Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

A nagykőrösi szamorodni mikor Móricz Zsigmond Nagykőrösön járt, nem olyan emberekkel akadt össze, akik méltóan képviselhették volna városunk kultúráját, la­kóinak mentalitását. Ezért té­ves fogalmakat alkotott és nem jó véleménnyel volt Nagykö­rösről. összekerült azonban a szíves házigazda, a magyaros vendéglátás olyan képviselő­jével, mint Szalag Ambrus. Azon a napon is, amikor Nagy­körösről elutazott, Szalayék ebédvendég# volt. Ambrus édesanyja, Terka né­ni, városának egyik leghíre­sebb háziasszonya, igyekezett kitenni magáért. A mártások, húsok és hájastészták reme­kei kerültek az asztalra. Amb­rus sem akart elmaradni a finomságok mellé való itóká- val. Volt neki is bora, nem is olyan rossz, de most az egy­szer valami egészen különleges italt akart híres vendége elé tenni. Bement Jely Gyulához, Nagykőrös akkori legismertebb „fűszer- és csemegéséhez”, ott végig mustrálta a borospalac­kokat és a borok királyán akadt meg a szeme, a tokaji szamorodnin. Félliteres palac­kokban sorakozott az isteni nedű a legfelső polcon. Há­rom palackkal vásárolt belőle és otthon szép kristály üvegbe töltötte, hogy a módját meg­adja. i bor az első kortyintások /.3 után — ami amúgy is meg volt alapozva a kitűnő ebéddel —■, Móriczot szokat­lan dicséretre ragadta. — Ha a bor, mint regényté­ma érdekelne, két kötetes re­gényt írnék erről a borról —, fenomenális egy ital. Szálay a dicsérettől jobban hízott, mint a kitűnő ebédtől, sőt a büszkesége is feltámadt, no meg egy kis sovinizmus is. Ekképp nyugtázta a dicséretet: — Bizony, Nagykőrös ho­mokja az ilyen bort is megter- mi. Az én pincémben még rossz bor nem volt. — Saját termése? — kérdi Móricz. — Az. Harmadéves aszú — felelte Szalay, talán éppen a három butéliára gondolván. — Ejnye... kedves, ebből a borból egy három literes de- mijonnai szívesen elvinnék... Hiszen ez a bor orvosság. it volt mit tenni Szalagnak, az elszólást már nem le­hetett visszacsinálni, a legna­gyobb szívességgel ígérte meg­tölteni a háromliteres demi- jont. Lett is aztán lótás-futás. Félháromkor indult az író vo­nata, időben itt kell lenni a bornak. Igen ám, de az üzlet a déli órákban zárva volt. Jelynek is kijár az ebéd utáni pihenés. Szalay ittmaradt kuka orosz­foglya, aki a mindenes tisztét töltötte be a Szalay-házban, addig szaladgált az S. O. S. cé­dulával, amíg a Jelynél dol­gozó Szabó Gyula megszerez­ve az üzlet kulcsát, kiszolgál­ta a hat üveg szamorodnit. Kicsit drága mulatság lett a dicsekvésből. M óricz Zsigmond még a vo­nat ablakából is hálásan köszönte a csodálatos nagykő­rösi italt, de közben kajánul mosolygott a bajusza alatt... Király Béla ANNA-NAP álunk az An- n a-napnak volt az a varázs­latos ereje, amely össze tudta hozni szétszóródott csa­ládunkat. Ezen a napon az ország legtávolabbi ré­széből is igyekez- tvcrik hazamenni. Ilyenkor körülül­tük a virággal fel­díszített hosszú asztalt és örven­deztünk egymás­nak. Jólesett felele­veníteni a gyer­mekkori emléke­ket... ’ A közelmúltban is együtt volt a család, mert édes­anyám 75. neve- napját ünnepel­tük. Legifjabb öcsém két kis fia, a négyéves Pisti­ke és a hatéves Sanyiba is lázasan készült a nagy ma­ma felköszönté­sére. Szépen meg­mosakodtak, erre az alkalomra fel- öltötték ünnepi ruháikat s virág­csokraikat kézbe kapva, azzal zak­latták édesanyju­kat, hogy köszönt­sék fel a nagyma­mát. — Isten éltesse a nagymamát so­káig! — hangzott anyu útbaigazítá- sa, s a gyerekek egymást túlhar­sogva gyakoroltak. Elérkezett az in­dulás ideje, s a két gyermek, kezében a virágcsokrokkal, boldogan lépke­dett a szülők előtt. Pistike — hogy el ne felejt­se — még az úton is a köszöntőt haj­togatta. Amint a nagy­mama házához közeledtek, mind­két gyermeket el­fogta az izgalom. A kis kapun be­lépve Pisti előre szaladt, hogy bátyját megelőzze. A futástól kiful­ladva esett nagy­anyja ölébe és úgy lihegte: „Az is-is- tenit a nagy-nagy- ma-mának’‘ és boldogan nyújtot­ta át a virágcsok­rot. A pillanatnyi dermedt csendet hirtelen kirobba­nó nevetés váltot­ta fel és édes­anyám könnyes szemmel kapta fel és csókolta ösz- sze unokáját. Talán ez volt a legemlékezetesebb névnapi köszöntő­je ... Rácz József Két hét a Balaton partján Boldog izgalom tölti el a napokban az iskoláskorú ál­lami gondozott gyermekeket, olyan esemény előtt állnak, amilyenben még nem nem volt részük. Kéthetes nyara­lásra indulnak a héten a Ba­latonhoz. A gyermekek izgalma a ne­velőszülőkre is átragadt, akik igyekeznek a lehető leggon­dosabban előkészíteni őket a nyaralásra. A kis Landhoffer Ági — akinek anyja helyett kilenc év óta özvegy Vajda Lászlóné az anyukája —, most nagyon boldog. Ágnes különösen megérdemli ezt a nyaralást: öt éven át kitűnő tanuló volt. Jó munkája jutalmául egy­szer már mehetett volna a Balaton mellé, de akkor be­tegsége miatt itthon kellett maradnia. Most nagy lelke­sedéssel készül az útra. Nem­régiben részt vett az iskolá­ban szervezett munkában. Babot tisztított. Keresetéből fürdőruhát, úszósapkát és út­törőnyakkendőt vásárolt. Sze­rinte fontos, hogy a nyaraló úttörő piros nyakkendővel rendelkezzen. De maradt még zsebpénze is. Nagy elismeréssel és kö­szönettel kell szólni arról az anyagi segítségről, amellyel a ládagyár, a konzervgyár, a faárugyár, az élelmiszeripari szakiskola, a gimnázium, az MTH és a városi kerületi KISZ-alapszervezetek, vala­mint a nőtanács hozzájárult az üdültetés költségeihez. Könyves Aurélné PATKÁNYIRTÁS — ULTRAHANGGAL A clevelandi Supersonic In­dustries új eljárással irtja a patkányokat: elektronikus ,,pafckányfogó”-ja emberek és (háziállatok számára nem hall­ható ultrahangokat bocsát ki, amelyek három nap alatt ki­irtják vagy elkergetik a kár­tékony rágcsálókat. A körül­belül 35 kilogrammos készü­lék váltóárammal működik, fogyasztása elenyészően cse­kély, de maga a készülék drága: több ezer dollárba ke­rül. Déligyümölcs-félék termesztése hazánkban (Mezőgazdasági Kiadó, Buda­pest, 1959. 140 oldal. 1* forint.) A szubtrópusi gyümölcsök ter­mesztése tránt az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés. En­nek a fő oka az, hogy ezek a nö­vények különösen szépen díszí­tik lakásunkat vagy kertünket, tehát elsősorban dísznövényeknek tekintendők. Nagyüzemi termesz­tésük éghajlatunk alatt az egyet­len földi mogyoró kivételével cél­talan. de egyes vidékeinken sok évtizedes hagyományai vannak már a cserepes citrom- és na­rancstermesztésnek. Martfűi MSE-Nagykőrösi Kinizsi 2:1 (1:0) Nagyobb tudás és fizikai erő győzött A Kinizsi a következő felállí­tásban vette fel a küzdelmet: Gömöri — Szabó I.. Soós. Kovács — Csikós I.. Szabó II — Bakonyi, Komyik. Bélteki. C&ikós II.. Aszódi. Nehezen kapott lábra a nagy­kőrösi csapat. Nem tudott kibon­takozni a kitűnő fizikai adottsá­gokkal rendelkező martfűi játéko­sok erőteljes stílusával szemben. A félidő egyetlen gólját kicsit szigorúan megítélt büntetőből ér­ték el a vendéglátók. A 16-os sarkán a labda Csikós I. kezére pattant, mire a játékvezető tizen­egyest ítélt. A második félidőben a vendég­látók játszották, az erőteljesebb futballt, miközben 2:0-ás vezetés­re tettek szert. Á körösi csac.-.t úgyszólván cs&k Komyik V&ién veszélyeztetett, akit hárman is igyekeztek sakkban tartani. Né­hány játékos erősen tudása alatt szerepelt. Közel álltak a döntet­len eredmény kialakításához, de hiányzott az erő é-s a nagyobb bátorság, ami a közelharcban el­Nem tetszik, ... hogy a szűk Eszperantó utcán a reggeli órákban a tejátvevő-helyiség előtt a ko­csik két sorban állnak és a járműforgalmat teljesen meg­bénítják. Vegyenek példát a szíkvíziizemröl, ahol a régeb­ben előforduló közlekedési akadályokat teljesen meg­szüntették. engedhetetlen. A második félidő­ben Szabó I. és Kovács már az eredeti helyén játszott, örvende­tes hogy Soós nagyszerű formát mutatott új helyén. Kívüle Kor- nyilc nagy játékikedve dicsérhető meg. A csapat teljesítményét befolyá­solta a rendkívül rossz étkezési lehetőség, még szódavízhez sem tudtak hozzájutni. összegezve: növelni kell a csa­pat fizikai erejét, keményebb es férfiasabb játék kialakítására van szükség. Az eredmény egyébként igazságos, bár az egyik pontot meg lehetett volna ßzerezni. H. L. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Ronkó László szőlőmunkás és P-eregi Mária Magdolna fia: László Albert, Gyulai Ambrus kJshaszonbérlő és Ábrahám Erzsébet fia: Balázs József, Decsi István juhász és Jancsovics Eszter fia: István, Rodzsór László motorszerelő és Kapás Julianna leánya: Julianna, Mancz György motorszerelő és Szabó Terézia leánya: Ágnes. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Herczeg Balázs fel.estaérlő és Fo­dor Lídia, Kovács György segéd­munkás és Paulovszki Eszter se­gédmunkás, Mondi Dániel segéd­munkás és Urban Teréz, Ger- gelyfy László segédmunkás és Takács Ilona. MEGHALT: Szendi József tsz földműves 78 éves. A CEGLÉDI KAPU A CEGLÉDI VT szélét fel­vágták a Mélyépítő Vállalat dolgozói és egy méter széles árkot hasítottak a törés nyo­mában, Erről a sajtó is meg­emlékezett, képet közölt róla. Arról azonban nem sokan tud­nak, hogy ez a két-három mé­ter mély árok mit vágott át. Sokat emlegetett dolog, hogy városunk valamikor régen árokkal volt körülvéve, me­lyen négy helyen, az úgyneve­zett városkapuknál lehetett át­jutni, Az írások Budai, Kecs­keméti, Szolnoki és Ceglédi kapukat említenek. Hogy mi­lyenek voltak, azt már senki sem tudja. Bállá Gergely, a Nagykőrösi krónikában felvo­nóhidas kapukról szól. A vá­ros legrégibb képéről, melyet a krónikás fia, Bállá Liborius rajzolt a céheknek, ismerjük a Ceglédi kapu előtti hidat. Esténként meg-megálltam a most ásott árok szélén. Fi­gyeltem a kevert földréteg változásait. Gondosan össze­szedtem a kidobott földdel napfényre került tárgyakat. Sok magyar-marhaszarv, több hidalkatrész, földbe vert cö­löpdarabok, sövényfonat ma­radványok, kútrovás darabok csaknem ép állapotban kerül­tek elő. A HŐSÖK TERÉNÉL már edények és edénydarabok vol­tak találhatók. A Bálvány ut­cától az eddig egy méteres ke­vert földréteg 160—180 centi vastaggá lett, sőt beljebb el­érte a két métert is. A Zrínyi út közelében hídpillérdarabok és sok marhaszarv volt a ke­vert földréteg alján. A Zrínyi utca belső feléhez közel cölöp­sor volt, mely az úttest alatt tovább folytatódik. A cölöp­sortól kilenc méterrel odébb, a Hétvezér utca irányában hat méter hosszan téglasorok vol­tak az árokban. Az árok kül­ső felében a téglák benne ma­radtak az árok szélében. A fal csak az árok közepéig ért és belső vége felől oszlopszerűen kiugró rész volt egy tégla szé­lességben és hosszúságban. A fal téglái hosszukkal voltak egymásra rakva és mészha­barccsal kötve. Ez a téglázat a kapuhoz tar­tozott. A cölöpsor tartotta a kapuhoz vezető fahíd belső vé­gét és erre eresztették rá a felvonóhidat, mely felemelés­kor a téglafal belső végén le­vő téglaoszlopnak támaszko­dott. A városárok belső felén töltés volt, nyír-, nyár- és tölgygallyból. A töltés a felvo- nóhídnál át volt metszve és a metszést a téglafal ellensúlyoz­ta leomlástól. AZ ÁROK SZÉLÉN futó töl­téssel párhuzamosan, 22 mé­terrel beljebb egy másik töltés futott, melynek nyomai az Ál­mos, Előd, Kund, Huba, Töhö­töm stb. utcákban még ma is láthatók. E töltés átvágásában készült fal is beleesett a most hasított árok külső felébe. Ez is hat méter hosszú, de csak egy sukos fal vastagságú volt. (Egy tégla hosszú és egy tégla széles.) A két töltés között 120 centiméter mélyen nyír-, nyár­fagallyal és doronggal volt bélelve a föld. (Valószínűleg azért, hogy a két töltés között álló katonaság lába ne süpped­jen sáros időben a földbe. A kocsik kerekeinek a talajba való süllyedését is megakadá­lyozta.) A belső töltés mögött kút volt. A városárkon áthaladó híd­hoz töltésen lehetett jutni, mely a múzeum irányánál kez­dődött, ugyanis a Hétvezér ut­cától a múzeumig elterülő ala­csony fekvésű terület a Gát-tó medréhez tartozott. Az említett erődítés a török kiűzése után készült. A császár tartott attól, hogy a törökök kísérletet tesznek a magyaror­szági területeik visszahódítá- sára, ezért városunkba is je­lentéktelen katonai erőt ren­delt, akik itt védelemre rendezkedtek be. A kül­ső töltésen a puskások, a belsőn a tüzérek foglalhattak állást. A belső töltés átvágásá­ban szárnyas kapuk lehettek. A városárok és a külső töltés még IV. Béla, de valószínűbb, hogy Zsigmond király idejében készülhetett. Ezen a részen a városárok 40—50 méter széles és 160—180 centi mély volt. A VÁROSTÖRTÉNETBEN a Ceglédi kapu többször emlege­tett hely. 1708-ban, a rácok tá­madásakor, 1757-ben a Halá­pi-féle mozgalom idején véres események színhelye. Veszé­lyes időkben sokat tartották zárva. Békés napokon, az esti harangszóra felhúzták a hiú­ját és csak reggeli harangszó­kor eresztették le. A napfényre került marad­ványai a Mélyépítő Vállalat dolgozóinak gondos segítségé­vel a múzeumba kerültek. Odakerültek a marhaszarvak is, melyeket a mészároslegé­nyek dobáltak az árokba, hogy ne csúfítsák el a nagymészár­szék környékét. Nem is gondol­ták, hogy milyen jó szolgálatot tesznek ezzel a régész-ember­nek, mert az árok mélységét ezek segítségével pontosan meg lehetett határozni. Csak­nem épen megmaradtak a ki­szedett tárgyak, mintha nem is 250—300 esztendő szaladt volna el felettük. Megőrizte őket a föld, a ma és holnap emberének. dr. Balanyi Béla FÓRUM Csináljunk-e pinceszövetkezetet ? Az elmúlt héten a Sop­roni Földmű vesszövetkezetbsn jártam tapasztalatcserén, ahol a pinceszövetkezeti üzemág­gal ismerkedtem meg. A soproni szőlőtermelő gaz­dák a préseletlen szőlőjüket fajtánként beadják a szövet­kezeti pincébe, ahöl azt ki­préselik, majd szakszerűen kezelik. A termelő a beadott szőlőért a gazdasági év vé­géig (augusztus 31) bármikor és bármilyen kis mennyiség­ben elhordhatja a neki járó bormennyiséget a földműves­szövetkezeti pincéből. Ilyen formában biztosítják a bor tárolását, a kezelés szaksze­rűségét és a bor jó minősé­gét is. Száz kiló szőlő után 60 liter bort kaphat a ter­melő. Fizetési kötelezettsége a fogyasztói adón kívül nincs. Az a véleményem, hogy a nagykőrösi szőlőtermelők kö­rében is meg lehetne valósí­tani ezt a szövetkezést. A hegyközség, a szőlősgazdák társulása nagyszerűen meg tudná oldani ezt a feladatot. Városunk szőlőtermelői kö­zött is bizonyára akadnák olyanok, akiknek nincs tároló­edényük, helyük, esetleg nem tudják a bort szakszerűen ke­zelni. Ezeknek nagyon jól jönne ez a szövetkezési forma. E néhány sort vitaindítóul szánom. Kérem az érdekelte­ket, szóljanak hozzá a prob­lémához, s ha egyetértenek vele — lehetőség van rá —. a hegyközség már az ősszel megvalósíthatja ezt a szövet- kezcsi formát. Halasi Jáncs fmsz. ig. elnök — HATÓSÁGI FELSZÓLÍ­TÁSRA sem végezte el szőlő­jében a pajzstetű elleni véde­kező permetezést özv. Kovács Józsefné (Örkényi u. 29.), ezért a szabálysértési hatóság 300 forintra bírságolta. — GYERMEKBÉNULÁS el­leni védőoltás folyik az SZTK rendelőintézetében augusztus 3-tól 8-ig, a délc'őtti órákban. Az idézett szülök — tekintet nélkül arra. hogy gyermekük eddig hány oltásban részesült —, kötelesek gyermekükkel megjelenni. — TIZENNÉGYEZER FO­RINTOT hozott a Hunyadi Tsz konyhájára a,z 1400 négyszögö­lön termelt 62 mázsányi korai burgonya. Szép hasznot ígér a paradicsom és a paprika is. Paprikából eddig 20 ezer fo­rintot árultak. — AUGUSZTUS 15-ig ka­matmentesen lehet befizetni a harmadik negyedévi adót. A 15-e után fizetőknek július 1- ig visszamenőleg egy ezrelé­kes kamatot számítanak fel. — HATVAN KÖBMÉTER FÖLDET mozgattak meg va­sárnap a Hanság lecSapolasi munkálataiban a nagykőrösi KISZ fiatalok, akik a ládagyár, DÄV. faárugyar és a területi KISZ-szervezet részéről vet­tek részt a munkában. — EDDIG MINTEGY 35 VAGON gabonát szállítottak be a Termény forgalmi Válla­lat nagykőrösi raktáraiba. — SAJÁT HÁZTARTÁSÁ­BAN levágott két sertés húsát és szalonnáját kimérte, ezért a szabálysértési hatóság 600 forint pénzbüntetésre ítél'e Fejes József Bocskai utca 12. szám alatti lakost. — A PARTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE a városi ta­nács ipari és műszaki osztálya versenyre hívta ki Cegléd vá­rosát. A veté’kedés célja a kis­ipari vállalati és az összes mű­szaki munkák minél jobb és eredményesebb elvégzése. A városfejlesztési terv minél gaz­daságosabb és maradéktalan végrehajtása céljából a megye valamennyi járását és városát versenyre hívta a műszaki osz­tály. A verseny értékelésére a megyei tanácsot kérték fel. — A K1SZ-BEN DOLGOZÓ ifjú kommunisták munkáját értékeli a napokban a városi pártvégrehajtó-bizottság. — NYÁRSAPÁTON tJJ KÖZIGAZGATÁSI elnevezé­seket léptettek éleibe augusz­tus elsejével. A dűlők eddigi — a körösi és nyársapáti, il­letve a ceglédi és nyársapáti — azonos elnevezése sokszor okozott problémát és „hatás­kört villongást” az érintett tanácsoknál. Ez az áldatlan állapot szűnik meg most az új nevekkel. Csemődülő pél­dául három új elnevezésű te­rületre oszlott. Nyársapát XIL kerületéből hat dűlőt csinál­tak. Újra számozták a háza­kat is. — A KECSKEMÉTI ÜT 43. SZÁMÚ teliken építendő négy- lakásos, egyemeletes házhoz a városi tanács műszaki osztá­lya házi kezelésben meg­kezdte a kút fúrását. A kút később törpevízmünck is ki­alakítható. — MA DÉLELŐTT NYOLC ÓRAKOR ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen a legutóbb hozett határozatok végrehajtásáról szóló beszámolón kívül a pénzügyi osztály vezetője ter­jeszti be jelentését a város 111. negyedévi adó- és búia- földadó-teljesítéséről. — KRESZ-VERSENYT ren­dez a Pest megyei Rendőrfő­kapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya a közlekedési fegyelem megszilárdítása ér­dekében augusztus 16-án, Ceg­léden. a járási kapitányság előtt. A versenyen részt ve­het minden személy, aki érvé­nyes gépjárművezetői igazol­vánnyal rendelkezik. A neve­zéseket augusztus 10-ig kell beküldeni a közlekedésrendé­szeti osztály címére. Bp. VI* Aradi u. 21—23. szám alá. AZ ARANY JANOS MOZI műsora: Augusztus 6—9: Egy dal száll a világ körül. (Nyugatnémet film.) 10—12: A dzsungel könyve. (Kip­ling azonos című regénye, színes angol filmen. Főszerepben. Sabu.) Matiné; augusztus 9-én délelőtt 10 óraikor; Volt egyszer egy király. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthe­tetlen, jó férjem temetésén megjelentek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, valamint az Iparoskor Dalkarának ez úton mond köszönetét a gyászoló özv. Hegedűs Károly- né és családja. NAGYKŐRÖSI APRÓHI Elvállalnék gondozás­ra idős férfit vagy nőt, házért vagy egyéb Ingatlanáért. Sági Mi­hály, Nagykőrös, III. Kecskés u. 7. Elcserélném nagykő­rösi Ceglédi u. 6. alatti szoba, konyhás laká­somat budapesti, szol­noki vagy ceglédi ha­sonlóért. Szabó. Eladó Földvári utcá­ban 813 négyszögöles kert. Érdeklődni Rá­kóczi 16. Nagykőrös. (Vasárnap.) __________ E ladó IX. kér. Bál­vány u. 96. sz. ház. Azonnal beköltözhető. Érdeklődni Biczó Ambrus, cipész. Tor- más u. 2. Nagykőrös. Eladó VIII. Nádasdi u 14. sz. alatti bekölcöz- lető ház. Érdeklődni V. Kecskeméti u. 37 Nagykőrös, Várkonyi Nándor. Pannónia motorkerék­pár. zöldtokos, kifo- gástalan. valamint prí­ma állapotban levő rövid, fekete, páncél- tőkés. bécsi mechani- kás zongora eladó Gyógyszertár, Kocsér. Eladó IX. kér. Zrínyi u. 102. sz. alatti 200 négyszögöl kert, Bok- rosi iskola mellett 356 négyszögöl kert. Ér­deklődni: II. kér. Csipvári u. 3. Nagykő­rös. __________________ I pari tanulót felvesz Szabó Ferenc műsze­rész. Kecskeméti u. 14 Nagykőrös. Eladó használt kerí­tés. kapu és egy 150 kilót mérő mázsa Nagykőrös, X. Bál- vány u. 42. sz,______ E ladó vaskapu és kis­ajtó. Nagykőrös. Ceg­lédi u. 24. sz. Eladó 2 járás. Lencsés Világos d. 32 a. lakó- ! épület szőlővel együtt, j Nagykőrös. RDETÉSEK Eladó V. Achim And­rás u. 20. számú egész ház, azonnal beköltöz­het.ő. Nagykőrös. ___ E ladó Temetöhegyben (kórház mellett) 2 vé- tcás szántóföld. 1 vé­kás gyümölcsös. Ér­deklődni X. Vadas 4. Vasszerkezeti munká­ra szakmunkásokat felveszünk. Nagykőrö­si Mezőgazdasági Fel­szereléseket Gyártó vlaganyos asszony bú­torozott szobát keres. ..Dolgozó nő” jeligére, Magyar Hirdetőbe, Lóhoz értő. adminiszt­rációban jártas egyé­neket felveszünk. ..változó munkahelyi ■ ~”er ' Él adó 125-ös Cseoel mrtorlcerákpár. Nagy­kőrös, IX. Balia G. u. 53.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom