Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

1959. SZEPTEMBER 22. KEDD fur Híd El ^cfCirlap 3 Járási ifjúsági béketalálkozó Monoron Vasárnap Monoron a já­rási KISZ-bizottság és a Ha­zafias Népfront hagyományos munkás-paraszt ifjúsági bé­ketalálkozót rendezett. A kör­nyékbeli községekből három­ezer fiatal gyűlt össze. Me­leg szeretettel köszöntötték vendégeiket, a hazánkban ta­nuló kínai és vietnami diá­kok csoportját, valamint a ■járást patronáló Budapest XIII. kerületi KISZ-bizottság népes küldöttségét. Andrikó Miklósnak, a KISZ Központi Bizottsága osztályvezetőjének ünnepi beszéde után a fiata­lok ajándékokat cseréltek. Az ünnepség délután gaz­dáig kulturális és sportmű­sorral folytatódott. Penicillinnel „gyógyítják" a szabolcsi burgonyát r Á nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kisvárdai gazdaságában az idén csaknem 100 OOO új burgonyahibridet állítottak elő. A nagy tömegből egész éven át szelektáltak, s mintegy 1000 egyedet válasz­tottak ki továbbszaporítás cél­jaira. A nemesítés során a leg­nagyobb gondot a betegségek, többek között a fitoftóra és a levélsodródás elleni védekezés okozta. A kutatók új eljárást dolgoztak ki e növénybetegsá- gek megelőzésére. Egyebek kö­zött nagy sikerrel alkalmazzák a penicillines permetezést is. Ez a módszer a vírusok és gombák ellen igen hatásosnak bizonyult. A Lenin atomjégtöró folytatja útját i Mint a Lenin atomjégtörő fe­délzetéről jelentik, a (hajó- foly­tatja útját és jelenleg a Finn­öbölben tartózkodik. Szomba­ton a vízrebocsátás óta először működésbe helyezték a jégtörő hajócsavarját. A hajó nem nagy sebességgel halad: azt vizsgálják, összhangban' van­nak-e az egyes szerkezetek. Szakemberek nélkül egyetlen tsz sem boldogulhat A termelőszövetkezetek megszilárdításának néhány tapasztalata a dabasi járásban A termelőszövetkezetek megszilárdítása és (fejlesztése érdekében eredményes mun­kát végeztek a dabasi járás­ban. Az év első felében félezer kataszteri holddal növekedett a járás tsz-einek földterülete. A tavasszal alakult új tsz-ek- kel együtt jelenleg 18 szövet­kezet munkálkodik a dabasi járásban. A szövetkezetek nagyará­nyú fejlődése nem terelte el a figyelmet sem a már meglevő, sem a tavasszal alakult tsz-ek megszilárdításának fontos fel­adatáról. A dabasi járásban gondos, mindenre kiterjedő vizsgálatok alapján megállapí­tották, hogy elsősorban megfelelő szak­emberekkel kell megerősí­teni a szövetkezeteket. Ennek során a járási szervek segítségével a mai napig több mint 30 képzett elnököt, me­zőgazdászt és könyvelőt állí­tottak munkába a szövetkeze­tek. Nagyon helyesen ezeket a a szakembereket a tsz-ek fel- vétték tagnak és a közgyűlés meghatározta munkaegységgel fizetik meg hasznos tevékeny­ségüket. Ma már a járásban a tsz-eket három kivételével mezőgazdasági főiskolát vagy egyetemet végzett elnök irá­nyítja. A tanult, képzett szakem­bereket megbecsülik a da­basi járás szövetkezetei. Az inárcsi Március 21 Tsz- ben hét, a bugyi Tessedik Tsz- ben tizenhárom szakember se­gíti, irányítja a munkát. A té­nyek bizonyítják, hogy a szak­emberek munkábaállása óta lényegesen megjavult a tsz-ek- ben a munkafegyelem, sike­rült kialakítani a munkaszer­vezeteket és a helyes gazdasá­gi ténykedést. Nagy részben ennek tudható be, hogy míg az elmúlt évben a járás tsz-einek többsége "íiiérleghlávmyar 'zárt, keveset fizettek munkaegység részesedésként és csupán há­rom helyen adtak év közben rendszeresen készpénzelőleget, az idén éppen fordított hely­zet alakúit ki. A legfrissebb adatok szerint egyik tsz sem zár mérleghiánnyal, a munkaegységekre osz­tandó részesedés csaknem kétszerese lesz a tavalyi­nak és év közben két tsz kivételével minden szö­vetkezetben rendszeresen fizettek nyolc-harmincöt forint előleget munkaegy­ségenként. Noha kedvező a szakembe­rek aránya a járás szövetkeze­teiben, elf (fordult, hogy egyes helyeken nem szívesen fogad­ták őket. Ez azzal magyaráz­ható, hogy a tágok egy része, sőt egyes tsz-vezetők félnek az erősebb fegyelem és a rend bevezetésétől. A bugyi Petőfi Tsz-ben például kezdetben az elnök is ellenezte a jól képzett könyvelő beállítását. Öcsán komoly vita után sikerült csak meggyőzni a tagságot, hogy al­kalmazzanak egy szakembert. Megjegyezzük, hogy ezek az esetek csak elvétve fordultak elő, mégis fel kell rájuk fi­gyelni. Szakemberek nélkül egyet­len tsz sem tud boldogulni. Legjobb példája ennek a tatárszentgyörgyi Uj Alkot­mány Tsz. Ez a szövetkezet az elmúlt gazdasági év vé­gén több mint 200 ezer forin­tos mérleghiánnyal zárt. A tagok év közben nem kap­tak rendszeresen készpénz­előléget és az évvégi osz­táskor csupán tizenhét fo­rint jutott egy-egy munka­egységre. Az elmúlt év vé­gén új elnököt választott a tagság. Az új elnök képzett, rá­termett vezető és mun­káját dicséri, hogy a szö­vetkezet gazdálkodása, vagyoni helyzete telje­sen megváltozott. A legutóbbi adatok szerint mérleghiány helyett nyere­séggel zár a szövetkezet, a tavasz óta rendszeresen fi­zet tagjainak a ledolgozott munkaegységekre készpénz­előleget és zárszámadáskor az egy munkaegységre jutó ré­szesedés az elmúlt évi 17 fo­rinttal szemben meghaladja a harminckét forintot. Sok ilyen példát lehetne még felhozni. Itt van pél­dául a bugyi, vagy az inárcsi tsz-ek esete. Ezekben a köz­ségekben képzett szakember nélkül nem lehetett volna el­érni azokat az eredménye­ket, amelyekre ma az egész dabasi járás büszke lehet. Azok a szövetkezetek cse­lekszenek helyesen, ahol — mint Inárcson, vagy Bugyin — a szövetkezet tagjaiként végzik munkájukat a szak­emberek. Sőt, ezekben a szö­vetkezetekben még újabb mezőgazdászokat és egyéb szakembereket akarnak, tag­ként felvenni, mert belátták, hogy csak így tudnak ered­ményesebben gazdálkodni. A szakemberek munkába állí­tása — mondhatnánk — lét­kérdése minden szövetkezet­nek. A tanult, jól képzett me­zőgazdászoktól oktalanság sajnálni a fizetést, a mun­kaegységet. A tapasztalatok között meg kell említenünk, hogy a szö­vetkezetek patronálása papí­ron kielégítőnek mondható. Bűz Katalin, Andó Ilona és Istráb Juliánná az ugrás után ejtőernyő-hajtogatást mutatnak be Annak ellenére, hogy a pat­ronálok, a csepeli üzemek, a dabasi járás tsz-eivel szerző­désben rögzítették azokat a feladatokat, amelyekben köl­csönösen segítik egymást, a tapasztalat az, hogy politikai nevelőmunkát csak alíg-alig Végeznek. Igaz, nem könnyű dolog a rendszeres politikai nevelőmunkában segítséget adni a szövetkezetnek, csak az anyagi segítség- nyújtás azonban nem ve­zet célhoz és eltorzítja a patronáló mozgalom lé­nyegét, csökkenti fontos szerepét, jelentőségét. Helyes lenne, ha a tsz-ek ve­zetőségei, pártszervezetei ki­fejezetten kérnék patroná- lóikat, hogy az anyagi tér-' mészetű segítségen kívül el­sősorban a politikai nevelő­munkával adjanak részükre segítséget. Sokat tudnának segíteni a patronálok például a terme­lőszövetkezetek ellenőrző bi­zottságainak élet rekel tésében. Mert a szövetkezeti ellenőr­ző bizottságok csak papíron működnek, kivéve a bugyi Tessedik Tsz-t. A szövetke­zeti vagyon védelme, a szö­vetkezeti demokrácia és az alapszabály pontjainak meg­tartása megköveteli az el­lenőrző bizottságok állandó működését. Ezen a téren még sok a tennivaló a dabasi járásban. Cs. A. A kormány 1960-ban továb­bi, igen jelentős anyagi támo­gatással kívánja elősegíteni a Albertirsai küldöttség Csehszlovákiában Szakembercsere, további baráti látogatások, két termelőszövetkezet tapasztalatcseréje A Tanácsköztársaság kikiál­tásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából Albertirsán is ünnepséget tartottak, s le­leplezték az 1919-ben kivég­zett vöröskatonák emlékét megörökítő márványtáblát. Az ünnepségre meghívták a meggyilkolt Ilkovics György öccsét is, aki Losoncon lakik, s akit elkísért az ottani járá­si antifasiszta szövetség több tagja is. Az öttagú kül­döttség öt napot töltött a köz­ségben, s igen sok barátot, s tapasztalatot szerzett. A közelmúltban, az albertir- sai látogatás' viszonzásaként meghívás érkezett a járási an­tifasiszta szövetségtől, hogy a szlovák felkelés tizen­ötödik évfordulójára az albertirsaiak látogassak el Losoncra. Az öttagú küldöttségnek tag­jai voltak: Simó Mátyás, a községi tanács elnöke, Kiss Fe­renc tanácstitkár, Kocsis Pál tizenkilences veterán, Lengyel­falvi Sándor, a járási pártbi­zottság munkatársa, s Egyeki Sándor, a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz elnöke. öt napot töltött kinn a kül­döttség, este érkeztek Losonc­ra, ahol ünnepélyesen fogadták őket. Másnap Rapon, a község termelőszövetkezetét láto­gatták meg. A küldöttség tagjai elisme­réssel adóztak a tsz korszerű gazdasági épületei, felszere­lése láttán, s a növénytermesz­tési eredményeknek is örültek. Ugyanakkor, barátilag bírál­ták a tsz állattenyésztésének elmaradottságát, amit a rapiak szívesen fogadtak. Meg is egyeztek, hogy a rapi tsz két szakembere átjön nyolc-tíznapos ta­nulmányútra, a dánszent­miklósi Micsurinba, hogy a borjúnevelést és a ta­karmányszárítást tanulmá­nyozza. Városnézés, a nemzetközi kerékpárverseny megtekinté­se is szerepelt a programban, s kirándultak a dobsinai jég­barlanghoz, a Magas-Tátrába, megtekintették a Csorba-tavat, s Besztercebányán vettek részt a felkelés évfordulójá­nak ünnepségein. Jövőre az idei tapasztalatok felhasználá­sával újabb látogatásokat szer­veznek, s ugyanígy a dánszent­miklósi tsz és a rapi tsz is tovább erősíti szakembercseré­vel, tapasztalatcsere látoga­tásokkal a kapcsolatot. termelőszövetkezetek gazdasá­gi megszilárdulását. Ebben az időszakban — mint a Földmű­velésügyi Minisztériumban kö­zölték — több ezer új gép mun­kábaállításával erősítik meg a gépállomásokat. A gépek gazdaságos üzemel­tetése, legjobb kihasználása érdekében már jóelőre gon­doskodnak arról, hogy a kívánt időben mégfelélő "számú, jól képzett traktoristával rendel­kezzenek a gépállomások. Ezért a Földművelésügyi Mi­nisztérium Pápán és Szabad- szálláson traktorvezető-képző tanfolyamot indít. Mindkét tanfolyamon 2000 hallgatót képeznek ki; A Földművelésügyi Minisz­térium felhívja mindazokat a több éves mezőgazdasági gé­pész-gyakorlattal rendelkező mérnököket, technikusokat és szakmunkásokat, akik az okta­tói pályára hivatást éreznek, jelentkezzenek — szemé­lyesen, vagy írásban —, a Földművelésügyi Minisz­térium Szakoktatási és Kí­sérletügyi Főigazgatósá­gán. A jelentkező szakembereket a pápai és a szabadszállási trak­torvezető-képző iskolákon he­lyezik el oktatói munkakörben. Orvosi rendelő, egészségház épül, bővítik a villanyhálózatot Tápiógyörgyén Szovjet tudósok automatikus megfigyelő állomás létesitését tervezik a Holdon Kukarkin, a fizikai Koroknai István motoros személyhajóját indítja es a r//y matematikai tudományok dok- ^ tora lehetségesnek tartja, ^ hogy a közeljövőben állandóan ^ működő automatikus műsze- ^ reket fognak elhelyezni a Hold ^ felszínén. Ezek a műszerek a ^ Nap sugárzásait fogják vizs- ^ gálni és a Földre továbbítják ^ a szerzett információt. !; — Ahhoz, hogy egyes földi jelenségeket előre meg tud- í junk jósolni — írja Kukarkin ^ a Pravdában — ismérnünk kell azokat a folyamatokat, amelyek a Napban végbemen­nek és közvetlenül vagy köz­vetve hatást gyakorolnak a földi jelenségekre. Kukarkin szerint a Hold és a közeli bolygók, például a Mars és a Vénusz tanulmá­nyozása jelentősen kiszélesít­heti az életnek a világminden­ségben való megjelenési for­máiról alkotott elképzelésein­ket és lehetővé teheti, hogy új tények birtokában újsze­rűén vizsgáljuk meg az élet keletkezésének kérdését. Ebben az esztendőben je­lentős munkába fogtak a györgyeiek. Sok gondot oko­zott,- hogy a község egész­ségügyi ellátottsága közelről sem volt kielégítő. A község tanácsa örömmel fogadta azt a javaslatot, amely szerint egy öreg épület bontási anya­gának felhasználásával, s köz­ségfejlesztési hozzájárulásból orvosi rendelőt és lakást, va­lamint egészsógházat épít­sen a község. A költségek mintegy négyszázezer forin­tot tesznek ki, s ebben az esztendőben tető alá kerül az épület, amely teljesen jövő év augusztusában készül el; Bővítik a villanyhálózatot is a községben. Másfél kilo­méter magasfeszültségű ve­zetéket és egy kilométer há­lózati vezetéket építenek az idén, a hozzátartozó trafó­házzal együtt. A költségek másfélszázezer forintra rúg­nak. Ebben az esztendőben mint­egy százezer forintos költ­séggel egy kilométer beton­járda készült el a községben* s a villanyhálózat bővítésén kívül valamennyi munkát házi kezelésben végezteti el a községi tanács. Rakétával jégeső ellen Elkerülhető-e a jégeső? Ügy látszik, hogy igen. A grúz tudósok jégesőt okozó felhőtömegek képződési folyamatát tanulmányozzák és azzal kísérleteznek, hogy e folyamatra hatást gyakorolj anak. Repülőgépek segítségével különleges vegyianvagot jut­tatnak a felhők közé, amely eloszlatja azokat vagy ..kény­szeríti” a csapadékot, hogy eső formájában hulljon a földre; Nemrég rakétával juttattak ilyen anyagot a iégfelhők közé. A kísérletek hatásosak voltak. Előfordult, hogy a rakéta fel­lövése után több száz kilométeres felhőtömegeket oszlat­tak eh Honvédelmi sportnap Nagykőrösön Vasárnap jól sikerült honvédelmi sportnapot rendeztek\ 'Nagykőrösön. Délelőtt a strandfürdő medencéjében a szépen ] fejlődé modellezőkor egész kis hajóhadat vonultatott fel. I A szép számú közönség láthatott motoros cirkálókat}, vmi- \ buszokat, lapátoskerekű személyszállító-hajót és rádióirátnyí- \ tású ultramodern hajómodellt. ! ( Délután az ejtőernyősök mutatták be tudásukat: hat- j nyolcszáz, majd 1200 méter magasból ugrottak. Ezután; következett a tűzoltóbemutató; a helyi tűzoltók gyors mun-j kájukkul nagy sikert arattak. A honvédelmi sportnapról az alábbi képekben szántó lünk be olvasóinknak. m\\\v\\\\\\\\\\\\vi\\\\\\\\\\^^^ \ $ \ Egy órával kevesebb - egy órával több | g Egy órával megrövidült vagy a legközelebbi jövőben ^ ^ megrövidül a Szovjetunióban a munkanap. A régi szál;- ^ szervezeti jelszó: „Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, ^ ^ nyolc óra alvás” a szocializmus országában már a múlté. ^ ^ Sőt, a határozat már előrevetíti a jövőt: ahogyan 1960 g végére hatórás lesz a bányászok és a fontosabb Iparágak g ^ dolgozóinak napi munkaideje, úgy csökken a távolabbi g ^ jövőben — a gépesítéssel, az automatizálás kiterjedésével á £ együtt — tovább a munkaidő, hét óráról hat órára más g í munkakörökben is. í V v g Egy óra szabadul fel naponta a hétőrás munkaidő J ^ bevezetésével. Napi egy, heti hat, havi 25—26 óra — két ^ ^ teljes nap! Ez az idő a pihenésé, a szórakozásé és nem ^ | utolsósorban a művelődésé. Igen, a művelődésé, hiszen az, aki hét órát dolgozik ^ ^ naponta (vagy hatot, mint a bányamunkások), nem távo- ^ ^ zik fáradtan, elcsigázva az üzemből; friss testi és szel- ^ ^ lemi erővel olvashat, tanulhat, előkészítheti magát arra ^ ^ az átállásra, amelyet a Szovjetunióban folyó gazdasági ^ g átalakulás megkövetel. í Mert a hétórás munkanap nemcsak Uövetkezmeny — g ^ a szocializmus győzelmének folyománya —, hanem elő- ^ y készítője is a kommunizmus győzelmének. Csakis a tanul- ^ Íj tabb, műveltebb, képzettebb ember képes olyan felnda- ^ ^ tokra, amilyeneket a kommunizmus építése, megvalósítása ^ ^ támaszt. A hét óra: egy lépés, hogy csökkenjen és végleg ^ ^ eltűnjön a szellemi és fizikai munka közötti lényeges ^ ^ különbség: eredmény és eszköz is egyben, amihez csak ^ ^ hozzájárul az a bérrendezés, amely a nehézipar munka- ^ ^ sait érinti és a csökkent muní-:aidön túl. újabb lehetősé- ^ ^ get teremt a kulturális felemelkedés számára. ^ A szovjet példa a mi dolgozóinkat is bízvást lelke- ^ f/y sítheti, hiszen a szovjetarszág a mi számunkra — ablak | ^ a jövendőbe. És csak fejlődésünk ütemén — azaz rajtunk ^ g — múlik, hogy ez a jövendő mikor érik jelenné. V > ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VW^^^ NÉGYEZER ÚJ TRAKTOROST KÉPEZNEK KI A Földművelésügyi Minisztérium felhívása az oktatói állások betöltésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom