Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-13 / 189. szám

tfkmlááí j^ír C££LÉQ,\AÉBERT/R5A.CEGLÉDBERCEL, TŐRTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRÉ III. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1959. AUGUSZTUS 13. CSÜTÖRTÖK ÉVSZÁZADOS PROBLÉMA Megoldásához közeledik a szennyvíz-elvezetés ii. A szennyvízcsatornázás mű­szaki tanulmányát készítő mérnökök vizsgálódásai sok érdekes és értékes megállapí­tást tartalmaznak. Kiderült, hogy a felszíni vizek leveze­tése gravitációs úton nem oldható meg. Kivihetetlen például, hogy a szennyvizet árokrendszerrel vezessük le a gerjei vagy a cigányszéki csa­tornába. EUenbe.n az is nap­fényre került, hogy a gépállomás szennyvíz- tisztító telepe a város szennyvizének nagy ré­szét képes letisztítani és további bővítés csak ak­kor lesz majd szükséges, amikor minden utcában kiépül a csatorna. Ez viszont még hosszú évek múlva következik be, mert a teljes csatornázás, a számí­tások szerint, legalább 50 mil­lió forint. A gépállomás szennyvíz- tisztító telepének felhaszná­lásával és mintegy három­kilométeres fő-gyűjtőcsator­nának a megépítésével, a mos­tani legnagyobb szennyvíz­keletkező helyek vízelveze­tése még 6 millió forintba sem kerül, de már ennek fe­léből is bekapcsolható a vá­ros középpontja, továbbá a fürdő, kórház, húsüzem és egy sor más intézmény. A hat millió forint komoly összeg. Azonban, ha figye­lembe vesszük, hogy csak a most folyó, vagy közeljövő­ben meginduló néhány épít­kezésnél: a Rákóczi úti tiszti­lakásoknál, a Kossuth téri bérháznál, a kórháznál, a vá- góhídnál, a külön-külön de­rítő berendezések megépíté­se is hatalmas összeg — né­hány millió forint és még a tetejébe egészségtelen a vá­rosra káros megoldás — ak­kor önkéntelenül vetődik fel a gondolat: ezeket a különbö­ző helyekről származó pénze­ket a városi tanácsnak össze kellene fogni és együttesen kellene felhasználni a végle­ges megoldás elősegítésére. Tudomásunk szerint a városi tanács vb-elnöke ebben az ügyben tárgyalt már az il­letékes szervekkeL Mi a város lakossága, a közvélemény nevében kérjük és javasoljuk, hogy a tanács ezeken a tárgyalásokon erős kéz­zel vegyen részt, s ne egyezzen bele, hogy is­mét korszerűtlen, káros, a népgazdaságra, a város­ra egyaránt előnytelen, régi módú, külön-külön derítő építésekre sor ke­rülhessen. Felvetődött a kérdés, hogy a város egész területének csa­tornázása előtt milyen rész­letmunkákat kellene megvaló­sítani? Ma már a csatornázás sür­gősségi kérdései, az egyes részletek üzembehelyezhető- ségi kérdései tisztázottak. A legelső és legfontosabb, hogy a domborzati viszonyok figyelembevételével olyan át­emelőtelep létesüljön, amely a város legsűrűbben lakott ré­szének szennyvizét, a fő­gyűjtőcsatornán keresztül, a gépállomás szennyvíztisztító telepébe, s innen a cigányszé­ki csatornába átemelje. A vízügyi igazgatóság s az illetékes országos fő­hatóságok által felülvizs­gált és jóváhagyott mű­szaki tervdokumentáció szerint az átemelő a Jász­berényi úti vasúti átjá­rónál épül és 859 390 fo­rintba kerül. A beruházás megvalósításá­hoz 360 tonna betonkavics, 32 tonna homok, 8 tonna acél, 58 tonna cement és közel 70 ton­na egyéb építőanyag szüksé­ges. A kivitelezést az ÉM V. számú Mélyépítő Vállalata jö­vőre hajlandó elvállalni. Az átemelő teleppel egyidő- ben kellene megépíteni a Be­loiannisz utcára tervezett fő-gyűjtőcsatornát. Ennek ki­vitelezési költsége 5 077 000 forint. A fő-gyűjtőcsatorna 1940 méteren 45 centiméter át­mérőjű pörgetett vasbeton esőcsatornából és 1095 mé­ter hosszúságban pedig 50 centiméter széles, 75 centi­méter magas tojásszelvényű, a helyszínen csömöszölt csa­tornából készül. Az összegek, a számok kis­sé ijesztők. Talán éppen emiatt múltak el városunk felett az évszázadok, anél­kül, hogy ennek az égető hiányosságnak a felszámolá­sára csak gondolni is mertek volna. A feladat mégis, bár­milyen nagy, nem nagyobb annál, mint amit a tervszerű városfejlesztés, a város talaj­vizének csökkentése, az egész­séges levegő megteremtése céljából a mostani és a jövő generációk szebb életének biztosítása érdekében közös összefogással, célszerű gaz­dálkodással a városi tanács képes megoldani. — D. J. — Készül a kétszemélyes Kossuth-tál. Dévényi Róbertné kisegítő négy szelet sertássültet, két szelet rántott halat, szahnaburgonyát, s még háromféle körítést helyez a tálba ÍGY IS LEHET! A minap, hétfőn ftc-sszú sor­ban álltak az emberek a pos­tán, hogy pénzüket föladhas­sák. Sajnos, mint már annyi­szor, a posta csak egy abla­kot „üzemeltetett”■ erre a célra. Fél tíz tájban kezdett aggasztóvá válni a helyzet, a sor mozdulni sem látszott. Egy-egy befizető drága tíz perceiket töltött az ablak előtt. HETI TOTÓ-TANÁCSADÓNK kimenetele lehet a mérkőzésnek, azonban a döntetlen a legvalószí­nűbb. Tipp: x. 11. Zalaegerszeg—Komló. A zala­egerszegiek odahaza nagyon ne­héz ellenfelek, még a komlóiak számára is. Tipp: 1. 12. Pápa—Sztálinváros. A sztálin- városlak nagyon gyengén rajtol­tak és az odahaza játszó pápaiak­nak több esélye van a győze­lemre. Tipp: 1. A pótmérkőzéseken az otthon­játszó csapatok az esélyesek. Megtudtuk, hogy a cuk­rászdák és egyéb vasárnap is működő vállalatok hétfőn dél­előtt hozzák el bevételüket, ezért van torlódás ezen a na­pon. Most ráadásul meg két dolgozó megbetegedett. A sorban levőiket a tájé­koztatás nem nyugtatta meg. A hangulat az izzasztó hőség­ben egyre forróbbá vált. Min­denki a vissza nem hozható félórákat számlálta, amelye­ket hasznos munkával tölthe- tett volna el. Ekkor jelent meg a belső „fronton” Fehérvári János, a posta főnöke. Végignézett az egyre hosszabbá váló soron és azonnal intézkedett. Alig néhány‘perc múlva már ket­ten szedték a pénzt. A postafőnök emberséges, a bürokráciát félretevő eljárá­sát itt köszöni meg: a hétfő délelőtti “ ' 23 sorbanálló Kircsi Istvánná málnaszörpöt készít a söntésben S 'SSSSSSS-'S.VfSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSffSSSSSSSSSSSSSSSffSfSSSSSSSmfi Egy ceglédi üzemben történi... vége is ugyanaz a sokat sejte­tő hallgatás. Csúnya gyanú rejtőzik a rosszindulatú sza­vak mögött, éppúgy, mint az előző alkalommal. Es megindul a gyárban a pletyka hosszú láncolata. Min­den elbeszélő fűz az igazság­hoz valamit és mire az üzem vezetőjéhez kerül... csupa konkrétum lesz belőle: — N. Edit? Az üzemnél dol­gozó összes tisztességes, becsü­letes férjeket elcsábította. Sze­gény feleségek miatta sírnak bele a párnájukba fél éjszaká­kon át! így hömpölyög a rágalom szennyes áradata. Az asszo­nyok, a könyvelőnövel az élen, ostromolják az üzemvezetőt. — HÉTFŐN kezdte meg a gép­állomás a maghozó répa csép- Iését a Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. 20 holdról 160 mázsát várnak, de a kilátások szerint elérik a 200 mázsát is. — 25 FELSÖPÁLYA füstö­lő-kocsit készített az elmúlt hónapban a Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz a Húsipari Vállalat részére. Újabb 25 kocsi készítésére kaptak megrendelést. — 141 SZÁZALÉKRA TEL­JESÍTETTE II. negyedévi ter­vét a Mezőgazdasági Felsze­reléseket Gyártó Ktsz. A ter­vezett 680 000 forint helyett 963 000 forintot forgalmaztak. ^ — Tudod kit láttam tegnap s a mozi előtt Kovácsáé férjé- % vei? I $ — Kit? ^ — Editet. Tudod, akit a fér­^ je elhagyott. i ^ — Mit csináltak? § — Mikor én láttam őket, ^ beszélgettek. De hogy azután & mi történt...? ^ A befejezés sokatmondó és ^ még többet sejtető. Alig né- \ hány nap múlva ugyanezzel a ^ két szereplővel a következő párbeszéd zajlik le: | <— Hallottad? S — Mit? § — Hát Editet. Hogy mit csi­^ nált megint! Most a Szabóné ^ férjével látták. $ — Hol? ^ — Egy társas vacsorán. ^ — Mit csináltak? ^ — Beszélgettek. De a vacso­. i ra után ... ; ¥ Ennek a beszélgetésnek a Társas kirándulás Porvacsesznekre A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezete és az IBUSZ kecskeméti irodája közös szervezésben augusztus 23-án, vasárnap különvonatot in­dít Kecskemét—Nagykőrös _Cegléd ú tirányból Porvacsesznekre. Veszprém megyében, Zirctől északra a Bakony rengetegében terül el Porvacsesznek. a vonat a Bakony hegy alján suhan lefelé a Cu-ha vadregényes völgyében. A sötétzöld fenyvesek igazi’ magas- hegyvidéki tájat idéznek. Ahol a völgy kitárul. Csesznek várának évszázados romjait pillantjuk meg. A várkastély csonka tornyaival, megvakult ablakszemeivel régi idők, harcos évszázadok emlékét idézi. A vonat alagutak során bújik keresztül. Egyre vadregé- nyesebb. szebb a vidék. Bakonv- szentlászlő szép környékéről, erős, tiszta, ózondús levegőjéről és kénes gyógyvizéről nevezetes. A korabeli irodalomban olvashat­juk, hogy Vak Bottyán kuruc tábornak itt sz*b»<Tult meg kínzó reuma fájdalmától. A falu kör­nyékén festői kirándulóhelvek, barlangok, fenwesek, vadvirásos erdei rétek várják a kiránduló­kat. Ahol a Kossuth-tál készül Jókora friss marhacomb-darabok hevernek a Kossuth Szálló konyhájának bádogla.ppal borított asztalán. Ketten is vagdalják, a húst: Varga Sándorné szakács és Balázs János kisegítő. Rizseshús lesz ebédre, zöldbab-levessel, diósmetéli- tel. A húst a Vendéglátóipari VáValat hentese, UtasA Mihály \ szállítja, a zöldség- és ggümö'asféUket a MFZÖKER-töl, a | liszt- és fűszerféléket a FŰSZERT-tói szerzik he. Öten dolgoznak egy-egy műszakban, ebben a még nem \ teljesen gépesített, de azért jól felszerelt konyhában: eaíl \ szakácsné, két kisegítő és két tanuló. A legnagyobb teret a tűzhely foglalja el. Nyolc-tíz negy- I venliteres lábos « elfér ezen a főző-monstrumon. A frissen ! sülteket, süteményeket két sütős gáztűzhelyen készítik. A mo- \ sogatóban állandóan folyik a hideg-meleg víz. Az ételek \ frissen tartását két jégszekrény biztosítja. Szeretnének még j egy villamos húsdarálót. De mint Varga. Sándorné mondja, \ úgy hírlik, rövidesen teljesül ez a kívánságuk is. Külön specialitásuk a Kossuth-tál. Meq kell említeni | azt is. hogy csak saját készítésű tésztát használnak a 1 főzéshez. Juhász Ferenctől, a szálló új vezetőjétől megtudjuk, S hogy míg áprilisban csak 16 előfizetéses ebédet rendeltek, j most már 90-en étkeznek náluk. Csak a Talajjavító Vállalat | 25, a Faipari Ktsz 12 ebédet visz el naponta: Ehhez hozsá- j járul az is, hogy négy-öt nappal befizetés előtt már kifüa- \ gesztik az egész heti étrendet. Menüben is többféle étel i között válogathatnak a vendégek. J e _ ; ___ __ s zerint ajtóból 20, ablakból 30 8 darabot. Először így az udvarról | vesszük alaposan szemügyre S az épületet. Elszomorító lát- § ványt nyújt. Omló, nedves fa-| lak, horpadozó tető. Befelé | megyünk, az úgynevezett rak-| tárhelyiségbe. Ide ugyan kár» lenne behordani a közel 83—| 85 ezer forint értékű deszka-1 anyagot, mert védelmet ez sem i nyújt az időjárás viszontagsá-1 gai ellen. Az épület megjavít- ^ hatatlan, sem a falak, sem a^ tetőszerkezet nem bima el új| fedelet. De a gépműhelyben^ sem jobb a helyzet, a falakban S hatalmas lyukak tátonganak, padló résein felszivárog a ta-S lajvíz. De látunk még egyebet is. AS villanyvezetékek mindenütt as falakon kívül vannak elhe-S lyezve, életveszélyes módon. S A korhadó gerendázatba nem :• lehetett elhelyezni, a nedves § fallal hasonló a helyzet. Az épület életveszélyes, ál­lapították már meg különböző szervek, de intézkedés még eddig nem történt A vállalat csak rövid Ideje tartozik a városi tanács irá­nyítása alá. Sajnos, az épület állapota már rég ilyen, és mint egy rossz örökséget a városi ta­nács ezt is együtt kapta a vál­lalattal. Folyamatban van már a kérdés megoldása, de saj­nos, ez nem megy máról hol­napra. Reméljük, hogy ha már ebben az évben nem is, de jövő évben megszűnik ez az állapot és a fontos mun­kát végző műhely elhelyezése végre megoldódik. S-né — 15 LXJNA GYÁRTMÁ­NYÚ TŰZHELYET adott el részletre az elmúlt hónapban a népbolt vasüzlete. . Leszakad vagy nem? Joggal teheti fel mindenki a kérdést, aki egyszer ellátogat a vállalat Hunyadi utca 27. szám alatti műhelyébe. A magántulajdonban levő ház előtt deszkakerítés sze­rénykedik és amit az egész épületből így az utcán át lát­ni, abból nem igen lehet arra következtetni, hogy ez a rozo­ga épület ad helyet egy évi hatszázezer forintos tervet teljesítő, nyolc embert foglal­koztató üzemrésznek. Belépünk az udvarra. Rend és tisztaság fogad bennünket; glédába rakott jóillatú fenyő­deszkák, odébb kész ajtók és ablakok. Ezeket gyártja ez a kis üzemrész havonta szám­Leszakadással fenyeget * a Tanácsi Építőipari Vállalat asztalos részlegének a teteje — 20-AN MENNEK- autó­buszkirándulásra Lillafüred­re és Aggtelekre a TIT ren­dezésében, vasárnap. — 140 000 FORINT ÉRTÉ­KŰ talpvarró gépet vásárolt a Cipőipari Vállalat. A gépet harmadikén állították munká­ba. Az új gép jól bevált, máris eredmény mutatkozik a minő­ség terén. — 440,50 MÁZSA ÉTKE­ZÉSI BORSOT adott át a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet a MEZÖMAG Vállalat­nak. 132 ezer forintot kaptak érte, amit az őszi zárszám­adáskor szétosztanak a tagság­nak. I — SÚLYOS MOTORSZE- iRENCSÉTLENSÉG TÖR- ! TÉNT Albertirsa határában. ; S. A., a motorkerékpár veze- j tője és felesége több helyen ; csonttörést szenvedett. A bal- i eseti sebészeten ápolják őket. ! — KONGRESSZUSI FEL­; AJÁNLÁSKÉNT vállalták a i Cipőipari Vállalat dolgozói, ; hogy az első negyedévi terv- ! lemaradást a második ne- ; gyedév végéig megszüntetik. ; Vállalásukat 110 százalékra ! teljesítették; : — villámhárítót sze­1 RELTEK 2500 forint költség- i gel a cscmői tanácsházára. j — A CEGLÉDI HÚSIPARI • VÁLLALAT a második ne- 1 gyedév folyamán 600 mázsa i színzsirt és 2711 mázsa lóhúst i exportált külföldre. A kül- : kereskedelem részéről al i tárgyidőszakban minő,ségi ki- i foggá nem vetődött fel. szók mindenünnen, még a zord! könyvelőnő szájából is. ; Nincs! — Hát akkor? Milyen jogon ^ fosztottak meg egy háromgyer-i mekes anyát a keresetétől? I A kérdés gondolkodóba ejíi$ őket és kezdik visszafelé gom-! bolyítani a pletyka szálait. Ki- \ derül, hogy súlyosabb vádat! nem tudnak mondani annál, \ hogy N. Editet Kováccsal és 5 Szabóval beszélgetni lát-\ ták. Es akkor belátják a rágal- ! mazók, hogy nagyot vétkeztek! az „erkölcs” és a szeretet el- \ len! Rögtön cselekszenek is: rísz-* szahívják a becsületében meg-! sértett asszonyt maguk közé! és megfogadják, hogy nem rá- \ galmaznak meg senkit soha \ többé. • - —Ke— í Bocsássa el N. Editet „erkölcs­telenkedései” miatt. S az elbocsátás valóban megtörténik! N. Edit egyszerre az utcán találja magát három gyermekével, akiket apjuk fe­lelőtlensége miatt egyedül kell felnevelnie. Mit tehetne? Kétségbeesésé­ben mindenhová fordul, a nő­tanácshoz is. A járási nőtanács elnöke nem sajnálja a fáradságot, ki­megy a gyárba, megkérdezi az üzemvezetőt és a vádaskodó asszonyokat: — van-e bizonyí­tékuk arra, hogy N. Edit az üzemben dolgozó bármelyik férjjel meg nem engedett vi­szonyba került volna? — Nincs! =- jönnek a vála­szén a héten a szerkesztőség tagjainak kollektív tippjeit közöl­jük. 1. Ferencváros—Vasas. A két csapat közül az idén még egyik sem tudott győzni. Az egyenlő erő* küzdelméből nehéz lenne megjósolni a győztest, ezért egyet­len tipp lehetséges x, 1, 2. 2. Budapesti Honvéd—Újpesti Dózsa. A »3. számú szelvény ösz- szeállitói ezt a mérkőzést csak azért tették a heti totó-műsorba, hogy megnehezítsék a totózók helyzetét, valamivel nagyobb esé­lye van a győzelemre a Honvéd- nak, de mind a három eredmény ; lehetséges 1. x, 2. 3. Diósgyőr—Csepel. Az otthon- ; Játszó Diósgyőr győzelme meg­lepetés lenne. Csepelnek viszont ; érvényesíteni kell nagyobb tudá- ; sát. Tipp: x, 1. 4. Tatabánya—Salgótarján. Az otthonjátszó Tatabánya győzelme a legvalószínűbb. Tipp: 1. 5. Pécs—Dorog. A nagyszerűen rajtoló dorogiak könnyen pontot vihetnek haza az ugyancsak ed­dig jól szereplő pécsiekkel szem­ben. Tipp: X. 6. Egyetértés—Miskolc. A buda­pesti csapat odahaza jól szere­pelt és valószínű mindkét pontot megszerzi. Tipn: 1. 7. Kecskemét—Borsodi Bányász. Érdekes mérkőzésnek Ígérkezik, az otthonjátszó Kecskemét valamivel esélyesebb. Tipp: 1, x. 8. Szegedi VSE—Jászberény. A szegediek hazai mérlege jő. Tipp: 1. S. Nagybátony—Pénzügyörök. Az otthonjátszó nagybátonyiak az esélyesek. Tipp: 1, x. 10. Debrecen—Bp. Előre. A deb­receniek még veretlenek a buda­pesti Előre Is veretlen, de még pontot sem vesztett, igen érdekes

Next

/
Oldalképek
Tartalom