Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
IS5». OKTOBER 18. VASÁRNAP r»;»» Mb Gift iätCirlap AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN Levél a Rába partjáról K, • edves Barátom! Az elmúlt héten két napot Győr-Sopron megyében töltöttem s így alkalmam volt tanulmányozni a Rába'menti községek termelőszövetkezeti parasztságának életét. Már az eddigiekből is bizonyára gondolod, hogy levelemben azt a vitát akarom folytatni, ami immár több hónapja — pontosan amióta Győr-Sopron az országban elsőnek termelőszövetkezeti megye lett — folyik közöttünk. Amint Te is felhasználsz minden alkalmat a vitára, amikor egy-egy „jól értesült” híred van Győr-Sopronból, most én is élek az alkalommal. Annál is inkább teszem ezt, mert én tapasztalataim alapján számolhatok be a látottakról. Amint a megyét jártam, szinte állandóan az általad oly sokat emlegetett parlagföldeket kerestem. Igaz, bevetetlen területet sokat láttám — olyant, amiről hetekkel, vagy napokkal ezelőtt letakarították a termést —, de ezek éppen az itteni termelőszövetkezeti parasztok lelkes és odaadó munkájáról tanúskodnak. Ez utóbbinál érdemes egy kissé elidőzni. Maguk a dolgozó parasztok mondják el, hogy egyetlen esztendőben sem vetettek el olyan gyorsan, mint az idén, a termelőszövetkezeti fejlesztés után. „De talán a kapálással volt a baj” — próbáltam érvelni a tőled való jól érte- sültségem alapján, amikor is arra igyekeztem a beszélgetések során kilyukadni — ugyancsak a Te szavaiddal —-, hogy „rossz termés volt a megyében és szinte semmit sem ad az itteni parasztság az ország lakosságának ellátásához”. A kapálást, az aratást, csakúgy, mint napjainkban a betakarítást — idejében és jól elvégezték a dolgozó parasztok. Ami pedig a terméscsökkenést — szerinted a „rossz termést” illeti, ebből egy szó sem igaz. A megye egyik felelős vezetőjével beszélgettem, aki elmondotta, hogy az idén semmivel sem csökkent a felvásárolt' termények és állati termékek mennyisége a tavalyihoz képest. Ellenkezőleg: baromfiból például a dupláját vásárolták fel a tavalyinak, tejből pedig az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén kétmillió literrel többet. No, de ezen semmi csodálkozni való nincs, hiszep több gabona, több takarmány termett az idén Győr-Sopronban, mint az előző években. A búza a tavalyi 9,8 mázsás átlaggal szemben az idén 11 mázsával hálálta meg a gondos ápolást és a több műtrágyát. Árpából 14 mázsa termett holdanként a tavalyi 12,6 mázsával szemben. Az állatállomány sem csökkent, mint ahogy erről Te legutóbb „igen szavahihető” helyről értesültél. Tízezerrel több szarvasmarhát számolnak most, mint tavaly, a sertésállomány 15 ezerrel haladja meg az elmúlt évit, s amint a 200 százalékos baromfifelvásárlási eredmény mutatja, nem ment el a Győr-Sopron megyei parasztság kedve a baromfitenyésztéstől sem. Ennyit mindenesetre elöljáróban el kellett modanom. A továbbiakban két termelőszövetkezeti község — Rábapatona és Mérges parasztjainak életéről, gondjairól számolok be. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy mindenütt öntevékeny, dolgos kedvű emberekkel találkoztam. Az ősziek betakarítása mellett most legnagyobb gondjuk, Befelezte ai ősziek vetését a sientmárbnkátai Kossuth Tsz Pénteken délután a szent- mártonkátai Kossuth Termelő- szövetkezetben befejezték az őszi kalászosok vetését. Felici Mihály tsz-elnök elsőnek jelentette ezt az örvendetes tényt a nagykátai járás tsz-ei közül. A kis termelőszövetkezet mintegy 160 holdon vetett kalászosokat. Az utolsó 39 holdön Molnár Károly vezetőségi tag irányításával az Előre- briigád tagjai vetették el a rozsot. Most már csak a cukorrépa szedése van hátra, valamint néhány hold kukorica letörése és az őszi mélyszántás. 950 holdon végezték el a vetőszántást Szentlőrinckátán A Szentlőrinckátai Üj' Világ Tsz-be a tavasszal a falu minden dolgozó parasztja belépett. Az új tggclk most ősiszel kezdtek munkához. Már együtt vannak az állatok, amelyék számára épületek átalakításával biztosították a szükséges férőhelyeket. Október első napjaiban megkezdték a szövetkezet tagjai a szántást és a vetést is. Szombat délig 350 holdat szántottak fel és vetettek 210 holdon ősz; takarmánykeveréket, 245 holdon őszi árpát, valamint 50—50 holdon rozsot és búzát; A háromezerötszáz holdon gazdálkodó szövetkezet tagjai úgy tervezik, hogy október végére befejezik az őszi kalászosok vetését s utána már csak az őszi mélyszántás marad hatra. EZ IS MEGOLDÁS A mendei Lenin Tsz-nek is vannak istáDógondjal. Száz hizúmarhajukat ilyen egyszerű megoldású „épületben” tartják. A fészert rövidesen „téliesítík”: szalmabálákkal és nádkévéikkel veszik körül s így télen is kitűnően megfelel a célnak Már csak a búza vetése van hátra Pándon A tavasszal a pándi Szabadság Tsz mellett Üj Barázda néven új termelőszövetkezetet alakítottak a falu dolgozó parasztjai és -ezzel Pánd termelőszövetkezeti község lett. Az Üj Barázda Tsz tagjai befejezték az őszi takarmány- keverék és az őszi árpa vetését és október végére végeznek az őszi búza vetésével is. A közösbe vitt állatokat az állami gazdaságtól kapott épületekben helyezték el a tagok. Az épületeket társadalmi munkában a tsz tagjai állították helyre. Fizetett szabadságot kapnak a tsz tagjai Mcndén A mendei Lenin Tsz-ben az idén vezették be a fizetett szabadságot. Ennek a híre nagy érdeklődést keltett megyészer- te és sok tsz-ből jártak már Mendén érdeklődni, hogyan tudják megoldani a fizetéses szabadságolást. A szövetkezet minden tagja Vermelik a burgonyát Az inárcsi Március 21 Tsz-ben prizmázzák és vermelik a •burgonyát (Csekő felv.) kap fizetett szabadságot* amennyiben a női tagok az előző évben 100, a férfiak 140 munkanapot (nem munkaegységet) ledolgoztak. Alapul minden tagnak 12 munkanap fizetett szabadság jár. Az iparihoz hasonlóan minden, a tsz-ben eltöltött két év után egy-egy nap pótszabadság jár. Aki például nyolc éve tagja, a tsz-nek, s az előző, évben ledolgozta a szükséges munkanapokat, megkapja a 12 nap alapszabadságot é#a nyolcévi munkaviszony után még külön négy- nap pótszabadság; összesen tehát 16 napot. A tagok többsége már kivette a szabadság nagyobb részét. Átlagosan 40—52 forint fizetést kapnak a tagok szabadidejük minden napjára. Az iparhoz hasonlóan számítják ki, hogy kinek mennyi jár egy-egy napra. A szabadság megkezdése előtti három hónap egy napra eső átlagát'kapják szabadság- idejük minden napjára a tsz tagjai. Amennyiben valaki igazolatlanul hiányzik, szabadsága idejéből annyi napot, vonnak le, ahány napot igazolatlanul mulasztott. A fizetéses szabadság hatására többgn határozták el a faluból, különösen a fiatalok közül, hogy belépnek a szövetkezetbe. Az oldalt összeállította Ari Kálmán, Csekő Ágoston és Mihók Sándor. Addig álltak a fogatok. Jól van ez így? — Most már mindegy — nyugtatja meg az agronómus, majd munkaegységben elszámoljuk... — Akkor jó — nyugszik meg Romhányi bácsi. Az eke szarvához lép, s indulásra készen néz társaira. De azok nem mozdulnak, csak állnak tétován, mint akiknek fontos közölnivalójuk van. Végiül az egyik kiböki a kívánságot: — Ha nem restelli, nézze már meg agronómus elvtárs. hogy milyen mélyen szántunk! Kovács Pál nézi, s közben elégedetten bólogat, roSjd indul át a másik munkacsapathoz, de Romhányi bácsi tréfásan utánakiált: — Ne siessen úgy, tán haragszik ránk? — Magára igen — mosolyog az agronómus. — Miért? — Mérté már régen nem láttam. — Engem? Hisz csak két napot hiányoztam mindössze. Szilvát szedtem. Hanem volna egy kérésem: engedjen el holnap! Lakodalomba hívtak Szehtlőrinckátára. A néném lánya megy férjhez. — Menjen csak Romhányi bácsi, mulasson jól — járul hozzá az agronómus. Tfomhányi bácsi int a tárií sainak: — Akkor indulhatunk! Manci, Kedves! Gyerünk, mert sose lesz felszántva. Már jól elhalad, amikor hirtelen hátranéz. — Jöjjön na, kerüljön egyet! — invitál meg egy fordulóra. Elfogadom a meghívást, s néhány pillanat múlva már ketten lépkedünk a porba- nyós barázdában az eke után. Titkon jobban szemügyre veszem Romhányi bácsit. Hatvan körüli, kék Szemű, nyírotjt bajuszú, piros arcú ember. Bakancsot és barna kordbársony ruhát visel, a fejét meg kifordított báránybőr kucsma fedi. — Hány hold földdel lépett a tsz-be? — kezdeményezem a beszélgetést. — Öttel — feleli. — Nem voltam én -nagyembgr. Az az öt hold is a kilencven esztendős anyámé volt. Dolgoztam én midenkinek, hogy valahogy megéljek. A tanácsnak, az iskolának. Foga- tds munkát. Megmondja a tanács ... Aztán jött a tsz-szer- vezés. Az elsők közt léptem be. És dolgozom kezdettől fogva. Annyi most a munka, hogy sok. Takarítani az egyénit, szántani a közöst. A hereföldemet nem is érkeztem lekaszálni. Pedig ad a tsz rá időt: hetenként két napot. Eny- nyit dolgozunk qz egyéni termés betakarításán. A többi négy napot közös munkában töltjük. Eddig 200 hold földet szántottunk fel és 120 hold őszi árpát, ötven hold búzát, meg húsz hold takarmány- keveréket vetettünk el. A forgóban, ahol a szántatlan terület mindössze néhány ujjnyira keskenyül', csak nagy üggyel-bajjal fordul meg a fogat. ezért Romhányi bácsi elhallgat egy . pillanatra, minden figyelmét a lovakra és az ekére összpontosítja. — Maga szántott már? — kérdi tőlem, miután túl van a nehezén. — Csak azért kérdem, mert akkor tudja, hogy ily énkor ^nagyon kell vigyázni, ne maradjon eleven, az eke nehogy szántatlan csíkra borítsa a földet. Én azt mondom: úgy kell csinálni most is, mint a magunk kis parcelláján. Megáll a két ló, valamibe fennakadt az eke. — Egy bodzacserje — mondja Romhányi bácsi, s lehajol, hogy kitépje. — Látja, mekkora töve van? Megállítja a lovakat. A traktor bezzeg nem áll meg. úgy fordítja ki, hogy abban hiba nincs. Mert nejünk traktor is dolgozik. Összesen öt darab. Meg negyven fogat. Ezért halad a munka. F isszaérkezünk a dűlő végére. — Hát jó mutatást a holnapi lakodalomban! — mondom búcsúzóul, miközben a nadrágomra tapadt bogáncsokat igyekszem leseperni. — Az lesz — mondja —■, meg tapasztalatcsere. Mert Lőrinckáta is szövetkezeti község. Elmondom majd az ottaniaknak hadd tudják meg, nálunk hogyan halad a munka... • \ t zaz, hogy most éppen áll, \ / í mert aki szánt vele, ! észreveszi érkezésünket, s ! már messziről integet a tár- ! saságunkban levő Kovács Pál agronómusnak: '{ — Jöjjön már na, magát ! várjuk! í — így mondja, többes ; számban, mivelhogy nem ; egyedül szánt, rajta kívül még négy pár fogat sorako- l zik a barázdában, túl a ku- ; koricaföldön még ennél is \ több: összesen 12 pár lófo- 5 gatú eke dolgozik. Az embe- ' rek valamennyien a tavasz- ; szál alakult tóalmási A.rany- \ kalász Tsz tagjai. Október \ 1-én kezdték a közös mun- /f kát, s ennélfogva még ta- / pasztalatlanok, a legkisebb í probléma előtt is megtorpan- £ nak. Ez a csoport a Herceg J Károly, amaz meg a Varga í József munkacsapata. Ezen- í kívül még a Mackó Mátyás munkacsapata dolgozik itt, de ők nem szántanak, ha- nem vetnek. / % — Mi a baj, Romhányi b&'/ esi? — kérdj az agrovómus, $ miután a friss szántáson ke- ' resztüllépkedve melléje ér- ; kezik. ; — Hát a kukorica szár ... '* Útban volt, oszt’ lehordtuk. hogy miként juttassák fedél alá a nagy állatállományt. ; Csupán szarvasmarhájuk • majdnem 500 van. Részben a ; tagok nagyobb istállóit alakítják át erre a célra, de rö-. videsen átadja a budapesti ; 42. Építőipari Vállalat is a 'két, egyenként 102 férőhelyes istállót. Szűkében vannak raktár- ■ nak is, bár ezt ők nem bánják. Barkácsolni tudó parasztemberek szekercét fognak és egyik napról a másikra felépítik a maguk kitermelte fából a hat vagon kukoricát befogadó górét. Igaz, van már gyakorlatuk, mert előbbre — ugyancsak teljesen saját erőből — olyan 250 férőhelyes sertéshizlaldát építettek, amelyet bárki megtekinthet. Tudni kell, hogy ez •a megye állattenyésztő megye és ezért nem is csoda, hogy 1 sokat tesznek az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Több termelőszövetkezeti taggal is beszélgettem és ‘mindannyiukat az optimizmus, a jövőben való bizakodás jellemzi. Nemcsak dói- i goznak, hanem maguk is tér- | vezgétnek, hogy mit hogyan csináljanak, hogy mi hogyan tesz jobb. Nekik ez természetes is, hiszen mint régi középparasztok, valamennyien értenek a gazdálkodáshoz. El- - mondották, hogy az együk közeli községben a tsz vezetősé- ; ge nem vette figyelembe t a tagság véleményét, hanem a maga elképzelése szerint irányította a gazdálkodást. A ‘ ; tagok nem nyugodtak ebbe ; bele, rövidesen leváltották az önkényeskedő vezetőséget. Rábapatonán a vezetőséggel tegyütt a közösség érdekeinek megfelelően alakítják jövőjüket a szövetkezeti parasz- tok. M érges csupán néhány kilométerre fekszik Rába- ; patonától és egészen kicsi község, amolyan istenháta- mögötti. A termelőszövetkezetben is mindössze 96 család gazdálkodik. A tsz elnöke, Dombi Sándor volt 16 holdas középparaszt. A vele való beszélgetésnél jelen volt dr. Neszmély László körzeti állatorvos és Bukta Mátyás, a tsz mezőgazdásza is. Az igazat megvallva, egy kicsit inkább a nehézségek, a meglevő hibák után kezdtem érdeklődni, hogy valami „jó hírrel” szolgálhassak neked. Elmondották, hogy bár a tér* melőszövetkezet-fejlesztés idején nem volt könnyű a szakítás az egyéni gazdálkodással, a belépési nyilatkozat aláírása után mégis ..megrázkódtatás” nélkül illeszkedtek be a dolgozó parasztok az új életbe. Nagy lendülettel kezdődött meg a munka, gyarapították a közöst. Nincsenek elintézésre váró viták, emberek vagy embercsoportok közötti ellentétek. Csendes, nyugodt légkör honol, amelyben magabiztosan és békésen dolgoznak az emberek. Amikor a várható jövedelem felől érdeklődtem, meglepetéssel hallottam, hogy nyár az első évben 50 forint lesz a munkaegység értéke. A jövedelemmel elégedettek a tagok. Elégedettek azok is, akik úgynevezett „erős” középparasztok völtak. Igaz. nekik, amíg egyénileg gazdálkodtak, nagyobb volt a jövedelmük, mint amennyi az idén lesz, de azt is elmondják, hogy azt annak idején rengeteg munkával, nagy gyötrődéssel érték el. Az összefogással, a gépek segítségével, az aránylag kevesebb jövedelemből is emberibb életet él az a néhány család, akiről tulajdonképpen szó van. Bizonyára arra gondolsz most, hogy mit szólnak ezek az emberek, mekkorát csalódtak a szövetkezeti gazdálkodásban. Gyorsan hozzá teszem, hogy semmiképpen sem csalódtak, mert mielőtt aláírták volna a belépési nyilatkozatot, a népnevelők elmondották nekik: előfordulhat, hogy az első két-három esztendőben jövedelmük alatta marad a szövetkezetben az addiginak. Mégis aláírták a belépési nyilatkozatot. ívjem akarlak untatni a ter•L ’ melőszövetkezet gazdálkodásban elért eredményeinek ismertetésével, de annyit mégis csak elmondok, hogy többet termett a mérgesi határ az idén, mint az előző években. Az agronómus véleménye szerint ha semmi mást nem is csinálnak — pedig csinálnak —’ míxit ’ azt, hogy gépekkel szántanak, akkor is 20—30 százalékkal többet teremnek a mérgesi íöldek. Igaz, hozzátette azt is, hogy bár kaptak gépeket, annyi azonban még sem jut, hegy minden földjüket traktorral szántsák fel. Szükség van tehát a fogaterőre is. Szerte a megyében mindenütt látni szántó-vető lófogatokat. A Győr-Sopron megyeiek azonban emiatt nem esnek kétségbe. Kedves Barátom! Győr-Sopron megyében szerzett tapasztalataimat így ösz- szagezem röviden: Az itt lakó dolgozó parasztok maguk választották a szövetkezést, elégedettek életükkel, s bíznak a jövőben. Egyébként erről Te magad is bármikor meggyőződhetsz. Baráti üdvözlettel: Mihók Sándor IMI EGY Ál EKE
