Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-05 / 182. szám
PEST megyei \btC irlap 1959. AUGUSZTUS 5. SZFRDA A SOROK KÖZÖTT... Lapunk hírrovatát olvasom: „Nagyhátán két új tanteremmel bővül az iskola szeptember elsején.” „Űj tanteremmel gazdagodik a régi gyáli iskola.” „Befejezéshez közeledik a nagytarcsai két tantermes általános iskola építése, amelyre kétszázötvenezer forintot fordítottak.” „Négytantermes új iskolában kezdik- az idei tanévet a csobánkai gyerekek.” „Két tanteremmel bővítik a kerepesi általános iskolát.” És sorolhatnám még hosz- szan, hol épül új iskola megyénkben, hol bővítik újabb tanterme'-'‘zl a régit. De talán ennyi is elégséges ahhoz, hogy világos legyen előttünk a kép: ■népi államunk mindent megtesz annak érdekében, hogy mind kulturáltabb körülmények között tanulhassanak gyermekeink. És ugyanilyen hosszan sorolhatnám azt is, hogy hol, mekkora összeget fordítottak és fordítanak a politechnikai előadótermek, műhelyek és gyakorlókertek létesítésére. De nincs szándékomban száraz adatokkal untatni az olvasót. Miért is mondtam el mindezt? Az olvasóknak inkább csak emlékeztetőül. Hadd lás- sák, mire fordítja államunk a pénzt, mire fordítják községeink vezetői a községfejlesztési alapból befolyt összeget. E rövid kis cikk elsősorban fiatal pedagógusaink számára íródott. Gyakorlóéves tanítóknak és tanároknak, akik néhány hét múlva, többek között, ezekben az új iskolákban kezdik el a pedagógus-pályát. Részükre már nem csupán emlékeztető az említett néhány adat. Figyelmeztetés is: becsüljék meg az iskolát! Űjat és régit egyaránt. Az iskolát, ahol taníthatnak, még akkor is, ha távol esik a fővárostól, esetleg még a községtől is. Jól emlékezem még néliá- nyuk arcára, amikor a megyei tanács dísztermében átvették kinevezésüket. Ezek a kevesek szomorúak voltak és kedvetlenek. Rá volt írva az arcukra: úgy érzik, hogy becsapták őket. Az előkelő fővárosi iskola helyett egy istenhátamögötti falucskába, vagy éppen tanyára szólt a kinevezés. Esztendők óta dédelgetett álmok foszlottak szét ezekben a percekben. Pedig a képzőben és a főiskolán senki sem biztatta őket azzal, hogy a fővárosban, vagy legalábbis valamelyik nagy vidéki városban kapnak beosztást. Néhány an mégis így gondolták. Még akkor is, ha a képző vagy a főiskola előtt maguk is valamelyik falucskában vagy éppen tanyán éltek. A tanítói és tanári diploma nem jelenti, mert nem jelentheti azt, hogy városi tanító, tanár lesz ezekből a fiatalokból. Falun, tanyán jelen pillanatban még sokkal nagyobb szükség van rájuk. Ott a helyük tehát. Hogy ott ma még szegényesebb a kulturális élet? Lehet, de éppen őrajtuk áll, hogy már nem sokáig. Az ifjú pedagógusok egyik legfőbb feladata — a tanítás mellett —, hogy a kultúra fáklyavivői legyenek a falvakban és a tanyavilágban. Népi államunk minden tőle telhetőt megtesz, hogy megteremtse a kultúra anyagi alapjait — többek között olyan iskolák egész sorát építi, amelyek a tanyavilágban például kultúrtermekké alakíthatók át. Az azonban, hogy ezekben a kultúrtermekben pezsgő élet is legyen — fiatal pedagógusaink feladata. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor az újságok sorai között a hírrovatokat olvasgattam. Látszólag száraz tények csupán ezek a közlések, de ha elgondolkozik rajtuk az ember, egyszeriben\ mély tartalommal telítődnek.\ S ezt a tartalmat megváltozott. \ új életünk adja. amelyben^ gyermekeink tanulásának ügye \ KÉPES FILMVILÁG Rövidesen több új magyar film kerül bemutatásra. Az Akiket a pacsirta elkísér című alkotás Darvas József forgatókönyve nyomán készült w Szellemes olasz filinvígjáték a Sahella nagymama. A címszerepet Tina Pica, a szerelmes lányt Sylva Koscina alakítja Augusztus 14-én megkezdi turnéit a Petőfi Színpad A Petőfi Színpad nyári szünete véget ért. Az együttes megkezdte az elmúlt évad két nagysikerű darabjának Ismétlőpróbáit, és a jövő hét végén már szerepeinek is. Augusztus 14- én Kókán Sardou—Kolozsvári Váljunk el című művével, 15- én Foton Gerencsér Miklós Kerekeskútjával kezdik meg az új évadot. Döntöttek már a következő bemutatókról is. Ugyancsak e hónap 17-én kezdik meg a két új darab próbáit, ezek szerint 1 a Petőfi Színpad műsorán^ Szigligeti—Tabi: A bajusz ma-^ rád és Kohut: Ily.en nagy sze-§ retem című műve lesz a leg- ^ közelebbi bemutató. ^ A társulat érdeklődésre szá-^ mot tartható személyi váltó-^ zása: Füzesi Ottó szerepkörét^ Hídvégi Lajos, a Fővárosi Víg-^ színház volt bonvivánja vészig át. | A Petőfi Színpad egész évi % műsortervét egyébként mág^ ebben a hónapban megtárgyal-^ ják a megye kulturális vezetői. $ A Kard és kocka Veres- egyházon közönségsikert aratott. Magyarul ez annyit jelent, hogy a pénztárnál — a film tömegjeleneteit megszégyenítő — közelharcot vívtam, hogy megszerezzem családomnak és magamnak a jegyeket. Én magam csak a család kedvéért mentem el: már láttam Pesten a filmet. És ez volt a szerencse! Ugyanis a beszédet helyettesítő mako- gásból és gurgulázásból egy szót sem értő családom és környezete számára narrátorrá léptem elő: én meséltem el, mit is látnak. (Nagyobb sikerem volt, mint Gábor Miklósnak a kártyajelenetben!) Nem vagyok Irigy természet, ezért átadnám tapasztalataimat a Pest megyei Moziüzemi Vállalatnak. Javaslataim: 1. Állítsanak be egy — amúgy is divatos — filmmagyarázót (narrátort), mint a néma filmek idején vagy 2. alkalmazzanak zongoristát, aki zenei aláfestéssel nyomja el a rossz hangokat; vagy 3. lássák el feliratokkal a magyar filmeket is vagy 4. adjanak minden jegy mellé egy szövegkönyvet; de 5. az sem lenne rossz megoldás, ha megjavítanák a veresegyházi mozi hangadó (akusztikai) berendezését — a mozilátogatók örömére! F. M. : Valentira Thielová. Az e'té- Nagy sikerrel játsszák filmI védi ágyú című csehszlovák f?í"házaink a ??alva „c.í™ű filmet. Foszerepoje Dzidra i játékfilm női főszereplője Kitenbergs M W ^*ASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS. ^ Szálkái Miklós: K ultűrforradalom ! Évek óta szent kötelességem És nagy jutalom: Agg szüleim egyszer minden héten Meglátogatom. Gyümölccsel a táj terített asztal. Görnyed a faág, Ősszel szőlő vár rám és tavasszal Barackfavirág. Finom ívét gyermek-lábnyomomnak Őrzi a homok — Innen indultam és ide várnak Vissza rokonok. Azt hittem, hogy majd messzebbre érek. fgy több lehetek. Mint ti. játszótársak és testvérek: Parasztgyerekek. Nem lettem több. Most már tudom, érzem, Legfeljebb ha más. Titeket is száguldó szekéren Vitt a haladás. Nemcsak formájában más az élet. Vált múlttá a múlt: Lelketekben új világszemlélet Üj szikrája gyúlt: Ma közietek Petőfit idézem, Vagy szólal Ady, Szemetekből látom, hogy a népem Már nem maradi. Öntudatos. Igaz szóra hallgat. Tanul és tanít. — Igv csinálunk kultúrforradalmat, Mélyet, igazit! 'sfs/-rssssssssssfssfSfs/sfs/ss//sssrsfssss/*rs*ssssM Két visegrádi árnykép MŰEMLÉKVÉDELEM r sztendők óta ingerel hon- 12/ fitársaimnak az a rejtélyes tulajdonsága, hogy előszeretettel örökítik meg nem mindig történelmi nevüket történelmi becsű műemlékek falán. Találkoztam már kultúrembereknek vélt ismerőseim autogram jával az egri vár 'kazamatáiban, az esztergomi bazilika kriptájában, sőt bizonyos Tóth Dénes szignójával a párizsi Notre-Dame baloldali tornyába vezető csigalépcsőfeljáró tetején is. Kárhoztattam őket és szidtam. Ma már, érett ésszel, be kell látnom azonban, hogy tévedtem. Haladó hagyományoknak hódoltak. A visegrádi fellegvár Dunára néző legszélső déli ablakkeretében, talán két méternyi magasságban, kemény kézzel kőbe vésett felirat hirdet egy nevet: Unger József. Alatta az évszám: 1869. Tíz lépéssel odébb, de legalább ötven centivel magasabban: Unger László, 1951. Bizonyára a kedves unoka. Túl akart tenni az ősökön... Izgalmas, kétrészes, magyarul beszélő szovjet film a Rendkívüli történet, amely azoknak a szovjet matrózoknak elbeszélései alapján készült, akiket 1954 nyarán kuomintangista kalózok elfogtak ELŐRELÁTÁS F annak rosszindulatú emberek, akik kétségbevonják az előrelátást, legalábbis ami egyes szórakoztató intézményeink tervezését illeti. A visegrádi szabadtéri mozi e szemlélet élő cáfolata. Itt a kánikula, a napsütötte nuár, amikor az egész napi fürdőzésben és turisztikában kimerült üdülők szívesen töltenének egy hűvös estét a kertmozi fái alatt. A kertmozi építését megkezdték, most: július közepén. Nyilván az 1960. évi közönségnek. Bizonyára senki sem neheztel ezért — 1960- ban. De 1959-ben annál többen! — 9. i. — Fejér Tamás rendezésében készült a Szerelem csütörtök című magyar t'ilmvígjáték. Főszereplői: Zenthe Ferenc, Takács Mária és Somogyi Erzsi | ISKOLAAVATÁS \ NAGYTARCSÁN \ I f, Nagy tárcsán — főleg társa- ^ ff dalmi munkában — két ősz- ^ ff tályteremmel, igazgatói irodá- ^ ff val, tanári szobával és klub- ^ ff helyiséggel bővítették a régi, ^ fff kéttantermes iskolát. Az új ^ ff épület avatására a tervek sze- | ff rint 16-án kerül sor, amikor a ^ ff községi tanács és a Magyaror-| ff szági Szlovákok Demokratikus ^ ff Szövetsége ünnepélyesen átad- ^ ff ja rendeltetésének a nemzeti-1 fff ségi község megnagyobbodott ^ ff iskoláját. Értesülésünk szerint ^ ff az ünnepségen szerepel a mag- ^ ff lódi szlovák népi együttes is. ^ í //////////////// y N \ x f, lYueíri tervek t, x ff Színjátszó együtteseink nagy ^ f része — a nyári szabadságo- $ ff lások, nagy mezőgazdasági | f munkák, a művelődési házak $ 7 S f tatarozása stb. miatt — szüne- ^ ff telteti munkáját. Azokban a ^ ff községekben azonban, ahol az ^ fff öntevékeny csoportok tagjai ^ ff e.gyüttmaradtak, ahol szabad- $ 'ff téri színpad áll a színjátszók ^ ff rendelkezésére, könnyű, szóra- $ ff koztató nyári darabokat vittek | fi és visznek színre együtteseink. 5 ff \ f A Farmosi Földművesszövet- ^ | kezet színjátszói például a ^ ff Csárdáskirálynőt mutatják be § fjf augusztus 9-én a nagykátai kő- $ ff zönság előtt. A pilisiek a János 5 r s ff vitéz helyi bemutatója után a ^ ff környékre is elviszik a nagy $ ff szereplőgárdát foglalkoztató, $ ff díszes kiállítású daljátékot. A ^ íVecsési Földművesszövetkezet 5 y> ^ ff színjátszói pedig Huszka ^ ff Aranyvirág című operettjével 5 | lépnek íel szabadtéri színpa- ^ ff dukon augusztus 19-től kezdő- ^ ' dően négy napon át. 5 s nem egyéni ügy már, de az'', egész társadalom ügye. Hogy'', ez mennyire így van, azt nem j csupán a jelentős állami be-j ruházások bizonyítják, de az '} is, hogy a legtöbb faluban fia-'f tal-öreg egyaránt kiveszi a ré-'f szét az építkezés munkájából. ',f Hatvan-nyolcvan-százezer fo- J rintos társadalmi munkákról 'f érkeznek a hírek lapunk szer-'f kesztőségébe. S e nagy mun- ff kükből fiatal pedagógusaink \ úgy vehetik ki leginkább a ré-f, szűkét, ha az iskolák felépülte '>, után pezsgő, eleven kultúráié-^ tét teremtenek nemcsak az is- j kólában, de az egész faluban', is. | A másik gondolat: a mi fia-j tál pedagógusaink ma már^ nem ismerik a munkanélküli- £ ség rémét. Pedig ilyenkor —^ amikor egyesek a vidéki állás ^ miatt méltatlankodnak — jó ^ lenne emlékeztetni őket a fel-ff szabadulás előtti évekre. Azok- ff ra az esztendőkre, amikor pe-ff dagógusok százai esztendőket f, vártak egy-egy megüresedett f, tanítói vagy tanári állásra.'( Bánták is akkor, hogy az or- f szag legtávolibb pontján van is; az! Csak legyen! Ma pedig ...; Igen. — ha elkeserítő is ki- \ mondani — egyesek még har-f, minc-negyven kilométerre a \ fővárostól is viszolyoqva fog- \ laliák el szolgálati helyüket.} Ekkorát változott másfél évti- £ zed alatt a világ. Persze, félre- £ értés ne essék, nem fiatal pe-'f dagógusaínk igényessége, to- vábbtanulási szándéka ellen £ emelünk kifogást. Mindkettő % lendítője további fejlődésük- \ nek. De igényességük ne az el-ff vágyódásban, hanem abban je- j lentkezzék, hogy kultúrát te- í remtenek ott is, ahol eddig\ csak átutazó vendég volt a; kultúra. Ez az igazi nagy és'} nemes feladat. Prukner Pál Narrátort a veresegyházi moziba!
