Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

Szentendre PEST MEGYEI HÍRLAP K ÜLŐ N KI A D Á S A Megnyílik a dunai strandfürdő Szombaton, július 4-én meg­nyílik a város dunai strandfür­dője a Szentendrei-szigeten. A szigetnek e hangulatos, lige­tes része megujihodva várja a fürdőzoket. A kabinokat, öltö­zőket átmeszelték. A kerítés, a szemetesládák, a jelzések, a táblák átfestve, új színfolttal gazdagítják a környezetet. A strandfürdő nyitvatartási idejét a következőképpen ha­tározták meg: munkanapokon déli 12 órától este 7-ig, vasár- és ünnepnapokon, valamint az e napokat megelőző munka­napokon délelőtt 10 órától es­te 7 óráig. A fürdő területére szemé­lyenként 1 forint a belépőjegy. A kabin 5 forint. Az öltözőt mindenki ingyen használhatja, de ez esetben ruháinak meg­őrzéséről önmagának kell gon­doskodnia. A fürdő nydtvatar- tása alatt mentőügyeletet is tartanak. Most már csak a jó időt és azután a fegyelmezett fürdő- zőket várjuk. Tanácstagi beszámoló Vincze Károly, az iztaégi 53. sz. körzet tanácstagja, június 24-én tartotta meg beszámoló­ját, A beszámolás után a fel­szólalók mindegyike elismerte a városi vezetőség eddig is nagy eredményeket mutató, tervszerű munkáját. A válasz­tók köszönelüket fejezték ki Vincze Károlynak eddigi, .a körzet több óhaját megvaló­sító működéséért. Ugyancsak köszönetét mond­tak a választók Gál László kocsigyár! igazgatónak az al- sóizbégí hídért és a járdáknak salakkal való ellátásáért. C. J. Még ebben az évben megépítik az Ady Endre úti vízvezetékhálózatot Társadalmi ösztöndíj középiskolásoknak és egyetemistáknak A VÁROSI TANÁCS múlt pénteki ülésén a főor­vos jelentést tett a város egész­ségügyi helyzetéről. Ezt köve­tően a végrehajtó bizottság el­nöke javaslatot terjesztett elő az Ady Endre út vízvezetékhá­lózatának megépítésére. Nyo­mós okokat hozott fel annak igazolására, hogy miért szük­séges ennek a vízvezetékháló­zatnak a megépítése még eb­ben az évben. Elmondotta mindez nem fogja érinteni a többi vízhálózatbővítést, de az Ady Endre úti hálózat bővíté­se fontos fejlesztési kérdés. A Pénzügyminisztérium 350 000 forinttal járul hozzá ennek megvalósításához. Az előterjesztés után élénk vita alakult ki, érvek és el­lenérvek hangzottak el. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG ELNÖKE három szem­pontból is megvilágította, hogy miért kell a vízvezetékhálóza­tot még ebben az évben meg­építeni. Ha nem építik meg idén, elvész a 350 000 forint, amit a Pénzügyminisztérium rendelkezésre bocsátott. Ha nem most, hanem évek múlva kerül megépítésre, akkor a műút újbóli felbontása több százezer forint többletkiadással jár majd. Ezenkívül öt évig nem is szabad az úttesthez hozzányúlni, az új út állandó­ságának. biztosítása miatt. Te­hát az idővel és sok százezer forinttal takarékoskodik a vá­ros, ha az útépítés kedvező körülményeit kihasználva, még ebben az évben bekapcsolja az Ady Endre utat a vízvezeték- hálózatba. Hozzá kell venni \ ehhez még azt is, hogy a víz­vezetékhálózattal a város üdülőhellyé nyilvánításának egyik legfontosabb akadálya hárul el. MINTEGY MÁSFÉL ÓRÁIG tartó vita után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta az elő­terjesztést és határozatot ho­zott a vízvezetókhálózat meg­építésére. A tanácsülés utolsó napi­rendi pontként s vita nélkül el­fogadta a társadalmi ösztöndíj létesítéséről szóló előterjesz­tést is és határozatot hozott ennek megvalósítására. Két középiskolás tanuló részére havonként 250—250 forintot, két egyetemista részére pedig havi 500—500 forintot szava­zott meg, hogy segítse a nép­hez hű állampolgárok fiait.- lyl ­Igazgatósági ülés a földmű vessző vetkezetek járási központjában A Földművesszövetkezetek Szentendrei Járási * Központ­ja június 27-én tartotta meg igazgatósági ülését, amelyen beszámoltatták a szövetkeze­teket az intézkedési tervek­ben foglaltak végrehajtásá­ról. A földművesszövetkeze­tek jogi képviselői beszá­moltak a jogvitás ügyekről. Dr. Fogas Ernő ismertette, hogy a szövetkezetek milyen mértékben tartják be a tör­vényességet. Határozat szü­letett, hogy negyedévenként a szövetkezetek beosztott ve­zetői részére gyakorlati jog­ismertetést és konzultációt tartsanak. Céljuk ezzel a szö­vetkezetek helyes ügyrendjé­nek kialakítása. Június 30-án tartották meg a járási választmányi ülést, melyen a járás igazgatósága beszámolt a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos te­vékenységéről. A zöldség - gyümölcs felvásárlásról és a kiskereskedelem tevékenysé­géről tárgyaltak. A beszá­moló javuló helyzetet mutat nemcsak Szentendre, hanem a járás többi íöldművesszo- vetkezeténél is. Czikora Júlia Ésszerűtlen korszerűsítés ! Miért jár nagy költséggel a (él-önkiszolgáló módszer bevezetése? HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL — A JÁRÁS ÜGYELETES ÁLLATORVOSA július 5-én dr. Ko&s Ferenc körállatorvos, Tahi tót falu. — 2160 000 FORINTOT for­dít ez évben lakóházak fel­újítására a Községgazdálkodási Vállalat, 560 000 forinttal töb­bet mint ahogy azt eredetileg tervezték. Tárgyalásokat foly­tatnak ugyanakkor az Orszá­gos Műemléki Felügyelőséggel Is. Remény van rá, hogy ez a szerv 120 000 forinttal járul hozzá a műemléki házak rendbehozásához. — BÁBELŐADÁST rendez július 5-én délután 4 órakor a városi nőtanács vezetősége az Építők sporttelepén, a szent­endrei gyermekek részére. Rossz idő esetén az előadást az Építők kultúrtermében tartják. — TÖBBMILLIÓ FORIN­TOS MUNKÁRÓL tárgyalnak a Kazán és Hőtechnikai Ktsz vezetői. A tervek szerint bázis­cserélő berendezéseket készíte­nének Lengyelország számára. — MEGÜNNEPLIK a szent­endrei szövetkezetek is július 5-én a nemzetközi szövetkezeti napot. A szervezésben részt vesznek a mezőgazdasági kis­ipari, háziipari termelőszövet­kezetek i és a körzeti földmű­vesszövetkezet megbízottai. Az ünnepségre délelőtt 10 órakor kultúrműsor kíséretében a vá­rosi kultúrotthonban kerül sor. — A VÁROS ÜGYELETES ORVOSA július 5-én dr. Ka­tona Gyula. — ÜLÉST TARTOTT július 3-án az MSZMP városi párt­végrehajtó bizottsága. Napi­rendjén szervezeti kérdések szerepeltek. — HUSZONÖT CSEHSZLO­VÁKIÁI ÜTTÖRÖT lát vendé­gül a pomázi leánynevelő in­tézet. Július 6-án német út­törők érkezését várják. Az intézet tanulói a napokban egyhónapos táborozáson vesz­nek részt Kisorosziban. — HÁROMEZER PENZIÓS VENDÉGET és 7000 átmenő turistát, kirándulót látott ven­dégül az év első hat hónapjá­ban a Lajos-forrási turistaház. Július 8-tól a magyar „A“ vá- loigatott tölt itt 8 napot, majd 32 lengyel turista keresi fel 2 napra a szép fekvésű kor­szerűen berendezett hegyi szállodát; — JÚLIUS 6-ÄN este fél 8 órakor tartja rendes taggyűlé­sét a Vöröskereszt városi szer­vezete a kuMúrotthonban. A tagok feltétlen megjelenését kérik a szervezet vezetői. Nagyszerű dolog a kereske­delem korszerűsítése. Minden bizonnyal háziasszonyaink is örülnek annak, hogy az üz­letekben egyre, kevesebb a hiánycikk, na meg annak is, hogy az üzletek szépülnek. A napokban hallottunk arról: a 15. sz. Népbolt fél-önkiszolgáló módszerre tér át. Még ez is rendjén van, hiszen majd csak hozzászokunk ehhez a mód­szerhez is. Az azonban mégsincs rend­jén, hogy e korszerűsítés újabb falbontással, átépítés­sel jár, holott az elmúlt év­ben a Községgazdálkodási Vállalat mintegy 50 000 forin­tos költséggel tataroztatta ugyanezt a házat. Ezek sze­rint a tavalyi pénz kárba vész. Újra sor kerülhet a homlokzati fal tatarozására. Joggal vetődik fel a |fér- dés, nem lehetett volna a két munkát összekapcsolni? Vagy talán olyan jól állunk gazdaságilag, hogy ezt a békát egyszerűen lenyelhetjük? Nem hiszem! Ideje lenne, ha az illetékes népbolt vállalat tisztázná, hogy mit akar építeni Szent­endrén, mi lesz a Dumtsa Je­nő utcai félben maradt átépí­téssel és mindezt az illetékes kezelő szervekkel is közölné. Azt is furcsának tartom, hogy j az ingatlan kezelője semmit ' • HASZNOS TUDNIVALÓK • A mezőgazdasági termények tűzvédelme sem tud a felügyeletére bízott épület átalakításáról. Jó len­ne, ha a népbolt vállalat i nem játszana külön államot i az államban. Piszke Tóni I A gabonafélék érésével és az aratás közeli megindulásá­val egyidejűleg időszerűvé vált a mezőgazdasági tűzren- dészeti intézkedések foganato­sítása. A 4/1957, B. M; számú rendelet értelmében Szentend­rén is meg kell szervezni a tűzvédelmet, ami tűzkészült- ségből, tűzfigyelő-szolgálatból és szérűskert őrzésből áll. A város területén a felada­tokat a mezőgazdasági osztály az igazgatási osztállyal együtt — a tűzoltóság osztályparancs­nokságának segítségével — oldja meg. A termelőszövet­kezetekben az elnök és a vezetőség szervezi meg a tűzkészültséget és,a tűzfigyelő szolgálatot. A mezőgazdasági tűzkészült- ségi szolgálatot 1959. július 1- től a cséplés befejezéséig ál­lapították meg, A szolgálat minden este 19 órától reggel 5 óráig tart és a tűzoltóság fi­gyelőtornyában történik. A szolgálatra beosztottak a tűz­oltóságon kötelesek jelentkez­ni, ahol eligazítást is kapnak. A figyelő szolgálatra beosztot­takat a tanács előre értesíti. A szolgálatra kijelölt sze­mélyek a feladatukat díjazás nélkül kötelesek ellátni. A rendelet szerint tűzkészültségi és figyelő szolgálatra 14—61 éves férfiakat és 14—50 éves nőket lehet kijelölni, mégpe­dig azokat, akik Szentendrén állandó bejelentett lakással, földtulajdonnal, haszonbérlet­tel vagy haszonélvezettel ren­delkeznek. A szolgálatra be­osztottak a tűzfigyelői, illetve tűzkészültségi szolgálat ellátá­sáról családjuk útján vagy más módon is gondoskodhat­nak, amennyiben a szolgálatté- teiben személyük akadályoz­tatva van. Aki szolgálati kötelezettsé­gének nem tesz eleget, sza­bálysértést követ el, amit ilyen esetben a törvény szigorúan büntet. A szérűskerteket a tűzvé­delmi bizottság kijelölte. Ga­bonaneműt és szálastakar­mányt behordani a Kőtörőnél levő városi nagyszerűbe, a bu­bám, László telepi, Kéki dűlői és a Szabadságforrásnál levő szérűkbe lehet. A gazdák kö­telesek a mezőgazdasági osz­tályon bejelenteni, hogy a hordást mikor kezdik meg és melyik szérűre hordanak. A városi nagyszerűn az őrzést a szérűskert őre látja el, míg a többi szérűn az oda hordó gazdák kötelessége a gabona őrzése. Az őrzést ellátó sze­mélyek beosztását a mezőgaz­dasági osztály szervezi meg. A Kőtörőnél levő szérűre be- hordást nem a mezőgazdasági osztályon, hanem a szérűskert őrénél kell bejelenteni. Az aratás ideje alatt a be- hordás befejeztéig a határban a gabonatáblák közelében tüzet rakni, gazt égetni bejelentés nélkül tilos. Szérűskertek kö­zelében csak 30 méter távol­ságon túl szabad dohányozni; A behordás kezdetekor min­den asztag mellé 200 literes hordóiban víz tárolandó, ami­ről az asztag tulajdonosa kö­teles gondoskodni. Irtják a szúnyogokat Örömhírt közlünk Szent­endre város és a járás Duna melletti községei lakosaival. Az idén lényegesen kevesebb lesz a szúnyog, mint az el­múlt években. Az Országos Közegészségügyi Intézet új módszert dolgozott ki a szú­nyogok irtására. Most r.em a meglevő szúnyogokat irtják, hanem még a lárva állapotú élősködőket; mégpedig köz­vetlen a levonuló ár nyomá­ban. A munkálatokban részt vesz az Országos Közegész­ségügyi Intézet szunyogtalaní- tó brigádja, a Pest megyei Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás, és a járási­városi egészségügyi csoport permetező brigádja. Az ed­digi eredmények nagyon biz­tatók. A budakalásziak sze­rint például 95 százalékkal jobb a helyzet permetezés után, mint előtte. Dr. Szende István állami közegészségügyi felügyelő CSERETABOROZAS Nyári cseretáborozásra vi­szik a pomázi II. sz. általános iskola 60 úttörőjét Balaton­kenesére. A cseretáborozás Makkai Ferenc balatonkene­sei úttörővezelő kezdemé­nyezésére jött létre. Onnan is 60 úttörő látogatja meg a Dunakanyart, ismerkedik ha­zánk egyik legszebb tájegy­ségével. Szállást és ellá­tást a fiúiskolában biztosít a szentendrei tanács az érkező úttörőknek. A pomázi úttö­rők viszont 10 napot tölte­nek majd a „magyar tenger” partján. A szép kezdeménye­zést reméljük, jövőre már ki­terjeszthetjük a járás többi iskolájára is. Bizonyára akad a Balaton mellett még hely, ahol szívesen kicserélik a Dunakanyar szépségeiért a balatoni élvezeteket. Jó szó­rakozást és nyaralást kívá­nunk mindkét iskola úttörői­nek. ­M. Gy. Fejlődik Pilisszentkereszt Pilisszentkereszt község la­kossága részvételével az el­múlt héten ' megkezdődött a községi főutca teljes hosszá­ban az útépítés. Az 50 000 fo­rintos költségből a lakosság napszámban és fuvarban 25 000 forint társadalmi mun­kát vállalt magára. Ezzel nem­csak az önkéntes munkaválla­lás szép példáját adta, hanem elősegítette a munkálatok ha­táridő előtti gyors befejezését is. Lapunk májusi híranyagá­ban beszámoltunk arról, hogy a pilisszentkereszti általános iskola felújítási munkálatai befejeződtek és a rendbehozott kéttantermes iskolát még az iskolaév befejezte előtt átad­ták rendeltetésének. Mint ér­tesültünk. a napokban meg­kezdik egy új, öttantermes ne­velői lakással ellátott iskola építését, melynek költségei előreláthatóan kétmillió forin­tot tesznek ki. Tahitótíalui révpanasi A tahitótíalui híd renoválá­sa miatt Tahi és Tótfalu között ideiglenes kompjárat ^ bizto­sítja az aútóbuszutazás foly­tonosságát. F. hó 14-én, va­sárnap este 7 órakor szálltam fel Vácról hazajövet Pokol­csárdánál arra az autóbuszra, amelyet a révkapitányság ke­zelésében álló tótfalui révnek be kellett volna várnia, hogy a Duna másik oldalán a szent­endrei buszra felszállhassak. | Megvárta a kompocska az ! autóbusz megérkezését, akkor | indult el a túlsó partra. A kö- izösségi érzéstől túltelített rév- i vezető kartárssal a távolból i még nem kimondottan barát­ságos beszélgetést is folytat- itunk. s ő fütyörészve folytat- ita útját, a Vácról érkezőket ja parton hagyva. De miért nem várt meg bennünket? Csak azért, mert ez lett volna a kötelessége? Igaz, másfél­órás késéssel így is hazajutot­tam Szentendrére. Az illetékes felügyeleti rév­kapitányság figyelmébe aján­lom ezt a tényt. így vesz részt a szocialista társadalom fel­építésében a tótfalui révjá­rat „rokonszenves” vezetője. Prohászka Tibor A Duna mellett fekvő vá- 5 roskánkban, melyet a Bükkös, ! ősi szláv nevén Bucsina patak 5 szel ketté, s melynek határá­| ban is pompás vizű forrásokat ' ismerünk, mint a Sztrada-voda, 5 Sándor-forrás, Lajos-forrás, ‘ Dobra-voda és Szlabasina kútja 5 — felső határunkban a Sztelim | patak, vagyis Szelim pasa völ­t gye, egyik természeti szépsé­{ rgünk. Pomáz felé a Dera-patak 5 és a községi-városi határvonal, j az Orbán-kereszt mellett is pa­5 tak csörgedez. E vízrajzba g { gazdag városban mégis még 5 mindig probléma a víz, elsősor­s ban az ivóvíz. j lQ4ft t>an megszületett a ; ^ a város belterületén ! a vízvezeték, ideje volt, hiszen ! a szemben levő Szentendrei­ig szigeten, mely koronauradalmi l terület volt s régi térképeken \ a Korányi erdő „királyi fácá- \ nos" megjelöléssel szerepel, a i Fővárosi Vízművek víznyerő A szentendrei artézi kútról telepei és kútjai vannak. A vízvezeték megteremtésével egyidejűleg elsorvadtak és el­tűntek patinásán ódon „stang- lis” kútjaink közül azok is, amelyek városszerte elismerten a legjobb ivóvizűek voltak: a Szanatórium-kútja, (Művészte­lep mellett) s az Erzsébet téri (ma Ráby téri) közkút. Városfejlesztési nagyszerű programunk szerint még ez év­ben több mostoha vízellátási városrész fog vízcsappal gaz­dagodni, de nagyon szükséges még mindig a további gyors­ütemű vizhálózat-fejlesztés. Vizes elmélkedéseink közben azonban megfeledkezünk va­lakiről, aki a várost olyan hát­tal és ivóvízzel ajándélcozta meg, őrhely Szentendrén és környékén egyedülálló. Buda- kalászról, Pomázról, városunk legtávolabbi fertályaiból, de Szigetmonostorról, Leányfalu­ról is járnak artézi kutunkhoz s viszik az érelmeszesedést, golyvát s egyéb földi nyava­lyát messze űző jódtartalmú artézi vizet. S ennek a kútnak létrehozó­járól feledkezünk meg, aki úgy érzem,' megérdemel pár sort. özv. Mangold János- né, kinek gyermekei, rokonai itt élnek közöttünk, mint Ame­rikába kényszerült kivándorló hagyta el valamikor a várost. Mikor visszahozta ide az egyik ’/ss/sswrssss/fssfsswsssMsssssssnws legnagyszerűbb emberi érzés, a honvágy, patakparti háza mel­lett, az 1921-es években artézi kutat furatott, sőt ott Artézi Gyógyfürdő Vállalatot is léte­sített. Kétszáz méterre furatott le, még mélyebbre akart ha­tolni, közben azonban pénze elfogyott. Az akkori városveze­tés teljes közömbösséggel néz­te erőfeszítéseit, Mangoldné anyagilag csúfosan tönkrement és két évvel ezelőtt szentend­rei rokonai kegyelemkenyerén teljes szegénységben halt meg. Mangoldné emlékének is szenteljünk annyit, hogy kö­szönjük meg neki egyetlen ar- í tézi kutunkat. Itt Szentendrén, ahol a víz; még mindig probléma. Hisz- j szűk, nem sokáig! H. L; i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom