Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

Debrecen városa a szentendrei görögök ellen A z öregedő ember mind ■rí gyakrabban vágyik fel­keresni szülővárosát s mi­kor betelik a régi iskola, a régi játszóterek, a behavazott fejű gyermekkori barátok látásával, előveszi a szeretett város történetéről írt vas­kos könyvet, azt olvasgatja az otthoni lámpa fénye alatt, mely annyi diákköri ta­nulókönyv lapjait világította meg valaha. Mintha nemcsak a saját, hanem a szülőváros múltján keresztül is közelebb akarna 'kerülni ehhez a nagy, ősi közösséghez, melyhez — úgy érzi — haláláig hozzá­tartozik, ha hosszú évek óta el is szakadt onnan. Debrecen város nemes ta­nácsának 1618. október 28-án kelt jegyzőkönyvében olvas­ható, hogy „azon szentendrei árus cziánczártík (görögök), akik a városra szoktak jár­ni, marhájolcat (árujukat) hétfő délig sátorban árul­hatják, de boltokban nem. Szabad sokadálomban (így nevezték a nagyvásárokat) 15 napig lehessenek itt.” Ez a megjegyzés a görög kereskedőknek arra a tö­rekvésére utal, mely szerint szerették volna a kelet—nyu­gati szárazföldi kereskedelmi út egyik állomásává kiépíte­ni Debrecent, mint ahogy a Duna vonalán Mohács—Szent­endre—Komárom támasz­pontjaikon meg is tették. A vásárokra idegen nemzetisé­gű kereskedőket is beenge­dett a tanács — mint ezt a mai napig is fentmaradt Kan­dia és Burgondia utcanevek bizonyítják — de állandó le­telepedésükhöz nem járult hozzá. A z 1649. április 3-i jegy­zi zőkönyvben ezt olvashat­juk: „Ennélfogva senki vá­rosunk lakói közül 50 fo­rint büntetés alatt szentendrei görögnek szállást adni ne me­részeljen.” Pár évvel későbben, 1663- ban úgy látszik, sikerült a ke- reskedőknék valami ered­ményt elérni, mert egy ak­kori határozat szerint „ha a 33 pénzt személyökről és va­gyonukról megfizetik, ám lak­janak veszteg, ha ezt nem alkarjuk fizetni, mihelyst a szabadság (országos vásár) el­telik, menjenek dolgukra, mint annak előtte.” Ugyanezen év májusában „Nicolantos Graeconak a hely­beli kereskedő rend bosszú­jára nem engedtetik meg a Piac utcai Tsanak házban va­ló lakás.” A 33 pénzt sokallták a szentendrei görögök, folya­modtak hát az erdélyi fejede­lemhez, a török szultánhoz, de hasztalan. Viszont nem azért voltak görögök, hogy a kel­lő furfangot ne alkalmazzák: debreceni polgároktól színle­ges adósleveleket szereztek, zálogul kötvén le azok há­Politechnikai képzés az általános iskolában Az első foglalkozási napon mind a fiú-, mind a leány­iskola V. osztályában új tan­tárgy nevét írják be a tanu­lók az órarendjükbe: a gya­korlati foglalkozást. Üjra be­vezették a kézimunkát, ismét tanulnak a gyerekek szlöjdöt — mondják azok, akik a régi polgári iskola osztályába jár­tak. Az 1014/1958-as kormány­határozat elrendelte, hogy 1958-tól kezdve fokozatosan be kell vezetni az általános isko­lákban, de a gimnáziumokban is a gyakorlati oktatást. Miért volt erre az intézke­désre szükség? Azért, mert az iskolából szinte kiűzték a gyakorlati tantárgyakat. A kézimunkát és a mezőgazda­ságtant. A gyakorlati oktatás pótlására történtek kísérletek. Osztályfőnöki órán kézimun­káztak a lányok, egyes helye­ken főzni is tanultak, de ez nem szüntette meg a hiányos­ságokat. Az általános iskolá­ból kikerült, de a gimnáziu­mot végzett tanulók nagy ré­sze sem rendelkezett kéz­ügyességgel. Nem tudta alkal­mazni a mindennapi életben gyakorta használt egyszerű szerszámokat sem. A közép­iskolai szakkörökön ezt láttuk is. Hiába volt egy-két iskolá­ban modellező szakkör, mert oda nem mehetett mindenki, csak a jó eredményű tapulók. Az általános baj okát semmi­féle szakkör nem oldotta meg. A kézügyesség hiánya mel­lett, más káros jelenség is mutatkozott: a munka lebe­csülése, főleg a mezőgazda­sági, fizikai munkától való idegenkedés. Az érettségi után nagyon kevesen mentek ter­melő munkába. A rendelkezés végrehajtása konkréten meghatározza az is­kolák feladatait, gondoskodik a személyi és tárgyi feltéte­lékről. Városunkból két ne­velő vállalta, hogy ebben az évben úttörőként, vezeti az V. osztályos tanulókat. Munká­juk csak akkor lesz eredmé­nyes, ha az iskola, a szülők, de az egész város melléjük áll. Előre kell bocsátani, hogy nem szakmunkás képzés szín­helye lesz az általános iskola. A papírmunkával, fonal, hu­zal-. és lemezm un kával, a kü­lönböző ételek elkészítésével nem lakatosokat, szabókat szakácsokat stb. akarunk ké­pezni. Ez más Iskolatíousnak a feladata. A mi célunk a kéz és ebne fejlesztése mel­lett a ®unka megszerettetése. Időben felkelteni az érdeklő­dést az egyes pályák iránt, hogy minél több, a választott pályáján boldoguló emberünk legyen. A meginduló munkánál szá­mítunk üzemeink • segítségére, mind a felhasználandó anyag (papír, deszka, lemez és hu­zal, hulladék), de szerszámok terén is. A szülők segítségére csak annyiban, hogy lássák el jó faragó késsel, vonalzóval és köténnyel gyermekeiket, így elkerüljük a ruha szennyező­dését. A megyei tanács művelő­dési osztálya már küldött fel­szerelést, amit asztalokkal, gyalupadokkal még kiegészít. Az elvégzendő feladatból csak annyit tájékozásul, hogy a fiúk is, a lányok is papír­nyersanyaggal kezdik a fog­lalkozást, de a lányok többet fognak női kézimunkát vé­gezni, mint a fiúk. Viszont a fiúk is megtanulnak gombot felvarrni, foltozni. A teljesítményt év végén iskolai kiállítás keretében mu­tatják be. A. Z. zait és miikor — nyilvánva­lóan előzetes és titkos meg­állapodás szerint — az adósok nem fizettek, birtokukba vet­ték a házakat és beköltöztek. Erre a tanács felháboro­dott és 1668. április 19-én a következő dörgedelmes ha­tározatot hozta: „Meg nem engedtetik, hogy polgári telek idegen szemé­lyeknek inskribáltassék (tu­lajdonul átírassék).” 1674-ben a török alóli fel- szabadulást követő zavaros időkben úgy látszik, meg­gyengül a nemes tanács el­lenállása, mert tíz görögnek évi ezer forint adó mellett (ami óriási összeg volt, ép­pen tízszerese annak, amit egy bennszülött fizetett) en­gedélyt adott a szabad lakás­ra, de csák azzal a feltétel­lel, hogy ha valaki is a tíz közül elhal, az adó inkább visszafizettessék, minthogy a holt helyébe másikat fogadja­nak be. Ebből a határozatból ter­jedelmes és bonyolult per ke­letkezett, amit a város 1690- ben megnyert, mire a sértő­dött görögök Szentendrére húzódtak vissza. Egyetlenegy maradt közü­lük Debrecenben, aki áttért a református vallásra, felvet­te az „Ungvári” nevet. Erre rögtön befogadták. A régi történetíró meg volt győződve arról, hogy az idegenek beköltözésének ádáz ellenzése vallási türelmetlen­ségre vezethető vissza, mi­kor a vastagnyakú kálvinis­ták nem tűrtek meg maguk között idegen vallásúakat. De ha jobban mélyére nézünik a dolognak, egészen más az igazság: a debreceni tekinté­lyes kereskedő osztály elle­nezte — és teljes sikerrel — a nyilvánvalóan fürgébb, rá­termettebb és ma így monda­nánk: divatosabb árukkal ke­reskedő szentendrei görögök ikonikurrenciáját. Biztos, hogy nem szerették a pápistákat és az óhitű gö­rögöket — ez sok más tanácsi határozatból kitűnik —, de az is biztos — és ez a döntő —, nem szerették a kereskedelmi konkurrenciát, ami érdékeiket veszélyeztette. ■k A görög kereskedők tehát ** visszajöttek Szentendré­re. de azért, amiért Debrecen városa „kiutálta” őket, nem vesztették el életkedvüket és nem hagytak fel a kereskedés­sel, ami Debrecen nélkül is jól jövedelmezett, mint azt műemlékként megcsodált templomaik és házaik bizo­nyítják. Uray Sándor PIAC (Mohácsi L. György rajza) SSSSSSSSSSSS/SSSSSfSSS/SSSSS//S//SSS/SS/S/SSSSf//SSSSSSS/SSSfSSSSWSSSSS/SSSSSSSSSSSS. Néhány szó a női egyenjogúságról 13 női tagja van a városi tanácsnak Valamit a gyermeKszájról Pesti ismerőseimet, gyer­mekeikkel együtt, büszkén vittem ki először a patakparti gyermekjátszóterünkre. Csak úgy nyüzsgött ott a sok gye­rek. Azonban bemutató di­csekvésem nem egész épüle­tesen sikerült. A kis gyerme­kek szájából csak úgy röpköd­tek azok a kifejezések, ame­lyeket, arra a bizonyos szemérmes nyomdafestékre tekintettel, itt nem. szabad le­írnom, s amelyeket józan ál­lapotban, gyermek és női társaságban én, rozzant férfi sem szoktam használni! Nem egy-egy véletlen elszólásról beszélek, hanem a sportsze­rűen űzött, hangosan, harsá­nyan felhangzó, mindennapi gyermek szóhasználatról! Pi­rulva mentegetőztem: men­jünk inkább felnőttek közé! Igen, gyermekeinkben va­lami hiba van, kedves szülők, nevelők, ifjúsági intézmé­nyek! Üljünk le notesszel, ce­ruzával, esetleg magnetofon­nal a kezünkben s jegyezzünk minden szót. Aztán hangosan olvassuk fel, ha merjük ...! Nem lehet ezen segíteni? HASZNOS TUDNIVALÓK * Óvjuk sertéseink egészségét Általában július, augusztus azok a hónapok, amikor a különböző füvek,' gyomok elöregednek és magzásba szöknek. A folyófű, ami kedvenc eledele a sertésnek, tavasszal jó, nyár közepére azonban elöregszik, szárában megszilárdulnak a ros­tok s kötöző zsineghez teszik hasonlóvá. Ezt a sertés sok eset­ben nem tudja megemészteni, s mint egy kötélfonat eltömíti a beleket, ami orvosi beavatkozásra sem gyógyul minden esetben. A magzásban levő paraj, melyet minden sertés szívesen eszik, emésztőszervi megbetegedést vált­hat ki. Nagyobb mennyiségben való etetése mérgezést is előidéz­het és ha kellő időben nem része­sül az állat orvosi kezelésben, el is pusztul. Ilyenkor kezdődik a különböző lekvárok főzésének ideje, s azt hiszem nem fölösleges megemlí­teni azt a jó öreg szokást, amelv szerint a takarékos háziasszony a kipréselt masvakat, hogv kárba ne vesszenek, a sertések elé önti. A csonthéjú barack, szilva s+b. magvak etetése veszélyes é« ká­ros. A csonthéjat nehezen emészti me? *»? állat, tápérték nincs ben­ne. fdi öregesen veszi igénybe a eneyoiáját. A c.°or,ti‘»A'i- b^n mag cián fartőim*. orraidból már ?mánvl"g vex^r •non"-f^ofof &cc> cVlnrpc tv» (carolb^f** mác p n."crv rrenmHoserben etetett tökmag káros hatása is. Hégi szokás az is, hogy cséplés idején és azt követően korlátla­nul használják etetésre az új árpa vagy egyéb gabonát, ami nagyon gyakori gyomorterhelésnek és egyéb emésztőszervi megbetege­désnek az előidézője. A sertések etetésénél fontos a szemes- vagy daratakarmány ada­golása. Zöld etetésnél vigyázzunk! Csak gyenge füvet etessünk, de legajánlatosabb a zöld lucerna etetése. Gyümölcs- vagy tök magot soha ne etessünk állatainkkal. A sertések viselkedését etetés alatt mindig figyeljük meg. Ha az állat nem es2ik vagy az etetés alatt kedvetlen, azonnal vonjunk el tőle minden ennivalót és sür­gősen jelentsük be a kezelő állat­orvosnak. Domokos Károly Mi újság az útépítésnél? Megkezdődött a Határcsár­da előtt a villanyvezeték-osz­lopok áttelepítése, amely az út kiszélesítése miatt vált szükségessé. Megkérdeztük az Elektromos Müvek szent­endrei üzemosztályának veze­tőségét a folyamatba tett munkák felől. Azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy az oszlopok áttelepítése várat­lanul jött és azt terven fe­lit! kell végrehajtaniok. Ezért ideiglenes csupán azoknak az oszlopoknak áthelyezése, melyek az út kibővítésének •nunkálgtait akadályozzák. Végleges megoldásra csak a jövő évben kerülhet sor. Szó volt arról, hogy az egész vezetéket az úttól távolabb, a hegyoldalba helyezzék át, ez azonban elsősorban azért megvalósíthatatlan, mert ren­geteg pénzbe kerülne. Fel­merült olyan elképzelés is, hogy a vezetékeket a föld alá süllyesszék, azonban az ilyen vezetékek védelmét ed­dig még nem tudták meg­nyugtatóan megoldani, ezért kell raagszkodni a légveze­tékhez. 1961-ben a jelenlegi 15 ki- lovoltról 26 kilovoltra tér­nek át és ekkor az új út által megkívánt, végleges rendezés sem marad el. A múlt társadalmi rendben, amikor a nő tizedrendű mo­sogató tényező volt csupán, még virilista jogon sem ülhe­tett be nő egy város vagy köz­ség képviselőtestületébe, köz­ügyek intézésére. Ha történe­tesen gazdag volt, férfi meg­hatalmazottról kellett gondos­kodnia, hogy helyette és kép­viseletében a város kormány­zásában részt vegyen. Érthető tehát, hogy mikor 1880 januárjában Mundrák Antal szentendrei kéménysep­rőmester meghalt s özvegye a jog további gyakorlásáért fo­lyamodott, a városi tanács 1880. február 3-i ülésében így határozott: „Miután a város közönsége a felelősséggel járó kémény- seprési üzletnek egy nő által vezetésében elegendő biztosíté­kot nem találhat (?) — az állás betöltésére ezért mihamarább pályázat hirdetendő.” S a kiírt pályázat során meg is válasz­tották Mihailovits Mihály nagysurányi kéményseprősegé­det, kinek leszármazottjai még ma is őrzik kéményeinket. Vannak még ma is, akik he- lyeslőleg bólogatnak e hetven­kilenc év előtti közgyűlési ha­tározatokra. Én azonban ta­pasztalataim alapján e téren is őszinte híve vagyok a női egyenjogúságnak. Vakbelemet tavaly két csinos és fiatal or­vosnő vette ki a János kórház­ban. 1880-ban, amikor „Pest vár­megye népességi statisztiká- já”-ban, ősrégi hivatalos nyomtatványokon csak a fér­fiakat csoportosították foglal­kozási áganként, a nők csak utolsónak kaptak egy rovatot ilyen címmel: „Asszo-nyi nem­béliek”. Nekik csak főzniök és sze­gény gyári munkások felesé­geinek félbérért a gyárban dolgozniok volt szabad, ha nem akarták gyermekeiket éhen vészéjteni. A nőket eny- nyire becsülte a felszabadulás előtti gáláns, udvarias, bókoló és kézcsókoló úri polgári rend. Mikor? örvendetesen szépül a vá­ros belső területe. S bár az állványozások, az építkezés elkerülhetetlen akadályai, a bontási anyagok időlegesen sok bosszúsággal járnak, mégis jóleső érzéssel vesz- szük azt tudomásul, mert hi­szen az állványok lebontása után megváltozott kép, csi­nos lakóházak fogadják a szemlélődőt. Maximenkó azonban elszégyellné magát, ha az építkezés és tatarozás ütemét látná. A Dumtsa Jenő utca 9. szá­mú házat, melyben négy csa­lád lakik, ötödik hónapja áll­ványok vesznek körül. A Vá­ci Tatarozó Vállalat március elején kezdte el itt a munkát és bár a kőműves munkák be­fejeződtek, a ház kívülről is rendbejött, az udvar felőli rész még ma sem nyert befe­jezést: Joggal kérdezzük: mikor szándékoznak elvonulni az állványokkal? Mikor szünte­tik meg végre a féligkész ál­lapotot? Több lakó SPORTHÍREK Véget ért a Szentendre járási grundbajnoksá? Részletes eredmény: 1. Pomáz 7 pont 2. Budakalász 6 pont 3. ízbég 4 pont 4. Szentendre 0 pont A bajnokságra kiírt serleget és érmeket a Pomáziak felajánlották a jövő évi kiírt bajnokságra. A három első helyezettet szép oklevéllel tüntették ki.' A legsportszerűbben az izfoégiek csapata viselkedett, ezért külön is megjutalmazták őket. ★ A Szentendrei Építők vissza­vágó mérkőzést játszottak augusz­tus 30-án Szentendrén. Nagy küz­delem után a Szentendrei Építők 2:l eredménnyel végeztek. A mér­kőzés sportszerű és barátságos körülmények között zajlott le. Jók- voltak: Dochmány, Gavrilo- vits, Gombás, Tiba. ★ A szentendrei ifik a Pomázi Vasas sportolóival játszottak ba­rátságos mérkőzést, amelyet a szentendreiek nyertek 3:1 arány­ban. Barátságos labdarúgó-mérkőzések: A Magyar Szocialista Munkás­párt Pest megyei Pártbizottságá­nak kezdeményezésére a járási és megyei pártbizottság között labda­rúgó-mérkőzéseket szerveztek meg. A Szentendrei Járási Pártbizott­ság dolgozói igen sportszerű kere­tek között augusztus 29-én a Szentendrei Honvéd sporttelepén játszották első mérkőzésüket a Pest megyei Pártbizottság dolgo­zóival. A mérkőzést az első félidőben szerzett gólok alapján a Szent­endrei Pártbizottság dolgozói nyer­ték meg 4:3 arányban. Góllövők: Kubaiék, illetve Kovács. ★ Szeptember 6-án de. 10 óraikor a Szentendrei Honvéd sporttele­pen járási atlétikai versenyt ren­dez férfiúk és nők részére a lá- rási TST. A következő számok­ban lesz verseny: 100, 4C0 m-es síkfutás, súly- és diszkoszvetés, magas-'és távolugrás. Férfi-ak ré­szére 1300 m-es síkfutás. Jelent­kezés a helyszínen, délelőtt fél io órakor. Séf esik SZENTENDREI APRÓHIRDETÉSEK ÁLLAS Szentendre és Vidéke körzeti Földműves­szövetkezet vegyes­boltjába szakképzet' boltvezetőt keres. Je­lentkezés Szentendre Dumtsa út 3. Erköl­csi bizonyítvány és önéletrajz szükséges. EGYÉB Vámdarálást vállal a „Április 4” Tsz. Janj- csek kovács műhelyé­ben, Szentendre. Petónia tő és eredet holland tulipánhagy­ma kanható Hau kér tészetében. Cegléd. INGATLAN Kiadó Szentendrén be­költözhető kertes ház, termő gyümölcsös épülettel, kisboconádi méhka ptárok. Érdek­lődés levélben, Szent­endre. postafiók, har­mincnégy. állás* és munkást kő­csere názassag. stb.) valamint a Magyar Aorő- és keretes hirdetéseket fadás-vétel ^eső részvét- és köszönetnyilvánítás értesítés 'elveszünk. Felvétel; a oostahívatal vezetői Irodáiéban. Hirdető Vállalat helvt kirendeltsésén. Hirdetési ár* hétköznap szavanként t.— Ft. vasárnap 2— Ft. Min­den keMősző dupla Keretes hirdetés 1 hasábos mm-ként 2.30 Ft vasárnap 3— Ft. SZOBORAVATÁS A LAJOS-FORRÁSNÁL \ \ A múlt szombaton, augusz- $ tus huszonkilencedikén ben- ^ sőséges ünnepségre került sor ^ a szentendrei Lajos-forrási | Ságvári menedékháznál. Ez ^ p’balommal avatták Ságvári ^ Endre mellszobrát. S Már a kora délutáni órák- ^ ban autók egész sora robb- ^ gott a menedékház felé, de ^ sokan igyekeztek autóbusszal ^ és gyalog is. ^ Az ünnepségen megjelent a ^ KISZ Központi Bizottsága- ^ nak képviselője, a Szentend- ^ rei Városi Tanács és párt- ^ bizottság képviselői, valamint ^ a Természetjárók Országos^ Szövetségének küldöttei is. Jelen volt Ságvári Endre édesanyja és húga. Kisházi Iván elvtárs, a menedékház vezetőjének meg­nyitó szavai után Szabó Eéla elvtárs, az MSZMP vá­rosi bizottságának elnöke lep­lezte le a szobrot, majd a KISZ városi bizottságának nevében Székelv Lajos elv­társ mondott ünnepi beszédet. A Természetjárók Országos Szövetsége nevében Székely Miklós elvtárs üdvözölte a megjelenteket és átvette a szobrot. Az ünnepség után a külön­böző szervezetek koszorút he­lyeztek el a szobor talapza­tán, majd elbeszélgettek Ság­vári Endre édesanyjával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom