Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
1959. AUGUSZTUS 29. CSÜTÖRTÖK *t9V megm cJCirlap 3 Rendkívüli erős napkitörés bénította meg kedden a rövidhullámú rádiózást Kedden a déli órákban rendkívül erős zavarást jeleztek, majd sok helyütt hirtelen el Is hallgattak a rövidhullámú rádióvevő készülékek, A jelenséggel kapcsolatban az MTI munkatársa megkérdezte dr. Flórián Endrét, a pestlőrinci obszervatórium Igazgató helyettesét, aki az alábbi tájékoztatást adta: — Kedden 11 óra 28 perctől igen nagyerejű napkitörést észleltek a műszerek és 12 óra 15 percig szinte teljesen megnémult Magyarországot? a rövidhullámú rádiózás. A különböző vevőállomások erős zavarásról, sőt a vétel teljes megszüntetéséről adtak jelentéseket. Legerősebb volt a kitörés okozta zavar a 300—20 méteres hullámhosszokon. A mérések szerint a jelzett időszakban semmiféle visszaverődés nem érkezett az ionoszfé- rából. A hirtelen kezdődött föld- mágnesességi háborgás lassan elcsitult és a délutáni órákban újra normális mederbe zökkent a rövidhullámú rádióvevők munkája. Ifj. Bartha Lajos, a Geo- íizikai Intézet földmágnességi kutatója tájékoztatásul elmondotta, hogy a Napban lezajló óriási erejű robbanások ibolyántúli sugarakat lövellnek a Világűrbe, s ezek okozzak a maihoz hasonló földmág- hességi zavarokat. A napkitöréseket nemcsak a csillagászati műszerek és a rádióvevő állomások érzik meg, hatásuk megmutatkozik a szeszélyes Időjárásban, sőt az érzékeny idegzetű emberek közérzetében is. A kedden délben jelzett nagy-' erejű kitörés előőrseként mar hétfőn jelentkeztek a földmágnességi, háborgások, amelyeket kisebb kitörési sorozatok okoztak. ) Megnyugtató, hogy az utóbbi években sok időjárási zavart okozott napkitörések tulajdonképpen már szűnőben vannak. A földmágnességi háborgások 1957. végén jutottak el a tetőfokra, s azóta fokozatosan gyengülnek. A szakemberek szerint 1962-ig még számítanunk kell erősebb fellobbaná- sokra, « így jól érzékelhető földmágnességi háborgásokra is, de már 1964 körül elkövetkezik -a naptevékenység mélyponti szakasza, amikor a Nap viszonylagos nyugodtsága kiegyensúlyozottabbá teszi majd az időjárást is. Tapasztalatcserék az állami gazdaságokban Az állami gazdasagokban ma országszerte ünnepségeket rendeznek megalakulásuk tizedik évfordulója alkalmából. Az ünnepnapon kétszáz gazdaságban tapasztalatcserét rendeznek a termelőszövetkezeti tagok számára. Hatalmas erejű földrengés * az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok észak- nyugati részében fekvő Montana államban nagyerejű földrengés pusztított kedden reggel. A földrengés megrázkódtatta az Egyesült Államok egyik legismertebb természeti látványosságát, a Yellowstone Parkot is, amely zsúfolva volt turistákkal. A hegyesuszamlás teljesen elszigetelte a külvilágtól a turistákat, akik kétségbeesetten integetnek fehér zászlókkal a felettük elrepülő kutatógépek felé és az úttest épen maradt részére SOS jelzéseket mázoltak. Az Egyesült Államok illetékes hatóságai kedden délután arról adtak hírt, hogy az Egyesült Államok észak- nyugati részében folytatódnak a földlökések. A Yellowstone-park térségében szintén újabb földlökéseket észleltek. Folynak a kísér1 etek a földrengés sújtotta terület különböző pontjain elszigetelt lakosok és turisták megmentésére. Újabb jelentések szerint a montanai földrengés sújtotta területen éjfél óta nagy erővel folynak a mentömunkála- tok. amelyekben helikopterek, ka tonai és polgári repülőgépek vesznek részt. Eddig 8 holttestet találtak, de valószínű, hogy egy nagy hegyomlás számos embert temetett el. A mentést nagyban megnehezí tették a felhőszakadásszerű esőzések. A Hebgen völgyzáró- gát főfala végigrepedt és egy kisebb lakótelepet fenyeget elöntéssel a mögötte felduzzadt víz. A völgy kiürítése folyik. A legnagyobb földlökést éjféltájba:n észlelték, ezt hosszas utórezgések követték és reggel újabb erősebb rengésekről adtak hírt. — EZEN a diófatuskón próbálgatom az erőmet... Meny- r.yi ment el, mennyi jött visz- sza. Azt akarom, hogy visszajöjjön. Ha nem is lesz annyi, mint 40 esztendővel ezelőtt, de legyen még annyi amennyi az élethez kell: Mester Pista bácsi ráncta- lan, kerek arca derűs'. Pedig már majdnem esztendeje, hogy melózott. Tüdőgyulladást kapott. Lábon akarta kihordani. Nem sikerült. Békésgyulára küldték, szanatóriumba. Már kezd erőre kapni, ötvennyolc kiló volt, most 72. — Dolgozni szeretnék. Nem enged a doktor... pedig úgy beszélek neki, mintha költő lennék. Mert sokat olvasok, verset is. Kigondolom előre, hogy a vizsgálaton mit mondok neki. De kinevet, a jó dolgát a fajának! Azt mondja, pihenjek ... Igaz, úgy tíz óráig még fulladok egy kicsit. Amíg a hátsó udvarról a házig érünk, a betegsége foglalkoztatja Mester Pista bácsit. A baj ellen minden por- cikája tiltakozik. Nem tud és nem akar/ belenycigodnd abba, hogy pihennie kell. Nem vejzi tudomásul a 65 esztendejét, amelyből majdnem hat évtizedet végigdolgozott. Hol liba- pásztor, aztán napszámos, gyári munkás és katona volt. A k. u. k.-hadseregben, utána Szuszlov parancsnoksága alatt 1917-től 1922-ig Omszkiban, Jekateriniburgban. Aztán 1949_ TÍZ ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT pár tűsarkú cipőt adtam el, * jelenleg két nap leforgása alatt 100 darab nylon férfiinget tudnék eladni — ha volna. 600 pár pamutharisnyám fekszik eladatlanul a raktárban, mert csak a nylont keresik, az olcsó, divatjamúlt holmi iránt nincs érdeklődés. — Mennyi a havi forgalma? — Kétszázötvenezer forint, de a betakarítás és a tsz-ek zárszámadása után 350 ezer forintos forgalomra számítok. Bicikli a kapu előtt A biciklit a Kossuth Lajos utca egyik sárgára meszelt házának kapuja előtt pillantom meg. Ez még önmagában nem adna okot arra, hogy tulajdonosát is megvárjam, hisz a bicikli már több itt, mint az ember, és motorkerékpár is van minden második háznál, sőt, a falu már négy autótulajdonossal is büszkélkedik. Hogy választásom mégis o kopott bicikliz es'k, az arc?t van, mert tulajdonosa postás és újságkézbesito egy- szemelyben. Ezt a tényt mindenekelőtt a névtábla is a kormányra akasztott, újságokkal teletömött fonott szatyor araija el. Már nyílik is a kapu, jön a postás kifelé. Asz- szony. Középkorú és szőke. Fehérpeüyes piros ruha van rajta, előtte kötény, mintha csak a tűzhely mellől szaladt volna ki, hogy megnézze, van-e levele. A válláról bőrszíjon az ismert postástáska lóg lefelé. A MÁV DUNAKESZI JA1MVITÖ U. I részére 16 évet betöltött Jí O VÁ vs (3 éves képzés) HEGESZTŐ (2 éves képzés) szakmunkára IPARI TANULÓNAK 30—40 km-es körzetből napi munkába járással ¥EEVES/ a MŰIM 201. sz. Ipari Tapulómtézet Dunakeszi Gyártelep (váci vonal). Jelentkezés munkanapukon 7 és 15,30 óra között. Ez a párt ajándéka. Hogy megtanított gondolkodni. Nagy ajándék. Aki csak a saját bajára figyel, annak az ereje összezsugorodik. AMÍG JEGYZEM a szavait, kinéz az ajtón a kicsi kertre, amelyben egyetlen krumpli- gumóból nagy, folyton virágzó bokrot nevel. Kísérletezik. A szőlőt lugasba futtatta. Nyugágyon fekszik az indák alatt, olvas és gondolkodik. — Az az ember voltam mindig, akinek a keze sohasem tétlenkedett. Az istállót átalakítottam műhellyé, meg szeneskamrává. Mar májusban benn volt 20 mázsa brikettem. A motor, egy gyalúpad, satu, szerszámok allnu: benne. Ott matattam, ha tsz-ben nem volt dolgom. Most még kinyitni sem engedi a mama... Nincs nap, hogy az elvtársak közül ne jönne valaki. Ezen is érdemes elgondolkodni . .. Egy öreg paraszthoz, aki már a munkát sem bírja. Mégis .. Jön a könyvelő, hozza h pénzt, az autó a terményt. Ami úgy jár, mintha naponta nem is egy, hanem két munkaegységet szereznék. Nem heveré- széssel — ahogy most csinálom —, hanem munkával. Azt mondják, törvény van rá, jogom van hozzá. Tudom* én, de mégis! Csöpi kutya felugrik, nyüszítve szalad a kapu felé. — Megjött a mama. Mester néni alacsony, vé- . konycsontú asszony. Mozgása gyors. Nem' fiatalos, — fiatal. Arcából a szemét veszi észre az ember, ezt az élénk, villogó szempárt. Ezüs'.szürke kendő takarja a fejét. Fekete, fényes selyemkosztümöt hord, antilop cipővel, s modern fekete táskát tart a kezében. Észreveszi, hogy szemügyre veszem az öltözékét. Magas hangon nevet. — Oriasszony vagyok én, fiam!. Mindennap váltom az utcai ruhát. Hadd pukkadjon az frigyem, mert pukkad is, meg susmorog is, hogy Mesteridé már megint más ruhában járkál. Munkával szereltük, miért ne legyen?! Nekik is lehet, mindenkinek. — Már megmutattam'S szekrényt — veti közbe Mester Pista bácsi. — Csak kalapból hat van az én öregemnek, ahány öltöny, annyi... Nagykabáfbó! neki is öt, nekem is. Telik rá. hála istennek. Tavaly 40 ezer forint jött a házhoz. Az idén kevesebb lesz, mert beteg az öregem. De mégsem kerül olyan kevés, hogy abbó] a gyerekeknek is ne jusson! Jól fizetett az esztendő. Nem vagyunk magunkra, két öreg, akiről megfeledkeztek. KERÜL-FORDUL az öreg. asszony, s máris az asztalon van az otthon sült kenyér, egy tálon rántottcsirke darabok, kolbász, paradicsom, paprika, gyümölcs. Ha nem vagyok a sarkában, nem is eszik! — Mester néni hangja nem zsörtölődő. Inkább évődő. Mifttha 40, neip, mintha 20 évesek volnának. Falatozunk. Kevés szót váltva. Csöpi kutya a küszöbre húzódik. Várja a csontokat. Kéri a részét az emberek ételéből. Déry Károly tői tsz-tag az abonyi József Attilában. Mintha ki akarná zánni a jelen valóságát, az asztmásodé tüdő és az ütemet tévesztő szív figyelmeztetéseit. Nem tudja kizárni életéből a földet, a vetést, a betakarítást, az Abonyt körülölelő dűlőket — ahol mezőőr is volt —, a József Attila Tsz pártszervezetét, ahol a vezetőség nélküle mérlegel és dönt... Nem tudja csak a saját szivének dobogását hallgatni. A külvilág dö- römbölésére is állandóan figyel. — Nem félek még attól, hogy rövidesen Hont Feri temetőőr portáján leszek öröklakó. Tudom, hogy egyszer befejezi minden halandó a lá- bonjárást. Csak a kérdés1: ki, hogyan és miikor nyugszik bele? AZ EGYSZOBÁS ház tenyérnyi verandájára telepszünk. Az ajtóban Csöpi, a korcs, fehér kutya silbakol. Mester néni a faluba ment. Pista bácsi rágyújt. — Mostanában sokszor megfordul a fejemben, hogy mi lett volna, ha nem 50, hanem tízéves koromban fordul meg a világ. Biztos, hogy nem négy elemivel végzek., Markába veri a cigaretta hamuját és kidobja az aj'on. Nagyokat szippant, egyik szemét behunyva, mintha csípné a füst. — Másfajta emlékekre nézne vissza az ember. Elhallgat, gondolkodik. Feláll és betessékel a szobába, amelyben a két ágyon kívül három szekrény, tükrösasztal, s feltűnően nagy tisztaság van. A mennyezeten blkarú csillár. Kitárja a szekrényajtókat. — Én nem tudom elsorolni, •hogy testi meg ágyruhából mennyi van. A mama eimon- daná, ő itt a kulcsár. De azért láthatja. öreg parasztnak számítok. Három hold földet kaptam 45-ben. S ez van — mutat a szekrény re —, meg egy motorom, egy biciklim, s pénzem is akad. A? unokáimat már elláttam, kit pénzzel, kit házhellyel. Ildikó meg Kató, a két dédunoka most következik. Házhelyet veszek nekik is Kőbányán, mert az apjuk ott sofőrködik. / Fényképeket mutat. Fiatalönmagát, az asszonyt, a családot. Meg sem lehet jegyezni az arcokat, hogy melyik a gyerek, az unoka, a dédunoka. Hasonlítanak egymásra. Mintha egy mozaik megszámlálhatatlan színű és formájú (cserepei illeszkednének egy- ! más mellé, hogy képpé álljanak össze, az erős, nagy ; család képévé, amely^ a vég> felen időben mindig el. > — Nem dicsekvésből muto- i gatom. amim van. Ez csak • kis része ‘annak a vagyon- j nak, amit személyesen hasz- ; nálok. Régen azt mondták, > hogy akinek földje van, az . > földbirtokos. ! Ezt már újra a torrácon ! mondja Pista bácsi és ravasz- ! kásán nevet. > — Én pedig nem is folcl- j birtokos vagyok már, hanem i országbirtokos. így van ez, j szószerint. De velem együtt ; még jó pár millió is az, csak : éppen nem gondolta meg vé- í gig mindenki... Nem a kis- I magam életére való gondolás ■ a fontos, hanem az egészre. nak majd az ország különböző kirándulóhelyeire, a hegyekbe, szám szerint mintegy száz különjárat viszi a természetkedvelőket. Már a hét elején olyan nagy volt az érdeklődés a különjáratok iránt, hogy a további kérések elől kénytelen volt a MÁVAUT elzárkózni. Tizenöt-húsz különjárat szállítja az üzemi dolgozókat a magyar falvakba, ahol munkás-paraszt találkozókon vesznek majd részt. , Az alkotmány ünnepén nagy forgalom Ígérkezik a MÁVAUT vonalain, amire a vállalat alaposan fel is készült. Az iparvidékektől sok kocsit irányítottak át a kirándulóvonatokra. A MÁVAUT augusztus 20-án reggel 6 órától délután 17 óráig szállítja az utasokat a Kosztolányi Dezső térről a Budaörsi-repülőtérre, a repülőnapra, illetve a repülőtérről vissza a városba. Különjáratok indulRekordforgalom ígérkezik mára a MÁVAUT vonalain Menüén a I.enin Tsz. A szövetkezet taglétszáma, területe azóta megsokszorozodott, elért eredményeik megye- szerte ismertek. Havonta rendszeresen fizetnek előleget a ledolgozott munkaegységekre, amint képünkön is látható s1 — Hivatalntíkok, iparosak, §; parasztok. ^ < — Parasztok is? ^ I — De még mennyien, Má- ^ ma például Zátrók János űr- ^ í bőpusztai gazdát vittem át ^ I Dabasra, ahol a járási ta-§' nácsnál, meg az Állatforgalmi § ' Vállalatnál akadt dolga. Va- § 1 sárnap pedig a Tessedik Tsz ^ ; három fiatal férfitagját fu- ^ varoztam. Nem volt semmi ^ i dolguk, csak passzióztak. Jár- ^ I tunk Dabason, meg a sári ^ búcsúban. Mindkét helyen § i a vendéglő, meg a futball- ^ , pálya előtt időztünk a leg- ^ ■ többet, összesen 46 kilomé- ^ , tért utaztak. Ezen a napon ^, háromszor jártam meg a sári ^ f búcsút és minden alkalom- $ , mai parasztfiataltíkat fura- ^ ; roztam. Jártam már fuvarba $ a Fejér megyei Iváncsán és ^ Salgótarjánban is. — Szóval megél itt a taxi? — Még tán’ elég se lesz. ^ Pedig a két orvosnak, meg ^ az állatorvosnak — akik a ^ legtöbbet utaznak — saját v kocsijuk van, rájuk nem szá- ^ míthatok. ^ Idősebb asszony, még egy ^ kislány áll meg a kocsi előtt. 5 — Vigyen Iki bennünket az ^ állomásra! ^ — Tessék beülni! i \ A két utas otthonosan ül ^ be a hátulsó ülésre. Csupán § az aitó kézelésével van még A némi probléma. ugyanis ..kilincset" sehogyan se talál- ^ iák. De sebaj, majd megta- ^ nulják... ^ Ari Kálmán s átadja, felém fordulva, halkan megjegyzi: — A fia részére várja, a leendő menyétől ... Mit mond a taxisofőr? A taxi új, zöldre van festve és Moszkvics gyártmányú. A lakosság régi kívánságára egy héttel ezelőtt kapta a község. A tanácsháza ablakában állok, amikor kijelölt parkírozó helyére, a földművesszövetkezet épülete elé gurul. Ugyan kik utazgatnak itt taxival és üzemeltetése kifizetődik-e a vállalatnak? — tűnődök magamban. Aztán elhatározom, hogy kimegyek a térre és töprengésemre a legilletékesebb embertől, a taxisofőrtől kérek feleletet. Középtermetű, 50 körüli, barátságos férfi a sofőr. Nagy Sándornak hívják és helybeli lakos. Valamikor a Pest megyei FÜSZÉRT-nél volt gépkocsivezető, aztán megbetegedett, és felgyógyulása után itt helyben alkalmi munkából tartotta fenn családját. A taxihoz a tanács javaslatára került. Alapfizetése ha ! 1400 forint, de ez az összeg a bevételtől függően előreláthatóan 2000— 2500 forintra emelkedik. — Mennyi bevétele volt eddig? — Az egyheti bevételem: 3500 forint! — S kik veszik Igénybe a kocsit? — Hogy hívják? — Csökó Istvánná. — Régen postás? — öt éve. A férjem is az. Külkézbesítő, vagyis a tanyavilágba hordja a kézbesíteni valót. Rajtunk kívül még egy postás van: Bólyás Lászióné. A község egyik fele az övé, a má.sik az enyém. — Mennyi újságot vesznek naponta Bugyi lakosai? Fejből sorolja: — A Népszabadságból 225- öi, a Pest megyei Hírlapból 80-at. Aztán még Szabad Föld jár sok. Meg Ludas Matyi. Ebből nem tudnának annyit küldeni, hogy el ne fogyjon. No, meg a Népsport. Ez is nagyon kelendő. Ide, Szatmáriékhoz is azt hoztam. Az öreg járatja, de inkább a fia miatt, aki valamikor a helyi csapatban játszott. Az én fiaim is a Népsportot olvassák. — Hány fia van? — Kettő. Az egyik a Lámpagyárban, a másik meg a Mechanikai Szövőben dolgozik. De ők Pestről hozzák magukkal az újságot, mert ha én adnám nekik, rosz- szul járnék, riem fizetnék ki az árát. Lyányom is van. Tanítónő. Egy hónapja men} férjhez egy helybeli fiúhoz, aki technikus a Lámpagyárban. Idősebb asszony közeledik felénk. — Van-e levelem, kedves? — Van bizony, Horváth néni — válaszolja, s miután
