Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

PEST MF.íZvrr.t T Ä vpiw/y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. ÉVFOLYAM, 15«. SZÁM Szövetkezők ünnepe M g. immár 37. alkalommal kerül sor a nemzetközi-szövet­kezeti nap megünneplésére. Ezen a napon szerte a vi­lágon 300 millió ember teszi félre a hétköznapi gondokat és ünnepli az emberi összefogás egyik legszebb megnyilvánulá­sát, a szövetkezést. Ünnepelnek mindenütt a föld kerekségén, ahol él az ösz- Kzefogás, a segítés, a szövetkezés szelleme, ahol együttes erő­vel küzdenek az emberek a szebb, boldogabb holnapért. A világ szövetkezőivel együtt kétmillió magyar szövetkezeti tag is megemlékezik erről a napról: azok a magyar dolgozó kis­emberek, akik összefogással, egymás segítésével, egy akarat­tal, egy célért küzdenek. S ez a cél: egy boldog, gazdag szo­cialista Magyarország! A nemzetközi szövetkezeti nap évről évre egy határkövet jelent a világ szövetkezőinek életében, s a mi életünkben is. Ilyenkor mérlegeljük eddigi munkánkat, s készülünk az új nagy feladatokra. Egy esztendővel ezelőtt is ünnepeltünk, s az ünnepség a szövetkezeti gondolat további terjesztésének jegyében zajlott le. Azt mondottuk: mindent megteszünk szö­vetkezeteink további erősödéséért, mindent megteszünk azért, hogy minél több új taggal gyarapodjék táborunk, erősödjék szövetkezeti mozgalmunk. Vajon teljesítettük-e elhatározá­sunkat, erősítettük-e a magyar szövetkezeti mozgalmat? Megállapíthatjuk, hogy igen. Á z elmúlt egy év szövetkezeti életünk több területén nagy változásokat hozott, és különösen jelentős az a változás, amelyet egyénileg dolgozó parasztságunk körében tapasztalhattunk az elmúlt tavasz folyamán. A dolgozó pa­rasztok újabb ezreiben vált meggyőződéssé, hogy felemelkedé­sük egyetlen útja a szövetkezés, s a huszadik században maga az élet, maga a történelem követeli, hogy szakítsunk a maradi termelési módszerekkel, a kisparcellás gazdálkodással, öröm­mel láttuk tavasszal is, hogy a párt hívó szavára, a legjobbak példáját követve egész sor Pest megyei községben választot­ták a parasztok a szövetkezeti utat. Községüket termelőszö­vetkezeti községgé alakították át, és több helyen már a tavasz- szal megkezdték a közös munkát, más helyeken pedig az ősz­szel kezdődő közös tevékenység alapjait rakják le. Ebben az időszakban több mint 40 termelőszövetkezeti község alakult, s ma már megyénkben 272 termelőszövetkezet működik, s a kezükben levő föld a megye szántóterületének 34 százalékát teszi ki. Az elmúlt év nagy változást hozott a meglevő termelő- szövetkezetek életében is. Sikerült elérni, hogy csaknem vala­mennyi termelőszövetkezet vezetősége és tagsága megértette: a fejlődés feltétele nagy táblán, fejlett agrotechnikával, bel­terjesen gazdálkodni. Mert nem elég az, hogy összeáll 30—40 parasztember, összeadja kezdetleges felszerelését és termei továbbra is úgy, mint egyéni korában. > Az idei tavasz éppen ebben a vonatkozásban hozott nagy változásokat. Ennek egyik fő oka, hogy a párt és a kormány helyes intézkedésére és ösztönzésére szép számmal mentek át mezőgazdasági szakemberek a termelőszövetkezetekbe, s ma már egyre több közös gazdaságban rátértek a nagyüzemi ál­lattenyésztésre, a zöldség- és gyümölcstermelésre. Többrétű és belteriesebb lett ezekben a termelőszövetkezetekbén a gaz­dálkodás. Ä falun végbemenő változásokhoz nagyban hozzájárultak a földművesszövetikezetek is. A földművesszövetkeze­tek segítségével mintegy 35 egyszerűbb termelői társulás ala­kult át termelőszövetkezetté, ennek révén élveznek rendsze­res támogatást a gazdasági tervek elkészítésében is. Ez az együttműködés gyümölcsöző volt, s még gyümölcsözőbbé kell tenni. Ma a földművesszövetkezetek egyik legnagyobb fel­adata, hogy segítsék a termelőszövetkezetek megerősítéséért folyó harcot. A földművesszövetkezetek további feladata, hogy állandóan javítsák a falu áruellátását, különös tekintettel a termelőszövetkezeti községekre. Nem az a feladat, hogy egyre- másra új boltokat nyissanak, hanem az, hogy a meglévőket korszerűsítsék. Ma már a falusi ember is joggal elvárja, hogy a szövetkezeti bolt szép, tiszta, városias legyen. Különösen ak­kor teszik helyesen a földművesszövetkezetek, ha áttérnek az új rendszerű kereskedelmi kiszolgálásra, önkiszolgálóvá, ön­kivé! asztóvá szervezik át üzleteiket. Most, az aratás idején különös feladata a földművesszö­vetkezeteknek. hogy kint a határban keressék fel a paraszt­embereket és közszükségleti cikkekkel igyekezzenek igényei­ket kielégíteni, nehéz, verejtékes munkájukat valamennyire megkönnyíteni. Nagyobb gonddal, alaposabb körültekintéssel kell ellát­niuk a földművesszövetkezeteknek az idén a felvásárlást is. Mindenből bőséges a termés. Zöldség- és gyümölcsféléből pél­dául sokkal nagyobb mennyiségeket kínál a parasztság el­adásra, mint amennyire becsültük a termést. A földművesszövetkezetek egyéb feladataik mellett na­gyobb gonddal keressék a kisipari szövetkezetekkel való kap­csolatot is. Együttműködésük rendkívül gyümölcsöző lehet, ha mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban a kölcsönös előnyök biztosításával összehangolják munkáiukat. a termelést és az értékesítést. Helyes lenne, ha a SZÖVOSZ IV. kong-^ resszusa szellemében megkeresnék egymás kezét a falu szö­vetkezetei, a mezőgazdasági és a kisipari termelő-, valamint p földművesszövetkezetek, s létrehoznák az együttműködést segítő közös bizottságokat. Ä falu szövetkezeteinek összefogása előnyös az egész tár­sadalomnak, mert a szövetkezetek erősödése, egy­szersmind a társadalom erősödése is. A szocialista társadalom­ban az erős szövetkezeti mozgalom soha nem látott eredmé- fi vek ke! biztat, de ezeket az eredményeket egymást segítve, mindennapi munkánkkal nekünk kell megteremtenünk. Ünnepel iük a 37. nemzetközi szövetkezeti napot ennek az ésszefogásnak jegyében. Bokor József, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának igazgatósági elnöke. ARA 60 FILLER 1958. JÚLIUS 5. VASÁRNAP Ropgyúlések százain követelik a magyar dolgozók Manolisz Gfezosznak, a görög nép hős fiának szabadonbocsátását A közelmúltban hírül adták az újságok, hogy a görög ható­ságok koholt vádak alapján katonai bíróság elé akarják ál­lítani Manolisz Glezosz görög szabadságharcost. A hír or­szágszerte mély megdöbbenést, felháborodást keltett, s a gyá-| rak, üzemek dolgozói röpgyű-1 lések százain fejezik ki tilta-1 hozásukat Glezosz fogvatartá-1 sa, az emberi szabadságjogok | semmibevevése ellem. Az esőzések gátolják a nyári munkákat A jövő héten az aratás dandárjában leszünk A gyakori esőzések ország­szerte megnehezítették az aratást, s főleg a gépek alkal­mazását. Az alkalmas órák kihasználásával és ügyes munkaszervezési megoldások­kal mégis sikerült elérni, hogy az időszakhoz viszonyítva, lényeges lemaradás nem kö­Szövetkezeti dolgozók kitüntetése a parlamentben a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Szombaton a Parlament Munkácsy-termében bensősé­ges ünnepség keretében kor­mánykitüntetéseket adtak át a mezőgazdasági és kisipari- szövetkezetek, valamint a föld­művesszövetkezetek legjobb munkát végzett dolgozóinak. Az. ünnepségen megjelent Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnökhelyettese, továbbá Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Kristóf Istváft, az Elnöki Tanács titkára, va­lamint Nánási László, az El­nöki Tanács tagja, a SZÖ­VOSZ felügyelő bizottságának elnöke. Üdvözlő beszéde után Kiss Károly átnyújtotta a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által adományozott ki­tüntetéseket: Takács Gyulát, a Pest me­gyei MÉSZÖV választmányá­nak elnökét, a „Szocialista Munkáért Érdemérem”-mel tüntették ki. Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából 149 földművesszövetkezeti me­zőgazdászt és egyéb alkalma­zottat „Kiváló Földművesszö­vetkezeti Dolgozó” jelvény- nyel és oklevéllel, 460 föld­művesszövetkezeti agronómust elismerő' oklevéllel tüntetett ki; A földművelésügyi minisz­ter, 20 földművesszövetkezeti mezőgazdásznak a Mezőgazda­ság Kiváló Dolgozója kitün­tetést és oklevelet adományo­zott. Kazi Julika, a ceglédi Kertimag- és Gyógynövénytermelő Vállalat dolgozója, paradicsomot kötöz —t (Gábor Viktor felv.) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rende­letet alkotott a honvédelmi hozzájárulásról. A rendelet megjelöli az érintett korosztá­lyokat, meghatározza a hoz­zájárulás fizetési kötelezettség időtartamát és mértékét. A haza védelmének, mint az alkotmányban meghatározott állampolgári kötelezettségnek a hadkötelesek általában sor­katonai szolgálat teljesítésé­vel tesznek eleget. Indokolt, hogy azok, akik valamilyen ok­ból ilyen katonai szolgálatot nem teljesítenek, pénzbeli hoz­zájárulással vegyenek részt az ország védelmi készenlétének erősítésében, valamint a sor­katonai szolgálatra behivottak hozzátartozóinak segélyezése folytán az államra háruló ter­hek viselésében. Az Elnöki Tanács megerősí­tette a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Dán Ki­rályság kormánya, valamint a Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Norvég királyság kormánya között a polgári lé­gi-közlekedés tárgyában 1958. július 17-én, illetve 1959. áp­rilis 30-án Budapesten aláírt egyezményt. Ezután az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1959. ja­nuár 30-án Budapesten, to­vábbá a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság között 1959. február 14- én Varsóban aláírt munka­ügyi és szociálpolitikai és társadalombiztosítási egyez­ményt, majd folyó ügyeket tárgyalt. Tájékoztató a honvédelmi hozzájárulásról A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent törvény- erejű rendelet kimondja, hogy honvédelmi hozzájárulást kell fizetnie annak a hadköteles­nek, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, illetve nem teljesített, továbbá akit a sorkatonai szol­gálatból egy év letöltése előtt leszereltek. Mentes a hozzá­járulási kötelezettség alól az, aki testi, vagy szellemi fogyat­kozás következtében kereső Megkezdődött a terményfelvásárlás Fertőtlenített tárolóhelyek várják az új gabonát A terményforgalmi vállala­tok országszerte alaposan fel­készültek az új gabona fel­vásárlására. A tárolási lehe­tőségek általában mindenütt javultak, több helyen új rak­tárak épültek. Nagy szükség is van erre, mert az idei gaz­dag termés következtében a tavalyinál jóval több árpára, búzára és rozsra számítanak. A termelőszövetkezetek és egyéniek nagy megelégedésé­re általában egyszerűsítették a terményátvételt. Békés me­gyében például azelőtt az át­vevőhelyen csak egy cédulát adtak a dolgozó parasztoknak és utána néha kilométereket kellett gyalogolniok az elszá­molás miatt. Most azonnal, a helyszínen intéznek el min­dent, Kétéves műszaki rajztanfolyamot indít a SZOT újítók és fel­találók klubja az érettségi­zett fiataloknak és a szak­munkásoknak. A tanítás heti egy alkalommal, este 17 órá­tól 21 óráig tart. Beiratkozás hétfőn és pénteken 17—19 óráig a vasasszakszervezet székházában (VIII. Költői An­na utca 5—7.). foglalkozás folytatására végleg képtelen; A törvényerejű rendelet ha­tálya nem terjed ki azokra, akik 1937. január 1-e előtt születtek.­A hozzájárulás fizetési kö­telezettségének kezdete az il­lető hadköteles születési év­folyamának sorkatonai szolgá­latra első ízben történő be­hívását követő hónap első napja. Akit a sorkatonai szol­gálatból egy év letöltése előtt leszereltek, valamint az, aki rövidített sorkatonai szolgála­ton teljesített, a szolgálatból történt elbocsátását követő második hónap első napjától tartozik fizetni a hozzájáru­lást. Aki pedig tanulmányi szolgálathalasztást kapott, az a halasztás megszűntét kö­vető harmadik hónap első napjától fizeti a hozzájárulást. Kimondja a törvényerejű rendelet, hogy a hozzájárulás fizetésének kötelezettsége 36 hónapig tart. Az a hadköteles azonban, aki egy évnél rövi- debb ideig, de legalább két hónapig sorkatonai szolgála­tot teljesített, a hozzájárulást 24 hónapon át tartozik fizetni. A H07ZÄJÄRULÄS MÉRTÉKE: a) a munkaviszonyban ál­lóknál a nyugdíjjárulék alap­jának 8 száza’éka; b) a termelőszövetkezeti ta­goknál a munkaegység sze­rint járó részesedés 8 százalé­ka. de legalább évi 960 fo­rint; c) a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél — kivéve a mezőgazdasági lakosságot — a jövedelemadó alapjául szolgáló összeg 10 százaléka; d) az egyénileg dolgozó pa­rasztoknál a hadköteles és családja használatában levő földterület kataszteri tiszta jövedelme után aranykoro­nánként 20 forint, de legalább évi 1200 forint; e) az előbbi pontok alá nem eső hadköteleseknél az évi jö­vedelem 10 százaléka, leg­alább évi 1200 forint. A munkaviszonyban álló­nak a munkaviszonyon kívül végzett tevékenységéből szár­mazó és levonásos rendszer­ben adóztatott jövedelme mentes a honvédelmi hozzá­járulás alól. A törvényerejű rendelet ér­telmében a hozzájárulás ha­vonként esedékes. A rendelet arról is intézke­dik, hogy milyen esetekben szünetel a fizetési kötelezett­ség. Szünetel a fizetési köte­lezettség például, ha a hadkö­telezettet behívják, továbbá három hónapot meghaladó betegség, vagy munkaképte­lenség esetén. A rendelet ki­mondja továbbá, hogy a hoz­zájárulás kivetését és besze­dését a pénzügyminiszter sza­bályozza. Ismerteti a rendelet az esetleges fellebbezéssel, il­letve visszatérítéssel kapcso­latos eljárást, végül pedig ki­mondja, hogy a honvédelmi hozzájárulás fizetésének köte­lezettsége 1960 január 1-ével kezdődik. Megkezdődött a varsói értekezlet Szombaton Varsóban meg­kezdődött a feszültség enyhí­téséről és az európai bizton­ságról tárgyaló értekezlet, amelynek munkájában 22 európai ország közéleti sze­mélyiségei és hat nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. vetkezett be. Az esős napo- ^ kát kihasználták a nagyüze- | mek és egyénileg gazdálko- § dók a növényápolásra is. A $ jövő héten, ha az időjárás | kedvezőre fordul, országszer- | te teljes ütemben aratni fog- § nak. | _____________ $ A z összesen 629 kitüntetést ; és oklevelet a megyeszékhe- j lyeken ünnepélyes külsőségek j között adják át. , , i j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom