Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

1959. SZEPTEMBER 1. KEDD WT HM. 1 U cMirlap 3 Mi újsága ráckevei járásban ? Osztálvvcxdőí értekezleten a járási tanácsnál Hétfőn reggel azzal indul­tam el, hogy végiglátogatom a ráckevei járást és a hely­színen nézem meg, mik a já­rás legidőszerűbb problémái. Az autó már őszülő szántók és kertek között suhan végig a Csepel-szigeten, a szőlős­kertek közelében pedig már mustíze van a levegőnek. A ráckevei járási tanácsházán Diósi György elnököt kere­sem. — Osztályvezetői értekezle­ten elnököl — mondják az előszobájában. Tehát a legjobbkor jöttem. Legalább egy csokorban ka­pom meg a járás legfőbb problémáit. Az elnök szobája zsúfolt. Az osztályvezetők egymás után terjesztik elő beszámolóikat. Éppen Sági Mihályné, a mezőgazdasági Harmincnyolc lakásos, háromemeletes ház épül Ceglé­den a Szekfű és a Rákóczi utca sarkán. A földszinten két bolthelyiség lesz. Az egyikben cukrászda, a másikban zöldség- és gyümölcsüzlet nyílik Az építkezés még ebben az évben befejeződik (Gábor Viktor felvétele) NŐTALÁLKOZÓ VÁCOTT ny okkal érkező gyermekeket céllövölde, körhinta várta. Könyvsátor, kézimunka- bemutató, Okos Kata le­velesláda sorakozott a megnyitó délelőttjén. A váci úttörőház sokoldalú vezetősége tréfás szerencsejá­tékokkal, falovas-viadallal szórakoztatta az ifjabb nem­zedéket. Kora délután több órás kul­túrműsor kezdődött. Nagy taps köszöntötte a fóti Gyermekváros együt­tesét csakúgy, mint a ve­resegyházi és a vácrátóti óvodások színes népvi­seletbe öltözött ének- és tánccsoportjait. A váci nagyüzemek közül a kötöttárugyári együttes szín­játszói varázsoltak mosolyt többször is az arcokra. A jól sikerült asszonytalál­kozón megjelent Erdei László- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is és elbe­szélgetett a résztvevőkkel. Papp Rezső osztály vezetője referál. Je­lentése szerint a járásban néhol nem fordítottak kellő gondot a szalma begyűjtésére, . sok helyen még mindig kinn van ez az értékes anyag a szabad ég alatt. Némi baj van a silózá&sal is, ugyanis két silózógépre számítottak az idén, de kiderült, hogy csak egyet kapnak, mert a silókukorica vetésterülete alatta maradt a 100 holdnak, mindössze 92 hold, ennyihez pedig csak egy gép dukál. Ezek a jelentés negatív mo­mentumai. Szerencsére eltör­pülnek az eredmények mel­lett. A cséplési munkálatok az egész járásban úgyszólván befejeződtek, legfeljebb két- hárorn napi munka van még hátra. A termés mindenütt igen jó, különösen a termelő­szövetkezetekben, ahol két-három mázsával meg­haladja az egyénileg gaz­dálkodók idei átlagered­ményét. A járásban mindenütt alapo­san felkészültek az őszi ta­karmány biztosítására és a kapások begyűjtésére. A krumpliszedés megkezdődött, az eredmény itt is lényege­sen jobb a tavalyinál. Eddig a termésnek körülbelül 40 százalékát szedték fel. Igen érdekes volt az osz­tályvezetői értekezletnek az a része, amelyen beszámoltak a községfejlesztési tervek vég­rehajtásáról és a jövő évi programtervezetekről. Itt ke­rült szóba az az örvendetes tény, hogy a járásban az idén öt község orvoslakást épít és ezzel lényegesen előbb­re viszik az egészség­ügyet. így jut modern orvoslakás­hoz Halásztelek, Szigethalom, Úunavarsány, Dömsöd és Ma- josháza. Dömsödön 105 ezer forintot költenek az orvos- lakás építésére, ebben 20 ezer forint a társadalmi munka értéke. Majosházán öntevéke­nyen kezdték meg az orvos- lakás építését, amelynek munkálataiban napról napra — ebben a nagy dologidőben is — legalább 10 társadalmi munkás vesz részt. A főfalak négy-öt nap múlva már el­érik a tető magasságát. A járás egészségügyi hely­zetéről dr. Pál József járási közegészségügyi felügyelő szá­molt be. A megyei tanács legutóbbi ülésén, amint arról a Pest megyei Hírlap meg­emlékezett, Diósj György, a Ráckevei Járási Tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke is felszólalt és szóvá tette a szigethalomi járási szakorvosi rendelőintézetben uralkodó si­ralmas helyzetet. Ez a rendelőintézet már régen elavult és nem fe­lel meg a járás megnöve­kedett igényeinek. A közeli Csepel Autógyár munkásai közül naponta leg­alább 200 beteg keresi fel az itteni szakorvosi rendelőt, ! ezenkívül ez a rendelőinté- j zet látja el, illetve ennek a | rendelőintézetnek kellene el- ! látnia a járás egész területén > szakorvosi kezelésre utalt be­> tegeket. A rendelőintézet he- ! lyiségei szűkek, a túlságosan ! megterhelt orvosok képtele- ; nefc kifogástalanul ellátni a ; betegeket. A megyei tanács ! ülésén dr. Békés Zoltán fő- ! orvos bejelentette, hogy i a sziget halo mi rendelő- : intézetet rövidesen teher- ! mentesíti az az új ren- i delőintézet, amelyet a Csepel Autógyár létesít ; a közeljövőben saját betegei ; számára. A járás osztályvezetői ér­tekezletén azonban kiderült, hogy ez sem oldja meg a szigethalcmi szakorvosi rende­lő problémáját, mert ez a ren­delőintézet már arra sem al- : kalmas, hogy a járási szükség- i leteket kielégítse. Egyetlen i megoldás az lenne, ha telje- i sen új és korszerűen felsze- i rel rendelőintézethez jutna i itt a ráckevei járás. Beszámoltak az osztályveze-' tői értekezleten a most folyó sorozásokról is. A ráckevei járásban a sorozás augusztus 18-án kezdődött és eltart szeptember 8-ig. A legtöbb községből a ré­gi hagyományok felújítá­sa mellett vonultak a rác­kevei sorozási bizottság elé a sorköteles legények, felpántlikázott kocsikkal, autókkal, nótaszóval. A taiksonyiak saját fúvószene­kara is elkísérte a regrutá­kat, A sorozás eredménye ki­váló. Alig találtak a mérce alá álló fiatalok közül olyant* aki ne felelne meg a katonai követelményeknek. Délben véget ért a tartal­mas osztályvezetői értekez­let, utána megkérdeztük Diósi tanácselnököt, hogyan áll a tervezett új járási székház építésének ügye. — A tervek már elkészültek — mondotta az elnök —, a helyszíni szemle is megtörtént és úgy tudom, hogy megtör­tént az építkezési költségek biztosítása is. Közel négymillió forint­ba kerül ez az új, korsze­rű járási székház, amely a ráckevei Szent Ist­ván tér dísze lesz. Reméljük, hogy 1960-ra el is készül, amikor aztán a községi ta­nácsháza jofobszárnya, ahol a járási tanács hivatalai ez idő szerint működnek, felszabadulj más, fontos célokra lesz igény­bevehető és igen sok helyi probléma megoldására nyújt majd lehetőséget. Vasárnap különben nagy ünnepe volt Ráckevének. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség a KISZ és a Hazafias Népfront járási bizottságának közreműkiklésével igen jól si­került honvédelmi napot ren­dezett a ráckevei sporttelepen, igen változatos műsorral. Volt ejtőernyős vízbeugrás, motoros akrobata bemuta­tó, ökölvívó-mérkőzés, lö­vészverseny, kézigránát- dobás, helikopter-bemuta­tó, kézilabda-mérkőzés, s a ráckevei futballisták ösz- szemérték erejüket a buda­pesti szovjet helyőrség válo­gatottjával. Volt ezenkívül jól sikerült tűzoltóbemutató, a Csepel . Autógyár kultúrcso- portja pedig színvonalas mű­sort adott. Amikor lezajlot­tak ezek a műsorszámo'k, igen hangulatos táncmulatság kez­dődött a sporttelepen. A meg­eredt eső aztán beszorította a közönséget a Duna étterembe, ahol a dunavarsányi KISZ- zenekar közreműködésével reggelig tartott a mulatság. Magyar László Garai Juliska tegnap még az alsónémedi szülői házban ka­pált, uborkát szedett és válo­gatott, amit aztán este bevitt a földművesszövetkezetbe. Holnap reggel — először éle­tében — felül a katedrára a sári iskolában és megkezdi a második osztály tanítását egyik, tisztított földi- mogyorót a másik után dobálta befe­lé. — Hát te meg hon- nét tudod? — néz­tem csodálkozva a pöttömnyi gyerek­re. Helyette a trakto­ros felelt. — A fiam — mond­ta csendesen. — A legkisebbik. Most lesz elsöosztályos. Hangjában nem volt semmi dicsek-' vés. Ügy éreztem, természetes dolognak tartja, hogy a fia: ilyen kérdésekre meg tud felelni. Csak i amint tovább lép- i kedve visszapillan- i toltam, láttam, hogy: a traktoros apai el-l ismeréssel nézett a] kiskondásra. Ari Kálmán i tem, hogyan dolgo­zik, néztem a trakto­ros minden mozdu­latát: ahogy kiakasz­totta az ekét a föld­ből, ahogy lcanyaro- dott be a következő barázdába... De ni csak, megállt a traktor, A trakto­ros lelépett róla, s olajos ujjaival a zse­bében cigaretta és gyufa után kotorá­szott. — Milyen gyárt­mányú ez a lánctal­pas? — kérdeztem tőle. — Sz. 80-as, hat­van lóerős, szovjet! — hangzott a pontos válasz. De nem a traktoros, hanem a kiskondás szájából, aki ott ólálkodott kö­rülöttünk, miközben A KISKONDÁS a barázdában. No, hisz éppenséggel nem nagyon kellett azt keresgélni, mert az eke olyan mélyen for­gatta kifelé a fekete hantokat, hogy an­nál lejjebb már alig­ha volt mogyoró. Szedte hát a gyerek szaporán, már min­den zsebe, de még a sapkája is földimo­gyoróval volt teli- tömködve, úgy any­agira, hogy jutott belőle bőven Sári­nak, a kondorszőrű kedvenc öreg kocá­nak is. Am én ezúttal nem a kondorszőrű öreg kocát, és még csak nem is a kiskondást néztem; tekintetem az éppen közelembe érkező lánctalpasra szegeztem, s figyel­\ ij ír íváncsi az ember, ^ JA. akárcsak egy \ gyerek, órahosszáig í; is képes elnézelődni | egy-egy új, vagy ér- \ dekes látványosság ^ előtt. így álltam meg ^ a minap jómagam is ^ a ceglédi határ egyik § búzatarlója mellett, § ahol egy — számom- \ ra hatalmas —, $ lánctalpas traktor \ éppen egyenes ba- $ rázdát húzott. Szem- \ be jött velem, gon- ^ doltam megvárom, ^ amíg a tarló végére ^ ér, s alaposabban § szemügyre veszem \ ezt a jókora masi- § nát. ^ Disznók legelész­itek a tarlón, pászto- ^ ruk pedig — egy hat Í év körüli feketesze- § mű gyerek — a lánc- ^ talpas nyomában set- ^ tenkedett, földimo- § gyoró után kutatott nemcsak a párttagok dolgát, napi gondjait intézi. Hiszen a párttagság a. pártonkívüliekért van, értük, életük javulásáért felelős. Évről évre, napról napra hogyan lett több a fény. kevesebb az árnyéík a gondjaikra bízott emberek kö­zött. Hogyan tanították a fa­lut a szabadsággal élás, az önmagukkal rendelkezni tudás törvényére, arra, hogy az egyén szabadságához csak az egész falu közösségének sza­badságán vezet az út. Ezért a tanácsba választott kommu­nisták a felelősek. A magasabbrendű esz­mény, a józan értelem és a célszerűség nevében akarjuk nevelni fiataljainkat, az utó­dainkat. Amit mi nem tanul­hattunk meg, csak az utóbbi másfél évtizedben — legtöb­ben érett férfifejjel —, azt szerezzék meg ők könnyebben, már az iskolapadban. Legye­nek játékosak, dologszeretők, sokáig fiatalok. Szerezzenek tudást és tájékozottságot, hi­tet a szépben és a hasznos­ban, hogy gyarapítsák, amit mi verejtékkel számukra épí­tünk. Az iskolások, a serdül­tek nevelésével, a KISZ- szel mennyit és hogyan törő­dött a kommunista kollektíva? Ez is része a beszámolónak. Minden pontot felvázolnak, rövid mondatba foglalnak. Az­tán megneveznek négy-öt kommunistát, akik bizottság­ba szerveződnek, hogy az élet egy-egy területét alapo­san tanulmányozva és ele­mezve tárják a taggyűlés elé: ime, így és ezt végeztük. Emy- nyit jól, ennyit pedig döcög- ve-dadogva. Pontosan helyé­re téve minden mozzanatot, hogy kő legyen az alaphoz, amelyet a megválasztott párt­vezetőség gondja továbbépíte­ni a tagsággal együtt. Az utolsó pont vállia ki a------------------------- legnagyobb vitát Hiszen Iőrinckáta 440 holdas Úttörő Termelőszövet­kezete most 3000 holdas nagy- gazdaság lesz. Eredményt ér­tékelő szó alig esik. A terme­lőszövetkezeti község kiegyen­súlyozott életére való törek­vés napjai ezek. A vetőmagátadás és a csép- lés nehézsége, a jövő évi ter­vek elkészülése, a szántás és a munkában való részvétel, a lovak és szarvasmarhák kö­zös istállózásának millióegy problémája vibrál a szavak­ban. Sok gazda részéről a meg­értés úgy cammog, mint nagy­apáink öfcrösfogala. A várás és a kivárás, a ma­kacsság és a meddő, önma­gáért való ellenzékiség értel­metlen. Erről a dolgozó pa­rasztság is meggyőződött. Miért? Mert mindenki a saját szemével láthatja, hogy, akik az egyedüli küszködés csontot szikkasztó robotja helyett a sokak összefogott ereje mellé befogják az új technikát is, azoknak nem a rézgarasok ku- porgatása jut fizetségül, ha­nem a mai valóság és a hol­napi lehetőség aranypénze. Idegzetük, lelkűk minden erejével vitatják a tennivaló­(Váci tudósítónk jelentése.) Augusztus utolsó vasárnap­ján a természet már búcsú­zik a nyártól. A Váccal szem- benfekvő Pokol-sziget árnyas fái közé besurranó napsugár is inkább csak fényt ad, már nem melegít. A hangulat ba­rátságos, szívélyes. A város és a járáshoz tar­tozó 18 község asszonyai és lányai adtak egymásnak talál­kozót itt, a szigeten. Vona­ton, autóbuszon, de még sze­kéren is sokan érkeztek, cso­portosan. Augusztus 30-án vásár is volt Vácott, s a fürge „Huba” kishajó alig győzte a sok utast át­szállítani az öreg folyó hátán. A váci asszonyok _hetek óta készültek erre a találkozóra. A közelmúltban újjává­lasztott vezetőség első nagy feladata volt ennek sikeres megrendezése. A csárda mögötti tisztáson sok minden­ről gondoskodtak. Az asszo­kat. A huszonnyolc agitátor­pár eddigi működését, akik a múlt hónapban — átmenetileg —, megtorpantak. Már megmozdultak a lő- rinckátai legjobb gazdák. Né- hányan azonban, mint a most szabaduló gályarab, aki lábán megszokta a vasgolyók terhét, nehézkesen és imbolyogva lépnek az új élet simább út­jára. Milyen nehéz ezekhez igazítani a lépését annak, aki megismerte és évtizede meg is szokta a szabadon, köny- nyed léptekkel való járást! |gy {(észül kát a beszámo­---------------ló Lőrinckátán. T izenegy óra felé jár az idő, amikor felállnak az asz­taltól. A sápadt-sárga villany­fény hét férfi fáradt — elége­dett arcát világítja meg. Déry Károly A villanyiámpa sápadt-sár--------------------ga fényéber h eten ülnek az asztalnál. Lő- rinckáta pártvezetősége, öreg középkorú és fiatal férfiar­cok, a napi munka fáradtsá­gától ernyedt vonásokkal. Kovács Lajos, a párttitkái belehallgat a szoba másod- percnyi csöndjébe, végignéz az ismert arcokon és feláll. — A vezetőségválasztó tag- győrés beszámolója miatt va­gyunk itt. Ez a napirend egyetlen pontja. így kezdődött a háromórás megbeszélés Lőrinckátán, ha­sonlóan a pártszervezetek százaihoz, ezekben a napok­ban, az egész országban. Felmérnek, mérlegelnek és számot vetnek múlttal, jelen­nel, jövővel, az üzem, a falu, a város, az ország életével. Azzal a felelősséggel, amelyet választott vezetők éreznek — a vezetettekkel szemben. Mert a vezetőség tagjai — az alap- szervezetekben és a Központi Bizottságban is — vezetők és nem valamiféle „vezérek“. Vezetők, akik azonosították magukat a választókkal, akik a választók akaratát valósít­ják meg. A kommunista ve­zető egyéniségének az a titka, hogy benne tudatosan él az, amit a tömeg esetleg niég nem tud megfogalmazni vagy vágyainak, érdekeinek meg­valósításához nem tudja, mi­lyen utat válasszon. Országszerte a falvakban a ——-——----- nagy viták n apjait éljük. Nem csoda, hi­szen arról van szó, hogy örökre levessék azt a régi gú­nyát, amelyet a történelem során házilag szabtak-varrtak egy-egy ember testére, s az utóbbi évtizedben már csak foltozgattak. Igaz, ruhának ez is ruha volt, betakarta a testet^ ha szőkébbre sikerült, ha nőtt is az ember és az igénye. Az új ruha addig kényel­metlen, amíg a friss vasalás hozzáidomul viselőjének tes­téhez. Egyre több parasztosa­id próbálja magára az új "Kőzetet és mind többen ezt érzik kényelmesebb viselet­nek. Türelmes és megértő a dol­gozó parasztság „szabómes­tere“: a munkásosztály és a partja. Tapasztalatból isme­rik már tizenöt esztendeje. Ezt érzi a lőrinckátai párt­vezetőség, amikor sorraveszi a beszámoló pontjait. A számvetés felelőssége által diktált, szinte kínos aggoda­lommal mérlegelik a három­éves „lőrinckátai történelem” minden részletét, hogy pon­tokba foglalva „az igazat és a valót" tükrözze. A bel- és a 'külpolitikai helyzetet azért vázolják, hogy mindenki érezze: a valóság­hoz, az eseményekhez, a helyzethez kell igazítani min­den cselekedetünket. Mert nemcsak, a külső világ hat a lőrinckátaiak életére, hanem ők is hatnak a világ folyásá­ra, ha egy szívvel tudnak igent is, nemet is mondani. Világosan és logikus rend­ben kell felsorakoztatni 1956 ; októberének tényeit. A kom- ! munista embert a küzdelem ■ érdekli és érleli. Abból me- j rít tapasztalatot, hogy a ta- i nulságokat levonva, ereje le- i gyen tovább harcolni. A párt j újjászervezéséért, az élet i * konszolidációjáért, a rendért ! és a lelkek békéjéért folyta- \ tott harc győzelmes útjának i forró pillanatait kell felidéz- : ni, de a csüggedés és a ku- ■ darc percei, a hiba és kö- \ vetkezményei sem hiányoz- : hatnak a mérlegelő monda- j tok sorából. Mert érzékeny j emberek a kommunisták. Ha- : misan cseng a fülükben a di- ] csérét, ha nem vet számot az : igazság tényeivel. Erről folyt a szó Lőrinoká-:------------------------tán, a : p ártvezetőségi ülésen. Aztán : arról, hogy a hét vezetőségi i tagból kinék-kinek mi a köte- • lessége. Mert ha a pártszer-; vezet számvetést csinál, akkor i A mérlegelés napjaiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom