Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-22 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST M Az ötödik és hatodik békekölcsön sorsolása (5, oldaton) III. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM ARA 50 FILLER 1959. SZEPTEMBER 22. KEDD Minél előbb leszámolunk a hidegháborúval annál előbb jobb lesz az egész emberiségnek — mondotta Hruscsov Los Angelesben Tegnap San Franciscóba utazott a szovjet miniszterelnök Hruscsov szovjet miniszterelnök különvonaton Los Angelesből San Franciscóba érkezett Útközben San Luis Obispó- ban megállt a szovjet miniszterelnök vonata és Hruscsov kis sétát tett az állomás peronján. Mint a Reuter és az AP jelenti: az állomáson összegyűlt hétezer főnyi tömeg hangos üdvrivalgásban tört ki, amikor Hruscsov megjelent a peronon. Többen plakátokat hordoztak, ezeken a következő feliratok voltak: s,Leszerelést a békéért!”, „Leszerelést ellenőrzéssel, vagy anélkül!”, „A leszerelés a legfontosabb dolog a világon!” A fellelkesült tömeg áttörte a rendőri kordont, körülvette Hruscsovot és kíséretét. A nagy tolongásban majdnem agyontapostak egy kis ötéves fiút. Hruscsov a síró fiúcskát karjába vette, megsimogatta fejét és megcsókolta. Az állomáson a vonatban Hruscsov nyilatkozott az újságíróknak. Tréfásan jegyezte meg, hogy „házi őrizete” véget ért és szemtől-szembe kerülhetett az amerikaiakkal. Utalva a Los Angeles-i polgármester hidegháborús barátságtalan kijelentésére, Hruscsov hozzátette, hogy ez az „üdvözlő beszéd” már azt a gondolatot keltette benne, hogy megterhelést okoz vendéglátóinak. Megjegyezte: „Jobb öt perccel korábban távozni, mint addig várni, amíg a házigazda nem szól”. A Hruscsovot kísérő Cabot Lodge sietett megjegyezni, hogy a szovjet miniszterelnök jelenléte egyáltalán „nem teher — nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy körünkben van”. Újságírók kérdésére Hruscsov kijelentette, Amerikában tett utazása megerősítette azt a meggyőződését, hogy az amerikai nép nem akar háborút. Vannak ugyan olyan egyének, akik „éles kérdéseket” akarnak feltenni neki, de e kérdésekre megfelelően lehet válaszolni. A vonaton a néger vasúti alkalmazottak körülvették Hruscsovot, egyikük lelkesen rázogatta a szovjet miniszterelnök kezét és háromszor is örömmel kiáltotta: „üdvözöljük minálunk”. San Franciscóba érkezve a miniszterelnököt az állomáson a polgármester üdvözölte. A polgármester hangoztatta, örömmel fogadják Hruscsovot San Franciscóban. Mikor a szovjet minisz- tearclnök a szállodához érkezett, nagy tömeg fogadta, s ujjongva éltették. Hruscsov kiszállt kocsijából és visszaintegetett az őt ünneplő lakosoknak. A tömegben volt egy magyar disszidens is, aki uszító hangú plakátot hordozott. Hruscsov megkérdezte tolmácsát, mi van a táblán? Majd megjegyezte, hogy „ilyen sok okos ember között akadhat egy bolond is”; Több szakszervezeti vezető vacsorát adott Hruscsov tiszteletére. A vacsorán megjelent Walter Reuther, az Egyesült Gépkocsiipari Munkások szakszervezeti vezetője és James Carey, a villamos- ipari dolgozók szakszervezetének elnöke. Nagy jelentőségű beszéd a hidegháború problémairól Szombaton este a Town Hall nevű szervezet és a Los Angeles-i külügyi társaság ebédet adott Hruscsov tiszteletére. Az estebéden California üzleti köreinek és értelmiségének több mint 1100 képviselője volt jelen; Paulson polgármester és Lodge rövid bevezető szavai után Hruscsov mondott beszédet, amelyet a megjelentek nagy érdeklődéssel hallgattak meg. — Van egy kérdés — mondotta beszédében Hruscsov —, amely egyformán fontos mind az amerikai nép és minden más nép számára is — ez pedig a béke kérdése. Mindenki tudja, hogy a nemzetek és államok jóléte és virágzása attól függ, milyen irányban halad a nemzetközi fejlődés az elkövetkező években — a béke megszilárdulása irányában, vagy a növekvő háborús veszély irányában; Mi akadályozza most, hogy az államok együttes erőfeszítésekkel munkálkodhassanak a nemzetközi feszültség enyhítésén? Mindenekelőtt az álHruscsov látogatása a filmgyárban •lamok, egyebek között a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára ránehezedő hidegháborús légkör. Az még megérthető, ha tényleges ellentétek, területi •viták, gazdasági jellegű követelések teszik feszültté a viszonyt államok között. De a hidegháború egyik sajátossága az, hogy résztvevői olyan országok, amelyeknek közvetlenül semmiféle ellentétük nincs. Elmondták nekem, hogy Los Angelesiben megfigyelhető egy légköri jelenség: amikor rossz időben a ködbe belevegyül a füst és a korom és ennek következtében az emberek nehezen lélegzenek. Úgy gondolom, hogy ez a jelenség sok tekintetben emlékeztet a hidegháborúra. A hidegháborút azért is nevezik hidegnek, mert egyelőre és szerencsére még nem vetett lángot, de gyűjtögeti a tüzelő anyagot, amely egy váratlan szikrától is lángra lobbanhat. A hidegháború több mint elégséges kormot ad ahhoz, hogy az államok közötti együttműködést besötétítse. Közös erőfeszítésekkel véget kell vetni a hidegháborúnak, meg kell szabadulni a hidegháborúból eredő előítéletektől, ellenséges érzülettől és kölcsönös bizalmatlanságtól. És minél hamarabb leszámolunk a hidegháborúval, annál jobb lesz népeinknek, az egész emberiségnek. Szeretném hinni, hogy Eisenhower elnök és az én cserelátogatásom eiő fogja mozdítani a hidegháború végleges múltba tűnését; A fegyverkezési hajsza mind értelmetlenebbé és veszélyesebbé válik A hidegháború éveiben, mint ismeretes, sok megoldásra váró nemzetközi probléma halmozódott fel; A legfontosabb és halaszthatatlan probléma a leszerelés problémája. Amikor a fegyverkezési hajsza káros következményeit latolgatja az ember, elsősorban nem az emberi munka, tudás és leleményesség értelmetlen fecsérlésére, nem a gazdasági élet káros megterhelésére gondol, hanem éppen a háborús robbanás veszélyére, amely szükségképpen együtt jár a fegyverkezési hajszával. Ma már mindenki felismeri, milyen komoly veszélyeket rejt magában a fegyverkezési hajsza. Nem titok, hogy ma már annyi korszerű romboló eszköz halmozódott fel, amennyi borzalmas rombolásokat és beláthatatlan áldozatokat okozhat. Nemrég még nagy távolságok, az óceánok természetes akadályt jelentettek a háborús konfliktusok kiterjedése, egyik kontinensről a másikra való átterjedése ellen. Mind az első, mind a második világháború főként Európát, Ázsiát és Afrika néhány vidékét pusztította. Ma más a helyzet. A földkerekség legtávolabbi pontjai között a távolság most néhány tíz perccel mérhető és a legszörnyűbb pusztító eszközök — a nukleáris fegyverek — eljuttathatók a világ bármely részébe. Mi a Szovjetunióban gya- (Folytatás a 2. oldalról.) Minden jót a béke hoz a földre „Minden jó magvat a béke hint a földre” — formálta versbe a világirodalomban talán először a nagy görög költő, Bacchilydes, az emberiség békevágyát és azóta hányán, de hányán írtak róla vágytelten, reménykedve, hittel. Ám az emberiség történetében még sohasem fordult elő. hogy ezek a vágyak erősebbek legyenek, mint a különböző hódító érdekből háborúra készülődő, háborút viselő hatalmak. így történt aztán, hogy a vágy csak vágy. az elhangzott szó pusztába kiáltó szó maradt. A mi nemzedékünknek adatott meg először, hogy a teljes leszerelés, minden háborús kísérlet, hódítás elvetésé'iiek gondolata olyan körülmények között vetődik fel, amikor a békét, boldog, szabad életet óhajtók tábora erősebb a háborúra késziilődőkénél. A Szovjetunió, amely az elmúlt két világháború között egy pillanatra sem szűnt meg hangoztatni, hogy a nemzetek közötti vitás kérdések megoldásának lehetőségei közül ki kell kapcsolni a háborút — vetette fel most ismét ezt a javaslatot. Ám olyan körülmények között, amikor a szocialista tábor a tőkés államok békét óhajtó dolgozóival együtt a világ elsöprő többségét jelenti. — „A fegyvereket emberi kéz hozza létre, ugyanez a kéz meg is semmisítheti" — mondja a szovjet kormánynak az ENSZ-ben előterjesztett nyilatkozata, amikor rámutat arra, hogy a jelenlegi fegyverkezési hajsza milyen veszélyeket rejt magában. Éppen ez a veszély teszi szükségessé, hogy a nagyhatalmak ezentúl mindent megtegyenek elhárítására. Az elhárításnak pedig egyetlen útja — mint ezt a javaslat is hangoztatja — az „összes államok általános és teljes leszerelése”. Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem kevesebbet, mint hogy valamennyi állam lemond mindennemű fegyveres erőinek fenntartásáról, kivéve a könnyű lőfegyverrel rendelkező rendőrséget, amely az egyes országok belső rendjét biztosi* taná. Megszűnnének a szárazföldi, tengeri és légihaderők, vezérkarok és hadügyminisztériumok, bezárnák a katonai iskoláidat, megszűnnének a külföldi katonai támaszpontok és megsemmisülnének az atom-, valamint a hidrogénbombák, rakétafegyverek. Ha ez megvalósulna. ledőlnének a határvonalak, amelyek ma még tilalomfaként választják el egymástól a békére vágyakozó embereket és óriási anyagi erők szabadulnának fel a kultúra és a civilizáció terjesztésére. Lomtárba kerülne végleg a kártékony naciomalizm.us. amely megmérgezi a különböző fajú és nyelvű emberek egymás mellett élését, amely szakadékokat vont ott. ahol azokra semmi szükség. Színpompás tűzijátékkal zárta kapuit a mezőgazdasági kiállítás Sok díjai nyertek a Pest megyeiek Eseményekben gazdag volt vasárnap a mezőgazdasági kiállítás. Ekkor osztották ki ünnepélyesen a díjakat. A díjkiosztáson megjelent Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Halász József, a MEDOSZ főtitkára, az illetékes minisztériumok vezető munkatársai és mintegy kétezer kiváló mezőgazdasági szakember. A díjat nyert gazdaságok eredményeit Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója méltatta. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek az idén a múlt évinél jóval nagyobb számban vettek részt a kiállításon és a díjak közül is többet szereztek meg. A növénytermelésben a tavalyi 42 helyett az idén 57 százalékát vitték el a díjaknak és kiérdemelték a nagydíjak felét is. A Pest megyeiek közül az őszi búza termesztésben elért kitűnő eredményéért a ceglédi Dózsa Népe Tsz második, az abonyi József Attila Tsz harmadik díjat szerzett. A Dózsa Népe Tsz 280 holdas őszibúza-területén 18 mázsás holdanként! termésátlagot ért el. Az ősziárpa-termesztés második díját, 21,43 mázsás holdanként) terméssel, ugyancsak a ceglédi Dózsa Népe Tsz érdemelte ki. míg a kőröstetét- leni Dózsa és Kossuth tsz kü- lön-külön harmadik díjat nyert. A Taksonyi Állami Gazdaság 300 mázsás cukorrépatermésével szerzett harmadik díjat. A gyümölcstermesztés harmadik díját a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ceglédi gazdasága nyerte el, valamint Boda János, az ismert ceglédi gyümölcstermelő. Tejtermelési díjat kapott a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság 15. Csobán nevű első- borjas tehene, amelynek elő- hasi 300 napos termelése 5260 kilogramm tej (268,9 kilogramm tejzsír) volt. A tenyész- üszők versenyében a Herceg- halomi Kísérleti Gazdaság Árva nevű szimentáli üszője második díjat nyert A Felsőbabád) Állami Gazdaság fehér hússertés tenyészkan csoportja a sertéstenyésztési díjat kapta meg. A biai Dózsa Tsz első díjat, a kiskunlacházi Petőfi Tsz második díjat nyert Cornwall tenyészkan csoportjával, míg harmadik díjat a váci tangazdaság és a Gödöllői Kísérleti Gazdaság kapott. A juhtenyésztés nagydíját a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság juhászata nyerte, 189 darabból álló kaukázusi ram- bouillet törzsnyájával és 199 darabból álló kaukázusi-magyar fésűs merinói állományával. A Kiskunsági Állami Gazdaság 846 darabból álló magyar fésűs merinói juhállománya tenyésztési díjat kapott. A baromfitenyésztés nagydíját az Alagi Állami Gazdaság rákoshegyi baromfitelepe érdemelte ki, fehér leghorn tyúkjaival. A Felsőbabádi Állami Gazdaság sárga-magyar tyúkjai tenyésztési díjat kaptak. A Taksonyi Állami Gazdaság pecsenye csibéi az előkelő második díjat szerezték meg. A Gödöllői Kisállattenyésztői Kutatóintézet a kiállításra vitt nutriáival, nyer- ceivel, valamint haltenyészetével második díjat szerzett. A díjakat Dögéi Imre földművelésügyi miniszter adta át a legeredményesebben szerepelt gazdaságoknak, köztük a Pest megyeieknek is; A délutáni órákban nagy érdeklődés mellett sorsolták ki a mezőgazdasági kiállítás tárgysors- játékának nyereményeit. Az öt főnyereményt a következő számok nyerték: a Ze- tor traktort, illetve a komplett szobabútort és a hat darabból álló konyhabútort az ötvenes sorozatú, 1657. számú sorsjegy nyerte. Az Exac- ta Varex fényképezőgépet a huszas sorozatú, 8208. sorszámú, a villanyhűtőgépet a 42. sorozatú, 6928. sorszámú, az AT 501-es televíziós készüléket a 24. sorozatú 1816. sorszámú sorsjegy nyerte. Ezeken kívül kétezer különböző értékű vásárlási utalványt sorsoltak ki; ’ Este pontosan nyolc órakor mintegy 15 ezer érdeklődő tekintette meg a mezőgazdasági kiállítás utolsó színpompás látványosságát, a lovasbemutató pályán megtartott tűzijátékot. Kovács Mihály, a kiállítás igazgatója megköszönte a külföldi és hazai vendégek, kiállítók részvételét és ezzel véget ért a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, amelyet 1 400 000 érdeklődő tekintett meg;
