Pest Megyei Hirlap, 1959. július (3. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

1959. JÜLIUS 24. FENTEK

3

K%fCirlap

Jó termést hoztak a félbevágott búzaszemek

A vetőmag felét meg lehetne takarítani — Miért nincs elegendő Haj kai-féle szeletelt gabona ?

Kinevette az egész falu a gombai Kossuth Tsz vezetőségét az elmúlt év őszén. Már hogyne gúnyolódtak volna rajtuk, amikor vetéskor törmelékrizshez hasonló, félbevágott búzaszemeket szórat- tak a kijelölt táblákba a vetőgépekkel. Méghozzá a szokásos holdankénti 100 kiló egészséges szem helyett csak 50 kilogramm „tört” szemet.

— Azóta kasza alá érett az így elvetett mag és már senki nem mosolyog rajtunk — magyarázza Jónás Dániel, a szövetkezet fiatal mezőgazdásza. — Restellem bevallani — teszi hozzá mentegetődzve —, de még a saját tagjaink is hiábavaló munkának tartották kísérletünket.

A tsz elnöke, Hornyák József is közbeszól:

— Tudja, én szeretem az újat, de magam sem hittem abban, hogy a félbevágottan elvetett mag termést hoz. Gondoltam magamban, több is veszett Mohácsnál és elkönyveltem, hogy a tudomány oltárán feláldozzuk 10 hold termését.

Mégis, hiába kételkedett a falu többsége, a kísérlet

várakozáson felüli eredménnyel,

kitűnően sikerült. A szövetkezet az Óbudai Malomból kísérleti célokra kapott és elvetett öt mázsa, a Rajkai-féle gabonaszeletelő géppel kettévágott búzaszemmel nem vallott szégyent.

— Én tudtam, nem érhet kudarc — ismerteti a kísérletet a mezőgazdász. — Mint minden magnak, a búzának is csak az egyik fele csiraképes. És a világszerte nagy feltűnést keltő Rajkai-féle gabonaszeletelőgép úgy vágja ketté a magot, hogy á csíraképes rész megmarad. Ezt vetettük el, ezért bíztam elejétől fogva.

— Milyen tapasztalatokat szereztek?

— A község két részén 10— 10 holdas, azonosan előkészített, hasonló adottságokkal, talajerővel bíró területet szemeltünk ki. A 10 holdas parcellák egyik felébe egy napon szeletelt búzaszemet vetettünk, a másik részébe ötöt holdon ellenőrzésképpen szokvány vetőmagot.

— Melyik kelt ki hamarább?

— Valamivel korábban a szeletelt búzaszemek bújtak ki a földből, ám a szárbaszöké- sig elmaradtak a fejlődésben a szokványgabonától. Mégis, a búza virágzására már nem lehetett észrevenni különbséget a táblák között.

— Véleményem szerint a szeletelt búzaszemek bokrosodó képessége eléri a szokványét és erősebb, a főgyökérhez hasonló gyökérzetet fejlesztenek — veszi át a szót Hornyák elvtárs. — A szár valamivel szilárdabb, rugalmasabb, így kevésbé dől

meg. Sőt, köztük mutatóba is

alig találni gyomot,

nem kellett a költséges Diiko- nirtot használni.

Mindez becsülendő, értékes tulajdonság, dehát a gabonatermelésnél a termés meny- nyisége a fontos. Kíváncsian mentem a szövetkezet vezetőivel megnézni a kísérleti és az ellenőrző (kontroll) táblákat. Külsőleg semmi jel nem árulta el, melyik táblát vetették be szeletelt maggal és melyiket a szokvánnyal.

— Mint látja, talán valamivel nagyobbak a szeleteken vetett szemek kalászai — mutatja a táblákat Jónás elvtárs. — Tíz holdat vetettünk el így, s az eddigi ellenőrző mérések szerint a két ötholdas kísérleti parcella megadja ugyanazt a magmennyiséget, holdanként 15—16 mázsát, amit a kontroli-parcellák és egyéb búzavetéseink.

— Mégis, mi akkor az előnyös abban, hogy szeletelt búzaszemet vetettek?

— Az ősszel 200 holdon vetünk búzát. A vetéshez a 200 mázsa szokvány vetőmag helyett a Rajkai-féle szeletelt búzából csak 100 mázsára van szükségünk. Ez már a vetésnél 100 mázsa búza megtakarítását jelenti. Emellett jelentős, hogy nem kell gyomirtószert használnunk és mivel erősebb a gabona szára, kedvezőtlen időjárás esetén is kombájnnal tudjuk learatni. Szerény számításunk szerint ez a módszer évente

30—40 ezer for*nt megtakarítást

jelent szövetkezetünknek.

— Az ősszel már szeletelt maggal vétik bé búza vetésterületüket?

— Sajnos, nem — mondja keserűen az elnök is, a mezőgazdász is. — A Búza- és Lisztkísérleti Intézettől kértük, saját költségünkre adjanak 100 mázsa felszeletelt búzavetőmagot. Azt válaszolták, hogy erre pillanatnyilag semmi lehetőségük nincs.

Nyilvánvaló az új módszer népgazdasági előnye — magyarázza az elnök. — Érthetetlen, miért utasítják visz- sza kísérletünket. Pedig vállalkoznánk arra is. hogy a kísérleti tíz holdon megtermett, s újra kettészelt magot vessük el. Népszerűsíteni, terjeszteni kellene a felszeletelt gabonaszem vetését, nem pedig lebeszélni alkalmazásáról azokat is, akik — mint mi — meggyőződtünk használhatóságáról.

Kicsit elgondolkozik Jónás elvtárs, majd -hozzáteszi:

— Hallottam, Kecskeméten zsilettel vágtak ketté rozsszemeket. — Elvetették és náluk is bevált a kísérlet. Az ősszel árpával és rozzsal én is

megpróbálkozom. Remélem, nem vallók kudarcot.

— Mi lesz a kísérleti parcellákon termett mintegy 160 mázsa búzával?

— Azt mi sem tudjuk. Reméljük, átveszi az óbudai malom, s talán el tudjuk intézni, hogy kapjunk helyette felszeletelt búzavetőmagot. De mint mondtuk, erre kevés a remény.

Több figyelmet,

törődést érdemelne ez a nagy jelentőségű kísérlet, amit a gombai Kossuth Tsz végzett a Rajkai-féle felszeletelt búzavetőmaggal. A szövetkezet vezetőihez hasonlóan, hisszük, hogy a kísérletsorozatot tovább folytatják, sőt, széles körben népszerűsítik. Általános alkalmazása ugyanis több százezer mázsa búza megtakarítását jelentené évente hazánkban. S ha más előny nem is származna belőle, ez is bőségesen megérné a ráfordított költségeket.

Csekő Ágoston

A MEDOSZ Pest—Nógrád

megyei bizottsága előtt most, a második félév kezdetén jelentős feladatok állnak. Segíti a nyári aratási és cséplési munkákat. Üzemeik több mint harmincmillió forint értékű vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére. A vállalások teljesítését most értékelik és ezentúl havonta jelentik, hogyan áll a munkaverseny.

Az ősz beállta előtt tapasztalatcseréket szerveznek, amelyekbe a szövetkezeteket is bevonják.

A Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ közös határozata alapján nyolc üzemben folytatnak vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogyan valósítják meg a dolgozók javaslatait. Az elmúlt évben gyengén működő tíz termelőüzemet megkülönböztetett módon segítik. Megvizsgálják az újítási rendelet végrehajtását. Elkészítik a szakmai oktatással kapcsolatos közös programot és ahol lehet, a szövetkezetek dolgozóit is bevonják az oktatásba.

A törvényességgel kapcsolatban a területi egyeztető bizottság első félévi határozatainak végrehajtását négy üzemben ellenőrzik.

Tíz helyen brigádvizsgálatot tartanak annak megállapítására, hogy a mezőgazdasági üzemek bérgazdálkodásában hogyan végeznek hasznos munkát a szakszervezeti bizottságok és hogyan érvényesül a szakszervezet tekintélye.

ALBERTIRSÁRÓL JELENTIK

Készül a község alkotmányunk születésnapjának méltó megünneplésére. Augusztus 20-ra ipari és mezőgazdasági kiállítást rendeznek. Az előkészítő munkákat már megkezdték. A KIOSZ férfikara és a földművesszövetkezet vegyeskara, a KISZ és a kul- túrház tánccsoportja már az ünnepi műsort próbálja. Űj darabot tanulnak a színjátszók is.

■k

Nagy sikerű táncbemutatót rendeztek vasárnap délután a községi kultúrotthonban. A kicsinyek balett-figurákat, a nagyobbak népi táncokat és szépen felépített szólótáncokat mutattak be.

★

122 százalékra teljesítette második negyedévi pénzügyi tervét a község, s ezzel az eredménnyel elsők lettek a járásban. Jó munkájuk jutalmául az adóügyi csoport dolgozói elnyerték a vándorzászlót.

i ★

Betonjárda építését kezdték meg a Pesti úton. A 800 méter hosszú járdaszakasz építése 111 000 forintba kerül.

A művelődés és a sport területén is nagy feladat vár a területi bizottságra. A munkásszállásokon, a közép- és főiskolák kollégiumain esti előadásokat. beszélgetéseket szerveznek, s tervük, hogy beosztása szerint minden egyes TB-tag felelős legyen egy-egy munkásszállásért. Ellenőrzik a kiemelt sportkörök gazdálkodósát.

Megszervezik a mezőgazdasági kiállítás idejére a művészeti csoportok fesztiválját.

Felülvizsgálják a főiskolák, középiskolák hallgatóinak, tanárainak kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségeit. Tapasztalatcserét szerveznek kultúrotthon-igazgatók. könyvtárosok, kultúrfclelősök részé5- re.

A szociális program keretében a kísérleti és tangazdaságok vezetői réseire megszervezik a munkavédelmi vizsgáztatást. Segítik a társadalombiztosítási tanácsok munkája és újabb négy kifizető- helyet hoznak létre.

A gépekkel legjobban felszerelt húsz termelőszövetkezetben helyszíni segítésadással munkavédelmi vizsgálatot tartanak.

Ezenkívül jutalomüdülésben részesitenek 120 traktorost.

Végezetül a területi bizottság ülésein foglalkozni fognak a nők és a fiatalok problémáival.

Nagy feladatokat old meg a MEDOSZ Pest—Nógrád megyei bizottsága

A kakuesi Lenin Termelőszövetkezetben

Nagyszerű eredmények bizonyítják a kakucsi Denin Termelőszövetkezet tagjainak jó munkáját. Az őszi és a tavaszi gondos talaj-munka, az idejében végzett vetés gazdag aratást hozott, őszi árpájuk 19,89 mázsát adott holdanként. A rozs a gyenge, homokos talajon is 12 mázsát. Búzából is 12 mázsás termést várnak, a kukorica pedig jó közepesnek ígérkezik. Nagyszerűen bevált az öntözéses kertészkedés.

A termelőszövetkezet sike* rés gazdálkodása megmutat* kozik az árutermelési terv túlteljesítésében is. Eddig az éves árutermelési tervet 70,8 százalékra teljesítették, az év végére pedig előreláthatóan elérik a 180 százalékot. így nem csoda, ha az ősszel a tér* vezettnél többet tudnak fi- zetni a munkaegységekre. ) Képriportunkban a term«* lőszövetkezet munkájának né- hány mozzanatáról számolunk be.

Ötvenkilencezer forintért esőztető öntözőberendezést szereltek fel a tsz-ben. Az öntözéses kertészet jól jövedelmez. Paprikából például már eddig — bár az export még nem kezdődött meg — 60 ezer forintot árultak

Az aratás szünetében ároksilót készítenek a tagok. Más- félszerese lesz az idén a silótakarmány mennyisége a tavalyinak

Az elmúlt hetek legnagyobb eseménye az volt, hogy a tsz tanyájára bevezették a villanyt. Segítségével több munkafolyamatot motorizálhatnak A vasoszlopok hosszú sora jelzi, hogy a termelőszövetkezet a villamosenergia felhasználásával újabb nagy fejlődés előtt áll

Kétszázötvenezer forintos beruházással készül ez az 50 férőhelyes istálló, amivel az állattenyésztést megalapozzák. Már csak némi belső munka és a villanyszerelés van hátra

(Tenkely felvételei)

///////////////////////////////////////////.

— Nagyobb barack nincs?

— Rögtön lesz, csak előbb lerakjuk a gépkocsikról az árut,

A gépkocsi — három és féltonnás Csepel teherautó — bent áll a vásárcsarnok épületében, s tetejéről egy bizonyos Dani nevezetű, fürge mozgású fiatalember szaporán adogatja le a gyümöl- csöslááákat, amelyek szép, nagyszemű rózsabarackokkal vannak megpakolva. A vevő, aki nagyszemű barackot kért, ötven körüli pocakosodó, vá- szonnadrágos férfi, türelmesen várakozik, én meg ezalatt a stand címtáblájának szövegét betűzöm: „Halászteleki Szabad Május Mezőgazdasági Termelőszövetkezet”.

Ugyanez a szöveg áll a teherautó oldalán elhelyezett bádogtáblán is. Jó helyen van ez a stand, közvetlenül a bejárat mellett jobra, úgy, hogy aki belép, akarva, akaratlanul észre kell vennie. A hosz- szú L-alakú pult és környéke telistele van friss zöldség- és

Stand a aás(ufeiar(iúkh(UL

gyümölcsáruval, leginkább paradicsommal, meg aprószemü sárgabarackkal, de látni jócskán paprikát, karalábét és étkezési tököt is.

Két személy szolgálja ki a vevőket, egy férfi, meg egy nő. Mindketten fiatalok, s mindketten sötétkék színű munkaköpenyt viselnek.

A nevük iránt érdeklődöm.

— Tornyos Gyula — mondja a férfi.

— Én meg Tornyosáé vagyok — válaszd a fiatalasz- szony, aztán nevetve hozzáteszi: — de a vevők egyszerűen Ilonkának hívnak.

— Horniét tudják a nevét?

— Ajaj, már megismerhettek, ötödik éve vagyunk itt az urammal: Azóta van itt ez a stand. Aztán, hogy a tsz tagjai vagyunk, hát a vezetőség ránk bízta az elárusítást.

— Mit kapnak ezért a munkáért?

— Minden napra egy-egy munkaegységet és a bevétel másfél százalékúi.

— És mennyit hoz ez a stand a tsz konyhájára?

— Tavaly 630 ezer forint bevételünk volt. Az idén jóval több lesz ennél, már most 500 ezer forint körül tartunk. Ebben az évben nagyobb és jobb a kertészet, szebb árut tudunk felhe-zni. Mert attól függ a bevétel: az áru minőségétől. No, meg persze az árától is. De erre sem panaszkodnak a vevők, mivelhogy termelőszövetkezet vagyunk, 40—50 fillérrel mindent olcsóbban tudunk adni.

Miközben beszél, a keze egy pillanatig sem pihen, mert jönnek a vevők sorban, az egyik lekvárnak való sárgabarackot, a másik az ebédfőzéshez karalábét vagy tököt vásáról.

Ebben a pillanatban éppen i egy hetven körüli idős asz- i szony tipeg a pult elé. Bő j szoknya van rajta, előtte kö- j tény, a feje meg fekete ken- \ dővel bekötve, s ha nem Pes- • ten, a Rákóczi téri vásárcsar- \ nokban állnék, azt hinném, j falusi ember felesége. Két ko- \ sarat tart a kezében, az egyik j még teljesen üres, de a mi- \ silzban egy jókora sárga tollú j tyúk és két rántanivaló csirke j szunyókál.

— Mit tetszik, Karakas ;

néni? — fordul feléje az el- i árusítónő. j

— Két kiló barackot, meg \ négy csomó zöldséget kérek! i

— Kár egyszerre annyi zöld- i séget vinni, hisz mindennap \ friss áru érkezik.

— Tudom én azt, lelkem, \ de nékem mára keil. Magdolna napja van és jönnek az onokák megköszönteni, oszt’ jó tyúk-húslevessel várom őket.

(ári)