Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-14 / 190. szám
1959. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK «sr HEGYEI kJCirlap 3 KÉT SZOMSZÉDOS SZÖVETKEZETI KÖZSÉG — hétiele taptvs&tmlut Több segítségre van szükségük az új szövetkezeteknek . Napok óta csépelik a gabo- hát a gépek Rádon. A falu parasztjai márciusban mindannyian beléptek az újonnan alakított termelőszövetkezetbe. Kalákában, egymást segítve csépelnek most, szaporán telnek a zsákok, a ter- faényforgalmi vállalat raktára mégis üres. Az adógabona, a cséplőrész és az őszi vetéshez szükséges mag bevitelével nem nagyon igyekeznek a falubeliek, az új szövetkezeti község tagjai. Nedves talán a gabona? — kérdem ifj. Varga Páltól, a szövetkezet vezetőségi tagjától. i — Nem nedves, dehát azt mondják a tagtársak, ha majd a másik is viszi, ő is kocsira rakja a zsákokat. <- [$ a vezetőség tagjai ? — Harmadik napja végeztem a gépeléssel, udvaromon, szekérre rakva áll a szükséges vetőmag és adógabona. Dehát egyedül én vigyem be? — Nálam is elcsépelt már a gép — csatlakozik a beszélgetéshez Cserni János, aki a tagság bizalmából az ellenőrző bizottság egyik tagja. — Én is úgy vagyok vele, amíg más nem viszi, én sem. — No, meg — teszi hozzá Varga Pál —, a közgyűlés még nem döntött, bevigyük-e a vetőmagot, vagy ne. ^ Nem voltam rest, elővettem az alapszabályt, amely közérthetően, minden szövetkezetre kötelezően előírja; ,,A tag belépésekor köteles térítés ellenében a szövetkezet tulajdonába átadni... c) a tag által bevitt földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot, d) a tag által termelő- szövetkezetünk tulajdonába adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt.” — Ezt valóban nem lehet félreérteni — mondta Varga Pál és Cserni János bólintott rá. — Elvégre a mi érdekünk, hogy bevessük földjeinket. Nem lesz itt hiba, jól _ fizetett a búza is, a rozs is, félretette mindenki -a vetőmagot. — Akkor meg miért gondolkodnak? Miért nem maguk a vezetőségi tagok, a tisztségviselők járnak elől jó példával? — Az biztos, ha mi megkezdenénk, néhány nap alatt megtelne a raktár. Dehát sérelmünk ván. Meghökkenvekérdem: Ugyan mi? — Tudja, végeztünk a csép- léssel, hosszú hetek vannak még a kukorieatörésig. Megkezdhetnénk a földek össze- szántását, a trágya kihordását, csakhát már dolgoznak a traktorok a határban, amiért pedig fizetnünk kell. — Ha csak ez a baj, ennél mi sem. egyszerűbb. Üljön össze sürgősen a vezetőség, C6sza be a fogatokat és kezdjék meg a szántást A gépállomás nem fog megharagudni, találnak másutt bőven szántanivalót. Azért választották a tagok a vezetőséget, hogy képviselje érdekeiket, szervezze a közös munkát, nem pedig, hogy siránkozzanak, haragszomrádot játsszanak; Csaknem teljes óra hosszat beszélgettünk még. Varga Pál és Cserni János kezet adtak rá, hogy 14-én, pénteken, eleget tesznek kötelességüknek, s az átvevőhelyre viszik az adógabonát, a cséplőrészt és természetesen a bevitt földre eső vetőmagot. Adott szavuknak minden bizonnyal eleget tesznek, követik őket gazdatársaikj s akkor pár nap alatt együtt lesz az őszi vetéshez szükséges vetőmag, maguk a tagok folytatják a szántást... Egy akaraton az egcsz falu Néhány kilométerrel odébb, Csőváron, a tavasszal alakult Virágzó Tsz-ben teljes lendülettel folyik a következő évi termés előkészítése. A parasztok ténykedéséről a szövetkezet mezőgazdásza, Baranyai Gyula tájékoztat. — A fiatal szövetkezet vezetősége jól szervezte meg a tennivalókat, s minden munkában élenjár. Nemrég kezdték a cséplést, de a közös vetőmag és takarmány csaknem fele már a raktárakban várja a felhasználást. — Trágyával púpozottan megrakott szekereket láttunk az előbb az utcán. Hová indulnak? — Állattenyésztő község a mienk — hangzik a válasz. — Az egész falu belépett a szövetkezetbe, csaknem 200 család. A napokban jól sikerült közgyűlést tartottunk, s elhatároztuk, a házaknál található trágyát a tagok kihordják a földekre. — Munkaegységet kapnak érte? — A munkáért igen, de a trágyáért csak névleges árat, megrakott' szekerenként 8 forintokat fizetünk. A tagok döntöttek így, mondván, a földnek olyan a trágya, mint az élőnek a levegő. Zima István például jó tíz kocsira valót hordott ki az udvarából, megvolt ez vagy 120 mázsa. Szorgalmas, hozzáértő parasztok a csőváriak. Igazat kell adni a mezőgazdásznak, aki azt állítja, sokkal lelkesebben, fáradhatatlanabbal dolgoznak az új tsz fiatal tagjai, mint egyéni korukban. Százhúsz holdon vetettek felül vörösherét, magasodnak a közösnek eladott széna- és alom- szalmakazlak, s a cséplés után rendbehozzák az állami gazdaságtól kapott épületeket. — Elegendő lesz a férőhely az állatok számára? — Bőségesen, pedig 1300 holdas szövetkezetünk tagjai csaknem félszáz szarvasmarhát, öt pár ökröt és 80 lovat hoznak be. A lovakból csak 20 párat tartunk meg. Fél éven belül 50 tehenünk lesz, veszünk 300 juhot, tíz anyakocát és meghizlalunk 20 növendék- marhát. — Sok takarmány és abrak kell ám ennyi állatnak — szólok közbe. — Megterem a községben és tagjaink takarmányfölöslegüket is nekünk adják el. Seben Mihály például 25 mázsa vörösherét kínál átadásra. Elégedettek Csőváron a falu parasztjai, határozott, példamutató a vezetőség, formálódik új életük. ★ Két egymás melletti szövetkezeti községbe, Rádra és Csővárra látogattunk el. Tapasztalatainkat foglaltuk össze röviden. Az emberek mindkét faluban hasonlók egymáshoz. Hogy Csőváron mégis eredményesebben halad a közös munka, abban nagy része van a Virágzó Tsz rátermett vezetőségének, példamutatásának. Helyes lenne, ha a váci járás vezetői még sokoldalúbb gyakorlati segítséget adnának fiatal szövetkezeti községeiknek, de legfőképp a rádiaknak. Csekő Ágoston Befejeződött a földrendezés megyénk termelőszövetkezeti községeiben Pest megyében az idén 44 termelőszövetkezeti község alakult és Cegléd termelőszövetkezeti várossá lett. A föld- rendezést a már közösen gazdálkodó és az őszi kezdésű termelőszövetkezetekben egyaránt végrehajtották a termelőszövetkezeti községekben, A napokban befejeződött nagy munka során háromszázezer hold földet mértek fel, A földrendező bizottságok Cegléd kivételével mindenütt megtartották már záróülésüket. A szövetkezeti városban 15 közös gazdaság, 4200 holdas határon osztozott meg, SZEDIK A DINNYÉT az üllői Március 15 Tsz húszholdas tábláján. Mielőtt ládába kerül; minden egyes dinnyét gondosan átvizsgálnak (Gábor Viktor fekv.) 'ySSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSJl A város veszi át a ceglédi hőforrást, amelynek vizét hivatalosan termálvízzé nyilvánították Nagyszabású tervek a forró gyógyvíz felhasználására Műemlék? Még nem, csak egy régi vízemelő váza. A szomszédos veteményes-ágyasokat már nem ezzel öntözik a pilisi határban (Gábor Viktor felv.) Az ország különböző részeiben végzett kutatások során — mint ismeretes — Cegléden is sor került mélyfúrásokra. A mélyfúrás eredményeképpen a múlt év végén, közel 1200 méter mélységben rendkívül bőséges vízrétegre bukkantak, amelyből hatvanöt fokos víz tört elő, mégpedig 23 méter magasra a föld felszíne fölé. A megnyitott hőforrás percenként 800 liter vizet ad ami napi 1 152 000 liter, vagyis H52 köbméter vízhozamot jelent. A vegyelemzés során kiderült, hogy a forró ceglédi vízben nagy mennyiségű gyógyhatású anyagok vannak oldott állapotban, így a forrás vize kiválóan alkalmas gyógyfürdő céljaira is. A vizet most hivatalosan is „termálviz”-nek minősítették. A pontosan 1193 méter mélységű kutat az állam furattá kutatási célokból, a város vezetősége pedig felismerve az új kút páratlan jelentőségét, lépéseket tett, hogy minél előbb átvehesse és gondoskodhassék értékes vizének gazdaságos kihasználásáról. Mielőtt még a döntés megtörtént volna ebben az ügyben, már a tervek is elkészültek hozzá. Elhatározták, ha az állam hozzájárul a kút megváltásához, vizét gyógyfürdő létesítéséhez, hőenergiáját a ceglédi kórház fűtésére használják fel, de belőle biztosítják a kórház mosodájának melegvíz-szükségletét is. A forrás olyan bőségesen adja a vizet, hogy még számos középület és lakóépület fűtésére is jut belőle. A ceglédi strand megfelelő átépítését is megkezdték, sőt medencéjének táplálásához már fel is használták az idén a forrás szabadon elfolyó vizét. Amikor pedig a víz gyógyhatásának híre elterjedt, messze környékről tömegesen jelentkeztek az izületi bán- talmakban szenvedő betegek, hogy kipróbálják a ceglédi' víz gyógyhatását. A betegek többségének megállapítása szerint a víznek valóban igen jó a hatása, ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert az Alföldnek ezen a részén másutt még nem találtak gyógyhatású termálvizet. Szelepcsényi Imréhez, Cegléd tanácsa végrehajtó bizottságának elnökéhez özönével érkeznek a hálás betegek köszönőlevelei; A tanácselnök állandóan foglalkozik az értékes termálvíz hasznosításának kérdésével: számos szakértő véleményét kérte már ki, hogy abban a pillanatban, amikor megtörténik a kormányhatóság kedvező döntése, minden terv készen álljon a megvalósításra. Ezek között a tervek között szerepel az is, hogy azt a vízmennyiséget, amelyet fűtésre használnak fel, tehát légmentesen zárt csőrendszerben kering, fölösleges hőenergiájának leadása után és megfelelően lehűtve, a lakosság ivóvízszükségletének kielégítésére fordítják, ami jelentős mértékben megjavítja Cegléd ivóvízellátását; A szakértők megállapítása szerint a lehűtött termálvíz kiválóan alkalmas ivóvíz céljaira is, a benne levő oldott ásványi anyagok kedvezően hatnak az emésztésre és a vérkeringésre. Varga Imre főmérnök, a megyei tanács építési osztályának vízügyi előadója most kapta meg az értesítést a minisztériumtól, hogy a kormány hozzájárult a ceglédi forrás megváltásához, a kutat tehát Cegléd város átveheti, A kedvező hírt azonnal közölte Szelepcsényi Imre tanácselnökkel, aki kijelentette, hogy hamarosan megkezdik a víz fölhasználására készített tervek végrehajtásét; A strandfürdő gyógyfürdővé átépítését még az idén befejezik, a közeljövőben kádfürdőt is építenek hozzá, sőt arról is szó van, hogy tekintettel a várható nagy látogatottságra, a fürdőhöz a környezetbe illő nagyobb arányú, modern fürdószállót is építtet a város. m. I. Az ellenőrzések során megállapították: több magánkereskedő vasárnaponként a megengedettnél drágábban árusítja a gyümölcsöt Sokan szóvátették, hogy a magánkereskedőknél vasárnaponként aránytalanul drága a gyümölcs. A fővárosi tanács kereskedelmi osztálya ellenőrzést tartott, s megállapította, hogy az észrevételek nagyon is jogosak. A magán- kereskedők közül jó néhá- nyan a megengedettnél drágábban adják az árut. Akadtak olyanok, akik a vásárlási jegyzéket sem tudták felimutatná. Szép számmal voltak olyanok, akik nem maguk árusította^ hanem alkalmazottal bonyolították le az üzletet. A kihágást elkövetők ellen az eljárást megindították. Csak ígéret volt? Nyolcvanöt kilós óriás harcsa Nyolcvanöt kilós óriás harcsát fogott Szabó-Nyíri György, a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagja. Az idei esztendő legnagyobb zsákmánya a Marosban, Apátfalva község határában került hálóba. A folyóban elhelyezett egyik nagy varsába úszott és mielőtt kárt tett volna a hálóban. ártalmatlanná tették. A hatalmas vízi ragadozó életkora — a halászok véleménye szerint — meghaladja a hatvan esztendőt. Az idei ötödik óriás harcsa a legjobbkor esett zsákmányul. Jelenleg . ugyanis a szabadtéri játékokra sok ezren érkeznek naponta Szegedre, s mindig nagy a forgalom a szövetkezet halászcsárdájában, ahol az óriás harcsából legalább 400 adag halászlé készül. rajáró volt Pesten 1938-ban,í mert nem volt busz a faluban, j Gyalogosan, tarisznyával, me-| zítldb mentek munkába. Igy\ volt, ma is élnek a faluban\ azok, akik számtalanszor ué-$ gigporoltak a Pest felé rézétől úton. Ma pedig munkásszál-\ lás és autóbusz várja a bagi\ munkásokat. S ahogy növekedtek a szá-^ mok a bagi emberek javára, c l jobb életet példázva, úgy jött J meg a falubeliek kedve az$ építkezéshez. Húsz esztende-\ je még csak 750 ház volt faluban, ma pedig 1210-et íor-$ tanak nyilván a tanácson. Es; tovább építkeznek. Csak <iz$ idén 64 építési engedélyt adott\ ki a tanács. 5 $ Az ilyesmire bizony jó —5 és kell is *•, emlékezni. í Az idei bőséges aratásra és csépiésre nagy körültekintéssel készültek Pest megyében is. A készülődésben részt vettek a földművesszövetkezetek is. Elhatározták, hogy a földművesszövetkezetek az aratási és cséplési idényben mozgóboltokkal segítik elő a parasztok nehéz munkáját. A tervek szerint Pest megyében mintegy 50 ilyen mozgóboltot szándékoznak működtetni. Ennyit ígértek! Az ígéret azonban — sajnos — jórészt ígéret maradt Tapasztalatunk szerint ugyanis a mozgóboltok csak itt-ott, elvétve működtek, s azok is főleg fagylaltot árultak. Mí az oka annak, hogy nem működnek a mozgóboltok? A legtöbb helyem a kereskedelmi felügyelők és a szövetkezetek helyi vezetői úgynevezett „objektív” okokra hivatkoznak. Néhány helyen — főleg a budai járásban —t azzal érvelnek, hogy a parasztság a mezőre nem visz pénzt, hitelbe pedig nem lehet árusítani. Erre hivatkoznak többek között Biatorbágyon is. Hitelbe árusítani csakugyan nem lehet. Azt azonban nehéz elhinni, hogy a parasztemberek nem visznek pénzt a határba, ha tudják, hogy délidőben megjelenik a mozgóbolt és ebéd után ihatnak egy pohár frissítőt vagy vehetnek egy doboz cigarettát. Vinnének pénzt magukkal, ha a mozgóbolt üzembe állítása előtt néhány nappal kidoboltatták volna, hogy aratás közben lesz ilyen vásárlási lehetőség. A doboltatás vagy más hasonló propaganda azonban — úgy látszik — nagyobb leleményességet kíván. Ámde legyen igazuk, ezeknek a szövetkezeti vezetőknek, üzemágasoknak, kereskedőknek. Tegyük fel, valóban nem visznek az emberek magukkal pénzt és senkinek sincs szüksége mozgóboltra. Akkor legalább azt mondják meg, hogy miért ígérték? (—) őmLékczzüJtk A kartonlap tetején meg azt olvasom, hogy: EMLÉKEZZÜNK! Azt szeretnék a falu vezetői, ha soha nem felejtenék el a bagiak, hogy valamikor — még 1938-ban —, 320 tanuló volt a községben és hat pedagógus bajlódott velük. Ma 610 gyereket 19 tanító ismertet meg a tudományokkal. Húsz esztendeje még csak 250 kötet könyv között válogathattak a helybeliek, ma a könyvtárnak 1600 kötete van. S mellette óvoda, mozi, mind olyan dolog, amit két évtizede még hiába kerestek a faluban. És a kartonlap alján: a bagiak negyvenöt százaléka ágy; T/~ét parasztember áll a bagi | lA. tanács előszobájában és \ az ajtóra kifüggesztett hosszú l kartonlapot nézi. Az egyik \ rábök a sok szám közül a kö- | zépsőre és azt mondja: $ — Ide tartozik a Jóska is. % § Mire a másik: \ — Az ám... , $ S mennek tovább, a titkárt i keresik. s S Nézem a kartonlapot, külö- \ nősen ott, ahová az imént a % paraszt mutatott. A faluból öt \ katonatiszt és 125 vezető allá- § sú ember került ki. Idetarto- . ^ zik a „Jóska" is, a vezető ál- lásúak közé. Mi lehet? Tanács- j elnök, tanító vagy igazgató? S Mindegy. A falu számontart- S ja. Név szerint is, összegezve ^ is.
