el munkásságát, költészetét i a mától. Csü Jüan i. e. 340- i ben született, s i. e. 278-ban ; halt meg. Mégis: költészete j összeforrt a kínai történelem- j mel, a kínai irodalom osztha- ! tatlan aranyalapja lett, mert i korának, s hosszú évszázadok ! legégetőbb kérdését ragadta ! meg: a patriarkális társadalom ! felemás mivoltát, í Az Európa Könyvkiadó Csü í Jüan egyik legjelentősebb, s ! leginkább számontartott mű- j vét adta ki a Száműzetés­\ sei. A Száműzetés lényegében j önéletrajzi mű, a költő saját \ sorsát, harcait mondja el ben- £ ne. küzdelmét az arisztokrácia \ ellen, harcát a társadalmat előrevivő reformokért, s az> ér- \ tétlenséget, a rosszindulatot, a gáncsokat, amelyek ezt a har- ^ cot az arisztokrácia részéről kí- ^ sérték, s amelyek végül is Csü ^ Jüan elképzeléseinek bukását, ^ s a költő öngyilkosságát okoz­ták. Csü Jüan költészetének Szépen gondozott kert, ké­nyelmes kerti bútorok, hatal­mas terasz tusolóval, fogadja a szorgalmas és izgalmas munka után pihenni vágyót. Az épület már a sétányról közeledőnek elárulja, hogy itt különböző művészeti ágakat képviselő alkotók laknak: fes­tők, szobrászok, grafikusok, iparművészek, művészfotósok, belső építészek és művészet­történészek töltenek néhány hetet, esetleg egy-két holnapot ebben a művészeknek készült otthonban. A balkonok rá­csain emblémákat láthatunk: palettát festőecsettel, körzőt, írótollat, mérőeszközt, oszlop­főt. \ A beutalt művészek egyf része állami megbízásokon í dolgozik, vázlatokat, terveket j készít. Herczeg Klára szob-; rászművész például a török-; szentmiklósi általános iskola-; nak öt négyzetméter nagy-; ságú domborművet tervez. Az; alkotónak több elképzelése van és még nem alakult ki benne a végleges döntés, hogy játszó, táncoló gyerme­keket ábrázoljon-e vagy ta­nulókat az iskolában. Egyik ■ kisméretű vázlatán mulató gyermekek táncolnak: egysé­ges kompozíciója, a ritmikus mozgást kifejező ábrázolása szimbolizálja a tánc hangula­tát és örömét. Herczeg Kláráról festett: karakterisztikus arcképet Róna Klára festőművésznő. Ugyan­csak érdekes, jellemző módon örökítette meg „Piaci pletyká­lok” című képén a vásáron susmogó öregasszonyokat. A művésznő több alkalommal már pirkadatkor felkelt, hogy vázlatfüzetébe feljegyezze a vásárra igyekvőket és az ott zajló életet. Egyik sikerült munkája Safran szovjet gor­donkaművészről festett, me­leg, vörös tónusokba ágyazott, tompa, szürke ruhás portréja. Már budapesti otthonában el­kezdte a munkát és itt, a meg­hitt csendben, sikerült befejez­nie a nagy festményt. Az alkotóház néhány lakója nagy lelkesedéssel készült a mindig változatos és sokrétű témát ígérő búcsúra. A művé­vészre is hatottak „Halász­háló” és „Kilátás a Dunára” című művei mutatják szer­kesztő képességét és robbanó, erőteljes színvilágát. De a mű­vész pem másolja le natura- lisztikus módon a valóságot, hanem sajátos művészi szem­léletén átkötve jelentkeznek a különböző motívumok. Egészen közel a Dunához, az egyik pádon, dolgozik elmerül­ve, minden porcikájával bele­feledkezve a munkába és a táj egyéni bűvkörébe a fiatal né­met művész: Wolfgang Matt­heuer grafikus. Veié együtt néhány napot töltött a nagy­marosi alkotóházban Heinrich Burkhardt, a berlini képző- és iparművészeti főiskola pro­fesszora. A német művészek háromhetes tanulmányútra ér­keztek hazánkba. Számos ér­tékes vázlatot és tanulmányt készítettek Magyarország kü­lönböző tájairól; ezeket a munkákat otthon dolgozzák fel festményekké, és a jövő évben az anyagból kiállítást rendez­nek Budapesten. Kisméretű olaj- és akvarelltanulmányaik a nagymarosi emlékeket idé­zik. Költőien szép. hangulatos tá­jakat ábrázol Hóiba Tivadar festőművész. Olajfestményein különös varázsával tárul elénk a reggeli pára, a napfölkelte és érdekes fényhatással a naple­mente időszalca. A hegy mö­gött lebukó napkorong utolsó sugarainak fénycsávája külö­nösen szép a Dunakanyarban és kedvelt témája a művész­nek. Sok-sok értékes eredmény színhelye tehát a nagymarosi alkotóház, és néhány év alatt számos tehetség fejlődéséhez, kibontakozásához nyújtott se­gítséget, jóformán második ott­hont. V. É. ÄTOVXXV>XXV>X\X>XXXXWXXXXW\XVW.XXXXXV Római agyagégető kemence került napvilágra A pilismaróti rómaikori erőd feltárásakor a IV. szá­zadból származó agyagedény- égető kemence került nap­világra. Az értékes lelet vi­szonylag jó állapotban van, rövidesen kiállítják a szent­endrei múzeumban. szele szíves-örömest választot­ták a mozgalmas ünnepnap feldolgozását. Ott is találtuk őket kora reggeltől késő estig a lármás forgatagban, amint jegyzetfüzetükben egy-egy jel­legzetes pillanatot megörökí­tenek. Róna Klára is a búcsú színes, vidám szórakozását, a „Hajóhintá‘’-t ábrázolja egyik lendületes rajzán. Nagymaros és Visegrád megkapó, alkotásra ihlető le­hetőségei Klie Zoltán festőmű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom