Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

1959. JÜLIUS 11. SZOMBAT PEST MEG* El V zJClrlap A Merczel-féle „pmdimközött Külföldre is eljutott már a dunavarsányi kísérletező paraszt eredményeinek híre Dunavarsányba ugyancsak ritkán látogatnak külföldiek, éppen ezért „faluraszóló” ese­mény volt a múltkoriban, ami­kor egy kelet-németországi mezőgazdasági tudományos kutató egész napot töltött itt. Merczel Gyula négy és félhol­das paraszt vendége volt, de végül is a község valamennyi számottevő dolgozó parasztja szót váltott vele. Ma is gyak­ran emlegetik a faluban azt a kellemes estét, amit a föld­művesszövetkezet kultúrtermé­ben a német vendéggel el- töltöttek. Azóta a köztisztelet­ben álló paraszt „híres ember” is lett, mert azért nem min­denki dicsekedhet olyan neves vendéggel, mint ő. No, ami a dicsekedést illeti, ez nem „kenyere“’ Merczel Gyulának. Amint végigsétá­lunk a félholdnyi kísérleti ker­ten, ahol minden az ő szorgal­mát, hozzáértését dicséri, sze­rényen, minden kérkedés nél­kül magyaráz, s közben nem győzi hangsúlyozni: „még pár év szükséges, hogy kísérleteim­mel a nyilvánosság elé állhas­sak” Noha csupán 46 éves, mégis több tízéves munka fekszik a kis kertben, ahol a legmoder­nebb melegágyak, öntöző be­rendezések szolgálják a több­termelés, a mezőgazdasági kul­túra fejlesztését célzó kísérle­teket. A kert végében vízto­rony emelkedik, százhektós tartállyal. A földszinten motor­ház szivattyúval, amely a kis „édenkert“ lelke. Kétszázötven méter hosszú cső nyújtózkodik a földben, s ha kell, a kert bármelyik részé­be szállítják az életadó vizet. A kert sarkában üvegház, fűtő­berendezéssel, s hogy mennyi­re „összkomfortos”, mutatja az, hogy 24 hektó meleg víz táro­lására alkalmas tartály is be van szerelve. A kert felszere­lése mind Merczel Gyula keze- munkája. A maga elképzelései alapján alkotta — a célnak megfelelően. — Mi a kísérletezéseinek célja? — kérdezem Merczel Gyulától, miután végignéztem a „műszaki berendezéseket.” — Háromféle kísérletet foly­tatok — mondja. — Az egyik a korai paradicsomtermeléssel, a második a kései paprikaterme­léssel, a harmadik pedig a köz­testermeléssel kapcsolatos. Amint szavaiból kitűnik, mindhárom elképzelése túl van már a kísérleti stádiumon, hiszen a gyakorlatban nagy­szerűen beváltak. A Merczel- féle korai paradicsom és a ké­sői paprika osztatlan elisme­rést arat a piacokon. Köztes­termelési kísérlete is túljutott az „akadémián”, hiszen a me­zőgazdasági kiállítást is meg­járta már, s ott is sikere volt. Maga a gondolat, az elképze­lés hogy minél hamarabb vi­gyen paradicsomot piacra, nem újkeletű, hiszen erre törekszik valamennyi kertész. Inkább új­keletű áz a gye korlat, amelyet ő ennek elérése érdekében folytat. Mert ki látott már olyat, hogy az üvegházban ne­velt paradicsompalántákat március elején, de legkésőbb március közepén kiültetik a helyére. Nála már január elején bú­jik a paradicsompalánta fejecs­kéje a melegházi földből, de mégsem egyszerű dolog elérni azt, hogy március elejére ki­ültetésre „készen legyen” a palánta. A palánta nevelésénél Nyolc általános iskolát végzett fiúkat SÜTŐIPARI TANULÓNAK felvesz a Váci Sütőipari Vállalat egy Magyarországon alig alkal­mazott módszert használ: meghosszabbítja •a napfényes időszakot. Hidegfényű neoncsövet szerelt az üvegházba, ez adja a mes­terséges „napsugarakat”. — Higgye el, tapasztalatból tudom, milyen jelentősége van a neonfénynek a palánták ne­velésénél. Azok a palánták, amelyek két-három órás meg­világítást kapnak naponta, rendkívül gyorsan fejlődnek, s lényegesen megelőzik azokat, amelyeknek nem jut fény — magyarázza a gyors palántane­velés titkát. — De március elején még fagyok vannak, s a paradi­! csompalánták rendkívül érzé- 1 kenyek — próbálok ellentvet­I . ni. — Azért van az ember, hogy védekezzen — mondja határo­zottan, majd elmagyarázza, hogy ő a palántákat már az üvegházban „hozzáedzi” a kin­ti időjáráshoz, s a szabadban is védi őket a fagytól. — A szabadban kétféle mó- j dón védem a palántákat. Elhi- j heti, hogy hatfokos fagy ese­tén sem történik semmi bajuk. A fagy erősségétől függően választja meg a védekezési módot. Kisebb fagy esetén a melegvizes tartályból negyven fokos vizet csordogáltat a pa­lánták közé, de ha nagyobb fagyra van kilátás, a saját szabadalma“ szerint zsúpból készített kúpo­kat, úgynevezett sapkákat rak a palántákra. Ezeket gyorsan el lehet helyezni és ugyanígy el is távolítani. A lényeg az, hogy tökéletes védelmet nyúj­tanak a növényeknek, amit a kert egyik részén a buja para­dicsomtövek minden kétséget kizáróan bizonyítanak. Nem járnak messze az igazságtól, akik — kis túlzással ugyan — Merczel-féle „paradicsomfák­nak" titulálják az emberma­gasságú növényeket. A zöld le- vélzet közül kikandikálnak a pirosló paradicsombogyók. A gazda lehajol a tövek aljára, s szemében boldogság tükröző­dik, amint mondja. — Látja, milyen termést ígér? Nekem az a fontos, hogy korán teremjen és sokat. Tö­venként leszedem a nyolc-tíz kilót is. míg mások esetleg a két-három kilót is alig. Amíg a paradicsom termelé­sénél arra törekszik, hogy mi­nél korábban vihesse piacra és minél többet, addig a papriká­nál ellenkező a célja. Decemberben szedi le a termést a tövekről. Ez talán még nagyobb érdeklő- désre tarthat számot, mint a korai paradicsomtermelés i módszere. — Nálam a paprikapalánta ; csak most kerül kiülteiésre j — magyarázza ennek a kísér- j letnek a lényegét. — A papri- j kát a késői fagyoktól ugyan- i úgy védem meg, mint a ko- : rai paradicsompalántákat. Merczel Gyula paprikái de- i cember közepén is olyan : frissek és zsengék, mint más i kertészeké júliusban és au- i gusztusban. Nem csoda tehát, i ha a háziasszonyok készsége- i sen megfizetik fáradozását. : A köztestermelési kísérlete- i két kukoricával és burgonyá- i val folytatja. A Kolbai-féle; ikersoros módszerrel vetett I kukorica közé előcsíráztatott i burgonyát ültet. Mire a ku- i korica elárnyékolná a búr- i gonyát. addigra ez kiszedésre: kerül. Több éves tapasztalata i bizonyítja, hogy ily módon a i burgonya is és a kukorica is i teljes termést ad. Már maga a kísérletezés is j dicsérendő — különösen, ha; számításba vesszük, hogy le- \ gény korában minden szakmai; előképzettség nélkül kezdett \ hozzá, s tudását önképzés út- j ián szakkönvvekből szerezte; —, de különösen elismerésre ! \ Jelentkezés: Vác. 15 tér 5. Márciusi méltó az az igyekezet, aho­gyan tudását, kísérleteinek eredményeit igyekszik átadni gazdatársainak. A télen 84 dolgozó paraszt bevonásával mezőgazdasági szakkört vezetett a községben. Kezdeményezésé­re iskolakertet létesítettek, ahol 60—70 gyermek ismer­kedik a növényekkel, a me­zőgazdasági munkával. Leg­lelkesebb szószólója a fásítás­nak. Tagja az Agrártudomá­nyi Egyesület kertészeti mun­kaközösségének és feljegyzése­ket is készít a munkaközös­ségnek kísérletei eredményei­ről. A lelkes, munkáját hivatás­szerűen szerető dolgozó pa­raszt egy hónappal ezelőtt — gazdatársai rábeszélésére — elfogadta a községi mezőgaz­dasági felügyelő beosztást. Azt mondták ekkor a parasztok: ..Legyen ő a mezőgazdasági felügyelő, hozzáértőbb em­bert úgysem igen találnánk”. Nem lenne teljes a kép, ame­lyet Merczel Gyuláról és mun­kájáról adtam, ha nem mon­danám el. hogy lelkes híve a nagyüzemi gazdálkodásnak, amit a belépési nyilatkozat aláírása is hűen bizonyít. Merczel Gyula tudja és látja, hogy kísérletei, elért eredmé­nyei csak úgy válnak köz­kinccsé. ha azokat tíz és száz holdakon gyümölcsöztet- heti. Mihók Sándor Tűzrendészen tájékoztató ú nwröttaiilasiHji termám! Wwráasíval és CMptesel Ujicsslatosan A cséplés rendkívül tűzveszélyes munkafolyamat, ezért — az el- ' múlt évhez hasonlóan _ a tüz­e setek megelőzése érdekében a Belügyminisztérium Országos Tűz­rendészet! Parancsnoksága az alábbi tűzrendészen szabályok megtartására hívja fel a lakosság figyelmét: A mezőgazdasági termény a köz­ség, illetőleg a város beépített területére engedély nélkül be­hordható. ha a termés mennyi­sége a 300 keresztet nem haladja meg és a hűszméteres tűztávolság megtartható. Ettől nagyobb meny- nyiségü mezőgazdasági termény (400 keresztig) behordásához, vala­mint a 20 méternél kisebb tűz­távolság esetén az illetékes tanács behordüsi engedélye szükséges. A rendelkezés ellenére behordott kalászos terményt az illetékes tanács a tulajdonos költségére alkalmas helyre elhordatja. A mezőgazdasági termények tűz­védelme érdekében a termény- tulajdonos terményei mellett kaza­lonként 200 liter vizet, egy lapá­tot és egy vasvillát köteles el­helyezni. A cséplés tűzrendészen felelőse az erőgép mindenkori kezelőie, aki a csépiés 'ideje alatt a tűz­rendészed előírások megtartásáért Kézikönyv az építési kölesönökről, | a lakásépítési tudnivalókról az épii- ^ Az Országos Takarékpénz­tárnál és az építési szakvál­lalatoknál igen sokan érdek­lődnek a lakásépítkezés kü­lönféle lehetőségeiről. Ezekre a kérdéseiére ad választ a Közgazdasági és Jogi Kiadó „Kézikönyv az építési köicsö- nökről — Lakásépítés állami támogatással” című, most megjelent könyve. Tájékoz­tatja az érdeklődőket a csa­ládi ház-, a társasház- és a y szövetkezeti lakásépítkezések-1 ről, a lakásleválasztásról, az jj emeiet-ráépítéseki 61, let-hely reál 1 í tásokről és az állami öröklakás-akcióról. Is­mertetést ad a házhelyekkel, a tervekkei, az építési ^ge- PCsévharasznak nincsen temp- delyekkel, az ep.toanyagok ^ lomtornya Frissen ácsolt őrs beszerzésével kapcsolatos kér- ^ ^rony tetejéről két önkéntes, dósakról és a kölcsönök | tü^Uó kémleli a határt. Ha megszerzésének lehetőségeiről ^ bárhol felszállna a vörös Ka­is- ^ kas, azonnal jelzik a vészé­v delmet Jól halad az aratás, tarlóhántás és másodvetés A Földművelésügyi Minisztérium jelentése Az őszi árpa, a rozs. a búza és a tavaszi árpa aratása már általános az országban, he­lyenként a zab aratását is megkezdték. A tanácsi irányítás alatt álló területeken búzából 90 200. rozsból 105 000. az őszi árpából 311 000 holdat arattak le. ami az egész vetésterületnek csaknem 80 százaléka. A tavaszi árpát kereken 20 000 holdról takarították le eddig. A gabonahordást szórványo­san megkezdték. Néhány me­gyében hozzáfogtak az őszi árpa cséplésé'hez. A magnak termelt fűfélék, továbbá a borsó, a bíborhere és a repce cséplését az elmúlt héten to­vább folytatták. A learatott területeken min­denütt szorgalmazzák a tarló­hántást. A termelőszövetkeze­tek és az egyéni termelők ed­dig körülbelül 120 000 holdon hántottak tarlót. A tanácsi irányítás alatt álló területeken július 4-ig kereken 50 000 holdat vetettek be rövid tenyészidejű kukoricával, 20 000 holdat pedig egyéb másodnövényekkel. Az aratásig esedékes n vényápolási munkákat — gyakori esőzések következte- 8 ben — nem tudják teljesen el-jg végezni a termelők. A széria,^ betakarítását mindenütt sür-'^ getik. A növényvédő allomä-Ä sok eddig kereken 97 000 hol-^5 dón végeztek vegyszeres gyom-Sj irtást a különböző kultúrnö- § vényekben. A burgonyabogár elleni általános vegyszeres vé­dekezést az ország legtöbb helyén rendben elvégez­ték. A gyümölcsösökben az idő­szerű permetezési, a szőlőkben pedig a kötözési, a tetejezési és permetezési munkákat, va­lamint a kapálásokat szorgal­mazzák a termelők. A pero- noszpóra és a lisztharmat számos helyen fellépett. Eddig jó eredménnyel védekeztek el­lene, de továbbra is fokozott gondot kell fordítani a véde­kezésre. Káva tanácsházának kertjében tűzkészültségen ez a szekér áll Több ezer ajándékkal utazik Bézsbe ifjúsági küldöttségünk A KISZ Központi Bizottsá­gához és a budapesti KISZ- bizottsághoz az ország minden részéből százával érkeztek az elmúlt napokban ajándékok azzal a kéréssel, hogy a ma­gyar delegáció juttassa el a VIT-en részvevő külföldi kül­dötteknek. A pápai ifjúmunká­sok például egy kívül-belül zománcozott, kitűnően műkö­dő miniatűr mosógépet és villanytűzhelyet építettek. Bu­dapesti kiszesek kezemunká- ját. ügyességét dicséri többek között az eredetihez megszó­lalásig hasonló apró Csepel teherautó. Az ajándékok nagy része egyébként már ládák­ba csomagolva várja az indu­lást: Helyettem, kis virág... Csakhogy én előző este el­határoztam, hogy kézcsók pe­dig nem lesz. Ha fene fenét eszik, akkor se. S hiába lökdö- sött tekintetével az igazgató, hiába lövellt villámokat a sze­me, kézcsók nem lett, csak ka­varodás. Az igazgató ordítva zavart ki a teremből, utánam kiáltva azon kívánságát, mi­szerint a fene enne meg min­den büdös kölyköt. A hölgyek szemérmesen szörnyűlködtek. Az elsősök közül néhányon sírvafakadtak, mire anyjuk rá­vert a fenekükre. Senki sem tudta, hogyan vessen véget a kínos jelenetnek, amikor a kö­zépső delnő — jobb megoldás híján — hangos sóhajjal az asztalra ájult. Meg kell adni, nagyon szé­pen csinálta. Kár, hogy nem sikerült. Alig borult le ugyanis habfehér, ám kissé már fony- nyadt karjaira, sikoltva ugrott talpra. Arcából, karjából szi­várgott a vér. Megsebezte a ró­zsacsokor tüskéje. A csokoré, amelyet kézcsók helyett dacos vállrándítás kí­séretében két perccel azelőtt raktam elé, az asztalra. Nyíri Éva jú magyar ruháikban helyet foglaltak az emelvényen. Abban az évben, amikor ne­gyedikes lettem, én mondtam tiszteletükre a verses köszön­tőt az évnyitó alkalmából. Leg­jobb ruhámban, tisztára .sikál­va álltam az asztal előtt, s szé­pen elnyújtott, éneklő hangon szavaltam, igazgatónk versi­kéjét. „Félvirradtunk valahára Évnyitónknak nagy napjá/a. Első szavunk légyen hála, Amely istenünkhöz szállá. Kérünk tőle egészséget, Bort, búzát és békességet...” Es így tovább, tizenkét vers­szakon át, á végkimerülésig. Igazgatónk elragadott féjbólin- tásokkal kísérte ars poeticá­ját. Egész arca, lehunyt szeme elégedettséget sugárzót. Első­ként ütögette össze . tenyerét tetszése jeléül. A műsor sze­rint ezután az következett, hogy átadom a virágcsokrot a középen ülő dámának, aztán féltérdre ereszkedve kezet csó­kolok. tóttá a negyedik osztályt — el­kerülhetetlen volt. Bármennyire szerettem volna megállítani a napot az égen, egyszer én is negyedikes lettem. Kölcsönös és olthatat- lan ellenszenvünk aránylag korán — az évnyitó ünnepé­lyen — kezdődött. A dolog így esett: Iskolánkat az a megtisztelte­tés érte, hogy a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetsége vállalt védnökséget fölötte. A védnökség abból állt, hogy Miklós-napkor, karácsonykor és Magdolna napján megje­lentek honunk hőskeblű asz- szonyai alma materünk pisz­kos falai között s utálkozó fintorukat illatos zsebkendő­be takarva, 10 dekás szeretet- csomagokat osztottak szét kö­zöttünk. A csomagban elein­te szaloncukor, és mogyoró, később keksz és gilisztacukor rejtezett. Tevékenységük kö­rébe tartozott továbbá az is, hogy az évnyitó és évzáró ün­nepélyeken foszladozó hónai­Kifűnó tanuló voltam, s ha nem is elegánsan, de mindig tisztán öltözött. Kültelki isko­lánkban éppen ezért a társa­dalmi hierarchia a „jómódú” kategóriába sorolt. „Pozíció­mat” legfeljebb az csorbítot­ta kissé, hogy tízóraira kizá­rólag zsíroskenyeret hordtam. Igaz, voltak olyanok — nem is kevesen —, akik még azt se. Igazgatónk halála napjáig nem heverte ki azt a szégyent, hogy Varga utcai iskolájából prolinegyedbe helyezték, a MÁV-kolónia négyosztályos iskolája élére. Sérelme bizo­nyos mértékig indokolt volt: ő igazán mindent elkövetett, hogy az előkelő belvárosi pat- rónusai — gazdag ügyvédek, nagykereskedők és magánzók —, elégedettek legyenek műkö­désével. Arról azonban nem tehetett, hogy a polgármester úr egyik atyafia oly igen meg­áhította a Varga utcai Rám. Kath. Elemi Iskola igazgatói szélet. Sérelmét úgy hordozta ma­gában — egy életen át —, mint sebesült a szilánkot, s rossz időben évpúgy kiújultak a fájdalmai, mint annak. Jaj volt ilyenkor a szeme elé ke­rülni.' Ez pedig miután ő tani­felelős. A cséplésnéi elsőrendű feladat, hogy a cséplést végző erőgépkezelő tűzrendészet! fel­hívásának a terménytulajdonos, valamint a cséplésben részvevő mindenkor eleget tegyenek. Az erőigép kezelőie csak akkor kezd­je meg a cséplést, ha a csépelte­tek a. rendeletben előírt belsősé­gen az 500 liter vizet, három ved­ret, valamint három szikracsapót szérűn pedig asztagonként 500 liter vizet, három vedret, egy lapátot, egy vasvillát és ásót biz­tosítottak. A terményíulajdonosok gondoskodjanak a íent felsorolt tűzvédelmi felszerelésekről. Az erögépkezelőik szikrafogó nélkül, vagy hibás szikrafogóval ne csépeljenek, mert ebből tűz keletkezhet, amely kedvezőtlen oltási körülmények között rend­kívül nagy kárt okozhat. Szám­talan példa igazolja, hogy egy- egy ilyen könnyelműség követ­keztében a mezőgazdasági termé­nyen kívül a cséplőgép, sőt a környező lakóház is a tűz mar­talékává vált. A behord ássál. valamint a cséolé&sel kapcsolatos részletes szabályokat a 4/1967. (XI—XIX.) B. M. számú rendelet tartal­mazza. | NYÁRI TÜZŐRSEG $ Mindenütt folyik mar na \ aratás, a betakarítás és ilyen­éikor tűz támadhat a szérűrú S*Mialatt az aratógépek vagy a ^kaszások vágják a rendet, s a ^'cséplőgép nyeli a kévét, min- faluban éberen vigyáz Sfitűzkésziiltség. í.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom