Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

1959. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK «sr HEGYEI kJCirlap 3 KÉT SZOMSZÉDOS SZÖVETKEZETI KÖZSÉG — hétiele taptvs&tmlut Több segítségre van szükségük az új szövetkezeteknek . Napok óta csépelik a gabo- hát a gépek Rádon. A falu pa­rasztjai márciusban mind­annyian beléptek az újonnan alakított termelőszövetkezet­be. Kalákában, egymást se­gítve csépelnek most, szapo­rán telnek a zsákok, a ter- faényforgalmi vállalat rak­tára mégis üres. Az adógabo­na, a cséplőrész és az őszi ve­téshez szükséges mag bevi­telével nem nagyon igyekez­nek a falubeliek, az új szövet­kezeti község tagjai. Nedves talán a gabona? — kérdem ifj. Varga Páltól, a szövetke­zet vezetőségi tagjától. i — Nem nedves, dehát azt mondják a tagtársak, ha majd a másik is viszi, ő is ko­csira rakja a zsákokat. <- [$ a vezetőség tagjai ? — Harmadik napja végez­tem a gépeléssel, udvaromon, szekérre rakva áll a szüksé­ges vetőmag és adógabona. Dehát egyedül én vigyem be? — Nálam is elcsépelt már a gép — csatlakozik a beszél­getéshez Cserni János, aki a tagság bizalmából az ellen­őrző bizottság egyik tagja. — Én is úgy vagyok vele, amíg más nem viszi, én sem. — No, meg — teszi hozzá Varga Pál —, a közgyűlés még nem döntött, bevigyük-e a vetőmagot, vagy ne. ^ Nem voltam rest, elővettem az alapszabályt, amely köz­érthetően, minden szövetke­zetre kötelezően előírja; ,,A tag belépésekor köteles térí­tés ellenében a szövetkezet tulajdonába átadni... c) a tag által bevitt földterület bevetéséhez szükséges vető­magot, d) a tag által termelő- szövetkezetünk tulajdonába adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takar­mányt.” — Ezt valóban nem lehet félreérteni — mondta Varga Pál és Cserni János bólintott rá. — Elvégre a mi érdekünk, hogy bevessük földjeinket. Nem lesz itt hiba, jól _ fizetett a búza is, a rozs is, félretette mindenki -a vetőmagot. — Akkor meg miért gon­dolkodnak? Miért nem ma­guk a vezetőségi tagok, a tisztségviselők járnak elől jó példával? — Az biztos, ha mi megkez­denénk, néhány nap alatt megtelne a raktár. Dehát sé­relmünk ván. Meghökkenvekérdem: Ugyan mi? — Tudja, végeztünk a csép- léssel, hosszú hetek vannak még a kukorieatörésig. Meg­kezdhetnénk a földek össze- szántását, a trágya kihordá­sát, csakhát már dolgoznak a traktorok a határban, amiért pedig fizetnünk kell. — Ha csak ez a baj, ennél mi sem. egyszerűbb. Üljön össze sürgősen a vezetőség, C6sza be a fogatokat és kezdjék meg a szántást A gépállomás nem fog meg­haragudni, találnak másutt bőven szántanivalót. Azért választották a tagok a veze­tőséget, hogy képviselje ér­dekeiket, szervezze a közös munkát, nem pedig, hogy si­ránkozzanak, haragszom­rádot játsszanak; Csaknem teljes óra hosszat beszélgettünk még. Varga Pál és Cserni János kezet adtak rá, hogy 14-én, pénteken, eleget tesznek kötelességük­nek, s az átvevőhelyre viszik az adógabonát, a cséplőrészt és természetesen a bevitt földre eső vetőmagot. Adott szavuknak minden bizonnyal eleget tesznek, követik őket gazdatársaikj s akkor pár nap alatt együtt lesz az őszi ve­téshez szükséges vetőmag, maguk a tagok folytatják a szántást... Egy akaraton az egcsz falu Néhány kilométerrel odébb, Csőváron, a tavasszal alakult Virágzó Tsz-ben teljes lendü­lettel folyik a következő évi termés előkészítése. A parasz­tok ténykedéséről a szövetke­zet mezőgazdásza, Baranyai Gyula tájékoztat. — A fiatal szövetkezet ve­zetősége jól szervezte meg a tennivalókat, s minden mun­kában élenjár. Nemrég kezd­ték a cséplést, de a közös ve­tőmag és takarmány csaknem fele már a raktárakban várja a felhasználást. — Trágyával púpozottan megrakott szekereket láttunk az előbb az utcán. Hová in­dulnak? — Állattenyésztő község a mienk — hangzik a válasz. — Az egész falu belépett a szö­vetkezetbe, csaknem 200 csa­lád. A napokban jól sikerült közgyűlést tartottunk, s elha­tároztuk, a házaknál található trágyát a tagok kihordják a földekre. — Munkaegységet kapnak érte? — A munkáért igen, de a trágyáért csak névleges árat, megrakott' szekerenként 8 fo­rintokat fizetünk. A tagok döntöttek így, mondván, a földnek olyan a trágya, mint az élőnek a levegő. Zima Ist­ván például jó tíz kocsira va­lót hordott ki az udvarából, megvolt ez vagy 120 mázsa. Szorgalmas, hozzáértő pa­rasztok a csőváriak. Igazat kell adni a mezőgazdásznak, aki azt állítja, sokkal lelkesebben, fáradhatatlanabbal dolgoznak az új tsz fiatal tag­jai, mint egyéni korukban. Százhúsz holdon vetettek felül vörösherét, magasodnak a kö­zösnek eladott széna- és alom- szalmakazlak, s a cséplés után rendbehozzák az állami gazda­ságtól kapott épületeket. — Elegendő lesz a férőhely az állatok számára? — Bőségesen, pedig 1300 holdas szövetkezetünk tagjai csaknem félszáz szarvasmar­hát, öt pár ökröt és 80 lovat hoznak be. A lovakból csak 20 párat tartunk meg. Fél éven belül 50 tehenünk lesz, ve­szünk 300 juhot, tíz anyakocát és meghizlalunk 20 növendék- marhát. — Sok takarmány és abrak kell ám ennyi állatnak — szó­lok közbe. — Megterem a községben és tagjaink takarmányfölösle­güket is nekünk adják el. Se­ben Mihály például 25 mázsa vörösherét kínál átadásra. Elégedettek Csőváron a falu parasztjai, határozott, példa­mutató a vezetőség, formáló­dik új életük. ★ Két egymás melletti szövet­kezeti községbe, Rádra és Cső­várra látogattunk el. Tapaszta­latainkat foglaltuk össze rövi­den. Az emberek mindkét fa­luban hasonlók egymáshoz. Hogy Csőváron mégis eredmé­nyesebben halad a közös mun­ka, abban nagy része van a Virágzó Tsz rátermett vezető­ségének, példamutatásának. Helyes lenne, ha a váci járás vezetői még sokoldalúbb gya­korlati segítséget adnának fia­tal szövetkezeti községeiknek, de legfőképp a rádiaknak. Csekő Ágoston Befejeződött a földrendezés megyénk termelőszövetkezeti községeiben Pest megyében az idén 44 termelőszövetkezeti község ala­kult és Cegléd termelőszövet­kezeti várossá lett. A föld- rendezést a már közösen gaz­dálkodó és az őszi kezdésű ter­melőszövetkezetekben egyaránt végrehajtották a termelőszö­vetkezeti községekben, A na­pokban befejeződött nagy munka során háromszázezer hold földet mértek fel, A föld­rendező bizottságok Cegléd kivételével mindenütt meg­tartották már záróülésüket. A szövetkezeti városban 15 kö­zös gazdaság, 4200 holdas ha­táron osztozott meg, SZEDIK A DINNYÉT az üllői Március 15 Tsz húszholdas tábláján. Mielőtt ládába kerül; minden egyes dinnyét gondosan átvizsgálnak (Gábor Viktor fekv.) 'ySSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SS/SSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSJl A város veszi át a ceglédi hőforrást, amelynek vizét hivatalosan termálvízzé nyilvánították Nagyszabású tervek a forró gyógyvíz felhasználására Műemlék? Még nem, csak egy régi vízemelő váza. A szomszédos veteményes-ágyasokat már nem ezzel öntözik a pilisi határban (Gábor Viktor felv.) Az ország különböző ré­szeiben végzett kutatások so­rán — mint ismeretes — Cegléden is sor került mély­fúrásokra. A mélyfúrás ered­ményeképpen a múlt év vé­gén, közel 1200 méter mély­ségben rendkívül bőséges víz­rétegre bukkantak, amelyből hatvanöt fokos víz tört elő, mégpedig 23 méter magasra a föld felszíne fölé. A meg­nyitott hőforrás percenként 800 liter vizet ad ami napi 1 152 000 liter, vagyis H52 köbméter vízhozamot jelent. A vegyelemzés során kide­rült, hogy a forró ceglédi vízben nagy mennyiségű gyógy­hatású anyagok vannak oldott állapotban, így a forrás vize kiválóan al­kalmas gyógyfürdő cél­jaira is. A vizet most hivatalosan is „termálviz”-nek minősítették. A pontosan 1193 méter mélységű kutat az állam fu­rattá kutatási célokból, a vá­ros vezetősége pedig felis­merve az új kút páratlan jelentőségét, lépéseket tett, hogy minél előbb átvehesse és gondoskodhassék értékes vizének gazdaságos kihaszná­lásáról. Mielőtt még a dön­tés megtörtént volna ebben az ügyben, már a tervek is elkészültek hozzá. Elhatároz­ták, ha az állam hozzájárul a kút megváltásához, vizét gyógyfürdő létesítéséhez, hőenergiáját a ceglédi kórház fűtésére használ­ják fel, de belőle bizto­sítják a kórház mosodá­jának melegvíz-szükségle­tét is. A forrás olyan bőségesen adja a vizet, hogy még szá­mos középület és lakóépület fűtésére is jut belőle. A ceglédi strand megfelelő átépítését is megkezdték, sőt medencéjének táplálásához már fel is használták az idén a forrás szabadon elfolyó vi­zét. Amikor pedig a víz gyógyhatásának híre elterjedt, messze környékről tömegesen jelentkeztek az izületi bán- talmakban szenvedő betegek, hogy kipróbálják a ceglédi' víz gyógyhatását. A betegek többségének megállapítása sze­rint a víznek valóban igen jó a hatása, ennek pedig azért van nagy jelentősége, mert az Alföldnek ezen a ré­szén másutt még nem ta­láltak gyógyhatású ter­málvizet. Szelepcsényi Imréhez, Cegléd tanácsa végrehajtó bizottsá­gának elnökéhez özönével ér­keznek a hálás betegek kö­szönőlevelei; A tanácselnök állandóan foglalkozik az értékes termál­víz hasznosításának kérdésé­vel: számos szakértő vélemé­nyét kérte már ki, hogy ab­ban a pillanatban, amikor megtörténik a kormányható­ság kedvező döntése, minden terv készen álljon a megvaló­sításra. Ezek között a tervek között szerepel az is, hogy azt a vízmennyiséget, amelyet fűtésre használnak fel, tehát légmentesen zárt csőrendszer­ben kering, fölösleges hőener­giájának leadása után és megfelelően lehűtve, a lakos­ság ivóvízszükségletének ki­elégítésére fordítják, ami je­lentős mértékben megjavítja Cegléd ivóvízellátását; A szakértők megállapí­tása szerint a lehűtött termálvíz kiválóan alkal­mas ivóvíz céljaira is, a benne levő oldott ásvá­nyi anyagok kedvezően hatnak az emésztésre és a vérkeringésre. Varga Imre főmérnök, a megyei tanács építési osztá­lyának vízügyi előadója most kapta meg az értesítést a mi­nisztériumtól, hogy a kor­mány hozzájárult a ceglédi forrás megváltásához, a kutat tehát Cegléd város átveheti, A kedvező hírt azonnal kö­zölte Szelepcsényi Imre ta­nácselnökkel, aki kijelentette, hogy hamarosan megkezdik a víz fölhasználására készített tervek végrehajtásét; A strandfürdő gyógyfür­dővé átépítését még az idén befejezik, a közel­jövőben kádfürdőt is épí­tenek hozzá, sőt arról is szó van, hogy te­kintettel a várható nagy lá­togatottságra, a fürdőhöz a környezetbe illő nagyobb ará­nyú, modern fürdószállót is építtet a város. m. I. Az ellenőrzések során megállapították: több magánkereskedő vasárnaponként a megengedettnél drágábban árusítja a gyümölcsöt Sokan szóvátették, hogy a magánkereskedőknél vasárna­ponként aránytalanul drága a gyümölcs. A fővárosi ta­nács kereskedelmi osztálya ellenőrzést tartott, s megálla­pította, hogy az észrevételek nagyon is jogosak. A magán- kereskedők közül jó néhá- nyan a megengedettnél drá­gábban adják az árut. Akad­tak olyanok, akik a vásárlási jegyzéket sem tudták felimu­tatná. Szép számmal voltak olyanok, akik nem maguk árusította^ hanem alkalma­zottal bonyolították le az üz­letet. A kihágást elkövetők ellen az eljárást megindítot­ták. Csak ígéret volt? Nyolcvanöt kilós óriás harcsa Nyolcvanöt kilós óriás har­csát fogott Szabó-Nyíri György, a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagja. Az idei esztendő legnagyobb zsákmá­nya a Marosban, Apátfalva község határában került há­lóba. A folyóban elhelyezett egyik nagy varsába úszott és mielőtt kárt tett volna a há­lóban. ártalmatlanná tették. A hatalmas vízi ragadozó életkora — a halászok véle­ménye szerint — meghaladja a hatvan esztendőt. Az idei ötödik óriás harcsa a legjobb­kor esett zsákmányul. Jelen­leg . ugyanis a szabadtéri já­tékokra sok ezren érkeznek naponta Szegedre, s mindig nagy a forgalom a szövetke­zet halászcsárdájában, ahol az óriás harcsából legalább 400 adag halászlé készül. rajáró volt Pesten 1938-ban,í mert nem volt busz a faluban, j Gyalogosan, tarisznyával, me-| zítldb mentek munkába. Igy\ volt, ma is élnek a faluban\ azok, akik számtalanszor ué-$ gigporoltak a Pest felé rézétől úton. Ma pedig munkásszál-\ lás és autóbusz várja a bagi\ munkásokat. S ahogy növekedtek a szá-^ mok a bagi emberek javára, c l jobb életet példázva, úgy jött J meg a falubeliek kedve az$ építkezéshez. Húsz esztende-\ je még csak 750 ház volt faluban, ma pedig 1210-et íor-$ tanak nyilván a tanácson. Es; tovább építkeznek. Csak <iz$ idén 64 építési engedélyt adott\ ki a tanács. 5 $ Az ilyesmire bizony jó —5 és kell is *•, emlékezni. í Az idei bőséges aratásra és csépiésre nagy körültekin­téssel készültek Pest megyében is. A készülődésben részt vettek a földművesszövetkezetek is. Elhatározták, hogy a földművesszövetkezetek az aratási és cséplési idényben mozgóboltokkal segítik elő a parasztok nehéz munkáját. A tervek szerint Pest megyében mintegy 50 ilyen mozgó­boltot szándékoznak működtetni. Ennyit ígértek! Az ígéret azonban — sajnos — jórészt ígéret maradt Tapasztalatunk szerint ugyanis a mozgóboltok csak itt-ott, elvétve működtek, s azok is főleg fagylaltot árultak. Mí az oka annak, hogy nem működnek a mozgóboltok? A legtöbb helyem a kereskedelmi felügyelők és a szö­vetkezetek helyi vezetői úgynevezett „objektív” okokra hi­vatkoznak. Néhány helyen — főleg a budai járásban —t azzal érvelnek, hogy a parasztság a mezőre nem visz pénzt, hitelbe pedig nem lehet árusítani. Erre hivatkoznak többek között Biatorbágyon is. Hitelbe árusítani csakugyan nem lehet. Azt azonban nehéz elhinni, hogy a parasztemberek nem visznek pénzt a határba, ha tudják, hogy délidőben megjelenik a mozgóbolt és ebéd után ihatnak egy pohár frissítőt vagy vehetnek egy doboz cigarettát. Vinnének pénzt magukkal, ha a mozgóbolt üzembe állítása előtt néhány nap­pal kidoboltatták volna, hogy aratás közben lesz ilyen vá­sárlási lehetőség. A doboltatás vagy más hasonló propaganda azonban — úgy látszik — nagyobb leleményességet kíván. Ámde legyen igazuk, ezeknek a szövetkezeti vezetőknek, üzemágasoknak, kereskedőknek. Tegyük fel, valóban nem visznek az emberek magukkal pénzt és senkinek sincs szük­sége mozgóboltra. Akkor legalább azt mondják meg, hogy miért ígérték? (—) őmLékczzüJtk A kartonlap tetején meg azt olvasom, hogy: EMLÉKEZZÜNK! Azt szeretnék a falu veze­tői, ha soha nem felejtenék el a bagiak, hogy valamikor — még 1938-ban —, 320 tanuló volt a községben és hat peda­gógus bajlódott velük. Ma 610 gyereket 19 tanító ismertet meg a tudományokkal. Húsz esztendeje még csak 250 kötet könyv között válo­gathattak a helybeliek, ma a könyvtárnak 1600 kötete van. S mellette óvoda, mozi, mind olyan dolog, amit két évtizede még hiába kerestek a faluban. És a kartonlap alján: a ba­giak negyvenöt százaléka ágy­; T/~ét parasztember áll a bagi | lA. tanács előszobájában és \ az ajtóra kifüggesztett hosszú l kartonlapot nézi. Az egyik \ rábök a sok szám közül a kö- | zépsőre és azt mondja: $ — Ide tartozik a Jóska is. % § Mire a másik: \ — Az ám... , $ S mennek tovább, a titkárt i keresik. s S Nézem a kartonlapot, külö- \ nősen ott, ahová az imént a % paraszt mutatott. A faluból öt \ katonatiszt és 125 vezető allá- § sú ember került ki. Idetarto- . ^ zik a „Jóska" is, a vezető ál- lásúak közé. Mi lehet? Tanács- j elnök, tanító vagy igazgató? S Mindegy. A falu számontart- S ja. Név szerint is, összegezve ^ is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom