Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-08 / 158. szám
1939. JŰLIUS 8. SZERDA MST MECTEf WCirlap A termelés pártellenőrzéséről A NAGYKÖRÖSI KONZERVGYÁR termelése értékben is igen jelentős népgazdaságunk számára és gyártmányai egyaránt keresettek a belföldi és külföldi piacokon. A gyárnak a városban öt telephelye van. Állandóan 1500 munkást foglalkoztat és szezon idején újabb 1500 olyan munkással dolgozik, akiknek legtöbbje a mezőgazdaságból kerül be. Mindkét tényező megnehezíti a pártszervezet termelés ellenőrző munkáját. Nagy erőfeszítéseket követel meg minden kommunistától az, hogy az újonnan bekerülő dolgozók is megértsék munkájuk jelentőségét, és már az első napokban igyekezzenek elsajátítani a legfontosabb szakmai fogásokat; Egy-egy időszaki munka megszervezése nagyobb aktivitást követel az üzem pártvezetőségétől. Az üzemi párt- vezetőség a gyár műszaki vezetőivel megtárgyalta a nyári kampányra való felkészülést. Mielőtt e tervet a dolgozók elé vitték, kibővített aktívaülésen vitatták meg, ahol a kommunisták elmondották véleményüket. Ezt követően a párt- szervezetek pártcsoportonként •— a szakszervezeti bizalmiak bevonásával — tárgyalták meg a feladatokat, majd a tervvel a termelési értekezletek részvevői is megismerkedtek; A műszaki vezetők a pártvezetőség javaslatára összehívták azokat a munkásokat, akik már tíz esztendeje vagy még régebbi idő óta dolgoznak az üzemben, s akik a termelésben rendkívül bő, gazdag tapasztalattal rendelkeznek. Ez a munkások között nagyon jó visszhangra talált. Nem kisebb feladatot kértek tőlük a vezetők, mint azt, hogy vállalják az újonnan bekerülő — a termelésben járatlan, tapasztalatlan — munkások betanítását, nevelését. A PARTVEZET ŐSÉGNEK Ilyen intézkedésekkel sikerült a legszélesebbkörű termelés-ellenőrzést megvalósítani, hisz a szakszervezeti aktívák, a pártonkívüli munkások széleskörű bevonásával, ezek tapasztalatára támaszkodva biztosítottnak látszott a terv végrehajtása, amely magába foglalta a dolgozók ötmillió forintos kongresszusi felajánlását is; A gyárvezetöség ezután hozzálátott a terv végrehajtásának átszervezéséhez. Ismét a kommunistákhoz fordult. A pártszervezetek, a pártcsopor- tok külön gyűléseken tárgyalták a saját üzemrészük feladatai végrehajtásának módját. Most már a végrehajtásban nemcsak saját erejükre, hanem az üzemrészek kollektívájának szervezett erejére is támaszkodhattak. Kidolgozták a párttagok egyénenkénti feladatait. Egy-egy fontos tennivalóval hozzáértő, tapasztalt kommunistákat bíztak meg: A termelés pártellenőrzése során nem mondtak le arról a régi jól bevált módszerről sem, hogy rendszeresen beszámoltatják a gyár vezetőit. Egy-egy alkalomra meghívják a területen dolgozó aktívákat is. Ezek összegezett tapasztalatát is hasznosítják. hasonlö módszerekkel dolgoznak az alapszervezeti vezetőségek is, ahol egy-egy üzemrész vezetői és aktívái számolnak be a területükön végzett munkáról; Mind az üzemi pártvezetőség, mind az alapszervezetek vezetőségei a fontosabb kérdéseket az üzem műszaki gárdája elé terjesztik. E pártellenőrzö módszer egyik legjelentősebb eredménye, hogy az üzem általában rendszeresen teljesíti tervét. Jó kapcsolat alakult ki a műszaki és pártvezetőség között és e jó kapcsolat teremtette légkör alkotó tettekre serkenti az embereket. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy a munkában kitűnt, legkiválóbb műszaki vezetőkkel, fizikai munkásokkal tovább erősítsék a párt sorait. Ezért vehettek fel az elmúlt hónapok során több mint húsz tagjelöltet, köztük olyan műszakiakat, mint Kecskeméti István konzervüzemvezető, Szűcs Sándor gyártás- vezető. Helyesen alkalmazzák azt a fontos elvet, hogy az emberekkel való törődés, problémáikkal való foglalkozás, a pártszervezetnek az irányukban tanúsított bizalma elengedhetetlen az üzem vezetése, a termelés pártellenőrzésének megvalósításában. Takács Jenő, az MSZMP nagykőrösi városi pártbizottságának , / titkára JOGI TANÁCSOK P. Tiborné nagykőrösi olvasónk örökösödési ügyben kér felvilágosítást. Ketten vannak testvérek. Édesapjuk ezelőtt hat évvel, anyjuk halála után összeköltözött egy elvált asz- szonnyal. Később megesküdtek. Az esküvő után négy hónappal apjuk baleset következtében meghalt. így végrendeletet sem hagyott. Felesége az öt hold földből, a házból és az ingóságokból semmit nem ad ki, szerinte minden az övé. Szeretnék tudni, mi az, amit jogosan követelhetnek. A Legfelsőbb Bíróság IV. számú polgári elvi döntése szerint a túlélő feleségen kívül a túlélő férjet is haszonélvezeti jog illeti meg özvegysége idejére az elhúnyt házastárs hagyatékára. Ez a haszonélvezeti jog azonban az újabb házasságkötéssel megszűnik. Olvasóink így édesapjuk újabb házasságkötésével meg kellett hogy kapják az anyai hagyatékot. Az újabb házasságkötéssel az apai hagyatékra a második házastárs nyert haszonélvezeti jogot. Ez a haszonélvezeti jog az elhúnyt házastárs leszármazói javára csak úgy korlátozható, ha a túlélő házastárs szükségleteinek — az elhúnyt házas- társ életében fennállott helyzethez viszonyítva — változatlan színvonalon való kielégítését biztosítja; Bújdosó Ferencné tápdószecsői lakosnak gyermektartási pere van. Mikor férjhez ment, már volt egy gyermeke. A házasságából két gyermek származott. Férjétől most elvált, s az csak a saját két gyermeke után hajlandó a gyermefctarA Budakalászi Textilmíívek öltöző- és fürdőkombinátjában Hétfőn délután ünnepélyes dakalászi Textilmüvek 400 kombinátját. keretek között adták át aBu- személyes öltöző- és fürdőtást és a családi pótlékot fizetni. Köteles-e a harmadik gyerekről is gondoskodni? A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együttélő házastársnak azt a tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit a házastárs az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásiba. Ha a házastársak között az együttélés megszakad, a tartási kötelezettség megszűnik: A családi pótlékot a különélő férj köteles az anyának átadni, ha a gyermekek eltartásáról az anya saját háztartásában gondoskodik. Ha azonban a gyermeket törvényesen örökbefogadta, tartási kötelezettsége arra is' kiterjed. Drávucz Péter Tápiószeléről •küldött levelében arról ír, hogy állami gazdaságba ment dolgozni. Kapott illetményföldet s most szeretné tudni, milyen kulcs szerint állapítják meg illetményföldje után az adót, s van-e erre adókedvezmény. Továbbá 420 öles saját földjén gyümölcsöst szeretne telepíteni, kell-e hozzá telepítési engedély? 1 Ha az illetményfölddel együtt használt valamennyi földterülete összesen 400 négyszögölnél kisebb, úgy a használt földterület mentes a jövedelemadó alól. Ha a föld ennél nagyobb — és olvasónknál nagyobb —, a növénytermelési átlagjövedelem alapján fizetendő adókulcsot a Miniszter- tanács állapítja meg. > Jelenlegi szabályaink szerint a művelési ág önkényes megváltoztatása tilos. Engedély nélkül csupán fejlettebb művelési ágra szabad áttérni, de ez is bejelentéshez van kötve. Szántókról, vagy rétről legelőre, szőlőről bármi másra való áttéréshez a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának engedélyére van szükség. Az újonnan telepített gyümöl- 5 esős, továbbá a zárt, összefüggő ^ területen újonnan telepített 5 szőlő ideiglenesen mentes az $ adó alól. Az ideiglenes adó- $ mentesség a telepítés befejez- $ tét követő évvel kezdődik és a J gyümölcsösnél hat évig, szőlő- ^ nél pedig négy évig tart. | Sipka Sándor Albert ima, 5 Kolozsvári út 14, tanácsot kár. v 1929-től 1954-ig OTI, illetve $ SZTK-tag volt. 1954-ben kő- $ műves kisipari engedélyt kért. | Ez év júniusában járt le az $ engedélyezett öt év megszakí- $ tási idő, ami a két biztosított ; munkaviszony között lehetsé- 5 ges — a nyugdíj szempont- ; jából. Szeretné tudni, van-e I lehetősége, hogy jogfolytanoe- I ságát fenntartsa, mert rövide- ; sen újra biztosított munkavi- $ szonybam kíván elhelyezkedni; § Olvasónk elkésett a tanács- § kéréssel. Az egyes nyugellátó- S sok különös feltételei között i — mint jól tudja — egyik fon- | tos elem éppen a betegségi ! biztosítással járó murikavi- ! szony. A nyugellátási igények ; megszerzéséhez nincs szükség í arra, hogy a dolgozó a szolgá- ! lati időt folyamatos munüra- < viszonyban töltse el. Megszer- > zi az igényt akkor is, ha több, >nem folyamatos munkavi- j szonyban töltötte el a szolgá- ; lati időt. I Ha azonban a szolgálati i időben egyhuzamban öt ! évet meghaladó megszakítás van, akkor a szolgálati idő megszakad i és a megszakítást megelőzően : munkaviszonyban eltöltött I időt nem lehet szolgálati idő- ! nek tekinteni; Olvasónk munkaviszonya 11954. VI. 10-én megszakadt, I tehát ha 1959. VI. 10-ig nem helyezkedett el, betegségi biztosítással járó munkaviszonyban, úgy a megszakítás az öt évet meghaladja s a nyugellátás megállapításánál az 1954. VI. 10-e előtti éveket figyelembe venni nem lehet. A helyes eljárás az lett volna, ha biztosított munkaviszonyból való kiválásakor ezt a tényt az SZTK-nál bejelenti s mint önkéntes tovább biztosított úgynevezett havi „elismerési díjat" fizetett volna, melynek összege 30 forint. NE HELYESELJÜK, MERT ÚJ? Első kézmosás a korszerűen felszerelt mosdóhelyiségben leit a városi fiúból, falusi feör- állitorvos Nagybörzsönyben. — Hogyan jutott eszébe belépni a tsz-tagok közé? — Kérem, én itt élek a faluban és együtt élek az emberekkel. Láttam a tépelődésü- i két, vonakodásukat, példát I akartam mutatni, mert meg- i győződésem szerint valameny- í nyiük számára jobb lesz a i közös gazdálkodás. A községi i agronómussal együtt már egy i éve kezdeményeztem valami i kollektív gazdálkodást. Fá- i radozásunk eredménye, hogy i már akkor megalakult a mái- i natermeiő szakcsoport, amely- i nek tagjai most valamennyien i beléptek a tsz-be. Én is tagja i voltam. Különben földet is\ mttem be a szövetkezetbe, \ 1100 négyszögölön telepített: málnásomat. Szövetkezetünk- ] nek l/ci kell használnia a helyi i adottságokat, és éppen ezért \ az állattenyésztéssel fdkozot- ] tan foglalkozik majd. Arra is \ gondoltam, szükség lesz ott i rám, az állatorvosra. — A SZÖVETKEZET jószá.\ gainak egészségén őrködik ; majd, ez kétségkívül fontos ; dolog. Munkája után nem lesz \ nehéz kiszámítani a munka- \ egységet — vélem. — De bizo- \ nyára megmarad majd kör- i állatorvosnak is. ön lesz te- \ hát a termelőszövetkezet \ egyetlen fcétlaki tagja. — Ez a bonyodalom valóban \ fennáll — feleli. — Helyzetem \ még tisztázatlan, majd eldön- \ tik az illetékesek. Akárhogyan \ is döntsék el azonban az én \ szövetkezeti tagságom kérdé- ; séf, az a lényeg, hogy az in- \ dulásnál ott vagyok és segí- \ tek, ahogy tudok az emberek- \ nek. Így vagy úgy, kívülről \ vagy belülről, de később is, $ mindenképpen részt akarok \ venni a szövetkezet munkája- $ ban, mert én ehhez a falu- \ hoz tartozom és az itt lakó \ emberekhez. Lám, egyáltalán nem téved- $ fém, amikor a tavasszal, hall- \ ván, hogy a nagybörzsönyi ál- § latorvos belépett a tsz-be, mai ^ értelmiségnek gondoltam. Dr. \ Szelényi Loránd valóban a ^ mába illő, mai értelmiségi... ^ Szokoly Endre & Húsz percet utazott autóbuszon, szerencsére a megállótól nem messze lakik a „beteg”. Húsz percig tartott a kezelés, amivel a disznót meggyógyította. Aztán két és fél órán át tétlenül várakozott az autóbuszra. Űjabb húszperces utazás következett hazafelé. Több mint három óra egyetlen falánk disznó miatt... — Óh, jut azért idő mindenre — mondja. — Megszerveztem a téli egészségügyi és mezőgazdasági továbbképző filmelőadásokat. Aztán a gümőkór- mentesítő akciót. . Megint megszólal a telefon. Ezúttal Ipolydamásdra hívják. Pár hete koraszülöttet ellett egy tehén. A csenevész borjú nem eszik, A gazda kényszervágási engedélyt kér. — Estére valahogy odajutok, majd meglátjuk... — ezt a telefonba mondja dr. Szelényi. Aztán meg, hogy letette a kagylót, hozzám beszél: — Mindössze 40 kilós borjú, nem hajlandó táplálkozni, legfeljebb néhány napot élne még, kiadom majd az engedélyt. — így ismeri körlete állatait? Hány állat van a községeiben? — kérdem. Dr. Szelényi félhangosan számol magában, aztán megmondja: — Mintegy 1200 szarvasmarha, körülbelül ugyanannyi sertés, 800 juh, 160 ló, 150 kecske és mintegy 14 ezer baromfi. BESZÉLGETÉS közben derül ki. dr. Szelényi nem vidéki születésű. Kispesten lakott a családja, az apja a Községi Takarékpénztár vágóhídi fiókjában tisztviselősködött. Egészen piciny korától fogva gyakran meglátogatta ott az apját és persze, mindig körülnézett a vágóhídon. Látta, hogyan dolgozik az állatorvos, megszerette az állatokat is. Kisfiú ' kora óta mindig csak állatorvos alkart lenni. Az is A „INAI" ÉRTELMISÉGI hajtó bizottságnak, a tavalyi választások óta a járási tanácsnak is, meg a népi ellenőrzési bizottságnak. Ezenkívül beválasztották a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei tanácsába és az elmúlt hetekben, hogy a termelőszövetkezet megalakult, annak a vezetőségébe is. Csupa tiszteletbeli állás, de mind munkával járó. Az egyik többet, a másik kevesebb munlcát ad, azt is el kell végezni, ha már a közbizalom feléje irányult és elvállalta. Nem nagy ideje, csak nyolc esztendeje él Nagybörzsönyben. — Minden attól függ, hogyan illeszkedik be az újonnan jött ember a község életébe. Nem elég csak szakmai munkát végezni, egyébként is részt kell venni a falu közösségi munkájában és... — telefoncsöngetés szakítja félbe a mondatát. Egy darabig csak a déli harangszó hallatszik be a szobába: — És mióta? Reggel vették észre? — Sajnos, most már csak a félötös busszal mehetek ... Dehogy, nem lesz semmi baj. Esetleg borogassák ecetes vízzel addig... — mondja a telefonba aztán az állatorvos. IPOLYTÖLGYESRŐL m a telefonhívás. Egy sertés kétségbeesett gazdája telefonált. Pákosztos jószágának a sok falástól kifordult a bele. Délután megoperálja az állatorvos, egy hét múlva megint makkegészséges lesz, ősszel hízóba foghatják. — Ez ma már a második telefonhívás — folytatja dr. Sze- lányi — kora reggel Letkésre kellett mennem szintén disznóhoz és természetesen ugyancsak az evés okozta a bajt. A paciensem tökéletesen elrontotta a gyomrát. Nem csoda, a másik disznó sörtéjét tépdeste és lenyelte, a sok szőr meg egészen eltömte a gyomrát.- AZ ÁLLATORVOSUNK is belépett a tsz-be — újságolták a tavasszal Nagybörzsönyben, amikor a faluból termelőszövetkezeti község lett. Már akkor szerettem volna találkozni vele, de nem volt odahaza, más községben járt éppen. Négy falu állat- állományának az egészségén őrködik, körállatorvos ugyanis. Ezenkívül még csak any- nyit tudtam meg róla, hogy fiatalember, mindössze 35 éves és alig nyolcesztendős a diplomája. Egyszóval már a népi demokrácia idejében végezte a főiskolát. Valami szegény kisparaszt, vagy egykori urasági cseléd gyermeke lehet — gondoltam, ezért olyan szilárd híve a rendszernek. Meggyőződésből ugyan, de hálából is, amiért főiskolát végezhetett. A hála különben, éppen, mert ritkán gyakorolják az emberek, nagy és cseppet sem szégyellni való erény. Röviden, mai értelmiséginek tartottam, ahogyan általában az egyetemet végzett munkás-paraszt gyerekeket szokták nevezni. Mindenesetre feljegyeztem: dr. Szelényi Lóránd börzsönyi állatorvos, tsz-tag. Majd legközelebb ha erre járok beszélek vele, amúgyis szeretnék egyszer beszámolni az állatorvos mostani életéről. S most. hogy már összetalálkoztunk, megmondhatom, nem tévedtem. Noha a férfi, akivel egy órát beszélgettem, koránt sem munkás-, vagy parasztházban látta meg a napvilágot, mai értelmiségi. A szó tágabb értelmében az. az ilyen embert a néphez hű értelmiségnek szeretik nevezni. Itt ülök tehát a házában és beszélgetünk. Középmagas, szőkehajú, kékszemű férfi. Az álla széles, amolyan tengerész áll. Céltudatos és erélyes embereknek van ilyen. Ennyit a külsejérő’ Nős, három gyermek at' Elnöke a helybeli Hazafias Népfrontnak, tagja a községi tanácsnak és végreAmikor a kerékpár megjelent az emberek előtt, azok nagy többsége az ördög masinájának titulálta, s nem egy helyen vasvillával kergették ki a helységből azokat, akik arra felmerészkedtek. Ma meg alig akad falun olyan, ház, ahol kerékpár ne lenne, de a legtöbb helyen motor- kerékpár, s újabban már gépkocsi álldogál a szín alatt. “"Minden újnak az lenne a sorsa, hogy először tiltakoznak ellene, csak azért, hogy] később annál jobban helye-] seljék és ragaszkodjanak hoz-] zá? Van benne valami. S mind-: ez azért jutott eszembe, mertj a megyét járva, igen sok he-: lyen találkozunk kézzel-lábbal: való tiltakozással, mely nemi másnak szól, mint a kereske-j delem új formájának, az ön-l kiszolgáló boltok megnyitásá- ] nak. A nagykátai járás községei- ! ben, a dabasi járásban, ahol: csak önkiszolgáló boltot nyit-: nak vagy nyitottak, az embe-i rek egy része tiltakozik ezj ellen; nem kell, nem falura] való, úgyis visszaalakítják, si hasonló véleményeket hall: az ember. A baj ott van, hogy: nem egyszer azok is kapálóz-j vak az új ellen, akiknek éppenj feladata lenne a népszerűsítés, j a megmagyarázás, az elfogad- 5 tatás. Ezek szerint helytelen: elképzelés az önkiszolgáló bol-: tok megnyitása? Valóban nem: kell falura? Mennyivel több van ebben,« mint az önkiszolgáló boltok j problémája! Még több az új« elleni idegenkedésnél is. A fa-« lu lebecsülése van ebben. A; városnak legyen új, falun jó aj régi is. De hiszen, ismerős do-; log ez. Sok helyütt hallotta az; ember, amikor például a Fa-j luszínház elkezdte vidéki út-; jait: falusi embernek színház?; Na ugyan, megnézhetik, há-j nyan lesznek ott! S tényleg:; megnézhettük! De még in-j kább törhettük a fejünket,: hogyan lehet megnagyobbíts-; ni a kultúrházat, hogy min-j den érdeklődő beférjen. De; érdemes megnézni az önki-j szolgáló boltokat is! Például; a monorit! Nagyobb a forgal-j ma, mint „rendes” bolt korá-; ban. Persze, ezzel, hogy ezt itt el-: mondjuk, még nem oldódik; meg a probléma: Sőt: még az-| zai sem, hogy vitatkozunk az efféle nézeteket hangoztató emberekkel. Sízzük az életre, a tények úgyis megdöntik az érveiket? Ez is egy mód, de eléggé lassú. Lehet itt mást is tenni. Sokkal hasznosabb, ha előzőleg népszerűsítjük az új gondolatát, ha az idegenkedőket meggyőzzük, felvilágosítjuk az új intézmény előnyéről. Bizonyára megéri a fáradságot, ha a tanácsüléseken, az „egyebek” között erre is szánunk időt. De: többet kell tenni azon a területen is, hogy a már meglevő és működő ön- kiszolgáló üzletek eredményeit megismerje a lakosság, különösen ott, ahol még csak ezután kerül bevezetésre... — Mottó —