Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

1939. JŰLIUS 8. SZERDA MST MECTEf WCirlap A termelés pártellenőrzéséről A NAGYKÖRÖSI KON­ZERVGYÁR termelése érték­ben is igen jelentős népgazda­ságunk számára és gyártmá­nyai egyaránt keresettek a belföldi és külföldi piacokon. A gyárnak a városban öt te­lephelye van. Állandóan 1500 munkást foglalkoztat és sze­zon idején újabb 1500 olyan munkással dolgozik, akiknek legtöbbje a mezőgazdaságból kerül be. Mindkét tényező megnehezíti a pártszervezet termelés ellenőrző munkáját. Nagy erőfeszítéseket követel meg minden kommunistától az, hogy az újonnan bekerülő dolgozók is megértsék munká­juk jelentőségét, és már az el­ső napokban igyekezzenek el­sajátítani a legfontosabb szak­mai fogásokat; Egy-egy időszaki munka megszervezése nagyobb akti­vitást követel az üzem párt­vezetőségétől. Az üzemi párt- vezetőség a gyár műszaki ve­zetőivel megtárgyalta a nyári kampányra való felkészülést. Mielőtt e tervet a dolgozók elé vitték, kibővített aktívaülésen vitatták meg, ahol a kom­munisták elmondották véle­ményüket. Ezt követően a párt- szervezetek pártcsoportonként •— a szakszervezeti bizalmiak bevonásával — tárgyalták meg a feladatokat, majd a tervvel a termelési értekezletek rész­vevői is megismerkedtek; A műszaki vezetők a pártve­zetőség javaslatára összehív­ták azokat a munkásokat, akik már tíz esztendeje vagy még régebbi idő óta dolgoznak az üzemben, s akik a termelésben rendkívül bő, gazdag tapasz­talattal rendelkeznek. Ez a munkások között nagyon jó visszhangra talált. Nem ki­sebb feladatot kértek tőlük a vezetők, mint azt, hogy vállal­ják az újonnan bekerülő — a termelésben járatlan, tapasz­talatlan — munkások betaní­tását, nevelését. A PARTVEZET ŐSÉGNEK Ilyen intézkedésekkel sike­rült a legszélesebbkörű terme­lés-ellenőrzést megvalósítani, hisz a szakszervezeti aktívák, a pártonkívüli munkások szé­leskörű bevonásával, ezek ta­pasztalatára támaszkodva biz­tosítottnak látszott a terv vég­rehajtása, amely magába fog­lalta a dolgozók ötmillió fo­rintos kongresszusi felajánlá­sát is; A gyárvezetöség ezután hozzálátott a terv végrehajtá­sának átszervezéséhez. Ismét a kommunistákhoz fordult. A pártszervezetek, a pártcsopor- tok külön gyűléseken tár­gyalták a saját üzemrészük feladatai végrehajtásának módját. Most már a végre­hajtásban nemcsak saját ere­jükre, hanem az üzemrészek kollektívájának szervezett ere­jére is támaszkodhattak. Ki­dolgozták a párttagok egyé­nenkénti feladatait. Egy-egy fontos tennivalóval hozzá­értő, tapasztalt kommunistá­kat bíztak meg: A termelés pártellenőrzése során nem mondtak le arról a régi jól bevált módszerről sem, hogy rendszeresen be­számoltatják a gyár vezetőit. Egy-egy alkalomra meghív­ják a területen dolgozó aktí­vákat is. Ezek összegezett ta­pasztalatát is hasznosítják. hasonlö módszerek­kel dolgoznak az alapszer­vezeti vezetőségek is, ahol egy-egy üzemrész vezetői és aktívái számolnak be a terü­letükön végzett munkáról; Mind az üzemi pártvezető­ség, mind az alapszervezetek vezetőségei a fontosabb kér­déseket az üzem műszaki gárdája elé terjesztik. E pártellenőrzö módszer egyik legjelentősebb eredménye, hogy az üzem általában rendszeresen teljesíti tervét. Jó kapcsolat alakult ki a műszaki és pártvezetőség kö­zött és e jó kapcsolat terem­tette légkör alkotó tettekre serkenti az embereket. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy a munkában kitűnt, legkiválóbb műszaki vezetők­kel, fizikai munkásokkal to­vább erősítsék a párt sorait. Ezért vehettek fel az elmúlt hónapok során több mint húsz tagjelöltet, köztük olyan műszakiakat, mint Kecske­méti István konzervüzem­vezető, Szűcs Sándor gyártás- vezető. Helyesen alkalmazzák azt a fontos elvet, hogy az embe­rekkel való törődés, problé­máikkal való foglalkozás, a pártszervezetnek az irányuk­ban tanúsított bizalma elen­gedhetetlen az üzem veze­tése, a termelés pártellenőr­zésének megvalósításában. Takács Jenő, az MSZMP nagykőrösi városi pártbizottságának , / titkára JOGI TANÁCSOK P. Tiborné nagykőrösi olva­sónk örökösödési ügyben kér felvilágosítást. Ketten vannak testvérek. Édesapjuk ezelőtt hat évvel, anyjuk halála után összeköltözött egy elvált asz- szonnyal. Később megesküdtek. Az esküvő után négy hónappal apjuk baleset következtében meghalt. így végrendeletet sem hagyott. Felesége az öt hold földből, a házból és az ingósá­gokból semmit nem ad ki, sze­rinte minden az övé. Szeretnék tudni, mi az, amit jogosan követelhetnek. A Leg­felsőbb Bíróság IV. számú pol­gári elvi döntése szerint a túl­élő feleségen kívül a túlélő férjet is haszonélvezeti jog il­leti meg özvegysége idejére az elhúnyt házastárs hagyatékára. Ez a haszonélvezeti jog azon­ban az újabb házasságkötéssel megszűnik. Olvasóink így édesapjuk újabb házasságkötésével meg kellett hogy kapják az anyai hagyatékot. Az újabb házasságkötéssel az apai hagyatékra a má­sodik házastárs nyert ha­szonélvezeti jogot. Ez a haszonélvezeti jog az el­húnyt házastárs leszármazói javára csak úgy korlátozható, ha a túlélő házastárs szükség­leteinek — az elhúnyt házas- társ életében fennállott hely­zethez viszonyítva — változat­lan színvonalon való kielégíté­sét biztosítja; Bújdosó Ferencné tápdósze­csői lakosnak gyermektartási pere van. Mikor férjhez ment, már volt egy gyermeke. A há­zasságából két gyermek szár­mazott. Férjétől most elvált, s az csak a saját két gyermeke után hajlandó a gyermefctar­A Budakalászi Textilmíívek öltöző- és fürdőkombinátjában Hétfőn délután ünnepélyes dakalászi Textilmüvek 400 kombinátját. keretek között adták át aBu- személyes öltöző- és fürdő­tást és a családi pótlékot fi­zetni. Köteles-e a harmadik gyerekről is gondoskodni? A házastárs köteles háztartá­sában eltartani a vele együtt­élő házastársnak azt a tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit a há­zastárs az ő beleegyezésével ho­zott a közös háztartásiba. Ha a házastársak között az együtt­élés megszakad, a tartási kö­telezettség megszűnik: A családi pótlékot a különélő férj köteles az anyának átad­ni, ha a gyermekek eltartásáról az anya saját háztartásában gondoskodik. Ha azonban a gyermeket törvényesen örökbefogadta, tartási kötelezettsége arra is' kiterjed. Drávucz Péter Tápiószeléről •küldött levelében arról ír, hogy állami gazdaságba ment dol­gozni. Kapott illetményföldet s most szeretné tudni, milyen kulcs szerint állapítják meg il­letményföldje után az adót, s van-e erre adókedvezmény. Továbbá 420 öles saját földjén gyümölcsöst szeretne telepíte­ni, kell-e hozzá telepítési en­gedély? 1 Ha az illetményfölddel együtt használt valamennyi földterülete összesen 400 négy­szögölnél kisebb, úgy a hasz­nált földterület mentes a jö­vedelemadó alól. Ha a föld en­nél nagyobb — és olvasónknál nagyobb —, a növénytermelési átlagjövedelem alapján fize­tendő adókulcsot a Miniszter- tanács állapítja meg. > Jelenlegi szabályaink szerint a művelési ág önkényes meg­változtatása tilos. Engedély nélkül csupán fejlettebb műve­lési ágra szabad áttérni, de ez is bejelentéshez van kötve. Szántókról, vagy rétről le­gelőre, szőlőről bármi másra való áttéréshez a já­rási tanács végrehajtó bi­zottsága mezőgazdasági osztályának engedélyére van szükség. Az újonnan telepített gyümöl- 5 esős, továbbá a zárt, összefüggő ^ területen újonnan telepített 5 szőlő ideiglenesen mentes az $ adó alól. Az ideiglenes adó- $ mentesség a telepítés befejez- $ tét követő évvel kezdődik és a J gyümölcsösnél hat évig, szőlő- ^ nél pedig négy évig tart. | Sipka Sándor Albert ima, 5 Kolozsvári út 14, tanácsot kár. v 1929-től 1954-ig OTI, illetve $ SZTK-tag volt. 1954-ben kő- $ műves kisipari engedélyt kért. | Ez év júniusában járt le az $ engedélyezett öt év megszakí- $ tási idő, ami a két biztosított ; munkaviszony között lehetsé- 5 ges — a nyugdíj szempont- ; jából. Szeretné tudni, van-e I lehetősége, hogy jogfolytanoe- I ságát fenntartsa, mert rövide- ; sen újra biztosított munkavi- $ szonybam kíván elhelyezkedni; § Olvasónk elkésett a tanács- § kéréssel. Az egyes nyugellátó- S sok különös feltételei között i — mint jól tudja — egyik fon- | tos elem éppen a betegségi ! biztosítással járó murikavi- ! szony. A nyugellátási igények ; megszerzéséhez nincs szükség í arra, hogy a dolgozó a szolgá- ! lati időt folyamatos munüra- < viszonyban töltse el. Megszer- > zi az igényt akkor is, ha több, >nem folyamatos munkavi- j szonyban töltötte el a szolgá- ; lati időt. I Ha azonban a szolgálati i időben egyhuzamban öt ! évet meghaladó megszakí­tás van, akkor a szolgálati idő megszakad i és a megszakítást megelőzően : munkaviszonyban eltöltött I időt nem lehet szolgálati idő- ! nek tekinteni; Olvasónk munkaviszonya 11954. VI. 10-én megszakadt, I tehát ha 1959. VI. 10-ig nem helyezkedett el, betegségi biz­tosítással járó munkaviszony­ban, úgy a megszakítás az öt évet meghaladja s a nyugellá­tás megállapításánál az 1954. VI. 10-e előtti éveket figye­lembe venni nem lehet. A helyes eljárás az lett vol­na, ha biztosított munkavi­szonyból való kiválásakor ezt a tényt az SZTK-nál bejelenti s mint önkéntes tovább biztosí­tott úgynevezett havi „elisme­rési díjat" fizetett volna, mely­nek összege 30 forint. NE HELYESELJÜK, MERT ÚJ? Első kézmosás a korszerűen felszerelt mosdóhelyiségben leit a városi fiúból, falusi feör- állitorvos Nagybörzsönyben. — Hogyan jutott eszébe be­lépni a tsz-tagok közé? — Kérem, én itt élek a falu­ban és együtt élek az embe­rekkel. Láttam a tépelődésü- i két, vonakodásukat, példát I akartam mutatni, mert meg- i győződésem szerint valameny- í nyiük számára jobb lesz a i közös gazdálkodás. A községi i agronómussal együtt már egy i éve kezdeményeztem valami i kollektív gazdálkodást. Fá- i radozásunk eredménye, hogy i már akkor megalakult a mái- i natermeiő szakcsoport, amely- i nek tagjai most valamennyien i beléptek a tsz-be. Én is tagja i voltam. Különben földet is\ mttem be a szövetkezetbe, \ 1100 négyszögölön telepített: málnásomat. Szövetkezetünk- ] nek l/ci kell használnia a helyi i adottságokat, és éppen ezért \ az állattenyésztéssel fdkozot- ] tan foglalkozik majd. Arra is \ gondoltam, szükség lesz ott i rám, az állatorvosra. — A SZÖVETKEZET jószá.\ gainak egészségén őrködik ; majd, ez kétségkívül fontos ; dolog. Munkája után nem lesz \ nehéz kiszámítani a munka- \ egységet — vélem. — De bizo- \ nyára megmarad majd kör- i állatorvosnak is. ön lesz te- \ hát a termelőszövetkezet \ egyetlen fcétlaki tagja. — Ez a bonyodalom valóban \ fennáll — feleli. — Helyzetem \ még tisztázatlan, majd eldön- \ tik az illetékesek. Akárhogyan \ is döntsék el azonban az én \ szövetkezeti tagságom kérdé- ; séf, az a lényeg, hogy az in- \ dulásnál ott vagyok és segí- \ tek, ahogy tudok az emberek- \ nek. Így vagy úgy, kívülről \ vagy belülről, de később is, $ mindenképpen részt akarok \ venni a szövetkezet munkája- $ ban, mert én ehhez a falu- \ hoz tartozom és az itt lakó \ emberekhez. Lám, egyáltalán nem téved- $ fém, amikor a tavasszal, hall- \ ván, hogy a nagybörzsönyi ál- § latorvos belépett a tsz-be, mai ^ értelmiségnek gondoltam. Dr. \ Szelényi Loránd valóban a ^ mába illő, mai értelmiségi... ^ Szokoly Endre & Húsz percet utazott autóbu­szon, szerencsére a megállótól nem messze lakik a „beteg”. Húsz percig tartott a keze­lés, amivel a disznót meggyó­gyította. Aztán két és fél órán át tétlenül várakozott az autóbuszra. Űjabb húszperces utazás következett hazafelé. Több mint három óra egyet­len falánk disznó miatt... — Óh, jut azért idő minden­re — mondja. — Megszervez­tem a téli egészségügyi és me­zőgazdasági továbbképző film­előadásokat. Aztán a gümőkór- mentesítő akciót. . Megint megszólal a telefon. Ezúttal Ipolydamásdra hív­ják. Pár hete koraszülöttet el­lett egy tehén. A csenevész borjú nem eszik, A gazda kényszervágási engedélyt kér. — Estére valahogy odajutok, majd meglátjuk... — ezt a telefonba mondja dr. Szelé­nyi. Aztán meg, hogy letette a kagylót, hozzám beszél: — Mindössze 40 kilós borjú, nem hajlandó táplálkozni, leg­feljebb néhány napot élne még, kiadom majd az enge­délyt. — így ismeri körlete álla­tait? Hány állat van a közsé­geiben? — kérdem. Dr. Sze­lényi félhangosan számol magában, aztán megmondja: — Mintegy 1200 szarvasmar­ha, körülbelül ugyanannyi sertés, 800 juh, 160 ló, 150 kecske és mintegy 14 ezer baromfi. BESZÉLGETÉS közben derül ki. dr. Szelényi nem vidéki születésű. Kispesten lakott a családja, az apja a Községi Takarékpénztár vágóhídi fiók­jában tisztviselősködött. Egé­szen piciny korától fogva gyakran meglátogatta ott az apját és persze, mindig kö­rülnézett a vágóhídon. Látta, hogyan dolgozik az állatorvos, megszerette az állatokat is. Kisfiú ' kora óta mindig csak állatorvos alkart lenni. Az is A „INAI" ÉRTELMISÉGI hajtó bizottságnak, a tavalyi választások óta a járási ta­nácsnak is, meg a népi ellen­őrzési bizottságnak. Ezenkívül beválasztották a Közalkalma­zottak Szakszervezetének me­gyei tanácsába és az elmúlt hetekben, hogy a termelőszö­vetkezet megalakult, annak a vezetőségébe is. Csupa tiszte­letbeli állás, de mind munká­val járó. Az egyik többet, a másik kevesebb munlcát ad, azt is el kell végezni, ha már a közbizalom feléje irányult és elvállalta. Nem nagy ideje, csak nyolc esztendeje él Nagybörzsöny­ben. — Minden attól függ, ho­gyan illeszkedik be az újon­nan jött ember a község éle­tébe. Nem elég csak szakmai munkát végezni, egyébként is részt kell venni a falu közös­ségi munkájában és... — telefoncsöngetés szakítja félbe a mondatát. Egy darabig csak a déli harangszó hallatszik be a szobába: — És mióta? Reggel vették észre? — Sajnos, most már csak a félötös busszal mehe­tek ... Dehogy, nem lesz semmi baj. Esetleg borogassák ecetes vízzel addig... — mondja a telefonba aztán az állatorvos. IPOLYTÖLGYESRŐL m a telefonhívás. Egy sertés két­ségbeesett gazdája telefonált. Pákosztos jószágának a sok falástól kifordult a bele. Dél­után megoperálja az állat­orvos, egy hét múlva megint makkegészséges lesz, ősszel hízóba foghatják. — Ez ma már a második te­lefonhívás — folytatja dr. Sze- lányi — kora reggel Letkésre kellett mennem szintén disz­nóhoz és természetesen ugyan­csak az evés okozta a bajt. A paciensem tökéletesen el­rontotta a gyomrát. Nem cso­da, a másik disznó sörtéjét tépdeste és lenyelte, a sok szőr meg egészen eltömte a gyomrát.- AZ ÁLLATORVOSUNK is belépett a tsz-be — újsá­golták a tavasszal Nagybör­zsönyben, amikor a faluból termelőszövetkezeti község lett. Már akkor szerettem volna találkozni vele, de nem volt odahaza, más községben járt éppen. Négy falu állat- állományának az egészségén őrködik, körállatorvos ugyan­is. Ezenkívül még csak any- nyit tudtam meg róla, hogy fiatalember, mindössze 35 éves és alig nyolcesztendős a dip­lomája. Egyszóval már a népi demokrácia idejében végezte a főiskolát. Valami szegény kisparaszt, vagy egykori ura­sági cseléd gyermeke lehet — gondoltam, ezért olyan szilárd híve a rendszernek. Meggyő­ződésből ugyan, de hálából is, amiért főiskolát végezhetett. A hála különben, éppen, mert ritkán gyakorolják az embe­rek, nagy és cseppet sem szé­gyellni való erény. Röviden, mai értelmiségi­nek tartottam, ahogyan álta­lában az egyetemet végzett munkás-paraszt gyerekeket szokták nevezni. Mindeneset­re feljegyeztem: dr. Szelényi Lóránd börzsönyi állatorvos, tsz-tag. Majd legközelebb ha erre járok beszélek vele, amúgyis szeretnék egyszer be­számolni az állatorvos mos­tani életéről. S most. hogy már összetalálkoztunk, meg­mondhatom, nem tévedtem. Noha a férfi, akivel egy órát beszélgettem, koránt sem munkás-, vagy parasztházban látta meg a napvilágot, mai értelmiségi. A szó tágabb ér­telmében az. az ilyen embert a néphez hű értelmiségnek szeretik nevezni. Itt ülök tehát a házában és beszélgetünk. Középmagas, szőkehajú, kékszemű férfi. Az álla széles, amolyan tengerész áll. Céltudatos és erélyes em­bereknek van ilyen. Ennyit a külsejérő’ Nős, három gyer­mek at' Elnöke a helybeli Hazafias Népfrontnak, tagja a községi tanácsnak és végre­Amikor a kerékpár megje­lent az emberek előtt, azok nagy többsége az ördög masi­nájának titulálta, s nem egy helyen vasvillával kergették ki a helységből azokat, akik arra felmerészkedtek. Ma meg alig akad falun olyan, ház, ahol kerékpár ne lenne, de a legtöbb helyen motor- kerékpár, s újabban már gép­kocsi álldogál a szín alatt. “"Minden újnak az lenne a sorsa, hogy először tiltakoz­nak ellene, csak azért, hogy] később annál jobban helye-] seljék és ragaszkodjanak hoz-] zá? Van benne valami. S mind-: ez azért jutott eszembe, mertj a megyét járva, igen sok he-: lyen találkozunk kézzel-lábbal: való tiltakozással, mely nemi másnak szól, mint a kereske-j delem új formájának, az ön-l kiszolgáló boltok megnyitásá- ] nak. A nagykátai járás községei- ! ben, a dabasi járásban, ahol: csak önkiszolgáló boltot nyit-: nak vagy nyitottak, az embe-i rek egy része tiltakozik ezj ellen; nem kell, nem falura] való, úgyis visszaalakítják, si hasonló véleményeket hall: az ember. A baj ott van, hogy: nem egyszer azok is kapálóz-j vak az új ellen, akiknek éppenj feladata lenne a népszerűsítés, j a megmagyarázás, az elfogad- 5 tatás. Ezek szerint helytelen: elképzelés az önkiszolgáló bol-: tok megnyitása? Valóban nem: kell falura? Mennyivel több van ebben,« mint az önkiszolgáló boltok j problémája! Még több az új« elleni idegenkedésnél is. A fa-« lu lebecsülése van ebben. A; városnak legyen új, falun jó aj régi is. De hiszen, ismerős do-; log ez. Sok helyütt hallotta az; ember, amikor például a Fa-j luszínház elkezdte vidéki út-; jait: falusi embernek színház?; Na ugyan, megnézhetik, há-j nyan lesznek ott! S tényleg:; megnézhettük! De még in-j kább törhettük a fejünket,: hogyan lehet megnagyobbíts-; ni a kultúrházat, hogy min-j den érdeklődő beférjen. De; érdemes megnézni az önki-j szolgáló boltokat is! Például; a monorit! Nagyobb a forgal-j ma, mint „rendes” bolt korá-; ban. Persze, ezzel, hogy ezt itt el-: mondjuk, még nem oldódik; meg a probléma: Sőt: még az-| zai sem, hogy vitatkozunk az efféle nézeteket hangoztató emberekkel. Sízzük az életre, a tények úgyis megdöntik az érveiket? Ez is egy mód, de eléggé lassú. Lehet itt mást is tenni. Sokkal hasznosabb, ha előzőleg népszerűsítjük az új gondolatát, ha az idegenkedő­ket meggyőzzük, felvilágosít­juk az új intézmény előnyé­ről. Bizonyára megéri a fárad­ságot, ha a tanácsüléseken, az „egyebek” között erre is szá­nunk időt. De: többet kell ten­ni azon a területen is, hogy a már meglevő és működő ön- kiszolgáló üzletek eredmé­nyeit megismerje a lakosság, különösen ott, ahol még csak ezután kerül bevezetésre... — Mottó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom