Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-08 / 185. szám

W?És ÉLEM A csecsemő gondozása és ápolása PALACSINTA RECEPTEK A jói gondozóit és jól ne­velt csecsemő derűs, nyugodt, jósüínű, jókedvű, szívesen szopik, eszik, egyenletesen gyarapszik, jól alszik. Nyu­godtan, békésen van egyedül az ágyában, a ketrecében vagy a .íöldön. Nézi a kezét, játszik a játékaival. Hango­san kacag anélkül, hogy szóra­koztatnák. Hotgy ezt elérjük, elsősorban nagyon kell szeretnünk a gye­reket, Minél jobban szereti valaki gyermekét, annál job­ban tudja ellátni. De ahhoz, hogy jól fejlődjék, úgy kell szeretni, hogy a gyermek is érezze a szeretetet. Ez a csecsemőgondozás leg­fontosabb része. A csecsemő akkor érzi, hogy szeretik, ha kedvesen, gyen­géden bánnak vele. A csecse­mő még nem érti a szavakat, nem érti az összefüggéseket, nem gondolkodik, de nagyonis megérzi azt, hogyan nyúlnak hozzá, hogyan fürdetik, ho­gyan veszik fel, hogyan teszik le, s hogyan végzik el vele a szükséges teendőket; az ete­tést, a tisztábatevést, a fürde­tést. Persze, nem elég, ha kedve­sek vagyunk a gyerekhez. Hiá­ba vagyunk kedvesek a csecse­mőhöz, aki azért sír. mert fá­zik, de nem takarjuk be. Ha nyomja' valami, nem igazítjuk meg, ha fény süt a szemébe, nem fordítjuk meg, ha izzad a napon, nem visszük árnyékba. A kedvesség mindezen nem segít. Tehát amellett, hogy kedvesek vagyunk a csecse­mőhöz, helyesen is kell gon­doznunk, észre kell vennünk, ha valami baja van és lehető­iéig segítenünk kell rajta. És mit tegyünk a gyerek­kel, ha sír, anélkül, hogy rá tudnánk jönni, mi a baja? Valóban sokszor sír a gye­rek, mert nyűgös, fáradt, ál­mos, rendszerint olyankor, amikor úgyis aludni készül, aludni szeretne. Legjobb szol­gálatot teszünk neki, ha ilyen­kor lefektetjük az ágyába és szép csendben otthagyjuk. Előbb-utóbb elalszik. Sok szopós gyerek szenved hasgörcsöktől, amin igen sok mama mindenáron segíteni akar: mindenfélével itatja a gyereket, forgatja, melegíti, stb. Pedig jobban jár a gyerek és a mama egyaránt, ha il.vén­kor hagyja sírni a gyereket. Előbb-utóbb megtanulja, hogy magától is kiengedheti a sze­leket. Sokkal jobban tud se­gíteni magán így, mintha rá­szoktatjuk arra, hogy ez csak csövekkel, forgatással, meleg fedő segítségével megy. Az elalvást megkönnyíti, megnyugtatja a gyereket, ha szájába veszi az ujját (rá­gyújt a pipára). így altatja el magát a legtöbb csecsemő. Hát szabad a gyereknek az ujját szopni? Nem egészségte­len ez? Nem egészségtelen. Éppen olyan természetes csecsemő- szokás ez, mint sok egyéb szokása a csecsemőnek, amit idővel elhagy. Nem jobb a dudli? — kérdezhetik. Nem. Már azért sem, mert a dudlit nem tudja egyedül a szájába venni, tehát folyton segíteni kell ebben. A dudli leesik a földre, bepiszkolódik. Persze, nemcsak a pillanat­nyi bajokon kell 'segítenünk. Általában jól kell gondoz­nunk, rendben kell tartanunk a kicsit ahhoz, hogy jól fej­lődjék. Ehhez mindenekelőtt meg­felelően kell táplálnunk a gyereket. Elsősorban rendsze­resen szoptatni. Ápolnunk kell a bőrét, min­dennap meg kell füröszte- nürsft. Fürdetéskor nem kell a gye­rek száját kimosni, orrát, fü­lét pödört vattával kitörölni. gyereket életének első évé­ben? Elsősorban rendre. Bizo­nyos időközökben, rendszere­sen kapjon enni. Ha kezdet­től így etetjük, akkor később is úgy érzi, hogy ez termé­szetes, másképp nem is lehet. Nem fog soron kívül enni kérni. Szoktassuk arra. hogy csak evéskor tesszük tisztába. Ha jól kimossuk a pelenkát és jól lemossuk a gyerek alsó- testét, mindannyiszor, ahány­szor tisztába tesszük, nem csípi fel bőrét a vizelet vagy a széklet és rendhez szoktat­juk a gyereket az öltöztetés tekintetében is. Fürösszük meg mindennap, mindig ugyanabban az idő­ben. valamelyik szoptatás előtt. Szokja meg a rendet e téren is, szokja meg azt, hogy fürcsztés után közvetlenül eszik és utána lefekszik. Rendszeresen ugyanabban az időben vigyük levegőre. Adjunk helyet és játékot neki, úgy öltöztessük, hogy mozoghasson. Ne vegyük fel, csak étke­zéskor. Szokja meg, hogy egyedül foglalkozzék, játsz- szék, aludjon, mozogjon. Az így gondosan ^oktatott csecsemő önálló, bátor és nyugodt, boldog gyerekké vá­lik, magabiztossá, afcj tudja, mit akar és amellett ösztönö­sen alkalmazkodik környeze­téhez. Ha pedig olyasmit veszünk észre a csecsemőn, ami rend­ellenesnek tűnik fel, vigyük soronkivü! is orvoshoz. Szok- juk meg általában, hogy rendszeres időközökben be­mutatjuk a rendelésen, akkor is, ha fejlődése kielégítő. ALMÁS PALACSINTA E*y-két álmát meghámo­zunk, vékony szeletekre vág­juk s az almaszeleteket kevés vajban mindkét oldalukon kicsit megsütjük. Közepes sű­rűségű pulacsinlatésztát ké­szítünk, úgy, hogy a tojásfe­hérjét habbá verve adjuk hozza. A palacsintasütőben zsírt forrósitunk, beleteszünk néhány gerezd almát és rá­öntünk egy nagyobb merő­kanál tésztát, hogy vastag legyen á palacsinta. Mindkét oldalán megsütjük, majd a kész lepényeket egymásra rakjuk, vaniliáscukorral meg­hintjük. Tortaszerúen vág­juk, melegen tálaljuk. ÉLESZTŐS, DIÓS PALACSINTA Két deka élesztővel, két egész tojással palacsintatész- tát készítünk. Kisütjük, mint a rendes palacsintát, majd zsírral kikent lábasba egyen­ként lerakjuk. Minden pala- i csintára cukorral kevert da- j rált drót hintünk. Rövid ! ideig sütőben melegítjük, j majd tálra borítjuk, s tetejét I is meghintjük cukros dióval. SONKÁS PALACSINTA Rendes palacsintát sütünk j s elvagdaljuk széles metéltre. I Főtt sonkát finoman elvág- dalunk, belekeverünk két egész tojást, két deci tejfölt és összekeverjük az elvagdalt palacsintával. Zsírral kikent lábosban rövid ideig sütőben sütjük. KÁPOSZTÁS PALACSINTA A fejeskápoeztát megreszel­jük, megsózzuk, néhány óra múlva alaposan kicsavarjuk, zsírban megpároljuk, törött borssal ízesítjük. Rendes pa­lacsintatésztát készítünk,' egy keveset belekeverünk a sült káposztából és kisütjük, úgy, hítgy közepes vastagságú le­pényeket kapjunk. A paia­csmtákat azután megtöltjük sült káposztával, lábosba rak­juk, jól meglocsolj ük tejföl­lel és rövid ideig sütőben melegítjük. Ügy is készíthet­jük, hogy amikor a rendes, sima palacsintatésztat á sü­tőbe öntjük, azonnal ráhin­tünk egy púpozott evőkanál reszelt párolt káposztát. Mind­két oldalát megsütjük, össze­tekerjük, tejföllel meglocsol­va tálaljuk. Az utóbbi mó­don apróra vagdalt sonkával vagy maradék darált sült vagy főtt hússal is készülhet, VAGDALT PALACSINTA Sokféleképpen késKÍthetjük. A megsütött palacsintatésztá- kat elvagdaljuk és lerakjuk úgy, hogy rétegezzúk dióval, lekvárral és mákkal. Vagy: összekeverjük túróval, reszelt sajttal, sonkával vagy darált hússal. Tejföllel megiocsoljuk és sütőben melegítjük. A nagymamákat ünnepelték Budaörsön Kedves hangulatú ünnepség vált Budaörsön. Ünneplőbe öl­tözött kislányok sürögtek-fo- rogtak az általános iskola nagytermében. Terítettek, vi­rágokat raktak az asztalokra, s amikor megjelentek a vende­gek, verssel köszöntötték őket. A nagymamákat ünnepelték, őket illette a meleg fogadtatás, a finom uzsonna, virágcsokor és a szeretet minden megnyil­vánulása. A gyerekek műsorral is ked­veskedtek. Hat kislány a szü­lői munkaközösség által aján­dékozott táncruhában szép táncot lejtett, azután énekszá­mok következtek. Délután négy órától este nyolc óráig tartott a nagymamák ünnep­lése. JÁTSZÓRUHÁK A család szemefénye a gyermek. Ha kevés gondot is okoz a kicsi öltöztetése, csak kell foglalkozni vele. Most, hogy jó meleg idő van, az ap­ró gyermekeket kellemes, szellős holmikba • öltöztetjük; hogy minél több levegő ér­je testüket. Legkihasználhatóbb ruhá­juk a napozó. Ebből többet , kell készítenünk, hogy gyak- ^ ran cserélhessük. Pótlásuk $ nem okoz nagy gondot, mert | a már nem használt világos ^ színű női ruhákból, szok- ^ nyákból vagy éppen a na- | gyobb testvér kinőtt ruhá­jából kis ügyességgel bárki ^megvarrhatja a régebbi na- | pozó mintájára. | Kislányoknak és fiúknak ^ egyaránt adhatunk a napozó $ alá (ha eljöttek a napról) | blúzt, vagy ingecskét pettyes, ^csíkos vagy aprómintás, vi- ^ dám színű anyagból. Ked- ^ vés díszítés az egyszínű kis- ^ nadrág mellrészére, szárára $ vagy a kiskabátra ráhímzett | (rágépelt) állatminta, amit a ^ hozzátartozó blúz anyagából ^ vágtunk ki. Az otthon is ^ könnyen elkészíthető napo- ^ zókból néhányat rajzainkon S bemutatunk, s § Frissen mosott, vasalt, nyá- ^ rias holmikba öltöztetett ki- ^ csínyeink jólérzik magukat és $ nekünk, meg másoknak is ^ szemet gyönyörködtető lát- § ványt nyújtanak. 1. ábra: Játszóruha, hátul gumizva, ^ nyakán és zsebén színes pánt- ^ díszítéssel és monogrammal. ^ Kisfiúk, kislányok viselhetik. 5 2. abra: $ ^ Kislánynak játszóruha, blúz | nélkül is viselhető. Nyakban, ^ vállrészen és a nadrág szá- i rán csipkével díszítve. $ 3—i. ábra: ^ Alakításból is készíthető pety- ^ tyes és csíkos kis ingek, az ^ egyszínű nadrágon a blúz ^anyagából rágépelt halacskák­kal. 6 s 5. ábra: s ^Napozó nadrág, keskeny váll­pánttal, hozzá egyszínű kabát- ^ ka, a nadrág anyagából dí­szítve. PETŐFI SÁNDOR r ■ 1 z r 3 9 5 6 7 8 9 10 ■ n ■ 42 « r — I 15 i W~ ■ Tr~ te — 19 u w H 21 H H 23 ■ Zé 25 2t ■ TT~ ■ 28 29 ■ 31 » 32 33 35 m 36 ■ JT 38 ■ 39 Uo m 91 iii ■ 93 ■ W 95 ■ W 97 w ■ V9 P m ír 52 55 H 59 55 u 56 5T Q_ 5 e 59 P É~ TT 62 P J TT □ Ezzel gyulladásokat idézünk elő. Tisztábatevéskor ne a pisz­kos bőrre hintsük a púdert, vagy ne a piszkos bőrt ken­jük be, általában ne a kenő­csön és a púderen legyen a hangsúly, hanem elsősorban azon, hogy jól letisztítsuk a gyerek alsótestét, ha kell. szappannal és vízzel és jól kiforrázott, jól kimosott pe­lenkát adjunk rá. A pelenkák mosásánál na­gyon fontos, hogy sok vízben öblítsük ki belőlük a vizelet- és székletmaradványt, szappa­nos vízben főzzük és utána forrón öblítsük ki, hogy a szappan valóban kioldódjék. Ha hidegen öblítünk, a szap­pan egy része a pelenkában marad, a meleg vizelet kiold­ja és ez sebzi fel a gyerek testét. Puha. tiszta ruhába kell öl­töztetnünk. amely télen eléig meleg, nyáron eléig szellős le­gyen és amely nem zavarja mozgását. Kezdettől külön ágyba kell fektetni a gyereket. Fontos az mind a gyerek, mind az anya nyugalma és egészsége szem­pontjából. (Kezdetben meg­felel a rubéskosár is, de leg­jobb a rácsos ágy.) r* Ofjuk a gyerek nyugal­mát. Minél nvugodtabb, minél csendesebb a csecsemő körül a világ, annál erősebb idegze­tű felnőtt válik belőle, annál jobban birja majd később a zajt. Ne feledjük, hogy nemcsak etetni, mosdatni, levegőztetni kell a gyereket, hanem fejlő­dése érdekében fontos, hogy mozoghasson, rúgd alózh assé’k, mászbassék kedve szerint, te­hát olyan helyre tegyük, úgy öltöztessük, hogy mozogni tud­jon. , Ne ültessük, ne tanítsuk áll-, ni, járni. Ha túlkorán ültetjük: fel, elferdülhet a háta, ha túl; korán állítjuk fel, elgörbül aj lába, stb. És bármikor tesszük; ezt, mi a gyerekkel, korai:' várjuk meg, míg elég erős. Ak- kor magától ül fel, áll fel, ma. gától indul el. Pólyában csak az első napok-; ban tartsuk a csecsemőt, aztán: adjunk rá pólyazsákot, majd! hosszúnadrágot. Kezdetben i tartsuk az ágyban. Amikor már : gurulni tud, töltse az ébrenlét: idejét ketrecben, ha pedig: mászni kezd, kerítsük el neki: a szoba egy sarkát erre a cél-; ra. (Vigyázzunk, hogy utcai ci-i pőben ne járjunk a szobának; ebben a részében.) : Jegyezzük meg jól: előbb« mászik a gyerek, mászás köz-; ben erősíti a hátát, csak azután; ül és áll fel. Adjuk meg ehhez; a lehetőséget. Gondoskodnunk kell játék-! ról a gyermek számára. A já-! ték olyan legyen, hogy dobál-! hassa, ütögethesse, szájába ve-! hesse, ahogy neki jólesik. A! játék nem luxus, hanem műn-! kaeszköz a gyereknek. Ha! nem tud játszani, később nem! fog tudni dolgozni sem. Csak! akkor adjunk azonban játékot,! ha már jól tud fogni. De ez még mindig nem elég.: 5 Nemcsak szeretni, nem-: csak gondozni kell a csecse-! mőt általában és pillanatnyi; szükségleteinek megfelelően.; hanem születésének első percé-! tői helyesen szoktatni, nevelni; iS. j Téves az a hit, hogy majd ; akkor lehet mindent elin- i tézni a gyerekkel, ha már! beszélni lehet vele. Beszéddel j még felnőtteket sem lehet; egykönnyen nevelni. A har-; maciik életév betöltése előtt! gyermeket beszéddel megvál-; toztatni nemigen lehet. Te-: hát úgy kell kezdenünk a: gyerek szoktatását, hogy há-! roméves korig kijöjjünk vele • összeütközés nélkül. Mire is kell szoktatni a* 5 A múlt hónap végén volt a költő halálának 110. évfordu­lója. Petőfi, a legnagyobb magyar lírikus, nemcsak költő volt. hanem mestere a velős mondásoknak is. Az évforduló alkal­mából egyik ilyen találó mondását idézzük mai rejtvé­nyünkben. amelyben arról polemizál a költő, hogy vannak dolgok, amelyek megvalósításához sokszor igen nagy erő­feszítésre van szüksége az embernek. Mihez kell néha a legnagyobb erő? A megfejtést lásd a vizsz. 1. és függ. H. sorokban. lenem????» 1«. Egyszerű Irodai munkát végeznek. U. URZ. 13. Nem kell neki megmagyarázni. 13. Megelőzi a katonai kiképzést. 19. Sörrel telített. 21. Ez a munka­kör nincs szakképzettséghez köt­ve. 23. Egyik ..Tápló” község. 24. A vízsz. 14. sor ellentéte. 26. A valóságnak valóban megfelelő (két szó). 28. Folyó szélek. 30. Uj- zéland kihalóban levő őslakója. 32. Ezt mindig élvezzük! 33. Tá­maszték. 35. TRK. 36. Egyes??? 39. Harci mén. 40. Csomóz. 43. Visz­szaszór? 45 ........... in Hungary. 47. O son. 49. Német kikötőváros. 50. Egészségügyi intézmény rövidítése. 52. Fővárosi, úgy pestiesen. 54. Nem érdekel!!! 55. Betegség. 57. Mintául szolgáló forma. 53. Négy­liter közepe??? 59. Idegen női név. EMLÉKEZZÜNK REGIEKRŐL Mottó: „Ha megfejtettük a rejt­vényt, ne tegyük félre az újságot. Játszunk egy kicsit a szavakkal." A mai rejtvényünkben 14 ötbe­tűs szó szerepel (7 a vízszintes, 7 a függőleges sorokban). Keressünk ki a vízszintes 5 betűs szavakból 5 darabot, a függőleges 5 betűs szavakból 3 darabot. Az összesen 8 darab öt betűs szót írjuk le olyan sorrendben egymás alá, hogy a középső betűk felülről le­felé olvasva egy nagv görög költő, a világirodalom első epikusának nevét adják. Ki volt a nagy görög költő? Beküldendő a két rej’tvény meg­fejtése 1959. augusztus 19. Bár­mely rejtvény helyes megfejtői között értékes könyveket sorso- ' lünk ki. Az 1959. július 18-i keresztrejt- ; vényünkben (szereplő Móra mon- : dás helyes megfejtése: „A szép ; beszédtől még egyetlen éhes em- í bér sem lakott soha jól.” Könyvet nyertek: Vigh Eszter, i Maglód. Petőfi u. 25. _ Kiss Kál- ] mánné, Tápiószele, Harang u. 16. ; _ Zombori István. Gyömrő, Kos- I sut* Ferenc u. 26. — Bencsik j Gáspár Budapest, KVITT., Baicsy I Zs, út 73. _ Bihari Matild, Vác, ; Tabán u. 9. — Borsai Endréné, i Albertirsa, Vasút út 711. _ Gálám- 1 bős Ferenc, Vác. Mátyás u. 3. _ ; M arton Ferenc, Cegléd, IV.. Bér- I csényí u. 10/a. — Dr. Mészáros ! Gyula. Gyál, Iglói u. 12. _ Szabó j László, Vámosmikola, Szabadság ! u. 15. j A könyveket postán küldjük eL Csík. 41. OHR. 42. Angol grófság és hasonnevű fővárosa. 43. Tóth Sándor. 44. A többség. 46. A ha­jós egyes részei??? 48. Becézett női név. 49. összekevert pénzinté­zet. 51. Elismerést fejez ki. 53. Csa­logat. 54. Előkelő kúszónövény. 56. Férfinév. 60. Derékalj az istálló­ban. 61 ...........-fári! 62 Tamáska. 63. S zaglász. 64. Vívó felszerelés _ né­velővel. Függőleges: 1. Kiállhatatlan. 2. Fiatalkorú. 3. CT. 4. Tagadjuk? 5. Fürge. 6. Meg van engedve. 7. Táplál. 8. Kézimunkázik. 9. Egyet­Vízszintes: 11. Komárom megyei község. 12. Agyonetetnék. 14. A fe­lülete roppant goromba. 16. Eltá­vozhat!!! 17. Irmagját sem hagyja meg. 18. Szűk. 20. Magot hint. 21. Becézett női név. 22. Jövedelem. 24. Az ügyet elboronálja. 25. Egyen? 27. Idejében. 28. Kutyuka neve. 29. Édesanya — külföldön. 31. . .. -zug. 32. Megelégedéssel tölt­het el minden dolgozót. 34. Csak a kutya érti meg. 36. .. -ipsó — magától értetődően, latinul. 37. Tá­madás — közismert francia szóval. 38. Nem lustaság a kenyere. 39. Tfejhény-LíMd\

Next

/
Oldalképek
Tartalom