Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-06 / 183. szám
III. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1939. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK Ne álljanak üresen a baromfiólak! Hasznos látogatás városunk három szövetkezetében Kedves tátogatok jártak a közelmúlt napokban a városi tanács mezőgazdasági osztályán: Vágsellyei István, az Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszékének vezető tanára és kíséretében a megyei mezőgazdasági osztály közgazdásza. A vendégek rövid tájékozódása után a Rákóczi Termelő- szövetkezetbe indultunk. Megkerestük az elnököt és az ag- ronómust és egy árnyékot adó akácfát, aztán megindult a tanácskozás. A professzor elvtárs érdeklődött a közös gazdaságra jellemző tényezőkről, majd az őszi vetéstervről és az állatok teleltetéséről. A válaszok alapján javasolta a szövetkezetnek. növelje juh- és szarvas- marhaállományát; — Nagy test, négy láb, egy száj, sok trágya — mondotta -—, ez kell ezeknek a sovány földeknek. Meig zöldtrágya és sok műtrágya. Nagy hibának említette, hogy a baromfiéi üresen áll, noha azt évente többször Is jövedelmezően ki lehetne használni. Az útviszonyok és az értékesítési lehetőségek tárgyalásakor javasolta, hogy a majorközponthoz kérjen a termelőszövetkezet bekötőutat. A Rákóczi Termelőszövetkezetből a Szabadság Tsz-be vezetett utunk, Kweysser Béla, a szövetkezet föagronómusa arról tájékoztatta a vendégeket, hogy ebben az évben 26 növényfajtát termeltek, s ezt az 1939—60-as gazdasági évben 16-ra csökkentik. A professzor ezt a tövekvést — ismerve a tagság és a terület arányát — nagyon helyeselte. Beszélgetés közben érkeztünk a tsz 52 férőhelyes, sza- badszállásos szarvasmarha istállójához. Örömmel nézegette a professzor elvtárs és megjegyezte, hogy ez a nagyüzemek jövőbeni istállóformája. Példaként említett egy hasonló 400 férőhelyes istállót? amelyben az állatok gondozását és fejését három ember látja el. — Elképzelhető — mondotta —, hogy itt a munkabér- ráfordítás egy liter tej értékének csak 4—5 százaléka, szemben a jelenlegi rendszerünk 30—50 százalékos munkabérráfordításával. A Dózsa Termelőszövetkezetben az általános kérdésekből kiderült, hogy a számosállatuk hat holdanként egy darab, ugyanakkor szántóterületük 45 százalékán termelnek takarmánygabonát és szálas- takarmányt. Ezt azzal indokolják, hogy kevés a lét és a legelő, s mindent a szántóföldi termelés terhére kell megtermelni. Erre a professzor ezt válaszolta : — Növelni kell a marha- állományt, a tarlót műtrágyázni, s zöldtrágyának mustárt vetni bele. Mert hiába szórjuk — akár lapáttal is — a műtrágyát a földbe, ha nincs benne humusz, ha a talajnak nincsen szerkezete. Megemlítette, hogy a kukorica lassan eltűnik a kézimunkaigényes növények sorából, bátran használhatná« a szövetkezetek a vegyszeres gyomirtó anyagokat. A látogatás végén megtekintettük még a Dózsa Tsz baromfitelepét, melyet a ritkán található természetes és egészséges környezet figyelembevételével, legalább háromszorosára javasolta növelni. György Endre Ez legyen a sorsa a nagykőrösi építőiparnak? A tankönyvellátásról Az utóbbi napokban sok szülői és tanulót foglalkoztat már az új tankönyvek beszerzésének gondja. Bizonyíték rá a könyvesboltba naponta betérő sok érdeklődő. Tájékoztatásul közöljük, hogy a tankönyv-árusitást országosan egy időben, augusztus közepén kezdik meg a könyvesboltok. Ez a rendelkezés a minél jobb elosztási célozza. A belterületi iskolák tanulói részére a könyvesboltban lehet majd megvásárolni a tankönyveket, a külterületi (tanyai) tanulók pedig az iskolában szerezhetik be azokat. Számos tankönyv átdolgozott formában vagy teljesen új kiadásban jelenik meg. Az építőiparosok munkakörét szabályozó rendelkezések különbséget tesznek kőműves- mester, ácsmester és kőfaragó- mester, valamint a korábban úgynevezett „kisebb kőműves” (kőművesiparcs), „kisebb ács” (ácsiparos) és „kisebb kőfaragó” (kőfaragó-iparos) között és meghátározzák' az' előbbiek bővebb és az utóbbiak szőkébb munkakörét. Az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet már nem tesz különbséget kétféle kőműves-, ács- és kőfaragó-ipar között. Ilyen iparigazolvány kiadásához mesterlevél szükséges. A nagykőrösi iparengedély- lyel rendelkező kőművesek és ácsok közül mindössze kát kőműves és egy ács rendelkezik mesterlevéllel. A mestervizsgák már megkezdődtek, de még egyetlen építőiparos sem szerezte meg a mesterlevelet. Vajon mire várnak?! A szakképzettség nélküli ipargyakorlás, astroh- mankodás és kontárkodás nem engedhető meg. Hiába \ran meg esetleg a szaktudása valakinek, a képesítéshez kötött munkákat csak mesterlevéllel rendelkező iparos végezheti, különben kontárnak minősül. A technika rohamos fejlődése, az új építési anyagok használata, új építési technológia megkívánja az iparosoktól a továbbképzést. Örök törvény, hogy aki nem tart lépést a fejlődéssel, az elvész. Ez legyen a sorsa a híres nagykőrösi építőiparnak és önöknek, építőiparosok? Csendes Ferenc Higanygőzlámpák nyomában Eleven kérdőjellé váltam, amikor a fenti furcsanevű közvilágítási instrumentumról értesültem. Csakhamar megértettem, hogy arról, a neonfénynél tökéletesebb berendezésről van szó, amelyre a városi tanács június 6-i ülésén 100 000 forintot irányzott elő, s amelynek feladata a főútvonal megvilágítása egészen a Biczó Géza utcáig. Hol késik a felszerelés? ' A DÁV munkatársai adták meg a szükséges felvilágosítást. A megrendelés hozzávetőleg 45 000 forintba kerül. Mivel anyag nem áll rendelkezésükre, a Szükséges „kandellábe- reket kétégős armatúrákban” az Egyesült Izzótól megrendelték, sőt meg is ■kapták, csak még 25 alátét és 25 kondenzátor szükséges a felszerelésükhöz. Minden remény megvan rá, hogy szeptember elejére ezt is. megküldik, s utána, október-november hónapban üzembe helyezik a korszerű világítóberendezést. TÁRSADALMI SEGÍTSÉG Talán nagyképűen hangzik ez az önmagában nem sokat mondó, de szépen hangzó cím. Csupán arról van szó, hogy a városi könyvtárban. hetek óta kis általános iskolások segítenek a „könyvtáros néniknek” ebben-abban. A „csupán” mögött azonban nagyon sok minden van. Benne van ifjúságunk segítőkészsége, s az, hogyha biztos kézzel nyúlunk a gyermekekhez, várakozáson felül sokra használhatjuk őket, s egyúttal — mert a munka mindig nevelés — nevelni is. ' Kis segítőink, Molnár Zsuzsi és Marticik Sárika meglepően ügyesen és kitartóan működnek könyvtárunkban. Zsuzsának — ha nem lennének magasabbra törő tervei —> azt tanácsolnám, maradjon a . könyvtáros pályánál, ami sokrétűségénél és a fizikai igény- bevételnél fogva nehéz ugyani de nagyon szép is. A könyvtáros egyben irodalmár, pedagógus, sőt még adminisztratív dolgozó is. Ez a néhány sor nemcsak tájékoztatás: köszönet is a kis aktivistáknak. Ha minden kisiskolásunk ennyi eredményt, ennyi művikét tud felmutatni a szünidőben, nem féltem ifjúságunkat. Karsayné Akarunk-e vörösszilvál exportálni? Nagy forgalom bonyolódik le naponta a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjának nagykőrösi kirendeltségén. A napokban befejeződött a sárgadinnye exportja, amelyből Ausztriába, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársaságba mintegy negyven vagonnyit szállítottak ki. Kedden megkezdődött a görögdinnye exportja is. Ebből Ausztriába és Csehszlovákiába küldenek nagyobb tételeket. Az első szállítmány egy- egy vagonos volt. Paprikából és paradicsomból naponta tekintélyes meny- nyiséget vesz át a kirendeltség. Vasárnap például tíz vagon zöldpaprikát indítottak útnak az NDK-ba, Belgiumba és Csehszlovákiába. Idáig mintegy hatvan vagon paradicsomot és több mint harminc vagon paprikát exportáltak. Érik a vörösszilva is, s ez városunkban jelentős exportcikknek számított korábban. Ügy emlegették, hogy a „híres” exportcikk. Tavaly még 140 vagonnal szállítottunk belőle külföldre. De ini lesz idén? Az elmúlt napokban meg« kezdődött volna a szilva exportja is. Az első két vagont Ausztriába és Finnországba irányították volna, ha közbe nem szól a növényvédelmi szolgálat. A megtöltött vagonokat ugyanis nem engedték ki, a szilva pajzstetű-fertőzött- sége miatt. Most ütött vissza a védekezés elmulasztása. S felvetődik még egy másik kérdés is: hogyan hasznosítjuk majd tekintélyes szilvatermésünket, hiszen elesik az a korábbi lehetőség is, hogy pálinkának főzethette ki a termelő? Védekezés, védekezés, védekezés! Ez most, illetve jövőre a legfontosabb feladat, ha nem akarjuk végleg elveszíteni a vörösszilva-export lehetőségünket. A kékszilván még talán lehet segíteni, s bizonyára a termelők meg is tesznek mindent ennek érdekében. Addig jár a korsó a kútra Szerkesztőségünkbe számos olyan észrevétel érkezett már, amely kifogásolja, hogy a terménypiacon sok a literez- gető üzér. fezek az emberek abból élnek, hogy a terményt — a leggyakrabban kukoricát — mázsás tételekben összevásárolják és azt literenként, nem éppen tisztességes haszonnal méricskélik ki. Ilyen árdrágító üzér Dudás .lózsefné (Bajza u. 2. sz. alatti lakos) is, aki 1958 tavaszától 1958 végéig összesen csaknem 32 mázsa, ebben az évben perig közel 12 mázsa szemeskukoricát vásárolt az őstermelőktől és daráltatott meg, majd azt hetipiacokon a vásárolt árnál magasabb összeWSrSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSfSSSSSSSS/SSS/fSf//SSSS/S/SSSSSSSSSS/SSSff/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf/fSSS/SSfSfS/SSSSSfrSf/-SSSSSSSSfS/fSS///S/S//SS/,'SSSSSSSS//SSS/S/S/S/S//S/SSSS//SSSSSSS/S/SSSSS//SJ'/YSS/S/S//S//////SSSS///V/SS/VS/S// , Kiváló szakemberek útmutatása meliett, jó eredménnyel dolgoznak a konzervgyári idénymunkások Anyagtakurékosság és KISZ-műszak szervezése a pártkongresszus tiszteletére Fiatalok és idősebbek egyforma lelkesedéssel dolgoznak, hogy a konzervgyár I. számú telepéről minél szebb és jobb ízű csemege-uborka kerüljön a piacra. Az üzemrész munkájáról Tuska Sándortól, a fiatal vegyészmérnöktől érdeklődöm, hiszen műszakja a VIT tiszteletére különösen szép eredményt ért el. — Hogyan sikerült a napi 120—130 kilós átlagteljesítményt a július 24-én szervezett VIT-műszakon úgy felemelni? — Hatvankilencen voltunk, esti műszakot kezdtünk, amikor összehívtam az üzemrész dolgozóit. Rövid megbeszélés után a kiszes fiatalok valamennyien vállalták, hogy a VIT tiszteletére ők a több és jobb teljesítménnyel tesznek hitet a béke ügye mellett. — Mi lett a lelkesedés eredménye? — Mondanom sem kell; a fiatalok lelkesedése az üzemrész minden dolgozójára átragadt, s az egy főre eső átlagteljesítményt 168 kilóra emelték fel. Azóta is fokozott mértékben ügyelnek a minőségre. Az ellenőrzés során már háromszor értek el kiváló minősítést. Dézsi Istvánné és Harsányi Dénesné munka közben — Kik az üzemrész legügyesebb dolgozói? — A nappali műszakban most 11-en dolgoznak. Közöttük sok a diáklány, a kezdő munkásnő. Ács néninek, a brigádvezetőnek ezért gyakran kell ismertetnie a helyes munkamódszert. Dézsi Istvánné már a negyedik nyáron végzi ezt a munkát. Napi keresete 46—50 forint. Nagyon ügyesen dolgozik még Harsá- njü Dénesné, aki 1933 óta szezonmunkásként dolgozik itt. Budai Ferencné és Erki Sándorné jól összedolgoznál! és így érik el a kitűnő eredményt. — Mi a titka a gyors és jó munkának? — kíváncsiskodom Dézsi Istvánnénál. — Mivel az asztalra különböző nagyságú uborka kerül, először a nagyját szedem ki az ötkilós, ömlesztve készített üvegbe. Közben az apróját külön gyűjtöm az asztalra. Ha már sok van belőle, akkor kezdem az egykilós sorozott uborka berakását. — Mi a kongresszusi versenyvállalásuk? — A szezon idején a felhasznált anyagokból 1.5 százalékos megtakarítást akarunk elérni. Ez azonban nehezen mérhető le. mert a fűszert nem szárazon, hanem ecetesen áztatva használjuk fel. gért értékesítette, literes tételekben. Dudásné cEen a városi ügyész árdrágító üzérkedés miatt emelt vádat s nevezett rövidesen a bíróság előtt felel cselekedetéért. ★ Szoráth István (II., Száraz- dűlő 2) ellen kerékpárlopás miatt emelt vádat az ügyészség. Nevezett május 15-én a városban járt, s amikor a földművesszövetkezeti cukrászda falánál egy őrizetlenül hagyott kerékpárt pillantott meg, felhasználta az alkalmat, ellopta és lakására távozott vele. A gumikat, a láncvédőt és a névtáblát lecserélte a bicikliről és egy hónappal később eladta egy karóráért S munkatársának, B. Balázsig nak. A kerékpárhoz igazol- |ványt nem adott. B. Balázs ^közben megtudta, hogy a bi- § cikli korábban S. Kataliné ^ volt, tőle próbálta az igazol- ^ ványt megszerezni. A meg- ^ döbbent S. Katalin közölte ^ vele, hogy a kerékpárt nem adta el, hanem azt ellopták ^ tőle. $ így került meg a tettes. | -----"----------| E heti javaslatunk | (A FÖLDMÜVESSZÖVETKE- | ZET FIGYELMÉBE AJANL- S JÜK) ^ A ceglédi tanácsházán ér- dekes dolgot figyelhetünk ^ meg: fiatal, csinos, fehérkö- ^ penyes nő, árusító kosará- ^ ban hordja a szendvicseket, ^ zsemlét az irodákba. Egy-két ^ perc, s helyben volt az ízletes tízórai, minden szaladgá- ^ lás gond nélkül. $ Nem lehetne ezt nálunk $ is (a tanácsnál, a DAV-nál, az $ MNB-nél stb.) megvalósítani? ^ Ha nem is munkaórákat, de $ legalább „munkaperceket” ta5 karíthatnánk meg vele! I --------| SZERKESZTŐI ÜZENETEK | G. Béláné, Nagykőrös. Pana6 sz^ kivizsgálás és a szükséges S intézkedés megtétele céljából S eljuttattuk az illetékes ható- í Sajnáljuk, hogy nem i közölte a teljes nevét és pon4 tos lakcímét, így az eredmény- s ről nem tudjuk értesíteni. 5 Lakatos Pálné. Tekintve, s (hogy ilyen súlyos, beesületsér- i tő veszekedésnek volt szemta- $ núja, javasoljuk, keresse fel a ^ sértett felet, s legyen segítsé- § gére, ha sérelmére a bíróságon s keresne orvoslást. Ezért pótvállalást is tettünk, vagyis a tavalyi legjobb 123 kilós teljesítményt tíz kilóval akarjuk növelni. Ezenkívül megszervezzük a KlSZ-mű- sza’kot a még jobb munka érdekében. —• A diáklányok között kik a legügyesebbek? — Pályi Judit ért el legjobb teljesítményt. Tegnapi keresete 38 forint volt. tehát 112 százalékra teljesítette a normát, pedig ez az első nyár, amelyet nálunk tölt. — Hogyan segítik a gyengébb munlcaerőket? — Munkamódszer átadással, i Pályi Jutka is tanítja a gyen- i gébbeket, de a mérnök elv- i társ is útba igazít, ha kell — i adta meg a választ az egyik i asszonyka. — Igyekszünk meg- i szüntetni a gyáron belüli! munkaerővándorlást és jó kol- ! lektívát kovácsolunk össze. ! A lelkes, fiatalos lendület- j nek bizonyára meg is lesz az ; eredménye. * Mezősiné ' A diáklányok közül Pályi Jutka érte el a legjobb teljesítményt