Pest Megyei Hirlap, 1959. augusztus (3. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

1959. AUGUSZTUS 16. VASÁRNAP rest MEGY &£irlap Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? | Amerikai manőverek Kuba ellen 17° r hower cseretalálkozó állt az elmúlt hé­ten a közvélemény érdeklődésének közép­pontjában. Az amerikai városoktól, személyi­ségektől olyan sok meghívás érkezett a szep­tember 15-én az Egyesült Államokba látogató Hruscsov elvtárshoz, hogy azok teljesítésére egy esztendő sem volna elegendő. Miközben az amerikai közvélemény nagy többsége elé­gedetten üdvözli a szovjet és amerikai kor­mányfő közelgő találkozását, egyes amerikai politikusok kardcsörtető nyilatkozatokkal próbálják megzavarni a szovjet—amerikai vi­szony javuló légkörét. Egyes vezető amerikai politikusok odáig mentek, hogy az atomfegy­ver-kísérletek újrakezdésével fenyegetőzte1$. Ezzel szemben az elmúlt héten maga Hrus­csov elvtárs hangoztatta levélben két alka­lommal, hogy a Szovjetunió hajlandó nyilat­kozatot tenni: nem fog elsőként újból atom­robbantási kísérleteket kezdeni. A disszonáns hangok ellenére — amelyeknek egyik hang­szórója Bonnból rikácsol — megállapítható, hogy a Hruscsov—Eisenhower találkozó kap­csán máris megjavultak a csúcsértekezlet ki­látásai. A hadiipari részvények ára óriási mértékben csökkent a New York-i tőzsdén — e ez jellemzően mutatja a hidegháborús kö­rökben eluralkodott zűrzavart... j z afrikai országok kormányai és közvéle- 71 menye erélyesen i tiltakozik a francia kormány tervezett szaharai atomrobbantási kísérlete ellen. A független afrikai országok monroviai értekezlete is hivatalos tiltakozást jelentett be. A közvélemény nagy érdeklő­déssel kíséri az amerikai földrész huszonegy államának Chile fővárosában, Santtagóban tanácskozó értekezletét, amelyet az Egyesült Államok arra szeretne felhasználni, hogy partnereket keressen a Kuba elleni akciókra. A santiagói tanácskozásokkal részletesen fog­lalkozunk kommentárunkban. A santiagói értekezlet gói értekezletre, hogy „A Ka- rib-tenger térségében felvető­dött sürgető kérdések megtár­gyalása” című hangzatos na­pirendi pont keretében diplo­máciai segédlettel beavatko­fSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. \ \ KISLEXIKON , I I Amerikai Államok Szervezete | ! Ax amerikai kontinens tag- S : államainak (Kanadát kivéve!) ^ ; szervezete az Egyesült Alla- ; mok vezetése alatt» elvben az ^ ; amerikai államok közötti ; együttműködés előmozditásá- ^ ; nak, a gyakorlatban az ame- ^ • rikai imperializmus politikai, § I gazdasági és kulturális bcha- ^ ; tolásának, az USA egyedural- I ma megszilárdításának a szer- J i ve. Megalakulása 1890-re nyű- > ; lik vissza, jelenlegi alapokmá- ^ ; nyát 1948-ban fogadták el. ; Központja Washingtonban ^ ; van, ugyancsak ott működik ^ I a főtitkárság funkcióját be- í ; töltő úgynevezett Pánamerikai ^ : Unió. ; Tagállamai: USA, Argentína, s ; Bolívia, Brazília, Chile, Costa- j ; Rica, Dominikai Köztársaság, i ! Ecuador, Guatemala. Haiti, ^ I Honduras, Kolumbia, Kuba, S j Mexikó, Nicaragua, Panama, S I Paraguay, Peru, Salvador, 5 [ Uruguay, Venezuela. /////////////////////////////////////zz/.' zást szervezzen Kuba ellen. Jellemző — mint már említet­tük —, hogy a santiagói érte­kezlet Trujillo dominikai dik­tátor kezdeményezésére ült össze, annak a diktátornak a javaslatára, aki a kubaelle- nes összesküvések, katonai ak­ciók egyik legfőbb szervezője. Herternek azonban nem köny- nyű a dolga ezen a konferen­cián. Míg a latin-amerikai or­szágok — az Amerikai Álla­mok Szervezetének tagjai — külügyminiszterei Santiago de Chilében üléseznek, számos la­tin-amerikai ország képviselő­háza, kormánya, neves politi­kai személyiségek jelentették ki: szolidárisak a kubai kor­mánnyal, s ellenzik a más ál­lamok, jelen esetben a Kuba belügyeibe történő beavatko­zást. KUBA KÜLDÖTTE az érte­kezleten megdönthetetlen bizo­nyítékokat sorakoztatott fel a Kuba elleni összesküvésről, amelynek egyik támaszpontja az Egyesült Államok-beli Mia­miban, a másik Dominikában van. Az összesküvők mögött Washington áll, s a Kuba elle­ni akcióknak szeretnének „hi­vatalos, nemzetközileg igazolt” formát adni. Miután az USA- nak nem sikerült nemzetközi rendőrséget szervezni az Ame­rikai Államok Szervezetén belül, amellyel elnyomhatta volna a Fidel Castro vezette forradalmat, most valamiféle „különleges bizottság” felállí­tását tervezi, a Karib-tenger térsége (vagyis: Kuba) problé­máinak „tanulmányozására”, amely előkészítené a beavatko­zást. Nyilvánvaló, hogy az Egye­sült Államok nem mondott le a Kuba elleni intervencióról s a santiagói értekezleten próbál ehhez bűntársakat keresni. A fegyvereket Miamiban már fölhalmozták, s állandóan re­pülőgépeket küldenek Kuba fölé. A nagyszabású összeeskü­vés első menetét elvesztették: Castro kormánya leleplezte Batista híveinek nagyarányú összeesküvését, s az árulókat börtönbe zárták. A küzdelem azonban tovább folyik. A ku­baiak maguk mögött érezhetik a világ nagyobbik, jobbik ré­szének támogatását. Sebes Tibor A német nép különösen nagy várakozással tekint a Hruscsov-Eisenhower találkozó elé Otto Winzer külügyminiszterhelyettes nyilatkozata Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterhelyettese Kosev- nyikovnak, a moszkvai rádió berlini tudósítójának adott in­terjújában foglalkozott a kü­szöbön álló Hruscsov—Eisen­hower találkozó jelentőségé­vel, különös tekintettel a né­met nép törekvéseire és érde­keire. A külüigyminiszterhelyettes bevezetőül megjegyezte, hogy Hruscsov és Eisenhower a Hit- ler-ellenes koalíciónak azt a két legfőbb hatalmát képvise­li, amelyeknek döntő szerepük volt a német fasizmus legyő­zésében. A potsdami egyezmény alap­elveinek valóraváltása az NDK-ban, semmibevevése Nyugat-Németországban — folytatta Winzer — két német állam létrejöttéhez vezetett. Míg az NDK-ban a szocializ­must építik és a demokratikus Németország kormánya való­ban békepolitikát folytat, ad­dig Nyugat-Németországban visszaállítják a régi rendet, amely a militarizmus és a re- vanspoldtikai útján halad s mind agresszívebb magatartást tanúsít a Hitler-ellenes koalí­ció népeivel szemben. Otto Winzer foglalkozott ez­után a bonni kormány béke­ellenes politikájával, amely megmutatkózott a genfi kül­ügyminiszteri értekezleten is és hangoztatta, ha világszerte megjavulnak az államok kö­zötti kapcsolatok, akkor Bonn sem folytathatja tovább béke­bontó, a két német állam köz­ti megértés mindennemű for­máját szabotáló politikáját. A külügyminiszterhelyettes ezekkel a szavakkal fejezte be interjúját: „Bizonyára nem túlzók, ha azt állítom, hogy Hruscsov és Eisenhower történelmi jelentő­ségű találkozójától a német nép a tárgyalások olyan kor­szakának beköszöntését várja, amely meghozza majd számá­ra a hőn óhajtott békeszerző­dést.” Ha Eisenhower új tavaszt hirdetne... A Liberation cikke Ha Eisenhower úgy érkezik Franciaországba, mint annak idején Dulles szokott — a hi­degháború ügynökeként —, akkor De Gaulle nem remél­heti a tömegek támogatását saját maga és a hivatalosan részvevő többi vezető számá­ra — legfeljebb néhány kí­váncsi sorakozik majd fel — írja a Liberation. Ha azonban Eisenhower valami új tavaszt hirdető fecske gyanánt száll­na alá az égből, hogy meg­hozza a nagy nyugtalanság végét és útja a leglényegeseb­bet. a békét segítené elő, ak­kor ... akkor beállnánk mi is azok közé, akik Eisenhowert üdvözlik. A Német Demokratikus Köztársaság fennállása 10. évfordulójának ünnepségei A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 10. évfordulóján az egész ország­ban ünnepségek lesznek. Az október 7-i évforduló alkal­mával ünnepi hetet rendeznek, amelynek legnagyobb esemé­nye a berlini Marx—Engels térre összehívott nagygyűlés és központi népünnepély lesz. E napokban igent sok külföldi küldöttség látogat el Berlinbe. Az ünnepi hét október 4-én nemzetközi sporteseményekkel kezdődik. Összetűzés a CDU-ban Bonn keleti politikája miatt A bonni kormány keleti po­litikája nyílt összetűzést oko­zott a kormánypárti CDU-n belül. Mueller-Hermann CDU parlamenti képviselő állást A Tribune cikke a Nyugat politikájárólf A Tribune az Eisenhower— Hruscsov-találkozót kommen­tálva megállapítja, hogy a Ke­let és Nyugat hidegháborúja és fegyverkezési versenye a le­hető legveszedelmesebb dolog az atomkorszakban, s kitartó tárgyalásokra van szükség a két tábor között, majd így folytatja: Arra nincs kilátás, hogy akár Macmillan, akár Eisen­hower vagy Adenauer olyan tervvel álljon elő, amely való­ban az európai problémák ren­dezését eredményezi. Nyilatko­zataikban, javaslataikban mindeddig ahhoz a merev for­mulához ragaszkodtak, hogy az egyesített Németországnak jo­Azonnali belépésre kere­sünk több éves gyakorlattal rendelkező, jól képzett esztergályos és marós szakmunkásokat Jelentkezni lehet: Könnyűipari Öntöde és Alkatrészgyár munkaügyi o. Vác, Temető út 8. Fizetés: Megegyezés szerint. Fidel Castro tájékoztatta a kubaiakat az összeesküvés leleplezéséről Fidel Castro kubai minisz­terelnök pénteken éjfélkor be­szédet mondott a kubai rádió- és televízióban. Közölte, sike­rült meghiúsítani a kormánya ellen szőtt összeesküvést. A kubai miniszterelnök éle­sen bírálta az Egyesült Álla­mok kormányát. Mint mondot­ta, az Egyesült Államokba menekült háborús bűnö­sök a legteljesebb cselek­vési szabadságot élvezik. Az amerikai hatóságok eltű­rik, hogy a floridai Miami re­pülőteréről ismételten repülő­gépek szánjanak fel azzal a feladattal, hogy a kormánya ellen uszító röplapokat szór­janak ie Kuba területén, vagy háborús bűnösöket szöktesse­nek meg az országból; Mint mondotta, a Dominikai Köztársaság Miamiban mű­ködő konzulja irányítja a fegyverszállítást a kubai lá­zadóknak. Castro megállapította , hogy az amerikai külügyminiszte­értekezlete „a kampány egyik rek santiagói Kuba elleni része” és élesen elítélte Herter, ame­rikai külügyminiszter ál­lásfoglalását. Mint mondotta, az amerikai külügyminiszternek a közép- és dél-amerikai országok gaz­dasági bajaival kellene fog­lalkoznia, nem pedig „a jövő­menő expedíciókkal.’* Amikor a kubai miniszter- elnök beszámolt arról, hogyan leplezték le a lázadók össze­esküvését, megállapította, hogy Trujillo, a Dominikai Köztársaság elnöke „Kuba ma­kacs ellensége” és „pénzügyi főnöke” mindazoknak, akik a kubai forradalom megbukta­tására törekszenek. „Ha még két hétig titokban tarthattuk volna az összeeskü­vők leleplezésére kidolgozott tervünket, nem csupán az ösz- szes háborús bűnösök estek volna fogságunkba, hanem ma­ga Trujilló és katonái is” .— hangoztatta Fidel Castro. ga legyen a NATO-hoz csatla­koznia. Egyáltalában nem meglepő, hogy az oroszok min­den esetben visszautasították ezt a javaslatot, Ez olyan követelés a Nyu­gat részéről, amelynek el­fogadását csak akkor le­hetne elvárni a szovjet­től, ha a második világ­háborúban vereséget szen­vedett volna. Ez az egyszerű igazság világo­san láthatóvá vált Potsdam óta. A nyugati vezetők a német problémát illetően — ez pedig a világprobléma magva — so­hasem voltak hajlandók az igazi megoldás módozatait ke­resni. A tárgyalóasztalhoz csu­pán Hruscsov diplomáciai ügyessége kényszerítette őket. Az angol Munkáspárt biz­tatóbb megoldásokat keresett. Ilyen volt például a Bevan- terv Németország semlegesíté­séről és a Gaitskell-terv a. köl­csönös visszavonulásról. Hrus­csov gyakran hangoztatta, hogy kész a szovjet csapatokat visszavonni, ha a Nyugat is el­szánta magát erre a lépésre. Annak idején eléggé ostoroz­tuk a hájfejű nyugati vezető­ket azért, mert válaszra sem méltatták Moszkva javaslatait. BILBAO SPANYOL város közelében pénteken egy zsú­folt autóbusz nekirohant egy háznak. A szerencsétlenség­nek hét halálos áldozata és sok súlyos sebesültje van. foglalt a bonni külügyminisz­térium azon terve mellett, amely szerint belátható időn belül megnemtámadási szerző­dést kellene kötnie Nyugat- Németországnak Lengyelor­szággal és Csehszlovákiával. Ezzel egyidejűleg a diplomá­ciai kapcsolatokat is felven­nék ezekkel az országokkal. Mueller-Hermann élesen tá­madta azokat a CDU-képvise- lőket, akik szembeszállnak minden enyhülést szolgáló tervvel és elgondolással. Nem találták meg a Discoverer V. műszertartályát A csütörtökön kilőtt Disco­verer V. amerikai mestersé­ges hold műszertartálya — az észlelések szerint — a számított időben levált — je­lentette pénteken este az Egyesült Államok légierőinek kutatási osztálya. A közlés szerint a levált szerkezetet mindeddig nem sikerült meg­találni, „nyilvánvalóan azért, mert vagy a leválás előtt vagy után a szerkezet jelzést adó műszerei nem működtek kielégítően. így feladtuk a reményt, hogy a szerkezetet megtaláljuk”. Apad az ár Ausztriában Mint már jelentettük, Ausztriában a negyvenórás szakadatlan esőzés és az egy­más után következő felhő­szakadások pusztító árvizet okoztak. A rohanó ár magá­val sodort kilenc embert, la­kóházakat semmisített meg, sok utat járhatatlanná tett és több vasútvonalat meg­rongált; Legújabb jelentések szerint Ausztriában pénteken és szombaton napsütéses volt az idő s az ár apadni kez­dett. A rendőrség, a katonai alakulatok és munkások megfeszített erővel dolgoznak a tetemes károk helyreállítá­sán. Nixon szerint az amerikai szenátus is elfogadja a szakszervezetellenes törvényt Mint már jelentettük az amerikai képviselőház elfo­gadta a munkaügyi törvényék „reformjáról” szóló javasla­tot, az egyes amerikai szak- szervezetek vezetőségében ülő korrupt elemek elleni harc ürügyével korlátozza és a ha­tóságok ellenőrzése alá he­lyezi az Egyesült Államok egész szakszervezeti mozgal­mát. Nixon amerikai alelnök, aki egyúttal a szenátus elnöke is, pénteken kijelentette, hogy a szenátus is jóváhagyja majd a törvényt. A GUINEÁI Köztársaság kormányküldöttsége pénte­ken baráti látogatásra Moszk­vába érkezett; Motorosok, figyelem! Hengerfúrást, főtengely- görgőzést és minden típusú motorkerékpár javítását leggyorsabban a Nagykőrösi Gépjárműjavító KSZ-nél végeztetheti. Önkiválasztó rendszerű KÜLÖNLEGESSÉGI MÉTERÁRU BOLT nyílik Cegléden f hó 18-án Bőséges árukészlet — hatalmas választék. Különleges férfi és női öltöny és kosztüm* valamin'’ kabátszövetek. . Selyem és nylon anyagok. Külföldi szövetek; A SANTIAGÓI külügymi­niszteri értekezletet Trujillo dominikai diktátor kezdemé­nyezte, hogy azon elmarasz­taló döntéseket hozzanak Kuba ég Venezuela, Latiii- Amerika e két diktatúraelle­nes országa ellen. Az Egye­sült Államok vezető köreiben lelkendezve fogadták ezt a javaslatot, gondolván, hogy az értekezleten sikerül elér­niük az imperialistaellenes kubai kormány elszigetelését. A leplezett cél természetesen ennél is több: az Egyesült Ál­lamokat s a latin-amerikai diktátorokat egyre jobban idegesíti Fidel Castro politi­kája, amelyet rokcmzenvvel fogadnak a latin-amerikaiak tízmilliói, s amelynek célja az amerikai monopóliumok kiebrvAalása Kubából. A mai kubai eseményekhez haionló fejlődés körvonalai bontakoztak ki 1954-ben a közép-amerikai Guatemalá­ban, ahol ugyancsak az Uni­ted Fruit Company amerikai banán-monopóliumot fenye­gette a földreform. Akkor az Egyesült Államok még köny- a ki" bontakozó guatémalai demok­ratikus rendszert külföldről szervezett fegyveres interven­cióval. Batista bukása, illetve Fidel Castro hatalomrajutása után is megfordultak az ame­rikai politikusok fejében ha­sonló tervek, s ezekről — mint a tények bizonyítják — máig sem mondtak le. A KÖRÜLMÉNYEK azon­ban azóta alapvetően megvál­toztak Latin-Amerdkában is. Azóta több diktatúrát „mú­zeumba helyeztek”, Kolum­biában Pinilla. Venezuelában Jimenez, Kubában Batista bu­kott meg, megnőtt a demok­ratikus erők befolyása Chilé­ben, Brazíliában ég m<ás or­szágokban, s hatalmas sztráj­kok és népi akciók döngetik a még bársonyszékben ülő diktátorok uralmát. Latin- A merik a visszavonhatatlanul elindult azon az úton, amely az Egyesült Államoktól való gazdasági és politikai függő­ség lazítására, sót felszámo­lására irányul. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a latin-amerikaiak körében a kubai forradalmi események, amelyek azt bizo­nyítják, hogy a nép ereje eredményesen szállhat szembe az Egyesült Államok monopó­liumainak uralmával. Éppen ez az, ami aggasztja az Egye­sült Államok uralkodó köreit, attól tartván, hogy a kubai példa igen ragadós lehet, s az véget vethet az USA latin­amerikai uralmának. Ezért utazott Herter ameri­kai külügyminiszter a santia-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom