Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

rt*T MtC» ’i^Cirla p 1359. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT Látogatás a ceglédberceli bölcsődében Az őszibarack zavartalan felvásári ásáról tanácskozott Diósdon a földművesszövetkezet Kollektiv munka Felszerelést kér a pilisi óvoda nek, mert egykettőre nyaku­kon lesz a rossz idő. Tüzelőt kell beszerezni, konyhafel­szerelést s még sok mást, ami nagyon kellene. ' Ha az ember megyei táv­iatokban gondolkozik, való­ban apró ügy a pilisi óvoda felszerelésére kért póthitel. De a pilisi édesanyáknak s az ő kérésüket szívén viselő ta­nácselnöknek jelenleg na­gyon fontos. *S reméljük, a legközelebbi járási tanácsi vb-ülésen ez a kérés is napi­rendre kerül. Baráti srtjitsvtf Kedden hetven munkás je­lent meg a nagykovácsi terme­lőszövetkezetben. Valameny- nyien a Fővárosi Autóbusz- üzem Vállalat „Fürst Sándor” garázs dolgozói voltak. A pártszervezet kezdeményezésé­re szabadnapjukat áldoz­ták fel, hogy meggyorsítsák a termés betakarítását a terme­lőszövetkezetben. A Vörös Hajnal Tsz tagsá­ga szeretettel fogadta a bará­ti segítséget és ebéddel, uzson­nával vendégelte meg a garázs dolgozóit. S az igazgatóság tagjai egy­más után szóltak a tárgyhoz. — Nincs meg a kötelező egészségügyi vizsgálatról szóló papírja a mérlegelőnek, s ki­jelentette, nem is hajlandó be­szerezni — mondotta Varga István. — Megtette a legnagyobb dologidőben, hOigy nem volt a helyén — szólt Albitz József. — Sőt, amikor érte küld­tünk, kijelentette, hogy még álmos, aludni akar. S nem is jött be, csak kora délután — tette hozzá Hock József. Mindannyian elmondották észrevételeiket, szóltak mel­lette is, ellene is. Az igazga­tóság nevében Földvári Ká­roly ügyvezető mondta jegy­zőkönyvbe a határozatot: — Mivel a mérlegelő többszöri figyelmeztetés el­lenére sem hajlandó be­tartani a munkarendet, fe­gyelmit indítunk ellene. Senki nem tesz szívességet az­zal, hogy a felvásárlótelepen dolgozik, a munkarend köte­lező mindenkire. Látszik, jól elkészítették az igazgatósági ü'ést. Nincs mel­lébeszélés. „üresjárat”. Hogy a reklamációk teljesen meg­szűnjenek, s még jobban meg­szilárduljon a munkafegyelem és a vagyonvédelem, új Tend bevezetését határozták el a felvásárlótelepen. A mérlegelő ezután köteles rávezetni a felvásárlási jegvre a lemért áru bruttó és tára súlyát, valamint az áru osz­tályozását. így kevesebb ok adódik bárminemű „tévedés­re”. A termelők részér'e pedig berendeztek egy külön helyi­séget, ahol csomagolhatják barackjukat. Ezzel elejét veszik a tolongás­nak. s annak, hogy egy rekeszt eset'eg kétszer is átadjon valaki. Mert sok a jogos panasz a termelőkre is. Szemetelnek, szétdobálják a rekeszeket és a selyempapírt, nemegyszer hangoskodásukkal zavarják az átvételt. Hogy segíteni tudja­nak — beosztás szerint. — az igazgatóság tagjai minden fel- vásárlási napon ügyeleteti tar­tanak a telepen. Ez a mód- j szer az elmúlt évben naigy- | szerűen bevált. Az igazgatóság több, a J felvásárlási munkát ja­vító, azonnali hatályú in­tézkedést hozott. Ezeket minden bizonnyal meg­elégedéssel fogadják a terme­lők. Alig másfél hónap alatt mintegy 60 vagon őszibarackot vásárol fel Diósdon a földmű­vesszövetkezet. Érthető, hogy ezt a nagy munkát csak ala­pos előkészítéssel, szervezet­ten lehet lebonyolítani. En­nek tudatában tartotta meg ülését a földművesszövetkezet igazgatósága. Tízéves ? budakalászi Szabadság Tsz A budakalászi Szabadság Termelőszövetkezet idén ün­nepli megalakulásának tíz­éves évfordulóját. Az ünnep­séget augusztus 20-án tart­ják. Délután négy órakor kez­dődik a hivatalos rész, ame­lyen beszámolnak az eddig végzett munkáról, majd vacso­rával és éjfélig tartó tánccal ér véget az ünnep. A termelőszövetkezet mél­tóképpen ünnepli tízéves fennállását. Olyan termést ta­karított be, amilyen még nem volt a budakalászi határban. Új életre kél a betyárcsárda K isbag határában, a Hatvan felé vezető műút mentén szorgos*5 kezek munkálkodnak egy nagy kert közepén álló magányos épületen. Augusztus 10-én itt nyitja meg az Aszódi Földművesszövetkezet a vala­ha messzeföldön híres kisbagi csárdát. Ha tudna, minden bizonnyal számtalan érdekes dologról re­gélne az Aranyos-patak mel­lett épült, egykoron olyan ne­vezetes betérő csárda. Valaha, csaknem három évszázaddal ezelőtt húzták fel falait. Sze­génylegények, s hosszú utak vándorai oltották szomjukat a megfeketedett mestergerendái alatt. Később Grassalkcvich herceg falat emeltetett köré és szállást, vendéglátó helyet rendeztetett be a máriabes- nyői templomot és kolostort felkereső zarándokok, búcsú­járók részére. Az idősebbek mesélik, hogy valaha postaállomás is volt az épületben. Itt cserélték ki a postakocsisok és az utazók, fu­tárok kimerült lovaikat. Az is­tálló helye ma is látható, akár­csak a csárdát övező kőkerítés romjai. Később eltűntek a betyárok, elhordták a ledőlt kerítést, a postakocsi átadta helyét a gőzmozdonynak, A Budapestet Miskolccal összekötő vasútvo­nal jó 100 méterre húzódik a csárdától. A Horthy-korszak alatt titkos találkahelye volt a csárda a félvilági hölgyeknek és a „köztiszteletben” álló uraknak. A betyárvilág ro­mantikáját nem egy vaskos botrány igyekezett a feledés homályába süllyeszteni. A második világháború utolsó napjaiban bezárta ka­puját a csárda. Hiába állták meg előtte az utasok, senki nem kérdezte tőlük: Mit akar­nak? Ezekben a napokban lesz tizenöt esztendeje, hogy csend honol a csárda körül. Még néhány nap és újra vidám nó­taszótól lesz hangos a csárda. A iöldművesszövetkezet csaknem 250 ezer forintot for­dított a rendbehozatalára. Ha régi vendégei közül valaki meglátogatná, nem ismerne rá a megfiatalodott csárdára. El­tűnt a régi kerekeskút, vízve­zetékből ömlik a friss víz. Petróleum helyett villanyfény világol benne. (Igaz, kegyes „csalással“’ tompították a csár­da modernségét, s a villany­égőket a falra akasztott pet­róleumlámpákba helyezték.) A belső teremben kényelmes székek, asztalok, csillogó nik- kelezett pultok és eszpresszó­gép várja a vendégeket. Csekő lizcnöí fuvar Ennyi társadalmi munkát vállalták a csömöri — kocsi­val, lóval rendelkező — gaz­dák a Széchényi út kikövezé­sénél. Mintegy ötszáz méteres szakaszon építenek makadám búrkolatot, amelyhez csak alapkőből négyVén vagon szükséges. A zúzalékkövet a helyszínen termelik ki. Mindezt a jövő évi község­fejlesztési alapból kívánják megvalósítani. Az egész út­építés körülbelül 160 ezer fo­rintba kerül. Azonban a köz­ségfejlesztési alap csak nyolc­vanezer forintot tesz ki. A többit a falu lakossága társa­dalmi munkával pótolja. Köröskörül vetítővászon Bemutatjuk a körmozif Jóból is megárt a sok! Az utó’bbi években a mozi- technika rohamosan fejlő­dött. Egymást érték a filmbe­mutatás új módszerei: a szi- neráma, a polivizió, a viszta- vizió, a techniráma ... S lám, végül megjelent a dirkorá- ma, vagy ahogy a Szovjet­unióban mondják — a kör­mozi. A Szovjetunióban a körmo- 5Zl hihetetlen gyorsasággal i|2 | született meg. Attól a perc- 1 | tói kezdve, amikor a mémö­$ kök meghúzták a műszaki | terv első vonalát, mindössze i csupán öt hónap telt el, s a ^ körmozi már első látogatóit i fogadja. Ismerkedjünk meg J vele közelebbről, I § 22 vetítőgép, 32 hangszóró s § Körmoziról van szó, tehát ^ természetes, hogy a vetítővá- ^ szón köralakú, ebben nincs $ semmi meglepő. Igen ám, ^ de nemcsak köralakú, ha- ^ nem ... emeletes. Az emelet $ a nézőtér kupolája alatt he- ^ lyezkedik el. Az egymás fe- ^ lett futó mindkét gyűrű 11 § darab 17 négyzetméter terü- § letű mozivászonból'áll. Össz- ^ területük csaknem 400 négy- i zetméter. Bármerre néz is ^ az ember, mindenütt mozi- ^ vásznat lát, mégpedig külön- $ leges, perforált, s ezért hang- ^ áteresztő mozivásznat. Mö- ^ göttük erős hangszórókat sze- ^ reltek fel, amelyek nemcsak | a kitűnő akusztikát biztosít- ^ ják, hanem a képváltozások- ^ nak megfelelő hangforrást is. ^ Egyébként a mennyezetbe és mint ezerszer hallani”. Ami­kor a moziteremben kialakult a fény és megkezdődött a filmbemutató, a jelenlevők mégegyszer meggyőződtek ró­la, mennyire igaza van e köz­mondásnak. ... Az egyik vetítővásznon megjelenik a felirat: „A ta­vasz útjai” — az első szovjet hangos panorámafilm. Eleinte nincs semmi különös — két multiplikációs emberke kezdi széthúzni a függönyt. Am egyszer csak észrevesszük, hogy a függöny nem ér végét, végigfut a nézőtér mindkét félkörén, s meg kell fordul­nunk, hogy követni tudjuk. A hétéves terv első tava­száról szóló A tavasz útjai cí­mű filmet két stúdió — a Szojuzmultfilm és a Filmkró­nika készítette. Rendezte: V. Katanyan, O. Mähnacs, ope­ratőrök: I. Besszarabov, A. Szemin. A 20 perc alatt, amed­dig a film tart, a nézők „részt vesznek” a turkméniai lovasversenyeken, ellátogat­nak a Kaspi-tengeri olajlelő­helyekre, megtekintik a Kau­kázust, végigsétálnak * Le- rtingrád utcáin. Egy perc múlva már a Fekete-tenge­ren hajóznak. Elől a motor­naszád orra hasítja a hullá­mokat, s ha megfordul az em­ber, hátul a hajó tatján lo­bogó zászlót látja. Ezután egy gyümölcsösbe kerül a néző, ahol alma- és körtefák nyújt­ják feléje virágzó ágaikat. Elől, hátul, balra, jobbra, kö­röskörül mindenütt virágzó gyümölcsfa. Egy-egy ág majd­nem arcunkba csap, s önkén­telenül is felemeljük a ke­zünket, hogy elhárítsuk ... Sok érdekeset lehetne még mesélni a filmről, amelyet a TU—104 repülőgépről és a JAK—24 helikopterről vettek fel, de sokkal érdekesebb, ha elmondjuk, hogyan is érik el azt a hatást, amikor az em­ber az események közvetlen részvevőinek érzi magát. Arról van szó, hogy a film kockáit egyszerre 11 felve­vőgéppel készítették. Tulaj­donképpen egy mozdulatlan állványra szerelt egész gép­csoportról van szó. Látószöge horizontálisan 360 fok. Ezért tűnik úgy a film bemutatása­kor, hogy az események ..köz­pontjában” vagyunk. Ezt a hatást még fokozza a kilenc- csatornás sztereofonikus hang, amely követi a mozivásznon végbemenő cselekményeket Két felvételező csoport mű­ködött. Az egyik berendezés­sel a levegőből — repülőgé­pen és helikopteren dolgoz­tak, a másikkal a földi felvé­teleket készítették. A készü­lék körülbelül 200 kilós, s ebből megállapíthatjuk mi­lyen bonyolult körülmények közepette dolgozik a felvéte­lező csoport. Az idők folyamán számos műszaki kérdés — köztük a 22, vetítővászon számára a filmek azonos másolásának bonyolult problémája — is megoldódott. Sok értékes kí­sérletet végeztek a film mul­tiplikációs részével kapcso­latban is. A multiplikációs felvételek egyetlen vetítővá­szon számára is igen bonyo­lultak, de ebben az esetben a munkálatok terjedelmét 22­vel meg kell szorozni. Miről beszél az összehasonlítás? Természetes, hogy a látot­tak és hallottak után Vlagyi­mir Uszpenszkijt elárasztot­tuk a kérdésekkel. Csaknem mindenki megkérte, beszél­jen arról, miben különbözik a szovjet körmozi az amerikai cirkorámától. Röviden ezek a megkülönböztető sajátossá­gok: az amerikaiak 16 mil­liméteres filmre készítik a fel­vételeket,_ a szovjet körmozi filmje viszont 35 milliméte­res, ami javítja a képek mi­nőségét. A szovjet filmet 22, az amerikai filmet 11 beren­dezéssel vetítik. A szovjet kör­mozi összterülete háromszor akkora, mint az amerikai, s ezért jobbak a bemutatás le­hetőségei. Ezenkívül az ame- kai cirkoráma sokkal ki­sebb átmérőjű és nincs tér­hatású akusztikája. Míg a szovjet körmoziban 32 hang­szórót szereltek fel, addig az amerikai cirkorámában csak három hangszóró van. S vé­gül a hangot V. Kotov ki- lenccsatornás sztereofonikus rendszere alapján rögzitet- ték. A filmművészeti tudomá­nyos kutatóintézet munka­társainak egy csoportja Jev- szej Gorlovszkij professzor vezetésével az első szovjet körmozi valamennyi műsza­ki problémáját eredménye­sen megoldotta. — A tanácselnöknek gondja kell, hogy legyen mindenkire, a legkisebbtől a legnagyobbig — mondta beszélgetés köz­ben Bernula Károly pilisi ta­nácselnök. Most éppen a leg­kisebbek okozzák a legna­gyobb gondot. Június 1-én nyílt meg az új óvoda. Már nagyon várták a pilisi asszonyok. Úgy kellett ide, mint a falat kenyér. A megnyitásig 140 gyerek je­lentkezett, de csak 64-nek ; tudtak helyet biztosítani. ; Sőt, ha bejön a rossz idő, még ennyinek sem. Ka a délutáni alváshoz kinyitják a kiságya­kat, olyan zsúfoltság kelet­kezik, hogy az orvos nem en- : gedélyezi ezt a létszámot. S mindezek tetejébe . még a fel- ; szerelés sem olyan, mint kel­lene. / A községfejlesztési alap- ter­hére építkeztek. 250 000 fo­rintba került, ami eddig meg- jvan. Azt, hogy egyáltalán megnyithatták az óvodát már a nyári nagy munkák idejé- í re, a megyei tanács óvodai i előadójának, Gubiczáné elv- i társnőnek köszönhetjük, aki : annyit segített, amennyit csak i tudott. ; Most a járási tanácstól ■ 25 000 forintos póthitelt kér­M árkus Béláné mérlegre teszi a bölcsőde fiatal lakóját A községi tanácselnök szo­bájában tartotta ülését Diós- don a földművesszövetkezet igazgatósága. Rendkívüli meg­beszélésre jöttek össze. Ezek­ben a napokban kezdődött meg ugyanis a kis község leg­jelentősebb „természeti kin­csének”, az országhatárokon túl is ismert diósdi őszibarack felvásárlásának szezonja. Néhány napig döcögött a felvásárlás gépezete, sür­gős intézkedéseket kellett tenni. Az igazgatósági tagok, még a tanácselnök is, elismert őszi­baracktermelők. A probléma őket is érintette, s a falubeliek tőlük várták a megoldást. — A termelők a mérlegelők­re panaszkodnak a legtöbbet — ismertette a tényállást Bán­laki Sándor, a szövetkezet el­nöke. — Sok a reklamáció, laza a felvásárló telepen a munkafegyelem. Április 1-én nyílt mea a ceglédberceli idény bölcsőde, s; húsz kis lurkó talált benne második otthonra. Márkus Bé- \ láné vezető gondozónő és a hat főnyi személyzet aondosko-l dik a kicsinyekről. A kicsinyek jól érzik magukat a barátságos környezet-; ben, s a gondozónők kitűnően végzik a pótmama feladatát. | A bölcsőde reggel 7-től este 7-ia áll a (fyermekdk rendel-\ kezesére. Egyéni foglalkozás; ki-ki a maga módján (Foto, szöveg: Kinka) a padlóba is építettek hang- i szórókat. Számuk összesen 3'2~. Amikor belépünk a 17 mé- i tér átmérőjű terembe, észre : sem vesszük, hogy 22 mozi- i gép lencséje irányul felénk. Amikor azonban Vlagyimir i Uszpenszkij, a Filmművésze­ti Tudományos Kutatóintézet igazgatója ezt tudtul adja, . nyomban megkezdődik a szá­mítás: ha 22 mozigép van, akkor a mozitechnika törvé­nyei szerint 44 operatőrnek ■ kell lennie. Nehéz elképzel­ni, hogy ebben az egyszerű számításban bárki is hibát ejtsen, pedig így történt. A 22 mozigépet a vezérlőasztal­ról egyetlen operatőr irá­nyítja. A kép és a hang tö­kéletes egyidejűségét szink­ronberendezés biztosítja. Érdekes, hogy a mozigépe- ken villamos ívfény helyett tökéletesebb fényforrást, xe­non-lámpát alkalmaznak, amely lehetővé teszi az egész berendezés munkájának maxi­mális automatizálását. Ezen­kívül jóval kevesebb ener­giát fogyaszt. Az elmondot­takhoz hozzá kell tennünk, hogy a moziépületben mindig friss a levegő. Az eredeti szellőztetőberendezés órán­kén 24 ezer köbméter leve­gőt juttat a terembe, s egyút­tal lehetetlenné teszi, hogy a mozivásznak beporosodja­nak. Hogyan készül a film ? Van egy keleti közmondás; „Jobb egyszer meglátni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom