Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-05 / 182. szám

1959. AUGUSZTUS 5. SZERDA ^^Cirlap 5 A Polgári Törvénykönyv valóságos életbeléptetője bíróságaink jó munkája lesz Dr. Major Miklósáé, a Pest megyei Bíróság másodelnökének nyilatkozata Az - onszág népe őszinte örömmel vette tudomá­sul, hogy az országgyűlés törvénybe iktatta a Polgári Törvénykönyvet, amely szo­cialista jogalkotásunk egyik korszakos jelentőségű ered­ménye. A magyar jogszolgáltatás­nak azon a területén te­remt rendet és biztonsá­got, amely évszázadokon át a legingoványosabb volt. Kormányzatunk az 1953 jú­liusában hozott párthatározat alapján tűzte a jogalkotó szervek elé azt a nagy jelen­tőségű feladatot, hogy a szo­cialista törvényesség érvé­nyesítése, az állami élet szín­vonalának emelése, a dolgo­zók jogainak fokozottabb biz­tosítása érdekében készítsék el azokat a jogszabályokat, amelyek a szocialista társa­dalom építésének szempont­jából alapvető jelentőségűek. Ennek a munkának egyik legjelentősebb eredményeként készült el a Polgári Törvény- könyv tervezete, mégpedig a lehető legdemokratikusabb módon. Megalkotásában úgyszól­ván az egész társadalom részt vett, a felmerülő részletkérdéseket a lehető legszélesebb körben vitathatták meg és a szakem­berek végül egységbe foglal­hatták a kikristályosodott véleményeket. A Polgári Tör­vénykönyv szabályozza a jog­szolgáltatást az életnek úgy­szólván minden területén és tisztázza azokat a problémá­kat, amelyek hoszú időkön át, a letűnt uralkodó osztá­lyok érdekének megfelelően, tisztázatlanok maradtak. Fölkerestük dr. Major Mik- lósnét, a Pest megyei Bíróság másodelnökét, hogy tőié ;kér- Pöaascfc ttaiben "látja ‘ az ítélőbíró ertnélt áz új jogalko­tásnak a jelentőségét. — Nem lehet csodálkozni azon — mondotta a beszélgetés során dr. Major Miklósné —, hogy a Polgári Törvénykönyv életbelépése olyan nagy visszhangot keltett mind a jogászság körében, mind a társadalom legszé­lesebb rétegeiben, A jogászok megnyugtató vá­laszt látnak benne a kételke­dőknek arra a gyakran han­goztatott aggodalmára, hogy az elgondolásból a kitűzött rövid idő alatt úgy sem lesz törvény, mert lehetetlen ilyen rövid idő alatt megoldani azt, amit szinte három egymást követő nemzedék sem tudott tető alá hozni. Ez az aggodalom nem is látszott alaptalannak, hiszen az elmúlt évszázad alatt a szinte állandó, változatlan életviszo­nyok szabályozása sem sike­rült, a Polgári Törvénykönyv megalkotóinak ráadásul a tár­sadalmi és gazdasági élet min­den területén bekövetkezett forradalmi átalakulást is figye­lembe kellett már venniök. A nagy körültekintéssel, szakér­telemmel készült munka, ame­lyet törvényihozásunk törvény­erőre emelt, bebizonyította, hogy minden aggodalom alap­talan VOlti — A Polgári Törvénykönyv jelentőségét azonban nemcsak jogászaink ismerik el és mél­tányolják, hanem ezt a törvényalkotást az egész magyar társadalom a magáénak érzi. A letűnt korszakokban azok­ról a törekvésekről, amelyek egy magánjogi törvénykönyv megalkotására irányultak, csak a bennfentesek tudtak. Ezzel szemben a mi törvényköny­vünk, még mint javaslat, ott állt az ország egész népe előtt, ahhoz mindenki hozzászólha­tott és nagyon sokan hozzá is szóltak. A dolgozó nép legszé­lesebb tömegei az ülnökbírás­kodás rendszerével már részt vettek a bíráskodásban, a jog­szolgáltatásban, a Polgári Tör­vénykönyv megalkotásánál vi­szont közvetlenül részt vehet­tek magában a törvényhozás­ban is. A vélemények, a kriti­kák pergőtüzében, a szakszerű és szakszerűtlen, de sok eset­ben mégis hasznos vélemé­nyek, hozzászólások segítségé­vel alakult ki ez a törvényal­kotás és nyerte el végleges formáját. Lehet-e csodálkozni azon, hogy amikor Polgári Törvény­könyvünk törvényerőre emelkedett, a nép a maga egészében lelkesen mond- _ te .'ki rá: Ez a mi tör­vényünk! Dr. Major Miklósné ezután arcói beszélt, hogy a Polgári Törvénykönyv milyen' hűsége­sen tükiözi a magyar dolgozó nép jogi, erkölcsi felfogását és mennyire megfelel népünk lelkületének. — A Polgári Törvénykönyv jelentőségének mérlegelésénél nem szabad megfeledkeznünk arról — mondotta —, hogy az egyben a kialakult erkölcsi felfogásnak jogi formákba, keretekbe öntése, tehát arra is hivatott, hogy képviselje a nagyvilág előtt népünket. Biz­tos vagyok benne, hogy ennek a feladatának is tökéletesen megfelel. Föltettük a kérdést, hogy megítélése szerint az új tör­vény gyakorlati alkalmazása nem okoz-e az ítélő bíró szá­mára esetleg nehézségeket. A Nyugat-Pest megyei Népbólt Vállalat budakeszi 10-es üzletében nagy plakát hir­deti, hogy augusz­tus 4-én gyermek- bénulás ellen olt­ják a gyermeke­ket. Okos gondolat, hogy ilyen helyre is plakátot füg­gesztenek ki, ahol sok édesanya, édesapa fordul tneg naponta. He­lyes, hogy így is felhívják a jár­vány terjedése el­len a figyelmet. Helyes. A plakát alatt azonban zöldsé­gei, gyümölcsöt árusít az üzlet. S az egészségesek között sok a rot­hadt paradicsom, zöldpaprika — ta- karatlanul. Ugyan­csak takaratlanul a zöldségek szom­szédjában a keksz, nápolyi és egyéb édesség. Attól SZABAD A VÁSÁR még hozzátet­másfél méterre pedig a sajt, a tú­ró, a zsír stb. A legyek szabadon sétálnak az ételen, s szállnak túró­ról paradicsomra, paradicsomról ná­polyira, akadály­talanul terjesztve a bacilusokat. Pedig van az üzletnek tiilltaka- rója. Van ám! Csak épp nem használják. Mert minek is az? Az üzletvezető is ezt bizonygatja: — Azért nem használjuk a tüllt, mert akkor a le­gyek alászállnak ■n nem tudnak ki­jönni. — fis így? — így, kérem szépen, ha be is másznak, de el tudnak szállni. S mivel nem tú­léltük érmen elég okosnak és meg­nyugtatónak a vá­laszt, magyarázó­ig te: — Különben is, ilyen időjárás ese­tén kevés a légy. Lehet, hogy az üzletvezetőnek ke­vés, az 02 öt, amely éppen ab­ban a pillanatban pusztította a tú­rót, az «z egy, amely a zsírban turkált és ki tudja hány mászkált a gyümölcsökön, édességeken. Az igaz, hogy olykor felszálltak, de „el” nem. Valljuk be, bolondok is lenné­nek, amikor eb­ben az üzletben számukra szabad a vásár. Elvégre a legyek nem tudnak olvas­ni, s őket nem za­varja a plakát. A plakát, amely ott függ figyelmezte­tőül mindenki számára. Kivéve az üzletvezetőt. S. A. — Minden jogszabály jósá­ga annak helyes alkalmazásá­tól függ — válaszolta. — Ép­pen ezért a jó törvény valóságos életbeléptetője bíró ágaink jó munkája lesz. Közvetlen tapasztalatom, hogy bíróságaink őszinte örömmel fogadták ezt a törvényköny­vet. A régi és az új jogszabá­lyok, valamint a szokásjog együttes alkalmazása nemegy­szer súlyos gondot okozott ed­dig az eljáró bírónak. A most életbelépett Polgári Törvény- könyv egységes, határozott elvi alapjaiban a jogszabály keretein túlmenően is irány­mutató jellegű. Igen jelentő­sen elősegíti a jogbiztonság, a törvényesség elveinek érvé­nyesülését. Megszilárdítja jog­rendünket, ami pedig gazda­sági életünk szilárdságát is fokozza — fejezte be nyilat­kozatát a Pest megyei Bíró­ság másodelnöke. (m. 1.) FÁKON KÖLTŐ VADKACSÁK Heves megyében, a Tisza- menti részen, érdekes jelen­ségre figyeltek fel a Poroszlói Állami Gazdaság vadőrei. A ragadozó madarak irtásá­nál ugyanis azt vették észre, hogy a szarkák, a varjúk, a vér­csék fészkeibe vadkacsák te­lepedtek, s az eddigi szokásuk­tól eltérően nem a nádasban, hanem a fán költötték ki ki­csinyeiket. A további megfigye­léseik szerint a kikelt kiska­csákat egy-két napos koruk­ban az anya a csőrébe fogta és lehordta őket a vízre. Miért nem értékelik V Néhány hónappal ezelőtt a Budai Járási Tanács érte­kezletre hívta össze a járás termelőszövetkezeteinek el­nökeit. Osztatlan tetszést aratott a tsz-elnökök dön­tése, hogy az MSZMP ősz­szel tartandó pártkongresz- szusa tiszteletére munkaver­senyt szerveznek. A három régi vetélytárs, a biai Dózsa, a pátyi Petőfi és a tinnyei ílj Élet tsz vezetői, majd később tagjai versenyre hívta ki egymást. A járási tanács mezőgazda- sági osztálya — az elnökök felkérésére —- vállalta és felajánlotta, hogy havonta értékelik majd, melyik szö­vetkezet ért el jobb ered­ményeket. A vállalás megtörtént, az idő hajad, a szövetkezetek versenyeznek egymással, csak eppem a járási tanács mezőgazdasági osztályán aludtak el. *A szövetkezetek tagjaival együtt kíváncsian várjuk, mikor hozza nyilvá­nosságra a tsz-ek között fo­lyó kongresszusi verseny első eredményeit a járási tanács. (csá) Bebisonyitatta élet r er alóságat a Solymári Faipari Fái la lat Szervezetlenség, zűrzavar, súlyos elmaradás — ez jelle­mezte még a múlt év vége felé is a Solymári Faipari Vállala­tot. Ma sem tudni pontosan, mi lehetett az oka ennek az ál­datlan állapotnak, tény az, hogy a felügyeleti szervek már-már azon tanakodtak: megszüntetik a vállalatot. MAGTAR LESZ BELŐLE Ezt a romos, semptire nem használható épületet a Gö­döllői Erdőgazdaságtól vette át a vácegresi Kossuth Tsz. Ma még csak romokat látni, de szeptemberre az ifjú szövetkezet saját építőbrigádja helyreállítja és magtár­nak, raktárnak használják majd Felújítják az étkezőkocsi-parkot Az idén fiz új étkezőkocsit kap a MÁV A győri Wilhelm Pieck Va­gon és4Gépgyárban már ké­szülnek az új típusú vasúti ét- kezőkocsiik. A gyár az idén — exportkötelezettségének telje­sítésén kívül — tíz korszerű étkezőkocsit gyárt. Ezeket a házai és a nemzetközi forga­lomba állítják be. A kocsik négytengelyesek, 140 kilométer órasebességre épülnek. Az ét­teremben 48 vendég részére van ülőhely, belső burkolata furndr és műanyag, az oldalfa­lakat és a tetőt különleges szi­geteléssel látják el. Az aszta­lokon palacktartók vannak, amelyekben az italokat hűteni lehet. A fizetőpincér az aszta­lokon elhelyezett csengővel hívható. Ötszázkilencven nyeremény pénteki lottó-jutalomsorsoláson A lottó legközelebbi — au­gusztus 7-i — jutalomsorsolá­sán az eddigieknél körülbelül százzal több nyeremény jut a szerencsés lottózóknak. A 29. játékhét szelvényeire ugyanis a visszamaradt nagyszámú nyereménnyel együtt 590 érté­kes jutalomtárgyat sorsolnak ki. A főnyereményeket, két két- szoba-hallos összkomfortos öröklakást, ezúttal is a Fehér­vári út 25. szám alatt épülő OTP társasházban kapják meg leendő tulajdonosaik. Sorsol­nak bárhol felépíthető kétszo­bás családi házat is. A lottó gépkocsi nyertese ezúttal 80 000 forint értékű nyitható fedelű Skoda-Felícia sportko­csit kap. A főnyereményeken kívül a többi között 31 külörtféle típu­sú és teljesítményű motorke­rékpárt, hét szobabútort, 60 rádiót, 45 televíziós készülé­ket, 22 magnetofont, 120 vá­sárlási utalványt stb. sorsol­nak ki. Autósok, motorosok! Figyelem! . Augusztusban két KRESZ-verseny lesz a megyében A Pest megyei Rendőrfőka­pitányság közlekedésrendésze­ti osztálya augusztus 16-án Ceg­léden, 23-án pedig Vácott ren­dez KRESZ-versenyt. A ver­senyen indulhat bárki, akinek érvényes gépjárművezetői iga­zolványa van, s részt vehetnek tehergépkocsival, személyautó­val, motorkerékpárral és se­gédmotorossal is, ha megfele­I lő létszámban, legalább öten jelentkeznek. A részt venni óhajtók egyénileg és csopor­tosan is benevezhetnek. Jelentkezni a ceglédi ver­senyre augusztus 10-ig, a váci­ra augusztus 15-ig kell a Pest megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyán (Bp. VI., Aradi u. 21— 23.) Cegléden 16-án reggel 9 órakor a járási kapitányság, Vácott pedig 2S-án ugyan­csak reggel 9 órakor a tanács háza előtt kezdődik a ver­seny; Iigenám, csakhogy az üzem kö­zel száz embernek biztosít ke­nyeret — hangzott az ellenérv, s úgy döntöttek az illetékesek, megadják a vállalatnak a vég­ső lehetőséget: döntse el saját maga, életképes-e vagy sem. Azóta fél esztendő múlt el, s a Faipari Vállalatnál gyöke­res fordulat következett be. Uj igazgató vette át a veze­tést, aki a szakemberek be­vonásával teljesen átszer­vezte az üzemet. Korábban vegyes faipari cik­keket készített a vállalat — legtöbbször tervszerűtlenül. Az átprofilírozás során három új cikk sorozatgyártására rendez­kedtek be. Nagyobb szériák­ban készülnek most már itt az új lakásokhoz szükséges ajtók és ablakok, teljes kapacitással dolgozik a parkettaüzem és a bútorgyártó részleg. Tavaly félmillió forint vesz- tességgel dolgozott a vállalat, ma már nyereségesen, terv­szerűen folyik a termelés. Márciusban maguk a dol­gozók kérték a terv 21 szá­zalékos emelését, s azóta naponként egy vagonra való áru hagyja el az üze­met. A vállalat idei első félévi tervét 101 százalékra teljesí­tette, s amíg tavaly nyereség- részesedésről nem is álmodhat­tak a dolgozók, addig az idén már 140 ezer forint jut a nye­reségrészesedési alapra. Köz­ben a létszám is emelkedett, de a végbement változást leg­jobban talán az átlagbérek alakulása érzékelteti. Az el­múlt években itt a szakembe­rek is csak 1000—1200 forintot vittek haza, s most a 2000 fo­rintot is megkeresi egy-egy dolgozó. Májusban például Dani Vendel gépmunkás 3000 forintot keresett, Guth József asztalos 2300, Lédeczi Mihály pedig 2600 forint (fizetést ka­pott. A rossz munkaszellem is a múlté, a vállalat bebizonyítot­ta életrevalóságát. Hogyan si­került ezt elérni? Közös aka­rattal, összefogással. Amikor például a kong­resszusi versenyfelhívás meg­jelent, minden egyes üzem­részben brigádok alakultak, s a versenyzők vállalták, hogy a tervet 10 százalékkal túlteyesí- tik, ugyanakkor az ön­költséget 180 ezer forint­tal csökkentik. Venczel József, a parketta­üzem brigádvezetője nagysza­bású újítással gyorsította meg a parkettaitermelést. Ré­gebben 10 személy nyolc gép­pel végezte a munkát, s ha­vonta 1200 négyzetméter par­kettát gyártott. Venczel Jó­zsef új gyártástechnológiát dolgozott kii, elgondolása alap­ján átcsoportosították a gépe­ket és most már hat gépen és nyolc dolgozóval havonta 2500 négyzetméter parkettát készítenek. Ez év januárjában még 14 forint 50 fillérbe került négy­zetméterenként a parketta. Az újítás bevezetése óta három forint hatvan fillérre csök­kent az előállítási költség. Az eddigi számítások szerint Venczel József újítása évenként 120 ezer forint költségcsökkentést ered­ményez a vállalatnak. A brigád tagjai most elhatá­rozták, hogy a havi 2500 négyzetméter parkettét 3000 négyzetméterre emelik. Lippai Mihály csoportvezető újítása az épületasztalosok munkáját gyorsítja meg. Ed­dig a vállalatnál az úgyneve­zett profilcsiszolást kézzel vé­gezték. A leleményes újító egyszerű, de módfelett ötletes megoldással (tartóléc közbe­iktatásával) csiszológépein végzi ezt a műveletet is. Az­előtt műszakonként tíz abla­kot csiszolt le egy-egy dol­gozó. Most már csiszológép segítségével ez a mennyiséig három és fél óra alatt lecsi- szotható. Ma már minden dolgozó arra törekszik a vállalatnál, hogy a lehető legjobb mun­kát végezze. 1958-ban a szer­vezetlenség miatt állandó rr.unikahiány zavarta a terme­lést, most már 1960-ra is van megrendelése az üzemnek. És amíg korábban kilátásta­lan volt a Solymári Faipari Vállalat jövője — most már arról van szó, hogy az elkö­vetkező évek során nagy tel­jesítményű bútorüzemmé fej­lesztik. Súlyán Pál GAZDAG SZÜRET ÍGÉRKEZIK Megyeszerte szorgalmasan munkálkodnak a termelők a szőlőkben. A monori járásban, Tápiósülyben ezekben a napokban újra átvizsgálják a megkötözött szőlőket, pó­tolják a hiányokat és lefejezik a nagyranőtt hajtásokat (Csekö feiv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom