Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

fist MEGY í&CirlaP 1959. AUGUSZTUS 14. PÉNTFK A vendéglátóipar versenye az életszínvonallal a Dunakanyarban A nyaralás Magyarországon már hosszú esztendők óta nem kiváltság. Az üdülőkön kívül villákban, nyári lakokban, vi- kendházakban is ezernyi dol­gozó család üt tanyát nyaranta az ország különböző tájain, nagyon sokan természetesen a kies Dunakanyarban. Nem­csak szabadságidejüket töltik ott, hanem hétköznapjaikat is. Hajnalban kelve elindulnak és munkaidő után visszatérnek a vízpartra, a hegyoldalra, ahol a család vár rájuk. Pihentető az üdítő levegő, a csend. Fel­frissült izmokkal és idegekkel végzik aztán mindennapi mun­kájukat. Ilyen „egyéni” nya­ralásra is telik manapság a dolgozónak, ipari munkások­nak, csakúgy, mint értelmisé­gieknek is. Nem nagy vagyo­nok urai, keresetükből élő emberek a mai nyaralók, de azért persze vannak igényeik. Például szeretnének o'csón, bőségesen és jól táplálkozni. Ugyanilyen az igénye a kirándulóknak is. Rövidesen megnyílik a nagyfáiéi mentőállomás A nagykátai járás lakossá­gának régi óhaja teljesül né­hány héten belül: a járás székhelyén rövidesen megnyí­lik az Országos Mentőszolgá­lat állomása. Javában épül már és nemsokára el is ké­szül a mentőállomás épülete, ahol kétférőhelyes autógarázs, mosdóhelyiség, kis műhely, pici raktárhelyiség és iroda­szoba lesz. Ezenkívül egy két­szoba-konyhás sofőrlakás is. A mentőállomás meggyor­sítja a kórházi ápolásra szo­ruló járásbeli betegek szál­lítását. Külön mentőorvost egyelőre nem kap az állomás, hanem a nagykátai orvosok vállalnak ügyeletes szo’gá- latot. Elsősegélynyújtást igénylő esetekhez a mentő­autón az ügyeletes orvos siet majd a helyszínre. Myssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssM-sssssssssssssssssssssssssssssssrssmsss Még ha saját motorkerékpár­ján vagy autóján rándul is ki. Nyaralók és kirándulók az ételt egyformán igénylik, s közülük nem mindenki .óhajt a beszerzés gondjaival, a főzés­sel vesződni. Minek is, hiszen van vendéglátóiparunk, van­nak éttermeink, zenés és zenét­ien kisvendéglőink, ahol kap­ni kellene mindent, mi szem­szájnak ingere. De ekörül van éppen baj. Az Országos Népi Ellenőr­zési Bizottság mostanában ál­lapította meg, hogy vendéglá­tóiparunk az étkezési helyeket még mindig szórakozóhelynek tekinti. Mi is felszólaltunk már az üdülőhelyek zenés kis­vendéglőinek árai ellen, ame­lyek nemcsak az üdülőhelyek­nek nyilvánított községek ven­dégei, de állandó lakói számá­ra is hátrányosak, hiszen ma már falun is egyre több dol­gozó étkezik vendéglőben. De a zenétien zenásárakon kívül más panaszok is felme­rülnek az üdülőhelyek étter­mei ellen. Legtöbbjük beren­dezése elavult, konyhája nem felel meg a higiénia követel­ményeinek, túl kicsinyek az adagok, nincs menü és nem vá­lasztékos az étlap. Ilyen a panaszok zöme, amelyeknek helytállóságáról, végigjárva a Dunakanyart, magunk is meggyőződhetünk. Szép üvegtábla hirdeti min­den étkezőhelyiség bejárata előtt, hogy hideg- és meleg­ételek, halkülönlegességek kaphatók. Hal viszont a leg­több helyen nem is szerepel az étlapon. Leányfalun a Gyöngy­szem Étterem kerthelyiségé' ben egy kis akváriumban 'é egyetlen tépett pikkelyű hal § szomorkodik, két bús rákocs- 8 ka és két rákcsontváz társasá­gában. Ki tudja, mióta várja 8 már, hogy halászlé legyen be- 8 íőle. Menü nem szerepel az ét- | lapon, viszont este a zenésár 8 igen. Visegrádon a hajóálio- § más’melletti étteremben sincs 8 menü. Nagymarosán a Kék 8 Dunában déli fél 2 órakor 8 nincs semmi ennivaló. Ha- Sjsonló a helyzet a Mátyás ki- I rály vendéglőben. A verőcei | zenés kisvendéglőben még fél | 3 órakor is felszolgálnak ugyan | ételt, de az étlap választékát & semmiféle frissen sült nem 8 gyarapítja. 8 — Az üdülőhelyek éttermei­| ben általában nincs menü, ki- 8 csíny a választék — foglaljuk 5 össze a panaszokat a megyei | tanács kereskedelmi osztályán | Losonczi István vendéglátó- § ipari főelőadó előtt, aki ép- | pen két szakemberrel, Ko- 8 vács Károllyal, a Ceglédi Ven- | déglátóipari Vállalat igazga- S tójával és Forgács Istvánnal, a 8 Váci Vendéglátóipari Válla- I lat áruforgalmi osztályának 8 vezetőjével tárgyak | — Vannak kisebb hiányos­| Ságok a vendéglátóiparban — 8 ismeri el a főelőadó. — De 12 | évet mulasztottunk. Éppen a | mulasztások helyrehozására | alakult a Dunakanyar Bizott- 8 ság. Csodát persze az sem te- s hét, három éven belül azon- 8 ban pótoljuk az elmulasztotta- 8 kát. A zenés kisvendéglők árai | ellen jogos a kifogás, de a S Belkereskedelmi Minisztérium I rendelkezése értelmében .. 5 8 — A kisvendéglők nem szo­8 ros elszámolási üzemek, eze- I két is nevezik gebineseknek I — jegyzi meg a Váci Vendég- § látóipari Vállalat képviselője. 8 — Ezekben nem lehet kétféle 8 ár, visszaélésre vezetne az I ilyesmi. Az ellenőrzés pedig I túl költséges lenne, 8 — Tehát, mert 8 az ell.nőrzés költséges 8 § lenne, fizessen többet a fo- 8 gyász tó? — vetjük közbe. 8 — Hát bizony, ez már így 8 van — így szól a főelőadó. 8 — Szinte azt mondhatnám 8 erről, hogy árdrágítás; 8 — Nálunk nincs is zenés ár 8 a zenés kisvendéglőben — je- 8 lenti ki a ceglédi igazgató. — 8 A zene közönséget vonz, nö- 8 véli a fogyasztást, mi így fog- 8 juk fel. 8 Végül mind a hárman meg­§ Swab István offsct-gcpmesler és Semsei Ferenc osztály- vezető ellenőrzik az I. osztályos ABC-könyv nyomását egyeznek abban, hogy a „zené- sített” árak nem előnyösek a fogyasztó szempontjából. — A kisvendéglő célja az volt, hogy a közönség olcsón jusson ízes háziKoszthoz — mondja Losonczi főelőadó. — Egy-egy családnak kellene dol­gozni az ilyen üzemben. Álta­lában, néhány kivételével, ezek az üzemek nem váltot­ták be a hozzájuk fűzött re­ményeket, csak a nagyobb ha­szonra törekszenek, néhány év alatt meg akarnak gazdagod­ni és a színvonalas kiszolgá­lással nem törődnek. A menürendszerről mind a hárman kijelentik: nem kötelező a kisvendéglők­re, helyette viszont zónaadagot kell kiszolgáltatniuk. — Sok helyen, nemcsak kis­vendéglőkben, rendes adag is legfeljebb zónaadagnak felel meg •— jegyezzük meg. — Pedig mi sűrűn ellen­őrizzük az adagok nagyságát is — hangzik a válasz. — Miért rossz vidéken csak­nem mindenütt a feketekávé? — kérdezzük. — Ennek sok oka van — feleli a főelőadó. — Néhol gyakorlatlan a kávéfőző, má­sutt a felhasznált víz befolyá­solja a kávé ízét. Sok helyen lenne szükség vízlágyító ké­szülék használatára. A krém- kávéfőző pedig csak ott válik be, ahol nagy a napi forga­lom. Befolyásolja a kávé ízét a levegő páratartalma vagy szárazsága is, nem is beszélve a vízkő’lerakódásról. — Igen! Félévenként el kell távolítani a vízkövet — mond­ja Kovács igazgató; — Nálunk Vácott, 1954-ben ötmázsa kávé fogyott, most 18 mázsánál tartunk — közli Forgács István. Kovács Károly, a ceglédi vállalat kávéfogyasztási ada­tait így adja meg: — 1954-ben kétmázsa, most 11 mázsa a kávészükségle­tünk. Ezen pedig mind a négyen örvendezünk, kitűnő példája az életszínvonal emelkedésé­nek. — Emelkedett az életszín­vonal, megnöYfkedtek az igények és bizony a vendéglátói pari helyiségek, különösen a vidéki városokban és falvakban, már szűkek lettek. — Ezt Kovács igazgató mondja. — Utol kell érni a vendég­látóiparnak az életszínvonal emelkedését — jegyezzük meg, amihez Losonczi főelőadó még hozzáfűzi: — A jövő évi megyei költ­ségvetés nagy lépést jelent előre és néhány éven belül utolérjük az életszínvonal, meg az igények növekedését. De addig is a „zenésített árakat" mindenesetre megkell szüntetni és jövő nyárra ren­det kell teremteni elsősorban a Dunakanyar vendéglátóipar üzemeiben. Nemcsak a növek­vő idegenforgalom miatt. A nyaraló dolgozók érdekében is. Szokoly Endre KÉT SZÁL GYUFA Két szál gyufa okozta azt a nagy kárt, amelynek érté­két fel sem becsülték még a szakértők. A gyufák egy kis­fiú kezében lobbantak fel kedden délben Vácszentlász- lón. Az udvarukon játszado­zott Papp Józsika, a nagy­szülőkhöz nyaralásra vitt öt­éves gödöllői kisfiú. Aztán elunta magát. Bócorgott. A nagymama a tanácsházára ment hivatalos ügyben, a 80 éves nagyapát meg elnyom- t ta a nagy meleg. A gyerek beóvakodott a lakásba. Ami­kor látta, hogy senki nem ügyel rá, nagy bátran még a székre is felmászott meg­nézni, mi van a szekrények tetején. Talált is egy nagy doboz gyufát, csak két szálat csent el belőle, a többit ki­öntötte. Aztán az udvarban a kerítés tövében megbújt és a pyufaszálakat nagy élvezet­tel dörzsölgette a doboz ol­dalán, mint ahogy a felnőt­tektől látta. Amikor a gyufa feje lángralobbant, megijedt és átdobta a kerítésen. Székhelyi Pálék frissen csépelt osztaga pillanatok alatt lángralobbant. A gyen­ge szellő is elég volt hozzá, hogy a szomszédos ház asz- taga is tüzet fogjon a rá­hulló szikráktól. Mire a nagy dologidőben az emberek ész­revették, mi történt, már mind a két portán égtek a fé­szerek, istállók, ólak. Perceken belül talpon volt a- egész falu. Mentették, ami menthető. Az égő istállóból szerencsésen kivezették e lovakat, teheneket, csők egy ló sérült meg. Hanem sok csirke, kacsa, s más aprójó­szág lett a tűz martaléka Alaposan összeégett Szék­helyi Pál arca, keze, míg at égő istállóból húzta kifelé a megriadt állatokat. Az ud­var közepén hatalmas fáklya­ként égett, recsegett-patto- got egy vén diófa is. Szinte égig csapott a lángja. A falu népe derekasan dolgozott. A helyi tűzoltók a segítségükre siető gödöllői, pesti és Sashalomi tűzoltókkal csak nagynehezen vethettek gátat a rohamos gyorsaság­gal terjedő tűznek, de mégis megmentették a már lángok közé ékelődött lakóházakat. A bajt tetézi, hogy a káro­sult gazdák nem biztosítot­ták házuk táját tűz ellen. A rendőrség és a tanács, valamint a tűzoltók a helyszí­nen felvették a hivatalos jegyzőkönyvet, amelyben megállapítják, hogy a nagy veszedelmet egy ártatlan, de kellő felügyelet nélkül ha­gyott kisgyerek okozta —* két szál gyufával. Komáromi Magda Az Országos Takarékpénz­tár a lakosság igényeinek ki­elégítésére az idén is tovább bővíti fiókhálózatát. Az év első felében a főváros- külön­böző pontjain 8 új OTP-fió- kot és totó-lottó-kirendeltsé- get állított fel. Hétfőn a Szív utca és a Népköztársaság útja sarkán nyílt meg a főváros egyik legkorszerűbb OTP- fiókja, amely a Városliget és környékének lakóit szolgálja majd ki. Az év végéig még újabb 9 OTP-fiókot és egy sportfoga­dási kirendeltséget létesíte­nek. Ezzel a fővárosban az OTP-fiókok száma 135-re, a totó-lot tó-ki rendeltségeké pe­dig 50-re növekszik. Külön pavilont kap a kukorica az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Horváth István leszedő és Bndacz László gépkezelő az ABC-s könyveket készítik a beakasztó gépnél (MTI Foto — Bartal Ferenc felv.) Siázhatvan „hivatásos vadász"-t képeztek ki eddig a mozsgói vadgazdálkodási iskolán A vadgazdálkodás megjaví­tása érdekében mintegy két­ezer vadőrre van szüksége az országnak. Ezért a Földműve­lésügyi Minisztérium és a Ma­gyar Vadászok Országos Szö­vetsége a múlt év őszén benn­lakásos vadőri szakiskolát szervezett Mozsgón. A szak­iskolára az ország minden ré­széből olyan hallgatókat vet­tek fel, akik előzőleg nyolchó­napos levelező taníolyamot végeztek és régóta vadásznak már. Főbb tantárgyaik: a va­dak természetrajza, a fácánok és foglyok mesterséges neve­lése, az élővadak befogása, a szarvasok tenyésztése. A kö­zelben levő sasréti rezervá­tumban gyakorlatban is ta­nulmányozták a hallgatók a vadgazdálkodást. A múlt ősz óta három csoport, össze­sen 160 részvevővel végezte el sikeresen a mozsgói vad­gazdálkodási iskolát. Az utolsó csoport hetven tagja ezen a héten vizsgázott. A szakképzett vadőrök, akik különben a „hi­vatásos vadász” címet kap­ták, az ország különböző vidé­kein — rezervátumokban, ál­lami és erdőgazdaságokban, valamint vadásztársaságok te­rületein — irányítják majd a vadvédelmet és a vadtenyész­tést. BŐVÜL AZ OTP FIÓKHÁLÓZATA Az év végéig kilenc új OTP-kirendeltség nyí’ik A magyar mezőgazdaságban jelenleg a kukorica termésát­lagainak gyors növekedésére van a leginkább lehetőség. A tudományos kutatók megálla­pítása szerint megvan a mód, hogy a kukorica termésátlagá­val 2—3 éven .belül túl­szárnyaljuk az Egyesült Álla­mokat. E cél eléréséért azon­ban több új módszert kell szé­les körben alkalmazni, A kukoricatermesztés leg­újabb tapasztalatainak is­mertetésére az Országos Me­zőgazdasági Kiállításon több mint 1000 négyszögöles bemu­tató területet jelöltek ki. Ezen a területen új művelési mód­szereket és hibridfajtákat mu­tatnak be. A már jól bevált hazai fajtákon kívül bemutat­ják a magyar kutatók leg­újabb büszkeségét: a marton- vásári 39-es bel tenyésztés es hibridkukoricát — nemcsak magra termesztve, hanem siló- takarmánynak vetve is. A ku­koricabemutató egyik érde­kessége lesz az Odessza 10-es és a Vir 25-ös hibridkukori­ca bemutatója, amelyek vető- magvait N. Sz. Hruscsovtól kapta az adonyi Béke Terme­lőszövetkezet. Külön kukorica- pavilont is felállítottak, mely­ben a látogatók tájékozódhat­nak a KGST államokban ter­melt különböző kukoricafaj­tákról. A hazai gépkiállításon nagy számbán mutatják be a kukorica vető, növényápoló és betakarító gépeket, s a többi között gépsorral szemléltetik s fontos takarmánynövények ermesztésének komplex gépe­sítését is. o­$ Orvosi tanácsok fürdőzőknek — százhúsz évvel ezelőtt Caudet francia orvos, aki 120 év­vel ezelőtt folyta­tott orvosi gya­korlatot, a követ­kező tanácsot adta arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tanácsos a tenger­vízben fürödni. — Gyermekek két-három percnél hosszabb ideig ne maradjanak a tengervízben. Nők négy percet, fér­fiak nyolc-tizen- két percet tölthet­nek benne, ide­geik érzékenysége szerint. — ügy véli, doktor úr, hogy tizenkét perc a legvégső határ? — Feltétlenül. Igaz ugyan, hogy ismertem egy fia­talembert, aki na­ponta háromszor is fürdőit és min­den alkalommal fél órát maradt a vízben, de ez tel­jesen hülye volt. — Milyen elővi­gyázatossági rend­szabályokra van szükség, amikor az ember kijön a vízből? — Nem lehet eléggé vigyázni! Azonnal biztosíta­nt kell, hogy a le- ! vegő áramlása ne \ árthasson egészsé- \ günknek; gyorsan \ le kell törülközni \ és fel kell öltözni, \ még mielőtt bő- § tünkről a víz eí-$ párologna. Ha \ már az ember fel- 8 öltözött, jobb, ha \ nem is néz többé § a tengerre, főleg § alkonyaikor. A 120 év előtti \ orvostudomány 8 komolyan állítot- 8 ta, hogy „az ártal- 8 mák egész soroza- 8 ta” származhatik 8 abból, ha a ten- 8 gert nézzük. * VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSS/ 5 . ^ ^ Kinek szabad belépni ? | 8 Szentendrén, a városi 8 J tanács épületének zeg- 8 8 zugos folyosóin bolyong- 8 8 tani. A postahivatal bejá- 8 í rátát kerestem. A folyosó 8 ! végén vasrácsos kapu állta 8 ^ utam. A félig nyitott aj- 8 ^ tón már be akartam lepni, 8 ! de akkor megakadt a sze- 8 8 nem egy, az ajtóra akasz- 8 8 tott nagy táblán: „Posta. 8 j Idegeneknek tilos a be- 8 ; menet.” Mivel a posta 8 ! dolgozni előtt idegennek 8 ! számítok, levettem kezem 8 i a kilincsről. ! Éppen tovább akartam 8 : indulni, amikor a rácsos 8 ! ajtó másik szárnyán egy !; I másik táblát pi’lantottam 8 jmeg, rajta az írás: „Bi-8 8 vat'apók, szabásminták itt 8 ja pestán kaphatók”. 8 • Ügy vélem, ha divatla- 8 jpot akartam volna vásá-8 j rolni, nyugt dt lelkiismc- 8 ; rcttel beléphettem volna 8 ! az egyébként belépésre ti- 8 ílos bejáraton. Dekát nem 8 i mehettem be s ma is azon 8 ! töröm a fejem, hol lehet 8 8a szentendrei postára be- 8 J lépnie annak, aki „csak” 8 i telefonálni akar? —csá— 8 ! s ■/fssssssffssff/ss/sfs/ssssfssfssf/ssssf/y KÉSZÜLNEK AZ ÚJ TANKÖNYVEK Az új tanévre 476 féle iskolai tankönyveit adnak ki. 9 millió példányban. A most megjelenő könyvek többsége a régi kiadások javított vagy változatlan utánnyomása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom