Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

2 "'WCirlap 1959. SZEPTEMBER 22, KEDD Minél előbb leszámolunk a hidegháborúval, annál előbb jobb lesz az egész emberiségnek (Folytatás az első oldalról.) kort a feltesszük a kérdést, mi ez oka annak, hogy bár mi megegyezésre törekszünk a nyugati hatalmakkal a lesze­relés kérdésében, arra kény­szerítenek bennünket, hogy részt vegyünk a fegyverkezési versenyben? Talán az a cél­juk, hogy a íegyverkezési Verseny során katonai fölény­be jussanak a Szovjetunióval szemben. De bármit mondja­nak is, a fegyverkezési hajsza, mint a tapasztalatok mutat­ják, olyan bot, amelynek két Vége van. A fegyverkezési hajsza nem válik javára sem a szovjet, sem az amerikai népnek, és bármely ol­dalról is nézzük, mind ér­telmetlenebbé és veszélye­sebbé válik. Ä fegyverkezés görbéje olyan magasra kúszott fel, hogy ma komolyabban, mint valaha, és becsületesen meg kell állapod­ni a leszerelésben. Az itt jelenlevők bizonyára talár tudják, hogy az ENSZ közgyűlésének tegnapi ülésén a Szovjet kormány alapvető le­szerelési javaslatokat terjesz­tett elő. E javaslatok lényege az, hogv a legrövidebb időn, körülbelül négy éven belül meg keli valósítani az állampk általános és teljes leszerelését, meg kell semmisíteni minden fegyverfajtát, beleértve a nuk­leáris fegyvereket és a rakétá­kat is, fel kell oszlatni minden fegyveres erőt, megszüntetni a hadügyminisztériumokat és a vezérkarokat. Az államok ren­delkezésében csupán meg­egyezéssel megállapított kisebb rendőri kontingensek - marad­nak, amelyek feladata a belső rend fenntartása és az állam­polgárok biztonságának vé­delme. Ezek a rendőri erők «supán könnyű lőfegyverrel volnának ellátva. Ahhoz, hogy a maguk tel­jességében értékelhessük új javaslatainkat, azt is figye­lembe kell venni, hogy ezek a javaslatok megszüntetik az egyik legfőbb nehézséget, amely minden korábbi le­szerelési tárgyaláson jelent­kezett — még pedig az el­lenőrzés kérdésében — mi­vel teljes leszerelés esetén az államoknak nem lesz semmi rejteni valójuk egy­más elöl, s az ellenőrzés en­nek megfelelően teljes és át­fogó lehet. Ez pontosan el­lenőrzés és nem felderítés lesz, mivel ha nincsenek Új csírák a szovjet—« Szeretnék emlékeztetni ez­zel kapcsolatban Eisenhower elnöknek 1955-ben Genf ben elmondott szavaira: „Az ame­rikai nép szeretne a szovjet nép barátja lenni. Az ameri­kai és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nftncs kereske­delmi ellenségeskedés. A tör­ténelem során népeink min­dig békében éltek egymással”. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok népe között sok közös vonás van. Látogatá­som meggyőz arról, hogy az amerikai nép értékeli és sze­reti a békét. Több más olyan vonást is észrevettem, amelyek kö­zel hozzák egymáshoz népeinket — így a szor­galom, az újra való tö­rekvés, a tudásszomj, a technikai fejlesztés vágya és végül olyan emberi jó- tulajdonságok, mint a nyíltság, a humorérzék, a jóindulat és a hazaszere­tet. Bennünket természetesen megörvendeztet, hogy az utóbbi időben friss levegő tört be a szovjet—amerikai viszonyba. Szovjet és ameri­kai államférfiak kölcsönös lá­togatásai és találkozói, a kul­turális, a tudományos és technikai kapcsolatok, a me­zőgazdasági, a közegészség- ügyi csere felélénkülése, ki­állítások szervezése, az ide­genforgalom fejlődése — mindezek új csírák a szovjet— amerikai viszonyban. Most pedig polgármester úr, ■önhöz fordulok, a vendég­látóhoz, Beszédében ön azt hadseregek, a felderítés el­veszti jelentőségét. Az említett javaslattal gyökeresen, egyszer s min­denkorra meg akarjuk ol­dani a leszerelés problé­máját: olyan feltételek közé akarjuk juttatni az államokat, amelyek kö­zött nem rendelkeznek többé a hadviselés anya­gi eszközeivel. Nehéz feltételezni ugyanis, hogy az amerikaiak és oro­szok háborúzni kezdenek egymás ellen repülőgépek, harckocsik, rakéták és más korszerű fegyverek nélkül, például vasvillával és asz­tali késsel. Mi változatlanul bízunk az emberek jó szán­dékában, abban, hogy nem egymás leöldösésére, hanem békés életre és barátságra születtek. Önök tudják, hogy a keresztény vallás legfőbb parancsolata: „Ne ölj!” Mi természetesen tudjuk, hogy a leszerelés gondolatá­nak sok ellenfele van, hogy új javaslataink nem minden­kinek tetszenek. De szeret­nénk hinni, hogy ezek az őszinte javaslatok, amelyek maximumát jelentik annak, amire egy nagyhatalom, kü­lönösen a jelenlegi nemzet­közi feszültségben rászánhat­ja magát, kedvező visszhang­ra találnak az Egyesült Ál­lamokban. Szeretném remél­ni ezen kívül, hogy ' Eisen­hower elnök és az én be­szélgetéseim révén a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kormánya jobban meg­érthetik egymás álláspontját a leszerelés kérdésében, majd együttes erőfeszítéssel mun­kálkodhatnak korunk e rend­kívül szövevényes, de lét­fontosságú problémájának megoldásán. Ha ugyanis országaink közös nevezőre jutnak, közös véleményt alakíta­nak ki a leszerelés kér­déseiben, bátran elmond­hatjuk, hogy a nehéz­ségek nagy részén túl vagyunk. A második világháború vészterhes napjaiban népeink vállvetve harcoltak a közös ellenség ellen. S minthogy né­peink a történelem legfeszül­tebb időszakában együtt vol­tak, ez megbízható utalás le­het arra, hogy az alapvető és tartós érdekek együttmű­ködésre és barátságra bírják a két országot. ímerikai viszonyban mondotta, hogy mi el akarjuk önöket temetni, ön jól meg­vendégel engem és elvtársai­mat, ezért hálásak vagyunk önöknek, de az igazságot mégis megmondom. Rendben van? Szeretném megkérdezni: miért tér vissza ön arra, amit Amerikába érkezésem után mindjárt az első beszédeim­ben megmagyaráztam? Azt hinné az ember, hogy a pol­gármesterek is olvasnak új­ságot. Nálunk mindenesetre olvasnak újságot a városi ta­nácselnökök. Ha nem olvas­nak, előfordulhat, hogy a leg­közelebbi alkalommal nem választják meg őket. Hölgyeim, uraim! Egyesek szemlátomást tovább óhajta­nak haladni a hidegháború és a fegyverkezési hajsza lo­vacskáján. Ha nem szándékoz-* nak leszállni erről a lovacs­káról, és nyeregben maradnak — vajon hová viszi őket az a ló? Ha az ilyen emberek fegy­verkezési hajszát és háborút akarnak, akkor üljenek csak ezen a lovon. Akkor minden­ki számára világos lesz, hogy semmiféle leszerelésről nem lehet szó. Ellenkezőleg, a fegyverkezési hajsza foko­zódni fog. Ha önök nem hajlandók a leszerelésre és folytatni óhajtják ezt a fegyverkezési hajszát, számunkra nem marad más kivezető út, minthogy folytatjuk a rakétagyártást, amely ná­lunk futószalagon törté­nik. Uraim! Gondolják meg ko­molyan, hová vezethet ez. Önök tudják, hogy jó szándék­kal jöttem ide, viszont önök közül egyesek szemlátomást tréfával akarják elütni a ko­moly dolgot. Ismétlem, igen komoly dolgokról van szó — a békéről és a háborúról, az emberek életéről és haláláról. Baráti jobbot nyújtunk önök­nek. Ha n^m fogadják el, mondják meg nyíltan. Ésszerűen kell megközelíte­ni azokat a kérdéseket, ame­lyeket tárgyalunk. A szavak­kal nem lehet játszani. Túl­ságosan felelős poszton va­gyunk, s a szójátékból igen siralmas következmények há­rulhatnak népeinkre. A kapitalizmust szükségképpen felváltja a szocializmus Hölgyeim és uraim! Mint­hogy az önök polgármestere nyilván nem olvasta azt, amit Washingtonban mondottam, szeretném még egyszer meg­magyarázni ott elhangzott szavaimat. Már mondottam, hogy az „eltemetjük a kapitalizmust” szavakat nem betű szerint kell érteni, ahogy az egyszerű sírásók értik, akik lapáttal a kezükben járnak, sírokat ás­nak és elhantolják a halotta­kat. Én az emberi társadalom fejlődésének kilátásaira gon­doltam. A kapitalizmust szük­ségképpen felváltja a szocia­lizmus. A mi tanításunk sze­rint így lesz, az önöké sze­rint nem. Hogy mi igaz, és mi nem. azt majd eidönti a tör­ténelem. Ismétlem — már tyúkszem nő a nyelvemen et­től az ismételgetéstől — önök kapitalizmusban él­nek, mi pedig szocializ­musban fogunk élni és a kommunizmust fogjuk épí­teni. Akinek a rendszere jobb, az győz. Sem mi önöket, sem önök minket nem fognak el­temetni. Éljenek maguknak egészségesen. Isten legyen önökkel. Hölgyeim és uraim! Az örök elnöke nem azért hívott meg engem, hogy teát iszogas­sak, vagy felhörpintsek egy pohár konyakot. Vannak tár­saim, akikkel, ha akarnám, otthon is megtehetném ezt, nem kellene ezért több ezer kilométerre repülni. Az elnök is megtehetné ezt otthon, nél­külem. Számomra természete­sen világos, hogy az Egye­sült Államok elnöke nem fo­gadja el a kommunistáknak az emberi társadalom fejlődé­séről vallott nézetét, úgy gondolom, hogy az elnök sem számít arra, hogy a kapitaliz­mus hívévé tehet engem. Miért hívott meg engem Eisenhower elnök az Egyesült Államokba? Nyilván a böl­csesség sugallta, hogy ezt meg­tegye, avégett, hogy érintke­zést találjon a Szovjetunióval é9 megegyezzék vele a békés életben. Tudjuk, hogy önök nem tisztelik a kommunistá­kat. De mi szomszédok va­gyunk. A Csendes-óceán elvá­laszt bennünket, de ugyanak­kor össze is köti országainkat. A kérdés most így áll: béke lesz-e országaink között vagy háború. Nyíltan meg akarom mondani önöknek, nagyon nyugtalanít engem ez a makacsság, amellyel az önök egyes politikusai — hidegháborús állapot fenntartására törekvő po­litikusok — tudatosan el­torzítják az általam kifej­tett gondolatokat. Válasszanak, együtt halad­junk-e a béke felé, vagy foly­tassuk a hidegháborút és a íegyverkezési hajszát. Nem azért jöttem, hogy könyörög­jek önöknek, nem kevésbé va­gyunk erősek, mint önök. Már sokszor beszéltem az Egyesült Államokban és még egyszer sem használtam a „fegyver”, még kevésbé a „rakéta” szót. És ha ma ezt mégis kimondtam, értsék meg, nem volt más ki­vezető út számomra. Egyesek talán szeretnék azt a benyomást kelteni, hogy szegény rokonként jöttünk ide és könyöradományként békét kérünk önöktől. Ne essenek tévedésbe. A békére minden népnek szüksége van. Ha a fegyverkezés hasznot hoz az önök monopóliumainak, ha azt javasolják nekünk, hogy ne békés küzdőtéren, hanem fegy­vergyártásban versenyezzünk, ez megdöbbentő irányba vinne! Gondolják meg, hová vezethet ez, és válasszanak! A kérdés most így áll: vagy a feszült­ség enyhülését, a hidegháború megszüntetését eredményezi találkozónk Eisenhower elnök­kel, vagy úgy válunk el, hogy nem értük el a kívánt eredmé­nyekei. Önök azt mondhatják, hogy továbbra is úgy élnek, ahogy eddig éltek. De mindenki előtt világos, hogy jobb békében és barát­ságban élni, mint egy­másnak szegezett raké­ták mellett, jobb tiszta légkörben élni, amikor nyugodtan aiszik az em­ber és tudja, hogy béke van ma, béke lesz holnap, hogy a béke tartós és ál­landó lesz. Olykor ilyesféle megjegy­zések hallgatásakor,-az a gon­dolatom támad; nem arra gondolt-e valaki az Egyesült Államokban, hogy meghívja Hruscsovot és itt „meglec­kézteti”, megmutatja neki az Egyesült Államok erejét és hatalmát, hogy egy kissé térdethajtson. Ha egyes urak így gondolkodnak, mélysége­sen tévednek. A történelemkönyvek cseréjéről Most válaszolok Lodge úr­nak a könyvcserét illető javaslatára. Ma, amikor re­pülőgépen jöttünk és esz­mecserét folytattunk, ő meg­említette azt a .gondolatot, hogy küldjük meg egymás­nak az államaink történeté­vel foglalkozó könyvet. Erre vonatkozólag a kö­vetkezőket mondhatom: be­széljünk nyíltan, önök a kapitalista világ képviselői, mi a szocialista világot kép­viseljük. Ezért nem minden­féle könyvünk felel meg önöknek, mint ahogy az önök nem minden könyve felel meg nekünk. Beszél­jünk tehát nyíltan erről. A dolog lényege az, hogy min­den cserének nem rontania, hanem javítania kell viszo­nyunkat. Amikor egy ügy­féllel állunk szemben, he­lyes elvhez kell tartani ma­gunkat. Ha önök ma rossz árut szállítanak ügyfelük­nek, az többé nem vásárolja meg árujukat. Mi a követke­ző szabályt tartjuk szem előtt: tegyenek ajánlatot „áruikra” vonatkozóan és mi kiválaszt­juk, amit megvásárolunk. Mi is megtesszük ajánlatunkat — ' ami tetszik önöknek, vásárol­ják meg, ami nem tetszik — hagyják ott! Lodge úr javaslataival egyébként egyetértek. Csak gondoljanak arra, hogy ha megírják történelmüket, és ebben a történelemben a so­rok között saját ideológiáju­kat propagálják, az oroszok, az ukránok, a beloruszok, az üzbágek jól eligazodnak az ilyesmiben, hiszen a Szovjet­unió minden népe művelt lett, és nem fogják olvasni az ilyen amerikai könyveket. A mi népünk csak azt vásárolja meg, ami meg­felel neki, mi pedig azt adjuk el, ami megfelel önöknek. Jó ügyfelek aka­runk lenni a kulturális árucserében is. Ez nem ellenvetés Lodge úrnak. Ismétlem, egyetértek javaslatával, csak kifejtettem, müven alapon jöhet létre kö­zöttünk megegyezés, nehogy aztán azt mondják, hogy Hruscsov hallotta, beleegye­zett, később pedig nem fogad­ja el az árunkat. Ha az áru jó lesz, elfogadjuk, ha nem lesz jó, nem fogadjuk el. Megköszönöm a figyelmet, sok sikert és boldogságot kí­vánok önöknek. m mai nap 1959. szeptember 22, kedd, Móric napja. A nap kél 5.30 órakor, nyugszik 17.43 órakor. A hold kél 20.38 órakor, nyugszik 10.46 órakor. Várható időjárás: északke­leten kisebb felhőátvonulá- sak, eső nélkül. Az ország többi részén derült, száraz idő. A völgyekben reggeli ■ködök. Mérsékelt déli szél. Várható legmagasabb nap­pali hőméi-séklet kedden 19 —23 fok között. Távolabbi kilátások: eny­hébb éjszakák. — ÓCSÁN kedvelik az új kereskedelmi formákat. A napákban nyitották meg a második önkiszolgáló boltot, s ezzel a dabasi járásban már három önkiszolgáló bolt működik. — MENDE község dolgo­zó népe örömmel vette tu­domásul. hogy az áram- szolgáltató vállalat végre hozzáfogott a községben a második transzformátor megépítéséhez. örömüket csak tetézte, hogy a 31-es útszakasz újjáépítéséhez is hozzáláttak. — HIDROFOROS vízveze­tékberendezést készít a Nagykőrösi Konzervgyár az általa patronált Rákóczi Tsz istállójába. így oldják meg az állatok téli itatását. — HASEK-MUZEUM lé­tesült a csehszlovákiai Lip- nice nad Sázavouban, ab­ban a kis házban, amelyben Jaroslav Hasek Svejk című remekművének nagy részét írta, s ahol meg is halt. — CSAKNEM NÉGYMIL­LIÓ új lakószoba épült Len­gyelországban a népi hatalom 15 esztendeje alatt. — 40 ASSZONY látogat a hónap végén a Parlamentbe a Csepel Autógyárból. A lá­togatók Turjánszky Mihály országgyűlési képviselő ka­lauzolásával megtekintik az épület nevezetességeit. — BEFEJEZÉSÉHEZ KÖ­ZELEDIK a pilisvörösvári fél-önkiszolgáló-boH építése. A két műszakban árusító fél-önkiszolgáló-üzletet a jö­vő hét elején adják át ren­deltetésének. Budakalászon ugyancsak jó ütemben ha­lad az önkiszolgáló-bolt át­építése. — MEGYÉNK 14 NAGY­ÜZEMÉBEN szervezték meg a KISZ-szervezelek a Szak­ma if jú mestere címért folyó ifjúsági szakmai továbbkép­zést és egyben munkaver- seny-mozgalmat. A Szocia­lista munka ifjú brigádja címért 28 ifjúsági brigád versenyez, 265 részvevővel. Cserbrnlia^fa áldozatát Vasárnap reggel fél kilenc­kor Nagykőrösön, a Szolnoki úton Sz. I. tízéves fiú kerék­páron lovaskocsit előzött. Ko- lozsi Béla nagykőrösi lakos ezt nem vette figyelembe, motor­kerékpárjával a kisfiút elütöt­te, azután továbbrobogott. A rendőrök néhány óra múlva elfogták és őrizetbe vették. — EGYMILLIÓ FORIN­TOS beruházásból bővítik Nagy.kátán a járási szülőott­hont. A munkálatokhoz már hozzákezdtek s ugyanitt épül a járási mentőállomás is. Miért nincsen gyurma ? Jogosan kérdezik ezt Nagy­kőrösön a gyermekek, a szü­lök és a tanítók is. Megkez­dődött, sőt már a harmadik hete tart az iskolákban a ko­moly munka. A tanszerek, taneszközök nagy része idejé­ben megérkezett, annál bosz- szantöbb a színes anyag hiá­nya, S a feltett kérdésre a válasz csak ez: majd lesz! De mikor?! Az illetékes boltok sürges­sék meg elosztó szervüket, a felettes vagy a gyártó válla­latot, hogy küldjék soronkíviil a tanulók munkájához szük­séges anyagot. — AZ ABONYl JÓZSEF ATTILA TSZ 13ö ezer fo­rintot kapott az Állatfor­galmi Vállalatnak átadott 74 darab . hízó után. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 18.00: Ifjúsági Képeslap. 1.9.00: TV-híradó. 19.20: Konyenkov, a kiváló szobrász. Szovjet kisfilm. 19.30: Cimborák (magyar film), kb. 20.55: Gyermekeink az isko­lában. Bízó Gyula pedagógiai műsora. A Nagyvásártelepre hétfőn reggel 132 vagon és 29 teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 58 vagon burgonya, hét vagon fe­jes- és kelkáposzta, három va­gon vöröshagyma és fokhagyma, öt vagon paradicsom, n vagon zöld- és fehérpaprika, 14 vagon különféle zöldáru, 20 vagon al­ma, hat vagon vegyes gyümölcs, hét vagon szőlő és egy vagon citrom. A telelő nemes ..alma szedése csaknem minden vidéken meg­kezdődött. A Nyírségben igen jó a termés Batul- és Aranypar- men almában. Hétfőn a Nyír­ségből 20 vagon nemesalma, na­gyobb részben Aranyparmen és Kenéz! piros alma érkezett. A telelő almaféleségek árát még nem állapították meg. Az álla­mi boltokban az első osztályú almát kilónként 3—3.80. az esycb almát 2—3.20 forintért hozták forgalomba. A nemes körtét 4.40—5, az e*yéb körtét 4—4.40 forintért árusítják. A burgonya, hagyma, káposzta- féle, zöld- és fehérpaprika, a szilva és a szőlő ára nem válto­zott. Csaknem húszmillió csibét keltettek ki a tanácsi állomásokon Jelentősen megjavult a tojások kelési aránya Az ország 39 tanácsi keltető­állomásán befejeződött a kel- tetési idény. A Földművelés- ügyi Minisztérium baromfite­nyésztési osztályán adott tájé­koztatás szerint csaknem húsz­millió csirkét keltettek ki az állomásokon, ami kétmillióval több 9 múlt évinél. A keltetés mennyiségi többletén kívül számottevő az állomások mun­kájának minőségi javulása is: a tojások kelési aránya a ta­valyi 72,8 százalékról 74.3 szá­zalékra emelkedett. Érdemes megemlíteni az egyéb szárnyasjószág gépi kel­tetésénél elért jó eredménye­ket. Libából több mint négy­Építésztechnikust (nőt, vagy férfit) kalkulációs gyakor­lattal azonnal felvesz a Váci Községgazdálkodási Vállalat. szer annyit, kacsából csaknem hétszer, pulykából kereken hétszer annyit keltettek ki az idén, mint a múlt esztendő ha­sonló időszakában. Gyöngyös csibéből — az idén először — 28 590-et adtak köztenyésztés­re. Vidéki anyagbeszerzők figyelem! Beszerzett áruját szállítja, csomagolja, postára vagy vasútra feladja a Gyorsszolgálat Ksz Bp.. VII., Kertész u. 42—44 Telefon: 225—281

Next

/
Oldalképek
Tartalom