Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-25 / 225. szám

1959. SZEPTEMBER 25. PÉNTEK hírlap X Nyolc hónappal az egyesülés után Látogaíás a maglód! Micsurin Tsz-ben A népi ellenőrzés és a tanácsi szervek szorosabb együttműködéséről tárgyaltak a megyei NEB-elnökök Én a reggeli vonattal ér­keztem, ők pedig — már mint Pálos László elnök és Nagy Miklós agronómus — hintóval jöttek a termelő- szövetkezet székházának ud­varára. — De nem hazulról, hanem Gyömrőről — mondja az el­nök —, ahol a maglucerna- cséplést néztük meg. Reggel fél hatkor indultunk, de visz- szafeléjövet még útbaejtet­tük a silózást és a termény­szállítást is. Früstök után indulunk tovább: megnézzük a vetési előkészületeket és az őszi mélyszántás munkálatait. Jelenleg ugyan­is a Monori Gépállomás gyömrői üzemegységéből négy G—35-ös és egy univerzál traktor dolgozik területün­kön. Bemegyünk az irodába. Itt mindjárt feltűnik nekem, hogy a helyiség egyúttal la­kószobául is szolgál, mivel­hogy az egyik oldalon két fehérre festett és gondosan letakart vaságy áll. — Kik laknak itt? — kér­dem. — Én, meg Cséke Zsig- mond, a főkönyvelő — vilá­gosít fel az elnök; Aztán elmondja, hogy mindketten április 4-e óta állnak a szövetkezet élén, addig a MÉK Pest megyei Központjában dolgoztak, ahol Pálos, a termelési osztály ve­zetője, Cséke pedig főrevi­zor volt. Munkájuk során gyakran kerültek kapcsolatba a maglódi Micsurin Tsz-szel, ismerték munkáját, nehézsé­geit, s elhatározták, felajánl­ják szakértelmüket, tapasz­talataikat a tsz-nek, bebizo­nyítják, hogy a maglódi Mi­csurinban is lehet jövedel­mező gazdálkodást folytatni. De tartsunk sorrendet, mert idejövetelüket még a maglódi Micsurin, a Törekvő és a szomszédos gyömrői Dó­zsa egyesülése előzte meg, ami ez év február 4-én zajlott le. Mi tette szükségessé a há­rom tsz egyesülését? Ennek többféle oka volt. Mindenekelőtt a rossz veze­tés és a tagság nemtörő­dömsége miatt bekövetkezett eredménytelen gazdálkodás. Az említett okok mind a három tsz-re érvényesek, de különösen súlyos bajok vol­tak a helybeli Törekvőben és a gyömrői Dózsában, ahol az alapszabályellenes műkö­déstől kezdve a közös vagyon nyilt herdálásáig minden megtalálható volt. Az ak­kori állapotok jellemzésére mindössze egy példát emlí­tenek: egy évvel ezelőtt a három tsz összesen több mint egymillió forintos mér­leghiánnyal küszködött, a ta­gok év végén a Micsurinban 22, a Törekvőben 21,03, a Dó­zsában 21,22 forintot kaptak munkaegységenként, de a kiosztott pénz mögött nem állt ténylegesen megtermelt érték, ami azt jelenti, hogy ezt az összeget a tagoknak vissza kellett volna fizetniök. Amikor már minden kötél szakadni látszott, maguk a termelő- szövetkezetek tagjai kérték a három — gazdaságilag is összefüggő területű — tsz egyesítését. A Micsurin név alatt egyesített szövetkezetek korábbi vezetőit leváltották, s a tsz vezetését — amíg Pálosék ide nem kerültek — Nagy Miklós, a Micsurin Tsz mezőgazdásza látta el, kinek első teendője a rend, a mun­kafegyelem helyreállítása, a notórius munkakerülőknek a tsz-ből történő eltávolítása volt. Ettől az időtől kezdve a szövetkezet tulajdonában levő munkaeszközöket, ' felszerelé­seket csak indokolt esetben és írás ellenében adtak ki, s munkaegységet csak azoknak írták be, akik azért eredmé­nyesen megdolgoztak. Termé­szetesen akadtak javíthatatla­nok, akiknek nem tetszett, hoigy vége a káosznak, hogy nem lehet tovább büntetlenül a zavarosban halászni, s az ilyenek hamarosan lemorzso­lódtak, elhagyták a szövetke­zetek Ilyen helyzetben került a tsz élére Pálos László és Cséke Zsigmond. Tudták jól, hogy mi a helyzet, de ennek ellenére lelkesedéssel, nagy tervekkel érkeztek. Elképze­léseiket a közgyűlés elé tár­ták. Mindenekelőtt arról kel­lett határozniuk, hogy a reá­lis lehetőségek felmérésével mit termeljenek, mivel fog­lalkozzanak. így okoskodtak: a főváros mindössze huszon­négy kilométerre van Mag­lódtól. s ez a körülmény egy­úttal meghatározza a tsz prog­ramját is. Ez pedig csakis a tejtermelés, a hizlalás,, a ba­romfinevelés, a tojásternie- lés és a kertészkedés lehet. A tagság hozzájárult a prog­ramhoz. A munka elkezdésé­hez az új vezetőknek különö­sen jelentős segítséget nyúj­Mindössze egy hónapja an­nak, hogy a szigetszentmik- lósi autóvárosban megnyílt a 152-es vegyes iparcikk-bolt. Pontosabban: szept ember 27-én lesz egy hónapja. Eny- nyi idő alatt — természetesen — még nem alakulhatott ki az üzlet állandó vevőköre, nem stabilizálódhatott az áru­forgalom, de néhány érdekes tottak: Kovács Ferenc, Osz- tertág József, Fegyvernek! András és Tusák István tsz- tagok, akik az elsők között ismerték fel a káoszból kivezető utat, s a maguk területén mindent elkövettek annak érdekében, hogy a közös gazdaság mi­előbb talpraálljon. Több mint fél év telt el azóta. Mi most a helyzet a Micsurin Tsz-ben. Elmond­ható-e róla, hogy most már a rendes - kerékvágásba zök­kent és útja felfelé ívelt? A vezetők válasza határozott igen, noha nem tagadják, még temérdek a tennivalójuk, s ezek között is első helyen áll a tagság nevelése, a szövetke­zetbe vetett bizalmának a visszaadása, amely csakis az eredményes gazdálkodás, a jövedelem növelése révén ér­hető el. Ennek a törekvésnek máris kézzelfogható eredményei van­nak. Említsünk meg közülük néhányat. A termelőszövetke­zet az eltelt néhány hónap alatt hatvan hízómarhát, het­ven hízottsertést, ötven fiata1 borjút értékesített, melyekért több mint hatszázezer forin­tot kapott. Ha ehhez az ösz- szeghez hozzávesszük még a zöldségfélékért, a tej- és a gyapjúhozam összegét, úgv eddigi oénzbevételük — csak az említett termelvényekből — eléri a másfél millió forintot, s hátra van még az idei ga­bonafélék után járó bevétel. Az elért eredmények lehe­tővé tették, hogy a termelő- szövetkezet vezetősége havon­ként minden munkaegység után 15 forint pénzelőleget oszthasson, ami egy közepe­sen do1 gozó szövetkezeti tag­nál 500—600 forint készpénzt jelent. A teljes évi jövedelem természetesen ..majd. ..csak a. zárszámadás, után mutatkozik meg. de a vezetők annyit máris elárulnak, hogy az idei év végi részesedés messze fe­lülmúlja a három tsz-ben ed­dig szokásos jövedelmet. Ari Kálmán tapasztalatot máris megfi­gyelhetünk. Az első — és legfontosabb — a lakosság egyre növekvő kereslete a drágább, tartó- sabb iparcikkek iránt. Jó pár Pest megyei községiben volt alkalmam beszélgetni bolt­vezetőkkel, kereskedelmi szak­emberekkel, s valamennyinek közös volt a véleménye: a közszükségleti és luxuscikkek kereslete sosem volt ilyen magas az országban, mint a legutóbbi két évben. A váci 130-as csemegebolt vezetője, Csáki Sándor elmondotta, hogy a lakosság olyan rétegei lettek rendszeres vásárlói a legfinomabb édességféléknek, csokoládéknak, amelyek a felszabadulás előtt évszámra nem vásároltak ilyesmit. Ganz Sándor eivtárs, a szent­endrei ruházati bolt vezetője szerint amilyen mértékben nőtt a kereslet a tiszta gyap­júszövetek, brokátpaplanok, nylon harisnyák iránt, úgy csökkent az érdeklődés a gyengébb minőségű vagy ol­csóbb pamutáruk, textíliák iránt. Ez a véleménye Szipszer Istvánnak, a szigetszentmik- lósi 152-es iparcikk-üzlet ve­zetőjének is. Mint mondja, az üzlet megnyitása — három hét — óta 300 009 forintos forgalmat bonyolítottak le. Kapós cikk a televízió Heti százezer forint — szép összeg. Érdemes megnézni, mi­ből adódik ez a szép summa? — Hadd kezdjem azzal — mondja Szipszer István —. hogy az autóvárosban „divat­ba jött" a televízió: három hét alatt 11 darabot adtunk el be­lőle! A másik cikkünk, amely iránt nagy a keres1 et, a por­celán- és üvegáru, Tizenötezer A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöksége csü­törtökön értekezletre hívta egybe a járási és városi népi ellenőrzési bizottságok elnö­A Csepel Autógyár fennállá­sának, 10. évfordulója alkalmá­ból a városligeti EM pavilon­ban nagyszabású kiállítást rendez. A hat méter magas üvegfallal ellátott 500 négyzet- méter kiállító területű pavi­lonban bemutatják majd a gyár és a gyártmányok tíz­éves fejlődését. A közönség megismerkedhet majd minden főbb gyártmány­nyal a Csepel 350-estől kezdve a terepjáró 3,5 tonnás teher­gépkocsikon keresztül a leg­újabb különleges nyerges ko­csikig. A kiállltóhelyiségben grafi­forint értékű porcelán tárgy- és üvegkészlet talált gazdára boltunkban. Ez pedig azt mu­tatja, hogy a munkásemberek ma már nemcsak olyasmit vá­sárolnak, amire feltétlenül szükségük van, hanem olyat is, ami díszíti, szépíti otthonu­kat. Ezt bizonyítja az értékes herendi porcelánfigurák ke­lendősége is. Megtudom, hogy mosógép­ből hat darabot adtak el, s még többet vásárolnának, ha ismét lehetne részletre kapni. Pannónia motorkerékpárból minden mennyiséget el tud­nának adni. Csupán egyetlen darabot kaptak — a megnyi­táskor. El is kelt, abban a pil­lanatban: az első vevő boldo­gan otthagyta érte a 19 000 fo­rintot. Már megint hiánycikk! — Jelenleg mi a hiánycikk? — kérdezem Szipszer Istvánt. A válasz meglepő; mást vár­tam. — Két hét óta nincs papír- szalvétánk — pedig naponta többen is keresik — és egész­ségügyi papírunk. Több és na­gyobb választék kellene gyer­mek-. bakfis- és kamoszruhák- bói is. Itt. az autóvárosban körülbelül 700—800 gyermek lakik. Joeos tehát a szülőknek az a kívánsága, hogy — ha már megnyílt az iparcikk­üzlet — minden igényt ki tud­jon elégíteni. Amellett, hogy szívesen és oártolólag tolmácsoljuk Szip­szer István boltvezető, illetve az autóvárosi lakosság kérését az illetékesekhez, annak a re­ményünknek adunk kifejezést, hogy néhány héten belül gon­dosabb és gazdagabb lesz en­nek az új üzletnek az áruellá­tása. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják — meeérné ..; (Ny. É.) az év első felében végzett munka eredményeit és a to­vábbi feladatokat. Az érte­kezleten megjelent az MSZMP Pest megyei Pártbizott­sága, a megyei rendőrfő­konokon és fényképeken is­mertetik a gyár történetét s bemutatják azokat a gépjár­műveket, amelyekben Csepel motor működik. A pavilon mellett tizenöt gépkocsi kép­viseli azt a soíc ezer Csepel gépkocsit, amelyek a világ legtávolabbi országaiban öreg­bítik a magyar ipar jó hírne­vét. kapitányság és a Pest megyei Ügyészség is képviseltette ma­gát. A tanácskozást kilenc óra­kor nyitotta meg Gádorosi Ferenc, a megyei NEB helyet­tes elnöke, majd Forgács Jó­zsef elnök részletesen beszá­molt a bizottság munkájáról. Megállapította, hogy az éP második felében ez a munka örvendetes fejlődést mutat, je­lentékenyen szélesedett a népi ellenőrzés tömegbázisa, erő­teljesebben érvényesült a kol­lektív vezetés elve és a tagok jobban belekapcsolódtak az ellenőrzés munkájába. Még mindig észlelhetők azonban bizonyos fogyatékosságok, így például a tagok nem vesznek részt elegendő számban az el­lenőrzés munkájában. A leg­jobban működik a NEB a bu­dai. a nagykátai és a monori járásban, de más járásokban, mint például a szobi és a ceg­lédi járásban az ellenőrzési munka kissé megtorpant. A bizottságok sok vizsgála­tot tartottak a megye terüle­tén és igen sok szabálytalan­ságot, hibát tártak föl. A tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelméről szóló rendelkezé­sek végrehajtását a megye területén működő hét nagy­üzemben ellenőrizték és a vizsgálat eredményeképpen közel ötvenmillió forint ér­tékű felesleges készleteket ta­láltak. Foglalkozott Forgács József a NEB és a különböző szer­vezetek kapcsolatával és meg­állapította, hogy a leghat- hatósabb támogatást a párt- szervezetektől kapja, a legla­zább viszont a kapcsolat a Hazafias Népfront helyi szer­vezeteivel. A felszólalásokra adott válaszában kiemelte a NEB és a tanácsi szervek együttműködésének szükséges­ségét. Sajnálattal állapította meg, hogy ezen a megbeszé­lésen nem jelentek meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának képviselői. Látogassa meg a Váci Őszi Vásárban a Vác és Környéke Képbolt V. pavilonjait! Televízió—Rádió Motorkerékpár—Kerékpár Kályha—Tűzhely Bútor—Üveg- Porcelán Ajándék—J átékáru szükségletét bő választékból biztosíthatja! Pontos, gyors, udvarias kiszolgálás A szeptember 26—27-i váci vásáron keresse fel a PRV pavilonjait, ahol TETŐTŐL TALPIG FELÖLTŐMET Méter-, divat- és kötöttáru Készruha, cipó, szőnyeg és függöny nagy választékban! • • •• KÜLÖN PAVILON LEÉRTÉKELT ÁRUKRÓL! SÍK Előzékeny kiszolgálás ! Rövid hetek alatt 11 új televízió tulajdonos Több gyermekruhát az autóvárosba! keit, hogy velük megbeszelje 40 vagon szilva — exportra A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjának (MÉK) nagymarosi kirendeltsége az elmúlt napokban negyven vagon szilvát exportált Csehszlovákiába. Ké­pünk az utolsó vagonok berakását örökíti meg (Tenkely felv.) Készülődés a Csepel Autógyárban az októberi kiállításra

Next

/
Oldalképek
Tartalom