Pest Megyei Hirlap, 1959. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-16 / 217. szám
1959. SZEPTEMBER 16. SZERDA "“g/Cirlap 5 „A Szovjetunió ragyogó ra- kétateljesítménye az a kulcs, amely megnyitja a Holddal, a Földdel, sőt talán az élet eredetével kapcsolatos ismereteink kincsesházát” — írja Alton Blakeslee, az AP tudományos munkatársa. A Hold — mondja az amerikai szakíró — sok olyat mondhat el az embernek, amit nem tudhatunk meg a Földtől. Ezeket a titkokat az űrbéli utazások sorozata fogja majd megoldani. A Holdba vezető híd eleinte csak rakétákból fog állni, amelyeket televízióval, szeizmográfokkal, teleszkópokkal, meteor-számlálókkal. vegy- elemző készülékekkel és más eszközökkel látnak el. A szovjet holdrakéta által Összegyűjtött adatok az első választ vagy megfejtést ígérik. A rakéta olyan műszereket is magával vitt, amelyeknek révén megállapítható lesz, vannak-e a Holdnak sugárzási övezetei vagy mágneses tere. A Holdon üzembehelyezett szeizmográfok kipuhatalhatják ennek az égitestnek belső szerkezetét, minden természetes rengést jelezve, de rögzítve a szeizmikus hullámokat is. A műszerek megoldhatják azt a régi vitás kérdést is, hogy a Hold hegycsúcsai, kráterei és „tengerei“ vulkánikus úton jöttek-e létre vagy pedig óriási meteorók becsapódása révén. A Holdon millió és millió éven át feltételezhetően felgyülemlettek a kozmikus por és hulladékok rétegei, amelyeket sohasem zavart meg sem szél, sem eső. Ez a kozmikus por megvizsgálható lesz annak az elméletnek igazolására vagy megdöntésére, hogy áthatolnak-e a világűrön életcsírák; amelyek másutt keletkeztek. A Hold felületének vizsgálata azt is megmutathatja. hogy kialakulhatnak-e valaha ott olyan vegyi anyagok, amelyek az élet elindulásához szükségesek. A Holdon elhelyezett obszervatóriumból tisztábban lennének láthatók távoli csillagok és tejutak, többet tudhatnánk meg a csillagok születéséről és haláláról, valamint a világmindenség eredetéről és sorsáról — mondotta Blakeslee. // Ezek két vállra fektetik Amerikát Amerikai tudósok tudományos eredményekről // • • • A szovjet űrrakétának eljuttatása a Holdra méltán vívta ki az egész világ elismerését és csodálatát. Tudósok és tudományos körök százai nyilatkozatát közli azóta is a világsajtó e káprázatos eredményről. Nem csodálatos azonban az, hogy a világűr meghódításának népe, a szovjet nép, eddig a magaslatig jutott el a szocialista forradalom óta eltelt 40 esztendő alatt. A holdrakéta sikeres kilövése újabb bizonyítéka a leghaladóbb társadalmi rendszer fölényének minden más társadalommal szemben. Rakétatechnikával rövidesen megoldható az időjárás részleges megváltoztatása Westsik Vilmos Kossuth-dí- jas tudós, a mezőgazdasági tudományok doktora a következőkben nyilatkozott a második szovjet űrrakétáról: Véleményem szerint — mondotta — a második szovjet űrrakéta Holdra érkezése a világ magasan szárnyaló szenzációja. Ez mindennél jobban hirdeti egy nagy társadalom összefogásának erejét, tudományának magas fokát. A siker önbizalmat ad minden alkotni kívánó, békés embernek. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió ért el elsőnek a szellemi fejlődés eddigi legmagasabb fokára és kitűzte lobogóját a Földünktől több mint 376 000 kilométer távolságban, a Hold felszínén. Engem, mint mezőgazdasági tudománnyal foglalkozót, kiváltképpen nagy örömmel tölt el ez a hatalmas siker, mert ebben látom hazám és a szocialista országok mezőgazdasági fejlődésének további lehetőségeit is. Meg vagyok győződve arról, hagy rakétatechnikával rövidesen megoldják az időjárás részleges megváltoztatását. Gondolok itt olyan rakéták fellövésére, amelyek nyomán eső zúdul majd a földre aszály idején. Hol tart ma a szovjet tudomány, milyen területeken közelítette meg. érte el, hagyta maga mögött az Egyesült Államokat? Ezt a kérdést intézte a New York Times több mint ötven olyan amerikai tudóshoz, akik nemrégiben a Szovjetunióban jártak, meglátogatták a szovjet akadémiákat, (főiskolákat, kutatóintézeteket, megismerték a szovjet tudósok legújabb eredményeit. A válaszokról hosszú cikksorozatban számol be a lap s a beszámoló a szovjet tudomány diadalmas A mesterséges bolygók segítségével ki lehet építeni a televízió világhálózatát Rakéták, amelyek a Holdon leszállva nem sérülnek meg és jelzéseket is tudnak adni Nem kerültek mikroorganizmusok a Holdra — Biztosak vagyunk benne, hogy a szovjet holdrákéta ;cm- miféle mikroorganizmust nem szállított magával —, jelentette ki Nyikolaj Zsukov Verezs- nyikov akadémikus, a neves szovjet mikrobiológus. — A szovjet tudomány megtalálta a leghatékonyabb módját annak, hogyan lehet a tárgyakat mikroorganizmus mentessé tenni. — A kozmosz meghódításának történetében minden bizonnyal feljegyzik majd azt a tényt is, hogy a rakéta készítői mindent megtettek azért, hogy kiküszöböljék a Hold megfertőzését földi mikrobákkal. Ezt a tényt, mint a tudományos előrelátás megnyilvánulását és a merész kísérletnél tanúsított ésszerű óvatosságot emlegetik majd. — Bármilyen kicsi is annak lehetősége, hogy mikroorg nizmusok jussanak a bolygókra — mondotta a szovjet tudós —, ezzel a lehetőséggel számolni kell. Éppen ezért szovjet tudósok jóelőre kidolgozták azokat az intézkedéseket, amelyekkel megóvhatják a bolygókat az idegen mikroorganizmusokkal való szennyeződéstől. A kozmosz meghódításával kapcsolatban az embernek sok mindenre kellett ügyelnie, hogy először is veszélytelenné tegye az elkövetkezendő kozmikus repüléseket, másodszor pedig, hogy elkerülje a bolygók esetleges élőlényei összetételének akaratlan megváltoztatását. Meg lehetünk róla győződve, hogy az űrrakéták felbocsátásakor nem kerülnek földi mikroorganizmusok az idegen égitestekre. A magyar űrhajózási intéző- bizottság tagjai a szovjet űrrakéta útját felbocsátásától egészen a Holdba jutásig figyelték. Magyarországon Budapesten kívül Baján és Szombathelyen is folytak megfigyelések. Bár a rakétából kibocsátott nátriurnfeihöt az időjárás miatt megfigyelőállomások nem észleltek, annál értékesebb volt viszont megfigyelésük, .amikor a rakéta elérte a Holdat. Ez az eredmény — állapították meg az űrhajózás szakemberei — megteremtette annak lehetőségét, hogy a naprendszer bolygóira a jövőben automatikus mérőberendezéseket juttathatnak el. A mérési eredmények lehetővé teszik, hogy a tudomány pontosan megismerje Földünk bolygótársai felületének fizikai viszonyait, légköri összetételét, elektromos és mágneses tulajdonságaikat. Valószínű, hogy a szovjet konstruktőrök Rövidesen olyan rakétát szerkesztenek, amelynek a Holddal vagy a naprendszer más égitestével való találkozása nem vezet a rakéta pusztulására. Az Ilyen berendezések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a vizsgált égitest felületének és légkörének kémiai összetételét is pontosan meg lehet állapítani. Igen nagy szerepet játszik a rakéták felbocsátásában a távirányítás, ami a most felbocsátott űrrakétánál kitűnően sikerült a szovjet mérnököknek. A távirányítás megvalósításával a későbbiekben lehetővé válik olyan mesterséges bolygóknak a felbocsátása, amelyeket a gyakorlati életben, így többek között a televízió nemzetközi hálózatának kiépítésében lehet felhasználni. Több ilyen bolygónak a Föld körüli keringése megteremti a televízió világkörüli adásainak láncolatát. előnyomulását tanúsítja. De lássuk a tényeket. „Fej fej mellett" A szovjet kutatóintézetek amerikai látogatóira a haladás üteme tette a legnagyobb benyomást. A magfizikában — írják — az oroszoké a legnagyobb atomromboló, amelynek teljesítménye tízmilliárd elektronvolt. A leningrádi egyetem meglátogatása után pedig dr. Van Vleck arra a meggyőződésre jutott, hogy a Szovjetunió és az USA fej fej mellett legelöl járnak a magkutatásban és bizonytalan, ki nyeri a versenyt. Nagy eredményeket ért el a szovjet tudomány — amint azt az amerikai tudósok is elismerik — a szintetikus anyagok előállítását segítő vegyészet tanulmányozása terén. Ennek óriási a gazdasági jelentősége és mint azt dr. Doty, a Harvard Egyetem kémiatanára megállapítja, e területen a Szovjetunió sem sokkal marad el az USA mögött. Leningrád mellett, Pulkovó- ban van a világ legnagyobb obszervatóriuma. Személyzete több mint 400 tudományos munkatársból áll, ezek közül hatvan magas akadémiai fokozattal rendelkezik. A legkiemelkedőbb szovjet csillagász Viktor Ambarcunján, akit az égitestek keletkezéséről szóló munkája korunk egyik legjelentősebb tudósává emelt. Ez év tavaszán a washingtoni nemzeti tudományos akadémia tagjává választotta a nagy szovjet tudóst. Az amerikai tudósok véleménye szerint különösen elöl- jár a Szovjetunió a sugárzás kutatása tekintetében és az infravörös sugarak tanulmányozásában. Dr. Chamberlain, a chicagói egyetem tanára példaként említi azt az „égi fényképezőgépet”, amelyet a geofizikai évben az északi fény megfigyelésére használtak a Szovjetunióban. Ez az apparátus jóval felülmúlja az Egyesült Államokban alkalmazott gépeket. Dr. Whipple-nek, a Massachusetss állambeli Cambridge astro- fizikai megfigyelőállomása igazgatójának az a véleménye: ha valaki ma lépést akar tartani a tudományos fejlődéssel, állandó figyelemmel kell kísérnie a szovjet szakirodalmat. Naponta több százan keresik fel a csillagvizsgálókat Ismeretterjesztő film készül a szovjet űrrakéta útjáról A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi hegyi csillagvizsgáló intézetét és az Uránia bemutató csillagvizsgálót reggeltől késő éjszakáig több száz érdeklődő keresi fel telefonon, vagy személyesen. öregek, fiatalok, a legkülönbözőbb foglalkozásúak intéznek kérdéseket a csillagvizsgáló munkatársaihoz. Igen sokan érdeklődtek és érdeklődnek a Holdnak a Földtől való távolságáról, a bolygók mozgásáról és különböző szakmai felvilágosításokat kénnek: Az Uránia csillagvizsgáló intézet tájékoztatása szerint a Budapest Filmstúdió a csillagvizsgáló munkatársainak segítségével napokon belül ismeretterjesztő filmet készít a szovjet űrrakéta útjáról és becsapódásáról. A felvételeket makettek és egyéb technikai megoldások segítségével készítik. Bámulatos szilikátkémiai . eredmény Bereczky Endre Kossutn- díjas professzor, a veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátkémiai tanszékvezetője a szovjet szilikátkémikusok bámulatos felkészültségéről nyilatkozott. Mint mondotta, a szovjet űrrakéta anyaga a jelek szerint jól bírta a menetközben fellépő 3000 fokra becsült hőmérsékletet. Ez a hő tönkreteszi az általunk ismert legjobb acélt, sőt legkitűnőbb kerámiai anyagot is. Ugyancsak feltűnő, hogy a műszerek kifogástalanul dolgoztak a nagy hőmérséklet ellenére. Ebből arra követk ;z- tethetünk, hogy a műszerek burkolására használt kerámia- anyag a hihetetlenül nagy hőingadozásokat js jól bírja. A professzor elmondotta, hogy a sorozatos amerikai rakéta-kudarcokat nem utolsósorban az okozta, hogy a tengerentúli tudósok még nem állítottak elő mogfc elő minőségű kerámiaanyagot. A most fellőtt második r~~ szovjet holdrakéta kb. 120 000 km-nyi út megtétele után nátriumfelhőt bocsátott ki magából. Az űrrakéta útját kísérő figyelőállomáso- - kon sikerült e nátrium- « felhőt lefényképezni. | A kozmikus rakéta j utolsó lépcsője üzemanyag nélkül több mint i másfél tonna — 1511 kg I — volt, s egy 390,2 kg ; súlyú, tudományos és ! > : rádiótechnikai berende- J \ zéseket szállító tartályt / i vitt magával. A rakéta i összes műszerei az egész : útvonalon Uifogástala- : nul működtek. A több, : mint másfél napos út ; alatt a rakéta 319 000 j km-t tett meg és 1959. j szeptember 13-án 22 óra j 2 perckor a Holdon a : Palus Putredinis-ben : csapódott be. : Az emberiség történe- : tében először sikerült a ! Földről űrrepüléssel más i égitestet elérni. A szov- : jet tudósok és rakéta- 3 : szakemberek kiváló _J : munkáját különösen : emeli az a tény, hogy a Palus i Putredinis a rakéta becsapó- : dúsának előre kiszámított te- : rületéhez, a Maré Tranquilita- ; tis (Nyugalom tengere), a Maré ; Serenilatis (Világosság tengere) és a Maré Vaporum (Gőzöl tengere) térségeihez igen közel van. A kimagasló esemény megörökítésére különleges szerkezet segítségével a Hold felszínére sértetlenül juttatták el a Szovjetunió címerével és a „Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége. 1959. szeptember." tenrattal ellátott zászlócskákat. 1 ■■■■■■■■■■■■■ Jelmagyarázat: (melléktérkép jobbra fent) T == Marc rranquilitatis, S = Maré Sere- litatis, V = Maré Vaporum. — Terra —> „Tízszer annyi erőkifejtés" A geológiában, különösen a szeizmikus kutatásban a szovjet kutatók a legelső sorban haladnak. A kutatási módszerek oly kiválóak, hogy dr. Ewing, a Columbia Egyetem geológiai intézetének igazgatója szerint jobb szinte el sem képzelhető. A szovjet geológusok munkájának megismerése után dr. Ewing a következőket mondotta szovjet kollégáinak: „Ez az önök igazi szput- nyikja s nem az, ami a Föld körül forog.” Ami a világűrkutatást illeti, amerikai vélemény szerint az oroszok nemcsak rakétákat építettek, amelyeknek a hasznos terhe autók súlyával egyenlő, hanem rakétákkal és bolygókkal jelentékeny tudományos munkát is végeztek. John Towsend. az amerikai tengerészet kutatólaboratóriumának munkatársa kijelentette: a világűrkutatásban a Szovjetunió legalább tízszer nagyobb erőfeszítéseket tesz, mint Amerika. Az orvostudományról a következő képet festik: mély benyomást keltett bennünk áz élvonalbeli szovjet orvosok óriási tudása. Ezek a világ legjobbjai közé tartoznak. összegezésképpen a megkérdezett amerikai tudósok megállapították: ha a szovjet tudomány a jelenlegi gyorsasággal halad előre, tíz éven belül a Szovjetunió számos tudományágban kétvállra fekteti az Egyesült Államokat és lényegesen több specialistával fog rendelkezni. Az Akadémia tekintélye Milyen okokkal magyarázzák a szovjet tudomány e páratlanul gyors fejlődését. Mindenekelőtt a hatalmas állami támogatást dicsérik. A Szovjetunióban — mondják — a tudomány csakúgy, mint a nevelés, tetemes segítséget kap az államtól. Mindkettőt nagyrészt központilag tervezik és irányítják és a szovjet tapasztalatok ismeretében most az améri kai tudósok azon vitatkoznak; nem kellene-e megerősíteni a központi tervezést az Egyesült Államokban. A központi tervezés hívei hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunióban a kutatás tervezését és az eszközök elosztását általában egy-egy akadémiai bizottság végzi, amely az ország legjobb tudósaiból áll. Az amerikai szakemberek szinte irigykedve beszélnek a szovjet Tudományos Akadémia óriási befolyásáról. Tizenegyezer kutató, 37 intézet tartozik hozzá, a különböző köztársaságok akadémiái 222 intézettel rendelkeznek és az ipari és egészség- ügyi minisztériumnak újabb 500 intézete van. A jövő nemzedék A megkérdezett tudósok a másik jelentős tényezőként a nevelést említették. Az amerikaiakra nagy hatással volt a szovjet tanulóifjúság. Sok olyan fiatallal találkoztak, aki tökéletesen beszél angolul és más idegen nyelven. A megkérdezettek véleménye szerint Amerika leggyengébb pontja éppen a nevelés. Röviden ismertettük amerikai tudósok véleményét a szovjet tudomány jelenlegi állásáról. Befejezésül abból a kommentárból idézünk, amelyet a nyugatnémet Die Welt fűzött a New York Times cikksorozatához: Vége annak az időnek, amikor Hruscsov állítását, hogy a Szovjetunió túlszárnyalja a Nyugatot, nagyzásnak tartottuk. G. P. Mit tudhatunk meg a Hóidról és a Földről a kozmikus rakéta révén?
