Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

CEGLÉD. ALEE RTIRS A, CÉG LÉ QBE RC EL. TÖRTÉL ÉS .CSEMŐ RÉSZÉKE III. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1959. OKTÓBER 18. VASÁRNAP Megtörtént a XI. kerületben is Október 16-án reggel a vá­rosi tanács Kossuth Ferenc utcai oldalán ismét nagy zaj­ra lettek figyelmesek az em­berek. Autók, kocsik, trakto­rok sorakoztak egymás után. Azon termelőszövetkezetek képviselői gyülekeztek, akik a XI. kerületben is érdekel­tek a földterületek rendezé­sében. 9 órakor a Táncsics, Petőfi, Dózsa Népe, Hunyadi, Vörös Csillag és az Aranymező ter­melőszövetkezetek képvise­lőihez csatlakoztak a föld­rendező mérnökök és a már hagyományos módon a XI. kerületnek vették útjukat. A karaván ezúttal a Pesti úton haladt kifelé a város­ból. A mostani alkalommal sokkal több karóval szerel­ték fel magukat a termelőszö­vetkezetek, mert a szőlős te­rületeken, különösen az öreg szőlőben, az új birtokhatárok jelzése jóval többet igényel, mint a többi kerületben. Az Aranymező kivételével, jól működő régi termelőszövet­kezetek kerültek egymás mellé. Mint ahogy a XIV. ke­rületben, úgy itt is a Táncsics, Petőfi, Dózsa Népe és az Aranymező tsz lett egymással hatá­ros. A XIII. kerületi két termelőszövetkezet, a Vörös Csillag és a Hu­nyadi itt is szomszédok lettek. Mint hat jó testvér, jó szom­széd, úgy egyeztek meg a bir­tokhatárok kérdésében, mint­ha csak azt akarták volna jel­képezni; egy célért küzdünk, ápoljuk a jó barátságot to­vábbra is. Az új határok birtokba vé­telét nagyban megkönnyítette az, hogy a területkijelölés és bejárása már csütörtökön meg­történt. Az érdekelt területek pedig már lényegében egy hónappal előbb használatba kerültek aí őszi szántás-ve­tés végzése céljából. Az új területeken már nemsokára zöldell a Tán­csics, Hunyadi, Vörös Csillag és az Aranyme­ző rozsvetése. Kora délutáni órákban már a termelőszövetkezetek elnö­kei ismét a szántás-vetési munkálatok gyors végzésére fordították figyelmüket. A földrendezők pedig lelkesen jelentették: a XI. kerületi földek birtokba adása a szo­cialista szektoroknak mara­déktalanul megtörtént. Ezzel szocialista szekto­raink egész városunk te­rületén birtokba vették földjeiket. Ezek után megkezdődhet az igazi nemes vetélkedés a vá­ros 11 termelőszövetkezete között, melyik termel többet, jobbat, olcsóbban, melyik biz­tosít jobb jövedelmet, kultu­ráltabb életkörülményt tag­jainak. Biztosak vagyunk benne, hogy a versenyből egész dol­gozó népünk kerül ki győz­tesen. Termelőszövetkezeteink dolgozóinak lelkes, odaadó munkájához kívánunk erőt, egészséget és sok sikert. Babinszki Károly, az MSZMP városi bizott­ságának titkára. 3650000 forint beruházás hat év alatt A Május 1 Ruhagyár kor szerűsítésére, bővítésére 1952- től 1959-ig több mint három és félmillió forintot fordítot­tak. Az 1952—53-as gazdasági évben 600 000 forintot költőt' tek a kultúrterem és a fürdő létesítésére. Ugyanakkor 300 ezer forint értékben új gépe­ket vásároltak, s 100 ezer fo­rintos beruházással biztosítót ták az üzem vízellátását. 1955-ben a munkafeltételek megjavítása érdekében beve­zették a fénycsővilágítást. Er re a célra 150 ezer forintot fordítottak. Tavaly épült fel az új üzemrész, az idén sze­relték fel gépekkel, összesen két és félmilliós beruházással. Megbírságolták a szabálysértő mestereke t Kovács Károly pékmester az általa forgalomba hozott kenyeret nem az előírt össze­tételben készítette — 100 fo­rint pénzbírságra ítélték. Sik Antal bérfűrészelő ipa­rát telepengedély nélkül űzte — 100 forint pénzbírságot kel­lett fizetnie. 25 millió forint értékű árut hoznak fel a ceglédi őszi vásárra Divatbemutató, gazdag sport- és kultúrműsor az őszi vásár programjában Kényszerű primadonnák delkezifc. Ez a képesség azon­ban mégis gyermeki és a túl­terhelés sokkal több kárt, mint hasznot hoz. Régi ta­pasztalat, hogy a „primadon­na* 1’ kislányok később sajná­latosan lemaradnak. Ügy vélem, a maximális követelmények helyett sokkal helyesebb a gyermektől any- nyit várni, amennyire játéko­san, túlterhelés nélkül meg­tanítható! Az évelejei látszat- eredmények helyett töreked­jenek óvónőink és alsóosztá­lyos tanítónőink a nevelés megalapozottságénak felhasz­nálásával fokozatos fejlesz­tésre, hogy az év végén a gyermek ne legyen kifáradva, ne ábránduljon ki óvodából, iskolából, hanem saját maga türelmetlenkedjen: mikor mú­lik már el a szünidő, hogy felsőbb osztályba léphessen. Jövő szombaton és vasárnap rendezi meg Cegléden a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztálya a már hagyományos őszi vásárt. Bár egyes kereske­delmi körökben akadnak még ellenzői az ilyen előre meghir­detett vásároknak, azonban ilyenkor a megszokottnál jobb vásárlási lehetőség nyílik a lakosságnak és kereskedelmi szakembereink megbízható adatokat kaphatnak a vásárlók íz’ését, a különféle árufélesé­gek iránti keresletet illetően. Jóllehet egy ilyen vásár meg­szervezése költségesebb mint a bolton keresztül lezajló keres­kedelem, de mindamellett, hogy nyereséget biztosít nép­gazdaságunk szgmára, bebizo­nyítja, hogy megfelelő az áru­ellátás és van bő választék. A Széchenyi téren, ugyanott ahol a tavalyi vásárt megren­deztük, napok óta munkások kopácsolnak. épülnek a pavi­lonok, melyek összhosszúsáoa megközelíti a 800 métert. Ed­digi értesüléseink alapján négy állami vállalat és nyolc szövetkezet 25 mil­lió forint értékű árut hoz a vásárra. Az idei árualap sokkal széle­sebb skálájú lesz. mint a tava­lyi és nem lesznek hiánycik­kek. Bő választékban állnak majd a vásárlók rendelkezésé­re az őszi és téli ruházati cik­kek, vas- és műszaki áruk, motorkerékpárok, mosógépek, új típusú rádió és televíziós ké­szülékek. A. leértékelt áruk pavilonjában olcsón, fillérekért szerezheti be mindenki a szük­séges ruházati cikkeket. Az ál­lami és szövetkezeti kereskede­lem mellett képviselteti magát a vásáron a magán kisipar és kiskereskedelem is. A vásár egyik érdekessége, hogy az új kereskedelmi for­mák is kifejezést nyernek. A Cegléd és Környéke Népbolt Vállalat például cukorka, édesség és vegyi háztartási önkiszolgáló boltot nyit. A jól sikerült vásárlás után érdekes szórakozási lehetősé­gek várják a vásár látogatóit. A Népbolt Vállalat televíziót működtet, s mindenki ingyen megtekintheti a szombat esti műsort, vasárnap pedig a Ma­gyarország—Svájc labdarúgó- mérkőzést. Gazdag kultúr- és sportműsort rendeznek Cegléd, Abony, Törtei. Jászkarajenő és számos más község kultúrcso- portjainak, illetve sportolóinak részvételével. Ezenkívül színes divatbemutató teszi, különösen s nők számára, érdekessé a vá­sárt. — Nagy Imre — AZ ELSŐ KÖZÖS VETES Vetik a szeszes bükkönyt Mint mindenütt, egyik leg­fiatalabb termelőszövetkeze­tünkben, az Alkotmányban is szorgos munka folyik a föl­deken. A szántóföldön három kormöstraktor szánt, odébb a vetőgépek és a boronák. Éppen 17 hold szöszös bük­köny vetését fejezték be Füle Mácsai István és társai a magtárba hordják a most érkezett búza vetőmagot Benő, Horváth János, Pákozdi István, Kissgyórgy Ferenc és Abonyi Ferenc. Bár kissé még szokatlan, vidáman tré­fálkozva folyik már a közös munka. Szabó bácsit a műtrágya- szóró mellett élénk beszélge­tésben találjuk. — Sajnos, sok baj van ez­zel a géppel, nem szórja a műtrágyát, s az egyik kereke is majdnem egészen kilazult. A gépállomás sem tud mit kezdeni vele, mert a külföldi géphez nincs megfelelő alkat­rész, Na de azért nem esünk kétségbe — teszi hozzá vidá­mabban és nagyon határozot­tan. — Ha géppel nem megy, lapáttal szórjuk le a műtrá­gyát, de biztosítjuk a ter­mést. Megadjuk a földnek a szükséges műtrágyát. — Kell is nagyon a föld­nek — szólnak bele a beszél­getésbe a többiek —, mert bi­zony az előző tulajdonos eléggé elhanyagolta. — Meg­látja, jövőre már rá sem is­mer erre a földre. Nem saj­náljuk a fáradságot se, ka- pitóc elég műtrágyát, vető­magot is. Ezt igazolja a tsz központ­jában elénk táruló kép is. Most hordják le a hatalmas, gumikerekű kocsiról a vető­magot, melyet a közraktárból hoztak, hogy biztosíthassák a folyamatos vetést. Bár sok nehézséggel küzd egy újonnan alakult szövetke­zet, de a tagság bizakodó hangulata, fáradtságot nem is­merő lelkes munkája biztosí­ték arra, hogy az Alkotmány­ban is megoldódnak a kez­deti nehézségek, s ez a ter­melőszövetkezet is felzárkó­zik majd régi virágzó szö­vetkezeteink mögé. Klement Sándor. Vég II. Ferenc és ifj. Kiss Mihály a magtakaró borona nyomában — 155,6 SZÁZALÉKRA teljesítette ez ideig a kong­resszusi felajánlását a sütő­ipari vállalat. — 10*,2 SZÁZALÉKRA tel­jesítették III. negyedévi tervü­ket a ceglédi járás földműves- szövetkezetei, s ezzel az ered­ménnyel a megyében a legjobb eredményt érték el. — SZÜRETELNEK a Tán­csics Termelőszövetkezetben. Az 5 holdnyi szőlőt azok az asszonyok szedik le, akik ed­dig nem vettek részt a tsz munkájában. — KORLÁTLANUL lehet még kapni pöszméte-, ribizli-, málnatöveket a kísérleti gaz­daságban. — A NOVEMBER 7-ÉN NYÍLÓ IPARI KIÁLLÍTÁSON mutatja be a Vasipari Ktsz az újtípusú fodrász-széket, me­lyet egyedül ők gyártanak az országban. _ 37,6 SZÁZALÉKKAL NŐTT az egy főre eső forga­lom az 1953. évhez viszonyítva a földművesszövetkezet nagy­áruházában. .y — HÉTFŐN KEZDIK MEG A SZÜRETET a Petőfi Terme­^ lőszöveíkezetben. 20—25 főt ál- £ líianak be erre a munkára, hogy a 8 hold termését minél 2 előbb leszedjék. 1—39 BOLTJA VAN Ceg­léden a Népbolt Vállalatnak, |-szem ben az 1955. évi 28-cal. | — KÖZEL 300 000 FORINT £ értékű univerzális szuper Ze- £ tor vételét tervezi tavaszra y, a Petőfi Termelőszövetkezet. J Megveszik hozzá az összes munkagépeket is, amivel $ megkönnyítik majd a mun- £ kát. ^ — 291 000 FORINT volt á III. negyedévi tényleges ; nyeresége a faipari ktsz-nek. /, — Az I960 tavaszán be­induló vásárcsarnok kivite- , lezcsét a Bács megyei Építö- ■ ipari Vállalat végzi el. Orvosi hír. Dr. Marjai Viktor or­1 vos. nőgyógyász szakorvos, ren- í delőjét megnyitotta Cegléden, Al­kotmány utca 12 alatt. Elgondolkoztató történetet hallottam a minap néhány óvónő beszélgetéséből. K. I. édesanyja a harmadik nap reggelén azzal hozta be az óvodába gyermekét, hogy a csoportvezető óvónő elé állva szóvátette: „Nem értem, óvó néni, mi van a kisfiámmal. Már két napja jár óvodába és még semmit sem tud ver­selni, sem danolni”; Bármennyire hibáztatható, mégis érthető, amikor a szülő az óvónőtől nem a rendsze- retetet, a közösségi érzés fej­lesztését, a helyes kifejezések gyakorlását, az értelem foko­zatos fejlesztését kéri az óvó­nőtől, hanem abban méri le az óvodai nevelés eredmé­nyét: hány verset szajkózott be a gyermek és tud-e né­hány dalt? Nyilvánvalóan kellenek a versek, kellenek a dalok. De a szülő saját gyer­mekének jövőjét károsítja meg, ha a gyermek értelmi színvonalát meghaladó köve-, telményt állít eléje. Sok vita vetődik fel az J óvodai ünnepségek műsorával; kapcsolatban. Pedagógiailag \ nem engedhető meg, hogy í 3—1—5 éves gyermekek hosz- j szú színdarabokat, elvont fo-; galmakat tartalmazó jelmezes! tündérmeséket tanuljanak be. j De sok óvónő ambíciója,: lelkesedése és bizodalma tört\ le már azért, hogy óvónő-: képzőben tanult nevelési módszerek elismerése helyett olyanok érvényesülését, elis­merését látta, akik a követ­kezetes, fokozatos és lelkiis­meretes nevelőmunka helyett Versikék betanításával, látvá- hyos, jelmezes színdarabok produkálásával tűntek ki. A kisgyermek agya rendkívül fogékony, Valóban csodálatos emlékező tehetséggel, párat­lan utánzó képességgel ren­VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' 'í Hetipiac-napon délelőtt 11 % óra a csúcsforgalom ideje í Cegléd boltjaiban. / ^ Az üveg és porcelán boltban £ a múlt csütörtökön nyílt a mű- ^ anyagkiállítás. Tóth Márta £ szolgáló, aki egyúttal a pénz- í táros is, alig győzi kielégíteni /f, a megnövekedett vásárlóközön- ^ séget. — Virágcserép alá való mű- /, anyag tányérkát kérek — szó- lal meg mellettem az egyik £ vevő, Vajda Lászlóné. Vesz is f. belőle mindjárt öt darabot. £ Egy idős néni szintén kedvet % kap a tányérkára, ő is vesz < kettőt. Egy fiatal lány kris- £ tályt utánzó tálcát vásárol, í Dienes Mihályné az aranyszé- £ Hí, virágmintás porcelán tá~ £ nyárok között válogat, í, — Az unokaöcsém esküszik holnap — magyarázza. — Tes- ■ sék elképzelni, tíz éve nem lát­tam. Dánoson traktoros az 2 állami gazdaságban. A Rákóczi úti textilbolt jó nagy, mégis alig tudunk köz­lekedni benne. Legelőször egy fejkendős nénibe ütközünk, aki hatalmas csomagot cipel a hó­na alatt. Nem eshet nehezére a cipelés, ezt bizonyítják vi­dám szavai is: — Paplant vettem a kereszt­fiamnak. Tudja, a Rátóti Pál­nak. Holnaphoz egy hétre es­küszik. Ez csakugyan víg dolog, kü­lönösen falun, ahol nagy lako­dalmakat. csapnak még ma is. Jól tippeltem, a beszélgetésből az is kitűnik, hogy Törteién lesz a lagzi. * A sport- és játékbolt tele van szebbnél szebb, az őszi vá­sárra érkezett játékokkal. CEGLÉDI MOZAIK — Melyiket vegyem meg? — töpreng az egyik fiatalasszony, Erdősné, a pulton előtte heve­rő babák szemléletébe merülve. — Hogy szép is legyen, mag sokba se kerüljön. Két Teréz keresztlányom van — magya­rázza —, igaz, hogy egy kicsit elkéstem a köszöntésükkel. Közben mégiscsak határoz, egy kékszemű, copfoshajú ba­bát választ ki. Mielőtt fizetni indul, tekintetével megsimo­gatja a pufók arcocskát. Talán a saját gyermekkorára gondol, talán az örömre, amellyel Te- rézke fogadja az ajándékot. ★ Szombaton reggel a tanács­házán az anyalcönyvi hivatal előtt visz el az utam. Ünnepé­lyes zene hangzik, Wagner Tanhäuser féltek bevonulási in­dulója hallatszik ki a csukott ajtókon át. Az előszobából ép­pen most lép be örök hűséget esküdni egymásnak két fiatal, Kemencéé János és Cseh Irén. Csodálkozva tekintenek körül, keresik a hang forrását, de azt jól elrejtették. A kedves figyelmesség készítője Gyárfás István. — Hosszabb szünet után is­mét zenés esküvőket tartha­tunk — közli örömmel Palotás György anyakönyvvezető. — Tizenkét párt esketek rria, s mindhez van valami szép le­mezünk, amivel meghittebbé tesszük a. szertartás prózaísá- gát. Örömmel üdvözöljük ezt az újítást és sok boldogságot kí­vánunk az ifjú pároknak. — Ke —

Next

/
Oldalképek
Tartalom