Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

Szentendre

III. ÉVFOLYAM. 36. SZÁM 1959. SZEPTEMBÉR 5. SZOMBAT

PEST MEGY El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Az Országos Levéltár részére készít díszítőelemeket a szentendrei Kerámia Ktsz

A BHÉV-állomás közelében, egy külsőleg jelentéktelen, elhanyagolt épületben dolgozik a Budapesti Epítőanyagipari Ktsz szentendrei épületkerámia részlege.

A gyanútlan sétáló nem is sejti, milyen művészi munkák készülnek ebben az épületben.

Farkas István részlegvezető és Demj én Andrásné, a ktsz egyik legrégebbi dolgozója tájékoztat az ott folyó munkákról.

— Körülbelül 1952-ig mozgalmi szobrokat gyártottunk a Képzőművészeti Alapnak — mondja Demjén Andrásné. — Később hozzáfogtunk a cserépgyártáshoz is, de ez nem volt megfelelő. 1952-ben próbálkoztunk első ízben kerámiabetűkkel és 1954-ben kezdtünk hozzá tömeges készítéséhez. A következő évben, 1955-ben már csalc épületkerámiával foglalkoztunk. Sok dolog volt, ami akadályozta a ktsz munkáját. Elsősorban a személyi viták, ami a munkafegyelem rovására ment. A munkakezdés például egészen rapszódikus volt. Ki előbb jött be, ki késett egy-két órát. Természetesen ez meglátszott a kereseten is. Ez aztán rengeteg vesződségre adott okot.

Körülbelül két hónapja Farkas István elvtárs lett a részleg vezetője, azóta változás történt, de hadd beszéljen erről talán ő maga.

— En nem sokat mondhatok még a ktsz munkájáról — szabódik Farkas elvtárs. — Valóban a munkafegyelemmel baj volt, de elmondhatom, hogy e területen változás történt. Ez azonban nemcsak az én munkám eredménye, hanem az egész kollektíváé. A munkaszervezés megjavítása érdekében brigádokat szerveztünk és most így dolgoznak ez emberek.

— Mit készítenek?

— Épületkerámia gyűjtőnév alatt elsősorban mellvédrácsokat, szellőzőrácsokat, különféle csempéket és kerámia-betűket készítünk. Itt készülnek az Országos Levéltár részére szükséges díszítőelemek. Ugyanide mázas kúpcserepeket is szállítunk.

Újra ki kell hangsúlyoznom, hogy a munkafegyelem javulása mindnyájunk munkájának az eredménye. Túlságosan magukra voltak hagyatva a dolgozók, ennek következtében a személyi viták megzavarták az egyenletes munkát. Az embereket nevelni kell és akkor nincs velük semmi baj.

— Külföldi megrendelésre nem dolgozik a ktsz?

— Sajnos ez, a mostani munkafeltételek mellett szinte lehetetlen. Túlságosan manufaktúra jellege van üzemünknek. Gépesítésük igen szegényes.

De talán nézzük meg magát az egész kis üzemet.

Hát igen. Itt valóban nagyon primitív körülmények között dolgoznak az emberek. Amint megtudom, a dolgozók köpenyt kértek már többször, de helyette mindannyiszor csak ígéretet kaptak. Sem mosdó, sem öltöző, sem étkezőhelyiség nem áll a dolgozók rendelkezésére. A férfi „öltöző” a tulajdonképpeni anyagelőkészítő.

Benne egy motorkerékpár, egy kerékpár és még más, oda nem való holmi észlelhető. Átalakítva talán elég is lenne annak a néhány férfi-dolgozónak, aki ebben az üzemben végzi munkáját, de a közel negyven női dolgozónak agyáltalán nem felel meg az a másik, körülbelül két és félszer két és fél méteres nagyságú helyiség, amely az öltöző céljait szolgálja.

És a munkahelyek?

Ott sem jobb a helyzet. A tömőben rossz a világítás, olyan fojtó meleg fogadja az embert, mint az állatkerti pálmaházban. Nem is csoda, hiszen ez a helyiség szolgál szárítónak is. A dolgozók zsúfoltan, szinte egymás könyökébe érve dolgoznak. A formaraktár szintén nem felel meg a követelményeknek.

Szinte hihetetlennek tűnik mindez, de így van. Az emberek a munkahelyeiken, állva fogyasztják el ebédjüket és a tömőben például egészen átnedvesedik a ruhájuk.

Miért nem változtat ezen a ktsz vezetősége? Hiszen ennek a részlegnek a félévi nyeresége — amint erről tájékoztattak — közel volt a 300 000 forinthoz?

—os—

Úgy gondoljuk, sok embert érdekel

Naponként hall az ember panaszt a város területén levő boltok munkájáról és elsősorban az a baj, hogy csak panaszt hall, pedig az itt dolgozó emberek dolgoznak és komoly munkát végeznek, hogy dolgozóink mindennap megvásárolhassák mindazt maguknak, amire szükségük van.

Nézzük tehát sorban, mi hír is van városunk kereskedelmi hálózatában?

Csak egy adatot említünk: A Nyugat Pest megyei Népbolt Vállalat 1959 év folyamán 3.10 000 forintot kitevő összegben eszközölt beruházást. Hogy mire költötték ezt az összeget?

Hát íme!

A 74. sz. vegyes élelmiszerboltot TF.MPO gyorskiszolgáló bolttá alakították át 28 000 forint beruházással. A 120 számú KERAVILL-bolt mint új egység 68 000 forintos beruházással készült, a 147. számú önki- szolgáló iliatszerbolt 85 000 forintos beruházást igényelt. Jelenleg átalakítást eszközölnek a 15. számú vegyes élelmiszerboltban, amelyik a közeli napokban, mint önkiszolgáló bolt fog megnyílni. Erre az átalakításra 60 000 forintot költenek. Ezeken kívül a 15. és 25. számú boltok egy-egy elektromos hűtőszekrényt is kaptak.

Sokan emelnek kifogást az áruellátás miatt is. Hadd nézzük. mi a helyzet ezen a területen is?

Áruellátás szempontjából Szentendre város, mint a Dunakanyar történelmileg kiemelkedő helye, egyike a legfontosabb helyeknek. 1959. első félévében az áruellátás kielégítőnek és zökkenőmentesnek mondható. Egyenletes volt az ellátás az alapvető élelmiszer és egyéb élelmiszerek területén is. Citrom és narancs, mint állandó jellegű áru honosodott meg a boltokban. A kései áruszállítások miatt azonban ez nem mondható el a zöldségellátásról. Nem volt

A Bükkös patak

fedezni, talán ha azt nem (m ütjük, hogy hétfőn igen ritkán lehet hentesárufélét kapni.

Igen komoly mértékben megjavult a palackozott borellátás, de nem vonatkozik ez a palackozott sörellátásra. Nagy a fejlődés az iparcikk- ellátás terén is.

Hogy mindez fedi a valóságot, bizonyítja az, hogy 1958. I. félévéhez viszonyítva ez év- első félévében 7,4 százalékkal emelkedett a boltok forgalma, ami mintegy- egymillió forintnak felel meg.

Úgy hisszük tehát, nem kell minden alkalommal követ dobni a Nyugat-Pest megyei Népbolt üzemegységeiben dolgozókra.-Ne csak a hibákat lássuk meg, hanem vegyük észre az eredményeket is!

— MEGKEZDŐDTEK AZ ELŐKÉSZÜLETEK a vezetőségválasztó taggyűlésekre a város és járás alapszervezeteiben.

— IGAZGATÓSÁGI ÜLÉSEN értékelte ki a JASZÖV a járás földművesszövetkeaetei- nek munkáját. Megállapították, hogy a járás tervének teljesítéséhez döntően járult hozzá a Szentendre és Vidéke Földművesszövetkezetnek kiváló teljesítménye.

— TÍZÉVES kiváló politikai és szövetkezeti munkájáért kitüntetésben részesítette a MÉSZÖV Balogh Sándor elvtársat, aki ez alkalommal 500 forint pénzjutalomban is részesült.

— 1 500 000 FORINTBA KERÜL a Petyina vízellátásának biztosítása. Ehhez a telektulajdonosok önkéntesen 500 forinttal járulnak hozzá.

— A KISZ MUNKÁJÁT tárgyalta a papírgyári üzemi pártalapszervezet. A pártveze- tőság a KISZ-titkári teendők ideiglenes ellátásával egyúttal Kallós Miklós elvtársat bízta meg.

— NEGYEDIK HELYEN végeztek a papírgyári társadalmi tűzoltók az augusztus 29-én megrendezett iparági tűzoltóversenyen.

— KÉTHETES MUNKÁN vett részt egy KISZ-tag a kocsigyárból a ceglédi termelő- szövetkezet istállójának az építésénél.

— 102 SZÁZALÉKRA teljesítette augusztusi tervét a Szentendrei Kéziszerszámgyár.

— VEZETÖSÉGVÁLASZTÖ TAGGYŰLÉST tartott augj 26-án a KISZ városi területi alapszervezete.

— HATÁROZATOT HOZOTT a városi tanácsülés augusztus 28-án a társadalmi ösztöndíjak odaítélését illetően. Kovács Loránd egyetemi ösztöndíjat kapott, Kovács Erika, Pctrovics Éva, Perjéssy Barnabás és Kassay Marianna pedig középiskolai ösztöndíjakat. A kevés jelentkezőre való tekintettel a második ösztöndíj kiosztására nem került sor, hanem ezt középiskolások részére juttatták. A jövő tanévben, amenj- nyiben kellő számú jelentkező lesz, a második egyetemi ösztöndíj is kiosztásra kerüL

— JÓL SIKERÜLT BALT

rendezett augusztus 23-én a KISZ ifjúsági művelődési klubja.

— ÜGYELETES ORVOS vasárnap, szeptember 6-án dr. Gyerkó János.

— A FILMSZÍNHÁZ MÜSOHA. 3-6-án: Felhívás

táncra, 7—8-án: Kopogd le a fán, 9-én: Aida, 10—13-án: Odüsszeusz, matiné szept. 6-án: Karneváli éjszaka.

— A varos ügyeletes Állatorvosa vasárnap, szeptember 6-án Kátai Vince körállatorvos, Pomáz. Telefon: 283.

Szabálysértési hírek

Kauroch Márton, Szentendre,

Úttörő utca 8. szám alatti lakos a szérűekertből szállított takarmánnyal a város egy részét beszennyezte. Vigyázatlanságáért 50 forint pénzbírságot kapott.

Gyuriczki József, Táncsics Mihály utca 2. szám alatti lakos többszöri felszólítás ellenére sem vágta le a kertjéből az utcára kilógó zöldgallyakat. Mulasztásáért 50 forint pénzbírsággal sújtották.

Schindler József, Lenin út 110. szám alatti lakos forgácsot szállított kocsiján és nem ügyelt arra. hogy a forgács néhány helyen le ne szóródjék. 30 forintra bírságolták:.

A Bükkös part 10. szánt alatti ház lakói nem söpörték rendesen a házuk előtti úttestet. A köztisztasági ellenőr figyelmeztetése után azonban hibájukat jóvátet- ték. Erre való tekintettel a ház lakói: Fiedler Tibor. Uzelmann

Lászlóné. Sztariosek Vilma és Schalta Alajosné, csak 20

_20 for

int pénzbírságot kaptak.

Ugyancsak rendszertelenül takarították a ház előtti utcarészt az Úttörő utca 12. szám alatti ház lakói. Gyurcsányi Mátyást 50 forint, Element Miklósnét 30 forint; Vadas Istvánnét és Horváth Gyuládét pedig 20__20 forint pénzbírs

ággal sújtották.

Kőszegi Lajos, Szentendre, Kossuth Lajos utcai kiskereskedő néhány súlymértékét hitelesítés Kükül használta. 40 forint pénzbírságot kapott érte.

Soós Imréné, Kossuth Lajos itcai tejtermékkereskedő négy darab io—20 dkg-os súlyának a ütelesítési ideje lejárt. mégis használatban tartotta. A szabálysértési hatóság 50 forint bírságot •ótt ki hanyagságáért.

Szentendrei utca

(Kiss Lajos felvételei)

Találkozás egy kommunista mártír édesanyjával

Augusztus 29-én történt, a Ságvári Endre szobrának leleplezésénél, a róla elnevezett turistaházban.

A bensőséges és szép ünnep legnagyobb élménye az volt számomra, hogy találkoztam az ifjú kommunista Ságvári Endre édesanyjával.

Találkoztam és beszéltem azzal az édesanyával, azzal a derék őszhajú nénivel, aki olyan kommunista fiatalt nevelt a haza, a nép számára, aki nem ismert félelmet és hősiesen harcolt még élete utolsó percében is, a Ilorthy- fasiszták kopói ellen.

Néztem őt, amint ott ült az ünnepségre összegyűlt közönség sorai között és minden akaraterejére szükség volt, hogy visszatartsa könnyeit, amikor a mártírról, az ő fiáról, annak hősi életéről hangzott az ünnepi beszéd. Utána ott ültem vele. az asztalnál. kedvesen elbeszélgettünk, s ha úgy jött a szó, még mosolygott iü. Érdeklődött az ifjúsági munkáról, az iskolák fiataljairól, a pedagógusokról és azok nevelő munkájáról.

Büszkén mondta el, hogy leánya a párt politikájának megvalósításáért dolgozik és emellett tanul is, most fog végezni az egyetemen. Azt is elmondotta, hogy két unokája is van, akikre nagyon büszke és akiknek a tanulásban is már most nagybátyjuk a példaképük.

Fájdalomteli egy édesanyának az ilyen ünnepség, de mégis jogos büszkeség tölti el szívét, mert olyan mártírhalált halt kommunista fiatalt nevelt a hazának, a pártnak, aki nemcsak a magyar ifjúság, de a kommunista mozgalom fiataljainak is példaképe.

Nagy öröm számomra, hogy megismerkedhettem Ságvári Endre édesanyjával.

ARATÖ ANDRÁS KISZ járási titkár

ANYAKÖNYVI HÍREK

SZÜLETTEK: Jóhn Irén. Kimár József, Tóth Ildikó, Du lkai Edit Magdolna és Német Ilona.

házasságot kötöttek: Kőszegi Lalos és Czeglédi Borbála.

ELHALTAK: Vig Györgyné 71

éves és Németh László 73 éves szentendrei lakosok.

hírek a város és a járás életéből

kább az egyéni képesség túlbecsülésének következménye. (?)” s őt sem jelentik fel! Éveken át törleszti a hiányt.

Pedig képzeljük el, mi volt akkor 5 vagy 8 ezer forint?!

Ennek jellemzésére olvassuk 1879. április 21-én: „Ö császári és királyi felségek közelebb bekövetkezendő ezüst menny egzöjének öröm ünneplése céljából műiden helybeli szegény munkáscsalád folyó évi április 24-én egy fél kiló hús, háromnegyed kiló kenyér (?) és egy liter borból álló segéllyel látandó el. A felmerülendő 60—70 forint költség a városi pénztárból ezennel kiutalvá- nyoztatík."

Tehát: nyolcezer forintot sikkaszt és vág zsebre a városi pénztáros és 70 forintot utalványoznak a szegények egyszeri jóllaktatására! A sokak által olyan sokszor, sűrű könnyekkel visszasírt paradicsomi békeidőkben! Amikor ugyanezen évben a vagyon szegény szentendrei molnárlegényt, 20 forint értékű liszt „eltulajdonításáért” 24 pálcára ítélik s keresményéből a 20 forintot azonnal bevasal- \ ják. :

Vagyis, a költő szavaival i élve, „A jognak asztalánál" még nagyon nem egyforma mértékkel mérték az adagokat úri elődeink. ;

H. L.

szállíttatott be a budai kir. adóhivatalba, mint amennyi a helybeli adózóktól bevéte- leztetett. Az akkori pénztárnok, Hirschberg Bódog Bálint — mint az egykorú jegyzőleönyv elmondja — amiatt is felette kétes, mivel a harmadéve itt már felfedezett pénztári hiány miatt fenyitó eljárás alá helyeztetett s jótállás mellett a budai törvényszék által szabadlábra bocsáttatván, jelenleg a Má- ramaros megyei Huszt mezővárosban az ottani takarék- pénztárnál működik, de ösz- szes vagyona zár alatt létezik.

Jó szíve volt a város vezetőségének, mert bűnvádi feljelentést most sem tettek a visszaeső bűnös ellen. Évi 500 forintos részletekben tör- lesztgette Hirschberg úr bűnös tartozását. Mivel megfelelő szakmai gyakorlatát már bizonyította, továbbá is közpénzeket kezelt a huszti takarékpénztárnál.

Utódját megint nagyszerűen választották meg. Ugyanis két év múlva, 1880. február 3-án Czaupper Károly városi pénztárnoknál állapítottak meg 5056 forint 68 krajcár pénztári hiányt. Megállapították, hogy a hiány „nem gonosz akaratnak vagy rosszlelkűségnek, hanem incA „bőldőa“ blkeldakr&L

^ Sokan hódolnak annak az | illúziónak, hogy ami régen ^ volt, az mind szép és jó volt, ^ s valamikor csak becsületben s megőszült, tisztességes embe- S rek éltek a földön, így Szent- | endrén is. Ha ma bűncselek- | monyról, közvagyon-rövidí- ^ tésről hallanak, olvasnak, — ^ máris elhangzik az epés ^ megjegyzés: „Persze, mert í nem nézik meg, kit, hová ül- § tetnek?!"

5 Pedig levéltári kutatgatá- közben, idáig rövid száz X évre visszamenőleg, jóval | Rá by Mátyás tevékenysége \után, éppen négy városi köz- X pénztámokra bukkantam, \akiket sikkasztás miatt kel- § lett elbocsátani a város szol- Xgálatából. Azt hiszem, ebben X a száz évben minden városi X pénztáros kissé megfeledke- | zett magáról.

^ 1878. augusztus 9-én Dumtsa

X polgármester bejelenti: a ^ rendkívüli közgyűlés összehí- X vásáriak egyik oka az, hogy $ a városi tanács két év óta 5 történt többszöri sürgetése | folytán tavasz óta itt mií- X ködő királyi adóhivatali le- X számoló biztos, Szlávits Mi- | hály úr az 1867. év 1868. évi $ adókönyv lezárásakor azon $ tapasztalást vette, mely sze- • rint az említett években befizetett allama dóból majdnem . nyolcezer forinttal kevesebb