Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

FFST megyei ^CirlaP 1939. SZEPTEMBER 1. KEDD ÖREG BOGNÁR GYERMEKE legfiatalabb, 12 éves, most megy a hetedik általánosba, ő is kitűnően tanul és felsőbb iskolába igyekszik. Nyolc fiú, hét lány, összesen 15 gyerek. Bognáréihoz 36 év alatt tizen­ötször kopogtatott a gólya. Nem, egyikük sem ilyen ter­mékeny családból való. Csak hárman voltak testvérek Bog- náréknál, meg a felesége csa­ládjában is. Testvérek közül egyiknek sincs sok gyereke, csak náluk ekkora a gyermek- áldás. Talán a legidősebb fiú. a Józsi, majd nyomdokukba lép. De Bognár mama egye­lőre panaszosan mondja: — Még az idén se éri el az unokák száma a gyerekekét: — Mégis, hogyan nevelték fel ezt a sok gyereket? — Nehezen, kérem, nagyon nehezen — ismétli Bognár mama. — A férfiigyerekek mind fia­talon mentek szolgálatba — magyarázza az apa. — Hogy a lányok is? Nem, azok nem — mondja a mama és huncut nevetést fojt el. Szemmelláthatóan a lányokat sajnálta, nem engedte. — Majd mindegyik lány tanulni akart valamit, ám a fiúk esze nem állt annyira a tanuláshoz ... Igaz, az idősebbje nem is ta­nulhatott volna, más világ jár­ta akkor. — Pedig akkoriban minden évben megünnepelték a sok- gyermekes anyákat..; — Hogyne! Egyszer kaptam tíz pengőt, egyszer meg egy érmet... — Most hát megelégedettek? Bognárné válaszol: — Akinek 15 gyermeke szü­letett és ■ mindet felnevelte, valamennyi él is, az meg lehet elégedve. öreg Bognár József kezefe- jét végighúzza vastag bajszán és rábólint a felesége szavára. Szokoly Endre Javult a kiszolgálás, tisztábbak a boltok, több árut adtak el kevesebb költséggel A kongresszusi munkaverseny eredményei a Pest megyei föláművesszövetkezeteknél Pest megyében valamennyi földművesszövetkezet bekap­csolódott az MSZMP kong­resszusa tiszteletére indított munkaverssnybe. A verseny első szakasza a félév végével lezárult. Az értékelések sze­rint a könnyűnek egyáltalán nem mondható verseny­feltételeket 23 szövetke­zet teljesítette, s ezek kö­zül a legjobbak kitünte­tést kaptak. Kiváló földművesszövetkezet lett a bagi, a vérségi, a jász- karajenői, az ócsai, a kaku- csi, a nagykőtai, a pilisboros- jenői és a pilisvörösvári. A Ceglédberceliek pedig a SZÖ- VOSZ igazgatóságától és a KPVDSZ országos elnökségé­től dicsérő oklevelet kaptak. A kiváló címet kapott szö­vetkezetek közül egyike a leg­jobbaknak a vérségi. Verseg termelőszövetkezeti község. Lakossága a tavasz folyamán egy emberiként lépett a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára, s azonnal megkezdte a közös munkát is. Az idei közös munka már szép eredménye­ket hozott, s a vérségiek nem bánták meg, hogy ezt az utat választották. A fa’u nagy átalakulásá­hoz, fejlődéséhez méltóan a földmíivesszövetkezet dolgozói is igyekeztek az eddigieknél is jobb mun­kát végezni. Szövetkezetük egy évvel ez­előtt vált ki a Kar tál és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezetből. Az alig egy éve működő önálló szövetkezet most kiváló lett. s a kiválók között is figyelemre méltó eredményt ért el. Segítették a termelőszövetkezet megerősí­ezek az eredmények rendkí­vül fontosak. A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja, valamint a KPVDSZ területi bizottsága a második félévben is értékeli a versenyt, s időnkénti ta­nácsadással, segítségnyújtás­sal, mint eddig is, hozzájárul a szövetkezetek jobb munká­jához, a szövetkezeti rend­szer további erősítéséhez. A földművesszövetkezetek alkal­mazottai, dolgozói örömmel vettek eddig is részt a ver­senyben, s örömmel vesznek részt ezután is. A tavasz fo­lyamán nem egy dolgozó kér­te, legyen újra munkaver­seny, mert a verseny során a leg­jobbak nagyobb megbe­csülést kapnak, ugyanak­kor jobb munkára ösz­tönzik a lemaradókat is. A Szövetkezetek Pest me­gyei Központja és a KPVDSZ területi bizottsága ezeknek a dolgozóknak véleményére, ak­tivitására támaszkodva szer­vezi, irányítja és segíti a versenyt a továbbiakban is. Az eddigi eredmények és a dolgozók megnyilvánuló ak­tivitása pedig arra ad re­ményt, hogy a második fél­évben végzendő munkával még több Pest megyei szö­vetkezet nyeri el a kiváló címet, s még több dolgozó kap kitüntetést, pénzjutalmat, elismerő oklevelet, nagyobb megbecsülést. (tm) R'asztó-berendszésekkeI a vaddisznók ellen A Bükk és a Mátra erdejé­ben az utóbbi években meg­kétszereződött a vaddisznók száma, s a nagytestű, falánk állatok tetemes károkat okoz­nak kukorica- és burgonyaföl­deken. A veszélyeztetett föl­dek gazdái a vadásztársaságok segítségével most riasztó-be­rendezéseket szereltek fel a táblák szélére. A fél méter magasra kihúzott drótokon különböző zajt okozó tárgyak tartják távol a földektől a hívatlan vendégeket. A va­dászok is lesben állnak, s ha arra alkalom adódik, egy-egy nagyobb példányt le is teríte­nek. Az elmúlt hetekben több mint 15 vaddisznó került így puskavégre. Harmincmillió forintot meghaladó értékű tanfelszerelés, szemléltető eszköz, 100 000 darabnál több különféle búfor az iskoláknak az új tanévre Ez az italúllvány, amely falusi viszonylatban párját ritkítja Csővázas tető fedi a tágas kertheiyiséget, amely már a megnyitó napján nagy sikert aratott (Tenkelyi felvételei) ismeret oktatásához szükséges megyei falitérképet most 5 megye iskolái kapják meg. Ezeket a térképeket 1960-ban a többi megye minden iskolá­jába ugyancsak eljuttatják. A minisztérium elsősorban azért biztosította a központi beszerzési alapot, hogy az ok­tatásban különösen jelentős szemléltető eszközzel min­den iskolát egységesen ellát­hassanak, fokozatosan kor­szerűsíthessék az elmaradot­tabb falusi kisiskolák felsze­relését, berendezését is. A köz­ponti berendezésre szánt ösz- szeg jövőre, előreláthatólag 10 millió forintra emelkedik. Tervbe vették például, hogy a fizikaoktatás további könnyítésére 1960-ban — még a tanév vége előtt ezer darab hordozható, váltakozó hálózatra kap­csolható áramátalakítót szállíttat a minisztérium az általános iskolákba. Folyamatosan valamennyi ál­talános iskola kap majd ilyen készüléket. Közölték a minisztériumban azt is, hogy az oktatási intéz­mények az új tanévre több mint százezer darab különfé­le iskolabútorral — padokkal, asztalokkal, székekkel — gaz­dagodnak. ^ A Művelődésügyi Miniszte- ^ rium tanszeripari osztályán ^ tájékoztatták az MTI munka- ^ társát, miként gondoskodtak ^ az iskolák megfelelő ellátásá- ^ ról különféle taneszközökkel, . ^ szertári felszerelésekkel, bú- ^ torokkal. Elmondották, hogy ^ a politechnikai munkaesz- ^ közöket, aiapfelszerelése- ^ két a tanévnyitásig min- den iskola megkapja. ^ Kivétel az úgynevezett egye- ^ ternes munkaasztal, amelyek- ^ nek egy része csak tanévnyi- ^ tás után érkezik meg az isko­lákba. A gyakorlati foglalko- ^ záshoz szükséges, eddig meg- ^ rendelt munkaeszközök érté- ^ ke mintegy 10—12 millió fo- ^ rint. | Nagy gondot fordít oktatás- 5 ügyi kormányzatunk a szer- 5 tárak fejlesztésére, korszerű- > sítésére, az esetleges hiányok ^ pótlására. Központi beszer- | zésből erre a célra 7,5 millió ^ forint szolgál, a tanácsi ok- ^ tatási gazdálkodó szervek ^ megrendelései alapján pedig ^ körülbelül 25 millió fo- ^ rint értékű szertári fel- ^ szerelés, szemléltető esz- | köz, kép. falitérkép stb. | kerül az év végéig az isko- | Iákba. ^ A IV. osztályban a lakóhely­Hjgyan tudta felnevelni őket? Mi mást kérdezhetne az ember az anyától, rt:i ti­zenöt gyermeket hozott a vi­lágra, tizenöt gyermeket táp­lált, nevelt, mosott, varrt rá­juk és tizenötszörösen szen­vedte végig az anyai aggodal­makat külön-külön minden gyermekéért. S mi mást fe­lelhetne Bognár József né: — Nehezen. Bizony nehe­zen ... Három és fél évtized meny­nyi gondját sűríti össze eb­ben a néhány szóban! Itt ülünk házunk torná­cán, Nyársapát község más­félezer holdas termelőszövet­kezetének földjén, és az asztal mellett ott ül a 65 esztendős családfő, Bognár József kiér­demesült juhász is. Az ősz óta, napi egy munkaegység fejében, már csak csősz a szö­vetkezetben. Négy esztendeje megbetegedett, azóta kicsit húzza a jobb lábát, meg nem tudja magasra emelni a ke­zét. Az orvos már akikor el­tiltotta a pásztorkodás fára­dalmaitól, de egész életében a juhokat terelgetne, nem egy­könnyen mondott búcsút a mesterségének. — Az apám Cegléden ju- hászkodott — mondja és ke­zei ej ével végigsimít vastag, ősz bajuszán. — Kisgyermek koromban tőle tanultam a ju- hászságot, korán befogott a munkába... Persze, később maga is számadó juhász lett, hol ki­sebb gazdák juhait vállalta a sajátjai mellett legeltetésre, hol meg beszegődött kisebb- nagyobb urasághoz. Hiszen az urasági juhász is csak afíajta cselédembernek számított, noha a többinél né­mileg jobban keresett. Ka­pott búzát, rozsot, csizmát, valahány pengőket, részt még a juhok szaporulatából is, meg ebből is, abból is valami keveset, csak betegbiztosítást, azt nem kapott. — Akkor voltunk igazán nehezen, amikor 31-ben meg kellett apánkat operálni — sóhajtozik Bognárné. „Apánké­nak nevezi a férjét, 15 gyer­mekének apját Meséli aztán, milyen nagy bajba került a család. A más­fél évig keresőképtelen apa csak a kórházban kerek fél- esztendőt töltött. Mája volt beteg, orvostól orvoshoz, kór­házból kórházba járt. — Senki sem vállalta az operációt, végül a Winternitz professzor úr megoperálta apánkat. Józsi, a legidősebb fiunk akkor ment először szolgálatba. Egy gazda két tehenét őrizte. Én meg — már hat gyerekünk volt — segélyeid folyamodtam a köz­ségházán. Kaptam is egyszer s mindenkorra négy pengőt, meg egy jó tanácsot, menjek el a paphoz. Hát az is adott három pengőt, 50 fillért egy- egy gyerekre. Elment aztán hamarosan az apám másfél- vékás földje is ránk, a beteg­re. meg az egészséges gyere­kekre. Pedig közben dolgozni is jártam a Nagykőrösi Kon­zervgyárba. No, nagy fizetést vihettem haza minden héten! Hat pengő 80 fillér volt a heti keresetem, magamra, meg a hat gyerekre és beteg apánk­ra. De aztán Bognár József fel­gyógyult és megint csak to­vább őrizte a más nyáját és egymás után születtek az apró Bognárok, szám szerint még kilencen. Ha nem min­den esztendőben, hát minden másodikban. Valóságos kis nyájat kitett már a számuk. — Apánk a fiúgyerekeket már egész kis korukban keze alá vette, magával vitte a le­gelőre — meséli még Bognár mama. — Juhász is lett egy híja mindből — büszkélkedik Bog­nár József a fiaival. — Tiszta juhászcsalád az enyém, apám­nak meg még a nagyapja is az volt. Annak az apjáról még a többi eleiről nem tu­dom, csaik gondolom, azok sem lehettek egyebek. A nyolc fiamból csak egy ment el földművesnek, a többi meg­maradt a juhoknél. Azaz, a legkisebb, a Miklós, még ide­haza van, de belőle is juhász lesz. — Már most is megfejem én a juhokat! — hivalkodik vidám arccal a kis Miklós. Nagy fekete kalapban, de csak egy szál fürdőnadrágban ott sündö-rög körülöttünk. Ta­valy fejezte be az általánost és mert még csak 15 eszten­dős, nem lehet tsz-tag. Néha azért segít a juhászoknak, ahogy az apját, is nyári szün­időben mindig elkísérte. Bognárné fürgén térül-for- dul Hiszen nem öreg asz- szony, még csak 56 éves, de fiatalabbat mutat. Sem a sok szülés, sem a sok gyerekkel járó sok gond nem viselte meg. Hozza a családi társaské­pet. Gondosan letörölgeti a kötőjével, úgy teszi le az asztalra. Középen ül a vaskos bajszú pátriárka, élete párjá­val és körülöttük valóban mint az orgona sípjai ülnek, állnak a gyermekeik, mind a tizenöten, jól megtermett férfiak, fiúk, csinos asszo­nyok, leányok, az egész Bog­nár-család. Mutogatja aztán büszkesé­geit Bognárné, hogy ez itt az elsőszülött, a József, 36 éves és hét gyermek apja, a nagy­kőrösi Dózsa Tsz juhásza. Ez meg a 34 esztendős Mária, a férje szegényparaszt-szülők fia, tanító Kocséron, de csak pár esztendeje, azelőtt maga is a földet művelte, aztán meg magam agát is a dolgo­zók iskolájában, úgy lett be­lőle pedagógus, a felesége meg ugyancsak a dolgozók iskolájában járta ki a nyolc osztályt és már egy gyerekük is van. Aztán ez a 32 éves László, egy gyermek apja és Nagykőrösön iákik szintén. — Maszek-juhász— mondja kicsit restelkedve, kicsit di­csekedve az öreg, mert hát mégis ez a fiúk közül a leg- módosabb. — 70—80 sajáté juha van, legelőt bérel, azon| meg mások juhait is őrzi.! lövőre fez-tag lesz már ő is. s — Ez a lány, az Ilona 23! esztendős — folytatja az i anya —, Vácott lakik, a tex- i tiigyárba jár, szövőnőnek ta- i nult, még nincs férjnél. i — Hohó! A Sándort kife-; lejtetted! — szól közbe az; apa, aztán hozzánk fordul: — Tetszik tudni, ez a fiú lett földműves, Izsákon lakik, másfél holdon gazdálkodik, most 31 éves. Gazdasági cse­léd volt, béres ..: — Gyereke? Máj’ csak lesz — mondja tovább Bognárné. — Talán közben már meg is lett a gyerekük. No, aztán itt van Erzsébet. Most 25 éves, Kalocsán végezte a gazdasági technikumot, érettségi után hazajött a tsz-be könyvelőnek. A tavaszig, amíg férjhez nem ment, ott dolgozott. A férje brigádvezető a Nagykőrösi Gépállomáson, már egy gyere­kük is van. Ez meg itt.: * — De hiszen a Jánost ki­hagytad!? — szakítja ismét félbe öreg Bognár a felesé­gét.­— Az ám, a János! Ceglé­den lakik, a Zrínyi Tsz szám­adó juhásza, 31 esztendős, két gyerek apja. Soroja aztán tovább a gye­rekeket, Bálint 24 éves, a nyársapáti termelőszövetke­zetben juhász, az ő-sszel nő­sült, gyereke majd csak lesz, Pál 22 esztendős, most kato­na, hamarosan leszerel és visszajön juhásznak a tsz-be, ahonnan bevonult. A húsz­esztendős Katalin, hogy el­végezte a váci mezőgazdaság; technikumot, szintén a szövet­kezetben dolgozott, de tavai} óta a ceglédi kórházban ta­nul, az ápolónőképzőbe jár Albert 19 éves, szintén a hely­beli szövetkezet juhásza. Évi 17 éves, csak a nyolc általá­nost járta ki, jövőre azon­ban gyermekgondozónő-tan- folyamra készül. Addig a ts: baromfijait gondozza és segít t könyvelésben. A 15 esztendő: Miklósról már tudjuk, juhás; lesz belőle. Hátra van még ké kislány. A 14 éves Vera idéi jelesre végezte a nyolcadik ál talánost, most Cegléden kezd meg a gimnáziumot, Margit, j Reprezentatív kisvendéglő nyílott Tápiósiilyön Szombaton délután Tápiósiilyön, a vasútállomás melletti volt Somogyi-féle vendéglő helyén reprezentatív kisvendég­lőt nyitott a földművesszövelkezet. Az új létesítmény mint­egy 70 ezer forintos költséggel készült el, s a földműves- szövetkezet alkalmazottai 10 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Társadalmi munkában készült el az ital- állvány dekorálása is. Ennek az állványnak az az érdekes­sége, hogy Csányi Ferenc italboltvezető. Vajda László vil­lanyszerelő-barátjával — egy gramofonmotor és vekkeróra kombinálásával — váltakozóan felvillanó, több színű égő­rendszert szerkesztett rá, aminek csodájára járnak a vendé­gek. A vendéglőben felszerelt vízcsap — a szövetkezet vásá­rolta hozzá a villanymotort, a szivattyút és a tartályt — első a községben. A szépen berendezett, kerthelyiséges ven­déglőben nem kell a pult előtt ücsörögni, mert pincér szol­gál fel. tését, munkájukkal elmélyí­tették a szövetkezeti gondola­tot tagságukban, s így többek között az ő érdemük is, hogy a falu valamennyi dolgozó parasztja a szocialista gazdál­kodást választotta. De nem­csak a politikai, hanem a gazdasági munkában is ki­emelkedő sikereket értek el. Részjegy befizetési tervüket — ami a szövetkezet erejének növekedését eredményezi — 232 százalékra teljesítették. Felvásárlási tervüket 191, kis­kereskedelmi tervüket 122, vendéglátóipari tervüket pe­dig 112 százalékra. A verseny eredményeként valamennyi földművesszö­vetkezet munkája javult az elmúlt félévben. Ezért, ha sokan nem is értek el kiváló címet vagy nem is kaptak dicsérő oklevelet, el­ismerést érdemelnek, mert munkájukkal hozzájárultak a megye lakosságának jobb áruellátásához és a termelő- szövetkezetek fokozott gazda­ság} és erkölcsi megerősítésé­hez. Nagyon sok olyan szövet­kezet van, mint a bernece- baráti vagy a nagymarosi. Ezek csaknem valamennyi területen kiemelkedő eredmé­nyeket értek el, de több eset­ben — rajtuk kívülálló ok miatt — egy-két százalékkal elmaradtak valamelyik mű­ködési ágban. A megye vala­mennyi szövetkezetének mun­káját vizsgálva, az egész földművesszövetkezeti rend­szert értékelve, mégis el kell ismernünk e szövetkezetek jó munkáját is. Az egész szövet­kezeti rendszer további meg­erősítése nemcsak a néhány kiemelkedő szövetkezet telje­sítményétől függ, hanem va­lamennyi szövetkezet, s vala- ; mennyi dolgozó eredménye­sebb munkájától. A kong- ! resszusi verseny eddigi szaka- ; szóban pedig éppen erről a I kedvező jelenségről bizonyo- i sodha-ttunik meg. ■ Jobbak az eredmények, ; tisztábbak, ízlésesebbek ! lettek a boltok, több és • jobb árut adtak el köz- | megelégedésre, ugyanak- : kor kevesebb költséggel • dolgoztak, kevesebb volt i az áruromlás, hiány pe- ! dig csak elvétve, néhány ! helyen fordult elő. I ! Az egész szövetkezeti rend- ! szer szempontjából pedig s Ml I II.M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom