Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

Modern ifjúság? Osborne ,,Dühöngő ifjúság” cí­mű színműve ma az egyik leg­népszerűbb színmű a nyugati vi­lágban.. A kritikusok megállapí­tása szerint népszerűsége min­denekelőtt abból fakad, hogy hő­sei jellegzetes mai angol fiatal­emberek. A „Dühöngő ifjúság” egyik hősét Jimmynek hívják. Az ő szájába adja Osborne a kö­vetkező szavakat: ,,Ó. istenem, hogy vágyom egy kis normális emberi lelkesedés­re. Csak egy kis lelkesedésre _ s emmi más nem kellene, szeret­nék hallani egy forró szívdobog­tató izgatott hangot. .. Mit szól­tok hozzá? Mímeljük azt. hogy emberek vagyunk, ó. öregem, de régen nem voltam már együtt olyannal, aki egyáltalán tudott lelkesedni valamiért. akár­miért . i .ti Megdöbbentő szavak. Az olvasó, aki nem járatos napjaink nyu­gati Irodalmában, joggal teszi fel a kérdést: Honnan ez a fásult­ság? Fiatal emberekről van szó és már az a gond. hogy nem tudnak lelkesedni ■ mímelniük kell azt. hogy em­berek? Ne hagyjuk a kérdést megvá­laszolatlanul és nézzük meg. mi­ben látja maga Osborne ennek a jelenségnek az okát. idézzük: „Senki sem gondolkozik, senki nem törődik semmivel. Se hitük, se meggyőződésük, se egy szikra lelkesedés nincsen senkiben. Csak telnek a vasárnap délutánok.”­Ez hát az ok? Nincs hite és meggyőződése ennek az Hiúság­nak? Mindenesetre Osborne így látja. Az persze nem derül ki Osbome szavaiból, vonatkoztat­ható-e ez a megállapítás a mai angol vagy még inkább nyugati ifjúság egészére. Meglátásunk sze­rint. nem. Egy azonban vitatha­tatlan: a kapitalista Nyugat egyik legfájóbb problémája az Ifjúság egyes rétegeinek meghasonlása. S ez a jelenség valóban össze­függ azzal, hogy az ifjú nemze­dék jelentős hányada nem tudja, hogyan éljen. Ezek a fiatalok nem hisznek a holnapban, s ép­pen ezért _ mint ahogy Osbome is megállapítja —. nincs hitük és meggyőződésük. E jelenség végső ■soron' a kapitalista társadalom általános válságára . vezethető vissza. A tőkés társadalom kiút­talansága tükröződik az ifjúság egyes rétegeinek úttévesztettségé- ben is. A „dühöngő ifjakat” az Egye­sült Államokban hlpstereknek ne­vezik. Ezek a fiatalemberek ma­gukat ..modemnek” hiszik. Élet- bolcseletüket röviden, de teljes élethűséggel így összegezhetnénk: az igazság sohasem azonos azzal. , amit tegnap éreztünk vagy hol­nap fogunk érezni, hanem kizá­rólag azzal, amit a jelen perc diktál. Vagyis életünk az örök jelenben folyik. Nem az a fon­tos tehát az életben, amit egye­sek jónak vagy erkölcsösnek ítél­nek, hanem az. amitől te jól ér­zed magad. Régi igazság, hogy azok az em­berek, akik hitetlenek a holnap­ban, mindig a mámorban keres­nek kielégülést, s valóban ezek a modem ifjak az öröm vadá­szaiként merülnek el a mámor­ban és a kéjben. Es ez törvény- szerű. E fiatalok szemében ugyan­is semmi másnak nincs értéke, mint a pillanatnyi örömöknek. Ezek a „modernek^ egyébként külsőleg is messziről felismerhe­tők. Nemzetközi viseletükhöz tar­tozik a kék „cowboynaci”. a ha­lásznadrág, a csíkozott zokni, a madzag nyakkendő, a Napóleon- frizúra. Himnuszuk a rock-and- roll. IUemszaibályokat nem ismer­nek. A durvaság, a nyegleség, a lomposság szerintük a felsőbb­rendűség jele. A „modemeknek” hazánkban is vannak követőik. A magyar ifjú­ságot természetesen korántsem ezek a fiatalok jellemzik. Mégis elgondolkoztató, hogy egyesek, az egyre tisztuló látóhatár ellenére a modem, a korszerű, a husza­dik századhoz méltó magatartás jegyeit, az OsbOrne által is jel­lemzett „áramvonalas”- fiatalok­ban vélik felfedezni. Vagy talán a mi városainkban, 9őt helyenként falvainikban Is nem találkozhatunk olyan fiata­lokkal. akiknek érzésvilágát tel­jesen kitölti a ritmus, a szágul­dás. vagy olyanokkal, akik azt az életelvet vallják. hogy szá­mukra nincs „holnap”. ők a „mának’! akarnak élni. Tudjuk, hogy a magyar Ifjúság java egészségesen fejlődik, becsü­lettel végzi munkáját, művelődik, s nap mint nap gyarapodik ér­zésekben és gondolatokban. Mi­ben leli hát mégis magyarázatát az a tény. hogy a „dühöngő if­júságot” senyvesztő kór bacilu- sai ifjúságunk egyes rétegelt- is' megfertőzték? Sok ok és tényez^ játszik eb- ! bén közre. Sokakat megtéveszt a 1 modernség látszata, az „áram- 1 vonal”. Különösen a kamaszok > számára vonzó a „modernek” gát- ! lástalarasága. Egyébként is köz- ! ismert, hogy a kamaszok vonzód- j nak minden iránt, ami rejtélyes. > 5 tilos, elérhetetlen vagy nehezen ! ; megközelíthető. ! : : A nyugati világot t ! [ hosszú ideig a megközelíthetet- ! S lenség soka tsej tető titokzatossága ! i övezte. Ez szükségszerűen az ér- > ! deklődés fokozódásához vezetett. 5 j Néhány évvel ezelőtt azután __5 ( mint ismeretes _ magasba emel- S t kedtek a sorompók, s közel egy ; ! évtizedes szünet után újra meg- ; I kezdődött a nyugati filmek. ) j autók, képeslapók. regények, J ( nylon áruk beáramlása. Az ifjú- 5 S ság _ az említett okok követ- j > keztében — mohón vetette reá 5 j magát ezekre az árucikkekre. 5 ! Tapasztalatlansága és egyoldalú ! S neveltetése következtében való- ; ! Ságnak fogta fel azt. ami rek- ; > lám, milliók közkincsének azt, ) > ami kevesek sajátja. A látszatot ! ! még csak fokozta, hogy a bemu- ! ! tatott filmeket mindig a nyugati j j filmek legjavábőa válogatták, hogy ) j a gépkocsik valóban pazarkivite- ! ! lűefk voltak stb. 5 Ám a pazarklvitelű gépkocsik- ! ! kai, könyvekkel, képeslapokkal ! ! együtt importáltuk a „dühöngő ; * Ifjak” közönyét, életfilozófiáját 5 ! is. Természetesen nem a haladó 1 ! neorealista íilmremekekre gondo- ! ! lünk. hanem arra a szellemre, j > amelyet a rock-and-roll vad ősz- J i tönvllága. gátlástalansága teste- ! j sít meg a legjobban. ! Más okok is közrejátszottak j ! azonban. Az ellenforradalom sú- 5 lyos sebeket ejtett az ifjúság lel- j 5 kén. A rágalom szavai mérhetet- ) ! lenül felnagyították a valóságos ; I hibákat s ez az Ifjúság egyes ! I rétegeire kétségtelenül kiábrándí- 5 S tólag hatott. ! Sok fiatal az iskolai és a csa- ! I ládi nevelés ellentétességében őr- j i lődik, s így válik cinikussá. ; ! Egyes családok ugyanis — társa- 5 ! dalmi vagy világnézeti maradisá- ; , guik következtében _ idegenül ! állnak szemben az iskola valóban ! ! modem szellemi légkörével, a ; j szocialista társadalom Ideáljaival. S ! Kétségtelen, hogy a háborús ; i pszichózis is megfertőzött egyese- j I két. ! A nyugati Ifjúság válságának $ i egyik oka a kiúttalanság, a pol- v i gárság eszméinek elértéktelene- 5 dése. A szocialista társadalom ez- ; zel szemben 5 $ magasztos ideálokat ; tud állítani az ifjú nemzedék elé. | ; Nekünk vannak céljaink, jövőt S érlelő eszméink! De vajon meg- 3 ; találjuk-e mindig a módját an- $ ! nak hogy ezeket az eszméket és 1 í ideálokat vonzóvá tegyük az ifjú- ; S sáfi számára? ! A születő szocialista társadalom j nagyszerű lehetőségeket teremt ! az Ifjúság nevelésére. De vajon i élünk-e minden területen ezekkel j a lehetőségekkel. Valóban köz- ! üggyé vált már a nevelés hazánk- j ban? Valóban minden szerv sa- j játjának tekinti a Kommunista! Ifjúsági Szövetséget, vállalva an- j nak gondjait, sokoldalúan segítve ! munkáját? őszintén és nyíltan kell e kér- i désekről beszélni, mert a hibák, j a kóros tünetek a szocialista tár- 1 sadalom körülményei között le- ] küzdhetők. Több optimizmusra j van szükség. Egyesek a nyugta- ! lanitó tünetek láttán fejüket vesz- ; tették, s könnyelmű általánositá- ! sokba bocsátkoztak. Ez az Ifjúság j ilyen ... ez az ifjúság olyan . .. j Ismert szavak, ismert szólamok. ; Az elhamarkodott általánosítások- j kai azonban nem sokra jutunk. ! A negatív jelenségek bátor, tár- | gyilagos elemzésére van szükség j és ugyanakkor hitre és bizalom- i ra. szocialista optimizmusra. „Ha ; az emberhez közeledsz, sose gon- 1 dőld. hogy több benne a rossz, | mint a jő. Gondold, hogy több \ benne a jó és akkor igaz is lesz. I Az ember azt adja. amit várnak J tőle.” Nekünk vigyázó szemünket j az Ifjúság egészséges többségére j kell vetnünk. Minden okunk meg- < van arra. hogy bizzunk ifjúsá- j gunk jövőjében. Es salát Ideál- J jainkban is jobban kell bíznunk, j mert ők képviselik a valóban ! újat. a valóban korszerűt. Ben- ; nük, s nem az úgynevezett „mo- i dernekben” testesül meg a húsza- : dik század igazi szelleme. (Úgy hisszük, ez a kérdés nem- 1 csak a neveléssel foglalkozó szak- ; embereket, de mindenki mást. ■ szülőt, pedagógust, sőt magát az ! érintett ifjúságot is érdekli. | Szeretnénk, ha olvasóink ezzel \ kapcsolatos véleményüket, állás- ! pontjukat szerkesztőségünkkel ; levélben közölnék, hogy azokról ; vitát indíthassunk.) Huszár Tibor 1 I Tettebb alakra előnyös fazonú, : elegáns délutáni selyemruha. ; Minden méretben és színben i kapható a Pest megyei Ruhá- I zati Kiskereskedelmi Vállalat : szaküzleteiben. Ara 320 Ft. (X) lányok, fiúk — diákszerelfcm- Tessék elhinni - mond­ta egy apa — nagyon rendes a kislányom, csak velünk jár szórakozni. 16 éves, még barát­nője sincs. Fiúkra rá se néz. Meg is mondtuk neki, hogy előbb érettségizzen le, aztán majd ismerkedhet fiúkkal, de addig hozzánk egy se teszi be a lábát. Egy évvel később ugyanez az apa lánya fegyelmi ügye miatt kereste fel az iskolát. A kis­lány három alkalommal igazo­latlanul hiányzott az iskolából. Reggel rendes időben elindult otthonról, az iskolába azonban nem érkezett meg. Kutattuk, hogy hol járt, kiderült, hogy sétálni volt egy fiúval. Szülei tiltottak a találkozást — „elv­ből”. A kislány ragaszkodott a fiúhoz, nem talált más megol­dást a találkozásra, hiányzott az iskolából. Serdülőkorban a tanulók ér­zelmi élete színesebbé, változa­tosabbá válik. A serdülés első szakaszában a, fiú a lányt el­lenségének tekinti, mégis igyekszik valamilyen formá­ban magára vonni a figyelmét. Ezért dobálja homokkal, hóval, kiabál neki csúfolódó szavakat. A lányoknál ez a tünet elmo- sódottabb. A fiúk nyers ereje, vadsága mellett a lányok leg­feljebb durcáskodnak, topor- zékolnak vagy állandó nevet- géléssel igyekeznek tudat alatt feltűnővé válni. Ebben az idő­szakban megkezdeni a lányok és fiúk összeszoktatását szinte lehetetlen. Ha ezt megelőző időben kerültek össze, a ser­dülőkorban kialakul ugyan né­mi ellentét közöttük, de ez ha­mar el is tűnik, s kevésbé hat rájuk a másik nemű társ. 14 évesekből álló vegyes osz­tályom Volt. Első gimnáziumi tanulók, akik akkor kerültek először koedukált iskolába. Kezdetben állandó ellentét volt közöttük, később megnyu­godtak. Észre sem vették, hogy nem egyneműek. A közös munka, sport, játék és szórako­zás összekovácsolta őket. Eb­ben a korban lányok és fiúk kapcsolata alég laza. Egyiket a másikhoz semmiféle vonza­lom nem húzza. Egymással elég szabadon társalognak, őszintén megmondják vélemé­nyüket, majdnem udvariatla­nok. Kisebb szívességeket tesz­nek egymásnak, pl. a lányok megvarrják a játék hevében elszakadt ruhákat, a fiúk ap­róbb szerelési munkákat vé­geznek. Segítik egymást a ta­nulásban. Az érdeklődési kö­rüknek megfelelőbb tárgyakat a fiúk fejlettebb logikai kész­séggel sajátítják el, s lendítik magukkal leánytársaikat, míg a lányok kitartó szorgalmuk­kal hatnak a fiúkra. Kialakul közöttük a pajtási viszony, melyből később barátság szö­vődhet. A közös érdeklődési terület közelebb hozza egymáshoz az egyes lányokat és fiúkat. Apró titkokat bíznak egymásra. Ud­variasabbak lesznek egymás­sal. összejövetelek alkalmá­val a fiúk vigyáznak arra, hogy a lányok ne kerüljenek olyan fiúk társaságába, akik nem viselkednek megfelelően, a lányok viszont visszatartják a fiúkat az esetleges kilengé­sektől, anyáskodnak felettük. A barátság szereteten alapul. S a szeretet már segít az esz­ményítésben, a hibák is elvi­selhetőbbek a barát szemében. Társáért hajlandó áldozatot hozni, de nem azért( mert tet­szeni kíván neki. Ez az állapot tartós lehet addig, míg az egyik észre nem veszi azt, hogy a barátja a másik nemhez tar­tozik. Ezután a barátság fel­bomlik, vagy átalakul a nagy érzelemmé: szerelmesek lesz­nek. Ez az érzelem előzetes pajtási, vagy baráti viszony nélkül is meglepheti a fiatalo­kat. Ahány fiatal, annyiféle képpen kezdődik. Rendszerint rajongással indul. Csak a szé­pet és jót látja a másikban. Mi­nél inkább szidják a szerelem tárgyát, annál több jótulaj­donságot talál a másikban, hi­bái eltörpülnek, végül is el­tűnnek. A lány ábrándozóvá, a fiú tettrekészebbé válik a szerelem hatására. Igyekez­nek minden időt és alkalmat megragadni arra, hogy együtt lehessenek. Megszűnik az „én”, felolvad az „ö”-ben. Hasonlí­tani akarnak egymáshoz, a lányok kutatják, milyen tu­lajdonságok tetszenek a má­siknak, igyekeznek a szerelem időszakában az ideált megtes­tesíteni. A fiúk valami hősi cselekedetet szeretnének elkö­vetni, hogy láthatóvá legyen áldozatvállalásuk. Mindketten ábrándokat szőnek, jövőjüket ; tervezik, a közös életet. Egy I tekintet, egy kézfogás jelen- i tössé válik, s olyan titokká, \ amiről szülőknek alig, barát­nak esetleg • lehet beszélni. Ezek a nagy érzések a későb­biek során kissé lelohadnak, olykor el is múlnak, s új társ esetében ismét fellángolnak. Nem helyes a lányokat vagy fiúkat a másik nemű társaság­tól megfosztani. Megfelelő ke­retek között, kiránduláson, ki­sebb összejöveteleken enged­jük a lányokat és fiúkat együtt I szórakozni. Ha felügyelet mel- I lett találkoznak, helyesen ala- ; kul ki az egymás iránti érzel- ;mük. Adjuk meg a választási ; lehetőségét annak, hogy kikkel : barátkozzék. A sok közül köny- jnyebben megtalálja a megfe­lelőt, akihez érzelmi szálak fűzhetik. Ha nem tiltakozunk, ha nem állítunk fel „elveket”, a gyerek is bizalommal for‘ dúl hozzánk érzelmi problé> máival s ilyen esetben könyt nyen irányíthatjuk is öt. M. L. A tizedik, prágai nemzetközi divatkongresszus modelljeiből A magyar kollekció egyik modellje Az NDK egyik modellje 'Rßjfaeny-fe/fäyf Bölcsek és a Házasság !! Ennek a sorozatnak keretében korábbi rejtvényeinkben már megismerkedtünk Heine, Dumas, Wilde, Maupassant véle­ményével a házasság intézményéről, kitől humoros, kitől komoly formában. Ma MONTAIGNE, a neves francia bölcselkedő, a modern pedagógia egyik megalkotója van műsoron. A bölcs francia mondotta egyízben: „A házaságokkal úgy vagyunk, mint a madarak a kalitkával ...........................” de a többit lássuk a rejt­v ényben. (Vízísz. 1 és függ. 1. sorokban). $ lap. 4. Vízi növény. 5. Görög ten- § geri isten _ embertestű, lólábú. 6 . Csónakot hajt. 7. Jellegzetes hő- S mérséklet 80 R° — 100 C° _ 212 ^ F°. 8. Cérnát és tűt használó. 9. Táplálék. 10. A vízszintes 67 sor S fordítottjai 11. Ybl László. 12. ^ Lámpasor a színpad előtt. 22. Kül- világi behatás a szerveikre, élő S sejtekre. 24. Lepihen. 25. Első bel- § só? 26. ...........-billeg. 28. Tárthoz s k öti a hajót. S0. Céltábla. 32. § Létrehoz. 33. A folyóvizek, a jég pusztító munkája. 36. Komárom ^ megyei község. 39. Görög törzs i volt. 41. Megs tószol! 43. Maga után 8 húz, például a mozdony. 46. 3; Francia névelő. 47. K. O. 49. Csen- § desen. 51. Rossz útra csábit. 53. s ...........-Lescaut __ Puccini opera. ^ 5 4. Igevégződés. 57. Letűnt figura. & 58. Ázsia _ németül. 60. Már ja- ^ vában aratják. 61. Valamivel ol- 5 esőbb ennivaló, mint a paprikás- 8 csirke. 64. N. A. Z. 65. Róbert ^ becézve. 68. Mint a függ. 46 sor. 70. C. U. S FIGYELEM! ' ^ Ha megfejtettük a rejtvényt, ne i tegyük félre az újságot. Játsszunk 8 egy kicsit a szavakkal. Keressük § ki a hatbetűs szavakat, majd ^ 1. az egyik hatbetűs szó utolsó három betűjéhez tegyük hozzá egy ^ másik hatbetűs 6zó első három 5 betűjét, § 2. egy újabb hatbetűs szó ugyan- csak három utolsó betűjéhez te- s gyük ugyanazon hatbetűs sző első § két betűjét. Az eredmény bőséges halzsák- § mány. Kérdés, milyen halakat le- ^ hét halászni a fenti módon? Beküldendő Montaigne mondá- ^ sának és a szórejtvény megfejtése ( 1969. július 15-lg. Bármely rejt- > vény helyes megfejtői között érté- ^ kés könyveket sorsolunk ki. Az 1959. június I3-i számunk- ^ ban közölt rejtvény helyes meg- i fejtése: „Az alkalom nemcsak tol- ^ vájt szül, de egyúttal nagy láng- b . elméket is.” ^ KÖNYVET NYERTEK: Lajtos ^ Zoltán. Színétbecse. állami gazda- § ság. _ Tóth József, Mogyoród, i D ózsa György u. 40. — Kocsis Ká- S roly. Budapest, VI„ Liszt Ferenc § tér 2. n. 2. _ özv. Bogányl Já- & nosné, Vác, Jókai u. 6. _ Sári § P áVné Pécel. Kossuth Lajos u. ^ 21. _ Ifi. Füredi János, Tököl, S Kossuth Lajos út 30. — Drasköczy $ Józ^efné, Piliscsaba. állami érdé- ^ szét. _ Belekl Lászlóné. Üllő, § Tölgyfa u. 7. _ Guba Sándor. § C sömör. HEV-állomás. _ Körösi B alázsné. Negvkőrös. X.. T>osonci $ u. — A KÖNYVEKET POSTÁN § KÜLDJÜK EL. Régi textllhosszmérték többszörö­se, ma megfelel 3896 méternek. 42. Már az elején ráordit? 43. Vasúti kocsi. 44. Klcsinyltőképző. 4fi. Távcső. <6. A nátrium vegy- jele. 50. Színes papírból készült lámpa. 52. Csontanyag, a fog fe­lületét borítja. 55. Állóvíz, meg­hosszabbítva. 56. Tréfás tulajdo­nos. 59. Énekes társaság. 61. So­vány. 62. Zavaros kin. 63. Ezt mondja, aki bízik á lapjában. 66. Solymári Irő Társaság. 67. Gól az angolok hálójában. 69. Lármás. 70. Francia város Cherbourgh közelében — magyarul: KAN. FÜGGŐLEGES: 1. MONTAIGNE. Második sor (vakbetűk: É__P__N— D) . 2. Rövid. 3. Normalizált papír­: : VÍZSZINTES; !. MONTAIGNE. i Első sor (vakbetűk: L—K—A_K). S13. Munkaidejét a víz aljtt tölti. ! 14. Félvilági? 15. Ami gyakran > kilóg, főleg a huncut emberek ! esetében. 6. A kert belseje. 17 ! ötszázegy _ római számmal. 18. ! üyenfélét. 19. Tova. 20. Magyar ! Elek. 21. Norvég Távirati Iroda. ! 23. Hideg éghajlatú szigetcsoport i Dél-Amerika déli csúcsán. 26. ! Falusi rokon. 27. Üzemanyagot be- ! szerez. 29. Gyanta, az indiai S gumilakból állítják elő. 36. Boróka- ! pálinka. 32. Francia kártyaszin, I azonban eleje-hátulja hiányzik. ; 34. Az eleje nélkül elől. 35. Lék ! távirati szóval. 37. Hova? 38. Az > utókor számára megörökít. 40.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom