Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

1959. JÜLIUS 19. VASÁRNAP

"'bMlrlap

3

Koreai VIT-küldöttek érkeztek Budapestre

A bécsi Világifjúsági Találkozóra utazóban szombaton délután Budapestre érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldötteinek egy csoportja. Közöttük vannak a találkozón fellépő ifjúsági művészegyüttes tagjai is. Az együttes hétfőn Budapesten, a Központi Tiszti Ház színpadán, kedden pedig Sztálin- városban mutatja be tudását.

Súlyos égési sebek újfajta kezelése

Legújabban súlyos égési sebek gyógyításánál olyan lábadozó betegtől vett vérrel hajtanak végre vérátömlesztéseket, akik akkor gyógyultak meg erős égési sebeikből. Az eljárást Dr. S. R. Rosenthal, az illinoi- si egyetem orvosa dolgozta ki, aki abból a feltételezésből indult ki, hogy a lábadozó vére olyan ellenmérgeket tartalmaz, amelyek pusztítóan hatnak az égési sebek következtében keletkező mérgező anyagokra^

A veresegyházi „csibegyár“

Négy ember 32 ezer csirkét nevel — 23 forint előleget fizetnek a munkaegységekre a Törekvés Tsz-ben

Csirkegyárnak nevezik sokan a fiatal veresegyházi Törekvés Tsz-t. A szövetkezet csak két éve működik az ellenforradalom után feloszlott Szabadság Tsz helyén és az idén csatlakozott hozzájuk az őrszentmiklósi Dózsa Tsz is, az „asszonyszövetkezet”. Nincsenek tehát régi hagyományai a szövetkezetben a baromfitenyésztésnek.

— Az idén foglalkozunk először baromfineveléssel — tájékoztat mosolyogva Kovács József, a tsz agilis elnöke. — Gondoltuk, ha másutt is bevált, mi sem fizethetünk rá. Mondják egyesek, merész vállalkozás volt, sőt akadtak, akik igyekeztek lebeszélni róla.

— Kezdetlegesek ugyanis a férőhelyeink, s nem volt tapasztalatunk — szólt közbe Sári József, a szövetkezet „örökmozgó” mezőgazdásza. — Azt ajánlották, az első évben csak néhány száz darabbal kísérletezzünk, s ha bevált, akkor neveljünk többet.

Pusztító jégeső Gombán

A tanács azonnal megtette a szükséges intézkedéseket a kártalanitásra

»fii! Ifi®

SHRrL"” "mŰÉ

A Kossuth Tsz 220 holdas kukoricatábláját tönkretette, a növényzetet valósággal szétforgácsolta és letörte a jégeső

(Csekő felv.)

— Mi megköszöntük a jótanácsot, s

belevágtunk a közepébe

— folytatja az elnök. — A váci baromfikeltető állomástól eddig 24 ezer naposcsibét vettünk át, egyidejűleg 16 ezer rántanivaló pecsenyecsirke szállítására szerződést kötöttünk a Budafoki Baromfifeldolgozó Vállalattal. A lekötött mennyiség felét már át is adtuk.

Kíváncsi voltam, mennyire jövedelmező a baromfitenyésztés. Mert egy év alatt, pontosabban márciustól október végéig 32 ezer baromfit felnevelni, méghozzá „kísérletképpen”, nem csekélység.

— A hullási veszteség 15 százalék volt — hallom a választ. — Kicsit talán magas, dehát erről nemcsak mi tehetünk. Az állomány nagyon vegyes volt, s az időjárás sem kedvezett.

Kis ideig az elnök is, a mezőgazdász is számolgat, majd közliik az eredményt:

— A felnevelt és eladott csirkék minden kilogramja 2,50—3 forint tiszta hasznot jelent a szövetkezetnek. Hatalmas összeg ez, s jövőre még több lesz, mert valamit tanultunk is, no, meg igazi primőr rántanivaló csirkéket akarunk szállítani.

A beszélgetés elején mondták, hogy kezdetleges, nem éppen a legideálisabb módszerrel nevelik a csirkéket. Erre terelem a szót s jegyzem a választ.

— Manapság sokan vitatják

mélyalmos nevelés

előnyeit — magyarázza a mezőgazdász. — Nálunk kitűnően bevált. Az ólakban a 40 cm magasan szétterített lótrágya egyenletes, kellő hőmérsékletet biztosít. Emellett egészséges ez á módszer.

— Négy ólban vannak csibéink — veszi át a szót az elnök. — A mélyalmos nevelést kombináltuk infravörös lámpák alkalmazásával. Felszereltünk 32 infralámpát. Igaz, többletköltséget jelent ez, de bőségesen kifizetődik.

— Mivel táplálják a csibéket?

— A szükséges takarmány egy 'résizét magunk termeljük meg. Eredményesen használA HÁROMMILLIOMODIK VEVÓ

juk fel az Erőtakarmány- gyártól kapott baromfitápot.

— Errät nem használnak?

— Alkalmaztuk, de nem vált be. „Túlhajszolja” a csibéket, s noha hallatlanul meggyorsítja növekedésüket, az állatok csontozata elmarad a fejlődésben. Ez pedig káros.

— Hányán foglalkoznak a szövetkezetben a csibék nevelésével?

— Négyen — hangzott a meglepő válasz. — Csak akkor kifizetődő a nevelés, ha kevesen foglalkoznak vele.

— Alkalmaznak nagyüzemi módszerekét?

— Sajnos, csak néhány év múlva kerül erre sor. Csupán a takarmányozást és vízellátást gépesítettük egy „Fürge” traktor segítségévek Sokat dolgoznak tagjaink, de jól is keresnek.

— Mennyi részesedést osztanak? '

— A terv szerint

57 forintot.

Ebből csak 7 forintot osztunk ki természetben, a többit készpénzben. Havonta 25 forint előleget fizetünk a teljesített munkaegységekre. A Vasas-család (az apa elletőkanász, 18 éves lánya tehenész, felesége csak besegít) a múlt héten 4182 forintot kapott előlegként. Érthető, hogy tagjaink elégedettek'

— További terveik?

— Az ősszel jelentősen megnövekszik szövetkezetünk. Ügy tervezzük, adottságainknak leginkább az állattenyésztés és a szőlő-, gyümölcstermesztés fejlesztése felel meg leginkább.

És sorolják elképzeléseiket. Ezer tyúkot állítottak be to- j ástermeíésre. Egy újonnan belépett tagjuk, Köinczi Antal 1.0 000 darabos Gergely-féie keltetőgépet hozott magával. Saját erőből, szalagrendsze- rüen nevelik mér jövőre a csirkéket', egyelőre „csak” 32 ezret. S ha pénzük lesz, még többet. Mert érdemes és kifizetődő termelőszövetkezeteinknek baromfineveléssel foglalkozni, nagyüzemi módon. Erről győz meg mindenkit a veresegyházi „csirke- gyár’’ követésre méltó példája;

Csekő Ágoston

A jó termésből a tervezettnél több búzát adnak el az államnak a termelőszövetkezetek

Az idei jó gabonatermésből a közös jövedelem fokozása érdekében a tervezettnél nagyobb mennyiséget adnak el az államnak a termelőszövetkezetek.

Cegléd termelőszövetkezeti városban 15 közös gazdaság működik. Kilenc több éves tapasztalattal rendelkezik már, négy pedig a tavaszon kezdte meg az együttes munkát. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet felhívására verseny indult a magas termésátlagok eléréséért, a nyári munkák mielőbbi elvégzéséért. A szövetkezeti városban szombaton

befejezik az aratást, és nincsenek elmaradva a növényápolással: a kapálással, a szőlők gondozásával sem. A ceglédi szövetkezeti parasztok kiváló terméseredményeket értek el az idén. A Dózsa Népe Termelőszövetkezetben a tavalyinál csaknem hét mázsával többet, 22,4 mázsát fizetett az őszi árpa. A 420 holdon termelt búza a cséplési eredménylapok szerint 18 mázsás terméssel jutalmazta a gondos munkát. A ceglédi termelőszövetkezetek a gazdag termésből 60 vagon gabona átadására szerződtek, és már meg is kezdték a szállítást.

Silókukorica-termesztési tapasztalatcsere tanácskozásokat rendeznek

A. Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben tapasztalatcsere tanácskozásokat rendez az ország különböző termőtájain, ahol az idén már széles körben kibontakozó silókukorica-termesztés legjobban bevált módszereit, a vetésápolás, valamint a betakarítás gépesítésének tapasztalatait tanulmányozzák az ország növénytermesztési szakemberei, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok küldöttei. Július 21-én a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, július 24-én a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaságban, július 28-án a Keszthelyi Kísérleti Gazdaságban, július 31-én pedig a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban lesznek előadások és bemutatók. A bemutatók tapasztalatait széles körben megvitatják.

A tiszai hadműveletek

1919 júliusában

volt orosz hadifoglyok százai. Már ekkor érződött, hogy a proletár internacionalizmus nagy erő.

Ml INDÍTOTTA el ellenünk az intervenciót? A párizsi békekonferencia urai egyetértettek abban, hogy a Tanácsköztársaságot meg kell dönteni. Eleinte azonban eltérők voltak a vélemények a módszerek alkalmazásában. A franciák már kezdettől fogva a fegyveres beavatkozás mellett voltSk. Az angol—amerikai csoport tárgyalásokkal kísérletezett és belülről szerette volna meg- dönteni a rendszert. 1919. április 16-án. hajnali három órakor aztán megindult a támadás ellenünk. Ezzel kezdetét vette a magyar vöröskatonák hősies harca az ország védelméért, a proletárhatalom megtartásáért.

A dicsőséges északi hadjárat során csapataink több mint 2800 négyzetkilométer területet foglaltak vissza, s elérték a lengyel határt.

A párizsi békekonferencia megdöbbent elnöke táviratban követelte a hadműveletek beszüntetését és a csapatok visz- szavonulását. Elfogadás esetén a románok által elfoglalt tiszántúli területek visszaadását, a blokád megszüntetését s a béketárgyalásokra való meghívást ígérte. A Tanácskormány hosszú vita után a jegyzéket elfogadta, bár Stromfeld Aurél vezérkari főnök az utolsó percig ellenezte a visszavonulást. Június 30-án csapataink megkezdték az elfoglalt területek kiürítését, s a demarkációs vonalon való elhelyezkedést.

JÚLIUS ELSŐ napjaiban nyilvánvaló lett, hogy az antant nem tartja be a tanács- kormánynak tett ígéretét, s nem vonja vissza a Tiszántúlt megszálló román csapatokat. Kezdetét vette a vöröshadsereg júliusi tiszai hadművelete. A támadás időpontját július 20-ban határozták meg. A főhadiszálláson működő áruló ellenforradalmi tisztek gondoskodtak arról, hogy a felvonulás hadrendje, teljes részletességgel az ellenséges vezérkar tudomására jusson. Július

11-én maga Gömbös Gyula írt levelet az áruló Julier Ferencnek, az új vezérkari főnöknek, akinek tudtával a különböző katonai missziók is kaptak fontos okmányokat a felvonulásról.

JÚLIUS 20-ÁN a hajnali

órákban erős tüzérségi előkészítés után Szolnoknál a 7. hadosztály megkezdte az átkelést, majd a többi hadosztály is átkelt a nap folyamán, s 10 kilométer mélységben nyomultak keletre. Erős ellenséges ágyú- és gépfegyvertűzben, pontonhidak és hajók nélkül, hevenyészett kis kompokon, szinte veszteség nélkül keltek át a Tiszán. Elfoglalták Mindszentet. 22- én és 23-án iszonyú harcok között tört előre a hadsereg, a 7. hadosztály egyik egysége felszabadította Mezőtúrt, s megközelítette Dévaványát. Az 5. hadosztály a Berettyóig vonult előre, s a 6. hadosztály elérte Karcagot.

E hadműveletekben megyénk, különösen Cegléd város jelentős szerepet vállalt. Cegléd városában tartózkodott az I. hadtest parancsnokságán kívül a hadműveletek vezérkari főnöksége is. Működött a pályaudvar mellett élelmezést felvételező állomás. Cegléden volt a vöröshadsereg legnagyobb lőszertelepe, amely az egész hadműveletet hadianyaggal látta el, s az I. hadtest tábori kórháza.

24-ÉN A DÉLI ÓRÁKBAN

alapvetően megváltozott a helyzet. A román burzsoá hadsereg pihent hadosztályai támadást indítottak a szolnoki csoport fedezetlenül hagyott északi szárnya ellen. Csodás és örökké dicsőséges ' harcok következtek. Egyik ezredünk Fegyverneket tartotta négy román ezred támadása ellen. Reggeltől délután 3-ig 7, több hullámból álló, rohamot vert vissza, s Fegyvernek a nap folyamán kétszer cserélt gazdát. Mezőtúrnál két vörös ezred négy ezred támadását verte vissza szuronyrohammal, Minden

vöröskatona oroszlánként harcolt, de a hadseregfőparancsnokság az átkarolás veszélyétől tartva, a felszabadított területek kiürítésére adott parancsot.

Július 25—27 között történt a visszavonulás s ez alatt az egységeknél a fáradság jelei mutatkoztak. A vezetés bizonytalansága, a felszerelés és utánpótlás hiánya, az árulók aknamunkája gyengítette a csapatok harci erejét. Több egységet ott hagytak a tisztek, másokat a jobboldali szociáldemokraták és az ellenforradalmi reakció demoralizált. A romboló munka megtette hatását: sokan reménytelennek látták a további harcot, bár néhány alakulat, a kommunisták legjobbjai, még augusztus 1-én és . 2-án is hősiesen harcoltak. Szolnokot augusztus 1-én foglalták vissza heves utcai harcokban, s a hadműveleteket csak az áruló szakszervezeti kormány parancsára hagyták abba.

A HARC VÉGET ÉRT. Pl.oletariátusunk hősi harca méltó volt a múlt diőcséges forradalmi küzdelmeihez, amelyekben olyan nagyon gazdag a mi történelmünk. A bátor elszántság, lelkesedés és a hősiesség forrása ugyanaz, mint Dózsa kereszteseinél, a törekvő végvári vitézek hazaszereteténél, s a 48-as honvédek hazafiságánál.

A magyar vöröshadsereg honvédő harcainak emlékét szeretettel ápoljuk.

Pataki Ferenc

Az idei hárommilliomodik vevő tegnap délelőtt vásárolt ‘ a Corvin Áruházban. Fél tizenegy után pár perccel^ állítot- ; ták ki a sportosztályon a hárommilliomodik tételről szóló;

| 04218-as számú blokkot. A szerencsés vásárló Pest megyei:

I Bartos László, a Dunakeszi Vagongyár lakatosa, akit az ' áruház igazgatósága egy öltözet ruhával ajándékozott meg.

| Bartos László a menyasszonyával együtt vásárolt be, — a : jövő héten lesz az esküvőjük.

S/S//S/fSSSS/SSSS//fSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/fS//fSfSSfS/SSSSf/f/SSS/SSfSSS/SSfffS/S/S

\ JÚLIUS 20-ÄN 40 éve, hogy

! a magyar vöröshadsereg csa- J patai hősi elszántsággal meg- ! kezdték a Tiszán való átkelést, j A Tanácsköztársaság dicső , harcainak, honvédő háborújá- $ nak befejező szakasza — bu- $ kásában is — nemes katonai J erényekről tanúskodik. Emlé- 5 keznünk kell ezekre az esemé- 5 nyekre, mert a Horthy-időszak $ alatt semmit, s azóta is — saj- J nos — keveset hallottunk a 5 harcok utolsó részleteiről.

$ A békés építő- és szervező- ^ munkát, amely a Magyar Ta- ^ nácsköztársaság megalakulá- ^ sakor megindult, az első pilla- J nattól kezdve halálos veszély | fenyegette. Kezdettől fogva ar- ^ ra törekedett a reakció, hogy $ megfojtsa a fiatal Tanácsköz- $ társaságot. A nyugati rész ki- $ vételével minden oldalról az 1 imperialista hadsereg gyűrűje ^ vette körül az országot.

$ A Magyar Tanácsköztársa- $ ság számára élet-halál kérdése $ volt olyan fegyveres erő meg- ^ szervezése, amely vissza tudja ^ verni a várható támadást. így ^ a Hadügyi Népbiztosság már- ^ cius 25-én megjelent rendelete J már intézkedik a vöröshadse- $ reg megszervezéséről. Ez kez- $ detben kislétszámú hadsereg § volt. Erejét azonban különösen $ növelte az, hogy már a szerve- § zés első szakaszában csatlakoz- $ tak hozzá osztrák elvtársak, $ majd ruszin, román, bolgár, s szerb és olasz bajtársak és a

Szerdán a napok óta tartó i trópusi hőséget országszerte heves viharok és zivatarok váltották fel. Előbb csak a főváros környékén, később I pedig az ország különböző pontjain voltak pusztító felhő- | szakadások. Csütörtökön dél- ^ után Gomba környékén tá- ^ madt szélvihar, s ezt néhány S perc múlva háromnegyedórás § jégeső követte.

A község lakói elmondták, ^ hogy ^

még a legidősebbek sem § emlékeznek hasonló jég- § esőre.

Délután fél öt tájban még | szelíden sütött a Nap, negyed i hat felé Káva irányából hír- S télén vihar támadt, pár perc s múlva metgeredt az eső, majd $ pedig a jég. Helyenként dió-, ^ sőt tojásnagyságú jégdarabok $ hullottak. A szemtanúk sze- ^ rint 45 percig tarthatott a ^ felhőszakadással kísért jégeső. ^ amely különösen a Zsigeri > dűlőben okozott komoly káro- kát.

A község utcáit elbori- $ tóttá, a hidakat pedig $ megrongálta a víz.

Szarvas Imre, Akácfa utca 9. ^ szám alatt levő istállója rá- ^ omlott az állatokra. Csak ^ nagy erőfeszítések árán tud- ^ ták kiszabadítani a szomszé- ^ dók a teheneket, az egyik s csikó azonban elpusztult. A S határban vízmosások keletkez- s tek, s az itt-ott felgyülemletté jéig még másnap délelőtt sem ^ olvadt el.

Ma még nem tudni ponto- ^ San. milyen mértékű kárt oko- ^ zott a hirtelen támadt jeges ^ felhőszakadás,

de a tanács vezetői azon- $ nal megtették a szükséges ^ intézkedéseket.

Azok a gazdák, akik földjei- ^ két *" az Állami Biztosítónál $ bebiztosították, a keletkezett ^ kár arányában Kártérítésben ’

I részesülnek. A károsultakat a tanács — ugyancsak a kár arányában — adókedvezményben részesíti.

— sp —

'SSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSS/SSSSSSS/S/SSS/SSSSSSá