Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
♦ AVATÁSRÓL AVATÁSRA ♦ ■ ■ Ünnep a faluban H ogy előbb fejezték be a misét, vagy korábbam, jöttek ki az asszonyok a templomból, nem tudom. A tény azonban az, hogy vasárnap pontban 11 órára, amikorra az isikolaavatást hirdették, az ünneplőbe öltözött letkési asszonyok — imakönyvvel, rózsafűzérrel a kezükben — a „tett színhelyén” várakoztak. No, és persze a férfiak is, a gyerekekről nem beszélve, akik a szünidő el- illanása miatti szomorúságukra a meseszép új iskolában kerestek gyógyírt. Az asszonyok nem a kapunak kerültek, nem egyenest az iskolaudvarba vezetett az útjuk, ahol már várták őket a székek- az ünnepi szónokokat pedig az emelvény, a mikrofon. Egymás után, láb-ujjhegyen végigóvakodtak a belső folyosón, bekukkantgattak az osztálytermekbe, egyikbe a másik után, és csak azután, amikor már szívük szerint ki- gyömyörködték magúikat, foglalták el helyüket odakinn. Nem csoda, hogy a faluban nagy eseménynek számít az iskolaavatás. Egymillió 166 ezer forint — nem kis pénz, ilyen kis faluban különösképTehetnek-e javító vizsgát? Az ünnepelt: az új, négy tantermes iskola me mint ismeretlen rejtelmek sötétjét, kutatja a könyvet, nem megy az olvasás, sehogyan sem megy. Milyen szép is lenne, ha legalább azt az egyetlen szócskát, hogy „szép”, Ki tudná olvasni a könyvből! De nem tudja. Fél órai kínlódás után kérdés-felelet játék kezdődik: — Hát mit csináltál a nyáron, Laci? — Olvastam. — És mit csináltál még? — Mindig olvastam. És a libákat ki őrizte? — Én... — Mikor? — Minden délelőtt. — És a korrepetálásra miért nem jöttél? Nem válaszol a gyerek. Csak lesunyja a fejét és hallgat. — Otthon, mond csak, otthon olvasott veled valaki? Felveti a fejét, csodálkozik. — Otthon? Nem. — Hát olvasnak egyáltalán az otthoniak? — Igen. Újságot. — De veled senki se olvasott? ■— Senki. *■ A két, látszólag egymástól távol álló dologhoz nem szükséges kommentár. Legfejlebb egy kérdés: Mi lesz ezekből az F. Lacihoz hasonló gyerekekből a. technika és tudás századában, ha szüleik továbbra se törődnek az iskolával, fiúk, leányuk elméjének pallérozásával? F. Laci veszít egy esztendőt, beiratkozik ismét az elsőbe, végignyögi megint a tanévet. Ha nem tanul, ha otthon nem segítik, esetleg ismét bekerül egy-két egyes a bizonyítványába, és egy bejegyzés: javító vizsgát tehet ... De tehetnek-e javító vizsgát a hanyag szülők? Az ünneplő közönség pen nem. Az meg mégúgysem kicsiny dolog, hogy milyen iskolába járnak a gyerekek. Hogy ez így van, arra a legkisebb bizonyítóik: a szülői munkaközösség látta el az új iskolát szőnyegekkel, függönyökkel, a szülök vásárolták meg azt a hangos kes- kenyfilm-vetítőgépet, amely a büszke, új iskola egyik legnagyobb büszkesége. Az igazi bizonyíték azonban: a szülők teljes létszámú felvonulása az ünnepségre. A helyiekkel bandukoltam, néztem be szobáról szobára. Egy őrnagy elvtárs ahány aj§ | Kooperáló emberek A gyerekek kipróbálják az új padokat az új iskolában tón benyitott, annyiszor sóhajtott fel: — Ha mi ilyen iskolába járhattunk volna! Azután ifjabb Hovan József- né mellé csatlakoztam. — Ha az én időmben ilyen lett volna az iskola! — csapta össze kezét Hovan néni, amikor bepillantott az első osztályterembe. — Jó dolga lesz itt az én Laci fiamnak! A hetedikes Laci fiú egyébként kitűnő tanuló, az iskolai kórus karmestere, az ünnepségen is ő vezényelt. Látni kellett volna, mindenkinek látnia kellett volna, hogyan követte az anyai szem a kar- mesterkedő fiú kezének minden rezdülését!... Százszor jobban, mint a kis énekesek, Nevetnek. Péter Lajos, az ifjabbik körülimutat: — Ahány embert itt lát, mindvalamennyi erdőkertesi tanácstag, mindahány részt vett az építésben, a szervezésben. — És velünk az egész falu! — fűzi hozzá idős Péter Lajos. — És még sokan mások — toldja meg Dobróczi Zoltán. — Mert legfontosabb, kérem, a kooperáció! Ezt ő tudja leginkább, hisz ez a szakmája. És igaza lehet. Mert ahogyan sorolják, mi honnan került ide, magam is rájövök erre a nagy igazságra. A parkettához az Óbudai Parkettagyár, a székekhez a Kórházberendezések Gyára és a Csepel Csőgyár segítette az erdőkertesieket. És lehetne folytatni a sort, hogy a téglát., a kőport, a fát, az úttörők íjászfelszerelését ez az üzem, az a gyár adta vagy juttatta nagyon kedvezményesen az új művelődési háznak. — Hja, a legfontosabb a keresztapa! — mondja Kolonics Károly, és ezen megint derülünk. — Meg a társadalmi munka! — fűzi hozzá az iskolaigazgató. Ami, mint megtudom, megVercsek Feri bácsi, aki még vasárnap is javítja a tetőt ért ez esetben vagy százezer forintot. Valahonnan monoton, ütemes kopácsolás szűrődik be a hűvös nagyterembe. Kolonics Károly a mennyezet felé bök: — Hallja, az öreg Veresek Ferenc bácsi most is dolgozik a tetőn. Javítja a cserepeket. Igen, a helyi iparosok kitettek magukért. Nézze csak a falat, ugye szép? Hát ezt egy festő-kisiparos pingálta. Ingyen és bérmentve. A párttitkár: — Bizony, a társadalmi munka — az nálunk természetes. — És az is sokat számított — toldja meg idős Péter Lajos —, hogy a feleségeket beszerveztük ... Ha az asszony Tanácskoznak a kooperáló emberek is tevékenykedik, nem zörög ha a férje foglalt... Politika san kell ezt csinálni, kérem! Dobróczi Zoltán rábólint: — Bizony! Ez is a jó kooperációhoz tartozik! Aztán körülvezetnek. Megmutatják, ami már van, és azt is, ami csak ezután lesz. Úgy beszélnek a jövőről, hogy szinte látom mindazt, amit ezek a serény munkásemberek teremteni akarnak. A vetítőhelyiség... Két ve. títőgép már van benne... Az öltözők még nem befejezettek, de ez már csak néhány nap kérdése csupán... Az épületet kívülről is rendbehozzák, a kőpor már megvan, most csak teherautót kell „kooperálni” a szállításhoz... A Statisztikai Hivatallal való kooperáció eredménye 10 000 kötet könyv lesz... Aztán az épület háta mögé háromnégy klubhelyiséget terveznek ..: Ahol a bagger a téglagyárnak termelte az agyagot, forrás tört fel, nos, ennek a vizét át kell emelni, és strandot létesíteni... És ha az egész épületet átadná a borraktár... Mi mindent lehetne itt teremteni a sémimből! ... A semmiből? Azt azért mégsem. Az emberek összefogásából, akaratából, vagy ha jobban tetszik, Dobróczi Zoltán megfogalmazása: a kooperációból. (Az oldalt összeállítottal Garami László) iskolának, együtt a szomszéd-! dal, iskolatárs apja együtt az! iskolatárs apjával. A színpadon cigánybanda! húzza. Egy rózsaszál szebben be-> szél... Az a szép, az a szép... | Sok a kívánság, sok a nóta. § Aztán rázendítenek a zené- j szék egy mozgalmi dalra. > A megyétől, járástól jött I vendégek, elvtársak nagyban! beszélgetnek. Tlát igen, van I miről, hiszen az új’ iskola S újabb gondokat is hoz, ho-! gyan tovább? De az asztalak-) nál, a százfőnyi paraszti ven-! dégsereg elkapja a dallamot § cs zúgja. Különösen az utolsó sort,: mintegy jelezve: tudják, értik' 9 ^ ügy kicsit előbb is jöhetett $ ü/ volna! — fogad idős Pé- $ tér Lajos bácsi. — Most már ^ rendberaktunk mindent. $ — Inkább szombat este jött § volna! — üdvözöl a művelő- ^ dési ház igazgatója, miután a § súgólyukból kiadott szék után § ő maga is előbukkan. — Az ^ avatási ünnepségről lehetett S volna igazán szépeket írni! 5 Azért — így, utólag is le- | hét... 5 Bár, megvallom őszintén, S nem hittem volna, hogy riport 5 születik, amikor megálltam az § erdőkertesi új kultúrház előtt. !> Kívülről a semminél is keve- Sj sebbet mutat ez az épület, ^ amely borraktár volt, vagy ^ valami hasonló, felerészben ^ még ma is az. Kívülről ko- ^ mór hodály, de belülről... ^ Mint a mesebeli elvarázsolt ^ kastély ... Nagy, tiszta, par- ^ kettázott, méltóságteljes szín- !j házterem ... Tekintélyes osz- ^ lopok, újdonatúj csőszékek, •5 bársonyfüggöny... A friss | festékszagot elnyomja a kul- !; túra meghatározhatatlan, de ^ nagyon-n agyon kellemes, lel6 két gyönyörködtető illata. § Vagy nyolcán vannak ide- ^ benn. Nyolcán a gazdák, a !$ művelődési ház tulajdonosai | közül. § Sorra bemutatkozunk egy. ^ másnak. ^ — Kolonics Károly, kultúr^ otthonigazgató, egyébként gép- ^ lakatos... ^ — Ifjú Péter Lajos, párt^ titkár, egyébként a Dunakeszi ^ Vagongyár dolgozója ... ^ — Vörös László iskolaigaz$ gató ... ^ — Egervári Gusztáv, a Ma^ gyár Pamutipar műveze- S tője... ^ — Idős Gáspár Béla aszta5 los a sportszerárugyárból... ^ — Idős Péter Lajos — igen, 5 mi már kezetráztunk —, a $ Beloiannisz Híradástechniká- | ból... ^ — Dobróczi Zoltán nép| frontelnök, a könnyűgépgyár $ kooperációsa. ^ — Szent isten! Ahány em^ bér, annyi foglalkozás, annyi ^ üzem! Hogyan kerültek itt, a művelődési házban együvé? nárl szobák, úttörőszoba ... És minden világos, tiszta,: egészséges. Minden nagyon szép. Csak maradjon is ilyen. j Erről beszélnek az ünnepi; szónokok, erről a szülők. Jókedvűen, mint íjkik aján-1 dákot kaptak. A jókedv az avatást követői díszebéden a kis kultúrház i mennyezetét csapkodja. Az ebéden részt vett a féli falu. Ünneplőbe öltözött pa-; rasztemberek ülnek az aszta-; lók mellett, pedig az ebéd —j nem ingyen-bankett. De meg-; éri mindenkinek a húsz fo-i rintot, hogy Örülhet az új i § renyekben helyezhetik el, és ^ ami talán a legfontosabb: a !j tantermek gumipadlót kap- ^ tak, ami egészségügyi szem- 5 pontból rendkívül előnyös. | Szigetszentmiklós iskolaügye $ ezzel az új iskolaépülettel $ nagy lépéssel haladt előre. Fokozza a fejlődést, hogy a § régi iskolához társadalmi |! munkával egy új tantermet ^ építettek, és két régi, nagyon ^ rossz állapotban levő tante- S rém összevonásával az iskolát § egy teljesen korszerű tomate- $! remhez juttatták. § Az ünnepélyes átadás al- ;! ka Imából a szigetszentmiklősi !> • szülői munkaközösség közös %: vacsorára gyűlt egybe. rssssssss*'ss^sssssssj^sss^ss^sssss^sssssyss^s^sssssj szép környezet sokat jelent a nevelés szempontjából. Éppen ma, az avatáskor tapasztaltuk, hogy a tanulók szinte megilletődötten nyitottak be az osztályokba. — És a szülőknek is sokat jelent, ha csak délelőtt járnak gyermekeik iskolába. Ahol több gyerek van, ott nem kell a szülőnek délelőtt, délután is feláldoznia idejét a gyerek előkészítése, útrabocsátá- sa miatt. Az anya megszabadul a kétműszakos lekötöttségtől, akárcsak a pedagógus, többet segíthet férjének a mezei munkában, jobban rend- bentarthatja a lakást. ★ A pedagógusok tehát örülnek. Látják, tudják, mit jelent az új iskola. És a szülők? Nos, a szülők bizony alig- álig érdeklődnek. Vasárnap az avatásra talán harminc-negyvenen jöttek össze mindössze, azok is jóval a hirdetett idő után. Iskola? Minek az? — gondolják talán. Vagy ami még rosszabb: esetleg nem gondol a legtöbbjük semmit. ★ Néhány napja egy javító- vizsgát hallgattam meg ugyanitt, Káván. F. Laci, elsős kisdiák próbálta meg kijavítani azt az egyest, amit olvasásiból szerzett. A tanítónők vért verejtékeztek. — Nq, olvasd már, Laci! — Sző... e ... — Nem e, é! — É ... pö... — Most próbáld egybe olvasni! — Sző... é... pö ... — Kapcsold egybe! A kisfiú is verejtékezik. Szőke haja vizesen lesimítva, mhája tiszta, csinos... Kívülről nézve tehát minden a legnagyobb rendben van. De szeS az igazgató, a nevelőtestü- A let boldog. ^ Amikor megkérdezem Ke- ^ rekes Andrást, hogy milyen | könnyebbséget hoz a kávai új | iskola a nevelőknek, a szü- ^ löknek és a gyermekeknek, ^ pillanatig sem gondolkodik, | csak sorjázza: ^ — Eddig, a régi iskolában ^ váltott műszakban tanítot- ^ tunk. Az öt pedagógusnak ^ reggel nyolctól délután fél ^ hatig pillanatnyi szabadide- ^ je sem volt, a tanítás mellett i este jutott idő a felkészülés- | re. Most pedig csak délelőtt | járnak a gyerekek az islcolá- ^ ba, a délután rendelkezésünkre | áll, tanulhatunk, felkészűihe- | tünk a másnapi foglalkozá- | sokra. Jó dolog ez, nagyon jó! ^ — Azután: megjavul az $ oktató-nevelő munka más szempontból is. Az egymüsza- § kos oktatás azt jelenti, hogy $ 10 perccel megnő a tanórák $ időtartama. Jobban át tudjuk $ venni a gyerekekkel az anya- $ got. § — Az új iskola, a tiszta, ők, hogy ez az iskola nem i magától került ide, a falu i közepére. Éneklik az utolsó sort és i ismétlik nemegyszer: — Éljenek a kommunisták; és a nemzetköziség ... Új iskola Sziaefszentmiklóson S TT étfőn délután öt órakor j adták át ünnepciycsen ! rendeltetésének Szigetszent- ; miklóson az újonnan épített j hattantermes iskolát, amely- ! hez egy összkomfortos neve- j lői lakás is épült. Sziget- ! szentmiklós új iskolája eb- ! ben a pillanatban Pest me- ! gye legkorszerűbben épített ! és felszerelt tanintézete. Épí- ! tési költsége körülbelül há- ! rom és félmillió forint volt. ! Az épület gyönyörű park- ! ban áll, és rendezett kert is ! tartozik hozzá. Központi füstősre rendezték be, tantereméi levegősek, világosak, ha- ! talmas ablakai a kertre néz- jnek. A gyerekek felső ruhájúikat a falakba beépített székpedig azok is vigyázták a Laci gyereket. És az elismerő szavak a mi iskoláinkról! Ilogy mennyivel többet tudnak a mai gyerekek, mint a szülők tanultak annak idején. Már a régi, kicsiny, ódon : iskolában (éppen ötven éve J épült) is többet adtak a gye- j rekeknek a mai pedagógusok,! hát még az újban! 5 Négy tanterem, szertár, ta-5
