Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

1959 AUGUSZTUS 23. VASÄRNAP nsr MUG sr/Cirlap 3 Tizenöt éve szabad a testvéri román nép ^ 'S/SSSSSSS/SSSS/SSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/ I Esztergagépek, ekék írótoilak közös dala Irta: VIRGIL PODRUMARU. a Ro-mán Népköztársaság budapesti nagykövetségének sajtúattaséja Hét óra alatt teljesítik a napi tervet A temesvári vasúti műhe­lyek öntői, termelési értekez­leten elhatározták, hogy Ro­mánia felszabadulásának 15. évfordulójára készülve, hét óra alatt teljesítik napi terv- feladatukat. így minden mű­szakban egy órát terven fe­lül dolgoznak. Az öntők ellenőrizték a formákat, felfrissítették az öntőhomokot és kiszámítot­ták, mennyi alkatrészt kell önteniük naponta ahhoz, hogy a tervet egy órával hamarabb teljesíthessék. Azokból az alka* részekből például, amelyekből 8 óra alatt 21 darabot öntöttek, ma már 25 darabot készítenek. Az öntők kiszámították azt is, ha felajánlásukat valóra váltják, évi tervüket 11 hó­nap alatt teljesítik. ROMÁNIA ÚTJAIN címmel a bukaresti Alexand- ! ru Sahia és a moszkvai Köz- ! ponti Dokumentum Filmstú­dió elkészítette egész estét ‘ betöltő közös filmjét, amely | bemutatja azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a román I nép a népi hatalom éveiben a párt vezetésével elért. A SZÁMOK TÜKRÉBEN Jelentősen megnövekedett a gépgyártás a Román Népköz­társaságban: 1938-hoz viszo­nyítva 1958-ra hét és félsze­resére. ★ Az utóbbi négy év alatt hetven százalékkal növekedett a vaskohászat termelése és több mint ötvenöt százalék­kal nőtt a hengerelt vas mennyisége. ★ ban, több mint kétszerese az 1938. évinek. A nézők száma tavaly elérte a hárommilliót. •k Az életszínvonal emelkedé­sét mutatja az is, hogy egyre többen töltik szabadságukat tengerparti üdülőhelyeken. Az elmúlt évben több mifft 400 ezer dolgozó pihent üdülők­ben. ■k AZ AUGUSZTUS 23 GYÁR Bukarestben működik az Augusztus 23 Gyár, a román vas- és fémipar gigantikus lé­tesítménye. A háború előtt u gyár csak vasúti vagonokat gyártott, a háború alatt pe­dig fegyverek készültek itt. A gyár munkásai is részt vet­tek az Antonescu fasiszta diktatúrája elleni harcban és elősegítették az 1944. augusz­tus 23-i fegyveres felkelést. Ennek emlékére nevezték el gyárukat Augusztus 23 Vas- és Fémműveknek. A gyár számtalan gyárt­mányával kivívta magának az elismerést. Légszivattyú­kat, agregátokat, ' vegyipari gépeket, elketromos és hid­raulikus préseket, nagytelje­sítményű kompresszorokat ké­szítenek itt. A gyár külföldi kapcsola­tai is igen jók. Szállít a Szov­jetunióba, Kínába, Vietnam­ba, Koreába, Magyarország­ra. Az NDK-nak nagytelje­sítményű motorokat; Koreá­nak és Indiának bányamoz­donyokat, Görögországnak pedig tehervonatokat küld. A gyár fejlődését jól mu­tatják a különféle szociális berendezések. Korszerű poli_ klinikát és rendelőintézetet kapott, felépítették a fedett sportcsarnokot, a klubot és hatalmas könyvtárat rendez­tek be a dolgozóknak. A román tengerparton Nagy sikereket értek el a villamosításban is. így pél­dául 1959-ben az elektromos energia előállítása megha­ladta a hátmilliárd .kilowatt­órát, bár ezt a számot cs:k 1960-ra tűzték ki célul. k A felszabadulás óta meg- j sokszorozódott az óvodák szá­ma. 1939-től az elmúlt évig 3000-rel növekedett számuk; több mint félmillió gyermeket gondoznak az állami óvodák­ban. k A kőolajtermelés 1955-höz viszonyítva 21 százalékkal nőtt. Ezzel egyidőben növeke­dett a 'kőolajfinomító beren­dezések száma is: míg 1855- ben 10 000 tonnát finomítot­tak, addig 1959-ben elérték a 90 000 tonnát. k Míg 1938-ban az egyeteme­ken csak 33 tanszék műkö­dött, addig 1958-ban számuk már 95-re emelkedett. 1939- ben az egyetemi hallgatók száma 26,489 volt, tavaly pedig 67 849 fiatal tanult az egyetemeken. k Az elmúlt év végén már 39 színház működött az ország­A népi hatalom nagy gon­dot fordít a lakosság egész­ségvédelmére is. Az elmúlt 15 év alatt 195 kórházat és 1198 szülőotthont építettek. Románia délkeleti határa ugyanazon a szélességi fokon I fekszik, mint Velence, az I Azur-tengerpart, vagy Jalta és Szocsi. Korábban ezt a lehetőséget csak az ország urai használhatták ki. Egé­szen másképp áll a helyzet ma. Két évvel ezelőtt ha­talmas építkezések kezdőd­tek Eforiában, Mamaiban és Mangaliaban. Nem tudod, merre fordítsd tekintetedet! Hatalmas épü­letek nőttek ki itt a földből: csupa üveg, csupa beton min­den, s benne az építész gaz­dag fantáziája. Csak 1959- ben július közepéig 17 ha­talmas épületet építettek fel és adtak át rendeltetésének, összesen 4700 férőhellyel. Egyedül Eforiában egy sze­zon alatt összesen 90 000 ven­déget tudnak ellátni, A tengerpart idegenforgal­ma is jelentős: tavaly Mamai­ban és Eforiában 10 000 csehszlovák turista fordult meg. Sokan töltötték itt sza­badságukat a Német Demok­ratikus Köztársaságból, Ma­gyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból és más országokból. Maria Ciucure szövőnő művészi kivitelű kötényében gyönyörködnek a szomszédasszonyok, amelyet abban a gyárban készítenek, ahol ő dolgozik /SSSSSSS/SSSSSSS/SS//YSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS///SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS//SSSSSSS/SSSSSSSSS/S A román mezőgazdaságot 1944 előtt súlyos elmaradott­ság jellemezte. A földet sok helyütt faekével szántották és lovak segítségével csépeltek. 1939-ben az országban csak 3300 traktor volt. Ilyen felté­telek mellett — természete­sen — szó sem lehetett arról, hogy a vetést, növényápolást, betakarítást és a kártevők el­leni védekezést gépesíthessék. Éppen ezért a népi hatalom a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeknek kezdettől fogva különös jelentőséget tu­lajdonított az iparon belül és mind nagyobb számban kezd­tek a mezőgazdaság számára traktorokat, kombájnokat, ve- tógépeket és egyéb korszerű mezőgazdasági gépeket gyár­tani. 1959. július 1-re az or­szág mezőgazdasági területein mintegy 50 000 traktor dolgo­zott. A gépparkhoz tartozik még több mint 34 000 traktor­eke, 19 000 vetőgén, 16 500 kultivátor 11 200 kombájn, 7300 gyapotbetakarító-gép, 14 700 kévekötő-aratógép és más mezőgazdasági gépek ez­rei. Az ország felszabadulásától napjainkig kilencféle traktor- típust hoztak leire. Közülük a legtökéletesebbek az UTOSZ —26 és az UTOSZ—27 típu­sok. Ezek az univerzális traktorok hidraulikus beren­dezéssel rendelkeznek, 12 se­bességet lehet rajtuk kap­csolni és elérik az óránkénti 22 kilométeres sebességet. Ezeket az új típusú traktoro­kat sillerrel alkalmazzák a legkülönfélébb munkáknál és nemcsak Romániában, hanem a külföldi országokban is nagyra értékelik teljesítmé­nyüket. Korábban a kalászosokat kaszával, sarlóval takarították be, nagy teljesítményű kom­bájnok végzik ugyanezt a munkát; osztályozzák a ma­got és összegyűjtik a szal­mát. Napjainkban a mezőgaz­daság már rendelkezik olyan különleges gépekkel is, ame­lyek segítségével eredménye­sen védekezhetnek a kárte­vők ellen, egyenletesen ki­szórhatják a műtrágyát, gé­pesíthetik a szőlőtermelést s az állattenyésztést. Romániában is érvényt sze­reztek annak az elvnek, hogy azé a föld, aki megműveli. Az utóbbi években a párt felhí­vására és a meggyőző érvek hatására két és félmillió pa­rasztcsalád önként választotta a közös gazdálkodás útját. Jelenleg a szocialista szektor­hoz az ország szántóterületé­nek már 67 százaléka tarto­zik. A constanzai tartomány­ban a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése befejező­dött. Érdemes megemlíteni, hogy 1948-ban — amikor létrehoz­ták a gépállomásokat — még csak 65 000 hektáron végeztek gépi munkát. Az idén már ez a terület 7 millió hektárra növekedett és az év végéig eléri a 8 milliót. S mig ko­rábban a gépállomások csak a főbb mezőgazdasági mun­káéiban segítettek, ma már több mint 30 féle komplex­munkái végeznek el. Bukarest tartományi test- vérlapunk, a szerkesztőségétől kaptuk az oldalüsszeállitás anyagát Ro­mánia felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. s A Román Népköztársaságban ma a boldogság dala § ■rí visszhangzik. Fiatalok és öregek legszebb ünnepi \ ruhájukat öltik magukra 1944. augusztus 23-nak lő. év- ^ fordulójára, annak a napnak a megemlékezésére, amely a ^ szabad és független Románia új történelemkönyvének első \ lapját jelentette. ■ \ Ennek a könyvnek az előszavában aranybetűk örökí- ^ tik meg a dicsőséges szovjet csapatok felejthetetlen segít- ^ ségét, azoknak a szovjet katonáknak az emlékét, akik leg- ^ drágább kincsüket, vérüket ontották felszabadításunkért. § Tizenöt éve annak, hogy a Román Kommunista Párt ^ kipróbált vezetésével a hazafias erők a szovjet csapatok ^ győztes támadásának, a fasiszta megszállókra mért csapó- ^ sainak kedvező feltételei mellett végrehajtották a fasiszta ^ diktatúra megdöntéséhez vezető fegyveres népi felkelést. § Tizenöt év telt el azóta. A tőkes-földesúri rendszer ^ által reánk kényszerűéit súlyos elmaradottságból Roma- ^ nia ezekben az években a Román Munkáspárt vezetésével % olyan hatalmas ugrást tett, amely az országot a fejlett | iparral és virágzó mezőgazdasággal rendelkező államok \ sorába emelte. \ Alacsony életszínvonal, írástudatlanok tömege, magas ^ csecsemő- és általános halálozási arányszám — ez volt ^ a hajdani Románia „névjegye". Ma a Román Népköztár- ^ saság térképén, ott, ahol a múltban a térképésznek nem ^ volt mit feljegyeznie, hatalmas ipari települések körvo- § nalai bontakoztak ki; egész tartományok keltek új életre. ^ Olyan nagy művek és építkezések emelkednek ma büsz-^ kén a magasba, mint a rr-mani hengermű, a birladi go- § lyóscsapágygyár, a hunedoarai nagykohó, az Oltenia i dombvidékein felállított új kőolaj kutak sora, a földgázt ^ hasznosító hatalmas vegyipari kombinát stb. Ezekben az években több mint 120 nagyüzem épült § — köztük 24 villamos-erőmű —, 200 gyárat és üzemet ^ pedig teljesen átépítettek és korszerűsítettek. Az a tény, k hogy 1959 egyetlen negyedévében az ipari termelés azo-^ nc$ volt 193S egész évi termelésével, meggyőzően bízó- ^ nyitja, milyen jelentős lépéseket tett az a nép. amely a ^ szorgalmas és tehetséges magyar néppel együtt mind i magasabbra építi a szocializmus bástyáit. Az újsághasábok korlátái nem engedik meg. hogy a ^ maga teljes egészében nyújtsam át az új Románia uév-fc jegyét a Pest megyei Hírlap olvasóinak. A kép azonban^ csonka lenne, ha nem emlékeznék meg a Román Mun-§ káspárt Központi Vesetőségének ez év július 13—rl4-i^ Összvezetőségi ülésén, hozott intézkedéseiről.-amelyek’ vol-^ iáképpen a Román Munkáspárt bölcs politikájának élő| megnyilvánulásai. A párt, útmutatásai alapján ez éri augusztus 1-iGl a Román Népköztársaság dolgozóinak | jelentős mértékben emelkedett a jövedelme, a bérek, fizc-| tesek és nyugdíjak emelése, valamint a kereseti adók| csökkentése révén; augusztus 10-től pedig több mint 2600 í iparcikk és élelmiszer kiskereskedelmi árát csökkentették. § Ha ehhez hozzáadjuk a népi hatalom éveiben Jutott ^ hasonló intézkedések sorát, akkor még a szocializmus\ le,^kérlelhetetlenebb ellenségei is kénytelenek elismerni hogy ma, amikor a román nép sorsa biztos kezekben, a\ munkásosztály pártjának kezében van, ennek a népnek\ az életszínvonala olyan magas fokot ért el, amilyenről\ hajdanában még csak nem is álmodhatott. Az ország dől. § gozóinak a termelés és a termelékenység emelésére. § hazájuk felvirágoztatására irányúin erőfeszítései évről § évre mind ragyogóbb távlatokat nyitnak meg az élei szín-\ vonal szüntelen emelkedése előtt. ^ A román és a magyar nép között az évszázadok\ folyamán tartós baráti szálak fbnódtak, annak a viszály-\ nak és ellentétnek ellenére, amelynek magvait a török | szultánok, a Habsburgok, a Hohenzollernek, a román és \ a magyar tőkések, földesurak hintettek el. Népeink leg-\ jobb fiai, élükön Dózsa Györggyel és Hónával. Closed-^ val és Crisannal, Balcescuval és Kossuthtal, napjainkban § pedig a román és a magyar kommunistákkal, teljes szí- \ vükkel és erejükkel a Ikét nép közeledését, szolgálták. \ A népeinket összekapcsoló hagyományos barátság szel-\ lemében 15 román hadosztály vett részt a dicsőséges^ szovjet csapatok oldalán Magyarország felszabadításá- ^ ban. A Magyar Népköztársaságban emelt emlékművek köztük a Pest megyei tápiósülyi és a nagykőrösi emlék-\ mű — a népeinket összekapcsoló megbonthatatlan barát- ^ ságot hirdetik. ^ A román—magyar barátság ma új tartalmat kapott. ^ Ez a barátság közös céljainkból és erőfeszítéseinkből, a | szocializmus közös építéséből, az emberiség legdrágább \ kincse, a béke megvédéséből fakad. § Mint a Román Népköztársaság állampolgára, ezen a ^ ' jubileumi évfordulón arról biztosítom Pest megyei bará-\ tainkat, hogy országunk dolgozói továbbra is harcolni \ \ fognak mindazért, ami népeinket egyesíti és mindaz \ i ellen ami testvéri barátságunkat aláaknázhatja. ■ \ \ 'SSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S^

Next

/
Oldalképek
Tartalom